(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyar nyelvör"

Google 



This is a digital copy of a book that was preserved for generations on Hbrary shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 

to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other maiginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the 

publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we liave taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 
We also ask that you: 

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrain fivm automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 

at |http : //books . google . com/| 



./A- 



It 



s^^Y'W 



C'^HA%\t 




r 



^U'2ir 



^ 

K. 












V 



MAGYAR 



NYELYOR 



A MAGYAR TUDOMANYOS AKADfiMIA 



* » 



NYELVTUDOMANYI BIZOTTSAGANA K 



MEGBIZHsABdL 



SZBRKESZTI S KIADJA 

SZARVAS GAB OR, 



KILENCZEDIK KOTET. 



BUDAPEST, z88o. 

PESTI K0NYYNYOMTATC5-RfiSZVfiNY.TARSASAa. 

(Hold-utcza 7. sz.) 



UTANPgilD UNIV«»«»TV 
LIBKAIIIK* 



VHVc 



r 



v" < 






\ ' '. 



/ V 



A MAGYAR NYELVOR 1880. evi dolgozoUrsai es gypi. 



Alszeghy Janos 

Antibarbarus 

Babies KalrnSn 

Bagossy Jozsef 
5 Bakoss' Lajos 

Balassy Oenes 

Becher Paula 

Benedek Elek 

Benc&k Karoly 
lo Bodon Jozsefne 

Bod6 Adam 

B6nis KSroly 

Budenz J6zsef 

Bukoveczky S^ndor 
1 5 Csengeri Janos 

Csernyei Gyula 

Dengi J4nos 

Doby Antal 

Domokos Kilm4n 
20 Ifj EoivSs K.-ne 

Farkas Bela 

Fejer Jozsef 

Fekcte Jozicf 

Ferenczy Alajos 
±5 Fialovszky Lajos 

Fischer Erno 

Friedmann Bernat 

Fiilep Itnre 

FUlSp Adorjan 
3o Gallasy Gyuldne 

Gonda Bela 

G6tsch J6zsef 

Gretcs J6zsef 

Guttenberg A. P. 
35 Gybrok Leo Gy. 

Halasz Ignacz 

HoUady Jeno 

IhSsz Gabor 

Ince GySrgy 
4o Joannovics Gyorgy 

Kalocsai 

Kar4csonyi Jdnos 

Katona Lajos 

Ifj. Kapl&ny J6zsef 
45 Karpliti Karoly 

Kirdiy Gy. P. 

Kisbir6 Mdrton 

Kiss Janos 

Kiss Igndcz 
5o Kotn^romy Lajos 

Koronczv'lmre 

Kov&cs fstvdn 

KSnnyc Nandor 

Kriza JSnos 
55 Kubanyi Bela 

Kunos Igndcz 



6o 



65 



70 



75 



8o 



go 



95 



100 



io5 



no 



Lukacs Lorincz 
Markovits Sandor 
Turi Meszaros Istvin 
Meszaros Vilma 
Munk^csi Bernat 
Nagy Gyozo 
Nagy Gyula 
T. Nagy Imre 
Nagyszigethi KalmSn 
No^'411 Janos 
Nyiro Geza 
Paal Gyula 
Pamlenyi Sandor 
Pe\er Denes 
Porcsalmy Soma 
Pungur Gyula 
Rdkosi Viktor 
Reich Berndt 
Riedl Frigves 
Rokonf61di 
Rothauser Samu 
Scheiber Mariska 
Scheiber Zsigmond 
Schwarz Gusztdv 
Simonyi Zsigmond 
Sonnehfed Moricz 
Stein J6zsef 
St^ha 'llona - •^ 
Szalontai Janos 
SzaQt6 K4lmSn 
Szlnt6 Karoly 
Szant6 Menyhert 
Szemnecz Emil 
Szirmai Lajos 
SzoIIosi Imre 
Tapody 
Tank6 Samuel 
Temesvdri Istvin 
T6th Gyula 
T6th Jozsef 
T6:h Lorincz 
Tomlb Gyula 
Turi P ' 
Var6 Ferencz 
Vazsonyi Izidor 
Veress Ignacz 
Virigh Gyula 
Vitus Lajos 
Vozari Gyula 
Weidinger J6zscf 
Zibrinyi Gyula 
Zoltv^ny L. J. 
Benke Istvan 
Negyesy Laszl6 
Reviczkv E. 



m] 



Hi 



• 



» 



it 



.'J 



.J 



ni 



^jclmik M A GY A R 8ZERIIE82T6 

minden honap XT V^ T? T T7 A T) KIADO HIVATAL 

h^rom ivnyi ,^^^^^„ II. to. Fikto. 

uruiomm.1. SZARVAS GABOR. "^ "^ 



IX, koteL 1880. JANUAR 15. /. fii\et. 



NyELYTANI A^IYAGGYUtJTES. 






Midon a Magyar Nyelvor lij ^vfolyamdnak lepi at 
kiiszobet, lijra kero szavunkat kuldjiik az iigytarsakhoz a 
nyelvtani anyaggyiijtes iigyeben. Eddig ugyan eff^le fol- 
szolalasainknak keves sikeret tapasztaltuk, de megis kote- 
lessegiinknek tartjuk lijra meg ujra into, kero szozaiunkat 
hallatni. A Nyelvornek elottiink fekvo nyolcz kotetje 
bizonysdgot tesz rola, hogy gyiijtoink megertettek es 
sziviikre vettek folhivasainkat, es szorgalmasan, nemelyek 
— mondhatnok — szenvedelyes buzgalommal gyujtik es 
tarjak fol a nepnyelv kincseit. De nem feleltek meg 
varakozasainknak azok, kiknek a nyelveszet mindennapi 
kenyeriik, a magyar .nyelvnek tanitoi. Ismetelve folszoli- 
tottuk oket, valaszszanak egyes megoldani valo nyelvtani 
kerdeseket, magunk is jeloltiink ki ilyeneket peldakiil, es 
keszeknek nyilatkoztunk a tanacsert hozzank forduloknak 
minden toliink telheto utbaigazitast megadni. Sajnalattal 
bar, meg kell vallanunk, hogy vajmi kevesen buzdiiltak 
munkara. Az ember ilyen tenyekkel szemben bdmulva 
kerdi: hoi vannak, mit mivelnek a magyar nyelv tanitoi? 
Igaz, hogy ok egyiittal az irodalom tanitoi s igy hivata- 
suknal fogva az irodalomtortenettel is foglalkoznak, de ha 
a magyar irodalomtortenet fele vetjiik tekintetiiket, bizony 
bizony ott sem latunk olyan kivalo mozgalmakat, olyan 
termekeny mukod^st, mely megmagyarazna, a magyar 
nyelvnek kozfipiskolai tanitoi miert tesznek olyan keveset 
nyelviink, legnagyobb nemzeti kincsiink megismerese erde- 
keben. 



II. NYELVOR. IX. 



NYELVTANI anyaGgyujtes. 



Pedig az ^rdekesnel drdekesebb nyelvtani k^rdesek 
valoban ozon^vel todulnak elenk, ha irodalmunknak bar 
csak kozk^zen forgo termekeit tekintjiik is. Van-e nyelv- 
tanitoink kozt egy is, a ki nem olvasta volna meglepve a 
Halotti Beszednek ezt a mondatat: „num igg ember tnul- 
chotia e:{ vermut^ ? vagy a Pannonia megvetelerol szolo 
eneknek ezt a verset: „Kevet e\t igen eriU^} s hanynak 
jutott eszebe kutatni, vajjon az iroknal s a nep nyelveben 
mikor jarulhat targy az ugynevezett itnemhato igekhez is? 
banyan iparkodtak az igy folkutatott egynemu mondatiani 
jelens^gekbol valami uj tanulsagot levonni, akar nyelvtani, 
akdr stilisztikai tanulsagot? — Ki nem ismeri s ki nem 
idezi az iment emlitett eneknek kezdo sorat: „Emlekkez- 
zenk regiekre/" ? s banyan vetettek fol vajjon onmaguknak 
azt a kerdest, bogy ezt az utolso szotagot re/-nek kell-e 
olvasnunk vagy re7-nek vagy pedig re/-nek vagy r^/-nek? 
s bogy a rJ/-beli bosszii 6 mas esetekben is melyikkel 
vdltakozik az im^nt emlitett barom magdnhangzo kozul ?— 
Ki nem olvasta Aranynak gyonyoru Katalinjat, s benne p. 
ezt a sort: «A^e;(, ni^ aid, de nem tekint^l s hdnyan nem 
sajndltdk azt a faradsagot, bogy olvasds kozben iigyeljenek 
a n4:{ es tekint igek s egyeb rokonertelmii szavak (Idt, 
pillant stb.) jelentesere, s bogy osszeszedjenek egy jo rakas 
peldat, melybol e rokonertelmu szok baszndlatat pontosan 
meg lebetne allapitani? 

Szdz meg szdz basonlo problfimdt sorolbatndnk el 
meg, de e belyett csak a Nyelvor nyolcz kotetere s a 
benniik olvasbato szamos kisebb-nagyobb dolgozatra 
mutatunk. Annyi van ezek kozt, mely mintaul szolgdlbat 
basonl6 adatgyiijtesekbez es tanulmdnyokboz, sot annyi 
van koztuk olyan, bogy egyenesen folvet egy-egy meg- 
oldando kerdest es megmondja az litat is, melyen a kerdes 
megoldojdnak baladnia kellene : bogy valoban csak a Nyelvor 
nem-olvasdsdnak tulajdonitbatjuk, ba kartdrsaink dologra 
nem serkennek, s nem foglalkoznak idorol idore a nyelv- 
tannak, a bangtannak, alaktannak, jelentestannak, mondat- 
tannak egy-egy kerdesfivel, ba csak szorakozds, vdltoza- 
tossdg kedv6ert is. Ne mondja senki, bogy a tanitonak 
nincsen ilyesmire erkezdse, bogy koteles teendoi elfoglaljdk 
minden idejet. A kozfipiskolai tanitonak nem csak nevelo- 



NYELVTANI ANYAGGVfljTES. 3 

nek, hanem szakembernek is kell lennie. S a szakembernek 
okvetetlen figyelemmel kell kovetnie szaktdrgydnak hala- 
dasdt, mozgalmait. A ki pedig ezt teszi, s igazi erdeklo- 
dessel teszi, leheterien, hogy ne akadjon egyr^szt olyan 
elmeletekre, melyek az 6 nezeteivel talalkoznak, s melyeket 
5 is uj, erdekes, donto adatokkal tud es ohajt tamogatni; 
mdsriszt olyanokra, melyekrol tudja, hogy ez s ez adat, 
ezek meg ezek a tenyek ketess6 teszik vagy lerontjdk 
oket, — s akkor is mi termeszetesebb, mint hogy e tenye- 
ket, ez adatokat kutatva szaporitsa, osszeallitsa, €s csata- 
rendbe sorozva tdmadast inteztessen veliik amaz elhamar- 
kodva, alaptalanul folallitott szabdlyok 6s rendszerek ellen? 
Munkara hat, tarsaink! Meg a napszdmos munkdjdba 
is lelket ont a czel tudata ; midon egy kovet beilleszt a 
lobbi koze, tudja hogy hozzajarul az epiiletnek emeles6- 
hez. S a ki a magyar nyelvet muveli, annak czelja vilagos, 
es magasztos: a nemzeti tudomdny emel6se. A tudomany 
hatalom, s ha a nemzeti tudomanyt gyarapitjuk, nemze- 
tiinket hatalmasabbd teszsziik. 

A SZERKESZTOSEG. 



A R£GI NTELVEMLrBEEE OLVASASAROL. 

II. A hosszu magdnhangzdk. 

A nyelvbeli hangvaltozasok kozt a legkozonsegesebb 
tiinemenyek egyike a hosszii magdnhangzoknak elrovidii- 
lese, minthogy altalaban a hangvaltozdsoknak nagy resze 
a hangfogyaszto, ido es erokimelo hajlandosag kifolydsa. 
Hisz mai kiejtesunkben is akarhany olyan atmeneti esetet 
talalunk, hogy egyazon magdnhangzot itt hosszan, amott 
roviden ejtik, sot azonegy videken is majd hosszan, majd 
roviden; p. tanitva : tanitva^ uta:{6 : uta\6^ toled tuled : 
tiiledj velem: velem^ akdr: akar^ Erdily: Erdely. Tovdbbd 
gyakran a szonak nemely alakjdban megmarad a hosszu- 
sag, mig egyeb kornyezetben elvesz, p. ut^ utja: utat utaSy 
s:{ur : s:{ur6m, nydr nydron : nyarat nyaralj ke\ k4:(en : 
ke\uk ke^es; dd v. ad: adokj hdgy. hagjott, v6s\: vesiit.^ 
ki kordn kil aranyat Ul: kelt leltj kelek lelek. S helyesen 
kovetkeztet Kis Igndcz, midon azt mondja : „Hogy haj- 
danta a hosszii e terjediebb haszndlatii volt mint jelenleg, 



4 SiMONYi 2SI(iMONd. 

mutatja az is, hogy n^piink az egyhdzi imddsagokban ma 
is igy beszel: Ugfen a te akaratod — mindennapi kenye- 
riinket adjad nekimk ma — az lir vagyon te veled — 
Ugyen nekem a te iged szerint stb., holott a kozbeszedben 
ezen szavaknal soha sem hasznal nyujtott e-l^. NyKozl. 
XV. 182., j. 

Mar most : a mely szavaknal mai nyelvunk csak 
nemely alakokban tartotta fonn a hosszii maganhangzot, a 
regi nyelv gyakran arra tanit benniinket, hogy eredetileg 
minden alakjukban hosszan ejtettek. Tovdbbd nemely 
szavakra nezve, mclyekben ma sehol semmi nyoma a 
hosszii hangnak, azt tanuljuk, hogy regente hosszan ejtet- 
tek. Az irott nyelvemlekek koziil legtanulsagosabbak « e 
tekintetben az Erdy es a Jordanszky codex*), mert ezek 
legtobb gondot forditanak a hosszusagnak irasbeli meg- 
jelolesere; de egyes mds codexek s egyes nyomtatvdnyok 
is, mint a p^lddkboi fogjuk Idtni, becses adatokat szolgdir 
tatnak. Ldssuk a jelentosebb eseteket sorba: 

i) A toszotagban eredeti hosszii magdnhangzo, hoi 
ma rovidet ejtunk. Az ad ige magdnhangzoja ma csak a 
3-ik szemelyben maradt meg hossziinak : ddy s nehol a 
2.'hein : dds^y s a folszolito modban: dgg}^ adj (Kun-Majsdn, 
Ny. VIII, 470.); de a regi nyelv adatai ketsegtelenne teszik, 
hogy minden alakjaban hosszii hangzoja volt : aaggya dat 
E. 107b.; aadd add, da J. SgS., Pesti G. ev. i54., ddd Zvon. 
a. 4g2.; aagf ^^amot safaj^sagodrol PG. ev. 157. (esztiil 
anda-j s a Ferencz leg. egy helyen 55. meg ang^'alac : te 
reddam). A s:{egctiy clso szotagjdt ma mindeniitt roviden 
ejtik, de az Erdy codex meg rendesen hosszii magdn- 
hangzoval irja: :{ecgecn^ :{eegen 8., 23., 3i. stb. (eredetileg 
szintdn *s\tngeiiy lehetett, e mellctt szol a vele egyezo 
lapp segge-n^k nyujtott g']t). Egyeb pelddk : 

ne haagy el, meg haal meghal \ leeznek eeznek veezyok 
vess\uk E. eszik Pd:{m,; leelte leeledzett, eeledel E, ^leseg 
Telegdi 206., nem meeree meg olny, leelkok leelkewnk leelky, 
seeteet, ffeel fecial ffeen fenn, zeer tartas zeerzetes zeertelen E. 
Zeer Pus^ta-Sj^er I233., 1274.; stb. | dee Peer. Kaz. Horv. Lev. 
a mai de. 



•) L. az eUorol Szigethy tttnulminysit a NyKiizI. XV. kSiei^beo, s ennek ismerte- 
\€%it a Nyelvor multhavi fazetdbeo. 



A REGI NYliLVliMLEKEK OLVASASAROL. 5 

Ebbol az kovetkezik, hogy p. a HB-ben a feleym^ 
nekiy veteve^ iiromCy urot, iitot szok elso tagjat hosszan 
olvashatjuk: (v. o. fdl, niki^ vet); s a ge szocskat is igy 
kell kiejteniink : gj'e. 

2) A nek es pel szocskak meg mint ragok is meg- 
vannak hosszan az fi. c.-ben : kyneet (olv. kjnieec) 25., 
kyUkeel 12., teetemeenyeel 180.; a Thewrewk cod.-ben: 
^erelmeel 20., bynesseel 5o. — Enn^lfogva a HB.-ben is a 
\umUichel kegilmehel szavakban, sot a j^halalddl^ szoban is 
hosszu hangzoval kell a ragot kiejteniink (tehdt e rag a 
HB. koraban -vel 6s -vdl volt, mint -ndl -nil^ -seg -sdg). 

3) Azt mondjuk siuU-m siuli-k^ apd-t apd-nak, de 
rag nelkiil nem 5;fM/e, opa, hanem roviditve : 5:jii/e, apa, 
k6s:[ay hdla (de hdld is), ep ligy mint a palocz csand{l)j 
kand{l) h. roviditve azt mondja : csana^ kana, Hogy a 
s^w/e-fele szavaknak alanyeset^ben is hosszu volt valaha a 
maganhangzo, azt pusztdn a mai nyelvallapot ismeretevel 
is fol kellene tenniink, de a nyelvemlekek t^nyeket is 
szolgdltatnak : Bylighee : most Billege puszta, Sytkee 1273.: 
most Sitke falu | feketee E. 167., jghee 348. — E szerint 
a HB.-beli fa hosszu 4-val olvashato : fd. 

4) Az elobbiekhez egeszen hasonlok a nevszoknak 
3-ik szemelyu alakjai : terh^-t, terh^-re, terM-vel^ de az 
alanyeset nem terhe^ hanem rov. terhe. Mar most az E. es 
Jord. c.-ekben az alanyeset is kovetkezetesen hosszu: 
ierhee lelkee ke^ee newee ertelmee stb. E. | lelkee veree 
vere stb. Jord. | :{erelmee yegjesee Th. 243., 276. | Keoriis- 
tuueh Korostove 121 1. — Ide tartozik a hatarozo szok 
megfelelo alakja : ellenee bennee belolee velee E. | ivelee 
Th. 63, — E szerint a HB.-beli fe^e vi:{e seine erette 
szavak veghangjdt, tovabba a szinten 3. szemelyu elnie 
ketnie ovdonia iochtotnia igeneveket hosszan kell ejtenunk; 
szintigy az oklevelekben elokeriilo -folvd vegii helyneveket 
(p. Beiefoliia 1287.), melyek soha sincsenek o-val irva: -folvo. 

5) A foltetes modnak igy kellene hangzania s fol is 
kellene tenniink, hogy igy hangzott valaha : fir-ne-k 
fer-ne-l fer-nc^ s hogy csak a kozelebbi szazadokban 
rovidult az utobbi alak ezze : firne. De nyelvemlekeink a 
3. szem. hossziisagat tenyekkel is bizonyitjdk : kellenee 
lennee mennee stb. 6., allanaa ve^teglenee Jord. 



SIMONYI ZSIGMOND. 



6) Szakasztott olyan alakuldst mutat az elbeszilo 
alak : meni-k meni4 meni-^ s az utobbi roviditve: mene. 
Azonban az E. Jord. Th. c.-ekben mfig ilyeneket olvasunk: 
ylee iile, c:{enkeppen felelee, nem teree 6 ha:{aho:{ stb. 6. | 
kj't meg olee stb. Jord. | (tdged) \eretetben fel gerye'{thee 
Th. 271., maradaa 29., emlok kyketh az zent kyral :{oppaa 
100. — E szerint a HB.-ben engede mente vola munda 
hosszu v^ghanggal olvasando. 

7) A targyas ragozasban a befejezett cselekv^snek 
igy kellett valamikor hangzania: nepe^te-m fiepe^te-d *nepe{- 
te-je (v. 6. vdro'tn vdro-d vdr-ja e h. *pdrO'ja\ de a 3-ik 
szem. igy van most : neve\te. Hogy azonban az eredeti 
alak v6gen allott eje^ aja hangok elobb hosszu magdn- 
hangzova hiizodtak ossze s csak aztan lett ebbol a mai 
rovid e a hang, arra megtanitanak benniinket az ilyenek: 
neweitee fi. 189., megh ysmerhetee volna (olv. megismer- 
hette poind) 119. stb. — E szerint a HB.-beli odutta meg 
Igy olvasando: oduttd, 

8) Ugyanolyan fejlodese volt a folszolito alaknak is: 
kirje-tn kirje-d kirje-je^ de most k6rje\ A kozvetito alakok 
ezek voltak : az zent malaztot el se enye^yeej vessee stb. fi. — 
A HB. idejeben tehdt bizonyara hosszu v^ghangzoval ejtet- 
tek ezeket : helhe^icj il€\iej ve^esse^ opga, \obodiicha bulscassa. 

9) Az eddigiekben ligy szolvdn a t^nyek beszeltek 
helyettlink, de mdr most tovabb kovetkeztethetiink, egyes 
esetekre nezve, hoi a tenyek cserben hagynak is, Lattuk, 
hogy a HB.-nek a vegu alakjait hosszu a-val kell olvasnunk : 
fa^ vola, ovga, odutta stb. = fd, void, oiigyd, oduttd. Ez 
magyardzza meg, mert nines a HB.-ben fo, volo, ovgo^ 
odutto, a mit kiilomben a mai fa vala oldja adta szavak 
a-jdhoz kepest varnank: v. 6. o;{; aj(, chomuv: hamUy nopun: 
napon stb. — Valoszinu ezek utdn az is, hogy a \oco:{tia 
midchotia szavak a-jdt is a'-nak ejtettek, vagyis hogy a -ja 
'je szem^lyrag magdnhangzoja azelott hosszu volt: -ji -Je. 
Tehdt a hadlava mundoa tilutoa terumteve feledeve veteve 
alakok is igy hangozhattak: hddldvd munddd tilutod terum- 
teve feledeve veteve, mert hisz az utolso szotag itt is a 
3. szem. ragjdt foglalja magaban. (E szerint a 7. s 8. pontban 
folvett *neve\te'je es *kdrje-je mfig r^gebben igy hangoz- 
hattak: *neve{te'jS, kirje-ji.) 



A REGI NYKLVEMLEKEK OLVASASAROL. 7 

10) Ha az elso terumteve (teremte) igy hangzott : 
terilmtevS^ valoszinu hogy a masik terumteve (teremtoje) 
szintiigy hangzott, vagyis hogy a nevszok -ja -je szem^ly- 
ragja eredetileg szinten hosszii volt, s hogy a mai ragos 
tevimtO'ji't fd-jd-nak alakok ezt az eredeti hossziisdgot 
oriztfik meg. (E szerint a 4. pontban a terhej terhi rfigibb 
alakjdul folvett *terhe-je voltakeppen igy hangzott : *terhe'je,) 

ii) S most meg a HB.-nek nehany hosszii w-jdt kell 
megemlitenunk. Hogy a chomuv horoguvec munkas szavak 
li-ja a rd kovetkezo massalhangzo miatt maradt meg ujabb 
nyelvunkben, s hogy az tir mulchotia szavakfi a hosszii- 
sagnak koszoni megmaraddsdt^ azt Uttuk az elso czikkben. 
De mi^rt maradt meg a ivtva nugulma szavakban is az 
elso szotag w-ja, s a vimagguc tumetivc szavakban az 
utolsoe ? — A jut igenek alapszava az ugor jogo- (1. Bud. 
MUg. szot.), melynek egy^b szarmaz^kai a HB.-beli iochtot 
s a kesobbi ihtat es iktat : ered. *jogO'tot. A jut ige ligy 
latszik mds hangfejlodesen ment dt, ligy hogy *jogO't'h6l 
elobb *joPo-t lett (a kozonseges ugorrmagyar g:v vdlto- 
zdssal) s aztdn a v miatt *juvo-t^ s vegre a HB.-beli 71//: 
tehdt a HB. korabeli hosszusdg okozta az u hangszinenek 
megmaraddsdt. — Taldn a nyugalom w-ja is hosszu volt,*) 
ha t. i. a ^ eredetileg ng volt; s erre mutat a megfelelo 
finn nukkU' es lapp nokka- szavakban is a hosszu mdssal- 
hangzo. — A vimagguc tumetivc szavak s a KT-beli tudyuc 
latiuc tudhotiuc esmeriuc szavak ragjaban a HB. kordban 
bizonydra hosszu u u hangot mondtak, mert ez a -juk -juk 
rag rfigebben valoszinuleg igy hangzott : -jovuk -jevuky s 
eredetileg : -jo-muk -je-miik : az elso szotag a tdrgyat, a 
masik az alanyt mutato szemelyrag. 

Meg egy hosszu magdnhangzonak a minosegdrol kell 
szolanunk. A HB.-beli ve:{esse fe!{e veteve szavakat stb. mar 
az eddigiekben is nem igy irtuk dt: ve:{esse, fi$:{ey v6t6v6^ 
hanem igy: ve^esse^ fis^e^ vetevi, vagyis hosszu e-vel, azzal 
a hanggal, melyet az ere, ement szavakban ejtiink. Tudjuk 
ugyanis (s ezt Budenz mutatta ki MNy. V. 389, es Ny. I. 32.) 
hogy a mai e'-s szotagokat regente nem ejtettek egyformdn. 



•) v. 5. n^y^godj! rajiad iijrf " Kisf. K. „f/o/ 6 haddval nyugos^* A. I. W6. 

Igaz, hogy itt egy^b vAltakozd u .-u-k anaiogiija kSItoi szabadsAgk^p is megengedte a nyajt4st. 



8 SIMONYI ZSIGMOND. 

hanem nemelyiket ^-vel, mdsokat ^-vel. Heltai Gdspdrtol 
kezdve namely nyomtatvdnyokban (p. a Nagyvaradi Dispu- 
tatioban, Sylvesternfil stb.) ez a kiilombsfig az. irasban meg 
is van jelolve, meg pedig ligy, hogy a nyiltabb ere-fele 
hangot kifejezo jegy alul vondskaval van elldtva: e. Ezzel 
a jegygyel irjak p. a mai ke:{y nikty level stb. szavakat, 
holott p. a migyeriy Us:{en szavakat mindig ligy irjdk, mint 
ma irjuk, A hangszinnek evvel a rfigi ketfelesegfivel fiigg 
ossze az, hogy az utobbi szavak maganhangzoja zdrt e-ve 
rovidult: tnegyctiy les^etiy ellenben az elobbieke nyilt e-ve : 
ke^^em, nekiy levelet; tehat e rovidiilesek akkor leptek 
filetbe, mikor m6g megvolt a hosszii hangoknak ama k^t- 
fele szinezete. tljabb koznyelviinkben a hosszii e szint^n 
eg^szen zart e-v6 lett, ligy hogy most nem mondjuk : /re{, 
nekiy levels hanem ki\y iiiki^ levily bdr nemely nyelvjaras 
ma is megtartja e kiilombseget s p. a palocz, legalabb 
rfiszben, ma is ugyanazon szavakat ejti nyilt e-vel, melyeket 
ama regi irokndl ligy talalunk: s\en del kel s^el ket stb. 

A hosszii e hangnak ez a r6gi k^tfelesege kiilonosen 
ket nyelvemlekiink olvasdsdra nezve fontos : a Becsi es a 
Miincheni codexere. Ezek gyakran jeloletlen irjdk az e 
betut, de tobbnyire megjelolik minosfiget, meg pedig ligy, 
hogy a zdrt e-t ponttal jelcli mint mi ma, ellenben a nyilt 
e-t tompa ekezettel jelolik meg, p. mentec mentek, felese- 
g-(?/re^ felesegeket. A hosszusagot azonban nem jelolik 
meg, nem kiilomboztetik meg p. az iment emlitett szoban 
a se es a ge szotagok maganhangzoit, pedig bizonyos hogy 
az elsot hosszan s a masodikat roviden ejtettek. De ep 
olyan bizonyos, hogy p. a nehe:{y embereknely fel elhihiy efcl 
szavakban a nyilt e-knek egy resz6t hosszan ejtettek, 
tehat: nehe:{ enibereknel, fdl eleven^ ifel. T^vedtek tehat a 
kik azt hittek, hogy a B. es M. codexek ^-je mindig rovid 
e hangot jelol, s a kik e szerint azt tanitottak, hogy p. az 
en kit vittel eniUke:{'{il stb. szavak magdnhangzoja r^gente 
rovid volt, mert a B. M. codexek igy irjak : en ket vittel 
imleke^iely holott ez ekezet csak a nyiltsdgot jeloli, a 
nelktil, hogy valami koze volna a hosszusdghoz vagy rovid- 
seghez, s az efifele szavakat nyilvdn igy kell olvasnunk: 
en ket vittel emleke:{jel stb. Azon irokbol, kik megkCilom- 
boztetik a ketftle hangot, ki lehet mutatni, mely szavakban 



A REGI NYELVEMLEKEK OLVASASAROL. 



es alakokban ejtettek a mai i helyen a nyilt ^ hangot, s 
ezt nehany irora nezve meg is tette Budenz az illeto 
helyeken. Azonban ez eseteknek igen nagy r^szere nezve 
fol is allithatunk igen nagy valoszinuseggel egy tdj^koztato 
szabalyt : A mely szavak es szoalakok mai hosszii ^-je 
nemely alakokban vagy nemely videkeken nyilt e-vQ rovi- 
dul, vagyis a mely szavak es alakok ma hosszu 
i'l es rovid nyilt e-t mutatnak egymas meUett, 
azokat regente mind hosszu nyilt ^-vel ejtettek, 
azokat ama kiilombozteto irok amaz alul ekezett e-vel 
jelolik, s a B. es M. codexek a nyilt hangot (de nem csak 
rovidet) jelento e-vel irjdk. Errol meggyozodhetik mindenki, 
ha csak a kovetkezo rovid osszedllitdst vegig nezi, mely* 
ben osszedllitjuk a mai hosszu €s rovidhangzos alakot, 
tovabba a megfelelo szavaknak Heltai Gdspdrnal, a Nagy- 
varadi Disputatioban s a B. es M. codexekben taldlhato 



irdsamodjat : 








i) toszotagok (elso v. masodik szotag): 




ma e: 


ma e: 


HG., VDisp. 


B. M, 


en 


enyim 




ew, enem 


kit 


ketto 


kfl 


ket 


kii 


ke\et 


kfi 


ke:i 


s\in 


scenes 


s^fn 


ten 


niv 


nevem 


«p 


neu 


vis^ 


ves:{ 


^fi 


vet 


vit* 


vet 


Pft 


vet 


niki 


neki 


n^ki 


neki 


vile 


vele 


v^le 


vele 


F.rdily 


Erdely 


Erd^l 




levil 


levelct 


lev^l 




nehe:; 


nehe^en 




nehei 


egyib 


egyebet 


egy^b 


egeb 


esmir 


ismer 


isnifv 


esme?' 


2) tovcgi 


szotagok es ra. 


gok: 




££Xermecskik 


gyermecske 


gyermecskek 


kemencet 


innet 


innet 




innet 


kd\el szek. 


ko^el 


k6:{(>l 


k6\el 


tfientil 


mint el Gom. 


mentel 


:{eriettel 


cgyil 


egjel „ 


egjyl 


emleke\ieL 



•) v. o. F(^nyt a k^so szAzadokra v^, Kolcs. 



lO NAGY-SZIGETHI KALMAN. 



(S igy fSltehetjiik, hogy a mai terh&t es terhe a fontebbiek 
szerint hajdan terhet es terhe volt; hogy a mai ve:{essitek 
es ve:{esse = regi ve:{essetek es ve:{esse; a mai jdvil csjope = 
regi jopel €s jov^ stb.) — Egyeb szok, melyekben a B. M. 
codexek az emlitett nyomtatvdnyokkal egyezoleg mutatnak 
nyilt hangot a mai e elleneben: s:{eky kerd ertj vite\ kovir^ 
'tiel nelkiil stb. Egyeb szavak, melyeket a B. M. codexek- 
ben hosszu e-vel kell olvasnunk : femen fejemen, feiec 
fejetek stb., fldelm fejedelem, lend vendo leend veendo stb. 
A HB.-ben az eddig mondottak tekintetbe v6tel6vel 
nyilt hosszu e hanggal olvashatjuk a kovetkezo szavakat: 
feleim niki veteve \ emdul \ timnucebelol vildgbeli^ s^^unt- 
iiikkel kegyilmehel^ haldlnek pukulnek \ engede tnente 
ierumteve \ enneik \ vi^issi (les^^je \ ?fisie vi:{e^ gyimilcsetul 
kegytlmet, irettiy elnie ketnie (v. 6. lorebol M. 17.; igaz 
hogy u. o. 18. ez is van: gimoliet; 6s mdr a HB.-ben 1 is: 
intetvinec ildetuitvl !) 

SlMONYI ZSIGMOND. 



f^ 



.PBLULBT" ES TARSAL 



Annyit taldn m6g egy magyar szo sem szenvedett, 
mint ez a szegeny feliilet. A miota csak betette a labdt az 
irodalomba, csipi, riigja, iiti, vagja minden nyelvesz, 
onhologus es neologus egyarant. Grof Teleki Jozsef mar 
i8i8-ban, nem sokkal a gyori futamodds utdn, rdpiritott, 
hogy nem azt jelenti, a mit jelentenie kellene : csak 
bitangolja a superficies ertelm^t, holott, ha egyaltalaban 
valamit, hdt mast nem jelenthet mint insurrectiot* 
Ma meg, az orszagos feliilesek kordban, azt vetik a sze- 
m6re, hogy voltakep aufsitzen-t tesz. M6g az aldott jo 
Fogarassi, a ki a zulu-kaffer szokat is, ha magyarnak 
adtdk ki magukat, berakta a Szotdrdba, sem tudott vele 
megbardtkozni ; inkdbb elbermdlta feluleg-neky nehogy 
valaki azt mondhassa, hogy meg ilyen rosz szot is bevett 
a Magyar Nyelv Szotdrdba. Hdt meg a Nyelvor? Ez meg 
mar valami harom forumon is kimondta rd a haldlos ite- 
letet ; elnevezte k^ptelensegnek, elnevezte fattyiihajtdsnak 
es kemenyen meghagyta a nyelvkert^szeknek, hogy irtsdk, 
a hoi csak Idtjdk, mint a gondos gazda a szerbiai tiisk^t. 



FELtJLET" ES TARSAL II 



Ennyi felol zaklatva, senkitol nem vedelmezve, el 
egymagdban a szegeny felulet. Tdrsai, kik voltak is, mdr 
reg visszavonultak a falusi elet maganyaba, csak 6 hdnyo- 
dik mfig egymaga a felszinen. 

Victrix causa Diis placuit, sed victa Catoni. Hadd 
legyek 6n is egyszer egy vesztett iigynek vedoje, 

Hdt mivel is vadoljdk a szegeny porbefogottat, mit 
ronak fel neki buniil? 

Azt, hogy „az -at -et kfipzo a nyelviinkbeli jelense- 
geknek egybehangzo tanusaga szerint functiojdra nezve 
ikerpdrja az -as -es-nek, mind a ketto kizarolag cselekves- 
neveket alkot; egyeb szokhoz pedig nem fuggednek. Afeliil 
nem igeto, hanem hatfirozo; s valamint nem mondhatni 
felulis (felso resze viminek), 6pen oly keptelenseg a felulet 
is; s ilyenek volnanak az alulat^ belilletj hdtulat, k6:(elet sat." 

tgy nyilatkozott a nyelvbeli hibdk megjavitdsdt czelba 
vevo tandcskozmdny 1875-ben ^ felulet -vol. (Nyr. IV, 337. 1.) 

Bocsdsson meg nekem a tanacskozmdny 6s a reszem- 
rol igen tisztelt Nyelvor is, ha egyenest kimondom, hogy 
vadbesz^diik okadatolo reszeben egeszen elpdrtolt toliik a 
szerencse, Okoskoddsuk nemcsak hogy nem gyoz meg 
engem, sot ellenkezoleg egyenest a kezembe adja a fegy- 
vert, melylyel az eg6sz vadat egyszerre lesujhatom. 

Tehat a felulet keptelenseg, valamint keptelenseg 
volna az alulat, beliilet^ hdtulat^ kd\elet sat. 

Erre csak azt mondom, hogy a mi megvan, az a 
logika orok torvenye szerint nem keptelenseg. Mdr pedig 
a kd{elet s:{6 megvan; el meg ma is; tosgyokeres magyar 
nep ajakdn 61, ott a hoi Vas, Veszprem es Zala megyek 
egybe sarkallanak. Akarhanyszor hallottam magam is : 
„te ott laksz a kozeleten"; van-e itt kocsma a 
kozeleten" s tobb eflfelet. 

De az en szavamat, ha akarjak, elhiszik; ha nem 
akarjak, nem hiszik. Inkabb allitok hat magam helyett egy 
olyan taniibizonysdgot, a kinek a szavahihetoseget a Nyelvor 
sem vonja k^tsegbe, 6s ez Kresznerics Ferencz. Tessek 
elovenni a Kresznerics Szotdrat es a 34o. lapon keresgelni ; 
ott szorol szora ez dll: 

Koielet. Propinquitas, vicinitas. 

Kd^eleten. In propinquo, in vicino. 



12 NAGY-SZIGETHI KALMAN. 

Es hogy Kr. is a nep szdjarol hallotta e szot, kitunik 
abbol, hogy a forrast nem idezi. O 6pen ott, ama harom 
varmegye osszeszogelles^n, Saghon volt plebanos; nyilvdn 
ott figyelte meg o is e szot, a hoi en hallottam. Es, mi 
tobb, Kr. nem is tekintette e szot valami szokatlannak 
vagy ritkdnak, mert kiilonben szokasa szerint hozzatette 
volna, hogy ekkor es ekkor hallotta. 

A Nyelvori tandcskozmdny argumentaczioja tehat 
maga alatt vagta le a fdt, midon a nagyobb erosseg okdfirt 
a k6\elet'Xt, is a keptelenseg belyeget akarta rasiitni. 

Azonban meg szolgalhatok mas peldaval is, es pedig 
a i6. es 17. szdzad irodalmabol, a mikor m£g a szo is 
csak ligy termett, mint a subagaller. Kinyitom Calepinus 
szotardt (iSgo-bol); ott talalom a Circunferentia mellett 
komyik^ korw'let. Pauly „Polgari es poros Szotara" 
(Buda, 1827.) szerint Verboczy Magyar Decretumaban is a 
circumferentia = a koriilet nek kitetszese. — Molndr 
Albert Szotardban pedig megvan a kornyulet circuitus, 
tractus, ambitus ertelemben. Es hogy is enekelt a kolto Zrinyi : 

Mint egek forognak orok kornyiiletben 
IJgy biim, ligy bdnatom forog oroksegben. 

A kornyulj koriil, ko^el 6p ligy hatarozo, mint a 
feliil; es ha a kortiyulet, koriilety k6:{elet nem keptelenseg, 
mar pedig nem az, mert megvan, akkor a feliilet sem 
keptelenseg. 

Midon ezt konstatalom, eszem agaban sines felszaba- 
ditani akarni a szofaragokat, hogy ezek kaptdjdra most 
mar, vagy kell vagy se, holmi altilat, belulety hdtulai 
szokat csindljanak. A regi meglevonek megvedese meg 
nem ad szabadalmat meg nem levok feleroszakolasara. Ha 
valaki mostandban lepne fel eloszor a feliilet szoval, 
magam is azt mondandm neki: „hagyj fel vele, bardtom; 
valo igaz, hogy javaslatod nem keptelenseg, de nem is 
potol sziikseget". Azonban a feliilet most mdr nem eshetik 
az ujdonsiilt szok kategoridjdba. 1786. Kisasszony havdnak 
9. napjdn lepett be az irodalomba, a Magyar Hirmondo 
62-ik szdmdban; 1791-ben vezette be a termeszettudomdnyi 
munyelvbe a kituno magyarsdggal fro dr. Zay Sdmuel az 
6 Magyar Mineralogidjdban, es 1792-ben Baroti Szabo 



A „felOlet" es tarsal 1 3 

David mdr csillagozas n^lkiil folveszi a Kisded Szotdr 
masodik kiadasaba : fellillel, fellyulet ; felso resz, szin, 
A tejnek, viznek fellyulet e. S azota, akdr mennyit 
riogatjdk, hessegetik is, csak nem tagit egy tapodtat sem. 
E szonak ma mar innen-onnan szazados multja van; 
mathematikai, term£szettudomanyi irodalmunkban tokele- 
tesen meghonosodott s minden literdtus ember megerti es 
haszndlja is. Minek iildozzuk hat? hiszen, mint Brassai 
mondana, a kutyanak sem art, es nem is k^ptelenseg, mint 
a hogy sokan ri szeretnek fogni. 

Mas kerdes, £s pedig nem ^rdektelen kerdes az, hogy 
mifele -at -et kepzo az, a mi a kornyiilet, korulet, k6\elety 
felillet'hen a hatdrozohoz van fiiggedve. Kesz orommel 
aldirom, hogy ez az -at -et nem az -is -es ikerparja ; de 
hogy mino kcpzovel van itt dolgunk, annak megitelesdt a 
Nyelvorre kell biznom es tole kell kernem. 

Nagy-Szigethi Kalman. 



IGAZOLAS. 



Azt hiszem, hogy csak a tanitas, es a nyelv Qgyenek 
teszek szolgalatot, ha Csaszar Karoly urnak mathematikai mii- 
szayaimra tett eszreveteleit nem mellozom hallgatassal, hanem 
megteszem reajok eszreveteleimet, es sajat allaspontomat iga- 
zolni t5rekszem. 

I. Nem tartom helyesnek, ha a gymnasium IV-dik oszta- 
lyaban az algebra tanitasat iiyenformdn kezdjQk meg, hogy: 
fiaim ! ti eddig azt tanultatok, s minden latin szotarban caak azt 
talaljatok, hogy nego = tagadok, elhazudok valamit; — 
de tudjatok meg, hogy ez nem igaz, mert nego = homlok 
egyenest ellenkezojet allitom annak, a mit el akarok tagadni, pi. 
ha negalni akarom hogy a padlason voltam, akkor azt kell 
mondanom^ hogy a pinczeben voltam. — Pedig ha a p o s i t i v 
es negativ szavakat akarjuk hasznalni. akkor ilyenforman kell 
tenniink, mert a novendekek ugy tudjak, hogy a negativus 
csak egyszeru eltagadoja a p o s i t i v u snak, — de hogy ez a 
ket szo egyfitt valaminek mint ilyennek, es egy mas vala- 
minek, az ezzel homlokegyenest ellenkezonek, mint o I y a n- 
nak a letelet fejezne ki, arrol nem tudnak, a minthogy nem is 
tudhatnak, semmit sem. 



l4 BONIS KAROLY. 

Pedig a mathematikaban az ilyen homlokegyenest ellen- 
kezesrol van szo, es nem csupan valamely letezesnek az egyszerii 
eltagadasarol. 

A cielirdnyos es cielellenes szavak kifejezik az iranyok 
ellenkezo voltat, s utalnak a ket irany k5z6s kiindulo pontjara, 
a O pontra, melytol szamitjuk az egyik es a masik irdnyban 
szaporodo, egymassal ellenkezo mennyisegeket, a melyeknek 
epen ilyen ellenkezo voltuknal fogva, a kozelet nyelveben ktilon- 
b6z6 neveik is vannak; — ilyenek a keszpenz es adossag, 
jSvedelem es koltseg, szaporodas es fogyas, haladas es hatralas, 
magassag es melyseg, emelkedes es szallas, meleg es hideg, s 
i. t. es igy jelent a — 7^ homerseklet 7 foknyi hideget a 
+ 'f homerseklettel, azaz a 7 foknyi meleggel szemben. 

S a mint az olvado ho homer sekletenel, vagy a homer- 
seklet meghatarozasara szolgalo homeronek o-al jelelt pontjanal 
megtalaljuk azt a koz5s pontot^ a honnet a hidegnek es a 
melegnek a fokait szamitjuk: epen ugy mindenkor megtalaljuk 
az eletben es a termeszetben is azt az allapotot, midon meg a 
kGlonb5zo vagy epen ellenkezo tenyezok nem leptek fel; vagy 
ha keszen nem talaltuk — mikent a ho meresenel, ligy masutt 
is — onkenytesen megallapitjuk azt a pontot, a melytol az 
egymassal ellenkezo tenyezok hatasat szamitjuk; feltalaljuk az 
ellenkezo iranyokat, a melyekben ezek hatnak ; es ezen egy- 
massal ellenkezo iranyok egyikeben mindig ott van a czel, 
melyhez a tenyezok egyik faja kozelebb segit s melytol masik 
fajuk eltavolit. 

Hogy melyik iranyban veszsztik fel a -czelt, az termesze- 
tesen egyedfll csak a mi belatasunktol fOgg; — de az kOlSnben 
is mindegy, mert akarmelyikben veszszOk is fel, az egyik fajta 
tenyezok mindig czeliranyosan^ s a masik fajtak mindig 
czelellenesen miikodnek. 

Ezert hasznalom a mathematikai ellenkezes fogalmat semmi- 
kepen ki nem fejezo positiv es negativ helyett a cielirdnjros 
es c\elellenes szavakat. 

2) A hdnysioros sor^at elnevezes, igaz, nem fejezi ki azt, 
hogy e sor novekvo hatvanyok szerint halad, a mi talan nem is 
leglenyegesebb jegye e sornak, mert epen olyan joggal mondhat- 
nok rola, hogy fogyo hatvanyok szerint halad: de kifejezi azt, 
hogy a mennyisegek bizonyos meghatarozott rendben kbvet- 
keznek egymasutan, s talan meg azt is, hogy a szorzasnak is 
jutott szerep e sor szarmazasanaL— De masreszrol a geometriai 
haladvdnjr e nevezes sem fejezi ki azt, a mit Cs. K. ur szerint 
ki kellene fejeznie ; mert sem a haladvdny szo, sem annak 



IGAZOLAS. 1 5 

geometriai jelzoje nem foglaljak magukban a hatvanyozas 
fogalmat. — Sot ha a haladvdny szot a t6bbi intransitiv igektol 
szarmazott, -vdny -veny kepzojfi jdrvdnjr, ingovdny, keleveny, 
joveveny, novevenjr szavakkal egybevetem, arra a meggyozo- 
desre jutok, hogy abban is kell valami olyszerii hatarozatlansag- 
nak, bizonytalansagnak lennie, a mino rejlik erne szavak jelente- 
seben. — - Lehet» hogy e meggyozodesem hibas, de mig hibas 
voltarol meg nem gyozod5m, addig az ujabb keletQ haladvdny 
helyett a regibb kelet(i sor^at szot merem csak hasznalni a 
szabdlyszerii egymasutankbvetkezes kifejezesere. 

3) Hogy a ratio = s:{er, azt Cs. K, ur maga is elismeri, 
mert a rationalis es irrationalis kifejezesere ajanlott vegess^erii 
es vegetlensieru szavai a S!{erb6l szarmaznak. Csakhogy irra- 
tionaKsnak az olyan szamot nevezztik, a melyik sem az egyseg 
altal, sem annak reszei altal nem fejezheto ki^ tehat a melyik 
semmi szerben sines az egyseggel; rationalisnak pedig az 
olyat nevezzQk. a melyik az egyseggel vagy annak reszeivel 
kifejezheto, tehat a melyik valaminemu szerben van az 
egyseggel. — E fogalmakat a s:{ertelen es s\eres szavak fejezik 
ki, nem pedig a Cs. K. ur ajanlotta vegetlens^erii es vegess^eru 
szavak, melyek epen olyanok amazok mellett, mintha ezt hogy 
fejetlen, a vas a tlan fe jQ, — s ezt hogy fejes, a vasas 
fejii szokkal akarnok kifejezni. — Merc valamint itt nem az a 
kerdes, hogy vasatlan-e valaminek a feje vagy vasas, hanem az, 
hogy van-e feje vagy nines? epen ligy ott sem az a kerdes, 
hogy vegetlen-e valamely szamnak az egyseghez valo szere vagy 
veges, hanem az, hogy all-e az a sz am valami szerben 
a z i-hez vagy sem? 

A k5zszokas a s:[ertelen szot csak mint jelzot hasz- 
nalja aszertelennagy es szertelensok 5sszetetelekben, 
s azt fejezi ki altala. hogy nines mertek, a mivel az a roppant 
nagy megmerheto, — es nines szamegyseg a mivel az a 
tomentelen sok megszamlalhato volna. Tehat a k5zszokas is azt 
az ertelmet tulajdonitja neki, a melyben en hasznalom, s igy esak 
ajanlatossa teszi annak irrationalis ertelemben valo hasznahtat. 

4) A tenye^o = fa e tor szot en sem akarom kiirtani, 
mirol meggyozodhetik Csaszar K. ur, ha sziveskedik elolvasni 
algebramnak i. §-anak a veget a 26. lap elejen. Csakhogy en a 
tenye\6 alatt nem esupan a multiplieatort es multiplieandust 
ertem (ezeket nevezem en kozos newel s zor zo tarsaknak), 
hanem alatta ertem az addendust es augendust, a minuendust es 
subtrahendust, dividendust es divisort is, sot alatta ertem mind 
azt, a minek kifejezesere a kJJznyelvben meghonosodott; — szoval 



1 6 VAR6 KEREN CZ. 

alatta ertek minden factort, mely valamely factumnak a 
letrejovetelere befolyik. 

Tehat en nem akarom specialisalni azt, a minek universalis 
ertelme van, s azert hasznalom a szorzotarsak elnevezest, 
melynek mar magaban specialis ertelme van. 

Ennyit tartottam szGksegesnek karhoztatott miiszavaim 
^rdekeben elmondani. Bonis Karoly. 



f^ 



MAGYAR NYELY AZ IPtJUSAGI IRATOKBAN. 

Panaszos level a NyelvSr szerkesztojchez. 



Tanulok olvasokSnyv-gyOjtemenyenek gondviseloje vagyok, 
s gyengen kotelessegemnek tartom a gyQjtemeny szamara megvett 
uj konyveket, mielott tanulok kezebe adnam, futtaban atolvasnom, 
hadd tudjam, melyik kinek valo, kinek nem, Egyik fajta gyonyo- 
riisegemrol, melyet e foglalkozasomban nem ritkan talalok, sokat 
meselhetnek a Nyelvoviit\i, s azt hiszem, elegge tanuls^gosan is, 
men az utanunk kovetkezo iskolazott nemzedek nyelverzekenek 
megovasarol szolana a tanulsag ; ez pedig nem kicsiseg ; hiszen 
a Nyelvor t5rekveseinek teljes sikeret eppen a jovo nemzedeknel 
varhatni. Tudnivalo, hogy a maiak k5zul nem mindenki, a ki 
azt mondja a Nyelvornek: urami uram! — megyen be az ,ortho- 
logus magyarok" orszagaba. Ezt a tudnivalo t pedig nem a 
hajanal fogva huzom ide : eppen egy szep peldajat akarok 
elmondani. Egy k5nyvet olvasek at; a felirata: ^Ifjusagi Iratok 
Tara". Az orszagos kozept. tanaregylet megbizasabol szerkeszti 
dr. Karman Mor. VI. Monge Eletrajza, irta Fran«;ois Arago. 
francziabol forditotta....'' ha megmondom hogy ki, azt is meg 
kell mondanom, hogy ugyanez a fordfto mas helyt mar nem egy 
irodalmi jelet is adta nyelvorzo buzgosaganak az iskolai miiszok 
javitasa koriil. egyszersmind azt is elore ki kell mondanom, 
hogy mindazonaltal e\ a forditasa a legroszabb magyarsagu 
konyvek egyike az ifjusagi olvasokonyvek irodalmaban. Miiszo- 
javito o, a ki egyebirant, mondatainak barbarizmusai, s egyeb 
nyomor^ksagai altal olyan t5keletes nyelvronto, a milyen csak 
lehet. Pedig szivesen elengednok neki a miiszojavitast, ha mas- 
kttlonben kimelne elcsigazott nyelvGnket. Mert bizony Toldy 
Ferencz is j61 mondta Kazinczyrol szolva (Irod. T5rt. 78. §.)» 
hogy: „egyes hibas vagy darabos sz6k kCllso foltokat ejtenek a 
nyelven, melyeket az ido vegre is kiirt, neha tflr is, s igy azok 
lassankent csak egyes s alig eszreveheto foltok maradnak, mig 
az elhatalmazo idegen szolasmod a nyelv szellemi arczdt veszte- 



A MAGYAR NYELV AZ iFJtSAGl IRATOKBAN, fj 

geti meg". De a mert forditonk magyarsagarol szolva, Toldynak 
e szavait id^zzQk: nehogy azt higyjek. hogy forditonk valami 
Kazinczy-fele nyelvmivelo, a ki idegen nyelvek virdgait akarja 
minden aron atOltetni nyelvOnkbe; nem, uraim ; a mint egy-ket 
kikerdlheteilen peldabol ez is ki fog ttinni : egy kSzonseges 
forditoval van dolgunk, a ki a franczia nyelvet sem tanulta 
meg meg elegge, s privdt forditas-gyakorlatait, hogy a mostani 
draga idoben karba ne veszszenek, kiadatja Karman urral Ifjusagi 
Iraroknak. Ktildnben forditonk franczia nyelv-ismeretevel itt csak 
annyiban t5rodhettiuk, a mennyiben ki nem kerQlhetjtik. Nines is 
kezem Qgyeben Monge Eletrajzanak az eredetije. Annalfogva nem 
csinalok egyebet, mint hogy kiirok a forditasabol egy halom botran- 
koztato barbarizmust, a milyenek oly siiruek benne^ mint a jegeso. 

Elosz5r is, mint a kezdo szinjatsz6 kezevel, Idbdval, eppen 
ugy nem tudja forditonk, mit csindljon az igekbtovel. Nyissuk 
fel csak valahol a fGzetet: 

63. 1. n£ forradalmi oktatas osszevont alakban felolelte az 
osszes anyagot, mely a tantervnek rendes menete szerint harom 
^vre ^/oszlott.** E h. ». . . oszlott** vagy ....oszlott e/**. 

66. 1. ^a ndvendekek feltekenyen gytijtogettek a 

s\ellemdu$ (mflszojavitotol ilyen s^ot sem v^rnank!) megjegyze- 
seket. melyek villamokhoz hasonlolag a legtermekenyebb kepzelo 
tehetsegbol e/obukkantak.* Egyebektol megvalva, csak ennyit 
javitok rajta : „.... bukkantak elo a legtermekenyebb kepzelo 
tehetsegbor. 

69. 1. ^Nem kevesbe kesznek mutatkozott, midon szamos 
novendekeknek, kiket a nyomorusag kitfiz5tt, penzbeli segelyt 
meg-szavaztatott." E h. n- • • • szavaztatott meg,'' Hisz eppen arrol 
van szo, hogy Prieur „nem szoritkozott pusztan a kozvetett 
partfog^sra**, s enn^lfogva a Mpenzbeli segelyt", nem pedig a 
„megszavaztatast** mondjuk nyomatekkal. 

82. 1. ^minden neh^zseg nelkQl megadtak az engedmenyeket, 
melyeket a lakossag szelleme, erk5lcsei es szokasai kiv^nato- 
saknak /e/ttintettek/ E h ttintettek /?/*•• 

io3. 1. »az egyiptomi akademiaban, bar epen nem ohajtottak 
a kepzelo tehetsegnak amaz elvitaz^af/an (igy) jogat megszori- 
tani, hogy az emberi szellem s^dmdra meroben uj utakat 
A'jjel5lhet,...* E h. tt....megszoritani... jogdt, hogy... szellem- 
nek,,,, utakat jelblhessen, vagy: mutathasson, ...* 

io5. 1. .Eszszerfien remelheto volt-e, hogy csodalkozast 
kelt nehany tSbbe-kevesbe s\ellemdus (meginti) kiserlet oly 
embereknel, kik az E\er es egy ej olvasmanyaval /c/ndveked- 
tek." E h. »kik az E{eregyej olvasasdval nottek fel*. 

M. NYELVOR. IZ. 4 



l8 VARO FERENCZ. 

Sejtem ugyan, hogy mindezekben a peldakban ott a baj 
hogy forditonk, talan tudva es szandekosaa^ a mellekmondatnak 
a legvegere szoritja, nemet modra, az iget; ezert a felhozott 
peldakat germanizmusoknak is hivhatnam. De bizony nem tud o 
banni maskor sem az igekotovel. 

u. o. ^Midon e k5ztarsasag Kairo lakosai elott folttint, 
szabad utat engedtek meglepetesQknek es hatarozottan arultak el 
ekkepen az okokat, melyeknel fogva egyeb korlilmenyek kozott 
oly egykedvOeknek tetszettek." Helyesen: „s ekkeppen hataro- 
zottan e/arultak az okokat....^ Hatdro:{atlanul semmikor sem 
arultak vala el. 

1 1 6. 1. „A fajdalom . . . . meg e becsmerlo kifejezesre is 
ragadta e/;..." Itt nines sziikseg az igek5tore. 

1 33. 1. nAzoknak, kik szellemi munkaiknal fogva a szazadok 
elen haladnak> tetteik altal is kell magokat a tomegtol meg- 
kt!llonboztetni5k.'' Azt akarja mondani, hogy a szellemi fejlodes 
korszakalkotoinak » tetteik altal is meg kell magokat a tomegtol 
k(il6nb6ztetn^ok^ 

i43. 1. ffHuzard es Bosc urak ez alkalommal mindenek 
f6l6tt ttintette'k ki magukat." E h. „kit(Sntettek magukat; kittintek". 

Egyeb szorendbeli hibak is csak ugy hemzsegnek: 

7. 1. „Egy erodnek oldalait megvedeni (defiler), azaz annak 
egyik reszet sem engedni at az ostromlo ttizerseg kozveteilen 
meglovetesenek (ez a sz6 is bakmeglovetes, magyaran: bak- 
loves), ez az a fofeladat, melyre mindenkor a ke\do mernok- 
kari tisitnek elso elmelkedeseit forditania kellett". Talan: 
„melyre a... tisztnek mindenkor elso g^ondf/aV kellett forditania". 
Egyebirant, az eredeti nelkiil, csupan a szorend ellen teszek 
kifogast. 

8. 1. ,Midon Monge a munkavezetok os\tdlydb6l kilepett* 
fl /zova magat orok idokre utasitva kepzelte...." Hanyag vagy 

tan nemetes elrendezes; gondosabban: „mid6n.... kilepett 

os:[tdlydb6l, a hovd..,.*' 

87. 1. .Mindennek kell hatdrt vetni, meg a hoditas joganak 
is." E h. »hatart kell vetni". 

u. o. „Ugy hiszem, hogy a vallas kerdese is jdrult hoi\d 
bizonyos tekintetben, hogy tagtarsaink kOldetese megneheziites- 
sek." E h. „hozza jarult..., hogy..." 

88. 1. „Ezt az adatot nem ho^tam fol annyira kit tag-- 
tdrsunk iga^oldsa erdekeben mint sem (igy) a^ okbol^ hogjr.,,'' 
E h. „nem annyira... igazolasara, mint inkabb azert hoztam fol, 
hogy kimutassam. .." 

89. 1. „Monge kQlondsen meg volt bizva avval, hogy a 



A MAGYAR NYELV A2 IFJUSAgI IPATOKBAN. IQ 

mukincseket kiszemelje, melyeket. , ," Hanyagiil s n^metesen, e 
h. , kiszemelje a mukincseket, melyeket , . .*" 

90. 91. 1. ^Talan csodalkozik valaki, midon latja, hogy 
tagtdrsunkat a hirneves hadvezer mellett oly Ugynel felemlitem 
(e h. emlitem f6l oly tigynel), mely kizarolag a katonai hatosag 
k5rebe esni ldts:{ik.*^ (E h. latszik esni.) 

91. 1. „Bar 5tvenket eves korat elerte volt, mint Me\iereS' 
ben, meg ifju szellemmel, . • . . tehetseggel, . . . . jellemmel dicseke- 
dett.* Ez azt tenne, hogy ketszer erte volt el otvenket eves 
korat; nem pedig azt, hogy btvenket eves koraban is oly fiatal 
lelkii volt, mint egykor Mezi^resben. 

92. 1. „. ...oly hallgatosag elott, melynek els5 soraban 
Bonaparte,.... Desgenettes stb. Idthatok voltak" e h. „voltak 
lathatok". 

94. 1. ^kincseket rejtegettek, melyeket surgetoleg a had- 
sereg sztiksegleteinek kielegftese vegett {ide kellene a «s(irge- 
toleg" szo) meg kellett orizni.** 

119. 1. »A nyugtalansag, melyet.... viszonyaink okoztak, 
csaknem ki:[dr6lag a bes^^ed tdrgjrdt kepe^te"" e h. „csaknem 
egyetlen targya volt a besz^lgetesnek". 

137. 1. „Szamitok bnre, meg ha a hajorajjal a Tiberisen is 
fol kell eve:{nem,'^ e h. „ha... a Tiberisen fbl kell eveznem is", 

Jegyzeteiben is (ezek talan nem forditasok) talalunk 
ilyeneket : 

i3i. 1. nAz Akademiat, melyrol ez eletrajzokban annyiszor 
emlites tortenik/ e h. ^tetetik emlites," jobban: „melyet az fro 
annyiszor emleget". 

u. o. „Legelsd.... mflve.... a szotar, melyet 1694-ben 
ko^^etett (tett kbzze, adott ki) s mely azota szamos kiadasban 
megjelent*" e h. »jelent meg". 

u. o. „e bizottsag . . . . mukodesenek korebe a tbrteneti 
tudomanyokat az bsszes segedtudomanyokkal vonta,'* Akarja 
mondani : .miikbdeset kiterjesztette ezekre s ezekre"*. 

Apro barbarizmusok, egyik fajtabol: 28. 1. ^A keptelen 
jelSlt viss\a lett utasitva'' \ 42. 1. ^^nem lettek megjutalmaiva"^ \ 
62. 1. ,harom evre lett megs:[abva*' ; 64. 1. »e/ lett hatdro:(va* ; 
mds fajta : 29. 1. Bizonyos munkaban .tagtarsunknak egjr jelen- 
tekeny vagjrontiak forrasa nyilt volna meg"; io5. 1. „a.... 
meseket nem szoktak egy tulcsapongo kepzelem abrandkepei 
gyandnt tekinteni" ; meg egy ilyen: i32. 1. ^dac^dra a hires 
kbzmondasnak". Egynehany ilyen is : 29. 1. „munkdlatot hajtott 
vegre a vas folott" ; u. o. y,fejtegetesek a hajcsovesseg hatdsai 
folott* ; 3o. 1. n^rtekeies a meteorologia tUnemenyei folott*" ; 



20 VARO F'ERENCZ. 

74. 1. ^s\dmot adni a munkdlatok fdlott"; 118. 1. »FQl6p Agoston 
folott koltemenyen dolgozik** ; 121. 1. ^tanulmdnyaiho:^ a 
geometria folotr ; i44. 1. ^tfintetes folott csoddlko^ni'' \ 32. I. 
rfolvildgositani a jo oldalok folott*". Szinten csoppentett barba- 
rizmusok: 4o. 1. «A telegraf behozatala a legelso valasz azon 
publicistak s\dmdra (-nak), kik velik (a kik a^t velik, hogy) 
Francziaorszag tulsdgosan terjedelmes, hogysem (teriedelme- 
sebb, mintsem) koztarsasagot kepezhessen". 52. 1. ^Ha ki akartok' 
abrandulni, olvassatok a . . . . jelentest, taldlni fogjdtok (s a\t 

fogjatok talalni), hogy ..." 1 24. 1 bizonyos szemelyeket, 

kikj ketsegtelenQl minden erkolcsi erzelem hianyaban, veltek 
{a\t vdltek), hogy csupan siellemdus vidamsagnak tanubizony- 
sagat adjak (adjak tanubizooysagat), midon...." Hasonlokepen : 
10. 1. ^oszlopcsarnokok keletkezoek s^emeik alatf" (sous leurs 
yeux); 24,Li,Ohajtanak'e tnerteket azon elszigeteltseg 5i{amara, 
melyben Monge Mezi^resben elt, a!{t megtaldltam egy kiadatlan 
levelben, mely elottem fekudf^. 26. 1. »t5rtenetecskek a magam 
modja s:(erinV. stb. 

SzovOQzat szemenszedett peldai: i3. 1. ^eloaddsbol kilepni*^\ 

27. 1. ^megvdlas:{tdsa az Akademia tagjai// es kineve\ese tenge- 

reszeti vizsgaloi//*. 65. 1. Moage szinten os^totta e velemenyt*'. 

71. 1. „A politikai szenvedelyek tobb izben hatoltak be az iskola 

falain beliil" (falai koze). 

Synonymak es nem synonymak osszeCevesztese : 2. 1. «A 
harom fiatal ember kituntetessel (e h. kitQnoen) felelc meg az 
atyai gondoskodasnak". 28. 1. ^Monge a.... vizsgalo tisztet az 
elso forradalom kezdeteig toltotte be (viselte h.)**. 79. 1. ^terje- 
delmes kuldetes (e h. tagk5rfi megbizas);'' 91. 1. .mathematikat, 
kometszest, . . . hajozastant oktatni (tanitani h.)** ; i3o. 1. .elvezet, 
melyet minden korban La Fontaine olvasmdnydban talalunk* 
(azaz: melyet L. F. olvasdsdban mindenkor talalunk); s nehogy 
kifelejtsem ezt a dragdlatost: 81. 1. .Chinaban a sima v5rosszin(i 
gombos minden egyeb szinu es mintazott gombu mandarinok 
f5lott uralkodik**. Ezt^ nehogy feire talaljam magyarazni, magya- 
rizatlan hagyom. 

Minthogy forditonk, a mint emUtettem, mflszojavito hirebe 
hozta magat, megvarjuk tole, hogy legalabb — Brassai mondasa- 
kent — a szavak egerfarkaba jol belekapaszkodjek. Neha bizony 
itt is csufot fog. Nem emh'tem a ,veteles** szot (i3. i4. L); ez 
az o szerelmes szOlotte; Borsszem Janko is beirta a matrikulabd; 
hanem lattuk fonnebb, veletleniil, a ^s^ellemdust^, clyilazhatlant'' ; 
talalunk „nagy me rvu hatdrozottsagot'' (28. L), ^ves^teljes hangot** 
(35. 1.), .finom modorokkal valo rendelkezest" (i3i. I.) is ndla. 



A MAGYAR NYELV AZ IFJUSAGI IRATOKBAN. 21 

Ilyenfele hibdi azonban a t5bbi felekhez kepest oly kis sz^muak, 
s eIkertUes6kre annyi jo igyekezetet fordit, hogy e r^szben, ha 
kivanja^ kenytelenek vagyunk 6t elismerni a NyelvSr hfvenek. 
Ezt a kenytelen elismerest azonban eMgg^ szegyeljQk. Es nehogy 
ennek az elismeresnek az ize maradjon az olvas6 szdjdban, meg 
nehogy dus asztalnal {61 ne lakjunk : sietek meg egynehdny fogas 
hibat elegyesen foltalalni. 

26. 1. „Mezi^res egyik termeben bizonyos, erdeme es sze- 
rcncseje miatt ontelt, mint alig hihetetlen dolgot beszele el, 
hogy a szep Horbon de Rocroy asszony nem akarta ferjeiil 
elfogadni." ^^Alig hihetetlen'^ korQlbelol azt teszi, mint : f^kony- 
nyen hiheto'*; pedig az eredeti aligha e:[t akarja mondani; vagy 
ha igen, hat gunyosan mondja; s e szerint forditonk vagy az 
ellenkezojet mondja az eredetinek^ vagy a gunyt nem adja vissza. 

3 1. 1. «Monge mathematikai ertekezeseiben eleg anyag 
akadna, meljrbol (barbarizmus) tobb akademikus emlekbes\edet 
kes^ithetnok'', Csak az nem vilagos, hogy vajjon t5bb akade- 
mikus dltaj elmondando emlekbeszedeket lehetne-e abbol a bo 
anyagbol csinalni? 

33. I. „.. ..rendkivuli dolognak tekintettek, hogy egy tudos 
viss!{autasitotta a miniszteri allast, es meg inkdbb, hogy red 
s:{dnta magdt es egyik tiszttarsat jel5lte ki ez alias betoltesere/ 
Biz' az eleg rendkivQli is, hogy valaki vissza is utasitsa a 
miniszterseget, red is szanja magat, s meg a\onf6lul egyik tiszt- 
tarsat jelolje ki ra. 

35. 1. «A fegyvertarak csaknem egeszen tSresek : ott alig 
talalhatni a fegyvereknek . . . tizedreszet, melyeket a haboru meg- 
kovetel". Gallicismus : ott "= y ; magyaran : «alig talalhatni 
bennbk...'* 

48. 1. nMonge ... ket leanyat nokUl adja az elso ket kato- 
nahoz," e h. ^ferjhez adja...* 

52. 1. «A velemeny, melyet ervenyre emelni torekedtem, 
De Fourcynak a\ Ecole polytechnique ekesen es hiven megirt 
torteneteben lelkiismeretesen eleme:^ett hivatalos okmdnyoknak 
logikai kovetke^menyei gyandnt tiinik fel.** Nem tudom mivel 
k5rm5nfontabb ennel az a pelda, hogy: ^a tolvaj gyilkos pap 
szentjet karomolo kozseg tagja". 

65. 1. „6 egyardnt szamftott az... otven n5vendek emel- 
kcdett erzelmeire, mint tudomanyukra." E h. ^egyardnt ... erre 
es arra" vagy pedig: „eppen ugy... erre, mint arra", 

81. 1. «Val6ban ugy latszik, hogy annak, a ki mindenre 
akar alkalmatos lenni (e h. mindenre alkalmatos akar lenni), 
semmit sem kellene tanulnia." Valoban f 



22 var6 ferencz. 

82. 1. »Daunou, Monge es Florent .... megtiltottak, hogy 
Romaban a ttiatetesek bdrmily nemeben res^esuljenek^ Magok- 
nak tiltottak-e meg a reszesQlest ? Talan: ntiltakoztak az ellen^ 
hogy oket.... ne reszesitsek." 

83. 1. .Nem engedhetem meg, barmit is hoztak f5l eddig e 
tekintetben, hogy e ket tagtarsunk megbocsathatatlan hibat k5ve- 
tett legyen el^ midon az uj romai kormany fejei elneve^esenek 
csek^ly fontossdgot tulajdom'tottak*. E helyett az ^e/nevezes** 
helyett „Wnevezest** kell olvasnunk. Azonban, ha helye volna itt, 
megbizonyithatnam, hogy forditonk — mar a mennyire tole 
ilyesmi telik: — tudatosan hasznalta az ^elneve^es** szot, meg 
pedig ket okbol: elosz5r, mert nem igen ert francziaul; masod- 
szor, mert nem nezi a contextust, csak fordit... fordit... 

121. 1. „0t evvel kesobb Luttich s\dmdra a valosdgos 
senator c\itnet nyerte el/ Kicsoda az a LGttich? EJ, de nagy 
tekintete lehetett annak a Mongenak, hogy ily ismeretlea szemely 
szdmara is tudott senatorsagot nyerni. 

U. o. „a kor sem tagtdrsunk folfogo tehetsegenek erejen, 
sent pedig ritka szellemi tulajdonsagaa nem valtoztatott. ..." Ha 
az iment emlegetett Liittich urrol bovebb tudomasunk volna, 
ennek a mondatnak a kezdetet olvasva, azt hinnok, az jo ki 
bel&le, hogy : „a kor sem tagtarsunk, sem Liittich ur tehetseget 
nem csbkkentette" ; igy azonban at kell Idtnunk, hogy az elso 
^sem" nem a maga helyere van teve. 

i46. 1. «-£* dicsoseg nem ily tSrekeny alapokon van meg*^ 
vetve/ Nemelyek eros alapot vetnek dicsosegoknek ; masok 
megvetik a dicsoseget. Melyiket valasztja itt a fordito? 

Maganak mix valasztott. Ilyen hebehurgya forditdsnak az 
elkdvetoje tisztaban lehet a maga dicsosegevel. 

Az olvasot pedig biztosithatom, hogy itt csak egynehany, 
keves szoval targyalhato peldat latott abbol a tementelen sok 
barbarizmusbol, esetlensegb&l, a melyeknek sz5vevenye az egesz 
forditds. Eleg lesz ennyi is ; tbbbre en sem erkezem ; sok a 
bajom a tanitvanyaim irdsbeli dolgozatainak a javitasaval. Hogy 
ne, a mikor Karmdn is, a nemzeti irinyu neveles buzgo bajnoka, 
mondhatom hogy apostola, a tole szerkesztett Iljusdgi Iratok 
Taranak iljren darabjaival maga is reszt vcsz az en tanitvanyaim 
termeszetes nyelverzekenek tdnkreteteleben. Nem tudom, Karman 
ezt a Monge Eletrajza forditasat, mielott rairta az imprimaturtj 
avvagy bar azutan, hogy megjelent, olvasta-e; hiszen praetor 
minima non curat. De tudom a magyarnyelvtanitd kotelesseget, 
azt, hog^ gondja legyen rd, nehogy tanitvanyai kezebe kertilj5n 
ez az Eletrajz, meg a tarsa, az Ifj. Iratok Taranak V. ftizete : 



A MAGYAR NYELV AZ IFJUSAGI IRATOKBAN. 23 

„Carnot Eletrajza, irta Frangois Arago; francziabol fordilotta 
dr. Csaszar Karoly." Megvallom ugyan, ezt az V. ftizetet magam 
sem olvastam; de azt hiszem, hogy elolvasasanak sok gybnyoru- 
seggel kecsegtet5 kotelessege al61 f61ment — fordftojanak a neve. 

Varo Ferencz. 



i}£LTR£IGAZfTAsOK. MAGTARAZATOK. 



* . t ' 



1. Hogy a ragok ismetlese, kivalt kotott beszedben, mod- 

javal mersekelheto : pelda a regi (legalabb is XVIII. szazadbeli) 

halotti enek: 

Uralkodo nagy lir isteni 

Ki hatalmas vagy mindeneken, 

Foldi es mennyeieken, 

Teremtetett embereken. 

SZALONTAI J. 

2. Ny. III. 5oi. Kazinczy szavai k5zt sokhegy (vorgebirg) 
helyett ny \\\in fokhegy olvasando. A hiba a hosszu f-nek az f 
betuvel valo osszetevesztesebSi keletkezheteit. 

3. ValU A Tomor fSlhozta peldak k5zfil (217. 1.) „idegen- 
kedest nem vallunk" es „fajrokonsagot vallanak** az ill. iroktol 
aligha a vail igenek ,habet* jelentesevel voitak ertve, hanem 
bizonyara ligy hogy: idegennek nem valljuk magunkat^ rokonnak 
valljdk magukat. Mert hisz a habet-fele vail azon a nehany 
allando kifejezesen kivQl {kdrt vail stb.) a k6znyelvbcn nines 
hasznalatban, s az ilyen regiesseget, mely koltoknel hasznalva 
termeszetesen nem eshetik kifogas ala, az altalanos irodalmi 
nyelvbe bevinni, azt hiszsztlk, f5l5sleges fdradsag. Hogy a latin 
habet szerkezctet megmagyarazzuk, arra az a nehany kifejezes 
is elegseges ; p. damnum habui = kdrt vallottam = kdrom volt. 
Az id. h. Paal Gy. irja, bogy a szekclyek ezt a vail iget csak 
amaz idezett kifejezesekben hasznaljak. Azonban, legalabb nep- 
dalbac; talalunk meg egyet: 

„Mer en csak egyet gyomlaltam, 
S annak is bujdt vallotiam^ (K. Vadr. 198., Marosm.) 

SlMONYI ZSIGMOND. 

4. A NyelvSr 1879. IV. fQzeteben megjelent „A szegeny 
ember fia" czimii kSzlemenyre kovetkezo eszreveteleim vannak. 

Nem vagyok embere azon eljarasnak, hogy idegen videkiek 
az altaluk csak masod kezbol ismert videkek nyelvjarasa korebol 
kozlemenyeket adjanak; mert daczara a legjobb szandeku infor- 
mationak — s talan a nyelvjarastan ismeretenek is : ritkan tudjak 



24 HELYREIGAZiTASOK. MAGYARAZATOK. 

kikeriilni, hogy teves adatok ne vegytiljenck kozlemenyeikbc, 
mi altal mintcgy rafogni latszanak nemely videk nyelvjarasara 
olyan jelensegeket, melyek abban meg nincsenek vagy legalabb 
nem ugy vanaak meg. 

Szerintem ilyen szempont ala esik a fenn czimzett es Csik- 
megyebol keltnek ^litott k5zlemeny is. 

i) A kozlemeny czimeben hibasan van a s:(egeny ; men 
ezt a csiki nyelvjaras 5Jfe^en-nek mondja, valamint y nelkOl 
mond mas any, eny, cny, ony vegii szavakat is; mint: bar an, 
sdrkdn, fuven, kerne n, vekon, legen, lean, stb. 

2) A szo vegen i\\6 l-tl mostohan osztogatja kozl& a 
csiki nyelvjarasnak ; mert kbvetkezetesen elhagyja mindenQtt a 
szo vegerol s az elotte allott maganhangzo megnyujtasaval 
kivanja ]>6tolni. A csiki nyelvjarasban haszndit jol, hoi, hammu- 
bol, fix, el stb. helyett igy ir : ho, jo, hammubo, fe, L Sot a 
szo k5zepen alio /-et se nagyon pazarolja kozl5 s a csiki 
elbusujja, s:{6gdlni, megsult, bltem, megalkuttak, feltes^i, 
elmenni, eltemette, felvette stb. helyett igy ir : ebusujja, 
s^ogdni, megsut. Stem, megakuttak, fetes:{i, Stnenni, Stemette, 
fevette stb. 

Elismerem, hogy a csiki nyelvjarasban meg van az / kiha- 
gyasaval valo kurtitas, de nem az itt elosorolt szavakban es 
esetekben, es nem a szo vegen, hanem akkor leggyakrabban, ha 
ugyanazon szoban az / hang d, t, cs, s\, c, g, n^ m el5tt all; 
pi. told, fold, ktild, meghalt volt, Qltet, palcza, dolga, polgdr, 
csindlsz, boldog, kulcs, gyiimdlcs, volnek, molnar, valtig, almot- 
tam stb. helyett igy mondjuk : tod, fod, kUd^ meghot, vot, utet, 
pdc:(a, doga, pogdr, csinds\, bodog, kocs, gyUmocs, vonek, 
mondry vdtig, dmottam stb. Azonban, meg ez esetekben sem 
mindig marad ki az /, mert pi. a befejezett cselekves r-je elott 
legt5bbszor megmarad, mint: setdltam, pipdltam, busult, boro- 
ndltak, faltatok^ csindltunk stb. Sok esetben at is hasonul, 
ktSl5n8sen az / vegu igeknel a parancsolo modban 7-re mint: 
vdjjak (val), tojjdk (tol), kejjen, fejjen, hajjon, kapdjjon, ene- 
kejjen. Az It vegfl igekben rendesen ^'-re vdltozik, mint: kidjt, 
rikojt, sikojt stb. 

Itt egyuttal helyen valonak talalom megjegyezni, hogy a 
fenn kifogasolt /- kurtitasos ortografia az udvarhelymegyei 
nyelvjarasbol valo, de nem a csikibdl. 

3) Az egy helyett mindenfltt hoi e-t, hoi e-X, hoi pedig 
e-l ir kozlo igy: c tarisnydba, e fdnn, e fa, e rakds, e kovdcs, 
e poroba, e bihal borrel stb., holott Csikban az egy mindig 
megvan egy-nt^i. 



HELYREIGAZlTASOK. MAGYARAZATOK. 25 

4) A mikor helyett, majd 'miko-X, majd mi/ro-t ir kbzlo, 
pedig a mikor Csikban soha sem veszti el az r-et, Igaz, hogy 
az / elott athasonul, mint ebben: „csakhogy kellek mast ne 
szeress !• vellek (verlek), bello (berlo) pallag (parlag) ^en meg- 
kerni nem akallak'' (akarlak) stb. 

5) Ezen szavakban: harom, mongya, monta, otthon^ az 
a-i a-ra valtoztatva irja kozlo igy: mangya, hdrom, otthan, 
manta^ mit pedig a csiki nyelvjarasbaa meg nem taldl. 

6) A csiki fUven-t joveny-nck (fSveny), az ojan-t, ojjan- 
nak (olyan), a vess\o-x. vesiu-n^k, abba hejbe helyett abba hejibe, 
neki rikojt helyett: neki rikot-oX ir k5zl6 mi hasonloan nem 
egyez meg a csiki nyeivjarassal. 

7) Vegtil abba sem egyezem bele, hogy a csiki nyelvjdrds 
ortografiajaba beleillenek a k5zlo altal irt : s:(ennel, mert ^kbz- 
tudatin val6 dolog" es a nyelvjarastan reg napirendre tert a 
felett, hogy Csikban a val- vel rag v betfije nem hasonul £t s e 
s\envel es nem: s^ennel. 

Van ama kozlemenyben, az el5soroltakon kiviil, m^g szamos 
elteres a csiki nyeivjaras ortografiajatol; de azokra jelentektelen- 
segok miatt nem terjeszkedem ki. Meg csak a mondatszerkesztes 
nepies voltara volna nehany megjegyzesem^ nyelvjarasunk szem- 
pontjaboi; de ezeket talan mas alkalommal fogom elmondani. 

T. Nagy Imre. 



y 



ALASZOK. 



Parja\ott neki = szekunddzott neki. (Ez esetben epen 
egy valaki segitett a masiknak egy harmadikat szidni). 

Nes^el = valami tavoli, alig hallhato neszrefigyel, — 
mndjak kQl5nosen a lorol es kutyarol midon fQIet hegyezi, s 
ugy figyel valami olyan csekely neszre, a milyet az ember meg 
eszre sem vesz. — Tovabba hasznaljak az elnes:(el szot annak 
a kifejezesere, hogy valami kellemetlensegtol valo felelmeben, 
mikor meg annak csak nes\it vette, sietve eltavozik. Peldaul 
midon a tolvaj a legkisebb z5rejre, vagy a ragalmazo a ragalmazott 
jovctclenek, vagy johetesenek a puszta hirere eltavozik. 

Bonis Karoly. 

I.— 4. A farit, rezsii, bosoles, gyanul szokat nem ismerem. 

5. Neszel. Ha valamely leso helyen, pi. a vad jSttere varva, 
tobben egytitt allanak ftilelve, mozdulatlanul, s aztan valamelyi- 
kok a bokor leveles vagy szaraz agat, vagy a laba alatt levo 
szaraz galyat meg talalja zbrrenteni, halkan suttogva igy szoktak 
figyelmeztetni : ne neszelj (= ne csinalj neszt) ; nesz, aesze], 



26 KERDESEK. 

tudvalev61eg, onomatopoeiak. Teszi azt is, hogy mcgszent, 
eszrevesz, t. i. a neszrol, valamit. Peldiul: a mint megszentctie 
a borzot a bokorban =* a mint megneszeltc, hogy a borz a 
bokorban van. 

7,— 9. Mitfll t6bb, fogy, szcmdld — nem hallottam. 

Paal Gyula. 



j^ 



ERDESEK 

a Nyelvor gy(ijt6ihez. 

1. Hogy hijak a folyonak olyan vizhagyta agat, mely annyira 
fol van iszapolva, hogy csak ritka nagy viz idejen van benne viz ? 

2. Mi a nevok az olyan vizgytklemleseknek, melyek valaha 
a folyo medrenek reszei voltak, de most el vannak szigetelve tole ? 

3. A nep hasznalja mind a ket kifejezest: holt Duna stb. 
es p. Duna-bagyas. Van-e es mi ktil6mbseg e ketto k6zt? 

4. Veszpremvideki, de nem literatus embert51 hallotta egy 
tigytarsunk tobb izben e szot: helybesiteni e h. helyben 
hagyni, helyeselni. Ohajtja tudni, vajjon dltaldban ei van-e ez arra 
terjedve, es masutt haszndljak-e. 



Nyelveszeti tarkasagok. 

Fekete Anna. 

Legujabbkori magyar stilben*). 

Onok, osdi magyarok, bizonyara azt hiszik, hogy azon 
tiszteseges leanyzo es asszonyszemely, ki e nevet hordo\\a^ 
Fekete Peter uramnak vagy a leanya, vagy a testvere, minden- 
esetre pedig a Fekete familianak egyik ver szerint valo ivadeka. 
Azonban rettenetes modon csalatkoznak. Ez a Fekete Anna 
ugyanis sem nem lednya, sem nem novere Fekete Peternek, 
hanem a . . . . felesege. Igaz ugyan, hogy e tisztelt delnonek, 
eredeti allapotaban (mar t. i. a keresztelotol az esktivoig) annyi 
k5ze sem volt e mostani Feketeseghez. mint teszem azt Heku- 
banak a Hamlet urfi szineszehez, mert hisz orszag-vildg, vagy 
legalabb is az egesz kornyek dltal tudatik, hogy a f&koto elotti 
korszakban, e kedves menyecsket, eppen ellenkezoleg mostani 
nevevei: Fehcr Anndnak hivtak. 



*) A hibis iz6kaak 6s szdlisokntk ez a mozaikjt mir n^hiny 6v dta hevert 
elrejtSzfe k^iiratafDk k9zt ; azonban, ajdaloni, ma mig majd oly idftszeru mint mikor 
\n^ Toll, Szerk. 



NYELVESZETI TARKASAGOK. 27 

Tdrtent azonban, hogy Feherekhez egyszerre csak mint 

kero toppant be Fekete uram ; e FehiTckhe^i bctoppanasnak pap- 

aldas Ion a kovetkezese, vagy is mas szoval: Anna Peterrel 

oss^eesketve Ion, E cselekmenynek volt aztan termeszetes 

folyomdnya ama fenterintett Feher-Fekete szinvaltozas. 

Ilyen furcsa dolgot meg az 5regapam sem hallott, zsSrto* 
lodik nehany vilagtol s kortol elmaradt osdi magyar. Nem biz 
ilyet, meg az en 5regapam se« hanem hat azaz o hibajok, mert 
eltek olyan czivilizalatlan korban; lam bezzeg, annal nagjrobb 
mervben hallunk mi boldogok, mar t. i. az unokak, Szegeny 
5regeink peldaul nagy egyQgyCLen azt mondtak volna az ilyen 
esetben Annara, hogy „Fekete Peterne" lett belole. Hogy milyen 
£Lyermeteg eszjarasra, milyen primiliv nyelvallapotra mutat 
pedig ez a, hogy ne mondjam: parasztos kifejezes, azt ma nap 
mar nem is kotelmiink bizonyitani. Valoban nehe:{ gunjrort 
nem irnil EgyedQl elfogadhato mentelmdk oregapainknak csak 
is az, hogy meg akkor alig hogy s:{etdras\tani ke^dte jotekony 
nyelvczivilizalo szellemet kozottlik az a sok magyar lap es 
konyv, melyeket manapsag mar csak felutnunk kell, hogy orbm- 
mdjdjjunk tisitdba a folott, mis^erint e czivilizalo szellcmnek 
hatalma alatt mar is nagy atalakulasnak indult nemzeti nyelvtink 
naponta ujabbnal ujabb s finomabbnal iinomabb arnj^alattal lett 
gazdagabba, s hogy immar felttinoen kisebb mervben uraljdk 
nyelverzekQnket holmi bardolatlan szok, esimesiegeny kifejeze- 
sek« sajatlagos szolasok, nevetseges idiotismusok s pedans 
szorend. Valoban lehetlenseg nem megmosolyognunk szegeny 
jo oregeinket, kik ama sok csoda bogarakkal birtak ! Ok 
peldaul ezt a kitetelt: „a kutya csovdl*^ meg nem birtak volna 
erteni vilag minden kincseert se, ha csak a nfarkot" is hozza 
nem mondjak: 6k meg azt sem tudtak, hogyan lehet ntneg- 
rdvidiilni a boldogsagban", mig nekOnk mindezekr61 5rvendetes 
tudalmunk van mar Doczi ur Faust-jaban. Hat nem-e s:{dnand6 
egy allapot lehetett az az ovek I Mi bezzeg mar ra sem hederitOnk 
az 5vek-fele izlestelen odondds^ati dolgokra, na mert nem is 
szorulunk a:j[okra, Avvagy, hogy tobbet ne mondjak, nyelvQnk 
kife]tz6sbeni hajlekonysaga folytdn a noi husegnek es odaadasnak> 
a gybnged ^szerelemnek es gondos figyelemnek nyelvtani meg- 
erzekitesere nem-e onkent nyujtja szankba a kifejezes/ modot 
azon a noi aldozatkeszseget annyira jelleg:{6 korQlmeny, melyet 
tapasztalni szerencsesek vagyunk, midon kedves felesegeink 
nemcsak azt teszik meg erettGnk, mit az iras parancsol, hogy 
L i. elhagyjdk apjaikat es anyjaikat s kbvetnek benntinket, 
hanem azt is, hogy vegkeppen lemondanak csalddneveikrol s 



28 NYELVESZETI TARKASAGOK. 

beolvasitjdk magokat a mi nevUnkbc. E nevbeni felolvaszt6das 
kifolydsolja pedig csak azon lehetmenyt, hogy ime, minden 
hitvesi erenynck kello felttintetesere rendelkezestinkre all vegre- 
valahara egy modern nyelvtani alak. Oh mert hogy ennek 
tudalma el^drva volt akkor meg sziSletlen nagy-, sz£p-, es 
dedanyaink elol, mennyivel t5bb es nagyobbs:{€ru noi erenyek- 
rol szolhatnanak k5nyveink a multat illet&legl 

Legy tSdv6z61ve tchat dltalam, te egyszerti vizit-kartya, 
ki e nagy jelentmenyu newel: j^Fekete Anna" eroteljesen 
IQktetd nemzeti nyelvtink elohaladasanak level sz616 tanujaJ 

Legy tidv5z51ve ezenkivQl meg ugy is, mint az erkolcsok 
jobbuldsdnak csalhatlan pelddnya, — Az a regies «X-ne, Z-ne 
(szQletett) ez es ez** nem azert volt-e, mere remegtek az illetok 
a vegett, hogy leveleik, melyek ki tudja mi mindenfele istente- 
lensegekkel lettek teleirva, ilyen aprolekos magyarazgatas nelktll 
netdn illetektelen ke:[ekbe kerCLlhetnenek ; mig bezzeg ma Fekete 
Anna 6 nagysdga (mdr t. i. Peterlinknek a felesege), meg aztan 
Fekete Anna 6 nagjrsdga (mar t. i. PeterQnknek a novere^ 
vagyis: a Peter kedves felesegenek a sogorneja)] ligy szinten 
Fekete Anna 6 nagysdga (mar t. i. a kis mamdnak az 6 
kedves i6 eves kicsikeje) egymas leveleit nyugodt lelekkel elol- 
vashatjak, mint a kiknek s:{iveik tisztasaga miatt epen semmi 
okuk sines egymas elott me^pirulni, leveleiknek bitmely tartal- 
maiert. Legf5liebb is egy kis nedelyes trefara adhat alkalmazt b 
a csekely veletlenseg, ha a kis mamdnak szant artatian szerelmes 
levelet a kis nagysdm betiizi vegig; ilyen csekelyseg fdlott 
pedig senki sem fog megdtkozni civilizalt korunkban. 

Miutdn ezek igy vannak, s miutdn — fajdalom ! azt is 
vagyok $:{erencses tapasztalhatni, hogy on, szerkeszto ur meg 
az 6sdi szokasokhoz szit: egy jobb kor utan vagyo j5v6 nem- 
zedek nevebcn tisztelettel vagyok bdtor kerni 6nt, mis{erint 
lenne oly s:[ivelyes^ hogy a czimul vett .Fekete Anna*-fele 
modern alakot egy kicsit megtepd^nd. E kQlondsnek feltiinheto 
kerelmem pedig 6nhd:{ onnan van, mert tapasztaltam, mis:[erint 
az 5n lapjaban olykor-olykor megsertett lijitvdnyoknak fenyes 
elegtetel les\ adva mindennap ligy konyveink mint hirlapjaink- 
ban; biztos vagyok tehat a fdlott, mikent, hogy iment hivatolt 
kbnyveink szerzoi, lapjaink szerkesztoi k5zvetitese altal a jelen- 
tosegteljes ujitas mihamarabb altalanosan folvetetni fog, ez 
altal egy altaldnos vizit-kariya-reform letesittetven, nem annyira 
magas csaladainknal (mert itt mar ez ujitas egeszen elfogadva 
lett), de a meg eddig nemileg parasztos ko^^eprendtieink kSrebcn 
is, mint a kiknel 5rommel es^lelem: mily mohdsaggal erdeklik 



NYtLVESZETt tA{(kASAdOK< 2^ 

magokat minden olyan kulonlegesseg irant. mik csak irodalmtink 
legujabbkori termenyeinek felUtesevel jdnnek tudomasukra- 

Nem lennek halatlan, ha megfeledkeini tudnek eredmeny- 
diis miak5des5krol s ez alkalommal meg nem kbszbnnem mind- 
azoknak szives k5zremuk5deset, kik e teren nyelvQnk geaiusza* 
nak elismeresere oly meltokka lettekl Velem egyQtt egy halds 
jelenkor mond ime forro kdszonetct mindezekert 1 On pedig 
szerkeszto ur legyen szives elhinni, mis^erint mi meggyS^ddve 
vagjrunk, hogy 5nnek minden magyarazata, rabeszelese rank 
nezve: falra hajitott borso, mert hiszen jol tudjuk, hogy tudo- 
saink, iroiak, professzoraink, szerkesztoink, honatyaink keves 
kivitellel meg a mi reszOnkdn vannak miv pedig ezekrol azt 
tenoi f5l, hogy magyarul nem jol beszelnek es irnak: na mar 
ez legalabb is biin. 

Avvagy nem ezeknel kdszonhetem-e en is azon 600 ujkori 
szondl es szoldsmodnal miv is t5bbet magdba olelo gyOjte- 
menyemel, melyb&l mutatvanyul szolgaljanak ez alkalommal 
az itt bsszedllftott irombdly (mozaik); pedig meg csak farad- 
sagomba sem kerfllt e gytijtemeny szerkesztese, irldval ke^emben 
5 papirossal mellettem a:{ as^tnlon mi sem volt kdnnyebb, 
mint olvasas kbzben kiszemelni ez ujkori kepz5dmenyeket. 
melyeknek latosan az embernek szinte a k5nnye csordul ki, 
mar t. i orome'beni Toth Jozsef. 

EmL]§K£ZT£TO. 

Ne ird igy: vedero , hanem vido ero; 

, , « vederotbrviny , , vedelmi torveny ; 
n n . vedtorveny ^ „ « » 

, „ , vedkotelesseg , , vedelmi kotelesseg, 

katonakotelesseg ; 
„ « * ovinteikedes , „ 6v6 inte\kedes; 
n , , harder , ^ fontossdg, jelentosseg; ^ 

n f, n nagyhorderejti, „ nagyfontossdgu, jelentos; 
, ^ „ kuliigyer , , kmagyminis^ter ; 

„ . „ oktndny , „ oklevel, okirat; 

disiokmdny , ^ dis\oklevel; 

villanyos, -sag, „ villdmos, -sag, 

villanyfeny , „ villdmos feny ; 

villanygep , „ villdmgep; 

villanyldmpa , ^ villdmos Idmpa; 

Idtkep , , kep, Idtokep ; 

Idtkor , „ Idtokor, s\emkor ; . 

Idthatdr , „ Idtohatdr, siemhatdr. 

Antiba^bakus. 



fi 



If 



3o GYfijTOlNkNEK. Sz6laSm6dOK. 

Nepnyelyhagyomanyok. 

Gy€ljt6inknek. 

A nepnyelvi gyOjtes teren is meg folyvast sok a kivaani valoak : 
sokkal kevesebben erdeklodnek iraata s vesznek reszt benne, mint 
az ember ilyen nemzeti erdekti es fontosagu Qgyben remelne es 
elvarna. Azonban most megis rendelkezQnk annyi aayaggal, bogy 
k5zleset valamivel rendszeresebbe tegytik. Szandekunk tehat ezentul 
legalabb ftlzeteinkaek egy reszebea egy-egy nagyobb videkrol kdl- 
dott gytijteseket 5sszeallitani, hogy igy egyazon videkrol olykor- 
olykor nagyobb mennyiseg(i anyagot lassunk egyCitt es vethesstink 
5ssze egymdssal. Valtozatossagabol ezaltal a Nepnyelvhagyomanyok 
rovata semmit sem fog vesziteni, mert hisz az egyes videk nyelv- 
kincsei minden eddigi aprdbb rovatunkhoz szolgaltatnak adalekokat, 
s azonfdlQl idorol idore mds-mas videki gytijteseket egytitt is 
fogunk kdzolni. 

Az egynemii nepnyelvi anyag csoportositasat, mint olvasoink 
eszrevehettek, mar deczemberi szamunkban megkezdtQk a palocz 
nepnyelvhagyomanyokkal. Jelen ftizetQnk szorgalmas szekely 
gylijtoink kbzlemenyeibol kot diszes bokretat, es szekely gydjte- 
menyQnket alig kezdhetjfik meg meltobban, mint a boldogult 
Kriza Janos gytijteseinek egy-ket maradvanyaval. A legkozelebb 
sorra kerQlo nagyobb nyelvtertiletek a kovetkezo lesznek: az 
Alf51d, a felso Tiszavidek, s a Dunantul. 

Szekely dolgoz6tarsainkat ez alkalommal fdlkerjQk. gytijtsek 
szorgalmasabban a mestermliszokat, mert ezek Erdelyben leg- 
magyarabbak, mlg a Kiralyhagon innen legnagyobb reszt kolcson- 
vetelek. Osszes tigyfeleinket pedig kerjOk. forditsanak t6bb gondot 
a helynevekre : minden helysegben kellene talalkozni valakinek, 
a ki elvegezne azt a k5nnyA munkat, hogy bsszeirna lakohelye 
reszei, utczai, v6lgyei, dfiloi, vizei stb. neveit, melyekben gyakrak 
egy-egy erdekcs regi szot foddzdnk f6l ujra, gyakran meg egy-egy 
uj szokepzesre bukkanunk, mellyel ktll5mben soha sehol nem 
talalkoznank. 

Szolasmodok. 

t. 

Haromszekiek. 

Az isten adjon drbmmel folyo napokot; adjon biit is eggy 
eggy kicsit, de ordmet tSbbet hezza (hozza). Az Isten sohase 
latogassa buval. 

Egy kicsitt figyelj a szeke'rre,, nehogy valaki valamit 
reategyen. 



sz6lAsm6dok. 3 1 

Tell szijjal beszel. Nagy vitez a szdjdval. A torony tereji- 
nek beszel. A nagy harang s az o szaja. A falut es eltartana 
hazugsaggal. 

Resen dll a fUle; resen tartsa a fQlit = hallgatozik, figyel. 
FQlel. kit ftUivel ketfele hallgat. Meg a szusszanast sem veszeszti 
el, nemhogy a szot. 

Ha ess, havaz, 
Ugy lessz tavasz. 
Jegyzes: Mikor a szekely azt akarja mondani; esik a\ esso, 
igy mondja: ess, ess a^ esso, esseni akar, essett, hadd 
essen; ha nem essene, s:{dra:{sdg lenne; esse get. 

Eveg (tSveg) tAntal tu\e (gunyosan) = Szentantal tfize 
bantya a pofajat, 

A nap oda ert, a hoi a s^egeny ember megk-ente vot (a 
napszamos: azaz elhaladolag all, akkor ugy tetszik, mintha 
hamarabb haladna). A nap minnyatt lesuvad az egr&l. 

Komam asszon, hogy van? Felelec: Bizony erosen meg- 
tdgult (egeszseget erti) = beteg. (Csango szolas). 

Szanuton elmenyUnk, saruton visszajdvtink (azaz reggeltol 
kezdve elolvad a ho). Jo kedvvel elmenyQnk, sohajtva vissza- 
j5vQnk (mert ho olvadaskor sohajto hangon csusz a szan nagy 
nehezen). Ugy sohajt a szan, hogy gozol a 16 bele. 

Jo esze vona, csak rossz az elmeje : fogekony esz^i elhe- 
tetlen gondolkodasu. 

Isten hata megett lakik : felreeso helyen. Isten hata megett 
van, azaz messze a szanto, kaszalo vagy legelo. Az Isten hata 
megQl j5v5k. 

J6-e a hazatok fedele? — Nem igen. — Be ess-e rajta? — 
Nem ess-ki belole. Kriza Janos. 

2. 

Har oms ze ki ek. 

Falard embernek sokba kerul az ete : nagy €lii, nagy eheto 
embernek. 

Ne szand, ki vagyona mellett ehezik : ki vagyonos es megis 

ehezik. 

A szomszed (a szomszed ferii) a vak tyukot eszi : a szom* 
szed asszony mast szeret. 

Szepen kiviselte magat: gyalazatos volt a magaviselete. 

Tell van zsakja (terhes, viselos). 

Szomodos volt (fanyar) a gyfimolcs s m^gis elfogyott. 

Felvagtak a nyelvet: nagyonis besz^desse valt, 

Kodus lett mint a templomeger, meg csak hammas fazaka se 
maradt: elkoldusodott s mindenebol kifogyott. 



^zr' 



32 ^^OLASMdDOlC. 

Temeto taipab61 kipi^ztult; ex fundamento elpusztiilt. 
_ , Tel tul eleget gyav6tottam s mar ajangottam tbbbet is 

^ /^' mondani: eddig is javasoltam s ovakodtam t5bbet is mondani. 
'^ / Kerdo utjaC nem veszti : a ki utat kerdez azt kalauzoljak. 

Fot51 arad a viz: a fo a kezdo. 

A szitan felfil eszik o is, mas eszik a szitan al61 : korpdval el 
o is, mi a szitdn feldl marad, mas etkezik a szitan at hullott lisztbol. 

Feles baratai vannak: sok baratai vannak. 

Ne fiiss a szeker utan, melyre nem iQIhetsz fel: ne vdrj jot, 
a rossz indulatu vagy kevely embertol. 

Megfizet az aso kapa s nagy harang: soha se fizetnek ki. 

Csak most szaggattak: most huztak a lelekharangot. 

SzokotaTember a birank: akadekos ember. 

Meg roppant a nagyteril alatt a tengely: megtSit a nagy 
teher alatt. 

K5tesscl adta ferjhez a leanyat : szerzod^s mellett. — Kdtve 
higgy a kom^nak : komiddal szemben is legyen irott szerzodesed 

Pap hirivel nem veszi>«l: nem eskfiszik meg vele. 

Meg hivlak a vende^e, de nem a lakadalomba (meg a 
/y 7 ^ ' menyegzoi ebedre, de nem a menyegzoi Sromre — vagy gy5ny6rre). 

/ Csatakos a lany, lomos volt a ffi: nedves a nihaja, mert a 

harmat miatt nedves volt a fii. 

Hozd ide a mereklyet (hegyzett fa melylyel villa helyett 
mintegy meritve lehet a takarmanyt felvenni s oddbb szallitani), jo 
lesz gyaksdnak (a gyaksa szinten karo alaku hegyes fa, melyet 
terehordozdskor a szeker oldalara szoktak felszurni a teher meg 
tartasara). 

Rakd a nemdba penzedet (cserep persely, mds neven t5ml6cz). 

Jandek marhanak ne vizsgald a szoret. 

Ha malaczot kapsz a faludban, ne menj disznoert masuva. 

Mikor a malaczot igerik, tartsad a zsakot. 

Meg miiidig orrol ream (haragszik).. 
r Most is fujja magat: neheztel. 

yHl^ I - ^^^,ljadd hogy l^rrogjon es karpalodjek: hadd zugolddjek s 

^ bdectelenkedjek. (Igy? Szerk.)- 

Fon tartja az orrdt^ hogy egy piszkos koszttal se lehetne 
f61 erni: kevely. 

Ugy eladta a birtokat, hogy nem kell sirva jarni mellette : 
dragdn adta el. 

Meg szontyolod6tt a szomszedom, mert csontot vetett (gyer- 
meket szQlt) a leanya. 

Zab gyermeknek az eg^sz vilag apja: bitang gyermeknek 
nines apja. 



sz6lAsm6dok. 33 

Jo a feketc a fejeren: az irott szerzodes. 

Ujra ragadat (az ujtermesnek meg eresekor) edes meg a koz 
kenyer is (mert szflk a kenyer), — Makvirdgzaskor legedesebb a 
kenyer (t. i. legsziikebb) 

A jo koz kcrt ]6 szomszed: jo ha a szomszed feloli kert is jo 

Nem volt gazddja a birtokanak : nem volt jo gazda a bir- 
tokaban. 

Nem fogott a becsliletem, pedig tudtam bccstiletct: nem 
bizott becsQIetemben, pedig becsQletess^gem igazoltam. 

Eleget 6rl5tt, de en nem csinalok temondat belolle; sokat 
beszellett, de en nem hozam a nyilvanossagra. 

Ugy vagy mint az eleg6rl5tt : ke vely vagy, mint ki nem akad 
meg a liszt hiany miatt (mikor fagy idejen nem ordlhetnck). 

Teli van sovallott (tokjdbol kifejtett) magyaroval a zsebe 
boviben van minden sz5ksegesnek. 

Lefaldngatott (leszidott), de en is leorrogattam. 

Az eros erdot szant, a gyenge a mezon se boldogulhat. 

Porazt vont az orra ala : fekre vette, fekezni kezdette (a fek 
^^gy gyeploszar gyakran loszorbol keszfllt fonadek s ennek 
poraz a neve). 

Kvintaban kesziil a tiiro : lapos kemenyfa edenyben, melynek 
zsilipjen leszurodik, s a meg(51tott tejbol kivillasztatik a le 
vagy savo. 

Le tette a kvintajat: elesett, tulajdonkeppen : letette az 
Oletet (a foldre). 

Koppantass egy szeget a vinnyeben : kalapdltass egy szeget 
a kovacsmfihelyben. 

Mclegiti a padot: helyt fll, folyton folyvdst ul. 

Izibe itt teremj: azonnal. (Uzobe?) 

Letettem az eszemet rolla: nem is gondolok tsl, mast gon- 
doltam. 

Kareld meg azt a paranyi buzat: rostald meg. 

Tedd felre a karet : a rostalt gabonanak felszinre hajtott 
polyvds, kalaszos es tokos reszet (kard: k5r). 

A gyavos aszonynit megkapod a tanacsot : a gy6gyit6 vagy 
kuruzsolo asszonynil. 

A kereskedonQl hoztam a hirt: a kereskedo lakasdrol (nines- 
kifejezve kitol) hoztam a hirt. 

Az 5csemni beterek : az ocsemhez. 

Meg horgadt a hasalyo fa: a Czoborfa (hashoz hajlo fa). 

Hallja-e Uram? halld-e Asszonyom? a nhallja-e'' megszolit^s 
inkabb csak a ferjhez, a ^halla-e" csak a feleseghez inteztetik. 

Vodd meg a bogot: old fel. 

M. NTELV^R. tX. 3 



34 sz6lasm6dok. 

A ferjfi i^abb notestveret hugomnak, a no kisebb leany- 
testvereit 5ccslnek nevezik. 

Pest alatt a helye: kemencze alatt. Gocz: a kemencze 
polcza. — Kaholyfa: kemencze faja. 

Csak add ide a szappan csugat (a szappan csutkat, mara- 
dekat). 

Dusztig ittam, de fogyatekan is borom. 

Eleget karalt: karicsolt. 

Alignyira setn hittetn^ hogy igy ki figurazzon. 

Firokontra dolgozik (fore kontyra dolgozik), hatarozott 
munkat vegez. 

Szarcsi vagy hoka labu lovai vannak (fejer labuak). 

Csak duskal az etelben: csak turkal, valogat. 

Nem adazodom bele: nem vegjiilok bele. 

Paraszt ebed : nagy ebed, 8 ora korCil. 

Nagy gyflles van a piaczon. (Nagy sokadalom van), 

Ne pinczergesd az etelt: ne vallogasd az etelt, egyel jo 
moddaL 

Csak annylt er, mint a bore (tulajdonkeppen a rosz lora illo 
kifejezes, de alkalmazzak a hitvany emberre is). 

Pdnkot harapott a tehen: pokot nyelt. 

Mies soval hintsd be : aprora tort (mivelt) soval. 

Huvelykeld ki a fecstejet : fejd ki a feccsenotejet (b or judzas 
utan az elso tejet). 

Maga edes baratom: ugyan edes baratom.... 

Adja ki az eszet: ne rejtegesse gondolatait. 

Jo szabasu ember a szomszedom: jo forma vagy jo novesu 
ember a szomszedom. 

Megcsinaltak s az ota nem tud fol lezedni : meggurozsoltak 
s azota nem tud egessegre terni: 

Legente nem cselenbokolt: legenysegeben nem tetovazott. — 
Ifjontan megtettem; 6 ifjonta se mivelte ezt. 

Nem sokat kontorfalazotl, a hogy a vajkolt csidmat meg- 
szemlelte: Nem sokat habozott a mint a vanyolt (rancznelktSlire 
simitott) csizmat meglatta. 

Fogd 5ssze a kacsodat, sOsd le a fejedet: fogd 6ssze a kezedet, 
hajtsd le a fejedet. Incze GySrgy. 

Eozmondasok 6b szolasmodok. 

Erdovidekiek*) 

Tojasra valo nezet jol tojnak a tyukok. Jovore valo 
ndzet: j5v6re nezve. 



*) £ppen kap<5ra jdnnek ez erdovid^ki k^zlemdnyek, midon egy misik «z«kelyfdldi 
dolgoz6t^rsunk, Porzsolt Addm, figyclmeztct beanOakct az ottani DyelvjArdsra s ezt irja : 



. KOZMONDASOK ES SZOLASMODOK. 35 

J61 all a ropogtatoia (dereka). 

Ojan, mind a he (ho) kore 5ntott (hamar oda lesz). 

Hajnal fele man mind lekankosodtak a iegenydk: elalma- 
sodtak. 

Emman (ez mir) igazi nagy mahomdt emb^r. 

Dug be imman no ! ne merk^jj annyit. (Siro gyermeknek 
mondjak.) 

Mit nyesleccz annyit? Nyukhass man, (iji le a fenekedre. 

Ne zsizsdjj, met az agyba pesellesz. (Gyermeknek mondjdk^ 
ha este tSszkos fat forgat k6rbe.) 

J61 tdszi, hogy nem buvik kendermagba: nem huzza meg 
magat. 

Meg a hurkaja e*s teker^s (igy is: facsaros.)j 

Hoi a hazuksagot mertek. ott neki k6bl6ssivel jutott ki. 

Zdrgetik a vaskalant. (Teli esteken osszegyQlnek a lanyok 
egy haznal fonoba. Termeszetesen a legenyek sem maradnak el. 
A legenyeket eltdvozasukkor kikiseri a haziledny, s ha netalan 
a kelletinel tovabb marad ki — tdn eppen kedvesevel, — a ben- 
maradott leanyok zorgetnek a vaskalannal, a mi annyit tesz: 
hogy ideje is volna mar bej6nni . . . Innen, ha valaki a kcUetenel 
tovabb talalja magat felejteni valahol, — kOlSndsen ha gyermek — 
csak ennyit mondanak, hogy eszrevegye , magat : Zergetik a 
vaskalant. vagyis : varnak otthon). 

Kuczorog, mind Komollo mellett a m^nko (menykS). 

Szdmibe mongya, mind Csakan Pal a macskdnak. (Csdkdny 
Palt megkarmolta a macska, de 6 nem verte meg eze'rt, mint 
mas ember tette volna az o helyeben, hanem 5sszefogva negy 
labat, ugy mondotta szemebe a macskanak: hogy az nem 
becslilet, igy ,megkorm6lni" az embert.) 

J61 fott a lencse: jo kedve van. 

Hannya a farat, mind a torbameno kutya. 

Minden embdr bolond embdr, a ki jobban tanczol, mind a 
hogy tud. 

Csak beCiti az orrat, mind a szaraszi disnyo. 

Meg azt sem kerte (kerdette): likba szQlettel-e Joska? 

Ott az elet hoi a kaposzta rotyog. s a pujiszka pdrdllik. 

O hogy a leb vess^n fel ! Ed^s anyam, sQss5n leb-lepent. 
(kenyerstiteskor, midon a kemencze meg oly annyira meleg. 



.Van a szdkely f5Idnek egy 8z6p tija, Erd8vid6ke, mely Erd6lybeii ritkitja p4rjit ; van 
rajta 30 falu : Rdkoi, Vargyas, Sz4ldobos, FQIe, Bardocz, Olosztelek, Bar6t, Bibarczfalva, 
Nagy-Baczon, Hermdn, Kis-Baczon, Bodos, Sziraz-Ajta, K5pecz, MikI6sv4ra, Nagy-Aju, 
Kdz^p-Ajta, B51on, LOget, Hidv^g. Ezekben a falvakban yizagAIddj^k a t. azerkeaztSs^, 
Bardtra irvin vkinek. Ezekben a Ifalnkban legtSbb eredeti, r6gi, korcsosulatlan 8z6 as 
tiJ8z6Us forog". 

8# 



36 KozMONDASOK ES sz6lasm6dok. babonak. 

hogy nem lehet a ienyeret »^evetni'' — szoktdk stStni az u, n. 
„leb-lepent.«) v -^'^ ' f f-^ ' 

A k^nyer m^ged^sddik, ha igy jar az tido. (Esos idoben 
mondjak, a mikor a gabona meg szokott kelni.) 

Ugy elvallottunk dgymastol mind a kenyer a belitol. 

Mdkhot apjostol: apastol egyttlt. (E kifejezest Erdovideknck 
csak egy falujaban hallottam — Bibarczfalvan.) 

Farka valogassa a szitat (vagyis : az a kerdes: hogy milyen 
volt a lofarka, a mibol a szitat kotottek). 

Igyunk bort s gyOccstink penzt ! 

M^g^tte a vak tyukot: bolondda tettek. 

Hagyma, s honap ^s lessz. 

A jo disznyo kiturja a csunyat (fekete gydker), s a rossz 
f^Ikapja. 

Bedllittott, mind Pap Andi a malomba. (A nelktSl, hogy 
egyet szolott volna.) 

Ojan pofat vagott, mind a harom napos essos Qd5. 

Ojan, mind a bodosi lakadalom. (A bodosiakat azzal 
boszantjak, hogy annyit foznek a lakadalomra, hogy eleg is 
legyen, ne is maradjon.) 

Ne tuggy mdg mind^nt, mind a Veres Bori kecskeje. 
(«Cz6ccz ide n6, ne tuggy meg mindent" — monda Veres Bori 
kecskejenek^ mely minden kapun benezett, a mint a falun 
athajtotta.) 

Sz^geny emb^r vizzel foz s bottal r6a rant : ugy el, a hogy 

lehet). 

£)sszegy{iltek, mind a rokabor a csavaba. 

Bbnedek Elek. 

Babonak. 

A terhes asszony, ha mosatlan edenyt hoznak ki a szobabol, 
nem megy el elolte. 

Ha valakinek golyva-alaku nbvese van a torkan, ezUst- 
gyurflvel kell megkerekiteni. 

Ha valakinek laba megkuczorodik (az inak 5sszehuz6dnak), 
mindenfele vad zsirjat kell bsszefozni s ezzel kenegetni. Vagy 
hangyabolyt kell megfozni s abba beledugni. 

Ha a szQletett gyermek ket laba feje befele hajlik, az az 
asszony egy olyan valakit megcsoddlt. Orvossaga : minden kedden 
es penteken (iljon az ajto kQsz5bere s k5pd5sve mondja : pttij, 
ptfij te hunczfut add vissza stb. 

Ha a korcsmarossag rosszul megy, kefeseprd nyelre tilve 
meg kell kertiini a hazat; vagy a hordora lopott harangkotel- 
veget tenni. 



babonAk. talal6s mesek. 37 

Ha kutyat vagy macskat akarnak elveszteni a haztol, a haz 
ele egy kort kell csinalni s abba egy keresztet^ s az allat tobbe 
nem jo vissza. (KQlbnosen fagyos telben gyakorolhatni ezt, 
midon az allatot a jeg ala dughatni I) 

Ha katholikus vagy olah pappal talalkozik a reformatus, 
szenat vet utana a szekerboL 

A. galainb elviszi a haztol a betegseget. 

A szerte tojo tyukot, ha egy helyre akarjuk szoktatni, 
csizmaszarba kell dugni s haromszor megrazni. 

On-5ntes. A betegnek szokas vizbe onot onteni. A meghQlt 
onot az apanak kell a varoson vagy falun kivtil az uton elhullo- 
gatni. 

Sargasigot elQzni: sQlt almdba varrotiit szurni s azutaa 
ramondani. 

(H4roinsz6k megye.) 

FUlSp Adorjan. 

Talalos mesilk. 

Erdovidekiek. 

1. Cson ktirttel ktirtolnek. 
Aran ddczkak hasadnak. 

Fodi fergek mozognak. — (A kakas kukorigol, a hajnal 
hasad es a „fodi fergek*", az etnberek. mozogni kezdnek.) 

2. Hova m^nsz, te hirgas-horgas ? 
Mit kerddzed tetonlikas? 

Mikor a farkam aranynyas. — (FlSst, kemeny). 

3. Fut, fut, ficzerdg, 

S ligy toti a horpacczat? — Orso.) 

4. Kecscsitkom (ket csitkom) van : dggyik fut s hizzik, 
masik sarjuba hever, s fogy? — Orso es guzsaj.) 

5. Tegytink ugy, mind tdnnap este.^ 
Akket szorost csapjuk dssze, 
Aggombojkot haggyuk benne? — (Szem.) 

6. Retdn hizik, 

Falun az asszonyok hasan bdnderezzik? — (Szita.) 

Benedek Elbk. 

Lakodalmi versek. 

Ez orom hazahoz gyulek6z6tt nepseg, 
Min' ket nembol alio efijusag venseg, 
Kikto' ket ef)unak tctetik tisztosseg, 
Hijon szot most imman az eg^sz koz5nseg. 



38 LAKODALMI VERSEK. 

Mindenfele embbr dugja be a ftilit, 
Eggyet se pisszdnjon fogja meg a nyelvit: 
Ijen oratornak higassa beszeggyit — 
Nagy kaczagds nekiil vdrja el a vegit. 

Be bddog fejernep a ki ferhbz mehet, 
Egy nagy ttizes gutta fokot5t fetehet, 
Egy jdmbor volegent ha uranak tehet: 
Ket-hdrom nap miiva 6rira fQttybt vet. 

. £sobben es imman szolitlak teg5d5t^ 
i A ki hazassdgra vetbtted fejeddt: 

Soha harisnyddba ne ta'csd az esz5d5t, 
Hogy a nagy konty elott levMd siiveg6d5t. 

Te pedig mdnyasszon ha m£gnyerg€het5d, 
Uradnak sapkdjat fejedre tehetod : k . 
Parancs6sz a haznal, ha sz^rit tehetod, 
A partes linyokot tudom kineveted. 

Ndsznagy :Edes sz6szoll6 ur, ha m^nyasszont akar 

Kapni, a mit kerdbk fel€j5n mdg hamar: 
Han szaz fontot nyom le 6gy dldfant agyar? 
Han meghot franczidt vaghat le 6gy magyar? 

A hdlnak a fontya, hogy jar Barassoba? 
Han csdpp viz foj egy nap le a Homorodba? 
Hanfele h^l vagyon 6gy nagy halastoba? 
Hany ez5r fortej van egy ravasz asszonba?..« 

A koma, v5feny es szoszoUo hdjaba 
Nem jartak^ Idtom, a hazassag bajaba; 
De ha oj hevesok a prokatorsdgba : 
Min* ki dispotallom &k5t egy sommaba. 

A penczel aszszonnak*) Idgyen fizetese^ 
Haromszaz beteg5s pislen k5h5gese, 
Kilencz kan bolhanak tanszollo szbkese: 
Husz stiket medvenek a fQle csdngese. .. 

Sz6sz616:Ne besze jen kijend haszontalansagot 1 — 

Hecczer 6szsze jartam az egesz vildgot, 
Lattam szunyog borbo keszittbtt nagyragot, 
Lattam, hogy dgy medvet dgy nyiil mdgtamadott. 



*) Penczel asszony : lakadalmi meaet kdzben a menyasszony AgyneoOire felUgyelo 
asszooy. 



LAKODALMI VERSEK, KARACSONYI KOSZSnTOK. 3cf 

Eccz^r £gy nagy roppant erdon sdtet5dtem, 
Egy dohany asztagba lovamot mdgkottem, 
Egy bogja pankoba bele heverSdtem: 
Masnap 6gy sfltt tyukk^ esszeverekbdteni. 

Kicsid ddo mulva onnat elebb' m^atem, 
Egy nagy borpatakba szinte bele vesztem, 
Elig hogy onnat es bajjal kieveztem : 
Egy kt&rtos kalacsnak odvaba beestem. 

Hanem m^g ennel es lattam nagyobb csudat^ 
Lattam, hogy 6gy vereb kerget5tt 6gy vadaszt: 
Negy egerrS hamba huzattak 6gy szanfdt, 
Szunyog szalonnabo keszit5ttek rdntast. 

Csakugyan nem trefa! Ne es kaczagjatok... 
Hanem jobb Idsz inkabb asztllhoz hijatok: 
Ket uj* szalonndmig ingom hizljatok, 
— De nehogy a borba bele nyuvasszatok ! — 

(Homordd). 

BALikSSY DiNES. 

Karacsonyi koszontok. 

1. Kejj fe felesegem, 
Mikor kantalni indulek, Bujj be kamaraba, 

A kemdnczen egy kest latek, Valossz a perecznek, 

Kinek nyele gyangyhatds vot, A legvastagaba ... 

Kiett sztivem szinte meghot. Fe fetaj palinka 

Elig-elig hejzae're'k, Dojj be' a hurkamba. 

A kezemhdz csipeszkedek. 

Sumuinare.? 

Mennybo jotttink tti hezatok, 

2. Tuggyuk, hogy van palinka tok: 
Eljott a karacson, Azt izentek a pasztorok, 
Nagy bozzos szakalval. Hogy mind me'zesen aggydtok. 
Kiszakatt a csizmam, Ha mezesen nem aggyatok, 
Nem gyozom kapcza\aL TbllOnk mind megihassatok. 
Aggyanak egy garast, Tuggyuk, hogy disznyot oltetek, 
Akar egy petakot. Kolbaszt, majost l6t5ttek, 
Hadd vettessek rea Egy nagy nyasval megsUssetek. 
Egy nagy bolond fotot. Asztal melle iitessetek. 

Tuggyuk, hogy borotok ds van. 
3* Nekiink palaczkunk jo nagy van, 

Kankaringo kalacs, Csak azt jo teli tocscsetek, 

Hargas a disznyolab; Nem fogunk kevanni t5bbet. 

(Udvarhelymegye.) , 

BoDO Adam. 



4o 



Hdro ms zekiek. 
I. 



Bang 6: bankjegy. 

c s e p e s z ; fok5to. 

c z i b r e : a czibre olyan 
leves, milyennel e videken 
legt5bbnyire szegeny emberek 
elnek: bus nincsen benne, csak 
a felfott vizbe eczet vagy fok- 
hagyma, egy keves liszt ^s 
tojds, a hoi van; a hoi nines, 
a n^lktil is czibret keszitenek. 

dukki: a teli borbundanak, 
posztobol k5l5n oda varrt 
ujjdt nevezik igy. 

enyii: enyv. 

f es zi : fejsze. 

gyujto: gyufia. 

k e c s c s li ; keztyu. 

k 6 c s : kulcs. 

k5nyti: konyv. 

lak: gyermekjat^k-bab. 

1dm pi: Idmpa. 

laposka: vizb&l 6s liszt- 
b51 kesztilt, hosszura vdgott 



tesztanem(i etel, melyet leg- 
inkabb nagypenteken esznek. 

p i r i t u s : szesz. 

p u gy i 1 a r i s : penz-tarcza. 

pujiszkaliszt: kukoricza 
liszt. 

s u s t e r : czipesz. 

szivarpiczcz: szivarszipka. 

trakte: vendeglo. 

ucsu; a rostalaskor kivdlott 
szemetes gabona. 

antri: belepti-dij. 

c z e m p e I : belyeg. 

halottaiba van: haldoklik. 

elhatolni. ^Meghala az a 
derek legeny, imdn a zapja ki 
kell aggya mdsnak a gazdasagot, 
hanem nines a ki a gazdasdg 
k5rttl holmit elhatojjon": 6 volt 
a gazdasdg gondozoja. 

oz5n van. »Egesz 5z5n 
van ndlunk a fele dirib-darab 
deszka." 



(Sepsl-Uzoa.*; 



Temesvari Istvan. 



Tartozatlan agyon titlek 
(azaz mindengondolkodasnelktil). 

tabor: sok, sokasdg. Annyi 
pislenQnk lett, hogy egy 
taborral. Annyan rohantak ele, 
mind egy tabor. Egesz egy 
tabor fecske. 

tarn: tan, talan. Ne tamo- 
gasd, hanem mond ki egyenes- 
sen, tudod-6 vaj nem. Tdmo- 
gatas nelktU £s hinnem, vagy 
meg tudnam erteni. 

tartogassa magat: nem 
akar tanczolni, mikor hijjak; 



2. 



nem akar enni, mikor kinaljdk ; 
megvetSleg veszi a dolgot, a 
vilagot, a' temjenezoket. 

tekerolevel: igy nevezik 
azon eszk5zt melyrol a fonalat 
vagy nagy gomolyakra letekerik, 
vagy nagy csovekre lecsoUik, 
Reszei : kecskeagaslab; 
levelfak: a kecske tetejebe 
titott szegbe keresztbe teve, 
egy pdr; tekerSszeg: negy 
darab a par levelfak vegeiben, 
melyek a nagy matring (darab) 
fonalat kifeszitve tartjak. 



•) Ny. VII. 429 vititka h. oly. vi{ttka. 



tAjsz6k. 



4i 



t e m 5 j g 5 : tebolygo- A 
malaczom valahova eltemojgbtt. 
Tetn5jg& lel5k (haza jdro). 

termetibe: testalkataban. 
Termetibe joU all a fiu, a leany, 
a marha. 

tisztasag: szekbirsag, 
melylyel a torvenyszek illetekes- 
sege ismertetik el (regi szo). 

tisztitt: a szarvasmarha 
tisztitja magat felidejti hasas- 
sagara; a szemtiveg jol tisz- 
titt = a szeiu elott a targyat 
vilagitia. 

t ti z V i z : minden esetre, 
Tflzviz meg kell lenni. Ttizviz 
erni kell tiz forintot. Ma ttizviz 
meg kell jarnunk Barassot. 

U c z u I i c z u : tancz^ futas^ 
ugras. biztatas szavai. 
Jezu szegen, he hadd magad, 
Mig az orddg el nem: ragad. 
Uczu neki Bereczki, 
A szemeded mereszd ki. 

u t r a V a 1 6 ; csok, veres, 
tarisznyalas, penz. 

Erdo vi 

A z s a g : karo, melylyel az 
ego fat a kemenczeben meg- 
harizsaljdk(osszekavarjak); meg 
a z s a g o 1 n i : jol elpaholni. 

a m m o g (K. : lebzsel) rokon 
ezzel : n y a m m o g (az etellel). 

arr: orr. 

b a t y u k a : maszkura. 

b i k a V i r d g : vad loher. 

babos, baboska: remkep 
(K. : bakos). 

czablatni: tilalmasba jarni 
(talan a zab-bol ered ? zabba 
jarni, zablatni). 

czekaz: oda kering. 

c z 6 k a : czicze ; cz^kat 



u t i c z i p 6 : mikor elinditja, 
hatara jot d5ndttt, azt mondja: 
Me neked uticzipo ! 

Qdozo czedula: idezo level, 
idezo jegy. Engemet meg- 
u d o z t e k = ideztek. 

ti t i b e c s i ! Berbecset tCirko- 
lesre ingerlo szo. 

ti t i V e t i a dolgot ! valamivel 
szinleg kielegiti; masfele el- 
mondja a valosagot, nem a 
mint van. 

V a c s o k : elvacskolt targy. 
Addeg gflbUlted, hogy tiszta 
(mero) egy vacsok lett bel51e. 

vasarnapi szeret6: 
tobb szeretoi k5ztil az, kit 
leginkabb szeret. Ot vasarnapra 
hagyom, a tbbbi megjar mies- 
napra (mives, kbznap). 

V i k V o k ; higyes volgyes, 
vapahupas. (Csik.) 

vivas; egy vivasu emberek ; 
egykoruak. 

Kriza Janos. 

d e k i e k. 

futni = cziczet futni. Fussunk 
cz6kat ! 

czula-mula, czula-bula: 
mindenfele porteka vegyesen. 

csafla: nyakleves. 

c s i f o r o g : csikorog. 
Fintorog a szoknyaja, 
Csiforog a csidmaja. (Gunydal). 

csenevesz': hitvany , apron 
maradott (gabonarol). 

cs5kevesz: kicsi nov^sQ, 
megcsok5tt. 

d o b o n k a: viztarto faedeny. 

duttig: egeszen teli. Duttig 
totbtte a zsakot. 

ebdg: akadozva es ugy 



42 



TAJSZOK. 



besz^l, hogy alig lehet meg- 
^rteni. — Nekdm ebdg^tt 
valamit de en bizon nem 
ertettem semmlt beloUe. 

e p e s e g : epekedes, bdnat. 

elkazsupol: elpihul. 

dbsemeleg: borkiQtes (K. 
ebs^mir^g). 

felmdntes: felesziii. 

f i n t o r o g : ide s tova mozog> 

feleszdgire: felesen. 

g a c z u 1 : felette, erosen. 
Gaczul megvertek. 

guzsorodik: Ssszehuzodik 

gyalapodik: gyarapodik, 
J61 gyarapodik a bornyu. 

h a 1 o k : nagyobb forgacs- 
darab. 

hunger: hoher. Jaj de 
nagy henger vagy te, he! 

h e p p £ g 6 : lassu beszedQ, 
lassu jarasu. 

iczki-viczki: magaveto, 
kevely- 

i m 6 V. h i m o : bogoly, 

kete-puta: porteka, min- 
denfele ocska aprosag. 

kerimbabozas: k5rbe- 
forgds. 

k ii s r u h a : zsebkend5. 
lanyho, tanyho: tunya, 
rest; gydva." 

16d6r6]g: tantorog. 
leankamadar: billegeny. 



macsuka, matyuka: 
bog a bot vegen. - 

m u t u j : alattomos.' 

mocsok prade: piszkos, 
szennyes. 

nadbotiko; kaka. 

noveveny: n6veny. 

p i r k o 1 : idestova kapkod. 

papmonya: fekete hunyon 

pogar: ki a falu gyQlesit 
5sszehivja, 

p d r s d j : karika a kerekfejea 
beim. 

r e g 6 1 ; brekeg a beka. 

rSkol: sir. 

r a n k o d a : czivakodas (rdn- 
kor). 

sain: csintalan (5k6rr51). 

szdd6lozk5dik: ke$ztil5- 
dik. 

szakadek: karcsu dardzs ; 
hegyrol leszakadott fold. 

1 6 r d k t a : trakta, megvende- 
geles. 

tetye-tutyi; iigyetlen, 
gyava. 

u c s u ; ocsu, gabona alja. 

V a j c s e p (i : vajolvasztasnal 
a labas fenekere lerakott csapa- 
dek vagy : s o n k o 1 y. 

V i s z o n : harag. Viszon van 
kbztik. 

z i m a r e : larma. zaj. Ne 
zimarezzatok annyit man no I 

Benedek Elek. 



Csikmegy eiek. 



m i a n : miatt. E g y t u I* 
kom beteg v6t s a mian 
nem tuttam eljoni. 

m i c s a : micsoda ? Bdmulast, 
kerkedest, ocsarldst vagy dicse- 
rest fejez ki; pi.: micsa 
csidma! (csizma) — ez fejezhet 



ki a csizmarol a mondas alkal- 
ma szerint, bamulast, kerkedest, 
ocsdrldst vagy dtcseretet ; micsa 
dolog ! ?, micsa kalap ! ? . . 

m i e s : miives ; m i e s nap 
(hetkoznap), m i e s s 6 (&rl5tt 
so), k&mies (komJives). 



tajsz6k. 



43 



m o c s i : indulatsz6, melylyel 
a lovat hivogatjak; ne mocsi 
ne ! . . gyermekek m o c s i n a k 
nevezik a csikot. 

m i n c s a b b : mintsem, hogy- 
sem ; meghalnek, min- 
csabb k6du)jak. 

m o c s o j a : pocsolya. 

mokos, mokosan: sajat- 
sagosan egyszeru, neha kedves ; 
mokos menyecske (csinos 
es kedves), mokoson Ql 
(egyszerO feszess^ggel). A mokus 
szobol eredt s eredetileg a 
mokus alakra es viseletre alkal- 
maztatott; ma m^r atvitt ^rte- 
lemben mas ehhez kozel alio 
fogalom kifejezesere is hasznal- 
tatik. 

monyas: eredetileg men- 
lovat jelent; azonban atvitt 
ertelemben monyosnak nevezik 
a ferfias- vagy ferfiak dolgaba 
avatkozo not is ; monyas 
f e j e r n e p, monyas M a r g i t. 

m o t y 6: kedves; gyermeknek 
mondjak: oh te kicsi mo- 

Sege s 

Arcatlankodik: szem- 
telenkedik. 

b a k t a t ; sbtetben az ember 
csak baktat. 

b u g j a : boglya. 

c ^ p 5 k: rovidszaru es oldalan 
befflzheto csizma. 

czigankodik: hizeleg. 

c z i g u n i a : cziganyok lakta 
hely. 

c z i k a : a kaposztanak szive ; 
kaposztaczika. 

c u k k h a z : foghaz. 

csa k j a: korcsolya. 



t y 6 1 neha igy is : kicsi, 
kedves motyol motyo- 
k a m ! ; motyonak neveztetik 
a tovabb vitelre 5sszecsomagoit 
ruhanemCi is, pi.: essze- 
szedte amotyojat s aval 
e 1 m e n t. 

m o t y o g : beszel, dadog a 
kis gyermek; pi.: mden jol 
motyog a lelkem kicsi 
mo tyomi 

miikblkodik; mlSkbdik. 

n a n n y 6 : nagyanyo. A ker- 
detlen beleszolot, vagy a hely- 
telen felelot igy utasitja vissza 
a nagyobb: dppen, a nan- 
nyad kontyal — nannyad 
tergye! — nannyad ha- 
lala! 

n a n n a g y : emelkedj ! (csak 
ezen szemelyben); kis gyermek- 
nek biztatasul mondjak, mikor 
meg nem tud, — vagy csak 
alig tud jarni s valamely rfrgyat 
megfogva kapaszkodik : n a n- 
nagy lelkem, nanhagyl- 
dllj fel, vagy emelkedjel! 

T. Nagy Imre. 

variak. 

c s a r m a n i : larmazni. 
cs 6ber: dezsa. 
c s e p I e s z ; kicsiny. 
cs drga: pokrocz. 
csicsinkaz: csuszkal a 
jegen. 
megc s i n y a n i : niegbabo- 



nazni. 



c s 6 r e, csur.de: csupasz. 

csufondaros: a ki csufol- 
kodik. 

cs5rke, cstirkecske 
csirke. 

deszti: gyfiszti. 



44 



TilJSz6K. 



dobonka, lege j : munkasok- 
nak mezore viznek valo faedeny. 

deged: dagad; ^a cs^br^m 
megereszkedett, s vizbe tettem 
hogy megdegeggyen.** 

kiduvaszt: kiolt, kidug. 

duvaszki: az orsorol 
levett czernatekercs. 

guvad: hamlik. 

g u V a s z t : lehamoz. 

nyuvad: fiilad. 

suvad: csiiszik; megsuvadni, 
elpatkoni ; gunyosan e h. meg- 
halni. 

f e 1 e j t; pofon felejtlek (tttlek). 

ferslAj pecsenye: felsar, 
sdtni valo bus. 

fra j : szobalany. 

fiiczfa, ficzfa: fuzfa. 

gam at, doncs: piszkos. 

k o s z : piszok ; koszvajo : 
giinyos neve a borbelynak. 

gagya: gatya, 

gard: a kut keritese. 

gerenda: mennyezet. 

guja: rovidfarkii. 

felhajtott: becsipett. 

hentes: nagy kes. 

hirharang: a ki hireket 
beszel. 

zuvatfeszek: a ki maso- 
kat ragalmaz. 

h u 1 1 s z a j u , malesza ju : fel- 
kegyelmfl. 

he j telen kedik: csintalan- 

kodik. 
izetl en kedik: etvagy 

nelkQl eszik. 

inczinfincz: gy5nge, ve- 
kony testti. 

istarang: kotel. 

kajtat, matat: keresgel. 

kasmatoni: futkarozni. 

k a s z a j : kazal. 



k £ tran: katranv. 

kenternani (v. 5. kintor- 
na = quinterna). kornyikalni, 
rosszul zenelni. 

k o p a c z : kopasz. 

kornyadozni: nyujtoz- 
kodni. 

k o z s 6 k (az olah k o 2 o k) : 
bunda. 

k 6 b o r : kocsifodel. 

kontos^ fessing: szoknya. 

kbrtove: kortve. 

lep cseskedik: szajaskodik. 

1 e h e 1 : kenderiinomit6 eszkoz. 

15 to: lejto; loteni: lejton 
lefele menni. 

I el oh ad, p. a daganat: 
leszall. 

OSS 6, sollo: orso^ sarlo. 

p elda: csiinya. 

p i s z m o g ; lassan dolgozo- 
nak mondjak: ne piszmogj, 
hanem lass dogodhoz tigyesen. 

p i t y 6 k a : burgonya. 

p 6 c z : felszegezett deszka, 
melyre holmit tenni lehet. 

menko: menyko. 

poczeger: patkany. 

setifikani: setdlni. 



s i n o r : zsinor. 



s 6 p (a nemet s c h o p f e n) : 
szenapadlas. 

s u r d e : szalmazsak. 

feszantulag: oldaloslag. 

szigoru: fejletlen. 

szokman, zeke: ujjas 
felblto. 

talabor: kerekk5t&. 

letehenkedikiilletlentilletil. 

tete-muta, dib-dab: 
tigyfogyott. 

t5robuza: kukoricza. 

urdinani (az olah urdinare): 
a szul&k szokxik hasznalni, ha 



CSALADNEVEK. 45 

a gyermek sirdnkozva ker tolQk z a k o t a : lim-lom. 
vmit. z a k a t 6 n i : z5r5gni. 

Az /-et neha kimondjak : setalni; de tobbnyire elmarad: 
setani, setatam, dogoztam. — Egyebirant a segesvari 
magyarok (szekelyek) nem oly regen telepQltek le Csik es 
Udvarhelymegyekbol, s nincsenek is verrokonaiktol ligy elva- 
lasztva, hogy naluk a szekelyeketol egeszen elQto tajbeszedet 
kereshetn^nk, — kiveve hogy a masnyelvu (szasz es olah) nep- 
segtol, mely k6z5tt elnek, egyetmast atvesznek. Tank6 Samufx. 

CsaladnoTek. 

Maros-Torda megyei helysegek es csaladok. 

(Kivonat a v41aszt6k n^vjegyz^k^bol.) 

1. Marosvasarhely. D edk-Ferencz negy ed: Adam 
Almasi Ambrus Andrasi Apor b. Balas Barabas Baratosi Bartolis 
Becsi Bokros Both Burddcs Csithy Csekme Csergedi Csernat 
Csiszer Csotka Csurgai Csizmazia Daboci Darko Dee Demeny 
Derzsi Dobai Dozsa Dbmzsbdi Endes Enyedi Fenyo Ferdenko 
Finke Gettina Gombola Gondos Gyeresi Gyujto Hincs Izmael 
Jager Jakabfi Jeddi Kabos Kalki Karsai Kathonai Kezel Konc 
Kondrai Koos Krasznai Kreszta Mark Megay Minor Mokosiny 
Papolci Pavai Pogany Roza Soltesz Szacsvai Szocs T5rpenyi 
Tribusz Vadadi Vojna Vojnai Vargyasi Velikan Vizi Zsido. — 
Sz. -Miklos negyed: Adi Akacsos Arc Bako Barro Bodoni 
Binec Boer Boga Borsos Bozsi Csakany Csongvai Csutak Duduc 
Ercsei Farcadi Fencsan Foris Hajnal Izso Jenei Kacso Keserii 
Kohanyi Locsei Majoros MarusI Miksik Nucs Olajos Oroszlan 
Pazsint Petelei Petri Pipos Repcsik Seres Simonfi Sofalvi Solymosi 
Somodi Szalanci Szava Szekeres Szep Szolga Tasnadi Tibald Urr 
Zakarias Valyi. — Sz. -Gyorgy negyed: Antalfi Banyai Bedo 
Beke Borosnyai Bodai Baczko BodoUa Blaga Berecki Becsak 
Bednai Bucsi Csejdi Cirjak Csernatoni Csiszar Csia Eranosz Ercse 
Erosdi Fttzesi Gusat Geco Gulyas Gergelyfi Jozsa Jaklics Kondrat 
K6vendi Lag Lenart Manyai Mate Meder Mencsagi Nyaradi Nyulasi 
Otves Petki Tordatfalvi Trombitas Timar Tuso Vari Verzar 
Zalanyi. — Sz. -Kiraly negyed: Bias Bolti Bothos Csatt 
Cako Diek FQstds Gdlna Gego Izai Korondi Lajtai Palladius 
Pantya Pardi Polai Rozsnyai Rad Rec Salanki Simai Ugrai Varbeli 
Vojka Vagats Zsombori. 

2. Akosfalvi kerillet: Akosfalva: Apa Aszalos 
Erdos Gyepesi Harko Ince Moreh Sarosi. Balintfalva: Simon. 
BackaMadaras: Bari Katso Losonci Makai Orosz Palko 
Pctsi Pitho Szoverfi Suba Totra Vitus Zajzon. Bede: Bako 
B5l5ni Havadtoi Kovesdi. B o z s : Bozsi Daroci Labonc Zrinyi. 
Boo: Felfalusi Tokes. Csoka: Bocsardi Dragus Iszlai Kapas 



46 CSALADNEVEK. 

SQkbsd. Csiba: Adamosi Baranyai Bartha Dios Kalatsi Troznai 
T5visi Zilai Z6ld Zsigmond. Cserefalva: Debreceni Gal Hejas 
Nemes Samuel Szalo Szentes. Erdoszentgybrgy: Borbely 
Csetri Csodik Kar jcsoni Laszlo Tor Tokos Zeyk. Fintahaza: 
Boncidai Berkeszi David Gotsi Illyes ToUas. Folyfalva: Bado 
Gabor Imrek Iklandi Kopasz Sepsi Solyom. Goes: Csattos. 
Gy alaku ta: Bogdan Csaszar Olah Ujvarosi. Harasztkerek: 
Bitai Domaludi Keresztesi Kereszturi Kuti Lengyel Magyar! Meleg 
Osvath Simo. Havadto: Csombor Tima Gyor Izsak Kadar 
Menyhdrd Sandor Szalkay Szombati Szopos. H. Bod on: Fejer- 
vari Rac. Ilenczfalva: Kakasi Matyas Puskas Sarkany. Kis- 
G o r g e n y : Borsodi Benedek Matefi. K. - S z. - M i k 1 6 s : Agyagasi 
Barath Bajcsi Cego Csibi Dali Feketics Koronka Peto Troznai 
(Fintahazan van Trauzner) Zilahi. Nyardd-Karacsonfalva: 
Aba Borzas Erdelyi Hadnagy. Kis Adorjan: Adorjani Tokes. 
K a k a s d : Ban Barthus Csegzi Dioszegi Gidofalvi Gorog Muzsnai 
K o r o n k a : Balizs Bukur Gbnci Matyus Tusa Vajna. K e 1 e m e n- 
telke: Lakatos Orban Simen. Lukafalva: Cseke Gaspar 
Gergely Porzsolt Rakosi. Lorincfalva: Balint Fabian Musnai. 
Maroskeresztur: Kozma Misz Szegedi Szercsei. M e gg y e s- 
falva: Bacs. Moson: Gyorfi Szanto Teglas. Nyaradto: 
Kispal. Nagy-Adorjan: Abraham Biro Bordi Galambfalvi 
Gazda Miklos. Nyomat: Batizan Bustya Cseh Domokos Ignac 
Krakkai Lukacs Siklodi Sofalvi Szombatfalvi Torok. Nyarad 
Galfalva: Acs Bako Albert Bartok Demeter Kaszoni More 
Markodi Terebesi Zsigmond. Nyarad-Sz. -Laszlo: Abadi 
Ambrus Balla Berei Benke Csizmadia Pataki Toszo Vitalis. Nya- 
rad-Sz.-Benedek: Ferenci Gombos More Vita. S z. - G e r 1 i c e : 
Bako Boros Bor BQkbsi Csupor D6ng6lo Erdei Gagyi Kacso 
Kolcsar Kopeci Paizs Tamas. Szoverd: Madaras Sz6verfi 
(szamos csaldd). Somosd; Dezsi Doci Fehervari Henter (szamos 
csalad; van egy „Henter Marton Sandore**) Paniti Somodi. 
Sz. -Lorinc: Buksa Gyorgyisor. Sard: Antal Moga Tordai. 
Sz.-Haromsag: Batsko Berecki Csiki Faluvegi Fazakas Kelemen 
Palfi Peterfi Santa. T o m p a : Szakacs. V e c e : Oltyan Opra. V a j a : 
Bartalics Demzse Filep Mezei Szentpeteri Zagoni. Vadasd: 
Bokor Garda Harcsas Kutasl Madaras Nemeti. 

3.Marosvasarhelyi kerQle t: Agard. Bazed:Bar- 
dos: Szdlteleki. C s.-Szenti va ny: Hosszu Santa Tatar T6rok 
Zbld. Csejd Tofalva: Dobrai Magyarosi Meggyesfalvi Ujfalvi. 
Egerszeg.'Fele: Bandar Barabasi Erdo Farcadi Fabian FQlpesi 
Peter Szikszai. Gal am bod: Bojte Jako Kandos Kardos Katona 
Kelemen Kerekes Kocsis Makkai Papai Zolyomi. Harczo. Hid- 



CSALADNEVEK. A"] 

veg. Jedd: Bencedi Beno Csok Denes Gergelyfi Halasz Hathazi 
Kovasznai Rigo Sandi Szalasi. I k 1 a n d : Apalos FQlep Rozsai* 
Kaal: Baroti Bara Csorba Hegediis Marosi Simo. K. • S z. - M i k I 6 s. 
Kebele. Kisfalud. Kis-Lekence: Malomfalva. M a r o s- 
Sz. -Gy5rgy: Farago Lorinci Miriszlai Seprodi Zudor. Mezo 
Csavas: Cego GQdrt Vivag. Mezo Szabad: Cikudi Csizmas 
Pasztor Tancos. Maros-Szentanna: Komisz. M a r o s - 
S Z.-K i r a I y : Samson Szente. Maros - Sz.-Marton: Kalyani 
Kolbasz Ruca. Mezo Pagocsa: Csizmas Lenart Turk Zagon 
Mezo Kbvesd: Bende Bender Csuka. Mezo -RQc s. Szabed: 
Abram Barabasi Banyai Bota Csecs Dobos Halmi Hathari Kibedi 
Rend Vig. Mezo Samsond: Batori Boros Bethlen Belik Citrom 
(zsido) Harmat Kardus 6sz Pancel Szombat Zonda. Mezo 
K5lpe ny : Galfi Kantor Porkoldb SGto Vajda Zongor. Mezo- 
M a d a r a s : Babos Fejerdi Okos SQk5sd Szalai Mez5-Band: 
Baja Balo Bernald Boldizsar Egerhazi Jekeli Rackovi Ratoni 
Szokol. Mezo-Menes: Eperjesi Gidofalvi Mezo-Panit: 
Bece Daniel Pete Siko. Mezo-Bergenye: Csecsi Csosz Mainasi 
Monostori Timandi: Nagy Olves: Bitai Mohai Nyaradi. Naz- 
nan fa Iv a. Nagy-Ernye: Balintit b. Doma Elteto Hamza 
Lacko Sarosi Szenner. Remeteszeg. Szekely-Uraly. 
Szekely-Soospatak: Beres. S z e k e s : Kali. S z a 1 1 e 1 e k. 
Udvarfalva: Domahidi. V a r h e g y : Bodola Radnoti Var- 

hegyi. 

4. Gernyeszegi kertilet: Also-Oroszi. Also- 
K o h e r : Hagymas. Gbrgeny-Adorjan. Erdo-Csinad; 
Gell^rt Hegyesi Hancsa Kertesz Rethi Tolvaj. Erdo-Szengyel: 
Ffizesi. E h e d : Szoke. Fels6-K6her. Felso-Oroszi: 
KttrtSs SQto- Gdrgeny - Hodak. GSrgeny - Or so va. 
Gorgeny-Soakna. Gorge ny -S z. Imre: Csoga Denes 
Keresztszegi Lacka Pozsonyi Laza Teglasz Vadasz Veszter Tallos. 
Gernyeszcg: Elekes. H o d o s : Bala Csergofi (Srm^ny) Hideg 
Luka/H e t b Q k k : Moldovai. I s z 1 6 : Kudok Matyasi Rusz. J o b- 
bagytelke: Hegyei Kadai Mosoni Makai Mako Risko Sebessi. 
K a k u c s (olah helyseg). K d r v a (oL). Kineses (olah f.) : Csurba. 
K i s - 1 1 y e : Gabos Hajda Mihily. K 5 r t e f a j a s. K i s - S z e d e r- 
jes (oL). Liba nfalva (ol.). Magyar BSlkeny: Darabont 
Portig Zinai. Maros Jar a: Csecs Csok Hollo Irsai Keresztely 
Lovasz Mihals Olvedi Pentek. Nayy Szederjes. GSrgeny 
Oroszfalu (ol.). 01ahB5lkeny. OldhTelek: Legyes. 
OUh Nddas. Magyar Peterlaka: K5r5si Kdcsi Miholcsa 
Olvesi Vadadi. P e t e 1 e (szasz falu). Radnotfaja: Csorvasi 
Harai Macskasi Veszi. Sarpatak: Sarlai Zsejki S a r o m b e f k e : 
Berekmeri Kristof Zoltan. Sz.-Mihalytelke (oL). S o o s - S z,- 



48 CSALADNEVEK. 

Marton. Sorophdza (ol.) Gorgeny Ovegcsflr: Bocskai 
Csinadi. Vadad: Mane Ffilep. 

5. Szaszregeni keriilet: Aba fa j a: Milosi. 
A. 1 d e c s. A. R e p a. Bala: Vecs Beresztelke: Brassai. 
D i s z n a j 6 : Arkosi Menyi Ord6g. Deda. E. Szakal: Csenger 
Ladas. F. Rep a. Ftilehaza. F. Idee Felfalu: Baki Ehedi 
Tavaszi Vadasdi. Holtmaros: Boka. IdecspatakrKortve- 
k a p u : Varo. Kis-Nyulas. Ligeth. L5ver. Majos: Roska. 
Maros Regen: Kolozsvari Mara PQsp6ki Szigyarto Sandor- 
hazi Salamon Sajnar Tennas. Godemesterhdza. Maros- 
Kbvesd. Magyaro: Fegy verneki Kocsis. Maros-Huduk. 
Maros - Oroszfalu. Monosfalu. Nagy-Ercse: Baratosi 
Egri. M. -FQlpes. Orosz-Idecs. P. -Almas P6ka: Bo- 
gathi Csegedi Gecze 6tv5s. P. -Keresztur. Palota. Ratos- 
nya. Szasz-R^gen: Belteki Finta Kesmarki Madary Makrai 
Vitez Zdldi Zsurka. To plica: Csaszar Dezsi Er5ss Karacson 
Korpos KGlIos Madarasz Nyisztor Orosz Polgar Zsiros. T o 1 d a 1 a g 
Unoka:Galaci. Va jda-Sze ntivany : Bod Csavasi Demian Ercse 
Gyulai Jancso Samu Szakalos Nagy. Vecs: BancsiBodo Gergelyfi. 

6. Ny aradsze redai kerOlet: Atosfalva: Firtos 
Ponyosi Suba. Abod. Buzahaza: Kilyen Malyai. B e r e : 
Istvanfi Katai Kosa Mdjai Muzsnaki Pozson Soo Szabadi. Be re-. 
Keresztur: Olasz. Csokfalva: Abodi Benedek Benedekfi 
Boka Csep Csonta Erkedi Maksai Petrak Rosaly Stefan Szoboszlai 
Vari. Csikfalva: Fazakas Szel. Demenyhaza: Jahka. D e- 
meter fa Iva. Geges: Baboci Bernad Demen. H a v a d : Miklosi 
Pal, Illyesmezo. Jobbagy falva. Kendo: Csont. Koszv ^- 
nyes: Bana Cseresznyes Kakucs Kajcsa. Koszvenyes 
es Remete: Bene Birtok Burjan Forika Gereb Koszta Komives 
Nyulas Sofalvi Szitas Thurdczi Varodi. K i b e d : Adam Hajducsi 
Kuron Kdver Lukacsi Megyes Nagyfazakas Szilveszter. Maja: 
Majai. M a r k o d : Baric Faluhazi Marton Salat. M i kh a za: Csobi 
Kenyeres Lokodi Sebessi Selmetzi Silip. Magyaros: Bed& 
Gonci Kdroly- Makfalva: Felmeri Galambfalvi Kokoj Maroti 
Palosi Vincefi. Nyarid-Sz. -Mdrton: Szentmartoni. Ny arad- 
Sz. -Anna: Tordai. Andrasfalva: Csongvai. Nyardd- 
S z e r e d a : Bakai Bokos Csergofi Csanadi Forro Kdsa Nyiri 
Recsei. Nydrad-Sz. -Imre. Ri gm any: Borbe Csipan Rig- 
mdnyi. Sz. -Simon. Szovata: Csortan Dekdni Dera Gub 
Jeremias Palhegyi SzSverdi. S 6 v a r a d : Gagyi Jozsa Tusz. 
Sz. -Istvan: Betan. Sttketfalva. Selye: Botdr Forrai 
Kusztos Kapusi Parajdi Sikevdi. Seprod. Torboszlo: Derzsi 
Nema. Simonyi Zsigmond. 



Pesti kdnyynyomda-rdszT^ny-UruKAg. (Hold-ntcza 7. sz.) 



^jjelenik M A G YA R smKESZTfi 

minden h6nap XT ^^ TA T T7 A T) KIADO HIVATAL 

15-611 i\ L Ej Ljy \) i\ B^^apest. 

h4rom ivnyi ^^^^^^^^ II. kfiF. R-tttCZa. 

umiommai. SZARVAS GABOR. '^^ "^ 



/X kotet. 1880. FEBRUAR 15. //. fU^et. 



TOMPA MIHALY KOLTEMENYEINEK NYELYI SAtJATSAGAI. 

I. 

Tompa muvei egyebek kozt a nyelv6szre n^zve is folotte 
fontosak €s fig)^elemre meltok. Taldlunk azokban sok n^pies 
^s tajszot, szolasmodot, regies es sajatsdgos alakot, 6rdekes 
mondatfordulatot, gyerebb kapcsolatot, tiszta magyarsdgot, 
valasztekos eloadast, remek leirdst, dramai elevens^get. 

Tompa Mihdly, mint a term^szet €s magyar n^pelet 
igaz ismeroje es ismertetoje, az erzelem mindennemu 
nyilvanulasanak hu tolmdcsoloja, a leiras muv^sze, az 
elbeszeles es beszelgetes iigyes eloadoja kozelebbrol 
erdekel benniinket. Ndla az erzelem es gondolat termesze- 
tesen, leggyakrabban nepiesen is jo napftnyre s mind e 
mellett kifejezesei valtozatosak, mds reszrol soha sem 
mennek at az illendoseg hatardn tul a paraszt nyersesegbe. 
Szepen tudja osszeegyeztetni a nepiest az eszt^tika finom- 
sagavaU mert muveiben keresve sem bukkanhatndnk sehol 
tiirhetetlen, m^g kevesbbe illetlen nyilatkozatra. Nepies 
dolgozataiban vehetiink ugyan eszre neha-neha egy-egy 
szabadabb szajbol nem a leggyong^debben kitoro szoldst, 
azonban a nepies vondsok hii feltuntetesere ez is sziiks^ges. 

Ugyanis nala a kunyho lakoja, a mezon tanyazo por 
folheviiles^ben egyszer-mdsszor kemenyebb szavakra fakad, 
de ez a kifakadas is megmarad a besz^dnek ama koreben, 
a mely inkdbb a termeszetesen megjeleno, de epen nem 
nit oltozetu alakot dllitja elenk, mintsem hogy kenyszeriilve 
volnank, hallasa elol fiiltinket bedugni, Szabadabban nyilat- 
kozo trefas elbeszelesei olvasdsa kozben olyan formdn 
erezziik magunkat, mintha egy szeretetre melto oreg ur 

If. NYELVOR. IX. 4 



5o VOZARI GYULA. 

zs6inbelne rednk s „lanczhordta"-jat minduntalan zuditand 
nyakunkba. Ennek ellenere a kedves, nyajas alakot nyilt, 
de nem durva oszintesegevel, pajzdn viddmsagdval mindeg 
ohajtandnk vendegul Idtni, tdrsasagunkban szemlelni. A 
nepies elemnek ilyeten modon valo alkalmazdsdbol okul- 
hatndnak olyan irok, kik a nepiest hajhdszva, mosdatlan 
beszediiekke vdlnak s a kiknek, hogy parasztosan szoljak, 
gyakran elcsiiszik a szdjok. 

Tompa a term^szet szepsegeit, tdrgyait, tiinemenyeit 
kimeritoen es hiven irja le, elenk szinekkel, teljes ereju, 
gazdag, sot vdlasztekos nyelven allitja szemtink ele, a tdjt, 
a termeszet minden jelenseget megkapo elevenseggel, mint- 
egy, hogy ligy mondjam, a megszolaldsig hu vondsokkal, 
sok oldalii reszletesseggel rajzolja. Leiro koltemenyeit 
olvasva, az elo termeszetet Idtja maga elott az ember teljes 
pompdjdban. A termeszet vdrva-vdrt ebredese, a virulas 
ekess6ge, az dldas ozone, az elmulds fdjdalmas erzete, 
mind mind hangulatba hozzdk s erosen meghatjdk ironkat, 
s e hangulat hatdsdnak engedve, alkotja erzelemben diis, 
lelkesiiltsegben emelkedett koltemenyeit. 

Ezeket olvasva lelki szemeid ele keriilnek az illatos 
mezo himes tarkasdgdval, a tdj lenge szellojevel, a lombos 
erdo csevego madarkdival. Elotted teriil el a siippedekes 
Idp tunderi titkos regenyessegevel. Mcgjelenik a tavasz 
fakado rozsdival, orvendezel a nydr lombjainak, hdldt adsz 
az osz dlddsos termekenysegeert, de egyiitt is sirsz az 
ehezokkel, ha a termeszet fukaron tagadta meg masszor 
bo adomdnydt. Fdjo borongds kel lelkedben, Idtva a 
mulandosdgra emlekezteto telet fagyos feher oltozetben. 
Elotted vonul el a vihar pusztito hatalmaval, mely borza- 
ddst kelt lelkedben, de azonnal megnyugszol, Idtva s 
tapasztalva, hogy a rombolo clem lecsillapodtdval a levego 
megtisztul, a termeszet ujra ebred, derult lesz az . eg, 
csevegobb a patak, elevenebb az elok serege. Koltonket a 
rona terein kovetve, kellemes tdrsasdgdban jobban meg- 
figyeliink mindent, s gyonyorkodiink az alfold rengo deli- 
bdbjain, szebbnel szebb viragain. Bejarjuk a volgy mely- 
seget, csoddlva a termeszet alkotdsait. Folmdszunk ironkkal 
a fenyvesekben gazdag berczekre s a szemnek kindlkozo 
61vezetbe meriilve megtekintjiik a kekello ormokat, majd a 



TOMPA MIHALY KOLTEMENYEINEK NYELVI SAJATSAGAK 5 1 

gyonyoru tengerszemet. S mindezek megfelelo szep nyelven 
eloadva. A belso egybevdg a kiilsovel, a hangulat a nyel- 
vezettel. Ezek szerint Tompa a term^szetnek jeles festoje 
ama muveszetben, mely vdszon es fest^k helyett a nyelvet 
hasznaija eszkoziil. S valoban a nyelv segitseg^vel oly 
muv^szien ecsetel, a mint csak egy, a nyelv tulajdonsdgait 
ismer6 s annak alkalmazdsdban jartas koltomuvesz teheti. 

Az dllat-, nov^ny- es dsvdnyorszagot is, leginkdbb 
pedig a ket elsot ligy ismeri, mint akdrmely botanikus 
vagy zoologus €s mineralogus. Koltemenyeiben azon hdrom 
vildgban 6l6knek fokent nepies elnevezeset hasznaija, s 
nem rutitja el muvet -onc:{ -ona^ -dr -er fajta korcssziilot- 
tekkel. Nem annyira a tud6s komolysagdval, mint inkdbb 
a mezot gyakran jaro s azt regesen, babondsan ismero 
nep johiszemusfigevel tekinti a novfinyeket. A levegoben 
ropkedo szarnyasok, az emberek kozeleben vagy attol tdvol 
tartozkodo maddrkak, a nadasok, lapok alig ismert lakoi, 
a kiilonbozo dllatok, bogarak — a legnagyobbtol a legki- 
sebbikig — 6t mindnydjan erdeklik. Rolok reg^ket mond. 
Ugyes-bajos dolgukat ugy tudja, szokdsukat ugy kifiirkeszi, 
mintha teljes vildg eleteben velok foglalkozott volna. 

Koltonk az esemenyt, mondat, reget a maga valosd- 
gdban tarja fol, nem lesz azokhoz semmit (ha csak nem 
tanulsagiil nehany sort az elbeszeles elejen es vegen, vagy 
neha kozbeszove ]6 erzelemre gerjeszto, kepzeletre hato 
elmelkedo megjegyzest), sem el nem vesz belolok semmit, 
meghagyja azokat ligy, a mint a nep hiedelme, gondol- 
kozasa modja, folfogasa hozza magdval, hasonloan a szep- 
szinu hamvas szilvahoz, mit a gondos gyiimolcsszedo 
kimeletesen rakott kosarba. Legtobbszor naiviil s m^gis 
oly szepen, mindig egyszerii s oly j6 nyelven mondja el a 
tortent es megtortenheto vagy csodds dolgokat, hogy meg 
a nep fia a sivo (Nyirsegen hasznalt tajszo, Tompa is el 
velersivo porond III. 83.) paraszt is megertheti s orommel 
olvashatja. (Ilyenek: A vilaglato, A szegeny es gazdag, 
A haldsz es aranyhal, Partatolvaj, Arvalanyhaj stb.). 

Vallasos koltemenyeiben a fenseges es magasztos 
erzelmet es gondolatot szinten zamatos magyarsdggal, jo 
rigmusu nyelven kozli s efFele miivei eml6keztetnek a regi 
bibliaforditdsok eszes, velos es eros nyelvezetere, annyival 



52 VOZARI GYULA. 

is inkabb, mivel hit es szeretet melegseg^tol dthatott ver- 
seiben szavak €s kifejezesek, neha az eg^sznek hangulata a 
r6gi valUsos irodalombol, bibliaforditdsbol vannak kolcso- 
nozve, de azert ondll6an foldolgozva. (Harangszo, Enekek, 
Hiber legenda, A kisfirto.) 

Trefds darabjai is konnyen folyok, gordiil^kenyek s 
megannyi termeszetes nyilatkozdsai a tiszta magyar ertel- 
messegnek es jozan humornak. (Az 6n lakdsom, A lany 
szeretonek valo, Egy magyar podtdhoz.) Hason'ok^pen 
szolhatunk nepdalairol is, melyek keves kivetellel a nfip 
kedves dalaivd lettek s a melyeket alig csek^ly vdltozta- 
tdssal ma is sz6ltere dalolnak. (Telen nydron pusztdn az 
en lakdsom; Bekot tettem kesely lovam Idbdra; Kizoldiilt 
az erdo fdja, leveles; A tilinkom nem szol, elhasadl; 
Postadal; Temetes.) A magyar szorend megdllapitdsdndl is 
jol teszsziik, ha hozza is fordulunk. Sok mds tekintetben 
sem szabad munkait mellozniink, mert azokban minden 
lepten-nyomon szembetuno nyelvsajdtsagokat vehetiink 
eszre, a mint ezt alabb meg is Idtjuk, 

A Tompa haszndlta szokbol, t. i, olyanokbol, a 
melyeket mas irondl alig vagy epen nem lelhetiink meg, 
meglehetos vaskos szogyujtemenyt lehetne osszedllftani s 
azokkal szotarainkat kiegesziteni. Koltonk valtozatos es 
kifejezesekben is gazdag nyelvenek nemely szava csak a 
gomori es borsodvideki nep nyelveben el. Azonban nagy 
sikerrel haszndlja fol a mas vidck szojarasaban elofordulo 
jeles sajdtsdgokat is. Az alakitasok, mondatfordulatok 
namely r^szben egyediil az 6 sajatjai ; 6 a gondolat es 
erzelem kifejezesere konnyen taldl szot, ha kell tobbet is 
es tobbfele vdltozatban, ezert muveibol az egy es ugyan- 
azon helyen elofordulo rokonertelmu szavaknak jo csoportjat 
gyujthetjiik. A nepiest es magyarost foltunteto sajdtsdgok, 
milyenekhez az erositesek, alddskivdndsok, hangutanzasok, 
ikerszok s mas effelek tartoznak, Tompanal elegge jellemzo 
alakban es nagy szdmmal jelennek meg. A mi igaz magya- 
rossdgat, nyelve tisztasagdt illeti, mar a mondottakbol is 
kitunik, hogy e reszben sem talalunk sok kifogds aid esot. 
Alig egy-kit mondatszerkezetet kiveve, melyet a maga 
helyen elsorolunk, nyelve az idegensegektol teljesen ment. 
Talalunk ndla trefdsan alkalmazva vagy a hangulatnak 



TOMPA MIHALY KOLTEMENYEINEK NYELVI SAJATSAGAI. 53 

megfeleloen nehany idegen szot is, ezek szama azonban 
csekely s oly iigyesen vannak alkalmazva, hogy inkabb 
fokozzak a jo kedvet, mintsem a barbarismussal vddolds 
jutna az ember eszebe. Egy szoval Tompa koltemenyei a 
nyelvesznek kivalo tanulmdnya tdrgydiil szolgalhatnak. 

Koltem^nyeinek mas tekintetben kiemelkedo tulajdon- 
sagain kiviil, fok^p az elsorolt nyelvi sajatsagok teszik az 
egyszeru falusi papot, az igazi koltot a haza iinnepelt 
irojava s azokert is foglal helyet amaz irodalmi korben, 
melyet Petofi, Arany 6s az 6 szemelye befoglalasdval, 
„nepies koltok haromsdga" newel nevezhetiink. 
Mindezen dicsfiret mellett Tomparol kenytelenek vagyunk 
azt is folemliteni (bar ez a kornak hibdja), hogy a nyelv- 
ujitasnak nemely tevedese o ra is raragadt, a mennyiben 
az o munkdibol is kiri itt-ott, de csakis itt-ott, a hibdsan 
kepzett vagy csonkitott szo vagy gyarlo osszetetel. 

Ujiioti o is, ebben nagyobbara szerencses. A mi a 
nyelvujitasbeli hibdit illeti, a nyelvesz birdlata szigoriisdgd- 
nak nemi enyhiteseul megjegyzendo, hogy koltemenyeiben 
sokszor a korszeriiseg, a hangulat alkalmazkoddsa okozza, 
hogy rossz szot kell haszndlnia, pi. Joczik Jonds 
futdsdban a rossz szoktol hemzsego huszadik versszakasz 
a kort jellemzi, mely a divatos int^zmenyeket akarvdn 
megvalositani, az uj fogalmakra a korcs kifejezeseket csak 
ligy csostol adja: 

Uszoda, vivoda, koroda^ szaModa. 

Kepezrfe, zenerfe — adj ide, adj oda stb. De lassuk 
ironknak fenyes es arnyekos oldalait reszletesen, a fogal- 
mak mds-mds koreben. Attekintesiink konnyebbites^re a 
kovetkezo felosztdst tartjuk szem elott: I. Szohaszndlat. 
11. Alaktani. III. Mondattani resz. IV. Egyeb sajdtsdgok. 

Kozlem^nyiinkben az i868-diki 6 kotetes kiaddst 

hasznaltuk. 

VozARi Gyula. 



A REGI NYELVEMLEKEK OLVASASArOL. 

III. A kettos magdnhangz6k* 

Keitos magdnhangzokat mai irodalmi koznyelviink 
grammatikdja nem ismer, legfoUebb ha a koltoi szabadsdg 



54* SIMONYI ZSIGMOND. 

ket magdnhangzot egy szotagba von ossze („F61hangoloni 
olykor a lant idegeit^ Pet. „ijedve kdprdzo s\emetk elott" 
A. Haml.); pedig ha pentosan elemezziik koznyelviink 
hangjait, azt talaljuk, hogy az aj, e/-fele hangcsoportok 
{hajtj pajis — pai^Sy fejs\, rojt) voltakcppen ilyen kettos 
maganhangzok. Igaz, hogy a helyett legtobb nyelvjarasunk 
fejlesztett uoy au^ ow-fele hangokat, s foleg a palocz s a 
gocseji kiejtesben lepten-nyomon talalkozunk veliik. S ligy 
latszik, hogy volt egy ido, mikor a kettos hangok altala- 
nosabb haszndlatban voltak. Az arpadkori emlekekben 
ugyanis sok olyan szoban talalunk kettos hangot, melyek- 
ben azota elveszett, illetoleg egyszeru hangga olvadt 
ossze. Lassunk nehany peldat. 

ei, hoi ma e van: piscatura veyi-hel i3oo.; ma vesi- 
nek nevezik a halfogonak egy nemet, de a Tajsz. bizonysaga 
szerint a Balaton melleken ma is vejci-nok mondjak | 
keyk'holm 1270, kejk-mal ii']b.: kik \ a -ne szocskdnak 
eredetibb -nej alakja: arbor nucum quae in hung. Klanel- 
nej Dioja vocatur 1288. | helysegnevek : Orek eych 121 1., 
azaz Oreg Eics, ma Nagy Ecs; leyke es leke 1291., ma Jeke; 
Kyrieleis Tur. Kerieleis Bud. kr. : KerUs; Thapey i24g. : 
Tape II az e helyett a belole tovabb fejlodott «-vel : Wodey 
1229. ma Vadi Somogyban. 

Nemely ei-nek ma 6 felel meg, mely valosziniileg 
kozveto ^-bol lett (mint rif: rof stb ; v. o. nejj ne es wo, 
fej &sf6): Gurafey 121 2; Thetey 10 1 5; Geney I223, Gunu 
azaz Gbnyo mdr 1268.; Beretey 1280., Berethey 1297.: 
Beret to?; Therebey i3o4. : Terebo. 

Talan egy ui hang is volt; erre mutat a kov. ket 
nev: Kerbui ii38. : Kerbo; Itiibuy (taldn Ittobuj) 1239.: 
Ithebew i4ii.: ma Ittebe. 

Talan a palocz eo hangot akarta kifejezni, a ki ezt 
irta : Zagiia feeu 1 290. 

A melyhanguak koziil leggyakrabban fordul elo az o«. 
K^tes ennek megvolta a HB-ben. Az ott olvashato volov 
iarov iovben szavakat meg sokkal valoszinubben olvas- 
hatjuk massalhangzo r-vel {volov jdrov jovben)^ ha tekin- 
tetbe vessziik a HB-beli chomiiv keseruv miv tiv alakokat, 
melyekben szinten megvan meg a kcsobb elveszett v (v. 6. 
kiilonben hamvak^ keserves^ es javak); tovabba, hogy azon 



A REGI NYELVEMLEKEK OLVASASAROL. 55 

idotajt vehettek at a deli szlavok a hordoVj virostov 
{hordoy virras:{i6) stb. szavakat meg j^-vel; s vegre hogy 
a v-x. eff^le szavaknak nemely alakjaiban meg a i4. sz.-i 
B, es M. codexekben is megleljiik, p. adoiiol (olv. adovol =r. 
adoiil), lako\ouol boiiolouol^ lomorouaCy egenlovec stb. — 
A HB-beli bovdug es ovdonia szavakra nezve sem dont- 
hetjiik el, vajjon igy kell-e olvasnunk: boudugy oiidonidy 
vagy pedig bovdug, ovdonid^ bdr itt valoszinubb az elobbi 
olvasas, ha Idtjuk, hogy p. az elso szonak a codexekben 
rendes alakja hodog (ebbol lett kesobb boldog 6s boldog). 
Azonban az oklevelekben szdmos szo van ow-val irva, 
melycket ma d-val ejtiink, s melyeket akkor valoszinuleg 
kettos maganhangzoval ejtettek. Ilyenek: Boudugh 121 1. | 
Couroug folyo An., Kuorough vdr 1290. | gy\noowl disznool 

1 228, I Farkashaloivhely I2i4. | aldouciUh 12 [4. | a\ou i265., 
0\ov planities 1277. I Cychou 1272. stb. — Gyakran vdlta- 
koznak ezek az alakok mdr azon idoben az egyszeru 
d-hangii alakokkal, p. Chychou es Cichou 1252—72., de 
Chycho 1291. I ton 1288., de too 1169. koriil, tho ii45. | 
gi\nou-er i248., de gi:{nO'eer 1299., disno i233. — Hogy 
azonban az az ou nem csak valami furcsa irdsmodja az 
egyszeru rf-nak, hanem valosdgos kettos hangzo, azt bizo- 
nyitjdk i) eff^le irdsok : Homustohu (Hamis-to) i225., 
Nadustohoiv I2i4., — mert hisz oAw, sot ohow csak nem 
fejezhetnek ki egyszeru d-t; 2) az a koriilmeny, hogy au- 
val vdltakozik, illetoleg ebbol fejlodott namely esetekben: 
szlav cauka^ cavka: Caiika 11 38.: Chowka I2i4., Chouka 1283. 
{Choka I2i4.) I Mauritius: Mauruchhida i25i.: Mouruc\ 
1 28 1. 1 Maraut ii38. : Morout i265. — Kerdes, vajjon az eu 
jegy nem jel6lt-e, legalabb kezdetben, szinten kettos 
hangot ? Vajjon p. a magashangii igeneveket nem ejtettek-e 
egy darabig szinten igy eleu v. elou, s a kov tobol nem 
lett-e elobb kou s csak ezutan ko? 

Nemely r6gi ow-nak kesobb u felel meg ; p. scomorou 
(fuz, V. o. \otnorouac B. c.) | Cysfoloud i2i4.: Kisfalud 

1229. I Ound 1268.: Vnd (Sopronyban) 1225. 

Az au't mar emlitettuk, csak meg egy ismeretes 
peldat tesziink ide: Monoraukereke io55. 

Egy oa, ua diftongusnak is vannak nemi nyomai : 
load (Jdd falu Somogy m.) 1229. | Voarmegye 1208. | 



56 HALASZ IGNACZ. 

loatec (non^v) 1198. | Laboan, Labuantho !i65., to Komd- 
rom m., v. b, Labanthu 1282 Gyor m. | ad arborem populi 
Nuarfa 1295. 

SlMONYI ZSIGMOND. 



RITKABB £8 HOMALTOSABB KEPZOK. 

IX. ^ . J""^ 

21. -ab. ^eZ . 

Ide ket eredeti magyar szo tartozik: hasdb es tiyaldb. 
Az elsonek alapja a hasU, hasad szokbol kifejtheto has 
(haso-) ige, a nyaldb-e pedig 5gy csak az osszehasonlito 
nyelveszet segitsegevel kimutathato nyal^- „ligare" jelentesu 
ige. Az -db tehat nomen verbale k6pzo es nomen acti 
£rtelmu. Alkatreszeit tekintve, elso resze, az -ci, nem 
egyeb mint a mar tobb kepzonel emlitett j^ part, kepzo, 
a b pedig kicsinyito. Meglehet kiilonben az is, hogy az d 
meg az igehez tartozo gyakorito k^pzo, a i-ben pedig az 
ugor b (finn -va, -va) nom. verbale kepzo maradt fonn, 
mely a magyarban ■<d, -co-ve vdltozott (ado, szanto, 
temeto stb.) 

Meg ket ib vegu szot is fol kell itt emliteniink : pereb 
es gereb: litius, agger littoralis, it. villicus M. A. Impedi- 
mentum v. pessulus, vectis S. I. Mind a ketto szldv eredetu. 
Ugyancsak a szlavbol keruh porkoldb is, melynek a morkoldb 
csak vdltozata. A szlavba a nemet markgraf reven Jutott. 

22. -ig. -^1 

A szlavbol kolcsonzott es\tQrag^ nadrdg-on kiviil ket 
arva szo kepezi ennek is a birodalmdt : pt'ldg 6s vtrdg, 
Az elsoben ugyanaz az alapige van meg mint a villog, 
villdm szavakban, a virdg-mk alapja pedig a r/VjY-bol 
kifejtheto „grunen, bliihen" jelentesu vir- (viro-) ige. (V. o. 
MUgSz. 617. es 618. §.) Az dg tehat szintcn nom. verbale 
kepzo es elso resze, az ^d participialis, a g meg kicsi- 
nyito kepzo. 

Evvel a ^-vel, mint kicsinyito crteket mar majdnem 
teljesen elvesztett kepzovel meg szamos szoban talalkozunk 
mind egyszeru alakjaban, mind mas kepzovel osszeforrva. 
Vizsgdljuk eloszor egyszeru alakjaban: 



RITKABB ES HOMALYOSABB KEPZOK. 57 

23. -g. 

A g k^pzos szavakat ket csoportra oszthatjuk, a 
szerint a mint vilagos vagy homalyos alapiiak: 

Vilagos alappal birnak a kovetkezok: balog: sinister, 
laevus M. A. (balog siiii) ; gorongyeg : hant Ny. V. 423, 
somoreg: papula M. A. lovag: eques Pesti Gabor, M. A. 
reteg: sok retbol dllosag Sz. D. (rfiteges: striatus, rugosus 
Simai Krist.), s^^emercseges : szemercses (fovenyszemekkel 
eltelt) Kriza, gurgyalag : tugurium, gurgustium S. I. ureg: 
cavus, vacuus, alveatus (tireg hely) M. A. pemeteg: pemet, 
pemetefa Tsz. || hervadag: marcor, marcedo S. I. rothadag: 
putredo, putridus S. I. lebedeg: uva, epiglottis S. I. nyel- 
deklo Sz. D. a szdjdban az embernek a nyelve folott valo 
kerek iny Tsz. rest, lusta ember, allat Ny. VIII. gS. (lebe- 
degiil all: lazan all; meglebben: vmely kifeszitett hiir vagy 
kotel, ha megtagiil, megnyiilik). lebenyeg: palearia, okor 
torkan, nyakan aid fityego bor M. A. csillag, vis^keteg 
M. A. (viszketeges Pdzm.) res^keteg: tremor Sz. D. (reszke- 
teges : tremebundus M. A.) volgyeleg : cavatura Kreszn. 
(v. 6. volg/el: vallat, cavat, striat S. I.) dagonag Nyemltdr 
II. 2g. kbtoleg Ny. III. SSg. (Debr. c. 56. I.), vorhenyeges || 
gomolyag: glomus, glomeramen Sz. D. gombolyeg: rotun- 
dus M. A. egybc gombolyitett valami Sz. D. 

Ezeket a vildgos alapii szokat ismet ket csoportra 
oszthatjuk. Az elsobe tartoznak, a melyek n^vszobol, a 
mdsodikba, a melyek igebol vannak tovdbbkepezve. 

Nevszoi alapiiak: balog^ gorongyeg^ somoreg^ siemer- 
csege-s^ gurgyalagj pemeteg^ rdteg || ureg \\ lovag. — 
Az elso hetnel a g hozzajdruldsa semmit se vdltoztat az 
alapszo jelentesen, balog csak annyit jclent mint bal, 
gorongj^eg mint gorongy, somoreg mint somor, siemer* 
cseges mint szemercses, gurgjalag mint gurgyal, pemeteg 
mint pemet, reteg mint ret (plica, series — v. o. retes). 
Az utobbi szo ebben az alakjaban csak Szabo Ddvidndl 
fordul elo, de s-vel tovdbbkepezve meg van Simai Kristof- 
ndl s megvan a nepn^l is (reteges gomba). — Az (ireg-nek 
alapszavdt, iir-t, mint ondllo szot a nyelviijitds gyoker- 
elvondsa segitette eletre; de hogy eredetileg nevszo volt, 
mutatja a belole kepzett tires melleknev, melylyel az iireg 
egyezo ertelmu. A g ugyanazt a functiot vdllalta el mint 



58 HALASZ IGNACZ. 

az credetileg szinten kicsinyiio s az iires-hon. — A lovag 
regi szo, de a g* ma benne nem kicsinyito, hanem a nom. 
possessoris reven foglalkozast, meltosdgot jelento kepzove 
modosiilt (v. 6. kocsis, tanacsos). A g eredeti functiojdnak 
ilyen tagulasa az ureg es lovag szavakban annak a bizony- 
saga, hogy a g* ez egyszeru alakjaban hajdan nagyon 
kiterjedt k^pzo volt es a dimin. 5-hez hasonloan tobbfele 
szerepet vallalt. 

Az igei alapuak kozul bovebb magyardzatra szorul 
lebedeg, lepenyeg, daganag, kotoleg^ vorhenyegeSy csillag, 
gomolyag £s gombolyeg. — A lebedeg 6s lepenyeg ligy 
latszik kozos szdrmazdsuak. Alapszavuk lebe- lepe- d frequ. 
es ny (n) mom. tovdbbkepz^sseL Ugyanez a lebe-y lepe- 
alapszo van meg a lebcg, leveg, meglcbben, lebeleg, leb- 
zsel, lebenyo, lepenyo, lepentyu v. leppentyu szavakban is. 
A daganag ugyanazt jclenti mint daganaty tehdt a daga- 
alapszotol n mom. kepzovel van tovabbk^pezve, a kotoleg: 
csomo, kotel^k pedig A'6*^-bol / gyakoritoval. — A vor- 
henyeges nem vbrheny nevszotol, hanem vorhenye- igetol 
szdrmazik (v. 6. porhanyo, derheno). — A csillag-nak alapja 
csillo' (v. 6. csillog, csillan, csillamlik). — A gomolyag es 
gombolyeg szavakndl k^tes, vajjon ige vagy nevsz6-e az 
alapjuk. Nevszoi alapjuk mellett szolnak ugyanis gomoly 
(gomo): rotunditas S. I. gombely- ganej Pesti G. 

Van tobb g vegu szo, melynek kepzett voltdt ma 
mar nem lehet folismerni, de osszehasonlitds utjdn tisztan 
szetbonthatjuk elemeire. Ilyenek : kireg^ hdlyogj holyag^ 
he^^g, gyalog II ga:{dag v. ka^dag, s\alag, beteg, felleg, 
res:(egj hideg, tarjag. — Nevszoi alapiiaknak bizonyiilnak 
kiregy hdlyogy hdlyag, h^^agy gyalog. A g mindnydjdban 
ep oly kicsinyito mint a balog^ somoreg stb. szavakban 
(v. 6. MUgSz. 24., io5., 1 33., 162., 178. §.). A tobbi folsorolt 
szavak igei alapuak. A ga^dag szot Budenz inkdbb nev- 
szotol szarmazottnak tekinti es egy ugor „voll, gedrungen, 
iippig, dick" jelentesii kos^- alapszot vesz fol, melytol a 
finn kasea: grandis, uber, csopiosus es a mordv. ko£d: 
gazdag is szdrmazott. De mar 6 is kapcsolatba hozza a 
has\on (ered. *kaszmo-, *haszmo-) szoval, melynek jelentese 
tulajdonkepen annyi mint novekv^s. Ennek a kas\o- 
„n6ni" ig^nek d frequ. tovdbbkepzes^tol valo a ka^dag. — 



KITKABB ES HOMALYOSABB KEPZOK. DO 

A s^alag alapja 5^^/o- „ligare", mely ugyanazon tonek 
valiozata mint a nyaldb-v6\ szoltunkban erintett nyalo-. — 
A beteg egy bete- „aegrotarc" igebol valo, mely mar maga 
is mom. (intensiv) t-vel valo tovabbkepzes egy b^j- igebol. 
A beteg tehat alkatreszeire szetbontva ^bsj-te-g. — A felleg 
szo egy ;,rejteni" (fedni, lakarni) jelentesu fell fehl- (ug. 
Psg'l) igetol szarmazik, a resieg-nek alapszava pedig rgj 
rsv „calere" frequ. s:{ lovabbkepzessel. Deverbalis kepzesu 
meg hideg^ egy hide- {*htpde') : gelascere igetol (v. 6. 
MUgSz. 275., 485., 537., 706., 167. §.). 

A tarjag megfejtcs6n61 nem kell az osszehasonlito 
nyelveszethez folyamodnunk; ercdeterol folvildgosit maga 
a magyar nyelv is. A tarjagox nemely helyen ^ar/w-nak, 
mashol mint Sandor Istvan megjegyzi, sarj aids-ndk is 
nevezik. A tarjag-hd^n e szerint a sarjad, sarju szavakbol 
kifejtheto sarj- igenek eredetibb tarj- alakja maradt fonn. 

Nem elemezheto, de idegen eredetueknek se bizonyit- 
hato szok : harag; mereg (nines koze a finn myrkky^ ^szt 
miirki-hezl Szoegy.), tiyeregy uvegj csorag: bunko Ny. 
VIII. 432. t6:{eg (a /w^-hez alig van koze), firegy kotyagos 
Ny. VII. 236. pesimeg : kotyvasztek Ny. II, 56i. siiletlen 
kenyer vagy mas teszta-etek Tsz. (v. 6, rumun pesmet : 
zwieback). 

Szlavbol kerultek: ^dlogj a:{sagy as^tagy beljeg^ bereg, 
dogdnyegy dology is\alag vagy jus:{alagy i^begj kicseg v. 
kiicsogy parlagy soregy tdlfogy vdlyogy \sineg (Mikl.) 

Most meg csak azt kell megmagyaraznunk, hogyan 
keriil a g"-hez az a szerep, hogy nevszobol, igebol egyarant 
kepez nevszot ? Azt lattuk, hogy a g nevszohoz jarulva 
kicsinyito. De vajjon az ig^khez jarulo g nem kiilon 
eredetu-e ennel? Nem; men ennel a ^-nel aldeverbdiis 
kepzovel van dolgunk. A lebenyegy dagonagy kotolegy 
csillagy felleg stb. szok ugyanoly kepzesuek mint virdgy 
vildg es csak rovidiilt alakjai az egykori lebetiyeg^ csilldgy 
felldg stb.-nek. A rovidul^s ep ligy tortent itt is mint a 
/onal foveny szavaknal, melyek mellett a teljesebb fondly 
foveny alakok ma is elnek. A reconstrualt csilldgy felleg 
szoknal az ^dy -ce-ben ismct a mar szamos kepzonel 
fejiegetett 7,, js partic. kcpzore ismeriink. Az igenevi 
csillaj' (csillajo-) fellej- (fellej e-yhez ep ligy jarult a 



60 FfALOWSKI LAJOS. 

kicsinyito g mint a tudo^ filo stb. szavakhoz a szintfin 

kicsinyito s (tudos, filos). — Namely szoknak ez igenevi 

alakjdt g hozzdjarulta nelkiil is megtalaljuk ugyanazon 

jelentessel, mint vorhenyo^ lebenyoy lepenyoj tarjH^ melyek 

a g'S alakok meliett szint^n altalanosan haszndlatosak. 

A nyelviijitas szdmos szo k^pzesere folhaszndlta a 

g-x. A szokottabbak kozul csak a kovetkezoket emlitjiik: 

liteg^ dllagj titegy tomeg, adagj d\alagj J^H^gy l^^X^g^ 

csomag stb. 

Halasz Ignacz. 



A NEPBOTANIKA POEZISB. 

V. 
Az egyfkdz €3 szolgdi 

sem keriiltek ki az elenk kepzelmu, fogekony nep figyelmet. 

A papafu (Melius, Cnicus benedictus Gaertri) csak a 
magyarban volt megtalalhato. Hogy e fiivet a mirigyhaldl 
ellen meg csak III. Pdl pdpa ajdnlatdra (t53o korul) kezdtfik 
dltaldnosan haszndlni, azt a tori^netirok foljegyeztfik. Az 
dldott fu elncvezes is erre vezetheto vissza. 

A nemeteknel elofordul pdpafa (Prunus padus L.) es 
pdpafuz (Viburnum lantana L.). 

A cardinalis virdg, Lippai 1-so resz, XIIL fejezet, 
CXXXVIII. numerus (Convolvulus quamoclit L.) es Mauthner 
magkereskedo drjegyzekeben (Minulus cardinalis L.) dlta- 
Idnos europai keletu kerteszkifejezfisek ; a virdg biborvoros 



szinu. 



Piispoksuveg vagy piispoksiiveg gomba, 
Bertuch Orbis Pictus (Helvella mitra L.) mdr Pliniusndl is: 
fungus velut apex flaminis. 

Puspoksiiveg az Epimedium alpinum L. is. Nem- 
nichnel m6g Bischofs-Crocus (Crocus vernus) is elofordul. 
Mind a hdromnak alakja plispoksiivegre meglepoen emle- 
keztet. 

Az espereskorte lijabb kerteszkifejezes (Fleisch- 
mann drjegyzeke). 

A nepnek a pappal sok baja van; kiilonosen anyagi 
helyzeifet irigyli s telhetetlensiggel vddolja. 



A NEPBOTANIKA POBZISE. 6 I 

A paptarsoly Melius vagy papersz^ny (Capsella 
bursa pastoris L.) ismeretes nevek ; csak a magyarban. 

Paphajgdlo Bugdt (Dipsacus fullonum L.), mivel a 
gyermekek a mdcsonya virdgdt, melynek cseszekamrdi har- 
mattal vannak tele, a papot utdnozvdn, egymdsnak behin- 
tesere hasznaljak; masutt nem taldlhato. 

Papkalap Dioszegi S. (Helleborus viridis L.) es 
(Evonymus europaeus L.), mely utobbi m6g papsiiveg- 
nek vagy p a p s i p k d nak is neveztetik. A nfimet Jesuiten- 
miitze (Trapa natans L.) ndlunk csak siilyotn. 

Papszakdll Bugdt (Tragopogon pratense L.), a 
E^meteknel Graubart. A Kapuzinerbart pedig Cichoreum 
intybus. 

Papsajtja Dioszegi (Malva rotundifolia L.) a nfimet 
Kasepappel elferditese. 

Papvirag Dioszegi (Chrysanthemum leucanthemum 
L.), p a p g a 1 1 e r, mar a regi glossariumokban Crispula 
sacerdotah's; megvan a nemeteknel (Priesterkragen), danok- 
ndl (praestekrull) es a svedeknel (priistkrage). A magyar 
rukercz is ide tartozik, a mennyiben az ausztriai es 
stdjer nemetek es a mi hcnczeink a BeUis perennis L.-t 
(Priester) Rockerl, Ruckerlnek nevezik. 

[Papmonya Melius, Clusius (Physah's Alkekengi L. 
es Arum maculatum L.). Az elsonek cgyeb neve holyagos 
cseresnye, zsidocseresnye v. meggy; az utobbi 
mdskep Aron gyoker vagy v e s s z o vagy s z a k d 1 1, 
Isten nyila, kontyos fu, borjiildbfu, kigyotrdng, 
kigyofu, sdrkdnyldbfu, nemet gySmb^r. — 
E ktilonos nev a n^metbol szdrmazik es felreertisen alap- 
szik; az Arum Fuchsiusndl i542-ben meg Pfaflfenbinde, 
mivel a virdg huvelye a papoknak kozepkori feldllo galler- 
jdra (collare) eml^keztet; de mdr Lonicerusnal i545-ben 
Papenpint. Innen keriilt a magyar nev, mely az utobbinak 
forditdsa. A nemet felre^rtesnek meg ujabb hajtdsai is 
vannak : Pfaffenzagel, az angol priest pintle „sic dictum, 
quia eius foUiculus penem figura refert", a hollandi papen- 
kuUekens es mannekens kracht (ember ero, mely kife- 
jezes a magyarban is megvan, csakhogy itt az Orchis 
morio-t L. illeti meg). Es im a virdg torzsdjdra meg azt is 
rdfogjdk, hogy a ferfierot neveli!] 



62 FIALOWSKi LAJOS. 

Bar^tfa Sdndor IstvSn (Juniperus Sabina L.) mdsutt 
nem taldlhato; azonban a nemet Monchspfeffer (Vitex agnus 
castus L.) hasonlo cz£ira szolgdit, a mint szuzfa es 
Boldog Asszony tovise czikkekben Idttuk. Meglehet, 
hogy a fontirt nev azon koriilmfinynek tulajdonithatd, hogy 
a kolostorok kertjeiben a koz^pkorban a templom foldiszi- 
tesfire sziikseges i61i zold cserjeket es fdkat iiltettek. 
Sabina, romai kfijholgy, eloszor haszndlta a gonosz czfilra. 
Nehfiz szaga miatt ;,a boszorkdnyok keriilik"; azert „der 
Seuenbaum schutzt gegen Zauber, vnnd vertreibt den 
Teufel — vnnd wantzen" ! 

Bardtfej Melius, kopasz bardt (Leontodon 
taraxacum L.), Monchskopf, Monchsplatte, mivel az erett 
gyiimolcsok szetfuvdsa utdn a csupasz vaczok marad meg; 
mdr Gesnernfil caput monachi. 

Bardtkukla Csapo, kukidsfii (Aconitum napellus 
L.)) nemet Monchskappe, hollandi Monnikskappen, alakja 
miatt, mdskep csuklyds fu, merges fii. i 

Bardt parej Melius (Spinacia oleracea L.) csak 
ndlunk. 

Bardt saldta Melius (Portulaca oleracea L.) mdsutt 
nem fordul elo. 

Bardt szegfu (Dianthus carthusianorum L.). 

Ezeken kiviil meg tobb virdgniv vonatkozhatik a 
bardtra, mert p. a n^metben vannak Monchskappe (Arnica 
montana L.), Monchskirsche (Physalis Alkekengi L.), 
Monchskrone (Cirsium eriophorum L.), Monchsrhabarber 
(Rumex patientia L. et alpinus L.), Monchswurz (Arnica 
montana L.); Kapuzinerkresse (Tropaeolum mains L.). 

Remetevirdg is van a nemeteknel (Gymnadenia cono- 
psea L.), Einsiedlerblume. 

Az apdczafu (Nonnaea L.) Nonnenblume; a neme- 
teknel Nonne (Carthamus tinctorius L); Nonneniiuglein, 
Nonnennelke (Nigella damascena L.), ndlunk borzas 
Katicza, Nonnenkleppel (Scabiosa arvensis L.), Nonnen- 
kraut (Fumaria officinalis L.). 

Kalastromi izsop Melius (Thymus acinos L.) 
Klosterisop. — A nemeteknel a Ribes ura crispa es grossu- 
laria L. is Klosterbeere. 



A NEPBOTANIKA POEZISE. 63 

Monostorfa Sdndor Istvdn (Junlperus Sabina L.) 
1. baratfa. 

A toronyfu (Turritis L.) Thurmkraut viragzatdnak 
dlldsdtol es alakjdtol. 

Harangvirdg, harangldb Idsd Csengetyuvirdg. 

Misegyertya Clusius (Orobanche L.), mivel kibonta- 
kozo virdgzata gyertyaldnghoz meglepoen hasonlit. Mdsutt 
nem fordul elo. 

Gyertyavirag (Verbascutn thapsus L.) Mauthner 
magkereskedo drjegyzekeben Gaura Lindheimeri ; mind- 
keito nemzetkozi. A nemeteknel meg van Kerzenbcere, 
gyertyabogy6 (Myrica cerifera). 

Ldmpavirdg (Leontodon taraxacum L.), a vaczkon 
alio s konnyen szetfujhato gyiimolcsok miatt. Egyeb neve 
ferfi huseg, mely n€v azonban tobb hullikony virdgot 
jelel. 

Langvirdg (Phlox L.) europai keletii. 

Tomjenfa Sdndor Istvdn (Juniperus communis L.). 

Foldi torn j en Bugdt (Pimpinella saxifraga L. es 
Sangvisorba officinalis L.). 

(Foldi) tomjen, temjenfu, timidn (Aiuga cha- 
maepitys L., Veronica teucrium L. es Thymus vulgaris L.) 
nemzetkozi nevek. A mint Melius Plinius nyomdn meg- 
jegyzi, a belole k^sziilt ital „kigy6harapafnac es hurutnac 
haBnal". 

Zsido tomjen Sdndor Istvdn (Styrax L.). 

Mirhafu Dioszegi, mirhaszagu fu (Myrrhis L.) 
dltaldnos europai keletu nev. 

Orgonafa Dioszegi (Syringa vulgaris L.), mivel 
kiilonbozo hosszusdgii es vastagsagii hajtdsai pdrhuzamosan 
mennek folfele. Ugyanazon tiinemeny magyarazza meg a 
botanikai nevet. 

Mestergyoker vagy mesterlapu (Imperatoria 
ostruthium L.), angol masterroot, hoUandi masterwort stb., 
a regi fiiveszeknel Magistrantia. Fekete mestergyoker 
(Astrantia maior). 

Miatydnk Mauthner (Staphylea pinnata L., Abrus 
precatorius L. 6s Malia azederach L.), mivel magvaik az 
olvasoban a miatydnk jelelesere haszndltattak. 



64 FIALOWSKI LAJOS. 

A csengetyuke, csengetyuvirag (Campanula, 
Aquilegia) nemzetkozi nevek. 

Ott a hoi annyi leny az eg fel6 vezet, a gonosz 
szellemek is megjelennek s az eltantorodot konnyen 
magukkal ragadjdk. 

Az 6rd6g Sa czimbordi 

mindenutt leselkednek, hogy az embert az orok kdrhozatra 
it^ltethessek. Megtorienik neha ugyan, hogy egyik-mdsik 
halando meg az ordogon is kifog, de az ilyen esetek mar 
nagyon ritkdk. Egy paraszt az ordogtol penzt vett kolcson 
azon igerettel, hogy majd levelhuUaskor visszaadja. Az 
ordog eleinie szabodott, de vegre megis csak rddllott es 
megkototie az alkut — fenyofa alait. Maga karan tanul a 
magyar; de az ordog meg a magden sem! Aids alkalommal 
megint kfirtek tole penzt kolcson ; az ordog oda is adta 
azon foltdtellel, hogy sarlojaval a mezot majd o maga fog ; 
aratni, s a paraszt — repamagot vetett. A satan nagyon* 
iigyetlen teremtes, de kivaltkepen a botanikdban igen 
jaratlan. Dodonaeus elbeszeli, hogy a kifdradt ordog helyet 
keresett, hogy leiilhessen, es azon szavakkal: „e fiivet 
ismerem" beleiilt a csaldnba! Nem hidba mondjak „szeg6ny 
ordog !" 6 valoban konyoriiletre melto, mert segedeszko- 
zeinek megvalasztasaban nem a legszerencsesebb es moho- 
sdgdval csak a vilag csufjdra szolgal. 

Ordog bocskor (Eryngium campestre L.), a kitepett 
fiivet a szel kergeti. Salsola tragus is 6. b. 

Ordog borddja Veszelszki (Eryngium campestre 
L., Salsola tragus L.) es Csapo (Aspidium filix mas Sw.). 

Ordog cz6rna (Lycium barbarum L., Clematis 
vitalba L. es Cuscuta europaea L.), nemzetkozi. 

Ordog fog Foldi (Bidens tripartiium L.) mindenbe 
belekapaszkodik. 

Ordog gyoker F. (Aconitum napellus L.), mask^p 
farkasgyoker. 

Ordog harapta vagy martafu Melius (Succisa 
pratensis L. es Scabiosa vulgaris L.), mdr Hrabanus Mau- 
rusndl (i856.) Morsus diaboli. Pcrger (deutsche Pflanzen- 
sagen, Stuttgart und Oehringen i864.) a kovetkezo mon- 
ddkat emliti meg. „Igy bizonyos fiatal ember az ordoggel 
azon alkut kototte, hogy ez ot a fiivek gyogyito erejenek 



A NEPBOtANIKA POEZISE. 65 

megismerfisere tanitsa. De mivel a fiatal orvos nagyon is 
iigyes lett, az ordog attol fell, hogy a pokolnak majdan 
nagy kdrdra lesz, s azert megvakitotta. Azonban a fiatal 
ember a red n^zve lidvos hatdsii fiivet ennek daczara is 
megtalalta 6s istnet latott. Erre az ordog, mert a szcrzo- 
dest maga szegte meg, annyira diihbe jott, hogy a szem- 
gyogyito gyokeret elharapta, a mely ezota mindig igy no 
s e nevet viseli : ordog harapta v. marta fu. Schons- 
perger a botanikus elbeszdli, hogy az ordog e fuvcl sok 
galibat okozott, s hogy a Boldogsagos Sziiz az emberi- 
segen megkonyoriilve, a fu erej^t elveite, mire az ordog 
a gyokeret diih^ben elharapta. A gyoker Sz. Ivan napja 
elott meg ep. Haszndl a megbuvoles, megigezes es a — 
rossz asszony! — ellen. Szent Vinfridnek angyal mutatta 
meg mint orvosszert a nyak bajai, kiilonosen pedig a 
torokgyik ellen*. 

Ordog keringo Foldi (Eryngium campestre L., 
Salsola tragus L.) epen ligy ordog oldal Foldi, ordog 
r ok oily a Csapo es ordog szekfir Csapo. Valamennyi 
nev azon koriilm^nyre utal, hogy a sz61 a kit^pett fuvet 
oszszel a mezokon koriilkergeti. A nemet ;,Valentdistel" is 
e tiinemenyen alapszik. Sz. Balint t. i. a nehez betegseg 
(Epilepsis) ellen nyujt segitseget. 

Ordog lencse Ambrozy patikdrus ur gyiijtesebol 
Szegedrol (Trigonella foenum Graecum L.), masutt nem 
volt taldlhato. 

Ordog lova farka (Asparagus officinalis L.), mas- 
kep egyszeruen lofarkfu, mcly nev meg a Hippuris-t, 
az Equisetumot es az Ephedrdt is megilleti. 

Ordog m^ze Melius (Gentiana lutea L.), keseru 
volta miatt. 

Ordog szar (Ferula assa foetida L.), ismeretes pati- 
karus elnevezes. 

Ordog szem (Adonis aestivalis L. es Hyoscyamus 
niger L.), valamint ordog tej (Euphorbia L.) nemzet- 
koziek. 

Ordog tojds. Csak egyszer hallottam, az6rt nem 
allapithatom meg. A nemetben Teufelseier (Phallus impu- 
dicus L.). Teufelspuppe (Physalis Alkekengi L.). 

M. NYLLvGr. IX. i; 



66 FtALOWSKI LAJOS. A NEPBOTANIKA POEZISE. 

A nfemetben elofordulnak meg: Ordog haja v. szakalla 
(Teufelshaar oder -bart, Anemone alpina L. ; ordog korme 
(Teufelskrallen, Phyteuma spicatum L. es Calendula offici- 
nalis L., mely ut6bbi a M. Nyelvorben Paszlavszky J. 
kozleseben mint k 6 r m i c z e szerepel) ; ordogszoUo 
(Teufelstrauben, Asparagus officinalis L.); ordog keze 
(Teufelshand, Orchis maculata L.); ordog almdja (Teufels- 
Apfel, Datura Stramonium L.); ordog cseresznyeje (Teufels- 
kirschen, Atropa belladonna L. es Bryonia alba L.); ordog 
ove (Teufelshosenband, Lycopodium clavatum L., lasd Sz. 
J d n o s ove), ordog bele (Teufelsdarm, Convolvulus 
arvensis L.) ; ordog dohanyzacskoja (Teufelstabaksbeutel, 
Lycoperdon bovista L.) sat. sat. 

Sdtanfu Csapo (Dracocephalum moldavica L.) €s 
Dioszegi orv. fiiveszkonyv (Melittis melissophyllum L.). 

Pokolvarfu Nemnich (Chenopodium hybridum L.), 
csak a magyarban. 

Boszorkanyfu (Hypericum perforatum L, Reseda 
luteola L., Stachys annua et alpina L.), Aspidium filix mas 
Sw., Circaea lutetiana L, Artemisia judaica L., Atropa 
mandragora L. 6s Lycopodium selago L.). 

Boszorkdnykasa Veszelszki (Festuca fluitans L.). 

Boszorkdnykoro (Asparagus officinalis L.). 

Boszorkdnyliszt (Lycopodium clavatum L.), a 
medvenyom, korpafu, Sz. Jdnos 6 venek szpordi, 
mdskip sdrga hintopor 6s helytelenul sziipor! 

Boszorkanytej (Euphorbia L.). 

Baba szalagja Melius is ide tartozik (Solanum 
dulcamara L.); hajdan t. i. fiiveket ismero venasszonyok, 
boszorkdnyok vagy bdbdk (lengyel, orosz, tot baba, annyi 
mint v6nasszony) foglalkoztak a bdbdszattal. Hogy a nev 
eredete ez, azt a nemet Alpsranken (azaz Boszorkdny 
szalagja) es a Hexenstrang (Clematis L.) bizonyitjdk. 

Banyagomba (Boletus bovinus L.) Hexenpilz. 

Banyaposz (Lycoperdon bovista L.). 

Vardzslofu Dioszegi (Circaea lutetiana L.) Hexen- 
kraut, I'herbe sorciere. 

FiALOwsRi Lajos. 



SIMONYI ZSIGMOND. A DIFTERITISZNEK JO MAGYAR NEVE. 67 

/ 
A DIFTERITISZNEK tJO MAGYAR NEYE, « O '^ . ' ' ' • ^^t 

A difteritiszt magyariil elnevezte valaki — nem 
nagyon talaloan, a helyett eleg borzalmasan — „roncsol6 
toroklob"-nak. Meg pedig „roncsol6"-nak azert, mert az 
illeto nem tudott gorogul s azt sejtette homdlyosan, hogy 
Si9^€piTt^ a 8ia9^e£po ,szetrontok, osszeroncsolok* ige szdr- 
mazeka, holott tudnivalo, hogy a 8i9^epa ,hdrtya' fondvbol 
van kepezve. 

S ime a nep nem csak egyszerubb, vilagosabb, 
rovidebb, hanem m^g tudomdnyos tekintetben is talalobb 
nevet adott e betegsegnek, midon elnevezte tornkp^nh ^- 
nek, s ezzel nem csak a toroknak ilyenkor pen^szes 
targyhoz valo hasonlosdgdt fejezte ki, hanem mintegy 
eltaldlta a tudomanyos magyarazatot is, mely valoban 
apro gombdknak, tehat penSsznek tulajdonitja a bajt. 
Torokpenesznek nevezik a difteritiszt Veszprem megyenek 
tobb helysegeben, nevszerint Vilonydn, Kaddrtdn stb., s a 
kinek ez adatokat koszonhetjiik, Dr. Sdndorfi lir, veszpremi 
jdrasi orvos, a neppel erintkezfiseben maga is e nevet 
hasznalja es terjeszti. Utdnzasra valo p^lda, men a szo 
megerdemli, hogy mindeniitt elterjedjen, s hogy az orvosi 
munyelv, s foleg a hirlapirodalom ezt a szelidebb kifeje- 
zest vegye haszndlatba ama hatborsoztato ,,roncsol6 torok- 
lob" helyett. 

SlMONYI ZSIGMOND. 



NYELYTORTENETI ADATOK. 

Kaldi Gyorg^ nyelvebol. 
I. Ritkabb szavak es szoalakok. 

Adaiott, Theophilaclus-nevii Conftanczinapolyi Patriarka. . 
ugy neki dddiott volt a 16-tartasnak, hogy ket-ezer lovat tartott. 
I. 449. lap. Molnar Albertnel : ddd\ = rabidus. 

aitatatlan : ajtatofsag nelkiil valo. I, 56o. 

aitatlansdg. I, 172. 

dllapik : dllapodik. II, 21 5. 

dltat : amit. A hamis istenek kQlomben el nem hitethettek 
az embereket, hanem el-dltatvdn oket, hogy termefzet-folott- 
valo dolgokat chelekefzaek I, 60. 

6» 



68 NYElVTORTENETI ADAtOK. 

bekellet : bekeltet. Hogy minket Kriftus az 6 Attyaval 
tneg'bekelletne. II, 119. 

belleni. Rd-belle (valosziniileg : berle) Kaint az ordog, 
hogy meg-5lne az igaz Abelt. II, 212. 

berke: barka. Berket fzentelQnk (Virag-vasarnapjan). 1,491. 

bolyokds : boho, bolondos. I, 39. M.-nal is. 

boncsok : szep bonchokos 16, mellyen rofz viiez iil. I, i53. 
M.-na/ nines meg. 

bochu: fozelek. A regi Kerefztyenek a kenyer-kiviil chak 
bochut ettek (bbjton). I, 24. es I, 353. M. aefiimatio, item legu- 
men, htilsenfrucht. 

c^ogatni az ebet: eliizni. Ha az lira el-c^^ogattya-is elole 
az ebet, labahoz fekszik. I, 385. 

chalatsdg : csalodas. Sem chalatsdgy sem ketelkedes ninch 
6-benne (Istenben). I, 29. 

chaloka roka : csalfa. I, 1 57. 

chaponik: csappanik. I, 24. 

chitko: csiko. I, i44. es I, 492. 

chdmollet kontos. I, 58. M. cymatilis, himmelblau. 

doh, I, 176. M. putor, gestank. 

duskds ital: boseges. I, 5i5. 

egyebha: maskor. Melly jelenes nem chak ez-iittal tbrtent, 
hanem egyebha-is. I, 117. 

ekkidig : eddig. I, 6i4. es k5z6nfegesen. 

erkolcsosseg : morosixsis. Az Afzfzony jo kedvel engedgyen 
ferjenek, ha szintcn tudgya-is erkolcsosseget. I, i54. M. mora- 
li'tas es morofitas. 

erlel: erint. A fzanto emberek az 5kr5ket 6fzt5nnel erle- 
lik. II, 229. 

esolek : hulladek. A mit Kriftusnak akarunk adni, jo es 
valogatott legyen, es nem vala-mi szeme'lre-valo esolek. I, 552. 

es^terag: golya. Az es^terag avagy golya. I, i3o. 

eif : iz ; e:[es : fzes, jo izii. 

e\elit: I'zlel. 

fanos: fzoros. Guras ebnek fanos eb larsa, lator latornak 
barattya. I, loi. 

fekemlo: zabola. A lova fekemlojet vagy zabolajat fogta. 
I, 609. es I, 577. 

fityere^. A viilak... mindcni fel-Jity ere {nek, ki-vakarnak, 
el-arulnak. II. i83. M. scrutor, fagio (= fityes^ok). 
/lids: fiivas. I, 12 5. 

gombolyeg : gSmbolyii. II — i46. 

gyiiro: iiyOrii. II. 127. es k6zonsegesen. 



NYKI.VTORTENETI AOATOK 6() 

hernyu: hernyo. I, 617. 

hiirogatj tneg-htirogat : kigiinyol. I, iSy. M.-nal. ludifico, 

verspotte. 

iktatni: vinni, vezetni. A kinek Indiaba kellene menni, 
nem jo neven venne-e, ha valaki hamar oda-iktatna? II, 207. 

jar gal: nyargal. I, 3o6. M. curso, equito. 

jegy-ruha : menyasszonyi hozomany (a nepies moring). 
Solon meg-tiltotta a penzbeli Je^^-rw/iaV. I, i52. M. dos. 

kamoka-kdntos, \, 58. M. kamoka: pannus Damascenus. 

kds:{ol6dik : I. gazol, gazlodik. A ki parton all, latvan vala- 
kinek veszedelmet, nyujthat valami fat neki ; de nem kell ligy 
be-kds\ol6dnij hogy mind-ketten vefzedelemben legyenek. II, no. 
2. kesedelmeskedik. Addig kds^olodnak, hogy a gyekent el- 
rantvak alolok. I, 554. M.-nal nines. 

kds{ol6dds, A Sz. Lelek malasztya nem tud kefedelmes 
kds:[ol6dd$t = Nescit tarda molimina virtus Spiritus S. II, 149. 

keteputdcska : gunya, holmi II, 32. M. inftrumenta, utensilia. 

ki'Jittyen : kiesik. Vitez uram ki-Jittyen a nyeregbol. I, 577. 

kintorndlni : enekelni (es pedig hangszer nelkQl). Nemely 
Ujito Atyafiak az eneklest es Musika-fzerfzamokkal-valo zengest 
karhoztattyak. Chodalom, hogy ebben akadoznak, holott ok 
Baalitak modgyara kintorndlnak mind a templomokban, mind 
az utzakon, midon halottat kifernek : a Lutheristak pedig sok 
helyeken Musika-fzerfzamokkal-is elnek. I, 693. 

ki-siinleni: Erdelybol (a Jesuitakat) vagy ki-kergettek vagy 
ki'S^tnlettek, jollehet nemellyeket k5zzQl5k meg is toml5cz6ztek 
es vertek. I, 61 4. 

kochagosodik : megreszegiil. I, 582. 

konfrajt, Konfrajtot vagy kalachot ad kezebe. I, 45. 

koronka: fejdisz. Mellyet ha meg-gondolnanak a leanyok 
es mcnyetskek. . . . inkabb adnak penz5ket az Isten tifztessegere, 
hogysem a tornyos koronkdkra. II, 127. M.-nal nines. 

kuas!{ : kuvasz. I, i23. 

kutarc{: Kutarczot vagy szegyent vallanak. I, 52. 

latremos : valosziniileg vasott. A latremos gyermekek a 
l6visset-is meg-hagjak. I, 3i3. 

leppentyii : lepke, pille. A gyermekek leppentyu- vagy 
fenyes bogar-utan izzadasig futnak. I, 285. 

leseskedik: leselkedik. II, 254. leseskedo. I, 4oi. 

level : van ; a lenni igenek frequentativuma. A minemtl 
fogyatkozasok egyeb Birakban levelnek (saepe oecurrunt), azok 
a Kriftusban nem lehetnek. I, 28. es tobbszor. 

lustossdg: piszkossag. II, 37. M. lustos ■= sordidus, 



70 NYKI.VTOPTENETI ADATOK. 

magyardn: majoranna. I, 254. 

marc\ona dolog, marc\onasdg : csekelyseg. hiabavalosag. 
A biinSs Istennek annyi jo tetemenyi-utan aka'-mi marc\ona 
dologert meg-bantya lirat. I, 233. Gyakorta mero marc:{onasdgert 
sok ver ontatik. I, 4oi. 

mely-fold : merfold, meile. II, 25i. (ketszer). 

mert-fold : merfold, meile. I, 628. 

miv : mesterseg. Sem mivet nem tanultal, sem kereskedest 
qem Jiztel. I, 233. 

munkdlos^ik : munkalkodik. II, So. 

ne^el: nezeget. I, 58. es II. i35. 

nos\ik : nosiil. I, i48. 

nyugatni: nyugtatni. Hogy meg-nyugassa oket. II. 5. 

ont, le-ont : dont. A sebes szel le-ontya a hazat. I, 367. 

oro^^kodik : lopozkodik. Sz. Guido szQleitol €l-oro\kodott, 
hogy imadkoznek. I, 127. 

ors\dg'hd\: ib varas. Nabukodonosor nagynak mondotia 
Babylont, mellyet 6 epitett ors\dg hd^dnak, I, 70. 

orv : lopo. Az orv el-lophattya a gazdagsagot. I, 639. 

pallo, A mint a szenrol a hamvat el-viszi a pallo vagy 
fiivo vagy szel. I, 24 1. M. pallom = rostallom, evallo, vanno, 
quatio : pallo = quatiens, veatilans, ponticulus. 

parancholni : szerezni, procurare. Ime a te gond-viselod 
hazas-tarsot es nagy gazdagsagot parancholt neked. I, 46o. 

paras\t bardt : laicus frater. Volt egy laicus Baral (/?ara5{f 
bardtnak nevezik nemellyek). I, loi. 

pih : pehely. Pihhe:{ hafonlfttatik remenfege. I, igS. 

publikdn: pelikan. M.-nal is. 

purdi pen\ : hamis penz. A vasott gyermekek a purdi pen\t 
addig hordozzak, mig nem valami vaklyds kufarra k6tik. I, 574. 

rekkenteni : elenyeszteni. I, 23. M. delere, supprimere. 

rusnya: ronda. Blidos es rusnya a szamar. I, 5i4. 

safarina: concubina. II, 63. 

sdntdlni : santikalni. L 382. 

sdpolodik : panaszkodik. I, 636. M. quaeritor, haesito. 

sdr ; fekete sdr: melancholia; sdrga sdr: cholera. I, 117- 

senyved: rolhad, bOdosiil. I. 449. M. faule, rieche Obel. 

sipolni, fel-sipolni : eltekozolni. Egy tekozlo fiii fel-sipol- 
vdn mindenet, az-utan torzsan ragodott. I, 448. 

solya: czipo. M. pantoffel, solea. 

sordlds: jaras-keles, acsorgas. A kichiny alkalmatossagoktol 
kell orizkedntink ; ligy-mint az Afzfzony-allatokkal-valo treche- 
leslol cs heaban-valo fel- s aid- sdrdldstoL II. 37. 



nyelvt6rteneti adatok. 71 

sdmdrg6\es : rancz. M. ruga, corrugatio. 

s\entul, tneg-S{entul: szentte lesz. A kik sokat fzarando- 
koskodnak, ritkan s^entiilnek meg. I. 426. 

S\itdk : Szillyak, Scythak. I, i36. 

tachko : ebfaj. Semmi kopo vagy tachko ligy fel nem 
talallya a nyulat. I, 429. 

tarcha ? Kedvesb a teftnek a kechke a kechegenel, a 
tarcha a harchanal. L 356. 

tat: a hajo vege, puppis. A kozonfeges hajonak orra es 
tattya keskenyebb a derekanal. I, 119. M.-nal nines. 

terengni: ide f tova terni. A gyermekek futosnak a lep- 
pentyuk-utan, f minthogy ezek ide f tova terengnek. II, 21 3. 

tetem: csont. Salamonnak kiralyi fzeke Elefant-fefemW/ 
volt. II. 77. 

tolii: toll. Nem fo/«W/-val6 pennaval. I, 532. 

tobbit : sokasit. I, 46o. 

tobbul : t5bbe lesz. I, 7o3. 

tur\ fekely, A kin valami ttir vagy fekely vagyon. I, 162. 

tiiros: fekelyes, Turos-ldbu kuldus. I, 3x5. 

tiinderseg: kuruzslas. A bii-bajosok minden tunderseget 
KQlotnbozo okbol chelekefznek. I, 61. 

ujontdban: uj koraban. I, 63. 

lis^dogdl: uszkal. I, 612. 

vaklyds : vaksi ; 1. purdu 

vis\s\a'Ves:{m Nemelly reszegek mindennel viss^a- 

ves\nek. I, 343. 

:(ajduL A bornak erejetol ^ajdul meg az ember. I, i63. 

:[omdnc\o:{ni : bef5dni, bevonni. Ez jelen-valo fzent napok- 
ban az Anyafzentegyhaz meg-s[omdnc:^o:{:i[a a fenyes napot a 
setet etfzakaval, az edes mezet a kereru epevel. II, 218. M.-ndI 
Qbertftnchen. Kiss Ignacz. 

Etelnevek 

egy mult szazadbeli szakacskonyvbol. 

Alma Etek. Balas Le'v. Baratzk Torta. 

Alma Beles. Balmos. Berbets (o salata. 

Alma Fank. Barany fo rantva. Birsalma Pastetom. 

Alma Kasa. Barany hiis Nemet Bodza Fank. 

Alma Lev. modon. Bodza Kasa. 

Arpa Kasa tejben. Barany fo hidegen. Bors Borral. 

Baba Fank. Baranyhus piritva. Boros Kenyer. 

Baba kenyer. Baranybel tejjel. Boros Leves. 

Bagoly Borso. Baratzk Fank. Boros Szerdekt 



72 


NYKLVTORTENETI ADATOK 


Borso Leves. 


Hal tiszta borral. 




Lapos tCido Maj. 


Borsot fozai. 


Hideg Etek. 


Lasa. 


Borso Laskaval. 


Hust be-fozni. 


Laska. 


Borsos Szilva. 


Hiivelyes Borso. 


Lengyel Lev. 


Boritott Lev. 


Iros Lev. 


Lengyel Tzibere. 


Bot Lev. 


Ikrat fozni. 


Leany sarjaval. 


Czitrom Lev. 


Kaposzta Kolozsvari 


Lentse Leves. 


Cseh Rantott. 


modon. 


Lentse olajjaL 


Daru Sasa. 


Kaposzta kozonse- 


Lemonyaval. 


Despot Lev. 


ges modon. 


Ludas Kasa. 


Dio Beles. 


Kaposzta vajjal. 


Lud sQlve. 


Dio Sasa. 


Kaposzta Ikraval. 


Luther Lev. 


Dinnye Torta. 


Kaposzta Le'v tzibe- 


Lyukas Kasa. 


Domika. 


revel. 


Lonye. 


Disilber. 


Kaposzta Beles. 


Makar Leves. 


Etzetes Tzibere. 


Kappan Lev. 


Magyar Lev. 


Etzettel, hagymaval. 


Kaporral. 


Majoranna Lev, 


Edes tej. 


Karbonata. 


Maj rantva. 


Eg Lev. 


Kasa olajjal. 


Makaro. 


Egesz Alma. 


Kender mag tzibere. 


Malatz hidegen. 


Egres Beles. 


Kinzott Kasa. 


Malosa Lev. 


Egressel. 


Kenyer Kasa. 


Megy Salata. 


Eles Lev. 


Kenyer tortata. 


Meteltt Etek. 


Fekete Lev. 


Keresdi Lev. 


Miko Lev. 


Fenyo Gomba. 


Kotsonya. 


Miskulantzia Salata 


Foghagyma Lev. 


Kotzka Lev. 


Mondola Kl6d5r. 


Foghagyma petse- 


Kolbasz. 


Mandola Lev. 


nye. 


Kozak Lev. 


Mondola Peretz. 


F6k5t6s Fank. 


Kales Kasa, 


Mondola Pogatsa. 


FQrj sulve. 


K6rtvely paste torn. 


Mondola Salata. 


FustSit petsenye. 


KSrtvely Beles, 


Mondola Tortata. 


Galuska. 


Klodor. 


Mosar Fank. 


Combat fozni. 


Kortvely Fank. 


Murokkal. 


Gyomberes Lev. 


Kortvely fove. 


Murok te'jjel. 


GySmberes Sasa. 


Koldus Lev. 


Mustos Petsenye. 


Guta Lev. 


Korpa Tzibere. 


Nemet Lev. 


Gytimoltsos Lev. 


Kukrejttel. 


Ne'met rantott. 


Hagyma Lev. 


Kutkusa. 


Nemet tejes etek. 


Hagyma rintva. 


Kek Kaposzta. 


Nyelvet fozni. 


Hajtott tejes e'tek. 


Labbol valo Salata. 


Nyers Kaposzta Sa 


Hal fekete level. 


Labbogo tejes etel. 


lata. 


Hal Tejfellel. 


Laboda pare). 


Olajos Spek. 


Hal riskasaval. 


Lapos teszta. 


Olajos Domika. 



NYEIATORTENETI ADATOK. 



73 



OJajos Lev. 
Olasz Kaposzta. 
Olasz Makaro. 
Ordas Leves. 
Orjaval. 
Ostya Beles. 
Olasz Kolbasz. 
Palastos Riskasa. 
Palata. 
Parolt Rak. 
Parej. 
Pastetom. 
Pep. 
Pikada. 
Pila. 
Piroska. 
Palatsinta. 
Rantott Riskasa. 
Rantott Kenyer. 
Rak rantva, 
Rak Sajt. 
Rak Tejfellel. 
Rak Tehenhusban. 
Rak toltve. 
Rantott Korlve'ly. 
RepavaL 
Riskasa tejben. 
Rosa Kasa. 
Rosiolt Lev, 
Sallya Fank. 
Sarga Lev. 
Savanyii Lev. 
Savanyii petsenye. 
Salata. 

Sallyas petsenye. 
Sak vaszonnal. 
Szeg-fQves Le'vel. 
Szeg-fQves Sasa. 
Semie Kasa. 
Seres Leves. 
Seres Kenyer. 
Sodor gyOmSlts le- 
vel. 



Sodor szeg-fQvcs le- 
vel. 
Sos Viz. 
Spckkel. 
Spanyol Level. 
Susa. 
Sttlt. 

salt Hal. 
SOlt Level. 
SGlt Pastetom: 
SOrQ tejes etek. 
SiSveg Fank. 
Szijalt Rak. 
Szilvas Beles. 
Szilvas izipo. 
Sz5m5rts5k Gomba. 
Szomortsok Lev. 
Szlirke Lev. 
Talban Fott. 
Taloan fott semlye 

Kasa. 
Tarkonnyal. 
Talban fott tejes 

etel. 
Tejfeles Kaposzta. 
Tejfeles Tur6. 
Tejfellel. 
Tejfeles Kenyer. 

Arpa kasaval. 

Petrezselyemmel. 
^3 Riskasaval. 

Tehenhiis level. 
^ Tiszta borssal. 
^ Polyekaval. 

Tormaval. 

Kukrejttel. 
Tejes KlodSr. 
Tejes Borso. 
Tejfeles Borso. 
Folyo Fank. 
Torsa Salata. 
Turos Etek. 
Tormas Tejfel. 



Turos Beles. 
Tyiik tiszta Borssal. 
Tyiikfi soban. 
Tyiikfi borkoben. 
Tyiikfi Czipoban. 
Tyiikmony Salata. 
T6lt6tt Tyiik. 
TyiikkaposztaLevel. 
Tyukmony Sufa. 
Tyiikmony Level. 
Tyiik Salata. 
Tyukmony Sajt. 
Tzifra Lev. 
Tsuka Level. 
T5lt6tt Kaposzta. 
Tbltseres Fank. 
T5lt6tt Malatz. 
Tdltott Tyiik. 
TSltbtt Tzipo. 
TSltele'k. 
T6k Tejfellel. 
Torott Level Hal. 
T5lt6tt Tyukmony. 
Tfido Kasa. 
Ttido etek. 
Tfldo Rantva. 
Ugorka Salata. 
Ugorkat fozni. 
Uj Kaposzta. 
Uj Kaposzta szalo- 

naval. 
Uj Kaposzta tejben. 
Vad almaval. 
Vad hiis sQlve. 
Vagdaltt Etek. 
Varadi Lev. 
Vajas K16d6r: 
Vendeg Lev. 
Veres Beles. 
Veres hagymat fozni. 
Vetrencze. 
Vizat viza level. 
Viza Ikra. 



74 MUNKACS! BERNAT. 

Viz Leves. Zolnai Lev. Zuppon Lev. 

Zab Kasa. Zuppon. Zold Lev. 

Meszaros Vilma. 



PAZMANY NYELYE. 

Iria : K i s s Ignacz, megjelent a Nyelvtudotnanyi Kozlemenyek XV. k. 

Ha vegig tekintQnk nyelvtudomanyunk komolyabb iranyanak 
fejlodesen, valoban megdcbbento a mostoha eljaras, melyben 
munkasai reszerol kQlbnosen egy forrasat latjuk reszesitve, 
regibb irodalmunket. Eltekinlve ama nehany egyoldalulag 
targyalt ertekezestol, melyet legfontosabb codexeinkrol birunk, 
majdnem teljesen hasznalatlannak allfthatjuk nyelvtudomanyunk 
e kincsaknajat s csak csodalkoznunk lehet azon sajatsiigos fejlo- 
desi tOnemenyen a tudomanynak, hogy meg most is, midon egy 
masik, ezzel hasonlo erteku forras, a nepnyelv kincseinek kime- 
rfteseben szokatlan, mondhatnam elenk mozgalom keletkezett, e 
resz annyira el van hanyagolva. Szamba veven e tinyeket, csak 
oszinte 5rommel fogadhatjuk azt a munkat, melynek oly regibb 
iro nyelverol czelja behato. reszletes es tudomanyosan rendsze- 
rezett tanulmanyt adni, mint Pazmanye, kinek nyelve kordnak 
k5znyelve, melynek vizsgalasa nem csak a nyelvesznek fog 
becses adatokat szolgaltatni, hanem halasan jutalmazo annak is^ 
ki a nyelvet, mint a stilus, a miiveszet eszk5zet tekinti ; mert 
„sok igaz gyongyot talalunk miiveiben, melyek valoban meg- 
erdemlik, hogy 'nyelvOnk diszesitesere kSzkincscse tegyQk". — 
Midon azonban ezt allitjuk, rendkivCil sajnaljuk, hogy nem 
nyilatkozhatunk hasonlo kedvezoen a munkanak tudomanyos 
ertekerol is. Harom forrasa van a nyelvtudomanynak* rokon 
nyelveinke, regibb irodalmunke, s a nepnyelve, valamely filo- 
logiai munka tudomdnyos becset csakis ezeknek szoros es egylitt 
valo tekintetbe vetele adhatja meg az 5$szehasonlit6 elmelkedes 
eszk5zevel parosulva. Pusztan anyagdsszeallitas, minden vonat- 
koztatas nelkQl a nyelv regibb vagy ujabb atmeneti allaspontjara, 
bar ha nem mondhato epen czeltalannak, de mindenesetre csak 
felmunka lesz, mely legfeljebb csak eszkozeul szolgalhat mas 
tudomanyos kifejlesnek ; de magaban veve a tudomanyos ertek 
epithetonjat nem egykbnnyen fogja kierdemelhetni. De ezenkivQl 
meg az ilyen, csupan anyagot 5sszedllit6 tdrgyalasnak is pontos, 
tudomanyos rendszerben kell tbrtennie, fel kell allitania a valaszto 
falakat a jelensegek kategoriai k5z5tt s az egyes tQnemenyek 
valodi, jellemz6 jegyet felismerve, az azonos jegyiiek elkUlonitett 
csoportjdba sorozni. S igazan mondhatjuk, nem keveset von le e 



PAZMANY NYEl.VE. 7^ 

munka erdemebol is, hogy nem ismer szoros hatarokat a nyelv- 
jelensegek osztalyai k5zt, hangtQnemenyeket targyal alaktani 
reszben, egy csoportba vegyit mondat-, jelentes- es alaktani 
sajatsagot, sot a nyelvtan egyik legkivalobb reszenek. a jelentes- 
tannak nem is allitja fel osztalyat a felmerCilo nyelvjelensegek 
k6z6tt. Kbvethette volna e tekintetben is Simonyi peldajat. kire 
sokszor hivatkozott, mint tekintelyre, s kinek logikus, a dolog 
termeszeten alapulo rendszerezese modja is peldasszerii. 

Ha szorosabban a han-^tani sajatsagok fejtegeteset veszszQk 
lekintetbe, mindenelott azon helytelen vagy legalabb nem ludo- 
manyos szemponton utkozQnk meg, melynel fogva szerzo a 
hangvaltozasokat mai alakjukbol indulva ki vizsgalja, mi aztan 
effele kiteielekre nyujt alkalmat «eall e helyettezekben: 
mer, nyer, es\ik, tes\en, ves\en* hololt az ugor m^rgz-, 
nsrgs', magyar : eve- teve- veve- toalakok epen a hosszii 
massalhangzos valtozatot bizonyitjak eredetibbnek; hasonlokepen 
a massalhangzoknal is, midon alh'tja, hogy „rf all gy helyett 
ezen szavakban: hadndj vadnak,'^ holott altalanosan isme- 
reies teny, hogy epen me^forditva tortent, azaz gy csak az 
eredetibb ^-nek elvaltozasa. Ugyancsak a kifejezes szabatossaga 
ellen van kifogasunk, midon hibaztatjuk, hogy tobbszor ketto^te' 
tett massalhangzorol szol ; mert valojaban itt csak massalhangzo 
hosszusagrol lehet szo, a ketszerezes inkabb csak ortografiai 
fogalom. Bovebb peldazast> vilagosabb kifejtest vartunk volna a 
hosszu maganhangzok targyalasanal. ktil5nosen ama tetelnel, 
hogy n^z ^ mindig hosszu az egytagu szokban. 
mint: ugy, lit, kut, riit, liid, huss[^. E peldakrol amiigy is 
tudjuk hogy hosszuak, azon egytaguakat szerettiik volna bemu- 
tatva latni, melyekben kisse felttinobb volna a hosszu hangzo, 
mint: buk-ik, dug, gugg, lyuk, rug, sut, uj, ujj. 

Atterven az alaktani tUnemcnyek targyalasahoz, teljesen 
foloslegesnek s ide nem vaionak tartjuk azon kepzok es nemetes 
osszetetelek elsorolasat, melyek a nyelvujitas ota jottek divatba, 
s melyekrol igy a nelkQl is tudva van, hogy Pazmanynal nem 
fordulhatnak elo. Szintilyen szQksegtelen azon k5z5nseges kep- 
zesek reszletes targyalasa is, melyek tekinteteben Pazmany nyelve 
epen semmi erdekesseget nem tiintet fel, minok pi. a -sag -seg, 
'i, -nyi, -os -es, -ds^ -es^ stb. vegzetekkel tortent kepzesek. — 
De sokkal felttinobb hiba mindezeknel azon rendkivtili figyelmet- 
lenseg, melyet szerzo az egyes nyelvtOnemenyek mibenletenek, 
mcgiteleseben tanusitott; melynelfogva t. i. szamos oly jelenseget 
tart alaktaninak, mely tulajdonkepen a hang-, mondat- es jelen- 
testan kereteoe tartozik. Ez annal karosabb, minthogy az i^y 
iranyu dolgozatoknak epen legfobb feladata egy csoportban adni 



76 MUVKACSI BERNAT. 

az egyQve tarCozo tQnemenyeket. s ennek szem elol valo tevesz- 
tese, zUrzavaros adathalmazza alacsonyitja le oket. Nem tartoz- 
hatik a ragozas tOnemenyei kozze az eredeti zartabb h a n g- 
a 1 a k o k hasznalata efTele t5bbesekben : lombosok, torkosok, 
holdokj szintigy a -bol -rol -tol ragok valtakozasa zartabbhangu 
'biil -nil -till masaival. Ugyancsak hang- s nem alaktani tQne- 
menyek a j hasznalata az -lil -iil ragok elott, mint: pelddjul, 
az effile szemelyragozasi jelensegek: kerti, hiti, vdrasij ajdn- 
dekok ; tovabba azon 5sszevont igealakok, melyeket az igek 
ragozasanal latunk targyalva, minok: hun = hive-n, ven^veven, 
ett = evett, itt = ivott, mets^ek — mit tes:[ek, medgyiink = 
mit tegyunk, melyek ennelfogva mindannyian nem a nekik 
megfelelo helyen vannak elsorolva. Ugyanily tevedes forog fenn az 
idegen szok targyalasanal is, mely alaktani csoportok kozt 
t5rtenik, holott a benne elofordulo kfil5nossegek hangtaniak. — 
Jelentestani tOnemenyek fejtegetesevel van az alaktani elo- 
adds zavarva azon helyeken, hoi a visszahato alak hasznalatarol 
szol a szenvedo jelenteseben, ugyszinten, hoi az igekotok erce- 
lemmodosito funktlojarol, a nevutokrol s az igenevek jelenteserol 
ertekezik. — Hasonlokepen nincsenek illo helyeiken targyalva 
ezen mondattani sajatsagok : a hogy es midon kdtoszok 
hasznalata, s az igek5tok elhagyasa a nekik megfelelo alaktani 
csoportban. — Mindezen hibakhoz szamitjuk meg azon tul- 
haladott ferdeseget is, mely szerint a fokkepzes a szokepzes 
tflnemenyeitol elvalasztva a nevragozas kercteben van targyalva, 
mi egyik legkirivobb bizonysaga annak, hogy a szerzo nem 
vette elegge tekintetbe az ujabb kritikai munkassagot, mely a 
regibb nyelvtani hibas nezetek tisztazasa Qgyeben tortent. 

Meg aranylag legjobban sikerQit resz a mondattani 
feldolgozas, mi Pazmany nyelvenek fejtegetesenel termeszetes 
is, s csak kar hogy meg itt sem tud szabadulni mas nyeltani 
kategoriakba tartozo tfinemenyek becsempeszesetol. „KQl5nosen 
jelentestaniak azok, melyek itten-ottan bekeverednek, mint p. 
azon helyen, hoi az at nem hato igenek athato hasznalatarol 
ertekezik. ^Ugyancsak megiovando ezen grammatikai miiszonak 
tobbszbr valo alkalmazasa : s\6von:[at, A nyelv anyagat hang- 
csoportok, nem termeszeti testek alkotjak, vonzas es taszitas 
tOnemenye ezek kozt nem jelentkezhetik s a mit e neven rend- 
szerint ertettek, t. i. bizonyos viszonyszo egyOttjardsat valamely 
nev- vagy igeszoval. az korantsem valamely nyelvbeli, melyebb 
ok nelkQl valo esetekesseg, mint szeretik hinni, ez a gondolat 
termeszeteben rejiik. Nem hagyhatjuk veglil a szerzonek azon 
velemenyct sem ellenvet& nelkOl, melyet a tele szo kepzesere 



PAZMANY nyelve:. 77 

nezve jegyez meg a mondattani reszben, mely szerint t. i. ligy 
latszik elotte, hogy a telve igenevbol rSvidiilt; ez nem allhat, 
mivel i) tele jelzo is lehet, 2) nem egy konnyen lelhetQnk 
analogiat nyelvQnkben egy v nyomtalan kiesesere / utan; 3) mivel 
igen alkalmasan magyarazhato affele kepzesnek, mint : k6s:{a, 
porge, melyekben a deverbalis j elkopott. mit e szonak teli, 
telides, teljes alakjai is bizonyitnak. 

Altalaban veve azonban nem tarthatjuk erdem nelkOl valo- 
nak e miivet, legalabb az anyagot larjuk benne lelkismeretesen 
5sszeaIIitva, s igy mindenkor megvan azon becse, hogy mas 
behatobb kutatasnak alapjaul szolgalhat; de ezenkivQl van egyes 
mondattani eszrevelele, mely melyebb analizisra mutat, s melynel 
fogva kfil5n5sen e resz meltan erdemli figyelmQnket. Pazmany 
nyelvenek specialisabb szempontbol valo, reszletesebb feldolgo- 
zasa sQrgos feladata nyelvtudomanyunknak, s azt hiszszQk, hogy 
nem csekely szolgalatot tehetne vele szerzo, ha e tanulmanyanak 
egyes hangtani — vagy mi ez esetben fontosabb : jelentes es 
mondattani pontjat. ktilonbsebben kiemelve behato vizsgalat 
targyava tenne. Ily iranyu kutatas mindenesetre hasznos es kiva- 
natos munkalat; mert Pazmany magyarsaga tekintely* 
melyet — mint a szerzo helyesen mondja — azoknak kik nyelvOnk 
fejlesztesevel, t5rvenyeinek kutatasaval foglalkoznak, kik nyelv- 
tant frnak vagy ezt tanitjak, ignoralniok nem szabad. 

MUNKACSI BrRNAT. 



HELYREIGAZITASOK. MAGYARAZATOK. 

1. A gyermekeknek mondott nannagy sz6t T. Nagy^Imre 
e szavakkal magyarazza (IX. 43.): «emelkedj! (csak ezen szemely- 
ben)", s most ott ligy latszik a nep is igealaknak erzi, mert 
faiszoh'tast fejez ki s ligy hangzik. mint a maraggy, ereggy, 
s^alaggy-liXt, folszolito alakok. De eredetileg alig lehet egyeb, 
mint a ^nagy ! nagy T szavak osszevonasa. 

2. Az ivad szoval nem egyhajtasu (mint Istvan bacsi 
ve'li VII. 81.) az oklevelekben talalhato Iva, Iwa helynev, s a 
mai hevesmegyei Ivdd helyseg neve. A helysegneveknek gyakran 
fanev szolgal alapul, p. BQkk, Bokkos, Tolgy, TSlgyes, T5l6s, 
Szilas. Szilad, Szilagy, Gyertyankut, Gyertyanos es Gyertyamos. 
Dios. Diod, Komlos, Koml6d,::Almas, Almad, Almadi (t5bb pe'lda 
II: 344—5.). Igy lett a fSntebbi Iva es Ivdd az fva-fa nevebol. 
mely azelott hasznalatos volt nyelvQnkben. legalabb elokerOl egy 
oklevelben , arbor quae iwafa dicitur" (i264) VII: 3i8., s tan az 
o. \ibzVQXX juna (..super fruticem juna") is igy olvasando: juua. 



78 HELYREIGAZiTASOK. MAGYAFAZATOK. 

azaz iva. Maga ez az iva szo a tiszafa neve es idegen eredetu ; 
nem egyeb mint a mai nemet eibe (eibenbaum), mely regi nemet 
iwa alakjaban jott at nemcsak a ma:^yarba, hanem a roman 
nyelvekbe is (1. Dietz). — Egyuttal megemlitjak C^egled 
etimologiajat, mert szinlen novenynevbol ered, t. i. a c\igle 
nevji fQzfaj nevebol. 

3. Ny. VII : 436. a nevszokul hasznalt igealakok kozt 
megemlitetiem a hagvidn szot (»ez meg hagyjan volna") ; 
azonban e szonak ott adott magyarizatat, mely szerint hagyj 
dm V. hagyd ^'m-bol volna osszevonva, helyre kell igazftanom. 
A hagyjdn szo ugyanis ennek a r5viditese: hadd jdrjon. Az 
utobbi kifejezest meglalaljuk Geleji Katonanal (Corp. Gramm. 
298. hadgydrjon, hagyd jdrjon) \ Imre S. szerint (Gel. Kat. 56.) 
^nepies indulatszoi kifejezes" es Pazmanynal is gyakori. 

SlMONYI ZSIGMOND 

Bonis K. ur kivanatara kijelentjQk, hogy multkor kbzlott 
Igazolas-anak a keziratban volt egy 5. pontja is. mely a s^or- 
s^dm-oi vedelmezte. Ezt a pontot azert nem kozoltQk, mert 
veszett tlgyet vedelmez. Abbol hogy van -s^or, -s^er^ -s:{dr 
rag, meg nem k5vetkezik, hogy a s^^or-t 6nill6an is lehetne 
hasznalni, s valamint a -tol -tol rag mellett — ha szQkseg volna 
is ra — nem mondhatni azt hogy tolam, tolad, vagy a -rol -rol 
mellett azt hogy rolem roled, hanem csakis ezeket: tolem 
toled es rolam rolad, — ep oly hibasak a s\ors:{dm, s\oro\ 
(e. h. soksioro:() szavak, melyekben a s:{er alapszo helyett a 
$\or rag van onallosftva. Hogy a raj a s:{er szobol lett, azt 
ketsegtelenne teszik a regi nyelvemlekekben, sot itt-ott ma 
nyeb(jdrasokban is megorzott effele alakok: hats:{er, hats\eren, 
harmads\er, ut6s\er, mdss^er. A szerkesztoseg. 



VALASZOK. ")/^ f 

I. A .neszel" is atyafisiga. 

Neszel a Dunan tul csak ugy mint a neszez oly erte- 
lemben jarja : hogy neszt akar venni, erosen figyel, les pl. a 
vadisz; vagy az eltevedt utas ejjeL hogy nem hall-e kocsizor- 
gest, kolompot, vagy kutyaugatast ? 

Neszel azonban nem jelenti azt soha., a mi a neszez- 
nek elso es legfobb ertelme: hogy neszt, mersekelt larmat csinal. 
pl. az iskolas gyermekek serege, vagy a kocsmabeli mulatok. 
A neszez haragos kialtozast, vagy hangos port is jelent. 



VALASZOK. 79 

Tehat a neszel nemcsak hogy nem viseli tarsa a neszez 
etimologiai es energice activ ,neszcsinalas* ertelmet, hanem 
ellenkezoleg, legcsendesebb hallgatast , egyedQl a neszlesest 
jelenti. 

Erdekes sarjadekot hasznalnak e torol szerteszejjel a 
Rabakozben, Sopronmegyeben : neszQdik, vagy megneszti- 
dik. Annyit tesz, hogy eszeloskbdik. egy kicsit megbolondul, 
akar nesszel, akar a nelktil is. Ne nesziidjetek = ne legyetck 
eszeteken kivtil. Akkor aztan megnesztidott = megbokrosodott, 
dflheiol^ vagy mitol elragadtatott. Vagy pedig : oda neszUdott az 
egesz ncp = oda csodQlt. Lett azan neszQdes = kotyagos 
dozsoles^ ossze-vissza mulatsag heje-hujaval stb. 

II. risH. 

A k5z5nseges rezsut-nak (ferde, oldallagos, keresztben 
levo, schr'dg) rizsu es rizso vaUozatat Dunan tul eleget 
hallottam: de vekony hangu veggel soha. Hogy ez a szo a 
lejtosseget is jelenthetne, azt el sem is igen akarom hinni. A 
lejto nepiesebb neven 1 li 1 1 6, vagy m e n e t e 1, vagy e r e s z- 
kedo. Babics Kalman. 



NTELVESZETI TARKASAgOK. 

Garami Rikird is a magyar nyelv. 

Igenytelen kis munka jelent meg a mult hetekben. 
Megemlekezes egy meghalt 5re^ es elete vegeig meglehetos 
nyomorban sinyl6d5tt erdemes neptanitorol. A ferfi tehit, a kirol 
szol, igenytelen ember. A mflvecske maga is keves kovetelessel 
lep fol; arul csak lo krajczart kivan s e melle egy kis kegyeletet 
az elhunyt irant. A tiz krajczart megfizetjQk> a fCizetket kello 
kegyelettel elolvassuk, s azutan — okadatoljuk, hogy jollehet 
bizonyos nyomat^kkal emlftettfik igenytelenseget. mondhatnok 
jelentektelenseget, megis behatobban foglalkozunk vele. 

Ismert professzor nevet viseli a fOzetecske czimlapja. Irta 
Garami Rikard. Ez a nev pedagogiai k5r5kben nem hangzik 
rosszul. Garami mar evek ota professzora a belvarosi real- 
iskolanak, s neverol nemcsak a keze alul kikerQltek nagy szama 
tud, hanem a kozonseg is nem egy izben hallhatta emlegetni. 
A kin pedig ez nem tbrtent meg, az lo krajczarert nem csak 
tudomast vehet Garami Rikard letezeserol, hanem fel tuczat 
czimet is nyomtatasban kapja. A teljesseg kedviert ide irjuk a 
fQzetnek teljes czimet : ^Megemlekezes Virdnyi (Virnau) Ker. 
Janosrol. Irta Garami Rikard, tandr; a philologiai tarsasag titkara, 



8c NYELVESZETl TARKASaGOK. 

a Nepnevelok pesti egyletenek egyik alelnoke, az orsz. paeda- 
gogiai tarsasag valaszt. tagja, a Budapest VIII. ker. I. sz. iskbla- 
szek tagja, az orsz. kozeptanodai tanaregyletnek, a tiszantuli 
ref. tanaregyesfilet r. tagja stb.** Kalapot emelek az elott a pergo 
nyelvj] halando elott, a ki ezt egy szuszra elmondja, s raadasul 
meg hozza gondolja a tobbit, a mit az a vegere csapott ^stb." 
sejte\ a megelozo czimektol mar k(il6nben is elr6k6ny5d6tt 
olvasoval. 

Garami Rikard, a ki ennyi czfmet kiirja, s m^g egy 
csomot elhallgat. adja meg a jelentoseget ennek a munkdnak. 
Vannak, a kik halljak szavait s a kik hallgatnak szavaira ; 
vannak ismet» a kik elolvassak ertekezeseit ; egy szoval meg- 
van neki az o sajat publikuma, a mely elfogadja ot tekin- 
telynek. En nem tartozom e publikum koze, a mivel nines az 
mondva, hogy a maga szakjaban nem ismerem el tekintelynek. 
Elismerem biz en annyira-mennyire, de nem am annyira, 
hogy hibdi elo^t szemet hunyhatnek, sot meg csak az .etiam 
bonus dormitac Homerus''-fele regi kozmondassal sem akarom 
eltitni azokat, men itt a ^bonus Homerus" t6bbe nem ndormitat**, 
hanem valosaggal .dormit*', meg pedig mely^ narkotikus alomban 
.dormit**. 

Ha G. ur annyi czfmet es a vegzetes sat5bbit ki nem irta 
volna, tan kevesebb igenynyel fogtam volna a munka elolvasasa- 
hoz, s bongeszesem eredmenye nem lett volna oly kedvezotlei 
a szerzore nezve ; de uram isten, annyi a sok nvalasztmanyi tag- 
sag" itt, „iskolaszeki tagsag** ott, walelnokseg" amott, hogy az 
ember kenytelen 5regszemu rostaval a munkdhoz fogni, s igy 
nem csoda, hogy sok olyan a szemetbe hull, a mi mas koz5n- 
segesebb halandonal meg tisztesseges-szamba is elcsuszik. 

Ez a kritikank nem akar serto hang lenni a kegyelet 
akkordjdban. Viranyi Janos szomoru sors^t megsiratjuk^ emlekenek 
kegyelettel adozunk, erdemeit elismerjtik, s aztan — atterunk a 
rola szolo munkanak megkritizalasara. Kritizaini fogjuk pedig 
tisztan nyelvi szempontbol. Hogy mint eletrajz hogyan allja meg 
a sarat, azzal itt es jelenleg nem foglalkozom. 

Lassuk sorba a kifogas ala eso dolgokat. 

4. lap : «A knforgo akadalyokat mindenkor tudja le — 
magat pedig /e/kOzdeni**. Hogy az ellentetet kellokep elo- 
tfintesse, felforgatta a tSrvenyes es egyedtSl helyes szorendet. 
Ugyanezen lapon foleny. 

5. lap: ffd s:{akhivatottak elott tiilsulyra vergodott eme 
kd\velemeny'' . Vagy hozzaertok vagy szakertok vagy hivatottak, 
de semmiesetre sem s:{akhivatottak. Vergodni valamire = nagy 



NYELVES2ETI TARKASAGOK. 8 1 

kinlodassal eljutni valatnihez. K6zvelemeny oly nezet, a melyben 
az 5sszes kbzonseg osztozik ; k5zvelemeny a nezetnek a szuper- 
lativusa, a melyet mar nem lehet fokozni, vagyis nem lehet 
mondani, hogy tulsiilyra jutott kozvelemeny, mert ha egyszer 
kozvelemeny, eo ipso tiilsulyra jutott. 

^Hdtrdnyos felburjanzas"; ismer valaki el6ny5s (sit venia 
verbo) felburjanzast is? 

«Magan tanOgyi intezmeny" ; kisse czifra, de megis kistSl- 
heti az ember, hogy magantanintezet akar lenni. Alabb hasznalja 
is mar ezt. 

6. lap: nTanitott a magy. gazdassz. egyletenek drva- 

hazaban^ a melynek reszerol Damjanich Janosne ein5k dltal a 
leghizelgobb bizonyitvanyt erdemelte ki magdnak". Ugyan nagy 
virtus Damjanich Janosne dltal hizelgo bizonyitvanyt erdemelni 
ki. G. ur a tol es dltal hasznalatat osszezavarta. 

^Hordero*" e h. jelentoseg. 

wA Kossuth Lajos altal elethe s:[6litott^ stb. Hogy is 
mondja a nemet: in's Leben rufen. 

7. lap: ,a hoi a:{6ta.,. a kozuti vaspalya-tarsasag eplilete 
emelkedik*'. Jakob mennyei letrajanak legfolso fokat elerte volna 
mar ez az epQlet, ha azota mindig emelkednek. 

„ Tragodidt vallott" ; szerelmet vallani, kudarczot vallani 
meg csak hallottam, azt is hallottam, hogy tragedia kudarczot 
valljon, de azl, hogy valaki tragediat valljon, val6ban nem. 

8. lap : „Mi csak erintoleg kivantunk azon korQlmenyre 
rimutatni" stb.; per tangentem magyarul: futtaban, futolag, 
mellesleg. 

9. lap : ^Iparostanonci^ , a mi kfilonben nem Garami b(ine, 
mert szelteben hasznalatos szo, kivalt a hirlapokban. 

»K6nnyfi levonni a tanusdgot'' ; kbnnyebb lett volna egy 
/-t belecsusztatni az s ele. 

„a fovarosi kitnemu egyetem*^ ; az a fontos kerdes merOl 
fel, hogy vajjon genus masculinumot, femininumot v, neutrumot 
tulajdonit-e a szerzo az egyetemeknek. 

10. lap: „Valami modozat segitsegevel a tarsadalmat arra 
hangolni, nyujtana menhelyet , , ," Ugy tudom, csak a zongorat 
szokas hangolni, vagy a tarsasagot jo kedvre hangolni, de a 
tarsadalmat valami jotekonysagra nem hangolni szokas. Aztdn 
^menheljr* ; jaj, hogy sivit az a sok czim ott a konyv elejen, 
mintba mindegyiknek a haja szalat huznak ; a menedek, mene- 
dekhely ugyan mit vetett? 

11. lap : «V. J. munkai reszint nyomtatasban lattak nap- 
vilagot, reszint keziratban maradtak meg*. A reszint ilyenforma 

M. NYILYdR. IX. Q 



82 SONNENFELD MORICZ. 

elhelyezese mellett a «reszint keziratban" szok utan mindenki 
azt varna — lattak napvilagot. EgyedQl ez a forma volna helyes: 
„V. J. munkai reszint napvilagot lattak nyomtatasban, reszint 
keziratban maradtak meg" ; mert vilagos, hogy G. ur ezl akarja 
kifejezni a fentebbi szavakkal. 

Az oly intezeteket. melyeknel a tanitok allasa nem igen 
szilard. G. ur ^dlldsilag vajmi bizonytalan intezeteknek" neve^i. 

„Az ejtett sebeket feledtetve a pankanyok es viragok 
vi:{sgdl6ddsdval foglalkozott". Az igen szep dolog lehet, a 
pankanyok es viragok vi\sgdl6ddsa, de en megis jobb szeretem 
ha en foglalkozom a pankanyok es viragok vi^sgdldsdval, vi^s- 
gdloddsukkal pedig nem t6r6d5m. 

Ennyit bongesztem ossze egy tizennegy lapra terjedo kis 
fCizetbol. s ha nem volna kar a helyert. tobb peldat is felsorol- 
tam volna. A ki kivancsi azokra, a miket en elhallgattam, meg- 
veheti a ftizelet akarmelyik dohanyos boltban, s ezzel egyszers- 
mind Viranyi sirkovenek felallitasahoz jarul hozza, mert a tiszta 
jovedelmet erre a czelra szentelik. Kritikammal is azcrt vartam 
ennyi ideig, nehogy az. kedvezotleniil Qtven ki, a ,vetelkedv"-et 
(a hogy a borzen mondjak) csokkentse. Rakosi Viktor. 



BAKSAY SANBOR ES CZINEGE MIHALY. 

Baksay Sandor a nVas. Ujsag** f. evi i. es 2. szamaban 
kunszentmiklosi hivei nagy gaudiumara egy rettenetes „Evad- 
ivad-humbugot" csapott, a melyhez fajdalom nekem is, a 
„Szolnoki Szalajtott Senki Miskanak**. van egy par szonyi 
szereny szolasom. BecsOletes nevem Sonnenfeld Moricz. 
es professzor vagyok Budapesten, a VIII. kerOleti gimnaziumban ; 
ezt kerem vegye elozetesen tudomasul Baksay Sandor ur, mert 
nagy illetlensegnek tartanam, ha bemutatas nelktll kellene ot — 
lepirongatnom. 

Nem is azert kivanom 6t pirongatni, hogy olyan szep nevet 
adott, sot ha hajt valamit red, szamot tarthat dicseretemre 
Severn kezdobetfiinek olyan talalo kiegesziteseert ; de igenis, 
lepirongatom or, meg pedig mint joakaroja, paratlan Qgyetlen- 
segeert, hogy olyan nagy fennen dobra verte a maga bamulatos 
tapintatlansagat, tapasztalatlansagat. Mert bizony maga alatt 
vagja a fat az olyan ember, a ki hosszu ideig elporlekedik egy 
nagy fontossagu nepnyelvi adat ertelme es megbizhatosaga fol5tt, 
azutan vegre kisuti, hogy o meg az arnyekat sem ismeri a 
nepnyelvi adatok gylijtese modjanak. De erdemes Baksay uram ; 



BAKSAY SANDOR ES CZ.INEGE MIHALY. " 83 

Tiszteletessegedbol csak az alszerenyseg bcszel', Hiszen jol tudja 
Tiszteletesseged, milyen csinjan-binjan kell a neppel banni, ha 
valamic el akarunk kincseiboL orozai. Tudom en jol, hogy 
probalt mar egyet meseltetni is maganak. No csak emiekczzek 
vissza: ugy-e igen egy kis palinkat is, egy kis mennyei fidvos- 
seget is, meg szepen k6ny6rg5tt is, mig vegre rabirhatta, hogy 
meseljen egyet az a mtbaszna — koldus. De probaltre mar 
horogra csalni valami jo modii gazda-embert? Kerdezett-e mar 
masnap valami kifejezest, a mit elorte valo nap hallott? Ilyes- 
forman peldaul: 

— Atyamfia az urban, tegnap hallottam ezt meg ezt ; 
mondjakc ezt maguknal . . . stb. ? 

Bizonyosan megtette mir ezt is, amazt is; es ha nem 
nyert azonnal kivanatos folvilagositast, ugy-e nem kOldte a 
nyakara a megyei meg a varosi fojegyzot, foispant, alispant, 
exekutort. es tudja isten mi mindenfele honoratiort? Ugy-e 
szepen vart a jo alkalomra, hogy majd isten segitsegevel meg 
lehet olyan szerencses, es meg meghallhatja ? 

Hat mert kiildte akkor Czinege Mihaly uram nyakara a 
megyei, meg a varosi fojegyzot? Szegeny ember! Soha ilyen 
nagy urak a haza tajekan nem jartak ; — huncfut a nemet. 
bizonyosan adoemelesen torik magukat. Bek6sz5ntenek : 

— Kend mondta ezt, hogy ,evad vagy ivad" ? Az oreg 
megszeppen; ezt 6 soha sem mondta, hanem igenis, ^kukoricza- 
szOret evaggyan" ; — de ha mondta volna is. Sntudatlanul es az 
5sszeffiggesben tudja csak hasznaini *, — meg ha tudni magaban 
is, eltagadna, az aldojat ! 

— Nem mondtam en. tekintetes uraimek: feleli Czinege 
Mihaly uram, nem en, isten igazaba! 

A tekintetes urak faggatjak, nyaggatjak, az oreg meg 
jobban gyanakodik, es most mar tQzes vassal sem csipned ki 
belole azt az atkozott evadot. A tekintetes urak nem tudjak 
mi tevok legyenek, meg egyszer, meg tobbszor elmondjak : 
„Hat igazan nem mondta?" aztan szep csendesen elballagnak 
Baksay Sandor nagy oromere. 

Haj ! maskep volt az hajdanaban I Ha csokonyos volt a 
paraszt, hej, megpuhitotta 6t a — deresl HintsOk be hamuval 
a fejQnket, Baksay uram, es QljCink gyaszolva a porba, hogy ezt 
a jo hazai szokdst egyeb jo regi erkolcseinkkel elhagytuk. 

Hej, Czinege Mihaly uram, ked vakaroznek most, nem en, 
jo uram : Mert kicsepeltCik volna am azt az evadot. Es nekem 
nem volna mit szomorkodnom elvesztett becsuletemen. mert nem 
mondhatott volna akkor tiszteletes Baksay Sandpr lir — hazugnak ' 



84 



EMLEKEZTETO. 



No. de szoljunk egy par szot komolyan ; komoly hangon 
t. i., mert komolyan van itt mondva minden. 

Eleve is az a kerdes merQl f6l, mi vezethete Baksay 
Sandort e nyilvanvalo tlgyetlensegre, hogy keressen olyat, a mit 
csak veletleniil lehet folfedezni? Megmondom : sertett hiusaga. 
Baksay Sandort Lehr Albert a «Nyelv6rben" jol megdorongolta ; 
a kunszentmiklosiak ezt olvasak, es nagy vala az o remUles5k. 
Baksay Sandor pedig, ki megszokta vala, hogy ott Kunszent- 
mikloson or^kulumkent higyjenek szavanak, nem tfirhet^ ezt es 
tollat fogott — hivei kedveert. Most kepzelhetem, milyen nagy 
a diadal Kunszentmikloson ! 

Nekem ktilbnben a jo kunszentmiklosiakhoz semmi k5z5m. 
azzal se t5rod5m, akarmennyi tigyetlenseget k5vet is el tiszteletes 
Baksay Sandor ur. De igenis megkovetelhetem, hogy senki se 
mondjon hazugnak, hogy ezzel helyre iithesse megcsorbult 
reputacziojdt. Megkovetelhetem meg ilyen esetben is, ha nevemet 
barmino okbol* nem is tetetem ki, mikor jot all ertem Lehr 
Albert. Megk5vetelheiem, hogy ha valaki gyanup5rrel el ellenem, 
okos, meggondolt vizsgalatot inditson es ne jarjon el amolyan 
Baksay-fele hebehurgya modon ; ragalmazni pedig csak ugy 
ragalmazzon, ha kezzelfoghatolag, minden ketsegen feltil be is 
tudja bizonyitani ragalmat. 

Ezt megk5vetelheti minden tisztesseges ember. 

Ez az alaptbrvenye az irodalmi tisztessegnek. 

Ezt a torvenyt, ugy latszik, nem ismerik a kunszentmiklosi 
pap-lakasban. Sonnenfeld Moricz. 









emliIkezteto. 


Ne 


ird 


>gy 


: tanoda 


, hanem iskola; 


ft 


f» 


n 


s\int tanoda 


y f» 


s\ini iskola; 


n 


n 


n 


novelde 


i n 


nevelo inte^et : 


w 


m 


ff) 


kepeide 


> If 


kep:(6 inte\et\ 


It 


1* 


n 


ovoda 


» n 


6v6 inte^et, kisded6v6\ 


« 


m 


m 


8ies[j'6ide 


* It 


s\es:{f6\6, s\es^f6\es; 


m 


m 


n 


dohdnydruda , 


r n 


dohdnydrulds ; 


« 


n 


n 


lotto gyiijtode 


• It 


lottogyujto ; 


n 


m 


« 


vedvdm 


r n 


vedovdm ; 


f» 


f 


« 


raktdr 


» n 


tdrhdi ; 


m 


^ 


ft 


kd\raktdr 


» n 


k6\tdrhdi ; 


w 


?• 


m 


kalapraktdr , 


It 


kalaptdr ; 


o 


f» 


m 


honc\kes 


> w 


bonc\ol6kes ; 


n 


n 


n 


honc\tan , 


ft 


bonc^oldstan ; 



sz6lasm6dok. 85 

Ne ird igy : eroteljes , hahem erovel teljes ; 

„ ft » s\ellemdus , ^ s^ellemes; 

n n n jelcntosegteljes , „ jelentos, nagyjelentosegii; 
n n n s\6fukar , n kevess:{avu^ fukarbes^edu, 

Antibarbarus. 

NEPNTELVHAGTOMANTOK. 

Alf51diek. 

Szolasmodok. 

Szegediek. 

Belegytin, min kutya jaz ugatasba. 

Mindeg a tojassat koti. (Otchon til.) 

Mosojog, min Pr^cso varga jaz 6taron. 

Mit mosojoksz, me nem neveccz? 

Hisz5m uram hoi lencse, m6 lapos. 
Mi buszt.tStt? (Mi rosszat tett?) 

tJgy mogtitlek, hogy Abrahdmra vicsoritod a fogad. 

Mi hir Budaba? (Mi ujsag?) 

Keny5ssen, kevejen, nem lacczo szbgennek. 

Ne csacsi man no! (ezzel hallgattatjak el a kbzbe szolo 
gyermekeket.) 

F6l6lt6zott, mint lirnapko a deakgyerdk. (tlgy 5lt5zott fel, 
hogy a legjobb ruhajit vette fol, de mivel csizmaja nem volt, 
^mesztilab*" kellett reszt vennie a procession.) 

Ojan hideg, mint a farkasordito (pi. a haz,) 

Eh5s a csizma: lyukas. 

Nagyokat sz5d a laba koze (trefasan olyanra, a ki nagyo- 
kat lepked). 

Nines ogyebb baja, csak a torka ver6s. 

Kutya zsirr^ van mbkkenyve ja bugyellarissa (fbsveny 
emberre mondjak.) 

Nem eri fo okolle (eszszel.) 

Nem esik I6 jaz aran gyiirii ja kezedru. 

Beszam6t a biiriv^. (Meghalt.) 

Beatta ja garast. (Eljatszotta becstiletet.) 

Gondojja, mint macska ja zesot. 

M5grdzlak, mint Krisztus a vargat! 

Engedelmet kunczogunk, 

Tobbet nem hunczutkodunk (Gyerekkoromban gyakran 
hasznaltuk trefas bocsanatkero mod volt.) 

Cf izmadija, isten fia ; flsse mog az islen nyila ! (A csizma- 

diakat ezzel bantjak.) 

SziRMAi Lajos. 



86 SZOLASMODOK. PARBESZEDEK. 

Kecskemetiek. 

EgyCink, mert szepek az ugarok. 

Karba m6gy a liba. 

Nem latta kimondani (nem tudta kimondani). 

Nem mer neki gazolodni (nem mer hozza fogni). 

Fogalmaz, mint a dekany lova (jol indit). 

GOTSCH JOZSEF. 

Farbeszedek. 

— Jo napot aggyon Isten! 

— Agygyon Islen ! 

— Mire vegzik kigyelmetok? 

— Hat bizony man mink mogehosztunk, konyerezQnk, 
m6gerz6tte man a hasunk hogy del van; gyere be hozzank 5nni, 
man am milent tanaltal, ojannal kinallak I 

— Koszonom, csak tessek Isten aldasaval, elvegeztem man 
en, eppen en is ammcUoU gytiitem el! Hat batyam uram hun 
van? nines ithonn? 

— Apo ? ! kimontek at tanyara a zoreg szomszeddal, hogy 
kiattak aszt af fodet arindaba, ojan sok baj van ezokkel ar 
roszsz lovakkal. Mindon masnap ki koll monni takarmanyer, 
mer nem I6het eczczorre nagy terhot rakni, aszonygyik, ho^y 
ojan roszsz ut van, hogy ha man ^i^ygy kis terhot raknak, man 
akkor al lovak egeszsz izzadasig vannak. 

— Mikor gytSn haza batydm uram? egygy kis beszedom 
vona velle ; at tanyann asz szomszedek egeszsz negy vagy ot 
borozdat elszantottak af fodtinkbul. nizne mog. hogy micsoda 
diszno munka az ! 

— Maj mogmondom neki! 

— Anye edos anyami de regon(n) nem pattogatott kuko- 
riczat. Mikor pattogat? 

— Ugy am ! ha vona pattogato rfistank, akkor maj(d) 
lohetne; aj jo rdstae'r mog mogharakszik apad, ha e'gettytik, 
eregygy el hat asz szomszedba, kerjel, akkor majd pattogatok, 
ha ugy an kipattan ak kukoricza. de most az is nagyon(n) szivos. 

— Rostellok en elm5nni. 

— Mit roslelsz? Tan csak nem harapjak le a zorod, vagy 
mi ja zordog?! 

— Ugy-e hogy nem (v. hon nem) haraptak le? 

— Nem. 

— Ugyan nenem asszony, hun laknak itt Hajnalek ? 

— Ev v6t regonten a Hajnalek hazuk itt elotttink, de man 
a^y Gyonij^ke. 



KOZMONDASOK. BABONAK. 87 

— Aszontak am^ra, hogy itt lakik et tajonn. 

Hat melyik Hajnalt keres5d? Hajnal Pal az itt lakik Mona- 
reknal, aszt keresod-6 vagy mdsikat? 

— Aszt keresSmf 

— Nohacs csak monyny ^re, ide 5todik haz, maj(d) 
m5gtanalod. 

— K5szoa5m is asz szivessegit kigyelmennek. Isten algya 
mog! 

— Szivesenn lanyom, Isten dlgyon mbg; no csak ereggy 
majld) m5glel5d ! 

(H.-M.-Vi8Arhely.) 

SZOLLOSI Imre. 



Kozmondasok. 

Jobb a kocsin dQborgeni, mint az uton nydszorgeni. 
Sarga virag, sohse vilag. 
Tanit az Isten^ a ki tanit 1 

(Szcntes.) 

Friedmann Bbrnat. 

Babonak. 

Ha halotthon megy, hat szorongazsd ni5g jol a nagy laba 
ujjat, akkor oszt nem almoczcz sas^ vele. 

Este, napl^mont utann a zistallobul a ganejt nem jo 
kivinni, mert al lovak Idromlanak. 

Ne flityiijj a hazba, vagy a kiicsba n6 fujj bele. vagy nt 
laptazz, mer belefullad acs csirke a tojasba. 

Hajnal elott koll a hazat sopreni, maj dakkor nem loszsz 
balha. 

Naplemont utan(n) nem jo asz szitann koroszliil nizni, mer 
fajosz szemii I5szsz, ak ki korosztiil nfz rajta. 

Ak kinek zsebresos (seboss) asz szaja, kilencz kis bubat 
csinajjon, vigye el az litakra valahova, ha tehenganejt le'l oszt 
beledugdossa ; vagy pedig monynyon el acs csorda utann ligy 
estefele, osztan eszt monygya; haj be csorda, haj ki zsebre, 
akkor moggyogyul asz szaja. 

Ak ki aszt akarja, hogy el ne vogyek asz szoroncsejit 
libanak, csirkenek, az Szeny-Gyorgynap eczczakan(n) szorja 
kordl az oroksegot kblessel, akkor nem viszik el a hasznat, meg 
csak ak k5lest fol nem szodi mind £gygy szomig. 

Ak ki aszt akarja, hogy bekaja ne logyon a haz elott, 
Nagy-Pentokonn hajnalba kOriil koll soporni az oroksegot, 
akkor nem loszsz beka. 



88 . BABONAK. NEPMESEK. 

Rucza (Lucza) estejinn pogacsat k5Il sQtni mind5nkinek 
^gygy^^'^SYSy^t, abba tallat k511 dugni, oszt ak kije elp5rzs&lodik 
vagy eleg. am moghal abba az esztendobe. 

Karacsony elso estejinn mindonki 5gyon ^gygy-^gygy 
dijot, oszt annak a hajat tocscse teli vizzel, osztan togye az 
ablakba, ak kije r5ggelig kiapad, a hal mog abba az esztendobe. 

Ni BgyetSk al lepenyt vagy tefolt bicskaval, mer kihasa- 
dozik at tehen cs5cse. 

Szeny-Gy5rgynap eczczakajann al lepodot a harmaton 
koll hiizni, asztan hat kifacsarni. aszt at tehennel mok koll 
itatni, oszt nem viszik el a hasznat. 

Af fecske feszkit m5g at tojasit nem koll bantani azoknak, 
kik at tehenekkel bannak, mer kirepedoz at tehen csbcse. 

Konyeret addig piritani nem jo, meg oszszel zod buza 
nines, mert iiszogos l5szsz ab buza. 

Szeny-Gyorgynap elott nem jo viragot, kttkorcsot vagy 
mas ogyebb viragot bevinni a hazba, mer nem loszsz acs csirke- 
hon szbroncse. 

(H..M.-Visirhcly.) 

Szoll5si Imre. 

N6pmes6k. 

Asz szogeny embor. 

Eccz5r v6t, hun nem v6t, vdt a vilagonn eggy szogeny 
embSr, ennek asz sz5geny embbmek v6t dggy felesege. Ecczbr 
elm&ntek, hogy maj munkdt keresnek, de s^hun s6 tanaltak. 
Szomoriian montek haza fele. A zasszony acs csapisonn (gyalog 
ut) 6ggy k(a)raiczart lelt; sokijig tanakottak. hogy mit vogyenek 
man azonn a pezonn, sokajig tanakottak ; dccz5r a zasszony 
aszonygya az uranak, hogy majat vogyenek rajta, avval maj jol 
laknak, mer tabbiil legtbbbet annak. A zasszony od'atta a k(a)raj- 
czirt a zuranak, hogy vogybn hat rajta. 

A zemb5r elm5nt, de nem vott rajta majat, hanem bembnt 
eggy kocsmaba, oszt beitta ap peszt. Nagyon biisiilt a kocsmaba, 
hogy hogy vigybn man haza majat, otthon m&ghalnak eh5n. 
Ak kocsmarosne aszonygya asz szogeny embdrnek: 

— Mit biisiilsz szSgeny embor? 

— Hogy n6 (vagy hon n€) busiilnek, mikor af felcsegbm 
aszonta, hogy majat vogyek rajta, oszt en mog beittam. 

— Nd busiijj szdgeny embor, hanem eregy f5l ap pallasra, 
van ott harom akasztott embor, ak kozepsonek v5dd ki am 
majat, oszt vidd haza, oszt fozzet5k m5g. 

Haza vitte am majat. osztan mogfoztek, de a zembdr nem 
bvott beloUe, mer tutta hogy akasztott emb5r maja. Este Idfe- 



NEPMESEK. TALAl6s MESEK. 89 

kQttek, oszt minygyar elkeszte valami mondani : «0 majam 
6' majam . . . J** Ekkor aszonygya a zasszony al Unynak : 

— Ereggy ki lanyom, nizdd mog mi t5sz ugy, mi kajabal 
odakinn ) 

Al lany kim5nt, de nem latptt s5mmit s6. EI6tottdk am 
mecs5t, de m5gent csak hajjak: ^O majam, 6 majam. .1" Esztann 
mogent kikiitte a zasszony agy gyerokit, de es s6 Idtott sommit. 
M5gent Ufektittek, de mbgent csak hallottdk : ,6 majam, 
6 majam . . . )" Ekkor man a zasszony nem allhatta, kim5nt, hogy 
u nizze m&g, ekkor oda ugrott a zakasztott emb5r, aszonygya: 
«T£ 5tted m5g am majam i*" (Ekkor a mesel& a hallgatok egyi- 
kehez hirtelen oda fordul es fele kap; ha sikerQlt neki meg- 
ijeszteni, nagyot nevetnek.) 

(H.-M.-Vlsirhely.) 

SZOLLOSI ImRE. 

Talalos mesdk. 

1. Harom labd, egy farkd, 

Tudom vot a mdrkodba. (Rokk^l.) 

2. Ket kdro koszt dobogo, 
Dobogon nydkszij, 
Nyakszijon titom-taiom, 
Titom-tatomon pilldntyiire, 
Pillantyiiren surii erdo, 

Sdru erdon sikari diszno. (Ke't karo = a keze, dobogo = 
a szive, titom-tatom = a szaja, pillantyure = a szdme, siirii erdo = 
a haja, sikari diszno = a tetii.) [Sikari a. m. kopasz.] 

3. Harom eger egy lukbd szaUdgal. Mi az? (SUt6-lapat 
piszk^fd, szenvonyo.) 

4. Egy csomo viaszk egesz vildgnsik eleg. (Nap.) 

(Bajmok, Bics m.) 

Fischer Ern&. 

T^Bzok. 
Csongradiak. 
Any any i: mondjak jo belyegkostolo: financz. 



nagyocska szarnyasokrol, ktilo- 



b6r5s pecsenynye: 



nosen libakroL disznohus, melynek szelen kis 

a g a St a r t o : alkalmazzak a szalonnareteg van. 

kocsi hatulso tengelyere, hogy 

a kocsioldal a kerekkel ne ' czukorsUveg kaposzta: 

erintkezzek. kaposztafa. mely czukorsGveg 

baltaz: ha karmolni akar- formara no. 

van a macska, valaminek c s a v a : orbit arpa vizzel 

utanna kap. keverve. 



go 



TAJSZOK. 



cselleg: a vad, mikor 
folytonosan jobbra baira kiter- 
ve replil vagy szalad Cpl. a 
mocsari szalonka). 

darev5csok: a ternicszet- 
rajzban ugy nevezett „bukda^^ 

e 1 s z e 1 e 1 n i : megugrani. 

e r e s z e t : eresz. 

fejes bocskor: labszarig 
ero bocskor. 

h e r e 1 n i : pi. fat, ha t. i. a 
fasorbol itt-btt egy fdt gyoke- 
restQl kivesznek ; krumplit 
akkor herelnek, ha a bokor 
alol a szar kiszakitasa nelktil 
krumplit kivesznek. 

kalapfeszke: kalap teteje 
karima nelktil. 

k e 1 e V e n y : guta, siirii ver. 

kelevez: patko alaku fa- 
karima, a 16 labdra teszik 
nytSgnek pi. mikor legel. 

kerektalp: a kerek keru- 
lete. 

kiszallit: a fecske. mikor 
legeloszftr kirbpiti fiait. 

kifog: kifogad ; kiberei, pi. 
kifogjak a fOldet. 

kicsellen: a vad, mikor 
oldalvast kiter a loves elol. 

k i s has: a ferfi ole. 

korozsnia: komaajandek 
keresztelonel. 

lohos: az anyakacsa, mikor 
v€dlik. 

lorinczes dinnye: tul- 
erett, Icves sarga dinnye (L6- 
rincz napra rendesen tulernek 
a dinnyek) 

1 o c s g u z s : Karika, mely be 
a locset oldalvast beleakasztjak. 

iocs perecz: ugyanaz. 

m o r c s o s : mogorva, rideg. 



marokvas: evvel erositik 
a tengelyt, hogy le ne t5rj6ri; 

karikas marokvas: a 
tengely felso rcszen levo vas, 
mely a tengely koptatasat 
akadalyozza. 

nadfarkara aradas: igy 
nevezik az azon idobeli aradast, 
mikor a nid bokretaja mar 
kifejlett. 

p i t e: palacsintatesztabol fri- 
sen sQlt lepenyforma. 

pakosztos: nyalank. 

petrezsely emszoll o : 
kis csipkes levelQ, aproszemA 
szoUo. 

pipervocsok: kis ^bukdar"* 
kisebb a csorgokacsanal. 

p i t y e r e : amyekszek. 

polozsnya: tojas, melyet 
a feszekbe kell hagyni, hogy a 
tyuk mindig abba tojjek. 

pocsogos: pocsolyas, mo- 
csaros. 

porsoly: evvel megvasal- 
jak a kerek agyat, melyben az 

forog. 

re pit: a gabona, mikor 
huUatja szemet. 

szt. Andraspofa: gyu- 
ladt arcz. 

szironnya: kopoltyii. 

tapogato: vesszobol font 
feneketlen kosar kis vizbe valo 
halaszatra, 

t a r h 6 : mesterseges modon 
keszitett aludttej (magjat a 
barany vagy borjugyomrabol 
csinaljak). 

tartomanyos: visszatarto, 
ovatos. 

titog: dsit. 

iktkdzo: a kereken belQi 



TAJSZOK. 



91 



levo vas, mely a kerek. feire 
valo csuszasat akadalyozza. 

veszettdinaye: igy neve- 
zik a nyalkas belli g5r5g dinnyet. 



zap: mibol a kocsi oldalat 
csinaljak. 

Karpati Karoly. 



Ago; Agnes : 

fizetseg: neni nagy (izetseg, 
ha pi. valamit dragabban vesz 
egy-ket krajczarral, mint a 
mennyi az ara. 

gerizdes: a dinnye czikke 

k a c z a b ^, kaczabaj : noi, 
teli poszto felolto. 

k o 1 d n c z : koly5k. 



Z e n t a i a k. 

1 e V e s s : karton noi feldlto. 
p i c z e : horog. 
piczezni: horgaszni. 
s z av a 1: szavaz. 
s z a va z: szaval. 
szarnyek: a juhok fejese- 
kor, a bekeritetc hely. 
sima borona: vesszobol font 
slilt va j : foil vaj. 



(Bdcsmegye.) 



FOlop Adorjan. 



Hodmezovasarhelyiek. 



Acsarkodik: haragosan 

larmaz. 

bezszsel be tel: a ludak- 
nak mondjak. mikor be akarjak 
hajtani. 

bolond kocsi: vontato 

kocsi. 

buggattyii: vonalzo alaku 
deszka, melynek kifiirt ve^ebe 
madzagot hiiznak, s forgatjak. — 
Gyerek jatek 

c s a c s o g : sokai beszel. 

cziganykodik: ker vala- 
mit; erosen ker. kunyoral. 

d u r u s z a : czimbora, barat 

d u r u z s o 1 : erthe telle niil, s 
elfojtolt haraggal beszel. 

dQmmSg: duriizsol.^ 

elnaspagol: megver elver. 

elkampicsorodik: el- 

bamul. 

ellekozol: elvesz (?Szerk.); 
elpazarol. 

f e v a j i : parna, vagy akarmi 
mis fej ala valo. 

felpdszma: li^kSetlen. 



gebiczkel: folfele kapasz- 
kodik vmi utan. 

h a j z 1 i : bekeritett szGkseg- 
hely. 

hinynyog: i) sir 2) enyeleg 

hobortos: 1. felpaszma. 

insegpokrocz: rongybol 
szott pokrocz. 

k i c z i m.ba 1 : kihuz, kiran^^at. 

k i kaczimb al: 1. kiczimbal. 

k ode: falank. 
k 6 t y : sarga dinnye. 
k o r h o 1 : perel szid. 
k5t5szkodik: minden ok 
nelkCil sir. 

k 6 j i k a s : 1. felp&szma. 
lazsnak: gyapju pokrocz. 
Ichii z6: agytakaro. 
mihok: boros v. vizes kan- 

cso. 

m o t y 6 : ruhacsomag. 

m 6 g b u b o 1 : megver. 

ny^rvikol : nyavog 
macska). 

6 g y e 1 6 g : kodorog. 



(a 



93 



tajsz6k. , 



brok^eg: epQlet. 

pity ore: egy vagy ket lab 
mely keritetlen szukseghely. 

pity5rog: sir. 

pilar: konyha- 

p o V 6 d a 1 : fecseg, sokat 
beszel. 

rdtdrat: 1. hajzli. 

ripakodik, ripakszik: 
1. acsarkodik. 

T5 rok-B 

Abronicza: vizhordasra 
hasznalt pozna, melynek ket 
vegere ftlggesztik a sajtarokat. 

a gas: kocsogtarto. 

a 69-t gazolom: 69 eves 
vagyok. 

balvan y : tutaj, lap. 

b u d a : hely, a hoi a fat fel- 
dolgozzak, vagjak es aruljak. 

bosztan: konyha-kerl, vete- 
menyes ken. 

b a k a d z 6 : vastag furo, 

b a g r a n a : akaszfa. 

b u n a - V i 1 a g : forradalmi. 

csamecz, csamacz, 
csamicz (szerb szo) : szonak. ]?] 

dobontato: fapoznara 
erositett halo, melyet a bokor 
alatt hasznalnak. 

d u c z i : sziir, leves. 

dumentat: az a helye a 
hajonak, hoi a kormanyos jar- 
kal. 

erne 16 halo: poznara mint 
emeltyu erositett halo. 

fasina, rozse: levagott 
fiizfa. 

folveres: a hazteto nada- 
zasa. 

g i r i z d : gerezd. 

g u z s : az a helye a hajonak, 
hova az evezot dugjak. 



s e d e r 1 1: nem gondol vala- 
mivel. 

sender ft: epii. (? Szerk.) 

sziityongat: pirongat. 

tappa, tappot: lepessel, 
p. o. «nem mogyok egygy 
tappa V. tappot se tovabb.** 

z s e b r e : nyelvnek vagy 
szajnak a sebje. 

SzoLLOsi Imre. 

e c s e i e k. 

gunyacz: paraszt sziir. 

gyi ke: jojjdn kend. 

h e g y e 1 1 6 : vekony hosszu 
fur 6. 

g u g o r a : csavar alaku 
pozna, melylyel a hajot a part- 
hoz vagy a parttol eltoljak. 

i s z k a b a : ket oldalan meg- 
hajtott hegyes sz5g, melyet a 
hajoknal az egymas mellett 
ievo deszkak megerositesere 
hasznalnak. 

j a r g a n y : fapozna, mel>lyel 
a fenakadt hajot a zatonyrol le 
emelik. 

kaczagany: nomente. 

kanko: posztobol kesztilt es 
terdig ero paraszt gunya. 

k a 1 a n y i s : kanalis. 

kanta: ftlles kancso. 

kecze-halo: csonka kup 
alaku halo, melyet fogokent 
hasznalnak. 

keszer: kapa alaku fejsze, 
melylyel a hajo reszeit keszitik. 

kisefa: keresztfa a kocsik- 
nal. 

k o 1 e b a : hajo-szobacska. 

k o t e r : fa kamara. 

lelek veszto: kis csonak, 
melybe csak egy ember fer. 



TAJSZOK. 



q3 



li ma ny: drveny. 

pendely-halo: olom go- 
lyokkal terhelt veto halo. 

piliczke, binczke: ket 
oldalan meghegyezett fadarab, 
jatekszeriil hasznaljdk, 

pirity-halo: vono-halo, 
melyet a folyopart kdzeleben 
meleg idojaraskor hasznalnak. 

pitlis-malom: henger 
malom, 

p r 6 s t y a : palank, fakerites. 

p i 1 1 i : dezsa alaku edeny, 
melyet a lovak itatasara hasz- 
nalnak. 

r e k e d li, lidercz, rakedli : 
roppentytS. 

rekli: kis noi bekes. 

r i b a d 1 i : szalag. 

roc ska: vizmen'to edcny a 
sajtdrhoz. 

rokola: paraszt szoknya. 

selmak, a nemet nSchelm". 

s u p a : f^szer. 

suppellada: szerszamtarto 
lada (Schubladen nemet szobol). 

Kecske 

A c s a 1 o g : szerelmetesen 
pajkoskodik. 

busan terem: busasan 
dusan t. 

csamango: kutyapeczer. 

csere-csala: cserebere. 

csomiszoni^ csbmcso- 
tatni, gyQmoszoni: a bort 
furkofelevel osszeverni. 

ellenkozik; A galleros 
kapa ellenk5zik a teglan. 

fa: hordo. 

h i b o g : inog. 

i s ta p i s t a z: trefal henczeg. 

ju talmas: olcso, ^juta- 
nyos". 



sosenyitram kS: soha 
sem latogat meg. 

stlftolni: a halat egyik 
barkabol a masikba rakni. 

s z a p u 1 y : vizmen'to. 

szakhalo: ket agu (talan 
bisaccusbol ?) 

szemetveto: ket ekalak- 
ban 5sszedIlirott pozna, melyek 
a folyokban felallilott fardokhBz 
sodort szemetet elteritik. 

t a j c z o 1 n i : tanczolni. 

t i m o n y : also evezo, mas- 
kep uszaly a hajoknal. 

t y u r a k : noi ruhara valo 
poszto. 

V i 11 i g - h a 1 6 : kis kerek 
halo, melyet a Tiszaba vetnek 
pozna nelkUl, csupan spargara 
erositve. 

v o n t a 1 6 : pi. egy rakas 
szena vagy loher. 

zavarja meg a kutya: 
mondja a paraszt, ha nem jut 
valami eszebe. 

Gretcs Jozsef. 

m e t i e k. 

k e s z e g : kecsege. 

ki b e szed: kifogas. 

kukoriczazik: him5l- 
h^mol. 

mbgnyarasodott a bor : 
nyiilos, 

o n d 6 : k5les heja. 

rudnakalhengedelmeskedik. 

ne szikorijjon: ne szo- 

rongasson. 

szusza tegla: Ssszeforrt t. 

to toj gat : bibelodik. 

v i g a 1 y o s a buza : ritkas. 

Tal, kanal cs5rdQles nelktil 
nem oszik.' 

Fekete Jozsef. 



94 



TAJSZOK. GYERMEKVERSIKEK. AI.LATBESZELGETESEK. 



Sze nte s i ck. 

(eiromlott a osztozni: veszekedni, szo- 



C s I V : cso 
csive). 

c 6 o z e : naplopo, csavargo. 

c s 6 V a : taliga, vagy az a 
kocsi, hielyen a malomba 6ssze- 
hordjak az 6rlend6 buzal. 
Ebbol: 

csovas: az a legeny, a ki 
hordja. 

gyertyazik: eszakazik ; 
kOlonosen oly korcsmai vendeg 
ki nem kolt, csak a gyertyat 
fogyaszlja. 

bekeverni: bemocskolni. 

1 e k r i : rekli, noi kis felso 
kabat. 

1 u s t a 1 : hever, lustalkodik. 

1 a j t : hordos kocsi, melyen 
tiJzeset alkalmaval a vizet hord- 
']ik. 

1 u d a s : ludkereskedo. 

ludaz: luddal kereskedtk. 

medvet fogott: nyomta- 
taskor, vagy vontataskor eso 
erte. 

nasankodik es nasan- 
kodik: nyulankoskodik. 

n y 6 1 : no. 

Gyermekversikek. 



valtani. 

ogyiteni: elegyiteni. 

platyi : fakbt es, kis fama- 
radek a tutajndl. 

e 1 s a s n y u I [?] : elsatnyul. 

kerem szivesen: kerem 
szepen. 

s z Q r j (i j 6 : sz5rnyen jo 
(ennek a tehinnek szbrjti jo 
teje van). 

s z 6 r j e n : szorjen meg lehet 

talalni, akar ma este is = na- 

gyon is. 
tiizmester: gyujtogato 

(nyilvan te voltal a tiizmester). 

nem maganak felelem: 
nem maganak mondom. 

-hoz, -hdz, -hoz b. -h o n, 
hon. — Kovacsek voltam. 
Kovacsek megyek e h. Kova- 
cseknil. -hoz. — A nevelo 
maganhangzo elott is tobbnyire 
csak a, foleg a gyermekek 
besze'deben. — A kik lassak. 
nem adhassa e h. a kik latjak, 
nem adhatja. 

Friedmann Bernat. 



Hej ! szcnaru szenara 

Szena szakad^ka, 

Benne forog kis mdnyecske 

Nyiit, nyut fonilAt, 

A nyalav^ nyalazza 

A bogyive bogyezi 

B6;4yem, logyem, jo baratom ! 



Oled akit szereccz. 
Eszt 6lelem, eszt csokolom. 
Komamdsszony lanya. 
Hej dudanom, tulipantom. 

gyonyoru viragom I 
Csoki bocskoros ! 

(K&rbc forogva £ncklik.).J 

Fischer Erno. 



AUatbesz^lgetesek. 

Mikor a disznok a cslirherol mennek haza fele, az Ores 
valu korQl sivalkodnak, s azt mondjdk a gazdasszonynak: „Roszsz 
gazdasszony! rSszsz gazdasszony!" A ludak meg a disznok korQl 
halkan ezt mondjak: „Az az az. az az az !" 



CSALADNEVEK. HELYNEVEK. . pS 

Midon a ludak a szoUobe mennek, de kdzzQlok egy saata 
az aroktol nem tud bejutni, az arok szelen elkezd larkalni, s 
ezt kiabalja: „Kata te, Kata te 1 hun mdaietdk be?" De jdn a 
csosz, megostorozza a ludakat; a sinta szarnyara kel, s ezt 
kiabal)a a tobbihoz : ^Tuttam, bogy ugy jartok !** 

Egy kakas kukurekol : ^Fbltakdrtunk." A mdsik ra kialtja: 
„Mdg is 6ttuk.* A harmadik meg ra mondja: «Varga Ferke." 

(H.-M.-Vas4rhcly.) 

SzOLLOSI ImRE. 

Osaladnevek. 

Raffai, Borcsok, Gera, Csind6, Csomor, Mdgori. Kurai, Kara, 
Kaszap, Szomos. Barta, Cs6, Szirbik. Kusz, Szani, Gebok. Fodre, 
Apjok. Ballabas, Csarno, Banyo. Bata, Labodi, Bodi, Killt^z, Bako, 
Spanyol, Csertus, Kakucsi, Batka, Bbkonyi, KStelvero, Kaskolo, 
Csordas, Barmos, Kardos, Greczi, Csala, Paku, Marsi. Dadogo, 
Binecz, Tapronyi, Bojer, Dajusz, Czirbus, Vata, Burunkaip Dancso, 
Gyenes, Joba. Dura, Turda, Panyor, Csatari, Kanakas. Pdnczel, 
Harcsis, Imri, Kosa, Cseke, Gyaponyi, Banczki, Poroszka, Huba, 
Hiripi, Safri, Kormdn, Borka, Zsarko. Mucsi, Both, Dandi, TSmori. 
Ber, Pallagi, Csindo, Bode, Borza. Kotorman. Konta. 

(Hak6, az ottani rcf. egyh. ]ev6Iliriban levo Mak6i kr6T)ik^b6l. 1»S6 elotti Idokbol.) 

KOMAROMY LaJOS. 

Helynevek. 

Ma ko. 

Varosreszek: Bujdk, Szelloriacz (szentL.)^ GirizdSs, Cziginy- 
Becs. 

A vdros hataraban eso elpiisztiilt helyek: Kopancs, Tompos, 
Rakos, Dal, Lele, Igds. 

Szantofoldek : Hatrongyos (a monda szerint hajdan hat 
rongyos szegeny ember szdliotta meg). Margita, Szemmiklos, 
Hajdova, Kis Mejje, Nagy Mejje, Vetye, Kingecz, SiVhogy, Bibores, 
Menoscsapacs, Batida, Pornyedomb, Kardszos, Ludas, Genes, Liics, 
Paptelek, Czirok mehosse, Pannahat. Rokajukashat, Kollathat) 
Borzhat, Ormoshat, Mogyoros, Gyiiriis, Hosszuszek. 

Sikok: Ors sikja, Lelei sik. 

Halmok : Vita-, Jangori-, Babaj-, Koronde-, Jukas-, Mikocsai-, 
Girizdos-, E16-, Kozep-, Feketehalom. 

Erek: Szarazer, Bogarzo-, Dali-, Jangori-er. Altaler, Horoer. 

Posvanyok bent a varosban : Sarnyomo, Potyeszto. 



96 GtifNVNEVEK. KORCSMANEVEK. NEPDALOK. 

Fokok: Szellorinczi, 12 51 szeles, 7 61 mely. a Maros 
i82i-i kit5rese ista. Mikocsai vagy Gyilkosto: hirtelen melysege 
miatt sokan belehalnak. 

Vetemenyes es szollos kertek^ ^zuszog6, Lesi, Borju-vdr, 
SzellSrincz. Kortyogo, Atlkics, 0.,<^^C<^ 

(Makd, az ottani ref. egyh. lev^ltiribaa levft Makdi krdoikibtfl.) 

KOMAROMY LaJOS. 



Korcsmanevek. 

Koplalo, betlehem [regente rozzant istallo volt, abban nyi- 
tottdk a korcsmat s az^rt a ma ott alio szep eptiletet is annak 
hivjdk meg]; villogo es kis-kati ; ezek tulajdonosai : koplalos. 
betlehemes, villogos. 

(Szeatea.) 

Friedmann Bernat. 



Gunynevek. 

Czira-korcsma: regi gazdajat Czira-nak hivtak. Ban- 
na! zs id 6: a Bannai-fele hazban lakik. Krumpli: a nagy- 
apja kezen egy krumpli-alaku kinoves volt. Paczak: (senki 
sem tudja, miert). K i s g o z 5 s : gyorsan jar, mint a goz5s. 
P 1 a j b a s z : hosszu es vekony, mint a plajbasz. M u d r i : a 
lovirol nevezt^k el, mert mindig arrol beszelt. 

(Szentes.) 

Friedmann Bernat. 

N6pdalok. 

I. 

Bajmok varos kis helyiseg Militicsi arany 6ra, 

Kdrflvdtte a zellenseg, Nizd m^g kis l^ny hany a zora ? 

Kardot k5ss5n a legenyseg Haromfdrtaj tiz^n^gyre, 

A lanyoknak jo egiseg 1 U) fo ruzsam a g5zosre. 

2. 

Haja haja retek haja R5vid a bakancsom szara, 

Beteg a szeretom anynya Majd Sfagy a labam szara. 

Anna 'zisten, hogy m^ghalna Annd *zisten, hogy Sfanna 

Barna fija rdm maranna. Az en ruzsam mdgsiratna. 

(Bafmok, Bicsmegye.) 

Fischer Ern&. 



Pesii k5ayvDyoinda*r^8zv^ny-idr8asig. (Hold-utcza 7. $z,) 



^Ugjeladk M. A GYA R szEHRESTTfl 

"^JT" N Y E LV R '*°° '"™' 



bArom Ivnyl ,^^^^^^, II. kef. Fo-DtCa. 

uruiooimal. SZARVAS GABOR. ^'^ "• 



IX. kotet 1880. MARCZIUS 15. ///. /fi^jef. 



NYELYEMLEK-TANULrMANYOK. 

I. A Veszprimi codex hosszii inassalhangz6i. 

Mennyire ^rdemes nyelviink emlekeinek meg reszle- 
tesebb tiinem^nyeivel is behatoan foglalkozni, erdekes 
peldaj'at mutatja a Veszpr^mi codex, mely egyik, eddigele 
nem m^ltatott tulajdonsagandl fogva jeles adatokkal tdmo- 
gatja az osszehasonlito nyelveszet teteleit s igy meltan 
sorozhato 6rt6kesebb s tanulsagosabb regisegeinkhez, ertem 
t. i. a kovetkezetess^g bizonyos iranyat, melyet a mdssal- 
hangzok hosszusdgdnak megjelolesen^I tapasztalunk. Regihb 
froink altaldnveve nem ligyelnek e tekintetre s felszine- 
sebben szeml^lve, hasonlot tapasztalhatunk codexiinkben 
is, rendkiviil nagy azon eseteknek szama, melyekben a 
hossziisag megjelolese el van hanyagolva; de van egy 
teljesen keresztiilvitt kovetkezetesseg, mely e rendetlen- 
segbol kiemelkedik, nevezetesen hogy egyetlen egy 
pelda sem meriil fel, hoi a mdssalhangzo hosszii- 
sagalehetetlensegnek bizonyulna be, s csak 
alig egy-ketto, melyet rokon nyelveink alapjdn, 
kutatasaink mai dlldspontja mellett meg ne 
fejthetnenk. firdekes analogidt nyujt erre nezve az Erdy 
codex, melyben szinten jelentoseget kell minden egyes 
maganhangzoi hosszusdgnak lulajdonitanunk s melyben 
megis szdmos esetben Idtjuk elhanyagolva megjeloles^t. 
Tdrgyalasunk kivdlolag az elso kez irdsdra vonatkozik, 
mely sokkal regiesebb nyelvet mutat fel tarsainal s mely 
ezektol tobb eliito tulajdona mellett a massalhangzoi 
hosszusdg megjelolese tekinteteben is kiilSmbozik, 

M. NTELvSr. IX. 7 



9^ MUNKACSI BERNAT. 

Feltiinobb tobeli hosszii mdssalhangzok taldlhatok 
kovetkezo szavakban : addatik 7., fellel 24., fe^it 7., hassad 
32., hassonlatos 19., i3., hunonotod i3., kesseru 8., 24., 

AAA 

ko^:(onom i3., 29., mossod^ tnossa (az elbeszelo alakban) i5., 
3o., muttat 32., fe//it 4., 11., ve\iett 19, e55i*^ 24., 29., 17., 
ciuffol 28., kissebb 3i., olletessek 8., tovdbbd ezekben: be\\ed 
24., (fwjppa 24., eg-e;f;{en 18. — Kisertsuk meg a felsorolt alakok 
hosszusagat, nyelveszeii kuiaidsaink alapjdn mutatni ki. 

addatik toje az esziben: anda-^ mordvinban: ando-^ 
lappban : adde^ fel lehet tehat tenniink hogy volt a 
magyarban is eredetileg egy *addo' to, mely ep ligy 
keletkezett assimilatio utjdn mint a lapp adde-^ mfg mds 
fejl6d6si meneiben az Erdy codex aadneek^ aadtam alakjai 
szdrmaztak. Nem okozhat nehezseget azon koriilm^n}', hogy 
az ugor -nd a magyarban rendesen i-ve valik, az assimila- 
tiora is talalunk peldakat, igy az ugor comparativus -mb 
a magyarban -bb s az ugor Ssugg- to magyar alakja : segg. 

fellel frequentative kepzett szo az ugor pslgs' tobol, 
melyben a kozepso hangcsoport assimilatioja folytdn 6p 
ligy keletkezett a magyar hosszii mdssalhangzos alak mint 
m. tollu az ugor tjg^- gyokbol. 

fe^^it denominativ k^pzese az ugor pstks- tonek, mely 
megvan e finn szoban : pitkd hosszu. A -fA:-'nak kesobbi 
'tj alakjdbol vilt a magyar hosszu mdssalhangzo oly fejlo- 
dessel mint a kesseru es hassad szavakban, melyek szinten 
hosszan fordulnak elo codexiinkben. Az firdy codex 
fee^wlt alakja nyilvan mds fejlod^si liton a megrovidult 
mdssalhangzo potlo nyujtasat mutatja. 

hassad szdrmazeka az ugor A:^^A:^-nak. Budenz az 
osszevetett rokon nyelvi alakokbol egy nem letezo *hassad 
alakot vesz fel a mai hasad eredetijenek. Ime a jol sejtett 
nyelvunk tortenetebol is kimutathato hangtunemeny ! 

hassonlatos csupdn mas kepzese az elobbi kjk^ gyok- 
nek s igy termfiszetes is hosszu massalhangz6ja. (A hasad 
es hasonlit jelentesi osszefuggese tekintetfibol v, 6. e kife- 
jez6st: siakas:{tott mdsa t. i. hasonlo tndsa.) 

hui^^onotod osszetett nevszo eloreszeben a hus:{0' to 
credetibb hosszu mdssalhangzojdt kell felismernunk. Budenz 
szerint a magyar hiisi magdnhangzojaban a mordvin : komsy 
osztydk : ;fW5 alakokbol kifejtett ugor k^m^s^, ^jszakugor 



NYELVEMLEK-TANULMANYOK. 99 

/f^r^- to P'je van osszevonva. Codexunk adata mds fejlo- 
desi menetet mutat a magyar nyelvre n^zve, benne a PS 
closzor hosszii -ss-ve assimildl6dott is csak ennek rovi- 
dultevel tdmadt a potlo nyujtdsos hus!{ alak v. o. fee:[wlt 
credetibb : fene- alakbol. — Az hogy mdr a« osztjdkban is 
elofordul yu$ nem bizonyit ellene; mert ez csakugyan 
fejlodhetett a Budenztol felvett modon a x^vjt alak j'-jinek 
a magdnhangzoba valo beolvaddsa folytdn, m(g a magyar 
mas uton jutott hosszu hangz6jdhoz. 

kesseru-ntV. a finnben: katkera- felel meg. A -/A-bol 
clobb //, eztdn s$ vagy ss lett v. 6. hassady fes^^^it. 

ko^^on mely k6s6bbi irokndl is hosszu k5zephaDggal 
van irva a finn kdske- s ziirj^n kdsjU alakok szerint term6- 
szetes fejlemenye az ugor kgsks- gyoknek. 

mossod az eszt mosk-y mordy'in : muske-y cseremisz: 
mosky ziirjen : mUkU szavaknak megfelelo hosszu mdssal- 
hangzos alak. 

muttat vildgosan mutat a Budenztol kifejiett eredetibb 
muxtat alakra, mely e szonak mordvin : tnuje-y finn muista 
e h. *mugesta masdbol kovetkezik. A ;ff kfisobb jt-v€ lett 
s ep ugy assimilalodott mint : tanittani eredetibb ^tanoxtaniy 
tanojtaniy tamjtani alakokbol. 

tellik toje a vogulban tagle-y finnben tdyte-y lappban: 
dievda-y tehdt mindeniitt mdssalhangzo bokrot mutat fel, 
minelfogva egy -W valtozdson keresztul konnyen fejlodhe- 
tett az ugor tsglg-nek assimildlodott hosszu mdssalhangzos 
alakja. 

essik megfelelo ziirjen mdsa us-y ez egy eredetibb sk 
hangcsoportra mutat, mely fenn van tartva a codexbeli 
alak hosszu massalhangzojdban is. Arra nezve hogy ziirfen 
s egyerteku az ugor : sk-val v. 6. ziirj. kosy ugor : kgsks" 
(MUSz. 79.), tovdbbd frequentativ ugor -sk a ziirjenben s. 
c^mffol alapszava kolcsonszo, melynek ^-je olasz ere- 
detijeben hosszan hangzik. 

ktssebb tudvalevoleg szinten kolcsonszo, melynek a 
csuvasban kizin : kev6s, kicsiny felel meg. Ezen alakbol 
valhatott a magyar kicsiny; amde a magyar-csuvas kolcson- 
z^sek kordban fel kell tenni egyszersmind egy letezett 
kidiky vagy a szokott csuvas hangvdhozdssal, mely szerint 
szo vegen dllo k elkopik egy kici alakot is, anndl is 



'too MUNKACSI BERN AT. ' 

inkdbb minthogy e k^pz^s kozos torok^tatdr k^pz^s. Ebbol 
lett a magyar kicsiy melynek e szerint valosziniileg semmi 
kSze a magyar nyelv teriileten beliil a kicsiny szoval, mert 
egy ktilon. k6pz6s kuI5n kolcsonvetelnek tekintheto epen 
ugy, mint a baj bajnoky kulcs kulcsdr kolcsonszavak a szUv 
r£szr6I. E kiii szo koz^p mdssalhangzojdnak okvetetlen 
hosszunak kellett lenni, mutatja teljesebb jakut alakja: 
kuddugui^ V. 6. csuvas piiHk 6s piiik. Ez eredetileg hosszii 
kemeny mdssalhangzonak k^sobbi megrovidiil^se igen ter* 
mdszetesnek fog feltunni ha meggondoljuk, hogy csuvas 
hangtorv^ny szerint csak kem6ny mdssalhangzo ejtheto 
hosszan s ennelfogva a Idgyulas bealltaval a rovidiil^snek 
is meg kellett tort^nnie. E megvolt hosszii mdssalhangzo 
nyoma a magyar kissebb eredetibb kiidebb-hen maradt fenn. 

olletessik hosszii mdssalhangz6jdt a finn viile- ,felhasit^ 
3 a liv r*/- ,darab' hosszii magdnhangz6ia magyarizza meg. 
Ezt ugyanis mint szdmos hasonlo esetben egy massal- 
hangz6i elem, p. g (sgs) beolvaddsa eredm^ny^nek tekint- 
hetjiik. Ennek vl-n keresztiil tort^nt assimilatiojdbol valha- 
tott a magyar //. 

A feltiino hosszii m^ssalhangzoval kepzett alakok 
r^szint olyanok, melyeknek kepzett voltdt mdr nem 6rez- 
ziik s alapszavukat is csak az osszehasonlitds segits^g^vel 
fejthetjiik ki, r^szint aflfel^k, melyekben hatdrozottan kive- 
hetjiik a kepzoert^ket. Az elhomdlyosiilt hosszii mdssal- 
hangzos kfipzesek a kovetkezok : juttok 35., 33., 23., 36., 
lattok (Idtok) 32., massod lo., :{erettek 22., tanittok 23., 
34., verettek 8., 27., -hattok pl. mindenhatto, hamissan. 
Val6szfnuleg t^vedesbol vannak hosszan frva az egyszer 
elofordulo kennet 9. es valUk i3. szavak, tovdbbd a ket- 
szer hasznalt hallok (morior) alak is. — Lassuk mik^pen 
lehet e kfipzfisek hosszii massalhangzojdt megmagyardznunk. 

juttok momentan kepzese az ugor j^g^-mk^ melynek 
mdsa a r6gi johtat. A -gt illetoleg -x^ ligy assimildl6dott 
/^ve, mint a muttat £s tantttatii szavakban. 

massod kepzett szo azon ugor gyokbol, mely megvan 
a finn mww, a magyar ma, most alakokban. Kepzese azonos 
az ^os ^es v^gu mellfiknevekevel, azaz eredeti -sk-bol valo, 
melynek a magyarban torvenyszeriileg felel meg a hosszii 
ss (v. 6. sdrossafiy viressek). 



NYELVEMLEK-TANULMANYOK. J 01 

lattoky \erettek momentdn k6pzesek a? ugor l^g^- cs 
^i^r gyokokbol. Lehet hogy -wf volt azon moment^n kepzo, 
melylyel ez ig^k alkotvdk s melybol ep tigy nyertek e 
codexbeli alakjaikat mint dtient\ rdttotta^ dialectice : tdt- 
iorog eredetibb dnteniy rdntotta^ tdntorog helyett. 

tanittok k^pzeseben jt eredetibb -x^ van assimilalva, 
V. o. a juttok es muttat alakokkal. 

verettek (verejtek, veritek) 6p ily modon alakult kepzes 
az ugor Vsrs- gyokbol, mely meg van e kifejezfisben : ver6' 
finyy tovdbbd e szdrmaz6kaiban : virdg, virrad, 

/wmiw^n val6szinuleg melleknevi k^pz^s egy ^hamo" 
igetobol , ep ligy mint hangvdltozdsbeli pdrja : lapis a 
lapo'b6\. Ez esetben a hosszu mdssalhangzo az ugor -sk 
kepzobol volna megfejtheto, mely megvan minden -5 kfipzos 
melleknevben. — Alapszavara nezve alkalmasan sorozhato 
a ^s^omoru^ szo csaladjaba, mely tudvalevoleg egy 5»m»- 
eredetileg „dunkel, trubsein" jelent^su gyokSrbol . ered, 
mely nyilatkozik e finn szoban is: sumu: kod. — Az 6s 
nyelvben ugyanis elvont fogalmak konkretekkel vannak 
yisszaadva s valamint a s^omoru lelkii eredeti jelentfise 
homdlyoSy sotit lelkii ligy konnyen megfer a hamiSy csa- 
Idrdj ravas^ fogalmaval a nem tis:(ta lelkiij soUt lelkii 
jelentese. Alakra nezve nines semmi nehezseg : hamos 
deverbalis kepzes a magyar ^homo- ig^tol, melyet code- 
xeinkben igy kell olvasnunk : hamdSy minthogy eredetibb 
*hamojos-h6l keletkezeti, melyben mds fejlod^ssel kozve- 
tetlen oka volt az I'-be valo dtcsapdsnak az utolso szotag 
hangzojdban. E j nyilvan nem mis, mint az ugor j (g) 
nomen verbale kfipzo, melynek egyik nyoma e szerint e 
szoban is fellelheto. — Jeles analogia erre 6pen az idfizett 
lapis szo, melynek koznyelvbeli lapos alakja eredetibb 
Vapos Hapojos alakb61 rovidulhetett, mi az i-be valo 
aicsapast is megmagyarazhatja. Anndl szUksegesebb e fel- 
vetel, minthogy Budenz kimutatta, hogy a lapos alapszava 
tulajdonk^pen ige, V. 6, meg a koldus fis dial. k6d(is ala- 
koknak egymdshoz valo viszonydt. Azon tiinemeny pedig 
hogy ugor szokezdo s magyarban h-v& vdltozz^k kozon- 
seges, V. 6. :{avar 6s habar^ hdboru eredetibb s^mb„-j hang 
ugor s„m„' gyok^rbol szarmazo alakokat. 



101 SIMONYt ZSIGMOND. 

hattok pi. mindenhatto, juthattok (juthatok) hosszu 
mdssalhangzojdt meg£rtjuk, ha nezzilk eredeti jelent£s6t. 
R6gi eml£keinkben mint ondllo ige fordul elo az effele 
kifejez^sekben : nem hats\ egy fiirtdt fejirri tenned. Ez 
ondll6 ige alapjelent^seiil felveheto ez 6rtem6ny: „hata- 
lommal, k£pes$£ggel, befolydssal lenni valamire, einiluss 
haben zur vollbringung einer tat," nem Icsz taldn ennfil- 
fogva merfisz felvfitel ha azt hiszszuk, hogy valamint a 
n^metben ligy itt is dtvitt jelentessel van dolgunk az eredeti 
kffg^' haladdst jelento gyok^rbol. E szerint a -hat eredetibb 
*'hajt'h6l szdrmazn6k(l.Ny,VIII.49.), s ez intensiv k6pz6sb6I 
szdrmazott elobb codexlink hosszu massalhangzos, kesobb 
mai rSviden ejtett alakja. 

Egy6b hosszu mdssalharjgz6s k^pzesek kozul kieme- 
lendok az ^at -^et -^os ^os -^ds -c^s k^pzfis, pi. illattival 4., 
aitattos 22.y ig., allattok (iUeitok) 32.^ tovdbbd: aldomassoniy 
keg/essen stb. Az elso pelddk magyardzatjdra szolgdljanak 
a HB. 6s KT. ez adatai: ktn:(otPy ildetv^ k{n\otVj ez utob* 
biakban pedig a hosszu mdssalhangzot az ugor 'Sk teszi 
termeszetess6. 

l^rdekes ragozdsbeli jelens^g van e hosszu mdssal- 
hangzos adatban : ottet 4., 3., 6., 22., 9., 25,, 27., 28., 3o., 
melyben egyedul valo nyoma maradt fenn azon jarulek 
mdssalhangzonak, melyet az engem &s tiged analogidk utan 
m^ltdn vdrhatunk a harmadik szemelyu n^vmdsndl is- 
Eredeti alakul egy *dptet kettosragu szo veheto fel, mely- 
nek r-je nyilatkozik az dp4 alakban is. Ebbol egyik fejlodes 
utjdn a p beolvadt az o-be, mdsik szerint pedig assimildl6- 
dott s e codexbeli hosszu mdssalhangz6s alakot alkotta. 

MUNKACSI BeRNAT. 



A REGI NYELVEMLEKEK OLVASASAROL. 

IV. Magdnhangzdknak meggrzese es hidnya. 

A) Arpddkori nyelveml6keinkben n^hol mfig meg van 
orizve egy-egy magdnhangzo, melyet a megfelelo ujabb 
szoalakokban hidba keresiink. Legfontosabb e tekintetben 
a t6vegi magdnhangzonak az alanyesetben megvolta. A 
rokon nyelvek s a magyar ragos alakok arra tanitanak 



A REGI K^YELVEMLEKEK 0LVASASAr6l. Io3 

benniinket, hogy a sz6to eredetileg magdnhangzon vegzo- 
dott; p. haly finn kala, lapp guolle^ m. hala-m^ hala-ty 
halo'tij hala-nk halo-nk 6s halu-nk stb. S ezt az eredeti 
hosszabb toalakot nemely szavaknak ragtalan alakjaban is 
foltilntetik meg okirataink £s kr6nikaink. Igy p. az diom 
neve Anonymusndl m^g dlmu^ a K^pes s a Budai kroni- 
kdban mdr rovidulve dim (Turoczindl mar dlom). Legtobb 
esetben az u ii magdnhangz6kat taldljuk ilyenkor a sz6 
v^gen, egyeb magdnhangzok ritkak s neha k^tesek. 

u: Nagu-Aruk Nagy-Arok ioi5., Nogwthu (de Naguth 
is) 10 1 5.; Hodu'Vturea Hadiitr^ve? hatdrut, Feheruuarurea 
(olv. Fehfiruvdrurea), Lua:{uhalma [o55.; bik-^adu introitus 
fagorum io86. | Melinhalmu 1 124. (v. 6. oszl. chlumu) \ Heyou- 
holmu 1 21 1., Saturholmu Zenuholmii Zeguholmu An. (Scegu- 
holm stb. 1. aldbb) | La:{du 1 2 17. Vdr. Reg.(La:(d 1 2 16., most Ld:Oy 
Fyiforku erdo i224., Morodeku is Morodec 12 16., Tanalchu 
1229. (es Tanals i235.) VR., Mogos Mortu i235. (Mogos 
Mort 1278.) I Anonymusndl: Saru (Saar mdr i23o.), Saru- 
uavy Bulhadu (Bulhad i254., Bolhdd), Hungu (Ung), -var^ 
Lopomu (Lapincs), Zobolsu^ BorsUy Paco^tu^ Surctisar (So- 
roksdr), almu. 

vl: Feheru (uarurea)^ Fi:{egmonoruakeretcu io55., silva 
nogkereku 1067., iubut sedu 1087. | Kengelu helynev 11 24. 
(de Kengel mar 1075.); Cerufa 1193.; wegu-homoc 1194. 
(weg'kerth 1275.) | Beregu 12 16.; Vendegu 1217. (es Vendee 
1 2 16.) VR. ; Curtv 1245., Kurlu 11 38. (de Kiirth ii56. : 
Kiirt falu Csallokozben) | Anonymusndl : ^erelmu^ Hetu- 
{moger)y Zenu{holmu\ Lelu {Lei K6z., Leel Tur.). 

i: Babarc\i Babarcz ioi5. | Kupanchi Kopdncs 12 17., 
Felkapusi Felkapus 1217. 

u 6s i vdltakozva: Hotarholmj' I2i4., v. o. holmu. 

ii 6s i vdltakozva: Kereky 1216. = Kereku i235., falu 
Biharban; Echi 1287. = Echu 1221. (de Ech mdr 1262. = 
Ecs^ falu). 

?o: Hodunogio VR. 1216., 12 19., Hodnogio 12 19., i235. 
{Hodnogy i2i4., Hodnog 1217., i235. Hadnogj 1216.) 

?o: Kiseukorva i3oo. : Kiskarva, falu Esztergom mben. 

c : vadum quod rene dicitur i248., Gj^mulchebuchur 
1270., Sukete nonev 1198. (Siiketl). 



104 SIMON.YI ZSIGMOND. . , 

A Halotti Besz6dben mar nincsenek ilyen teljes ala- 
kok, egyfib a munhi szo, mely taldn nem mellfikn^v {munhi 
uruiag tehdt nem ,mennyei orszdg*), hanem a menny fonfiv 
teljesebb alakja; v. o. mennye-i. 

E teljes alakok veghangzojdt Toldy F. a nemet aiis- 
laut szerint kihangids-nsk nevezte s apro betuvel irta, 
mint valami l^nyegtelent, mintegy jdrulfikhangot, mely 
taldn ugy ragadt hozzd a c3. szdzadban a ig. szdzadbeli 
szohoz, — mintha a regi utu a mai ut-hol keletkezett 
volna, nem pedig a mai ut a r6gi utu-boX. Mi nem irhatjuk 
6s olvashatjuk tobbfi ligy, hogy «^", dlm^ stb., hanem 
megbecsiiljiik ez erdekes nyelvtorteneti adatokat, mert 
megegyeznek azzal, a mit mdr a rokon nyelvekbol is 
kSvetkeztetniink kellett. 

Neha az drpddkori alak a sz6 belsejeben is mutat 
egy-egy magdnhangzot, mely azota elveszett. Igy: Asavan^ 
thUj Asoanthuy Asuanthu Asvanyto i252., ereiteuen (olv. 
eres\teviny) 1293. | Baluvana^ Baluuan io55., Sitoua Zsitva 
1075., 1124. I Zagava Zagyva 1265., Rakusi 1272. Rakossy 
1279.: most Raksi || Belud B61d 1217., Bagod Bagd 1217., 
ad arborem Hams {hdrs?) 1297. — Vannak esetek, hogy mai 
nap is vdltakoznak ilyen teljesebb alakok a rovidebbekkel, 
p. dlla-nak : dll-nak, fesiite-ni : fes\it'niy vfga-sdg : vig-sdg. 
Szdmos esetben csak kovetkeztetjiik a teljesebb alaknak 
hajdani megvoltdt; p. *tndo scit, ^tudo-ni scire (v. o. tudo-k^ 
tudo'tty tudo-mdiiy^ es reio ,ri, ordit', vio-ni vi-ni B. es M.), 
*s:{4pe'Seg (v. o. s^ipe-n es vfga-sdg) stb. Ide jdruln6k m6g 
az afifele kolcsonvfitelek, minok palica : pdlc^a^ malina: 
mdlna stb. 

B) Viszont foltiino a maganhangzonak hidnya az 
drpddkori emlekeknek sok sz6alakjdban, melynek ma egy 
magdnhangzoval tobbje van. Ismeretes dolog, hogy nyel- 
viink nem szereti a mdssalhangzocsoportokat, kivdlt a 
szonak elejfin es vfig^n, s azert ilyen esetekben egy-egy 
jdnilek magdnhangzoval konnyiti a kiejt^st. Ez a jdrul^k 
magdnhangzo meg nines meg a kovetkezokben : 

a) Szldv brat: bratim baratim HB. ; szl. kraiun: 
Crachun 1221. Crachin i2i4. (de Karachyn mar io55., 
Karachon 121 1.); Christut keresztiit i238. ; villa cruci- 



A REGI NYSLY£MLEK£K OLVASASAROL. Io5 

ferorum Cry^tyan (=: kereszty^n) vocata 1278.; Kris 1279,, 
Cris An. (de Kewres mdr 1198., Keurus i254. : a Koros 
folyo); Plys megye 1285. (Pilis i255., 1274). 

b) [Holmu:] holm i3o3-ig, p, Zigholm 12 16., Scegu- 
holm 1217., Agosholm 1229., holm i234., i244., 1259., 1272. 
{Ketholonl u58., Kuhalum 1228., Kuhalym i234., holom 
1257., 1283., Hodholom i258., Feketewholum 1265., 1269.) | 
Molm-halmu 1075. (Malomsok 1217., Molumuta 1277.) JCoiw- 
lou^'Orm 1208.: orow | Hormu Ferteu io55. Jerney szerint 
a. m. hdrom ferto {Harum kurthwely Harum Thulfa 101 5., 
Haromheg 1291.) | Nogberk [269., J^ttorier/? 1282. (de 
Bereck mdr ii45., sot Zdwabereke 1280.) | JCwes arc 1193, 
(olv. ar/r,- aroA mdr 1009., 121 1. stb*). — HB., Ehr., sot 
gyakran B. es M. is hotolm, :{erelm^ fejedelm stb. 

c) Szokozepen: Mortva 126c. — morotva. 

V. A mdssalhangz6k. 

A mdssalhangzok kozul csak hdrom-negy dd — az 
olvasast illetoleg — alkalmat jelent6sebb megjegyz6sekre. 

Elso helyen a x es x hangokat kell emliteniink (a 
nemet ach es icA-fele hangokat). 

Hogy a HB, a ch betiikkel x hangot jelol, azt mdr 
Revai dtldtta (1. Ant. 74. I.), sot eszrevette mdr azt is, 
hogy ez a hang szolgdlt dtmenetul az ugor A-tol a mai 
magyar A-hoz olyan szavakban, minok Aa/, hdrom stb.: 
HB. choltaty charmuly chomup, o:[chiii. R6vai csak ebben a 
negy szoban olvasta igy a ch betuket, de igy olvashatjuk 
a HB.-nek minden cA-jdt, kiveve a :(iimtuchel szoet. Igaz 
hogy turchucat es iochtotnia ma torkukat es iktatni^ de 
lehet hogy itt a x hang fejleszt^se a HB.-nek dialektikus 
sajdtsdga, mely a koz nyelvben nem tudott Idbra kapni. 
A ^{oboducha szot R. c5-vel olvasta, de Mdtyds F. kimutatta 
(MNyelvtudomdny II. 56.), hogy a HB.-ben nem lehet a 
cA-nak ezt az ^rt^ket tulajdonitani, hanem hogy e szdalak 
osszefiigg az egy^b nyelvemlekekben elofordulo s^abaddha- 
fele alakokkal. Hogy \oboducha a. m. s^oboduxtfi s hogy 
ezek az ig^k egy^b alakjaikban is igy hangzottak: siobo- 
duTfJdni^ szomoroftaniy arra nezve 1. Az ugor modalakok 



*) V. 5. Telkf 1194., 1211. Somogyban, Telkusfeu 1165. Ndgridban, de telitk 1280., 
Dienetteleke 1228, Kewrtwelteluke ISOI., Teluki faiu KomAromban 1291. 



I06 SIMONYI ZSIGMOND. 

i5. 1. (Nyelvt. Kozl. XIII.) — Uromchu\ e helyett van irva: 
urofnC'Chu\. — Jancs6 (Figyelo VIL Syo.) kfitsfigbe vonja a 
X hang megvoltdt, de okai sokkal gyong^bbek, semhogy 
dSntok lehetnfinek. — Igaz hogy magdban a HB.-ben 
x:holtat mellett van mdr halalddl hol:(^ hogy mulchotia elle- 
n^ben u. o. hotolm s a KT.-ben mdr tudhotiuc van, s hogy 
p. a HB. chomuV']2i elleneben mdr egy ii38-ban irt okirat 
hantu-t mutat, de ilyen ingadozdsokat megmagyardz r£szint 
az irds pontatlansdga, reszint a tajszolds kiilombozossge. 

A HB-en kiviil is elofordul a x hang, fgy kell olvas- 
nunk a KT. rohtonc szavdt; ro^tonk : rajtunk =i s^obodu^t : 
siabadojt = Paiachta i265. : Palojtha 1264. (ma is, falu 
Hontban). Tovdbbd : Apurcholma 1261., Huvius \uchugo 
i3o«., cum virgulto Veres- chara\th 1218., Bucharii pohdr- 
nokok 1249. Tudjuk, hogy haras\t qs pohdr kolcsonv^telek, 
melyek x hanggal jottek at nyelviinkbe, ep ligy mint a 
mai marhaj balha stb. — Az Ehrenfeld codexben (Fer. leg.) 
is van m^g charmad 6. 1., de o. harmad is. 

Valoszinuleg a x (nem. ich) hangot kell olvasnunk 
magas hangok man ezekben a szavakban: Bichorienses 1217. ; 
meiechtelen-htg 1278. : me^ejtelen^ sot Me^itelenheg mar 
1263.; Ruhtukeuri 1223., Rehtukeur 1299.: most Rojtok; 
Rechteg i245.: most Retteg, Erdelyben. Ide tartozhatnak 
meg : mechett Ehr. cod. 73., v. 6. mulchotia; es neche\ 0. 39, 

A nemely esetekben meg nyelveml^keinkben meg- 
orzott, de ma mdr elveszett v hang szinten nem olyan 
jelent^ktelen, hogy Toldykint aprobb jegygyel irhatnok. 
A HB.-beli vi:{e vimaggomuc^ xntetvinec stb. 6s a KT.-beli 
ke^detiiitul e szavaknak osszehasonlito fejtegetesfiben na- 
gyon is jelentos adatok, s p. az utobbiakra nezve Budenz 
kimutatta, hogy a v eredetileg fontosabb eleme volt a 
kSpzonek mint a t (v. o. Ny. IV. 69., i32.). — Vimdd az 
imdd alakkal vdltakozva m^g az Ehrenfeld c.-ben is elo- 
fordul lobbszor {yymadny 45., v)rmadgo:[\onky pymadsagon- 
ban 6., vymadko^nak i3.). — A 3. szem. nfivmdst {w, vv^ 
wty uvty vpt) nem olvashatjuk Revaival (Ant. 21 3.) kezdo 
I'-vel, mert ma tudjuk, hogy e nevmds az ugor alapnyelv- 
ben foghanggal kezdodott, s ebbol fejlodhetett ugyan a 
nehol olvashato Ao, A/7, de nem a R6vai folvette v6. 



A REGI NYELVEMLEKEK 0LVASASAu6l. IO7 

A HB.-ben, ligy litszik, csak 6 6t olvasando; vagy taldn 
az vp uvt vvt irds 6v 6s ovt kiejt^st jelent? v. o. ov-i s a 
Weszp. c.-beli ottet^ azaz *dvtet. 

Fontos a szovegi v a miv tiv iv nfivmdsokban (az 
ut6bbi mfig megvan ebben : bvik^ azaz *6V'6-j6k). Tovdbbd 
a chomuvy keseruv^ iovben szavakban, melyekben a v mds- 
salhangzot ki kell ejteniink, nem csak az£rt, men a B. M. 
codexekben, Telegdinel, Medgyesinel stb, fordulnak meg 
elo egogoueky nag allatoiiak^ nehei ^rkolchiiuek^ suruven- 
f^le alakok (1. R6v. Ant. io5., 21 3., ellenben Keseru helynev 
mdr u38.), hanem meg ma is megvan az a j^ a ham{u)vasy 
keser{u)ves stb. alakokban. — Kiilomben ezekrol is a foly6 
cselekvfis igeneveirol (jaroVy volov) megemlekeztiink mar 
font a kettos magdnbangzokrol szoltunkban. 

ferdekes meg a mai s megfeleloje namely szavakban. 
Tudjuk, bogy az ugor alapnyelvnek nem volt 5, hanem 
csak s\ hangja, s a mi s-iink reszint az egyszeru ^f-bol, 
riszint (mint a nimetben) az s\k hangcsoportbol fejlodott. 
Mdr most az eredetibb s^ hangot Idtjuk az effele adatok- 
ban: E\ceu iigS. ma Oskii; Zulkus Sulykos, folyo 1227.; 
Zamson i248. ; Zenthmaria Somorja 1287.; Scewenij Sceven, 
Zeuuen Sovfinyhdza? Kez,, az Ehr. c.-ben a sepes mar 
$eipuen 80., de mig :{ennieuen is 27.; Komloui-orm Komlos 
orom? 1208. SiMONYi Zsigmond. 



TOMPA MIHALY KOLTEMENYEINEK NYELYI SAxJATSAGAI. 

II. 

I. Sz6hasznalat. 

Allatokra vonatkozo kifejezisek. 

Koltonk az allatokat igen szereti, s nala meg gyak- 
rabban kepezi a koltemfiny targydt allat, mint Aranyndl s 
Petofinel. Kiilonosebb ragaszkodassal viselkedik Tompa a 
madarak irdnt. Sok verse csak azokrol szol, nimelyikben 
csupan madarakkal foglalkozik. (A Fecskehez I. 67. Pacsirta- 
dal II. 20. A solyom II. 36. Kuvik II. 70. Fecske, golya II. 
225. Ozvegy golya IL 263.) 

A madarakrol inekelve, velok tdrsalogva az embe- 
rekhez intezi szavdt. (A maddr fiaihoz. Csalogdny is sas. 



loS VOZARI GYDLA. 

V 

A golydhoz.) S ugyanez mondhato Tompdnknak sok olyan 
kolt^m^nyfirol, * mely uovfinyrol, termfiszeti tiinemenyrol 
eml^kezik. Szdmos muvenek megjelen^se olyah idoszakba 
csett (5o-t61 59-ig), ihidon a nemzethez mdskfip, mint 
allegorikus modon beszfilni nem lehetett. 

Koltonk p. ki j6l ismeri az dllatok termfiszetfit, szo- 
kdsait, meglesi oket cselekedetokben, s pdrhuzamba dllit 
embert es dllatot, nem ritkdn az eszes teremtmenyek 
rovdsdra, (A hangydkhoz I. 147.) Az dllatokat beszfiltetve a 
szabadsdg eneket zongi, a Idnczokban sinylodo szolgasdgot 
megveti. P. A denevfirben, mint onmaga is megjegyzi, a 
k6penyegforgat6 hazadriilok rut k^p^t Idtja. 

Sokszor igyekszik megmagyardzni a nepies folfogds 
alapjdn namely allatr6l elterjedt v61em6nyt, kozhiedelmet. 
(Lidercz. Keresz.) Szoval sokf^le vonatkozds van muveiben 
az dllatvildg legkiilombozobb egyedeire. Valahanyszor csak 
ir rolok, mindig mas-mds tulajdonsdgukkal ismertet meg s 
az ezek koreben sziilemlett gondolatait kiilonbozo ruhdba 
Bltozteti. Kepei a mellett, hogy konnyen szeml61tetnek €s 
szembetiinoen el^nkitnek, mfig nagyon jol is illenek a fol- 
vett tdrgyhoz, s tUdlva taldlnak, p. mikor az oromet kis 
csacsogo maddrnak (II. 23.), a nydjas bizalmat fehfir galamb- 
nak (IL i25.), az ifjiisdgot vig fecskenek (11. I24.), a bizal- 
matlansdgot hideg feregnek (II. 26.) nevezi. llyen kedvesen 
mondja ifjukori abrdndjairol, majd az egyszerusegrol 6s 
leendo csalddi elet oromeirol : 

< 

Voltam egykor, nem vagyok mar solyom, 
Tiilrepiilni berczeken, folyokon ; 
Az en vagyam nem sziklara feszkel, 
Megelegszik kis bokor t5vevel 

Hir, dicsoseg fQlmileje csattog: 

S elsimulnak lelkemen e hangok ; 

A mi rabat, a mi elragadja; 

A boldogsdg hazi pitypalatyja. — V.6. meg IV. i4o» 

Mint fontebb is erintve volt, s mint a legkozelebb fol- 
hozottakbol is kitunik, Tompa kivdloan a madarakkal szeret 
bibelodni. Vdgyodik boldog egyszerusegok utdn (I. 276.) 
Inti az embereket, hogy a madarakat szeress^k (II. 20O. 



TOMPA MIHALY KOLTEMENYEINEK NYELVI SAJATSaGAI. IO9 

A szomoru idoszak hangiilatdnak megfelelve leirja az 
ozvegy golya sorsdt, s ennek elhagyottsdgdt festve, fajdal- 
masan sohajt fel : 

Ez a m^dar mintha sorsunk 

E1& kepe volnal II. 264. 

Ugyesen hasznalja fol a nepies gondolkozdsm6dot 
azon oldalrol is, mely szerint izenetet kiild a maddrtol a 
messzelako hazafiakhoz. (A golydhoz.) Ez dltal a magyar 
n£pdaIokban is foltiinedezo ama kedvelt lev^lhordoi tisztet 
is teljesitteti a maddrral, melyet Arany is oly szepen 
alkalmaz Mdtyds anyjdban a hoUora. (V. o. Arany balladdi, 
magy. Greguss 46. 1.) 

De mdsr^szrol a madarsereg is megkapja a magd^t. 
Nem kesik n^melyiket megdorgdini „ubi bene, ibi patria"- 
f61e elve miatt (II. 225.) vagy a gyarl6 6pitkez6sin6d6rt 
(III. 283.) stb. 

Ha nem tudn6k i^ Tompa ^lete rajzdbol, hogy a 
termeszetet szorgalmasan, nagy sikerrel tanulta, s hogy 
elmeletilcg es gyakorlatilag is j6l ismerte azt: bebizonyi- 
tandk muvei, melyekben az dllatok dolgdt a legaprobb 
reszletekig s megis kellemes m6don adja elo (IV. 6o., ii2., 
i35. stb.). A tudomdnyos elnevezest leggyakrabban.nepiessel 
csereli fol, s ez dltal is koltemfinyei szelesebb korben 
vdlnak teljesen 6Ivezhet6kk6, p. a festo csiga tudomdnyos 
de rossz nevfit, a festoncz szot jegyzeieiben megemliii 
ugyan, dmde verseben nem haszndlja. (A vitorlds csiga IV.) 

Ide jegyzek nehdny dllatnak 6s testr^sznek nagyobbdra 
nfipies, olykor-olykor nem ismert, nev^t, s a rdjok vonat- 
kozo hangok 6s cselekv6sek jellemzo elnevezeseit 6s par 
6rdekes tulajdonsdgot: 

Emlosbk: csiko V. 122. denever III. 252. ttindelveny IV. 
160. fenevad VI. 229. foka VI. 22 5. komondor I. 3oo. kopo V. 
87. menyetke II. 116. paripa V. i53. tino V. 210. VI. iSy. tulok 
VI. 238. Ono III. i48. ttszo V. 122. 

Madarak: bibicz I. 209. b5Ionbika IV. 62. czinke I. 91. 
169. gacser IV. 160. gerle IV. 257. gerlicze II, loi. godeny V. 
201. gyongyver IV. 160. kacsa II. 65. kanya II 37. karakatna II. 
160. kara katona N. Sz. karvaly II. 38. kocsag V. 201. kuvik 11. 
70. halalmadar mdsutt. Itba, lud. I. 257. pinty I. i52. pipis III. 10. 
-szarcsa V. 44, turul III. 157. v. 6. Arany Kevehaza. tubacska V. 
16. viharmadar IV. 11. 



I 10 VOZARI GYULA. 



Bogarak: cserebogar II. i3i. darazs V. 34? dongo IV. 
ii5? fenybogar IV. i35 lalan ugyan az, a mi IV. 167 Szeat 
Janos bogar. kabocza II. 18. VI. 87? („apr6 saskafaj, masok 
szerint tlicsok" CzF.) pille I. 236. IV. i32? lepe IV. ii5. 
selyembogar IV. 112. siraso IV. 4i. saska IV. 112. kereszbab IV. 92. 

Fergek: kukacz IV. 92. nadaly V. 19. nyfl III. 194. 

C si g a k : festo cs. IV. i4. hajos cs. IV. i3. vitorlas cs. IV. 4. 

Sarkanykigyo V. 121. 

Testreszek: bambo IV. 4. begy II. 38. csiklo V. 60. 
cstirbk ; csOrkin a falank 16 beklyot csSrgetve jart V. 58. cstir- 
kig dagasztvan lovaik a sarat VI. io3. atvitten: csQrkSs sator- 
hegy I. 66. ttilok VI. 238. tQr6k V. 60. 61. szQgy V. 6a tollu- 
szal IV. 62. 

Allathangok: Az 5lyfl, karvaly, solyom vij jog II. 4o. 
VI. 179. vijjogo 5lyv. I. 198. jajgat a sirdly I. 176. (Vajjon 
mi a sir^ly nepies neve?) a pipis csicsereg III. i3. kuvik 
ku vi k (a halalmadar hangja es masik neve) V. 70. a galamb 
turbikol. V. 169. a gerle bug I. 267. I. i52. I. i52. rigo- 
fUtty I. 1 52. a szarka csereg I. 254. hollo: kar, kar III. 
162. a golya kelepel II. 263. csattog a fUlmile II. 107. 
csattogo madardal ; ezer madar csapkod, hapog, riad. 
IV. 60. hdpogo gacser IV. 16O. kotyog, pity eg a szunnyado 
fajd eiszeledo csirkeinek V. 198. a vad madar sir, kelepel, 
hipog I. 3oa j ajongva ropked legben a gyors siraly IV. i5i, 
(a solyom) csipog II. 43. (a pelyhes madir) sip eg I. i32. IV. 
62. a battyiifiu sipeg. IV. 62. | czinczogo denever IV. in. | 
lulok, bika b6mb5l IV. 61. bom, bbm u. a. IV. 198. | a pok 
ketteget II. 149. 

Cselekves, allapot: barkaly kopacsolasa I, i54. 
a csirkek mar kivagtak II. 39. meg lip pen a fQrj IV. i48. 
kisuhan (a fecske) I. 58. lihegve bukott a habt5ro szarcsa IV. 
i48. Ql toUaszkodva a buko szarcsak hada; a bibicz fenn 
kering, vagy lenn begyeskedik IV. 159. gubbad a pacsirta 
VI. 112. I kotlos II. 38. tojo II. 36 I kerodzik V. 58 | bogarzik 
(a gulya) V. 59. czorkaz (az eb) V. 256 | megverdik a fenevad 
II. 242. a vad siirun rebben, riad VI. 178. meleg feszken a 
madarka ejszakara meglapul II. 255. V. o. IV. 160., hoi 
effele boven talalkozik, es IV. 62. 

Tulajdonsagok: tojasivo, k5rm6s sas IV. 160. 
h 6 k a szarcsa V. 44. s Q k e t fajd. IV, 257. i r o m b a jercze IV, 
160. szeles rigo II. 117. suta fQrj. V. 11. csicsergd madar 
1. 247. vedlett szarny II. 24o. meg nem verdett 16 VI. 66. 
VI. 73. kesely 16 I. 27. sarlohatii 16 VI. 66. 



TOMPA MIHALY KOLTEMENYEINEK NYELVI SAJATSAGAL III 

Hangyazsombek, VI. 89. hangyaboly V. 38. 
Kik5lC egy t y li k a 1 j a irot (ironice) II. 64. 

VozARi Gyula, 



MEG EGYSZER A SZUNETJELEZ^SROL. 

Mindaz, a miket e folyoiratban Kirdly P. a sztinet- 
jelezesrol elmondott, igen kitiinoen £s helyesen volt el- 
mondva; s. valoban 6hajtand6 volna, hogy azt necsak a 
tanari kozons^g egy resze^ hanem minden, irissal foglal* 
kozo ember elolvassa, megtanulja s alkalmazza. Mert 
borzaszto az a tdjekozatlansdg, hogy ne mondjam, tudat- 
lansdg, melylyel e tekintetben l^pten-nyomon taldlkozunk. 
£n fogaddst mern^k tenni arra, bogy az irdssal fogIalkoz6k 
7oVo-a nem tud a sziinetjelelokkel bdnni; ir6 meg alig van, 
kin^l erre n^zve kovetkezetess^get taUlndnk s irdsdbol 
tanulhatndnk. 6s cz nagyon szomorii dolog. Ezen — 
nezetem szerint — csak ligy lehetne segiteni, ha valamely 
hozza^rto egy terjedelmes javaslatot csindlna; ezt, egy erre 
vdlasztott bizottsdg megbirdlna s megdllapoddsdt aztdn egy 
kiilon fuzetben a nagy kozonseg szdmdra kiadnd. 

Nem drt tehdt, ha v£lem£nyeinket addig is szelloztetjiik. 

Kirdly Pdl az firtelmezo helyes f61irdsdr61 szolvdn, 
azt mondja, hogy a birtokos jelzo ertelmez6j6nek csak 
elotte leven sziinet, sziinetjel is csak el£be irando, 
hacsak nem mondatot zdr ; pi. Zrinyinek, a koltonek 
munkdi... 6n ezzel szemben azt dUitom, hogy a birt. jelz. 
ertelmezojenek nem csak elotte, hanem u t d n a is van 
sziinet, tehdt oda is vonas teendo 5 pi. 

Zrinyinek, a koltonek, munkdi kev^s ember elott 
ismeretesek. — Csoddlkozom, hogy K. P., kinek oly kitiino 
hallo organuma van, itt nem erez sziinetet. 

Sot tobbet mondok. Nemcsak az egyfajtdju, de 
sokszor a mdsfajtdju mondatr^szek kozt is tartunk 
sziinetet, hova, e szerint, szint^nvonds teendo; 
pi. Zrinyinek, a koltonek, munkdi, kev^s ember elott 
ismeretesek. 

Itt a munkdi £s kev^s kozott is szOneteliink annyit, 
hogy ezt vondssal jeloljuk. Konnyen eszreveheto p. a 
kiilombseg e k6t mondat ertelme kozott: 



112 DENGI JANOS. 

6n nem teszem... .. fis: 

E n, nem teszem... 

Vagy: Egy hozzderto... javaslatot csinalna; ezt, egy 
erre vdlasztott bizottsdg megbirdlnd. 

Aztan ez a mondat (vagy bdrmely ehhez hasonlo): 

Mdtyds az igazsagos istentol kivdlo tulajdonokkal volt 
megdldva. ... 

K^tfelek^pen irhato a kifejezendo gondolat szerint; igy: 

Mdtyds, az.igazsdgos, istentol stb. Vagy: 

MdtydSy az igazsdgos istentol stb. 

Ez utobbi mondatban is vonds kell Mdtyds utdn, 
6ppen a most emlitett okok miatt. 

Szerintem tehdt a vonds alkalmazdsdnak szabdlya igy 
hangzana : V o n d s irando minden olyan helyre, 
hoi a mondat kimgndds^akor sziinetet (a legrovi- 
debbet) kell tartan unk; tehdt ligy az egyfajtdjii, 
mint a mdsfajtdju mondatr£szek, meg a szo- 
rosan egymdsmell6 es egymds aid sorozodo 
mondatok*) k6z6 etc. 

M^g valamit. 

K. P. e szabdly utdn azt mondja, hogy oly esetekben, 
midon az osszevont mondatok egyfajtdju tagjai egyenlo 
kiemelest ig^nyelnek, vagy pedig a sz6noki ava^ koltoi 
erdek polysyndetont kivdn, a vonds helyit az idomeretileg 
vele egyertekunek veheto 6s (s) kotoszo foglalja el; pi. 

konnyii, mik^p 
Az illat 6s a napsugdr. Vagy: 
Bardt bardttal szembe vi, 
Got e s aldn 6 s romai. 

En tobbet mondok. Ha a vondst az^s(5)k6to- 
szoval idomeretileg egyertekunek v.eszsziik — 
a mint valoban vehetjiik is — : nemcsak e felhozott k6t 
esetben, de soha se tegyiink oda vondst, a hoi az 
is (s) kotoszo mdr ott van. 

A pontos vonds szabdlya ellen is kifogdsom van. 
Egyr6szt nem vildgos, mdsreszt nem dltaldnos. 

6n azt tartom, hogy az egymdssal ellentetes, vagy 
oki viszonyban dll6 mondatok koz6 nem mindig tehetiink 
pontos vondst. Am Idssuk. 

*) £s nem mondatszakaszok! 



MEG EGYSZER A SZUNETJELEZESROL. Il3 

1. Nem mehetek iskoldba, mert beteg vagyok. 

2. Ne emlegesd tobbet az X. nev^t, mert, biz istok, 
leteremtettfizlek! 

3. Elhoztam konyvedet, de nemsokdra visszakiildom, 

4. Atlatom t6ved6seniet, hanem most mdr keso eso 
utdn a kopenyeg. 

Mi6rt tenntek ezek s szdz ezekhez hasonlo mondatok 
koze pontes vonast? Egydltaldban dt nem Idtom. Pedig 
oki es ellent6tes viszonyban vannak! Az ondllobbsdg 
nagyon homdiyos valami. 

fin pontos vondst mindig az olyan monda- 
tok koz6 teszek, melyek teljesen ondll6ks 
egymdshoz csak annyiban tartoznak, hogy 
egyazon fogondolat megvildgitdsdra, koriil- 
irdsdra valok. 

Ugyanezert az Arany Prozai Dolgozataibol vett ide- 
zesben szerintem nincsenek helyesen jelolve a sziinetek; 
mert igy kell: 

Azok tudos szint negfilyeztek, ma semmitol sem 
irtozunk jobban; azok kerultek a naiv hangot, ma torkig 
uszunk benne; azok formajdtekban vesztek el, ma az egy 
rim nyiig^t is majdnem eg^szen lerdztuk; azoknak k£p- 
zetiik sem volt a belformdrol, mi toliink etc. 

Aztdn, hogy a 4o5. lapon mondottakat is erintsem: 
mihelyt fennebb emlitett tulajdonsdguk van a mondatoknak, 
pontos vondssal jelolendo a sziinet, akdr k5vetkezik utdna 
az is (s), akdr nem ; az ugyanott felhozott pelddban 
(kdrba vesz, s benne) nemcsak, hogy pontos vonds 
nem, de vonds sem sziiks^ges, mert sokkal kev6sbbe fiigg 
egymdstol a k6t mondat, mint hogy oda pontos vonds 
lenne teendo s az ott levo s kotoszo (idomeretileg egy- 
ertekii lev6n a vondssal) a vondst meg eppen sziiks^gte- 
lenne teszi. 

Abban sem ertek egyet Kiraly Pdl urral, hogy a 
kozbiil vagy vegiil dllo id6zo mondat vondssal 
vagy plane vondssal 6s nyugvo-jellel, vagy 
ponttal £s nyugvo-jellel vdlasztando el az 
idizettol. Nem, es pedig az6rt nem, mert a kozbe- vagy, 
hdtravetett idezo mondat csak mintegy oda van vetve^ 
a nelkiil, hogy az id^zett mondat tartalmdra bdrmi 

M. ntelvSr. IX. 8 



m4 dengi janos. 

csek^ly reszben is hatdssal volna; a nfilkiil, hogy azzal 
egy azon fogondolathoz tartozna, vagy ezzel a fogondolattal 
akdrmi tekintetben is osszefuggne. S mert csak mint egy 
oda van vetve, nem tartozik hozzd: akdr zdrojelbe 
is tehetjiik; de, minthogy e helyett s nagyon gyakran 
eppen ennek a hivatasdval is a nyugvo-jelet alkalmazzuk ; 
legczelszerubb, legjobb az ilyenutdna-vagy 
kozbevetett idezo mondatot az id£zettdl 
nyugvo-jellel vdlasztani el. Vonds semmi esetrc 
sem johet elebe, mert ennek 6ppen e'lenkezo term6szete 
van mint a nyugvo-jelnek s alkalmazcisdnak szabdlydval 
jonn£nk ellenkez^sbe, ha haszndlnok. A vonds ugyanis a 
mellett, hogy a legrovidebb sziinetet jeloli, mar eppen 
ezert is ama ket mondatresznek vagy mondatnak, a mely 
kozott all, szorosabb osszefiiggeset is mutatja; e szoros 
osszefiigg^s pedig idezo £s idezett mondatok kozt nines meg. 

Onkfint kovetkezik ezekbol, hogy a szoban levo k6t 
mondatfaj se vondssal, se vonassal es nyugvo- 
jellel el nem vdlaszthato. 

Ponttal vagy ponttal es nyugvo-jellel anndl kevesbb^. 
Pont olyan mondatok kozott van, melyek semminemii 
vonatkozdssal sincsenek egymdsra, tehdt teljesen kiilon- 
allo — hogy ugy mondjuk — egyedet kepeznek. Mdr 
pedig, hogy az id^zo es idezett mondatban nemi vonat- 
kozas rejlik egymdsra nezve, ha ez a vonatkozds nem 
is hozzdtartozandosag kisebb vagy nagyobb m6r- 
tekben: az bizonyos. 

A Kiraly P. idezte mondatok e szerint igy irandok: 

1. Irgalmas isten — felkidlt 

A volegeny — igy van tehdt! 

2. Azt nem mondtam — viszonzd a kBvet. 

3. Ha ugy akarta a kiraly, (s nem:) 
Hunyady akkor f^lre dll — 
Mond es marad nyugodtan. 

4. 6n — felele Irma — ezt nem tehetem. stb. 
Egyebekben egyetertek KirdlyPdl urral; s kulonosen 

ama — bar nem uj — megjegyzeset, hogy a vonds V*, a 
pontos vonds V45 a kettospont 7^ s a pont Vi szunetnek 
fdel meg, kittinonek tartom. 



MEG EGYSZER A SZCNETJELEZESHOL. Il5 

Sok mondani val6 volna mfig a helyesirds e parlagon 

lievero dolgdban; €n azonban — kiilonben sem lev£n e 

megjegyzesekkel mds cz61otn, mint a figyelem idevondsa — 

az ugy tisztdzdsdtj mely hovatovdbb 6get6bb sziiks^g kezd 

lenni, avatottabb tollakra bizom. 

Dengi Janos. 



NYELYTORTENETI ADATOK. 

Grof Bethlen Miklos on^letirasaboh 

11. 

Gyermekenyi. — Elkeseredek a lelkem rajta, hogy 
nekem gyermekenyi tudotlan ifjii olyat mend. 

Gy alom. — Apor Istvan is. hogy a gyalma vesztegeteset 
elunvan aztan, oda nem adta, hogy a mas ember tojdt mds 
gyalmaval, mas jobbdgyaval halasztassa. 

H el yen. — Mint a ki a tiizet hamu helyen hoval takarna be. 

Herjokazni. — Mert mindnyajan ugy hittek, hogy a 
csaszar nekem adta^ es csak herjokazom velek, s osztdn eleadom 
a donatiot rola. 

Hoszszanyi. — tigy akartam, hogy az egesz teleken 
hosszanyi kertem Mgyen gytimSlcs es vetemenynek. 

Hazafia. — Igaz hazafia, ha a fogad nem nad ^s az 
agyad veleje nem cseresznye mag, nem szegyen-e ez? 

Hergeni morgan i. — A mit Szaz es ket nemet akar 
az lesz; a magyar es szekely commissarius csak vaz^ hergenek 
morganak. 

H 6 p e n z. — Bizon ha hopenzes szolgak lettek volna, 
akasztofat ^rdemlettek volna. 

I d e j e n meglatszik a mely tejbol tur6 leszen. 

Innyaado. — Majom innyaado grof Bethlen Laszlo volt. 

Indito ok. — Ennek az en Becsbe menetelemnek indito 
okai voltak. 

Igazan bizony a leggyamoltalanabb arva a publicum, 
a salus populi. 

J e 1. — Nosza mindjart egy nehany muskotalyost mellem, 
a mi nemetink kozGl, magam stuczomat is oda hoza az inas. 
Kerdeztetem tolok : Ki vagy? s mi jeled? nem szol. Ism^t ki 
vagy? s mi jeled? nem szol, mondam : egy vagy ketto lojbn 
hozza, meglon. 

Jubaszik. — Juhaszek valamit, es a penz arant keves 
varakozast is igere. 

8» 



if 6 NYELVTORTENETI ADATOK. 

Javallani. — 6 mint a lisztet kihuUato es a korpat 
megtartd szita, valami jot es csendesitesre. valot javallottunk^ 
abban semmit meg nem fogada. 

Ketten nekOnk. *- Latvan a csaszar ezt az o felseges 
intentiojaval valo teljesseggel ellenkezo es remenytelen process 
sust, paraQCSola csak ketten nekfink a gubernatorral. 

Kicsideg. — Mondek neki, a mire Isten tanita, es t5bbi 
kSzott mintegy felterdre hajolvan egy kicsideg, de ismet helyemre 
Qlven, mondam : 

Kimosdik. — En protestalok Isten s orszag eiott es 
kimosdom belole. 

Kemencze — Velencze. — Igaz vagy Ur Isten, mert 
alam mind en, mind a felesegem felfuvalkodtunk volt vele es 
(noha Keraencze-Velencze) ugy szolottunk szivtlnkben mint 
Nobukodonozor. 

Leticsolni. — Nem igy vala-e uram? De kegyelmed 
nevetseggel letacsola. 

Leteg> a nyelvedrol. — Felugrik a tanacs kSzzQl 
Teleki s oda rettenetes agyarkodassal mondja: Bethlen Miklos 
letegy a nyelvedrol, a szollasomrol elmenj, mert ugy segeljei) 
altal estink egymason. 

L o n k. — Ez utan a szebeni computus utan mindj^rt 
mi Alvinczivel ketten generalis exactorok lonk. 

L 5 k. — En mint elso atyafi lok a kiado gazda. 

Lebelgeni. — En mondam egykor a tanacsban, s orszag 
k6zt csak ott az asztalnai; mit lebelgtink ezekkel a bitang 
emberekkel. 

Lepcsesseg. — Nines panaszom rea, hanem in publicis 
nagy lepcsesseget tapasztaltam. 

Magok kelletere. — Haj szegeny haza, szegeny nep I 
mennyit szenvedtel az igazgatoidnak magok kelletere. a Bethlen 
Miklos szemelyenek, es azert jo tanacsanak is gyQl5lese miatt. 

Mindnyajan hivata. — Meg is fogtak volt ok a 
generalisnak valamit szolani, mert csakhamar a generdlis mind- 
nyajan hivata. 

Moszolni. — Ne moszoljak sok mestersegekkel a ket 
nationak becsOletit. 

Megfoldodni. — Es igy ez a fazek megfoldddek. 

Mocsolya. — Sarban eldllanak az en lovaim, sot meg- 
allanak egy mocsolya viz kivetesben. 

Nyiigotni. — Csufolodik Teleki: szanjuk meg, nyugos- 
suk meg, ugymond, ezt a Bethlen Miklost. 



NYELVTORTENETI ADATOK. I ij 

Nyaka vakaritva. — tjgy ment el nyaka vakaritva 
processiostui a szent Mih^ly-, alias t5inl5cz-kapun ki. 

Naplani — nebelgeni. — Tartvda a szaszok tumul* 
tusdtol, azer ejtszaka ejfeltajban kivitt^k lovon Fogarasba, igen 
darabosan kem^nyen bantak vele, naplottak, nebelgettek erdoben 
vele, hogy Fogarasban setetben vihessek. 

Nagyra valo vigyodasok. 

Osztan azutan. — Mi lesz osztan azutan ? 

Oregrend. — Ihol jo amonnet be a paloUba egy tisz- 
tesseges hopmester forma oregrend ember. 

Pihego— lihegS. — Mar Teleki j6 pitronusom leven, 
az egyik leanyat kerem Bethlen Janos 5csem szimira; ide is 
sd]a vala, de a legk5zelebb emiitett harom atyjafia rettenetes 
pihegO'lihego munkaval elbontak. 

Pallos hersen^s. — Sot a gubernium levelere csak az 
pallos hersencs volt a vdlasz. 

Sorpogas. — Mikor lattam a nagy udvarlo uri fo es 
minden rendnek sz5rnyii sorpogasat a Teleki Mihaly palotdjan,— 
Mond Vida reszegen ; mit sorpogtok ilyen amolyan bolond fiai ? 
a hirere is reszkettek, hiszen o is avval el a mivel mas 
ember. Igen is majd egy hetheti fiu gyermeket stissetek meg 
Tcro malacz helyen neki mert o azon igen kap (t. i. Caraffa). 

Szepelkedni. — De ez a mi szepelkedesQnk akkor volt 
a mikor Scherfenberg mar Kovar s Cseh koz5tt a Szamos mellett 
taborozott s fuvelt. 

Szerte-szerte. — Lefekvenk ismet s virradtig aluvdnk, 
de szerte szerte a koUegammal vigyaztam en is. 

Stihe-pQhe. — Csak per sQhe pQhe vegezek, legyen a 
commissariusok fizetesere valo. 

Szolgatirs. — 6 kegyelme gubernator, de avval Erdely- 
ben a ma'ga jobbagyan kivfil senkinek sem ura; ha o kegyelme 
gubernator, en cancellarius vagyok, 6 kegyelme en nekcm 
collegam, szolgatarsam, abban is csak egy lepessel van elebb 
nalamnal. 

Nem szol mint a fbld. — Valamikor elehoztam ugy 
oem szolott a gubernator hozza mint a fold, mint ama siketnema. 

Taj. — Paripan voltunk csak magunk Keresztesi Samuellel, 
es magunk szolgainkkal 20—25 16 tajban. 

Tisztesseg tenni. -^Aza pater Szunyog en hozzam 
j5ve egyszer in anno 1703. majusban hogy mar tisztesseg tenni, 
de inkabb expiscalni. 



U8 BABICS KALMA^r. 

Talalo kezdo. — Intettem, kertem sz^pen oket, mode- 
raljak a regi mod szerint, ae kdvessek ebben a roszban enaek 
talalo kezd6jet Teleki Mihdlyt mert biin az. 

Ote-vete. — Es hogy mar urasagomban nem kellett 
volna csak tiszteimre biznom, es morositasommal s (ite vete 
conjecturalis computusimmal talam neha meg is csonkitanom* 

Udvaroskodni. — Az holott gubernator urnak is fel 
kellett a commissiohoz udvaroskodni. 

Vakaritds. — Soha ez az hallatlan pelddju kdserves 
sem udvarhoz, sem generalishoz egy vakaritas t5rekedest sem 
nyerhete. 

Vak veres^g. — Meg is sokat szenvedtem miatta vak 
veres^get a guberndtortol. 

Videbo valasz. — A csdszar, szokasa szerint, kegyel- 
mes videbo valaszt ada. 

Vesztegator. — Nescio quo authore investigatoroknak^ 
es a kbzseg corrupte, de ligy tetszik, apposite vesztegatoroknak 
aevezte (a kiknek t. i. «az aeren kivQl mindent registralni kell 
vala, hogy aztan azokbol a regestrumokbol csinaljak meg a 
terhek repartiti6j dnak igaz normajat* ; a vesztegator tehdt a 
kataszter ore). 

V a r s a. — Az Istentol en ream bocsajtott sdtan varsdjaban* 

Vekonyan g]o ndolkodni. — Bizony vekonyan gon- 
dolkodik az, a ki ilyen civile bellumban az emberek hiiseget 
vagy tamaddsat az akaratnak tulajdonitja csak, es vagy igen 
dicseri vagy igen sentencziazza, nagy toket is sokat viszen el az 
arviz, hat gazt? 

Budan a z a j miatt elvesztetttink masfel napot. 

KiSBIRO Marton. 



A „¥BI,V1LBT" ES TARSAI MEG EGYSZER. 

Nagy-Szigethi Kalman ur a Nyr. folyo evi i-s6 fQzeteben 
erdekes kis czikkje vegen azt mondja: „. ..nem erdektelen kerdes 
az, hogy mifele at -et kepzo az. a mi a kornyulet, korulet, 
koielet, feliilet-hen a hatarozohoz van fOggedve." Azt hiszem 
szo sem lehet egyebrol, mint a kozbnseges hatarozo-kepzorol: 
t, at, et, ta, te, tt, ott, ett stb. Ismeretes ennek azon tulaj- 
donsaga, hogy megkepzett hatarozokhoz is oda fQgged nyomo- 
sitonak, vagy pontosabban modositonak, neha szinte f5loslegesnek: 
pi. ujdonat, vadonat, koriilt, korultem, koriilted, min-t, 
imen-t, kordn-tisem), ej-t{s\aka), napon-ta, ej-jel-en-te, len^t, 
fon-t, alan-t. 



A ,felulet" es tarsai megegyszer. 119 

En ligy emlekszem, hogy a „k5zelet*-et igy is hasznaljik': 
itt kbzelben, vagy k5zeltben. 

Dunantiil altalan mondjak: ko^eletemben, kd:{eletedbenj 
ko^eleteben v. kd\elettyeben ; „k6:[eleten'''re nem emiekszem. 

De» ha mondjak is ezt Vasban. Zaiaban, bizonyara nem 
mondanak ilyet is: kd\eletek^ ko^eletnek, koielete sXh. egyszoval 
az illeto kepzodmenyt csak faelyhataroz6nak hasznaljak, melynek 
eredetibb alakja: ^kd^el't*", ligy mint koriil-t, vagy kdrnyul-t. 

Ellatjak meg a kdiel{tyti a szemelyragokkal is, bizonyosan 
a korul't, kdrnyul-t es mas akarmely helyhatarozofe'le nevuto 
peldaja szerint. 

Tehat Nagy-Szigethi korulete, kornyiilete es kd:[elete 
hatarozok a koriilt, kornyult es kd:{elt helyett teljesebb, kbto- 
hangzos alakban. Ezeknel kQlombnek a Mfel(llet''-et sines okunk 
tartani. 

Vilagos azonban, hogy a kdrnyiildllds, v. leves helyett a 

tetszetosb hangzasii kornyulet, koriilet, meg sl feliil leves h. a 

felulet fonevi jogokat bitorol megszoritas nelkfil, a k6\elet 

pedig csupan a szemeiyi- es a szigorii ertelem szerent vett heiyi 

ragokra szoritva. 

Nekem gyanum van arra is, es nem gondolnam, hogy 
csupan a cadentia miatt cseng a fQlembe, hogy mogiilet-ci is 
ejtenek a mog helyett, effele mondokaban : hd:{ mogiilete. Nem 
artana, ha erre nezve a magyarul tudok hirt adnanak. (Cz. F. 
szotaraban van „mdglet: vminek mogbtte letezo hely." Szerk.) 

Sok hatarozonak nevi hasznalata ismeretes: ejjel, nappal, 
reggel stb. Basics Kalman. 



A MAGYAR NYELY A HIRLAPOKBAN, 

Egy idoben. nem is olyan nagyon regen, rendes rovata 
volt ez a Nyelvornek, hanem aztan abba hagyta. Kar volt talan 
a papirosert, a mit bemazolt vele, mert falra hanyta a borsot? 
Vagy tan annyira javult a hirlapok nyelve, hogy e rovat immar 
f6l5slegesnek bizonyult? Es^yik folteves sem all. Mert habar a 
Nyelvor f6lsz61alasai csak kialto hang voltak a pusztaban, s 
most sem igen remelhet tSbbet, kotelessege megis into szavat 
hangoztalni. A mi pedig a masodikat illeti, hagy besze'ljenek a 
kovetkezo adatok: 

Ell e nor 86. sz. est. Az osztrak kepviselohaz tdrgyalta 
tegnap J. javaslatat: e. h. tegnap tdrgyalta, — A tiszavideki 
vasut Szolnok melletti Tis^a es Zagyva hidjainak bi^tonsdgi 
allapota. Ehhez mar kommentar is kell, e'p nyelverze'kii olvaso. 



I 20 5zant6 kalman. 

Ertsd tehat : A tiszavideki vasutaak vannak Tisza es Zagyva Qevii 
hidjai, s valosziniileg ezeknek a „biztOQsagi* allapotdrol van 
szo. De minthogy tudomasom szerint a tiszavideki vasutnak Tisza 
Vagy Zagyva nevfi hidja sem Szolnok mellett, sem mas egyebtitt 
nincsen, az EUlenor bizonyosan azt akarta mondani, hogy : a tv. 
V. Sz. mellett, a Tiszan es Zagyvin lev6 h. epsege. Az drkds^ok 
(sappeur) gondosan kikutattak, Bizony j6, hogy raagyarizatul 
odaveti a sappeurt, mert ktiI5nben rajta, no meg t£[rsain kivtil, 
nem tudom, akadna-e szeles Magyarorszagon valaki, a ki meg- 
ertene. — »A foldmiveles es az ipar oltalmazdsanak valodi 
hatasos eszk5zei az adok es a vasuti tarifak alapitasa, — a mit 
a kormany indit\'anyozott is". Ne hekedl Mit inditvanyozott a 
kormany? Talan igy:.... s ezt (v. mindezt) a kormany indit- 
vanyozta is. „A penzligyi bizottsag jelenteseben fogl. egyes 
t^teleket kivdnok megerinteni". Azt kerded olvasom, hogy 
vajjon nem tot ember-e, a ki ezt mondta?! En bizon nem 
tudom, nem vagyok Baksay Sandor, nem ismerem mindenkinek 
a csaladfajat, nem tudhatom hat, hogy .szalajtott ember**-e vagy 
sem? Kulamben pedig ezt Hegedfls Sandor monda, valamint 
hogy ezt is: kiadasaink mar annyira vannak redukdlva e, h. 
„m. a. redukdlva vannak*". — Nagyobb mervii e. h. mar csak 
konnyen lehetne azt mondani, hogy n, mertekii, — Tovabb: 
kell egyfelol az anyagi es forgalmi fejlodesre hatni e. h. egyfelol 
az a. es f. f. kell hatni. E^ek (t. i. az adok) emelesetol eltekin- 
tent (kell.) Hogyan ? ValoszintSleg, mikor majd az adokat emelik 
(baton?), H. ur el fog tekinteni. En mar kepzelem is, hogyan 
fog e/tekinteni H. ur ; ha a Nyelvor kepes lap lenne, mindjart 
ide is rajzolnam. Talan azt akarta mondani, hogy: nagyobbitd- 
sukra (v. novelesukre) meg csak gondolni sem s:{abad? — 
Bizon az indokolt helyett is kenyelmesen hasznalhatna az 
okadatolt szot. — ^Nem s^eretnek Jelree'rtetni". Bizony jo 
magyardl csak ligy mondhatta volna : »Nem szeretnem, ha fe'lre- 
ertenenek*. — No, hanem hogy azt ne higyje az olvaso, hogy 
csak H. lir besze'deben fordulnak elo az ilyenek. ime az ujdon- 
sagi rovatbol meg egy: „Gurk6 a szt. pe'tervari merfoyletet 
dynamit-robbanasbol keletkezeitnek allitja." Szemenszedett gyongy 
stilus. Persze, ha azt irja hogy: ,G. t. azt a., h. a m. dr. altal 
keletkezett", mindenik olvasoja, meg az a feltelkes parasztgazda 
is megerti. De igy? Nem erti ugyan, hanem anndl nagyobb 
respektussal viselkedik az ujdonsag-iro ur stilusa irant. Az Ellenor 
legalabb azt hiszi. Csak higgye. 

Magyarorszag 5i. A kormany nem tartotta erderaes- 
nek, csak egy s^oval is beve^etni a vitdt : e. h. a kormany nem 
tartotta erdemesnek, hogy a vitat csak egy szoval is beve^essei?) 



A MAGYAR NYELV A HIRLAPOKBAN. 12 1 

vagy talan inkabb megke^dje, mert megvallom, nem ertem a 
M. terminus, technikusdt.*) — ^Az osztr. penzQgyminiszter 
nyelvGnknek teljesen hatalmdban van". No a ki ezt megerti „azt 
nevezem en majd nagy bblcs nevezettel". Szeg^ny penztigymJ 
A magyar nyelvnek egeszen a hatalmaban vanl De nines dm 
hatalmdban a czikkiro ur 1 De meg csak az 5veben sines am a 
magyar nyelv ! A nelkttl pedig kar tollat fogni. Azt akarta 
mondani ugy-e, hogy: a penztlgymin. teljesen birja a magy. 
nyelvet. Szjah! fgy van az. ha nemetfil gondolkozik az ember, 
mikor magyarul ir, s meg nemetQl sem helyesen gondolkozik, 
mert kOlSmben ligy irta volna, hogy a magyar nyelv van a 
penztlgymin. hatalmaban, s ekkor csak azert lehetett volna meg- 
roni, hogy szegeny nyelvtinket bantja, mig igy logikatlansagot 
is lobbanthatunk szemere. 

Hon 47. sz. Egyike jobb nyelvii lapjainknak, s eppen 
azert itten egyes csekelyebb hibakat is folemlitQnk. E hianyon 
feltil van elnjrelve e. h. el van nyelve. T e hernbvekedest 
kis:[dmit: e. h. s^dmit ki. A def. les:{ 19 millio, e. h. 19 m, 
les^, — Sz. progr. kereszttil ment nemesak e revision : de tegnap 
stb. e. h. Sz. progr. nem csak e revision ment k. : hanem stb. 
arra birandok oket e. h. hogy oket arra birjuk, Kerjiik 
minket er test tent e. h. kerjtik. hogy ertesitsen minket. ^Orom- 
teljes*" ; eppen azt fejezi ki : orvendetes (meglepetes). Forradal- 
mdr, Idtkor e. h. forradalmi (republikanus), Idtokor (szokta is 
hasznalni). Ep igy hoi ko^vetlen, hoi meg helyesen ko^vetetlen. 
Igen jol szerkesztett ujdonsagi rovatabol nagyon kirf az Oppen- 
heim-fele tigyrpl k6z5lt hatarozat, mely telve a legvadabb 
germanizmusokkal. Vajjon mi az az eges^segrendori kihagas ? 
Talan eges:{segugyi} I Gyongen fuchsintartalmu? Van talan 
erosen fuchsint. bor? Van, nagyon van, hanem csak a czikkiro 
ur szamara. Azt hiszem, sokkal jobb volna, ha keves es sok 
fuchsintartalmu borokrol beszelne. Tovabb : ^forgott-e fenn 
sajdt cselekvoseg* : Szeretnem latni azt az embert, ertem magyar 
embert, a ki nem szokolt fuchsinos borral eini, a melyik meg- 
erti : Szegeny tudosito azt akarta mondani : vajjon 6 maga 
cselekedte-e? Szjah, torvenyszeki stilus! Bizonyitekok /e/ nem 
merultek e h. b. nem merQltek f6l. Aztan kovetkezik egy 
gyongy mondat, melyben nem kevesebb, mint negy hiba van: 
„A f. nagy f ester eje{!) folytan egy kis mennyisegO bor e!eg- 
sege^ egy nagyobb m. megmetelye^^esere", e. h. A f. nagy 
festoereje folytdn kis m, b. e. nagyobb m. megrontdsdra. 
Nem kisebb ertekfl s nem kevesbe gySnyorii a kovetkezo sem: 



*) lit fan a nyiija : die debaiie em^ileiten. Szerk. 



122 SZANTO KALMAN. 

Mindezek figyelembe veendok voltak, megis O. a 7. §.-ban kdriil- 
irt penzbirsagban elmarasitalando volt e. h. M. figyelembe 
veitek (vagy t5rvenyszeki stilus szerint, akar figyelembe 
viitettek is jobb volna), megis O. a 7. §.-baQ meghatdro\ott (v. 
megszabott) pb. elmaras!{taltdk. Egy masik ujdonsagban: kerveny 
a gyar kiepittethetese miatt e. h. vegett, mig ket sorral alabb 
mar helye sen : epittetheteseert. 

Pesti Naplo 48. sz. Sz. tagaddsba ves^i e h. megtdmadja, 
tagadja. Tekinteten kiviil hagyta (ausser acht lassen) e. h. 
nem tekintette. Jellemzo az osszevetes, melyet 1877. es 1880. 
kozt megejt e. h. ejt meg, E:{ektol eltekintiink e. h. szokottabb 
es jobb is: e:{eket nem tekintjtik. Biintettesek: szokatlan, inkabb: 
biintevo, gonos\tevo, lator stb. ; szamos kbzhasznalatban levo 
szo van e fogalom kifejezesere, szQksegtelen ujat alkotni. 
Leku\dhet6k volndnak : inkabb le lehetne ku:[deni. A rende\6' 
seg a vizivaros 3o kivalo szepsegu holgykosioriijabol alL 
Jelentestani hiba; vagy a czikkiro csakugyan minden egyes 
rendezo alatt egy egesz holgykoszorut ert? Alig hiszera. Szjah, 
a viragos stilus. Bali tudositasbol. hogy szabadna a holgykos^^orii 
szonak kimaradni? Meg ha vadat ^beszelQnk is, mindegy. Igy 
persze paraszios lenne: A rend, a vv. 3b kiv szeps. holgyebol 
all. T. a czimszerepben igen jol ne^ett ki. Hoi ? az ablakon, 
vagy az ajton ? Nem lett volna jobb : T.-nak a czimszerep igen 
jol allott? — Keri, a kimutatdsokat viss:[akuldetni : e. h. 
keri, hogy kiildesse vissza a k. — A kormany csak egy 12 evi 
adomentessegbe egyezhetik. Nos hat? Egy evibe, vagy 12 evibe? 
Vagy tan csak egy db. 12 evibe? Melyik a harom koztil? Az 
utobbi tudom, hogy nem; az elso sem, tehat — mondja a 
logika — kovetkezeskeppen a kozepsonek kell lennie. Hej, csak- 
hogy eleg gyaszos, hogy a P. N. ligy ir magyariil, hogy meg- 
ert^sehez "csak a logika kovetkeztetesevel juthatunk. Vajjon mit 
gondol a P. N., hogy az a ^kekBeli" olvasoja, a ki nem ,ben- 
fentos embor** szinten tanult logikat? Alig hiszem. Pedig tudom, 
hogy szereti, ha az is olvassa a P. N.-t. Csakhogy akkor vigyazni 
kellene am a forditasnal, s nem volna kar, mielott a szedo- 
gyereknek aiadjuk, meg egyszer atolvasni a keziratot, s akkor 
talan igy javitotta volna ki : A k, cs. 12 evi ado nem Ji^etesbe 
egyezhetik. A fokonzult /l^Z/nv/a azonnal Romaba uta^ni e h. 
Felhivta a fk., hogy uta:{\ek a. R.— Elnok konslatalja a kSzgytiles 
hatdro^at kepesseget: A^ e. konstatalja, hogy a kgy. kepes a 
hatarozatra. Szakasztott masa par sorral alabb: fiieteskeptelen- 
seg: fizetesre-keptelensjg. fizetni-keptelenseg stb. van ra eleg jo 
magyar kifejezes, ellehetQnk nelkiile. 



A MAGYAR NYELV A HIRLAPOKBAN. 123 

KSzvelemeny 58. sz. : A ratoti maganybol miota ismet 
visszatert a parlamenti elet zajaba stb. Felforgatott szorend, 
melyet ba mint k5ltoi szabadsagot versben meg is lehet eagedni, 
de legkevesbbe sines okadatolva vezerczikkben, mely ugyan 
nines semmifele szabalyhoz se k5tve : e h. Mi6ta a ratoti 
m. a p. e. z. ismet visszatert stb. Teveljrbe jutott : ej ej I meg 
szokat is szokott gyartani a K. vezerezikkezoje ? vagy a mar 
szerenesesen elaltatottakat ismet folebreszteni? Szjah, vezer-' 
czikkek irasara szeg^ny ez a mi barbar nyelvtink;- hanem a mi 
meg a gazdagitast illeti, eszibe juttatom a vezerezikkezo urnak 
azt a gyermekjdtekot, melyet bizonyosan 6 is jatszott valamikor, 
hogy: ^Minden ember maga mesterseget folytassa, folytassa". 
Vagy jobban el lett volna lapitva az a vezerezikk, ha azt mondja, 
hogy: a felrevezetett , eltevedett stb., erre is van eleg jo 
magyar kifejezes. — Tegnap ktildbttseg jart a miniszterelnfiknel, 
a kozm. es kSzl., valamint a kereskedelmi mini$\tereknel? 
Hany keresk. miniszter van? En esak egyet ismerek. Lehet, 
hogy ezikkironak ketlo van, vagy tan meg t5bb is? Tekintettel 
a jovo eselyeire: Mast mar nem is tekintve, fogadd h6 Qdvoz- 
leiem, 6 esely, te, kit az egyszerii magyar ember eszszel fol sem 
er, oly magas polezra vagy fSlemelve a K5zv.-t61; meg is illet az 
teged — a Kozvelemenyben, hadd bitorolja mdsutt az eshetoseg 
jogos helyedet. — Az ujdonsagok rovataban : s:{obdt orient 
(akar valami nemet) e. h. szobaban maradni. Jelentektelen 
homlokseb mellett jobb karjara kapott sulyos vagast. A mellett 
vagy a\on kivul kapott vagast? Azt hiszem, hogy a\on kivul, 
legalabb nem tudom, hogy valakinek a homloka mellett is lenne 
jobb karja. Nem hagyjuk fblemlitetlentSl azon orvendetes tenyt, 
hogy a K. k5zepezikkeiben a foszto kepzot egyszer sem talaltuk 
megesonkitva, az ujdonsagi rovatban pedig biboros fopapot 
bibornok helyett. A mily szigoriisaggal tildbzzUk a rosszat, ep 
ligy megadjuk a jo t5rekvesnek is a dicseretet, barmily kicsi 
legyen is az. Es nem hagyhatjuk emlitetlenOl, hogy mig mas 
lapoknal rendesen a vezerezikkeket szoktak gondosabban irni, 
addig a K.-nel eppen ellenkezoleg ez a leghibasabb. 

Egyetertes 54. sz. Az erdem abbol all, h. a helyzetet 
leleple:(etlenul tarta elenk. Szarvashiba, eppen az ellenkezot 
fejezi ki, mint a mit mondani akar, t- i. azt, hogy le nem 
leple^ve, pedig hat az E. azt akarja mondani, hogy leleple^ve 
vagy leleple:{etlenuL Adokepesseg e. h. adoji^^etes v. adora- 
kepesseg. Ez a tbbbsegnek is eros volt = (Das war sehon zu 
stark.) Nem is tudtam, hogy az E. ligy szereti a nemeteket. Hat 
nem sokkal jobb igy : Ez mar sok volt ? A part nem volt az 
^szmenek elegge megpuhulva, e. h. nem v. e. megpuhitva 



•124 CSASZAR KAROLY* 

vagy meg jobban: megerve, hogy az esztnet keresztCil vigye» 
Tenjrdlladek\ inkabb tenydllds, Milyen k5vetkezetlenseg : egy 
helyen nagy mervu s ket sorral alabb helyesen nagy mertekiL 
A pirbaj 5 lepeses tdvkd\bol tbrtent. Borzaszto, hat nem sokkal 
jobb es erthetobb: 5 1. tdvolsdgbol stb. Helyesen hasznalja a 
torokpenes:{t a roncsolo toroklob helyett. 

Ez adatok ketsegtelentil bizonyitjak, hogy bizon nem 
valtozott a hirlapok nyelve egy hajszalnyit sem, s nagyon szttk- 
seges olykor-olykor meginteni 6ket. S meg itt koran sines kime- 
ritve az egesz anyag; ha a szamtalan csonkitasokat. helytelen 
kepzeseket, rossz szavakat s szolasokat. az itt f5lemh'tettek 
dsszes analogiait mind f5l akarnok sorolni : bizony mondom, 
akkor keves volna a Nyelvor harom ivnyi terjedelme; vaskos 
kotetet lehetne azokbol 5sszeszerkeszteni, vagy az egeszet'csak- 
nem valtozatlanul odanyom^tni. Izeh'totii legyen eleg ennyi. 

SZANTO Kalman. 



MEGiTEGYZES VARO FERENCZ PANASZOS LEVEL^RE. 

A Nyelvor f, evi elso flizeteben V iv 6 Ferencz Monge 
elete rajzanak magyar forditasaval foglalkodik. Panaszos levelenek 
tartalma sok tekintetben javitolag hatott ream; ezert k5sz5- 
nettel tartozom irojanak ; irasa modja nem kotelezhetett le ; de 
azt boszankodasanak akarom betudni, melyet benne a rossz 
forditas meltan folk5lt5tt. Azonban a panaszos levelben ket 
megjegyzest olvastam, melyekre irojuk nagy sulyt fektet; s6t az 
egyiket szigorubb biralgatasanak megokolasakent allitja a beve- 
zeto reszbe. Mindketto helyrdigazitasra szorul. 

V. ur azt allitja, hogy magamat miiszojavito hirebc 
h o z t a m. Evek ota dolgozom. de hirre nem vagytam ; hogy 
mindamellett a miiszojavito hirebe jutot'tam, az masok hib^ja: 
a tanaregyestilet bevalasztott a tizenegyes bizottsagba , ez meg- 
hanyta a mathematikai miiszokat es engem bizott meg a jelentes 
elkeszitesevel. En a tizenegyes bizottsag neveben, es nem a 
magameSan, tettem meg a jelentest ; most pedig V. ur igyekeze- 
temet es keszsegemet avval jutalmazza meg, hogy olyasmivel 
gyanusit, a mi eszem agaban sem volt. 

V. ur tovabba azt allitja, hogy a „veteles** az en szerel- 
mes szUldttem. Ez a megjegyzes igazan zavarba ejt, k(U5- 
n5sen az eleje dobott guny miatt, hogy vele csufot fogtam. 
A tizenegyes bizottsagnak tagjai talan meg emlekeznektrea, hogy 
valamelyik lilesben Szarvas Gabor javasolta a vetelest 
minden szarmazekaival egyQtt a v elites helyett. A szak* 



VARO FERENCZ PANASZ08 LEVELERE. 125 

Gsztalyban nekem kellett e terminust vedenem, de egy arva 
szoval sem mondtam a magamenak; ellenkezoleg, midon a K5z- 
lonyben hasznalasat ajanlottam, nyiltan a tizenegyes bizottsagra 
hivatkoztam. A mondottakbol lathatja tehat V. ur, bogy a 
V e t e 1 e s bfine nem terheli lelkiismeretemet. 

VegQl a Nyelvor hiveinek tartozom avval az igerettel, bogy 
e^entul torekedem a mondatok szerkezeteben is a nyelvrontd 
h i r e b 6 1 kibontakozni, melybe Varo Ferencz ur szivessegebol 
jutottam; ez majd csak sikerQl nekem, ha a szokepzes teren — 
propria fassio oris mille testes -- mar V. ur is kenytelen engem 
a Nyelvor hivenek elismerni. Csaszar Karoly. 

A vetelesre nezve meg kell jegyezniink. bogy a kik 
olyan nevetsegesnek neztek, ezzel bizony a nyelvfejlodes ismere- 
teben nem nagy tajekozottsagot mutattak. Igaz, bogy a ve teles 
jeloll az allatoknal az idetlen k5lyok elveteset is; de jelenti am 
nem csak ezt, banem p. a takacsnal is a vetelonek ide-oda 
veteset. Latnivalo ebbol, bogy e szonak altalanos jelentese van, 
s ba alkalmazz^k a vetesnek ketfele nemere, alkalmazbato 
cgy barmadikra is : a projectiora. Ktilbmben is a v e t e 1 ep oly 
egyszerden viszonylik a vet igebez, mint teszem dobal a dob, 
metel a met(sz), ugral az ugr(ik), szemlel a szemel 
igekhez. A Szerkesztoseg. * 



VALrASZOK. 



A 26. lap kerdeseire. 

1. A folyonak vizhagyta agat, mely annyira f5l van isza- 
polva, bogy csak nagy viz ideje'n van benne viz, ugy bijak: bogy 
suketer, vagy siketer, 

£ szonak genealogiaja nem a szerent valo, hogy ott nem 
csdr5g a csacska csermely ; sem nem zajlik, sem nem barsog 
mar az ar, banem csendesseg, ballgatas van ; a mit metonymice 
siketsegnek is szokas mondani. Nagy siket szoba, siket f5ld; 
ballgat mint a siket diszno a buzdban. 

A siketer neve nem ilyen poetikus szarmazasu, banem a* 
m. csekely v. sekely er = siker er, a bol sekely a viz. Dunan 
till a nem mely, de szeles fenekii edenyt, talat v. tanyert is 
siker-nek bijak. A sikerer nebez monotoniajabol a bangjatek 
vezetbet at a trefas suket er-rt, bar ba ma mar senki nem 
keresi is a szo etymologiajat. 

2. Az olyan vizgyQlemleseknek, melyek valaba a folyo 
medrenek reszei voltak, de most el vannak szigetelve tole, v/^- 
s^akadek a nevUki p. Duna-szakadek. 



126 VALASZOK. 

3. Holt Duna a Duna r^gi jarasanak egeszen kiszaradt s 
alig nemi homorodasban mutatkozo litja ; Duna-hagyds pedig 
CsalI6k5zben az, mikor lemos a Duna a jobbik partbol par 5let, 
a balpartiak meg ugyanannyi sz^razaC kapnak a foliszapolt» 
elsekelyedett mederbol. 

4. A nem-literatus veszpremi embernek «helybenhagy* 
ertelmfl helyhesit'\6h^n netn tudok hinni. A helyhenhagy is 
inkabb csak a bestatigen-nek felel meg, nem a rdhagy-, vagy 
jovdhagy-mk^ Helybenhagy magyarul annyit tesz, hogy elldt 
valamivel. „Az egyiket bstakarja, a masikat helybenhagyja, Har- 
madikat elringatja karja/ (Gyulay Hirom arva.) Vagy: megfogta 
a gazembert, de jol helyben is hagyta, azaz elverte, elnadrd- 
golta stb. — Helyben hagy klil5n frva = nem visz el a helyerol. 

Basics Kalman. 

A Ny. VIII. 56o. 1 a p j a r a. 

h fdrit ige Nagykoroson es Kecskemeten, bar a fdras\t 
nagyobb haszndlatu, meg elegge divatos. Egy szegedi ismerosom 
mondja, hogy ok is hasznaljak, a mi, egybevetve e ket nyelyjaras 
azonossagat, valoszinii is. Szanto Kalman. 



NYELVESZETI TARKASAGOK. 

A sugdruti sz6tirkutat6. 

Hol volt, hol nem volt, eleg az hozza, hogy volt egy 
komedias. Ez az egyszeri komedias aztan, mikor a miskolczi 
katasztrofa (magy. szerencsetlenseg) megtortent, kapta magdt s 
Miskolcz vdrosanak a legesleg kOllokozepeben fltotte fei stere- 
oszkopos satorfajat, — temerdek nagy betiikkel advan tudtara 
az elpusztult s meg fel sem ocsudott, de azert megis hiszekeny 
kozonsegnek, hogy „ott bent" lathato — a ^miskolc:{i iigy- 
fordulaf^. Mondanom se kellene, hogy nevezett komedias ur 
ludda tette a kbzonseget, — leven az az pUgyfordulat* nem a 
^miskolczi kihazasilo egylet" megveszett Qgyeinek a jobbra 
fordulasa, hanem maga a „ miskolczi katasztrofa** (v. 5. Ballagi 
magy.-nem. es n.-m. nagy Szotar. 3. kiad.). De hat uram isten ! 
en is ludda lettem, a mit is a k5vetkezo historia a kbvetkezo- 
keppen bizonyit. Jartomban-keltemben a sugarutat is bejartam. 
Van pedig most ennek a kSzepen egy sator, ennek az elejen, s 
annak is az emelvenyen egy nemet uri ember ; ennek a feje 
felett pedig a kovetkezo feliras: ^Tommutato Terem'^. Semmi 
egyeb. Megalltam. Gondolkozoba estem. Egyszer csak azt k^rdi 



NYELVESZETI TARKASAGOK. 1 27 

tolem egy viganos magyar leanyka : «Mi isteacsudaja lehet az 
kerem?" Mondhatom, hogy elresteltem a dolgot, annyira, hogy 
odabb vittem az irbam. De azert neztem, csak neztem. A lebujba 
pedig csak ugy csodQlt a nepseg» katonas^g. Milyen ^llhatatla- 
nokkd teszi az embereket ez a magyar hieroglif — gondoltam 
magainban. De azert — ne vegye bflntil nekem senkip mert ^n 
magam is elerzekenyedteoi. Bfinom megvaltas^ert nem sajniltatn 
a tiz krajczart. Es ha megvaltottain> hallja is meg a f5ld, meg a 
vilag. Mondhatom, hogy furcsa egy t5rtenetaek jutottam a 
nyitjara. Tagadni az igaz, nem mernem, hogy eleinte nagy sbtet- 
seg fogott el, bogy akar kessel aprithattam volna, meg ha littam 
is, meg ha ujjaimmal tapogattam is azokat a .tSmMzeket. Vegre 
azonban derengeni kezdett s elmembe kisQt5tt a nap; verofenyben 
usztam. s fenyes vilagitasnal lathattam tt&cskot, bogarat, kQl5mbnei 
kfil5mb czifra pillangokat, a mint ejszakai odujokbol kiugriltak, 
kiczammogtak, kireptiltek. A mi ^corpus delicti^-nk keresztelo 
levelere ratal^ltam. Ra talaitam pogany eredetere s megismertem 
az o keresztelo Janosat. Es mert arrdl gyozodtem meg, hogy o 
iLelmenek ujra poganynya kell lennie : kenytelen vagyok a vissza* 
keresztelest megtenni az atya, fid .es szentlelek neveben, mind 
orokke. ^ TommutatD** Ez most a kerdesek kerdese. S tr^fa ide, 
trefa oda. en komolyan elarulom genealogiajat, — sine ira et 
studio. Es hat ki tehet rola, hogy Ballagi sz6taraiban csak ugy 
fitik egymas nyomat ezek a furcsasagok: tomlek (hocbwerke), 
tdmlemuvek, tommeres, tommertan^ tommertek (testmertek ?), 
tomnyomat (stereotypie), tdmnjromatolni, tomnyomatu, tom- 
nyomattatds, tomperseljr (t5mo szelencze ?), tdms\aru, t6ms:f6r, 
tomureg — es mindenek felett, ha eppen nem vegGl is, itt 
talaljuk fel azt a gyonyoriiseges bogarat is (majd azt mondtam: 
svab bogarat), azt a mi tommutato-nkfiX is, *a mi aztan Ballagi 
szerint annyit tenne magyariil, hogy: „stereoszk6p". Na de ezt 
nem egy k5nnyen hiszszQk am eL Mert mi elosz5r is azzal 
szeretnenk tisztaba jonni, hogy az a „tdm'^ mifele isten-terem- 
tese. Nevetseges. T^m _= ^valamely porhanyos targyat valamely 
uregbe nyomkod". (Lasd Ball. Teljes M. Szotar.) Nem ertik 1 
uraim ? T5m = (s ez aztan okdllel van a Cz. F. szotardban 1 
megmagyardzva) «a mennyiben elvont gyokSt erttink alatta, ebbol \ 
szarmaztak — figyelem — a ter nagysdgdval megforditott \ 
ardnjrban dllo vagyis terardnylag suruebh dllomdnyu testet 
jelento S{6k, mint tomhiidt, tomlo, tompe... stb. Egye^ik vele 
a hasonlo alapfogalmu ^dom*^, ngyom'^j n^om*^ e:^en s^drma- 
:{ekokban : ddmos^dlj gyomos^ol, \6m6k.,..'^ Hiaba hanyja-veti 
az ember a keresztet, de meg ligy sem erti meg. Csak legalabb 
mar olyan jambor keresztyen tudna az ember lenni, hogy elhinne. 



128 NYELVESZETI TARKASAGOK. 

Mert bogy is lefaet az a torn gyOk, a mikor Ballagi szerint szem- 
mel lathato s ujjal mutogathato valami; a mikor meg verkliznek 
is hozza az ember fQlebe ad majorem gloriam ket nagy szotar. 
Hogy lehet a torn gybk, ha B. stereoszkopnak tartja? — Lam 
mire nem jo az ilyen germanizmus ? Arra — s ez m^r igazi 
magyar nagylelkiiseg — hogy egy szalasztotc ember felszedi 
magic nalunk ennek az egy e den izenek a kikutatdsdval. Na ez 
mar igazan sok. Ennyit a tommutatordl. Utanna meg egy kis 
csemegevel is szoigalok. Hisz annyi a felfalni valo. Sohse volt 
itt sz(ik ido; a mint ezt a gy5ny5r{iseges p^Iddk Baliagiban es 
hu elete parjaban, a MNy. Szotaraban bizonyitjak. Mint fentebb 
lattuk, Ballagi a tdms^^or-l is megteremti. S ligy latszik, hogy 
erre enekeii el a nagy Szotar, hogy toms^or: lijabbkori .s^o 
(eihiszsztik) s jelenti azon szoranyagot, melylyel valamit, pi. 
pdrnat, pamlagot, szeket kitomnek — ; a mibol nyilvan valo aztan 
az is, hogy azt a nyul- vagy tehenszort pedig, a melybol a 
kalapos legeny valamit* azaz kalapot gyur es nyujt es csiaal : 
azt a szort gyur- vagy nyujts^^or-nek minden lelkiismereti fur- 
dalas nelkQl hihatjuk. De ez csak hagyjdn, az en oldalamat meg' 
jobban furja az a tdmiireg, a mi B. szerint tisztan, kereken 
magyanil annyit jelent, hogy: „a binyaszatban egy fajta munka- 
nak szant Greg". Irgalom atyja, ne hagyj el. Hojy ne kernem 
ezt, a mikor tomiireges meg mar annyit jelent, hogy „siirfl", 
a tomureges s^akdll pedig annyit jelent, hogy sQrii szakall. 
Aztan az sem rossz, hogy a MNySz. szerint a :[6m = ;fom-nak 
is ugyan olyan alapfogalma van. mint a f6'm-nek. TegyOk fel. 
hogy nZdm" gy5kszava csakugyan van a magyarnak s mondjuk, 
hogy az alacsony, k5pcz5s embert :[6m6k = pmoAr-nak szoktuk 
csufolni (igen, csufolni) ; no hat a MNySz. szerint ezeknek a 
szegeny isten-teremteseinek ,ter(ik nagysagdval megforditott 
aranyban alio vagyis teraranylag sQriiebb allomanyii testiik" van. 
mint mas becstkletes halandoknak. Kerdes, hogy az anatomia 
tud-e eddig az ilyesmirol valamit. Na de szaz szdnak is egy a 
vege. Azert en azt mondom, hogy ha valaha megesnek az a 
csuda, hogy Liliput-orszdg kicsinyeit = z5meit is elhozza a 
sugarutra valami ^^tbmmutato** mutogatni ; hat akkor en, okulva 
a Ballagi ^^tommutato'-jdn, azt ajanlanam neki, hogy bodeja 
felibe ezt a hieroglifet pingaltassa ki: nTom- es Zbrn-mutato'^. 
Igy legalabb a kettos isten-csudaja ketszeresen huzna le a bort 
a szegeny deficites magyarrol. Ne adja az isteni 

TURI P. 



SZOLASMODOK. 



129 



Ne ird : dttorve van , hanem at van torve ; 

« „ elinte^ve les^ , ^ e\ les^ inte^ve ; 

n n lemondani fog , „ i^ fog mondani; 

, „ visss^alepnie kell , „ viss^^a kell lepnie; 
« « eluta^ni akar , „ el akar utaini\ 

„ , kimenni sjdndeks:[ik, , Ari s:^dndekoiik menni; 
, , gondolko^ik folotte , « g^. ro/^^; 
, „ afolotttandcsko^^nak, „ arrol t.; 
, „ itel foWtte , „ megiteli, itel rola v. 

iteletet mond rola; 
. „ sajndlko^ik folotte , ^ s. rajta, sajndlja; 
, , a folotti drome , ^ a^on valo o.; 

J, n e fdlotti bdnata , „ e:{en valo b. v. e tntatti b. 
, „ menhely, menhdi , „ menedek, -hely ; 
„ , menheljrjog , , menedekjog; 

, „ honved-menhdi , „ honved-hd^i v. honved- 

menedek ; 
n « gyuanjrag , , 5r«/^o ^IT^^- 

Antibarbarus. 



NEPNTELVHAGTOIMLANTOK. 

Tiszavid6kiek. 

Szdlasmodok. 

I. 

A felso Tiszavidek a k5zep e-t tudvalevoleg nyilt e-nek 
ejti. Van azonban nehany szo, melyeket Tisza-Szt.-Imre videken 
mindig k5z^p e-vel hallottam : mengyek, mengyen \ nevek 
ke\ek^ cseleggydk, egyaltalaban a magashangii szok t6bb bir- 
tokos egyes szam 3. szemelyeben (holott a -jok birtokrag a 
legt5bb mis nyelviarasban -juk-ke valt). 

Diphthongussal ejtik ezt a szot: egyikoonk se. 

n: t : dis\t6 e h. diszno. 

A viszonyragot a kbvetkezohoz hasonlo kepzesfi szok 
mellol elhagyjak: Nagy PileA- votam | /lere^if votam (a hives^^en; 
heresznek nevezik az Gnnepelyc, midon eskCiv5 utan a meay- 
asszonyerc j5n a lakadaltnas neppel a nasznagy ; heresz maga a 
nasznagy, es heresz az Gnnepely is). 

Eredetibb alakjaban van meg : mengyek ,megyek'. 

Erdekes alak: gyonve e h. jove (ki van gyonve a letra 
foga, ki van gyonve helyibii a keze}. 

M« MTELVOR. IX* 9 



i3o sz6lasm6dok. 

A szamtarto ur keps^es, bogy a Bimbo mir az 5-ik evet 
eszi, pedig meg csak negyedfiives : A szamtarto ur azt kepzeli, 
hogy stb. 

Felfogjuk a fodet: berbe veszsztik. 

Megbuktam vele: nem volt igazam. 

Megszegezi a nyakat : biiszken hordja. 

Mire mondja? (t. i. az ardt): hogy adja portekijat? 

M6rikalja magat: hanyja a farat^ affektal. 

Nagyon keh: btiszke, feszit. 

Nagy pap: beszedes. 
• Negyedik evet eszi: negyedfure ment. 

Pinczet akarok epittetni, annak erdnydban vettettem ezt 
a 12,006 vajkot. 

Rabeszelik az drat: felverik az a. 

Rosszul esik az egy eves (= 5reg, eltes) anyanak, mikor 
ket asszonyjdnyat egymasutan temeti el. 

Semmi esetbe se: semmi esetre se. 

Se t^, se tova: se ide, se oda. 

(Tisza-Sz.-Imre.) 

Reich Sandoil 

2. 

Kison kottel fel : akkor szoktak mondani, mikor valaki 
valamit elkesve tesz. vagy beszel el. — Mondjdk igy is, figyel- 
meztetve : Jobbkor kejj fel 1 

LesOlt a csiraja: arra mondjak, kinek hetyke hdnyi-veti- 
seget hamar torkara verik, elhallgattatjak. Ezzel rokonjelentesii : 
Behuszta a farkdt, mint a falusi kutya a varoson. 

Meg azer kbnnyen megtitbeti a bokdjdt: baja lehet miatta. 

Beadta a derekat : megadta magat. 

Megette a tyuk a kenyerit : azokra mondjdk, kt!il5nosea 
gyermekekre, a kik valamely szot sem erdemlS ok miatt 
szomorkodnak* 

Jo az oreg a hdznal, ha kar nines is kart csindl; — vagy 
igy- jo az ,5reg a hdznal, ha egy csepp esze sines is: trefas 
megjegyzes arra, a ki varatlanul, mintegy tudtan kivQl helyesen 
tesz valamit. 

Se jarasa. se ugrasa: Qgyetlen, bamba. 

Helyrehozza majd a koszbrCikQ: csekely hibdnak konnyen 
valo helyrehozhatasara szoktak mondani. 

Ugyancsak mekszette a derekat: joUakott, sokat evett. 

Megnyalta a bika: szepen, simara fesfilkod5tt. 

Papistaszind vagy : sapadt, halovany, ; mint a papista a 
hosszu bojt utan. 



szdLASM-dDok» pArbbszedek. i3.i 

Belebujt a z5fd5g : dtizMg, mergelSdik,' veszekedi5 kedve- 
van.- 

Takacs niz ki a szab6 ablakdn: arra mondj^k, a kinek 
lSny5k^Q felsg ruhdja kiszakadvdn, vaszonnemdje kilatszik. *- 
A kinek pedig a Idba ujja all ki lyukas csizmdjan, arra ezt 
motidjak: meszaros niz ki a csizmadia ablakan. 

Nines ki adlla mind a mgy fertaly; mondjik igy is: haronz 
fertalyos; vagy igy: nines ki egeszen: eszelos, felkotya. 

Lacczik, bogy meg il az anyossa : olyan ismer&s veodegre 
mondjak, a ki az ebed vagy vacsora elejere erkezik a ha^oz. 

Felakasztottak a kanalat, = elejtette a vask6t: mindkettoC 
olyan csaladtagra vagy hazi cseledre mondjak^ a ki az ebedtol 
iragy vacsoratol elkesett. 

Nagy ott a fcslis : nagy ott a ba j. — Nos 1 hit mi feslett ? 
mi baj van? 

(Kagyb^nya. Szttmir megye.) 

Katona Lajos. 

Parolds ember (szava tarto ember). 

Ereszbe dugtak a kucsot (nincsenek itthon). 

Vajidl vajjal galambon, 

Csak a lajbim gombolom. (Megyek mindjirt.)' 

Nagyfalusi eger gat, 

Ha nem hasznd nem is in, (Meg kell prdbtini.) 

Olyan fejjir mint a gyucsba takart marokvas. 

Szent heveder nap. 

Felakasztod-e meg a szfirt? (Megmaradsz-e meg szolgdlatba?) 

Tempozik mint a hasatt fazik. 

(Debreczen ) 

Ki^LY Gyula. 

F^beszddek. 

— Ma idesem, sz6 a mi szo, de nagy kofdne. vagy, fflek 
rajta, hogy meg Scczer a torkodra for a pletyka, is tobbel kotbd 
be; mer ha ma az a szerencsetlen termeszeted van, hogy annyit 
-sifitelsz, hogy sutty ide, sutty oda ! minden haszhoz belobbansz, 
s tbvirOl hegyire akarsz mindent megtudni : legalabb hadd ott a 
:sz6t a hun kapod s ne add tovabb, ne ragd a mas tisztessigit, 
'becsUlletit, ird meg a magad bajaval; most is csak mit nizek, 
mer ha szot tennek ott a hun, bizon kbnnyen megQthetn^d a 
bokadat. 

— Mit nekem? a mit montam urat adorn, nem szoptam az 
ujjambul semmit. 

9» 



l32r : PARBESZEDEIL 

-^ K5nnyen beSzilsz te^ de nekem a zorczairt b&it huzod 
le, ha aszt mondod, hogy e za zen mihaszna-czefrem mai; Is^ 
k5ti magat a leginyekre ; hanem ]6, tarzsd sz^moa, moggyat 
e}tetn meg, hogy elhalgacCz, fUaek arr' a lepcses szddra, ebanya^u h 
dosztig vagybk mar veiled ugy is. : ^ / 

— Na csak rajta! pedig hogy ki6ntheti rajtam a mirgit^ 
jobban esik a majdnak, ugy is telides-teli van ma velle; ea nem 
is tudom, hogy mindStig csak avval a bubamari janyaval bajol/j 
ha ezeribe Geezer szot vitok velle^ esmet csak awd all elo; 
pedig csak mongya a zember a zigazat, oijan bugyuca bis ;a« 
hogy ^gy szalmaszalat sem kepes kereszttil tenni a haszba; hat 
elni valo a zojjan, hit leginre kell kdcsingozni a zojiannak?... <* 
meg a zannya teje a szajaa van, is ma hova all a szeme ; isYhm 
^csi, bocsobe nagy s megis ma a fejibe vette a legint, csapja 
Tel a sz-^r a zoratl... Tennap estenden is mit lattam? Kl]S 
nagy septibe a zucczajton, ideveti, odaveti a szemit, s osztan 
uzsde! vezsd el magadl atal suttyant a szomszidba, aszt peig 
orszag-vildg tuggya, hogy ott a Mityiek (Mihaly) laknak, is osztda 
ha oda beveheti magdt, a zisten se varhattya ki. Azir csak ne is 
korpazza kend annyira a zembert! m'zzik csak! csupadokon 
csupa csak annyit montam, hogy hat ize . . . na . . . hogy hix nem 
szeretem a dogaU avval peig nem t5rtem be a fejit a szotykos- 
nak, csak annyi baja legyen mig il. 

— De iszen lelkem acta ! tejis votal jany, tudhatnad, hogy 
ha az Geezer csufTa jar, is osztdn a vilag szajara kerCU, akkor 
osztan vige neki. 

— Hat ne arcsa magat ojjanba a mi nem illik hozza, mer 
annak IQttek, hogy a Mityi vagy a nevelo annya szemet vessen 
ra, mm hogy egy son egy kenyeren legyen velle; kennek is 
jobb ha Scczer-m-dcczor ekkicsit meghanyogattya, is eszire aggya 
neki, hogy hat ne jarjon ojjan szeker utan, a ki fel nem veszi. 

— De hat mi tevo legyek vele ha ugy bolondul, taniccs meg f 
csak nem dughatpk korot as... ibe (nem csaphatom el a hasz- 
tul), meg osztdn a zideje is megvan, meg meg oda is szokotydl- 
tunk (szamitottunk), hat ha a zisten ott mutatta meg neki a 
szerencsejet. 

— Na ippeg jo ! peig hogy eszt is tudom, maj teszek en 
ruUa, elszoUom en ugy attul a hasztul, hogy siroba kel mind a 
ket lato szeme, csak gyozze; meg osztan csak kend ne nyuk- 
hasson tUllem; ma} befQtyol5k en neki, hogy arrul kodul ; meg 
ha ekkicsit szem-fQlesebb vona, is nem czanczekolna annyit elo 
s tovabb, hdt mind megjarna, de ojjan buhalo a zisten aldogassa 
meg, hogy vitek bele a mindennapi kenyir. 



kSzmondasok.: 1 3 3 

— De nem is ragad- im a kezihe^ semmi (nein lop), mint 
a dedhez, te siros hatu te ! hogy a k6rs^g jQjjfin rdd, vessen fel 
a szel te, isten nekOl val6 te! 

Hujjon a kebelibe a ki mongya. 

(Nagybdnya. Szatmir megye.)- 



Katona Lajos. 



Kozmond&sok. 



A milyen az annya olyan a janya. 

A hogy veted az agyad ugy alszol. 

A milyen a muaka olyan a fizetes. 

A mi. a kezebe — legyen a nyakaba*. 

A ki 5rd5ggel lakik — 5rd5ge kell lenni. 

A ki delig kutya — del utdn is az a. 

A ki kntyaval jatszik. bot legyen a kezebe. 

A ki korpa kozze egyeledik, megeszi a diszn6« 

A ki jokor fel k€l — aranyat lei. 

A ki megter GdveziiL 

A ki sdrgasagba van — mast is annak lat. 

A rocskdt a fejehez verik (ha sovany a bornyu). 

A kigyo nem felejti el farka vagisat. 

A kit a kigyo megcsipett, a gyiktol is fel, 

A mit a szeme meglat, a keze ott nem haggya. 

A restseg a nyakdn fil. 

A kutyanak huzd az asztalra a fejet, o alahiizza. 

A kutyak harminczaggyara jutott. 

A paraszt stilve fo. 

A kinek Krisztus a baratja, nem karhozik eL 

A szennyest ne vidd az utczdra mosni. 

A restseg az 5rd5g parnaja. 

A kis beka nem ful meg a nagy toke alatt. 

A )6 pap hottig tanul, megis szamarul hal meg. 

A bagoly is ur a maga odiijaba. 

A ]6 malom mindent megor. 

A szeg kitkti inagil a zsdkbol. 

A ki nem tud ttirni, nem tud uralkodni. 

A kikin is g5b5t keres. 

A mibe litjdk az embert, abba tekintik. 

A fejere flit. 

A tflrelem rozsdt terem. 

A kutya is akkor vesz meg, mikor legjpbb dolga van* 

A kutylk szdjdba keriilt. 

A kit az Isten megbely egez, azt kerfljd. 

A kutya is kihdnnya a nyelvet. 



l34: KdZMQNCniSOU^! 

A rcfet t&bbet jar, a fi>sveny tftbbct k5lx. 
. : A* fa^cn.ncm ver botlaU 

Az ember maga kovacsa a szerencsejenekf 

Az Istennel nem mehetfink hajba^ 

Az drvat az ig is huzza. 

Az alma nem esik messze a fijdtoL 

Az idonek ala ment a hasa. 

Az 5rd5g a lapdttal a seggire titbtt (hazasodhatn^k)* 

Az 5rd5gQek is lam past kell tartani. 

Az lij seprfl jobban seper. 

Az idegen tetfl jobban csip. .... 

Az 5rdog se nem szant, s6 nem vet, megis arat. 

A kinek kev^s nem kell, sokat hem ^rdemeh; 

Annyi a puja, mint a rostln a juk. 

Annyi sines a mit a szemebe esepegtessen. 

Aggyon isteii bfl sztiretet, nagy cstzmat. 

Addig Hsd a vasat, mig meleg.' 

Addig hajcsd a vesszot, mig gyenge. 

Addig takarddz, a meddig a pOknScz er. 

Addig esiik, mig maga ahitt nem iat. 

A161 derul, bocskor meriil. 

Alamuszi macska is megfogja az egeret. 

Annak ugyan becsengettek. 

Atesett a ktksz5ben (teherbe esett)/ 
Addig' VfHogat, mig vad kortfre talal. 
Bajuszos szolgdnak pirongatis is veris, 
Bedugtdk a szdjat. 
Bereccsentctt. 

Beleharapott a savanyli almfta. 
Bele nyert mint Bertok a csikba. 
Bek6t6ttek a szerdast (nem lesz t6bb gyerek). 
Beszej- vele, Blakan lakik. 
Beteg fekszik, felkel eszik. 
Bekbvetkeztek a nem szeretem napok. 
Bitangloba van. '• 

Berbe adta a szit'djdt. 

Bolond a ki jobban tanczol, mint a hogy tud. 
Bolondnak a szerencscjie is' bolond. 
Bodone is masat beszel, mikor a bor arat kerik. ' 
Bomyii kdtelen van. 
•BW5s fatal ttizel. 

Csak a biro hatan van vdgva; . . . . . 

Csak a Idbat log^szsza. 
Csak nem fQl fonala. 



KOZUOKDiSOK^. VBABONAK. |35 

C^uka csukaval, loga logivaL 
Csfistfll hinyta neki. 
Darazs derekfl. 
Derek malhas lova vao. * 
Disznoba van. 

Dogl5tt kutyinak drok a helye. 
Dogre kapott. 

Ebugatas, szaiaarrivas nem ballik menoyorszagba. 
Ebcsont beforrad, 

Eb^ gyfilt vagyoanak ebul kell elmeanu ; . 
Eben kutyat cserelt. 

Eb lebe vetette (nem kimeli uj ruhdjat). 
Eg meg a f51d a ktilombseg. 
Ejszaka vlrrad neki. 

Elkampicsorodott, mint a jaaosi naester. 
Elarvahodott. 

Elvagja a meddig megstilt. 
Elhajitotta a sulykot. 
Eleresztette a pap tyukjjat. " 
Elotta a hajokatelet. 
Ele'l a f5ld hdtan is. 
Eg a munka a kezebe. /: 
Egyik id6 ellehs^ge ia masiknak. 
Eros mint az oldh eczet, kilencz itcze egj fozet. 
E' jol fenn horgya a vizet. "=-^>- • . '*-< w » -.^,. »- 
JEa^figfiin is leesjett a bagoly a faroL ' 
Erdore t6ket, hegyre homokot. 
Egesz az Isten hata megett van. 
Ember tervez, Isten vegez. 

Egy marok szerencse t5bbet er egy zsak tudomanyndl. 
EssSt, piil yat, rongyos gubat nem kell az IstenpSl kerni. 

(Szatm^, Szabolcs, Ugocsa m.) ' 

DoBY Antal. 

. :' Babonak. 

(Hogy uzi el Gorbe Gyuri gulyds a marhabol a ferget:) 

Ermensegere {=f' ertesere) adQm a tekintetes urriak, hogy 
lehet a ferget elhajtanii mdr.pelddul csdkolom kezit a marhdbol. 

A feregnek olyan tulajdonsaga vagyon in^taiom, bogy azt 
fi belole ki lehet hajtanl. 

Hdt a keresztds bodzanak a tetejet haftsa le a fodre, 
temesse be ^oddel, hat mire a marbahoz mtgy, hat kihuU belole, 
mar a marhabol, a fereg. 



i36 



BABONAK. TAJSzdK. 



Ha peg ez netn hasznal, kotse fel a joszdgot napfelk5te 
elott, de ne szoljon neki semmit, csak rugjon bele. Az felill^ 
inditsa meg maga eI6tt, a bot a kezebe legyen, vagy akarmi, 
hogy men j en elotte, vegyen fel haromszor port, penteken vagy 
vasarnapon hajnalban, csapja hozzd, hat ha a fel felet megette is, 
kihuU bel&le. Igy kell azt kisikkasztani (» elveszteni, kipuszti- 
tani) megfele. 

Ha peg az nines tehetsegeben es tunyhdsos ember, hogy 
nem tud arra a reszre fel£llni> megteszi az ember a jo embere- 
nek. Hat akkor legyen az ember olyan ember, kerje fel a kerQ- 
15iet, hogy dsson hunyor tbvet, szirazza meg, t5r]e 5ssze e kis 
kekktivel, tocse bele abba a f^regbe, hogy ha utalkodik az ujja- 
val, faval, kihannya belole ha annyi van benne, hogy egy oraba 
megeszi, hat az v^gbe teszi (= veghez viszi) egy percz alatt; 
de apr6 joszdg el5tt ne adja, mert ha megeszi, megd5glik. 

(Ki8-Beseny3d, Szabolcs m.) 

ViRAGH GyULA. 

Ts^BSOk. 

Szabolcsiak. 



A dinnye in a: a dinnye 

indaja. 
arra eppen nincsen semmi 

izem. 

csalavjri: feleszJi. 

csuszoralja: d5rzs5li. 

e 1 m e U z : mulattat, viczczel. 

egykorus: egyidSs. 

fitetni: keresni, szaglalni. 
Jol fitet a kutya. 

fener: mezei moha. 

gulasztra: fr5cs tej. 

gore: tengeri tarto. 

g e n g e : gyengc. 

kaska: kosar. 

kojsza puskis: csavargo 
puskas. 

k a r p d 1 : szekiroz, bosszant. 

kutat6: fQrkesz&, figyelo. 

kundordszni czukrot: 
kerni, kunyordlni. 

koma kaszis: a ki ingyen 
segit kaszalni, gyengen kaszdl. 

k o m 6 t : szekreny. 



lajdar ember: lusta em- 
ber. 

i ik a s : likas a tengeri, lehas. 

laznds hely: gJzzal befu- 
tott, ellepett hely. 

mikeket: minket. 

megmarasztotta a fele- 
seget: megverte a feleseget. 

mas fel csizmaban jar: 
rongyos csizmdban jir. 

megkurgatni: megker- 
getni. 

mindet elvigyem? mind 
elvigyem? 

miert nem m^nsz: miert 
nem m^gy. 

mi^rt nem tettcl csuffa 
t ^ t e 1 1 : miert nem tetted csuffa ? 

nalunknil jSttek: hoz- 
zink )6ttek. 

ne tetyepotyizz: ne 
t51tsd az idot hiiba. 

pillengo {-s marha): a 
marha szQgyerol lelogo r^sz. 



TAJ^ZOK. 



iZ-j 



puczosanhagyni: mez- 
telen hagyni. 

pahogva }5tt: leleksza- 
kadva i5tt. 

pironsagotnekapjak: 
pirongatast ne kapjak. 

remtelen: remito. 

rovid ember: alacsony ember. 

szirk6: a megegett fanak 
szenes resze. 

sore: hizlalo. S5rere fogni 
a marhat. 



* s z a m i k 1 d L s z a m u k 1 ^.I : 
szaglalo. 

s z o t y 6 s kbrte : el^rett k6rte. 

vetrecze: elmaradt stilt 
husbol kesztilt vagdalt husetel. 

viszonysagba volt: baj- 
ban volt. 

volt olyan merikom: 
volt bitorsdga. 

zurbolni: k5ptilni, kbpti- 
15zQi* 

z^kany o s bor: zavaros bor. 



(Kis-Be8eny8cL) 



ViRAGH GyULA. 



T i s z a S z t. 

Aszatol: a biizabol az 
a s z a t o t hegyes vassal gyom- 

lalja. 

bacsus: szamado juhisz. 

bfijbs-bdjos: tud6s a 
gyogyitdsban ; f(ist5les, flirdetes 
altal meggyogyitja. kit szemmel 
megvertek, — raolvasds dltal 
azt, ki megijedt, stb. 

c s i V a j o g : sivalkodik. 

ert-; «ha van ertdk rd" : 
erkezesbk (olyan nomen verbale, 
minok jart-, kelt-, holt- : jdr- 
tomban keltemben, holtig). 

elfele: p. e. ment. 

furcsa: meglehetos; „Hogy 
all a kukoricza?" — ^Halisten- 
nek, csak furcsan all." 

gyengen sziiro: egy 
bogincsfaj. 

igy ok: rbgton. 

kaczo: rbvid felblto. 

kaska: kis kosar. 

kikukoriczdzzak: meg- 

trefaljak. 

legkirajabb: legszebb 
termetd, p. Mariska. 

lorn bit: lobog (a tfiz); 



I m r e i e k. 



^Megsozom a ttizet, hogy ne 
lombicscson, mer haragot je-. 
lent." 

m e g e s t : mSgint, ismet. 

nyelcsap: nyeldeklS. 

nyQzgtit5l: izeg-mozog. 

5rdogszeker (a kunoknal 
b o n d o r) : barlango, Salsola 
rosacea. 

szaporusig: szaporodas. 

szarvas: tragyadomb. 

szeredas: szortarisznya. 

sztiletett (adv.): eppen; 
„Mint a vin jany, kinek nem 
akad tancossa, ligy nyflzgtitSl 
sztiletett.* 

ttirkSlni: a tfllkbt fujni. 

valameddig: egyideig ; 
,A kis tot fiu ott volt vala- 
meddig, azutan litnak erett". 

Czakk: pofaszakdll. 

e 1 6 1 i k: elalszik (a gyertya ; 
V. 5. olt es alszik). 

E z e r ^ k : az apa ezermester 
volt s igy rajtamaradt csalad- 
jan az Ezer nev. 

h a j 1 6 k a z i k: korcsolyazik. 
V. 6. a Toldi Szerelmeben (1. 



t38 



tajsz6k. 



Glossarium) elofordulo hajl6- 
kdz^st. 

k5d&I&dzik: apro szemi^ 
huv6s eso. 

15 ty edek: inoslek. 

nagyfel van: magasan. 

n e m t o t k i : rovid, testbez 
4116 kabdt. 

petloreum; petroleum. 



(Tisza-SzL-Imre.) 

Szatmiriak. 
1. 



. purzsaszor{i:g5nd5rr5vidsz. 

lekli: rekli. 
. rizsa: rizs (oryza). 

setdlo: inga, orainga. 

sikil es sikkonkazik: 
jegen csuszkdl. 

t e m e t : torn ; pi. megtemeti 
csizmajat szalmaval. 

XjilsMiW bo rekli. 



Reich Sandor. 



B 6 b i s k o 1 : szunyokalas 
kozt feje't hajtogatja. 

elbddorog: kosz^l. 

b u g y b u r e k o 1 : babot vet, 
p. a viz. 

csamcsog: miat a malacz 
eves kbzben. 

czamog: lassan jar. 

h a j i g a 1 : dobiL 

kotyonfitty: feleszji, balga. 

s u k d a 1 : dob. 

s i 1 a p : darab ; pi. egy silap 
keny^r. 



ven 



mondjak 



sz aty or: 
ven asszonyokra. 

szimatol az eso: csende- 
sen esik. 

ven szotty: bss^eesett 
bregekrol mondjak. 

szuhdikdl: sziinyok^l. 

tenfereg: tetovdzva jir. 

trankal6, drungalo: 
Qgyetlen. 

tram pi i : esetlen, Ogyet- 
len. 

z suf f ol: t5m. 



(Nagybdnya.) 



NyirS Geza. 



2. 



C z a b i r : oly lud, mely a 
labait feltartja, s emelt fovel jar; 
czabir menyecske. 

c z a b 1 r : loncsos. 

csuszo: kigyo (lattam egy 
csuszot, ojan hosszu volt, mint 
a szekSrrud). 

csikaszik: csikot fog ; 
v. 5: vadaszik. 

dimb-domb, dimbes-. 
d o m b o s hely. 

dolgossag: dolog. 

eg^r: odaaggya az cgfirnek 
a kenyerei.^ 

e g : coelum ; ^g : ardet. 



erdekel: az ujonnan meg- 
festett ruhat hideg vizzel kell 
ierdekelni, bogy a szine ki ne 
men j en. 

fit itni: mutatni; kifititottak, 

g y e n t a : gyanta. 

i j eget: ijeszget. * 

kajtat: kutat. 

kotyka: kottyand, katyu. 

mihincsigesen: mibelyt. 

m u t i : mutasd. 

p i r i n k 6 : piczi, paranyi. 

p u r z s i ember : piczi, ala- 
csony. 

tur: var, bevaradzott seb. 



TAJS^^K. 



1 39 



«tur van a liboippn*^ ; i^turos a V;a k a r c s ; csipke . r6zsa 

hx ; hdtal .{k(^zijs liiaak turps bogyoja. 

al^atilX, Ilk raj to k tortint am meg! 

... (N.-Dobqji, SzatmArm.) 
/ . , , VoZARI GyULA. 

* ' Ikerszok. 



.Akom-bakom.: haszon- 
taiaa> hanytvetett, gondatlanul 
kesztUt iras^ epQkt, vagy^egyeb 
holmi. 

as.-v-es: szorgalmasati dol- 
gozik. ktllOnosen valamely kezi 
muakan ; hozza szoktak tenni 
m^^ ezt is: furfarag; : — 
mindig vag6» farago munkat 
ei'tenek miiidketto alatt. 

•arkon- bokron. . tul j^r* 
elinalt, , ^Jszelelt> elfutQtt. 

d'Z i k - f ^ z i k: vizben^ sarban 
a, szabad eg alatt.. 

a j -,v a j £ fajdaimat jelento 
felkialto szo ; — trefasan is 
hasznaljak. 

as-nycs: ..egyertelmii a 
fcntebbi as - ye s szoval. 

agya-bugyal: tit, ver; 
minclig e ket igekStovel: meg- 
vagy el. 
' ' a g y b a ' f u b e titbtte yerte. 

agga t-baggat: aprd-csep- 
ro, pepecselo munkan dolgoz- 
gat ; ktil.6n5sen varrasra, es 
sz5lokotozesre alkalma^zak. 
. Ap C9 -. cse p. r 6 : kicsiny, 
©TjtQitelen targy, dolpg. 

\i g - b p g I . a g a s - b o g a $ : 
mindenfele ^gajyfa, ag£a, mely 
az ,Qjlfak^szit4^ alkalmavat a 
lev^gott fa hejyen ptt marad^s. 
tqbbnj^if^ . . ptt yesz ; maskep 
gezemic ze. ... 

2^ t Q 1 a,- ma 1 6 1 a : ertelem^ 
nelkOii felkialtas vig dallas 



kbzben; — hej atola -matola 
kennek ^ra mi gongya?.. 

alig- se'g-alig: az alig- 
szo ertekenek kevesbitesere. — 
Alig-se'g-alig birtam ri- 
vepni; aligrseg-alig mt- 
tarn ttllle szabadulni. 

a 1 i g - a 1 i g : nagy nehezen, 
sok utanna val6 jarassal : — 
rendesea e szoval ^csak" szok- 
tak osszetenni, igy: csak alig- 
alig bir mozdulni, jarni; csak 
a 1 i g - a 1 1 g szuszog, ligy tele 
tomte a hasat: jol lakott. 

billeg- b allag: lassu ja- 
rassal, lepegetessel ide-oda 
mozog. — Ha valaki vigan el : 
A juhasz epen ugy el. 
Setal, dudal, furulyal, 
Billeg-ballag, meg 
megall. Nepdal. 

bGvos-bajos: szep, csi- 
nos kiilsejd, beszedQ. 
. btiy 6 1- b a j ol : babonaz, 
vagy babonal ; rendesen a meg 
igekotovel szoktak osszetenni : 
megb tivbit-bajolt: meg- 
babonazott; kivett, kivert a 
szep eszembtil. 

bidres-bodros: inkibb 
czifran, mint csinosan olt5z-^ 
kodStt. — Ojjan idres-bod- 
r o s vol, majd ^repQlt. 

busz-basz: ok nelkQl, 
haszontalaniU csinal valamit. — 
Rendesen ezen szoval wper" 
szoktak osszetenni ; igy : per 



i4o 



IKERSZOK. 



busz-basz: imigy-amugy 
vegzi a dogat. 

bu-b£nat, bus -'b jnatos. 

b ^ - b o c z i : bamulo^ szaj- 
tatva nezore mondjak. 

b i m ' b a m m: ezzel a harang 
kongdsdt szoktak utanozni, 
ktil5n5sen tflzvesz idejen. 

csipegve-csupogva: 
egyenkent, reszenkent, szaka- 
dozva ; csipegve-csupog- 

V a fizeti az adossagot: garason- 
kent, krajczironkent ; a minek 
osztan semmi Idtattya. 

csip-csup. csipe g-c s u- 
p o g : a lecsepego vizre, borra 
s efelere szoktak alkalmazni. 

csirsz-csorsz: lepes, 
jards kozben Idbat egeszen fel 
nem emelo jdrasu gyermekre, 
5reg emberre, vagy Ggyeden 
nehezIeptAre mondjdk. 

c s Gr- c savar, csGri-csa- 

V a r i a : ide-oda huzza^ halaszt- 
ja a dolgot besz^ddel, Cettel, 
hogy a valot a helyest ne 
kelljen tennie vagy mondania. — 
Csdri-csavari ember: nem 
igazbeszedtl, cselekedettl ember. 

cz6k-m6k: mindenfele cse- 
ke'lyertektt holmi, k(il5n5sen 
ruhanemC. 

czele-czula: sok tekin- 
tetben az, mi az elSbbi, csak- 
hogy ezt egyiltalan csak ruha- 
nemflre alkalmazzdk. — Vidd 
odebb innea eszt a sok c zele- 
czulit. 

czipp-czupp: a cs6k 
hangjanak utanozasa. 

csireg-csurog v. cso- 
r o g : a viz, bor s egy^b 
iolyadek lassu, vekony csorga- 
sarol mondjak. 



csitt-csatt: ki- s be j6^ 
ves-menes k&zben a h&x ajta- 
janak ki- s be- csapkoddsira 
alkalmazzdk. — Mir nem tUsz 
helyeden «... mindig csok 
csitt-csatt, csitt-csatt* 
jtisz-migy azon a zajton. 

csitteg-csattog: lar- 
mdsbesz^dtt, veszekedfisterme- 
szetfl — ktU5n5sen — asszony- 
szcmelyr^ alkalmazzak, 

c s i t t-p a tt: zajong6, Urmaz6 
gyermekeket hallgatdsra, csen- 
dessegre into szo.— A gyermekek 
is hasznalj^k egy versikeben: 
C s i 1 1 - p a 1 1, pad alatt. 

csiri-csare: haszontalan, 
ertelmetlen beszedre szoktak 
alkalmazni. — kOlSnben ertel- 
metlen szo. 

csara-hajszra: jobbra- 
Balra, 5ssze-vissza lep, megy, 
barangol k6szal. 

c s i m-c s i m : Ertelmetlen sz6 ; 
elofordul akSvetkezonepdalban: 
Nem ettem en ma egyebet, 
Fekete retket, kenyeret. 
Fekete retket, kenyeret. 
C s i m - c s a m, csalaver . . . 
Meghalok a babamer. 

csilleng-cstill6ng: leng- 
ve, 16gva ffigg ; — csak itt-ott 
csilleng-cstillbng egy- 
egy fQrt6cske a karikan. — 
(E videken karikara mivelik a 
szolot; azaz a termest hozand6 
vesszot kdralakra hajtjik meg 
s ugy kdtik a kardhoz.) 

csetlik-botlik: botor- 
kazva, ingadozva, ittas vagy 
beteges ember modjara megy. — 
A nepdal is haszndlja, igy : 
Csetlik-botlik az ember. 
A kit a keze megver. — (REszeg 



IKERSZOK. GYERMEKJATEKOK. l4l 

emberrol szoktik mondani, csiagi-lingi: dsszevero • 

hogy : .mcgverte a jobb d5tt tobbfele ^rcztfrgyak hang- 

keze", t. i. a melyikkel a poha- jara szoktdk alkalmazni, kfll6- 

rat hajtogatni szokta.) nbsen kis gyermekeket mulatta- 

csiribiri: kicsiny, csekely* tdsara. 

ertekfl, vagy epen ertektelea csete-pate: larma, vesze- 

targy, dolog, ember. kedes s kisebbszerti verekedes. 

. czik-czdkos: egyik he- Bezzeg vdt nagy c s a t e-p ate 

gyes sz5gbol a masikba, de hogy a zasszon haza jUtt. 

minden rend, arany nelktil^ csecse-becse: gonddal 

dssze-vissza futo vonal; peld. keszQlt, csinos, alakra kicsiny^ 

mint a hogy a villam lecsapasat sokszor ertekes anyagbol valo 

szoktak rajzolni. aprosag, jatekszer^ s piperehez 

csere-csala: mondjak, tartozo holmi. 

mikor valaki cserelt valakivel s csupddon-csupa, csu- 

a csereben megcsalodott. p ddoko n-c supa: a csupa 

cseng-leng: alig csend- szdnak fokozisa, erosebb jelen- 

leng egy-ket ember az egesz tesQv^ tetele. — Csupado- 

faluban, 5t-hat valamire valo kon csupa viz vdt, ugy 

tehen az egesz csordaban. megazott. 



(NagyMnya. Szatmir m.) 



/ 



Katona Lajos. 



Gyerme^&tdkok. 

Szegenyemberezsdi. 

Negyen jatszodjik. Elevesznek negy kis papirosdarabot. 
Az egyikre irjak: »szeginyember**, a masikra: wbird", a harraa- 
dikra: .^tdlvaj**, a negyedikre: ^hajdu**. Azutan 5sszegyiiiik oket 
es szetszdrjak, vagy pedig kalapba teszik es mindegyik vesz 
maganak ki egyet. A ki a nbirdt** kapta, kerdezi: 

— Ki a szegfnyember ? 

A ki a .szeginyembert* kapta, feleli: 

— En, uram, en I 

A bird aztan kerdezi : 

— Mit vesztettel? 

— Hat 5kr6t (v. lovat), szekeret, 
Tizenharom egeret. 

Vagy igy: 

— Hat okr5m (v. lovam), szekerem, 
Tizenharom egerem. 

A masik ketto, ki a ^hajdut** es ntdlvajt" kapta, ezalatt 
hallgat. 

A bird aztan kerdezi : 

— Kire gyanakszdl?. 



1 42 ALLATBESZBLGETESEK: C5ALADNEVEK. 

A szegeny ember ekkor a tolvaj es hajda k5z(il az cgyikre 
famutat. Ha a hajcFura talalt gyanakodni, ez felkUlt: ' 

-* Hogy mertel a varos hajctujara gyanakodni? Biro uratn, 

mennyit neki? 

— Ti'z borsost, hat paprikast cs ket lagyat. 

Ekkor a hajdu elevesz egy Osszefont zsebkendot, a g6b5s 
veg^vel adja a .borsost", a masikkal a npaprikdst*' (ncsiposnek* 
is hijak). Ha pedig a szegdny ember jol gyanakodott es eltaldlta 
a tolvajt, akkor a tolvaj kap ki, es a jatekot ujra kezdik. 

(Nagybinya.) 

T6ml6 Gyula. 



AUatbeszdlgetdsek. 

A gyongytyuk: lukdcs-takdcs, lukdcs-takacs. 

A kutya, ha vegig vernek rajta : favig, favig. 

A pulyka: pi-pi-pi-pi csak-csak-csak, csak igy itek csak- 
csak-csak. 

A fecske (a leheto sebesen elmondva) : kicsinek kicsit. 
nagynak nagyot, vdg pofon, csak ugy fics^rdgjik. 

(Me*5-Tur.) 

Meszaros Istvan. 

Csaladnevek. 

Andirko. Ari. Agardi. Balajti. Barta. Boros. Burai. Banki. 
Balog. Botos. Boruzs. Bige. Barcza. Bogddn. Balas. Bakos. Bacsi. 
Batori. Boszormenyi. Bisutka. Baczonyi. Bako. Bakooa. Borbely. 
Bencze. Borddcs. Bodo. Bundi. Bika. Bikkfalvi. B^nyai. Bencsik. 
Bogyo. Bugyesi. Biro. Ballai. Csanak. Csurka. Csajkos. Csanddi. 
Csala. Czike. Csincser. Csiszar. Csicso. Cseke. Csoma. Csajhos. 
Dinnyes. Dienes. Deli. Daku. Dajna. Dobo. Demjdn. Dede. Dien. 
Elekes. Erdei. Ember. Eszenyi. Farkas. Forizs. Facsar. Fono. 
Fazekas. Farago. Gulyas. Gonda. Gombos. GombkSto. Gerocz- 
Halasi. Horvat. Hatvani. Huszar. Horog. Hajdii. Halapi. Harangi. 
Juhos. Juhasz. Jandi. Jvo, Jo6, Jancso. Jambor. Kalmar. Kuczik. 
KomI6si. Kabai. Kola. Kanya. Kallos. Kanoca. Kadas. Kad^r. 
Kozma. Kulcsdr. Kabaszi. Kerekes. Konti. Lovasz. Lovas. 
Lencses. Lada. Ldda. Lazar. Madar. Madarasz. Menes. Magyar. 
Mehesz. Muzsai. Mako. Makai. Mester. Murai. Nyilas. Nyiri. 
Nemeti. Nanasi. Ozsvat. Okr6s. Orosz. Oroszi. Ori. Pelbart. 
Pongor. Pentek. Porcsalmi. Pecze. Percze. Portoro. P6salaki. 
Pavai. Pinczes. Ritok. Szodorai. Szito. Sallai. Salanki. Szombati. 
Simon. Simonfi. Sinko. Sarkany. Szentesi. Szentgyorgyi. Seres. 



HELYNEVEK. GIJnYNEVEK. ALLATNEVEK. 1 43 

Sore. Szanka. Szilvas. Szalai. Szljgydlrto. T6r5s. ToUas. Tolnai. 
Tlidos. Tatar. Vdnyi. Varjas. Varjii. Verendi. Vedres, 

(Dcbreczen.) 

DOMOKOS Kalman. 

Helynevek. 

Hegy al ja. 

Szolohegyek elnevezesei : Angyal. Bardioka. Baba. 
Bogmaj. Butorka. Butler. Csontos. Csuka. Dezsoke. Dongo. E16- 
hegy. Fekecs. Ftizes. Gellert. Gy6rgyike. Haraszt. Hatdri. Kul- 
lanes. Kdsis. Kulcsdr. Kirajhegy. Koveshegy. K6tiska. L6k5to. 
Lapos-Magita. Meszes. Mandulds. Megyen Mogyoros. Narancs. 
Nagy-Magita. Palajka. Palandor. Papjanko. Oremusz. Rany. Rik- 
kancs. Rakottyds. Sajgo. Suhaj. Stijt6 Szemszdro. Szentver. 
Szemmihaj. Toplecz. Veresbalint. 

Retek es legelok: Bilvanyos. Bordja. Bitaagret. Fekete- 
t6hat. Erftilaposa. Esztergaj-homok. Homok-k5z. Kisbika-ret. 
Keskeny. Kalitkaszeg. Nagy-bika ret. Radicza. Vesz-erhat. 

BUKOYBCZKY SaNDOR. 

Ounynevek. 

Zsid 6kei : Babhaj. Hotigbeteg. (Nines egessege, mindeg 
ojan sapatt, mind a hot ember). lezezes. Sohse akart kevesebbbet 
adni eggy ieeze pajinkanal). Jdmbor. (Nem esajja a szegeny 
embert). Kikukues. (Mindeg esak az ablakon kukueskal ki). 
Muszkat5visk. (Azer hijik igy, mer igen sok muszka tSvisk vot 
a haza elott, oszteg (osztan) mindeg esak aszt hajtotta, akar 
kivei beszelt, {bogy: sohse tudok man megszabaduini etttil a sok 
muszka t5viskt(il.) Nagylabii. (Igen hosszii a laba.) Piszpang. 
Pohos. (Nem dogozik sohse, hat ligy meghizott, hogy aligseg-alig 
tud jdrni a nagy hasatdl.) Rokafiiro. (Veres mind a roka.) Szoke- 
bornyu. (Gyava szoke.) Zabszalma. 

(MoQok. Zempl^n megye.) 

ToTH Gyula. 

» 

Allatnevek. 

Okrok: Badar. Buvar. Deli. Diko. Fuller. Fogoj. Gajjas. 
Gombos. Hajas. Hajdar. Jambor. Kormos (fekete szinii). Kuko. 
Legyes. Sarman (sdrga szinu). Sodro. Szajko. Vezer. . 

L o vak : 'Bojgo. Dajka. Hajas. Ilka. Juczi. Kigyo. Lila. 
Lula. Pajzan. Snudi; Stella. Tarej. Vezer. Virese. 

(B.-Ujv4ros.) 

VozARi Gyula. 



i44 

Hestermuasok. 
Haliszat. 

Bone V. negyedresz b6ne: csucsra vegzodo hilo. — 
Egesz bone: szeles halo, melylyel a vizet szelteben elfogjdk. — 
Eszkibilni: csonakot fodanl. — Eszkdba: a repedes ket 
oldalara tett, begdrbfilo vas. — Kaparo: rudas hal6. — 
Puttyogtat6: szarvalakii fak^szQlek, mely belQl (ires es a 
halohoz erositve, a csonak haladtaban, puttyogtat. — R5vid 
halasz: orozva halasz6. — Tapogato: fenek nelkQli, kerek 
s5veny. Kbtcsig ero vizben hasznaljak, hoi a fenekre nyomva, a 
k5zbenrekedt balakat fOltil kiszedik. SzGkseg eseten a szita is 
megteszi e szolgalatot, ha a sz5vest kiveszik belole, — Tokes 
halasz: a haldszas jogat berlo tarsasag tagja. — Verse: 
vesszobol font, aitomagassagu kup, nielynek tenyerdbol (a nyilas 
el5tt levo deszkalap) egy kisebb kup nyulik be; ennek csucsan 
keresztill a halak be igen, de ki nem mehetnek. 

(Ti8za-AbAd-Szal6k.) 

Reich Sandor. 

Szolomdveles Debreczenben. 

C s a p : niid5n a szolotoken a yessz5t egy arasznyira 
levagjak. ^ Logo. Midoa a t5k^n a vesszo egesz hosszaban 
meghagyatik. — Porhajas. Midon az egesz hosszaban meg- 
hagyott term&vessz5t a t&ke melle lehajtjak es gyokereztetes 
vegett fel meternyi hosszan f31ddel befedik, hogy oszszel fel- 
huzvan es levagvan, mint gybkeres vesszot mas helyre elQltet- 
hessek. — Lesi toke. Midon a porhajast elfeledik felhuzni, 
levagni, s nehany ev mulva a nagy toke mellett abbol, rendesen 
nem jo helyen, uj tSke kepzodik. — Rigo pall 6. Midon a 
termo vesszo a folddel parhuzamosan felmeter magassagban a 
szomszed karohoz kdttetik, s a ftirtbk mint hidrol, pallorol 
csQngenek ala s igy a rigo madar is a vesszore allvan, kenyel- 
mesen csipkedheti a f(llrt5ket. — Fel fa. Midon a termo vesszot 
nem vdgjak csapra, de logonak sem hagyjak, hanem fele hossza- 
ban metszik el. — Az annyaroi hiizni: midon a toke 
mellett levo Qres helyre magarol a tokerol hiiznak le egy 
vessz&t s ebbol nevelnek szomszedt&ket, mindaddig az anyjan 
hagyva, mig az meg nem er6s6dik. — Arva t6ke. Mld6n az 
anyjdrol huzni nem lehet, hanem mis helyrol kell hozni egy 
gySkeres vagy sima vessz6t, hogy abbol az Ores helyen toke 
nevelkedjek. Domokos Kalman. 

Ja9UaHd6k: 95> 1. 18. s. Kurcj h. olv. Kuruci^ 
96. 1. 5. 8. Ankicf b. olv. Ardict, 



xnlnden h6nap 
15-fo 

lt4roiii iTi&yi 

tarulommtl. 



IX. kotet. 



JAa 



GYAR 



NYELVOR 

SZEBKBSZTl 

SZARVAS GABOR. 



1880. APRILIS 15. 



tZCRKE8ZT0 

■ 

KIADO hivatal 

Budapest. 
11. ker. Fif-otezL 

I7/S8. n. 

IV. /a^et. 



A mHALOTTI beszed'' ta^ntelvi sa^atsagai. 

Hogy nyelvtinknek fejlod^se kepet biztosabban kiszi- 
nezhessiik s reszletezhessiik, sziiks^ges lesz nem csak 
r^gibb nyelviinknek irodalmi egyedeit s mai nyelviinknek 
dialektikus egyedeit ismerniink s ismertetniink, hanem 
egyuttal e k6tf61e tanulmanyunknak egymassal valo kap- 
csolatba hozdsa. Konnyen atlathato dolog, hogy az olyan 
regibb fro nyelve, kinek sziilo helyet, dialektusdt bizo- 
nyosan tudjuk vagy meghatdrozhatjuk, tanulsdgos adatokat 
szolgaltathat az illeto nyelvjarasnak egyik-mdsik mai sajdt- 
sdga megertesehez is. Hogy a nyelvtorteneti s nyelvjdrasi 
tanulmdnyok osszekapcsolasat mennyire hasznunkra fordit- 
hatjuk, arra hadd idezziink eziittal csak egy erdekes pelddt, 
A debreczeni ember azt mondja : mdsfel^ ellenben fileky a 
gocseji meg azt mondja : mdsfiel is filek^ holott a mai 
koznyelv mind a kettot ^-vel ejti ; mdsfil^ filek, Igen de — 
mint eddigi fejtegeteseink folytdn Idttuk — a mai egyforma 
i kit rigibb hangnak utodja, ligy hogy a mai mdsfil^ a 
goes, mdsfiel regente mdsfei volt, a mai felek pedig, a 
debr. es goes, filekj mdr akkor is filek volt. 

Nyelvtortinetiinkben az irok nyelvjdrasdt reszint 
hatdrozottan tudjuk, a mennyiben tudjuk sziileteslik vagy 
nevelkedtsuk helyet, riszint pedig elig konnyen meghatd- 
rozhatjuk a mai nyelvjdrdsok valamelyikehez mdr szito 
sajdtsagaibol. Az irott nyelvemlekekre nezve ez ossze- 
fiigges megtaldldsa mdr valamivel bajosabb, mert mai 
nyelvjdrasainktol mdr nagyobb idokoz vdlasztja el oket, s 
annyival nehezebb, a mennyivel nagyobb ez az idokoz. Igaz, 



M. NTELVOR. IX. 



10 



l46 SIMONYI ZSIGMOND. 

hogy m^g a legrigibbek egyiket, a B. €s M. codexekben 
foglalt biblidt, az 6 jellemzo iit-dtto, fttijo-fele alakjainal 
fogva hatdrozottan az ormdnsagi nyelvvel fuzhetjiik kap- 
csolatba, de mar a HB.-ben Dobrenteynek (ki e kerdfissel 
a RMNyelveml. I. kotetiben behatoan foglalkozott) nem 
sikeriilt olyan hatdrozott vondsokat taldlnia, melyek e 
nyelvemlekiink nyelvfit egy valamely mai nyelvjdrdsunk 
r£gibbb alakjanak bizonyitandk. 

Csak egy olyan hangtani sajdtsaga van a HB.-nek, 
melyet kiilomben kizdr61ag egy mai nyelvjdrasban Idtunk 
meg. Ez a -pel rag r-jenek magdnhangzok kozt valo 
elhagydsa: kegilmehely halalddl. Igy ejti ligyanis a gocseji 
nyelvjdrds is (csakhogy a hiatus miatt kozbeszurt ;-vel: 
kegjelmejje^ haldldje, hordoje^ fdje stb.)« Van mfig egy 
ilyen kozos vonds, de az kesobbi mds videki irokndl is 
elokerul, nem csak a mai gocseji nyelvjardsban ; t. i. az 
eneyc igealak (KT. lelhet-neUnc): v. o. enneiec Telegdin^l, 
menyeg:{6sk6dnijek Pdzmdnnal stb., es v. o. a mai torten- 
nejeky esnejik^ megfd\ndik stb. alakokat Gocsejben. 

Azonban ha* nem is vagy ha csak nemi valoszinu- 
s^ggel l^tesithetiink kapcsolatot a HB. nyelve s egy mai 
nyelvjdrds kozt, az6rt nem egy dialektikus vondst 
taldlunk benne, a mennyiben ilyennek kell tekinteniink 
mind azt, a miben a nyelvnek csak egy-egy videken valo 
tovdbb-fejlodese mutatkozik, s a mi nem terjedt el az 
eg^sz nyelvteriileten, a koz nyelvben, mely az illeto alakra 
vagy kifejez6sre n6zve megdllapodott egy regibb fokon 
vagy pedig mds liton jart a fejlesztesben. 

Hangtani tekintetben nyelvjdrdsi sajdtsdgnak, a koz 
nyelv tortenetetol mintegy felreesonek mutatkoznak a 
HB-ben a kovetkezok: 

i) Az / hang mar foUep nemely alakokban, hoi a koz 
nyelv ^-t mutat, sot eddigi kovetkezteteseink r6gibb nyilt 
6^-t kovetelnek : fgy a fis\e^ lelke-heli e, ill, e elleneben mdr 
I van ezekben: lilkieri^ ildetuitvl^ tntetPtnec; az ide, mess\e^ 
vilagbele alakokbeli e, ill. hosszii e helyett: nugiilmabeli^ 
neki; az ilni es eleven^ elesig-ho\ kovetkezo eredeti e 
helyett mdr i van ebben : ile\ie. 

2) Nemely szoban, holegyeb nyelvemlekek szerint 
hosszii magdnhangzot tudunk, a HB. rovidet mutat, meg 



A HALOTTI BESZED TAJNYELVl SAJATSAGAI. l4'J 

pedig olyant, melyet nehez az ill. hossziival megegyeztet- 
nunk : igy halalnec halalddl mellett, melynek igejeben az Erdy 
codex meg hossziinak irja a loszotagot {meg haal 6rd. 7., 
20., 25.), itt mar holi is choltat is van; dd es ad helyett 
itt mar odutta; nem helyett, mely tobb codexben m6g 
neentj itt es a KT.-ben num van, azaz niim; menny helyett, 
mely az Erdy codexben m^g hosszii {meenyey) itt munhiy 
azaz munyhi. — Mashol annak is taldljuk nyomait, hogy a 
targyrag elott a to veghangzoja meg volt v\y\i]ivdL\ feldeet 
^foldet* Erd. 177., vtaat ,utat* Virg. 5i.; s erre mutat a 
HB.-ben is a turchucat szo; ellenbcn mdsra mutatnanak 
fnegint az utot urot angelcnt szavakbeli o is u hangok. 

3) A mai /<?;/, ton alakok regebben /^n, /^«-nek hang- 
zottak (a szekelys6gben most is), ezek pedig az eredetibb 
^leve-n *tcvi-n osszevonasai; v. 6. a tobbesben : levi-nekj 
tevi-nek. Kiilonos, hogy a HB,-ben ezl latjuk irva : levn. 
Nem valoszinu, hogy itt mdr a sokkal k^sobbi lon-i kell 
olvasnunk, hanem taldn masfele osszevondssal fejlodott 
leon V. leiin alakot Idthatunk benne, — Hasonlo hangfejlo- 
desiik volt a mai felolj belol-iiXt ablativusoknak, melyeknek 
regibb felil^ beUl-iilt megfeleloi sok codexben meg vannak 
tartva, s melyek az osztjak Avet vegu ablativus szerint 
valamikor igy hangozhattak : *felevel^ *belepeL A HB.-ben 
tehdt a felevl^ belevl szavak valoszinuleg igy olvasandok: 

Jeleolj beleoly v. feleiil^ bele'iiL — Feltiinok azonban e mellett 
a kiniotviatvvl^ ildetuitvl ablativusok, melyek mdr nem 
ketios maganhangz6t, hanem egyszeru u u hangot mutatnak. 

4) Erdekes hangtani jelenseg a tovegi maganhangzo 
hidnya ezekben : vogmuc^ i^umiuCy angelcut e h. vogyo-muky 
s:{umu'tukj angyalo-kat (a mai vagyu-nk nem vogy'-muk-hoi 
lett, hanem nyilvdn igy : vogyo-muk — vogyo-mk — vagyunkj 
5 magaban a HB.-ben van ise-muc: osii-nk, uro-mc: uru-nk). 
Ehhez hasonlo hajlandosagot legfoUebb a szekely a\kot 
^azokat) fele alakokban taUlunk m£g. 

5) A mdssalhangzok koreben sajdtsagos hangfejlodest 
mutat a harmadik szemelyu birtokrag massalhangzoja. 
A teremt6-jej halland-ja^ ir-ja alakok ragja egy mutato t„ 
{illetoleg taldn a koriilvevo magdnhangz6k miatt lagyulva^ 
i/J nevmasbol fejlodott, meg pedig Budenz magyardzata 
szerint ligy, hogy a d-hol elobb / lett, mint mds biztos 



1 48 SIMONYI ZSIGMOND. 

esetekben, s az /-bol lassanWnt j (mint saldta: sajdta stb.). 
A HB.-ben is j-vel van : kiniotv-ia-tvlj :{oco\t''ia^ mulchot-ia; 
de a hoi ket magdnhangz6 kozt dllana, ott v van a helyfin : 
terumteve = teremtoje, s a masik terumteve = teremt6(-je)y 
feledevCy vetevCj hadlaua (a v bele olvadt a megeloza 
magdnhangz6ba : mundoa^ tilutoay ligy hogy dv-hol 6 lett)* 
Ez a sajdtsdgos v megerositi azt a velem^nyt, hogy a mai 
'ja ragot kozvetetlen egy -la alak elozte meg, mert ebbol 
ep ugy magyarazhato ama diaiektikus Py mint p. kiliil belul 
felul'hol lett kiml beviil fiviil, hold-hol {holyd Ny. V. i5i.> 
hovdy s\ildcS'h6\ s\ivdcs 6s s:{i}dcSj s:{idcs stb. 

Az eddigiek alapjan tehdt kovetkez6k£ppen alakul 

A Halotti Beszed olvas&sa. 

Latjatuk feleim sziimtiikkel, mik vogymuk. Isa pur es 
Xomuvvogymuk. Mennyi mllosztben teriimtSvfi el«ve(e?)[isten] 
miv isemiikut Addmut, es oduttd void neki paradisumut hdzod. 
Es mend paradisumben volov gyimilcsiktul munda neki elnie 
(elnie); hfion tilutod ut iggy fa gyimilcsfitul. Gye mundod neki, 
merett niim enneik: Isa ki nopun emdiil oz gyimilcstuly 
halalnek halalddl holsz. Hadldva x^ltdt terumteve istentui,. 
gye feledeve. Engide iirdiing intetvmek, 6s ev6k oz tiluvt 
gyimilcstul, 6s oz gyimilcsben halalut ev6k, es oz gyimilcs- 
nek lily kesseriiv void vize: hiigy tur/ukat mige (mig6?) 
szokosztjd void. Niim h66n muganek, gye mend u fojdnek 
haldlut ev6k. Horoguvek isten, es veteve ut ez munkas 
vildgbele, 6s Ion (leon?) haldlngk es pukulnek f6sze 6s 
mend u nem6nek. Kik ozuk, miv vogymuk, hiigy 6s tiv 
Idtjdtuk sziimtiikkSl. Isa es niim iggy ember miilxotjd er 
vermiit, isa mend ozxuz jdrov vogymuk. Vimddjiik liromk 
isten k«gyilm6t ez lelik6rt, hiigy jorgossun u neki 6s 
kegyidjen 6s bulcsdssa mend u bunet. Es vimddjuk sz«nt 
axszin Mdridt 6s boudug Mixdel drkangyelt 6s mend 
angyelkut, hugy vimddjonok 6rette. 6s vimddjuk szent 
P6ter lirot, kinek odutt hotolm oudonid 6s ketnie, hiigy 
oudjd mend u bun6t. 6s vimddjiik mend szentiikiit, hiigy 
16gyenek neki seg6d liromk szine elott (eleott?), hiigy isten 
iv vimddsdguk mid bulcsdssa u bun6t. 6s szoboduxxd ut 
iirdiing ildetvitul, 6s pukul kinzotvjdtiil, 6s vezesse ut 
paradisum nyiigulmdbeli, 6s odjun neki miinyhi (miinnyi?) 



A HA^OTTI BESZED TAJNYELVI SAJATaAGAI. l49 

uruszagbel^ utot es mend jovben reszst Es kedssatuk 
uromkxuz x^rmiil : Kyrie eleison. 

Szereimes brdtim, vitnddjomuk ez sz^gin emb«r lilki^rt, 
kit lir iz nopun ez homus vilag timniic^belol (bfeleol?) 
mente, kinek ez nopun test6t tumetjuk; hiigy lir ut kigyil- 
xneh6l ^Abraham, Izsdk, Jakob kebeleben helhezjg, hiigy 
birsdgnop jutva mend u szentj(e)i €s iinuttei kilziklin jov 
felol (feleol ?) joxtotnia ileszje ut, 6s tiv bennetiik. Clamate 
ler: K, e. 

SlMONYI ZsiGMOND. 



NYELYEMLEK-TANULMANYOK. 

II. A Kazinczy codex hosszu m&ssalhangzoi. 

„Vota numerantur et ponderantur", ez azon dltalanos 
szempont, melylyel nyelvemlekeink minden hangtani, de 
kiilonosen hosszu massalhangzos adatait kell tekinteniink, 
ha azok nyelvbeli hitelesseg^rol, tudomdnyos ^rtekerol 
kivanunk szamot adni. Ldtva a nagy kiilonf^les^get s a 
kovetkezetlen eljarast, melyet regisegeink e tiinem^nyek 
megjeloleseben mutatnak onkenytelenul merul fel a k^rdes, 
mennyiben lehet biznunk ez adatokban, mennyiben lehet e 
jelbeli tenyeket egyszersmind nyelvbeli tenyeknek is 
tartanunk? Tekintve azt, hogy ama korok irojdndl a 
hangok megjeloleseben csak szemelyi s igy esetleg nagyon 
is szubjektiv hallas erzete lehetett irdnyado, tekintve tovabbd, 
hogy az eszkozok megvilasztasara, melyeket e tollara 
n^zve kisse idegen magyar hanganyag kiilonosebb tulaj- 
donsdgainak megjelolesen^l hasznalt, mds elotte ismeretes 
nyelvek otthonosabb irasa modja is hatdssal lehetett, valo- 
ban komolyan szdmbaveendonek kell e koriilmenyt tarta- 
nunk, mely ovatossdgra inthet benniinket, de melynek 
donto erot minden esetben m6g sem tulajdonithatunk. 
Vannak feltiino alakok, melyek ismetclve, gyakran ardnylag 
sokszor fordulnak elo ugyanegy nyelveml^kben; vannak, 
melyek kiilombozo kor s videkbeli irokndl is nemi kovet- 
kezetesseggel taldlhatok s mi kiilonosen a hosszu hangokra 
nezve dll, — tobbnyire az osszehasonh'to nyelveszet alapjdn 
mar elore is ketsegtelenul letezetteknek vehetok fel. Nem 



l50 MUNKACS[ BERNAT. 

lehet ilyenkor az a priori felteves s az a posteriori foUelt 
adat osszetalalkozasdt puszta esetlegessegnek tekinteniinky 
annal kevesbbe minthogy latva a hangtulajdonsagok meg- 
jelolesenek oly gyakori elhanyagolasat, alig hiheto bizonyos 
ismetelt tevedesbol szdrmazo tiilzas, peldaul hangoknak 
nemi kovetkezetess^ggel valo kettos jelolese, ha semmr 
nyelvi jelenseg nem szolgaltatja alapjat; az pedig hogy 
kiilombozo korii, kiilombozo vid^ku iroknal egybehangzolag 
lortenhetnek bizonyos grafikus tevedes epen hihetetlen, ha 
meggondoljuk, hogy ez idoben nem lehet szo altalanosan 
felkapott irasszabdlyokrol, hogy kinek-kinek hangerz^ke s 
irastudasa volt a megjelolesben iranyado. Az adatok szama 
s nyomossdga az osszehasonlito nyelveszet eredm^nyeihez 
viszonyitva, kriteriumot alkothat a feltiino alakok nyelvben 
valo leiezesenek valoszinusege mellett, de ki kell 
mondanunk meg kordntsem bizonyossdgdra nezve is, 
ez csak egy kesobbi munkdnak, az ily kriteriumok alapjan 
nyert valoszinusegi adatok osszehasonlitdsanak lehet ered- 
menye. 

Szem elott tariva ezeket, codexiinknek mindenekelott 
azon feltiinobb alakjaira hivatkozunk, melyeket mdr az 
elobb targyalt Weszpremi codexben is megtaldltunk s 
valoszinunek bizonyitottunk. Ezen hitelessegiikben igy 
megerositeit adatok a kovetkezok: c\uffol igS., essik i8i.y 
182. (18*) hassonlit 181., i85. (7), hu:{:{on- 245., 246,^ jutta- 
lorn 247., kesserii 177., 200. (8) lattas 181., 211. (4), miittat 
254., :{erettet 216., 235. — A -hat igekepzo, melyrol azon 
velem^nyt dllitottuk, hogy az tulajdonkeppen az ugor k^g^ 
menest jelento gyoknek szdrmazika, codexiinkben szinten 
tobbszor fordul elo hosszii mdssalhangzoval, pi. minden- 
hattOj adhattom 261., 220. (7). Most meg csak egy jeles 
analogidval akarjuk ez dllitdst megerositeni rokon nyel- 
veinkbol s ez az eszt: jaksa: korinen, vermogen^ mely 
szinten egy ugor j„g„ currere fltiere jelentisu gyokbol ered. 

A HB. kin:{otv^ ildetv^ a KT. ke\detif alakjaibol indulva 
ki, meltdn vdrhatnok hogy az ^at ^et k^pzo dltaldn hosszii 
mdssalhangzoval forduljon elo nyelvemlekeinkben v. 5, 
bottal, riittd e h. botvaly riitvd, Mdr a Weszprfimi codex- 

*) A be nem rekesztett szamok t NycIveniI6kttfr VI. kdtet^nek lapjatra Tonat' 
koznaV^, a zirjelesek az adat elofordultdnak szlinili jclzik. 



NYELVEMLEK-TANULMANYOK. 1 5 I 

ben akadtunk nfihdny megfelelo adatra, a Kazinczy codexben 
egesz csomo pilddjdt Idtjuk: ala^attos 196., c^ellekedettit 
281., iodallattos 248,, 25o. (7), dic:{erettire 254. (2), elettet 
218., hytte = bite, v. 6. hitves 248., jovettire 247., mag:{attot 
197., oruendettos 252.y rettenettos 2b2,^ utalattos 234., lo^attot 
23i. (Mint Idtni fogjuk az Erdy coaexben e kepzes rende- 
sen van hosszii mdssalhangzoval jelolve.) Hasonlokeppen 
megleljiik itt is ez adatot: wttet 266. otet. 

Az egyeb hosszu massalhangzos alakok kSzol tobb 
van olyan, mely a mai vagy regibb koznyelv eredetibb es 
teljesebb alakja ellenere assimilatiot tiintet fel, mi nyilvdn 
mutat azon dialektusra, melyet a codex iroja haszndlt, 
ilyenek: bocyatta 193., 199., 229., v. 6. bocsdjtd^ bottoUs 
212., V. 6. bdjtdUs^ indwtto 254., v. 6. regibb tndojtOy ohatt- 
nak 252., v. 6. ohajtnak^ segitti 206., 206., v. 6. rfigibb 
segejti^ jpywttanaia 253., v. 0. r6gibb ujojtandja. — Szintigy 
-// assimilatioja van ezekben : attal 177., 182. (11), v. o 
dltal^ hottak 247., 248., 253., v. o. holtak^ kayattanaia i84., 
195. (5), V. o. kajdlt^ ottatik 23o., v. 6. oltatik. — Mas 
massalhangzok assimildlodnak a kovetkczokben : esseg 225., 
noccad 25o., v. o. felso tiszavideki nyelvjdrds issig (ehs6g) 
ny6cc:{ad alakjait; vegiil : utosso 179., 206., 220., 222., v. o. 
boss\ii e h. bols^u, dialectice : bossoy kosso, /6ss6y e h. borso^ 
korso^ f6ls6, 

FeltQnobb hosszu massalhangzos alakok a kovetkezok : 
by:{\on 245., 245., 252, c:{elleked 220., 235. (4); egj^ettembe 
245., 247. (4), essede:( 202., fekeite 25o., 25 1., hattod 246., 
249. (4), hetted 247., 248. (4), ittellet 245., 249. (5), keres- 
sem: keresem 226., kessertet 1S9., 23o., 237., k6tto:{ 247., 
kj'llomb 193., 219. (i3), misse 21 3., nittom 225., 248., ottod 
254., e^:{6n : ozon 246., piaccon 212., 21 5., re:{'{ess6k 247., 
:{illetik 196., 197. (i4), ty^^^on : tizen 246., tokkeletes 196., 
220., 249., ucca 2 1 5., iittana^ utto, uttol i84, 245. (lo) vellag 
187., 218. (6), vissel i84., i85. (i4). — Lassuk az etimo- 
logiai okokat, melyek ezen hosszu mdssalhangzok nyelv- 
beli valoszinuseget igazoljdk : 

by\'{on szdrmaz6ka az ugor m„ks„^ osmagyar bj^„ 
igenek. A -;;j hangcsoport assimilatioja folytdn 6p ligy lett 
a hosszu massalhangzo, mint ezekben : hoss\u eredetibb 
hojs^Uy ^oSy -^zcs kepzo eredetibb ^frs^, sf^Ss helyett, mig 



1 52 ^ MUNKACSl BERN AT. 

mdsr^szrol a j-nek az elotte dllo hangzoba valo beolvada- 
sdval a hosszu hangzos ^/^o- to keletkezett. A k£t alak 
egymdshoz valo viszonyaira nizve v. 6. tanitani 6s tanit- 
tani kepzeseket. 

c:{elleked' toje Budenz velem6nye szerint azonos a 
csellegj csellen szavakeval, melyek a finn hddlid'Wel egye- 
temben egy ugor Ssgh alakra vezethetok vissza. A szo- 
kozepi 'gl egy kordbbi vl alakon keresztul fejlodott //-ve 
mint magiban a cselleg szoban. 

egyettem csak az m {dlom^ nyotn) notnen verbale 
kepzovel alkotott szdrmazeka lehet az egyit^ *egy4tj *egyejt 
denominativ ig^nek, melybol a jt assimilatioja folytan 6p 
ugy lett fentebbi hosszu mdssalhangzos alak, mint a tanit- 
tani 6s sok mds hasonlo pelddban. A mai egyetem szo 
nyilvdn eredetibb egyetem helyett valo v. o. ugyan e totol: 
egyib es egyebek^ levil 6s level. Kiilonosen a szo masodik 
tagjdban gyakori az effele vdltozds. 

essede^j csak frequentativ alakja az essik ig6nek, melynek 
hosszu mdssalhangzojdt mdr igazoltuk. A tobbszoros foldre- 
borulds kifejezes6nek dtvitele s haszndlata a heves k6relem 
jelz6s6re mindennapi tiinemeny a nyelvekben. (Budenz Sz6t. 
24. I. a finn itke^: sir ig6vel azonositja, mely szint6n csak 
codexiink alakjdt bizonyitand.) 

fekette metathesises alakja az eredetibb fetteke dimi- 
nutive kepzett szonak. Az osztydk pegde szerint a magyar- 
ban egy kozvetito ^fejte- alakot kell feltenniink, ebbol 
cgyik fejlodes utjan hit: feteke^ fekete^ masik szerint pedig 
assimildtio dllott be fetteke^ fekette szavak hosszu mdssal- 
hangzojdt hozva 16ire. 

hattod alapszavanak a ziirjenben kvajt- felel meg, a 
finnben a hosszu hangzos kuute-; tekintve azt, hogy a 
finn hosszu magdnhangzo tiilnyomo legtobb esetben egy 
mdssalhangzoi elem elolvaddsdbol keletkezett, tekintve 
tovdbba, hogy e massalhangzonak megvan nyoma az 
ejszaki ugorsdgban is, nem meresz felteves, ha azt hissziik, 
hogy a magyarban is eredetileg *hajt alak felel meg a mai 
Aa/-nak, melybol codexiink hosszu mdssalhangzos szava 
szarmazhatott. Ez fogja egyszersmind megmagyardzni az 
firdy codex haat (nyilvdn: hat) alakjdt is. 



NYEL VEMLEK-TANULMANYOK. 1 53 

hetted osztjdk tabet s finn seitse'tna megfeleloi szerint 
szdrmazeka egy ugor tssbsts tonek. Amde minthogy a kite 
teljesebb alak hosszu magdnhangz6ja nem a specialis 
magyar fejlodes eredmenye, hanem benne taldlhato mix az 
alap nyelvi szoban is, elvdrhatnok, hogy a sz6koz6pi labia- 
lisnak is megieljlik n^mi nyomdt a magyar r^gisegben £s 
dialektusokban ep ligy, mint megleljtik a vogult s csere- 
miszt kiv6ve minden ugor nyelvben. Az ekkent felveheto 
*hevte alakbol aztdn igen konnyen vdlhatott egyr^szt az Erdy 
codex heeled^ mdsr^szt codexiink hetted adata. Egymdshoz 
valo viszonyukra n^zve, v. o. tcttem es titeminy mindketto 
eredetibbfej'^e- alakbol, szintigy:^^e^^s(?^/emeredetibberfe-b61. 

ittilet nines felveve az eddigi hasonlitdsok sordba, 
mindamellett lassuk mit lehet hosszu massalhangzoja iga- 
zoldsdul felhozni. Eredeti etimonja e szonak korantsam 
lehet mai jelentese; mert sokkal elvontabb hogysem a 
csupa konkret fogalmakkal gondolkozo osember alakithatta 
volna. A nemetben urteilen 6s scheiden felel meg neki, pi. 
az ilyen kifejezesekben : schiedsmann^ schiedsgericht^ schieds- 
spruchj tehat a ;,szetvalasztas, sz6llyelosztas" fogalmdt idtjuk 
dtvitelesen alkalmazva benniik az itelesre. Vilagosan kitunik 
az ilyfele eszjards a magyar kifejezesben is, mert ha pi 
azt mondjuk ^neki itelte oda" azt ertjiik mintegy rajta 
„neki juttatta, neki adta oda", „iteletet tartani" s „igazsagot 
osztani" egy fogalom. Ezek utan bizvdst dllithatjuk, hogy 
a magyar itil-bol kivalo ;7- eloresz momentan, intensiv 
kepzos alakja azon ugor tonek , mely megvan a finn : 
jaka-j lapp : jiiokke-, ziirjen : //z^--, mordvin javi „dividere, 
partiri" jelentesu igetokben. Fenyesen bizonyitja ezt egy 
analogia a torok nyelvek reszerol s ez a csagataj : jargu : 
it^let torok-tatar : jar- gyokbol, melynek alapjelentese : 
sz^tvalasztani, hasitani, v. o. jarmak : hasitni, szellyel- 
vdlasztani es jarik: repedes. Tehdt az itel szinten egyik 
szdrmazeka az ugor j^g^, j:g^ „currere, fluere" jelentesu 
gyokernek, melybol a felhozott ugor nyelvek adatai is 
eredtek; 6s alakjdul egy '^je^-til alakot kell felvenniink, 
melybol a kezdo j beolvadasaval az elso magdnhangzo 
hosszusdga keletkezett, a -x^- kesobb -jt- assimilatiojdbol 
pedig codexiink: ittil alakja, v. o. muttaty jtittoky tanittok^ 
eredetibb : muyitaty joitok, tanoxtok helyett. 



1 54 MUNKACSI BERNAT. 

keressem frequentativ kepzese azon k^r^ alapszonak, 
melybol a kerget, kerit^ kerul szdrmazik. Hogy csakugyan 
a menes fogalma van benne kifejezve, a rrt'nt ezt alap- 
szavdnal fogva elvdrhatjuk bizonyitja pdrnuzamos alakja 
ktruini pi. megkeriilni, ily kifejezesekben ^megkeriilt a 
keresett dolog" t. i. ra juiottunk arra mi utdn jartunk".' 
Vilagos levin ekkippen az alapszo az ^es (ugor sk) kipzo 
massalhangzojanak hossziisaga nagyon is termeszetes. 

kessertet alapszavanak a finnben : kitke-^ mordvinban : 
kiskefa- felel meg, innen magyarazhato hosszii massal- 
hangzoja v. o. kesseril^ f^^y}^ ^s iinn : katkera^ pitkd, 

kottbi' toveben, a finn kytke-, lapp katke- igek szerint 
kifejtheto ugor k^tkr gyoknek, ^kotvo- alakon keresztiil 
fejlodott, szabalyszeru hosszii massalhangzos alakjat Idt- 
hatjuk. 

kjllomb hosszii mdssalhangzojat megerthetjiik, ha 
tovinek teljesebb finn kylke- lapp gilgalis masaihoz viszo- 
nyitjuk. Az assimilatiora nezve v. o. tollu^ fellel^ eredetibb 

^Jg«^ Pslg„ alakokbol. 

nittom eredetibb alakjaul nj'ijtom veheto fel, a mint 

ezt a fifiil^ ny^(jt^ SX^^i g^'(/^ g/^^y S/HJ^ pdrhuzamos 
causativ €s intransitiv igcknel is tapasztaljuk s a mint 
vildgosan kovetkezik is megfelelo ugor w^g*^- alapszavabol. 
Ez alak kozepso massalhangzo csoportjanak assimilatioja 
megmagyarazhatja codexiink feltiino adatdt is. (Dunan tiil 
most is nfittaui.) 

ottod szdrmazeka egy ugor v^kt^- gyoknek, mely a 
cseremisz: rz:f, vie eredetileg t^sks^ alakbol s a finn viite 
massalhangzoi elemre mutato hosszii magdnhangz6jdb6I 
fejiheto ki. Ennek vsji; fejlodott alakjdbol lett egyreszrol a 
magyarban *o/, of, mdsreszrol ottod. Egymdshoz valo 
viszonyukra nezve v. 6. kdt es ketted^ hat es codexiink 
hattod^ het es codexiink hetted alakjdt. 

o:i:{dn ketsigtelenul torok kolcsonszo, mely megfelel 
ezen nyelvek participialis : o^ken^ o:{gen, d:{Y6n alakjdnak, 
mely az dj{- : noni jelentesu gyokbol szdrmazva, egydltald- 
ban emelkedettet magasat jelent s fgy kiilonoson az drt, 
aradvdnyt, eppen ligy mint jakut synonymja: orus a 
nagy vizet, nagy folyot, a Lendt, holott nem egyeb, 
mint dcverbalis kipzese a koztorok 6r-: emelkedni ig(§nek. 



NYELVEMLEK-TANULMANYOK. 1 55 

Ezen d:(j'6n-n^k a magyarban okvetetlenul *6\hdn^ 6\:{6n 
alakokkd kellett valnia, mig a kesobbi megrovidiil^s csak 
ugy tort^nt meg mint a fess^ity hassad^ l^\l^8' szavakban. 

re^^^es alaps^avat azonosnak vehetjuk a res szoval. 
melynek alapdrtelme a lapp rakka-: reissen, risse bekom- 
men man itelve: „valami mi a hasadds, szellyel vdlasztas 
utan kivdlik". Ugyanezen ^rtelmet tulajdonithatjuk a resx 
szonak is, v. 6. osztjdk suk^ finn siikku: resz, darab es 
magyar s^akad v. 6. csagatai jar: hasad^k r6s, es jarma: 
darab pi. fa^jarim: fele, resze. v. 6. finn osa- es magyar 
os^t kifejezeseket. A k^pzesre n^zve pedig tudjuk, hogy 
valamint minden s hang, ligy itt is a kicsinyito ^^55; ere- 
detibb ^sss:{s helyett valo, mely meg is van tartva a r^s 
eredetibb r^s:{ codexiink re^;{e- masaban, melynek mai ket- 
ftle ertelme csak a nyelv okonomiajdnak egyik jeles pelddja. 

:{tllet gyokeret azonosithatjuk a finn sylke- s a vele 
egyezo ugor alakokkal, melyeknek mai ertelmiik ugyan: 
kopni, de a ziirjen colt^ osztjdk self szerint eredetileg 
„werfen, weglassen" jelent6s lehetett. A vet ig^vel konnyen 
tarthatjuk synonymnak a s?i7/ iget, ha e kifejezesekre gon- 
dolunk: vetelni, elvetett a macska, nem. {ein junges) 
werfen^ vagy a finn kifejezeshez hasonlo dtvitellel: meg- 
kopte a legy, v. o. meghagyapta. Ezek utan konnyu 
meg6rtenunk, midrt taldlunk codexiink alakjdban hosszu 
mdssalhangzot az ugor 4k hangcsoporttal szcmben. 

tyi^on (tizen)-ben Budenz szerint massdt kell fel- 
ismerniink azon finn *deksa alaknak, mely megvan a kah- 
deksa: nyolcz es yhdeksa : kilencz szdmnevekben, hosszu 
mdssalhangzoja ennelfogva termfiszetes. 

tokkeletes alapszava: tokel- a regis^gben dltaldn „vfigez, 
megtesz, megvegez" jelentesben fordul elo. Ez arra mutat, 
hogy tulajdonk^ppen nem egy^b, mint frequentativ k£pz6se 
a tenni igenek, mely szerint tokkel e h. valo: *teP'kel. Igy 
lesz magyardzhatovd hosszu mdssalhangzoja is. 

uttana, utto, uttol alakoknak az Erza mordvinban 
ftal^ ftalu^ ftalda stb. felel meg, amde a mordvin hang- 
torvfinyek szerint itt egy Jit^- toszot kell feltenniink v. 6. 
finn yhte^ mordvin: fkd^ ugor: j^kt};'. egy. Az ekkeppen 
kikeriilt os magyar *u\tu *uktu szokozepi mdssalhangzo- 
jdnak assimilatiojdbol konnyen vdlhatott a fent emlitett alak. 



I 56 MUNKACSI BERNAT. 

vellag-mk iinnben valo megfeleloje : valkea mdssal- 
hangz6csoportot tnutat fel a szokoz^pen. Assimilatioja mod- 
jira nezve v. o. fennebb killlbmb magyardzatdt. 

vis^el frequentative k^pzett sz6 ugyanazon tobol, 
melyet latunk a finn vie-h^n s a magyar wsifben is. 
A frequentativ kepzo eredeti -sk alakjandl fogva a hosszu 
indssalhangzo term^szetes. 

missCf piaccafiy ucca idegen szavak hosszu mdssal- 
hangzoit meg^rtjiik, ha n^zziik masaikat a latin : missa-x^ 
olasz riaj:ffl-t, szldv : idica-t. 

Erdekes ragozdsi jelenseg van e ndvmdsokban : titteket 
248., okket nyilvdn eredetibb: *tiptekety *6vket helyett v. 6. 
a Weszpremi codex: ottet alakjdt. — Ugyanily tiinem^nyt 
Idtunk ezen k^pzesekben: tettel 249., 249., vettel 254. ere- 
detibb *tevtel *vevtel helyett, melyek mellett titel^ vetel 
mas hangfejlest mutat. 

Van meg ezeken kiviil nfihdny adata a Kazinczy 
codexnek, melyekben kevesebb hatdrozottsdggal szolhatunk 
a hosszu mdssalhahgzo okairol, ezek a kovetkezok : akkarat 
197., 236-, battor 224., bottu 2o5., 206. (5), codda 2i5., 
kessal 238., totiok 25 1. s a tobbes szdm masodik szeme- 
lyenek ragja: -Jtoky sttek 206., 247., 248. (6). 

battor torok kolcsonszo, mely a torok dialekiusok 
nagyobb r6sz6ben ma mdr : batur-nak hangzik, vannak 
azonban egyes d^lsziberiai tdjnyelvek, melyek a teljesebb 
patiir, mattir alakot tartottdk fenn, nyilvdn eredetibb 
*bagttr helyett, a mint ez 6pebb mongol pdrjabol *bakatnr^ 
bayatiir alakbol kovetkezik. Lehet hogy a magyar kolcson- 
vetel epen ilyen, teljesebb alakot megorzo dialektusb61 
tortent. 

akkar taldn azonosithato a finn anka?^a'va\j melynek 
jelent^se „buzg6, erosen hato" konnyen megfdr amaz6val 
s mel3'ben ezek szerint valami nomen verbalet kellene Idt- 
nunk. Ily esetben az -nk- assimilatioja 6p olyan eset volna, 
mint a lapp hasonlo alakii szavakban, vagy mint a 
magyarban is Idttuk a Weszpremi codex addok alakjdnak 
magyarazatdndl. 

bottii hosszu massalhangzoja okdt taldn a csuvas 
hangsuly-viszonyokban kell kercsnunk, mely nyelvbol e 
szo kolcsonozve van. Reguly szerint a hangsiilyos szotagot 



NYEL VEMLEK-TANULMANYOK. I bj 

vegzo mdssalhangzo kettoztetve ejtetik a csuvasban, minek 
termeszetesen a magyar kdlcsonszoban is meg kell Idtszania. 

kessal-nak a mordvinban kiste-y cseremiszben : kust 
felel meg- Tekintve hogy milyen gyakran szokott e nyel- 
vekben eredeti -sk-nak mdsdul s feltunni, feltehetjiik, hogy 
a fentemlitett szo hosszu massalhangzoja egy ugor -sk 
hangcsoport eredminye, melybol a finn kisa alak rovid 
consonansa fip ligy fejlodott, mint pi. ezekben : puserta 
ugor pjk^r^-tdl, pesd ugor pstk^, museva ugor tn^k^' to- 
alakokbol. 

A mi a tobbes 2. szem^ly hosszu mdssalhangzojat 
illeti, benne azon n jdrulfik mdssalhangzo nyomdt sejthet- 
jiik, mely megvan az egyes 3. szemilyben az eflF6l6kben: 
vis^enj tis^eUj Us\eny vons:{ony a tobbes harmadik szemely 
--nak ragjdban, az egyes mdsodlk szemelyu dy eredetileg 
*nd ragban, mely l^nyeges szerepet jdtszik kiilonosen a 
mordvin szem^lyragozdsban s kimutathato tobbi rokon- 
nyelveinkben is. 

Mindezekhez v^giil hozzd kell sorolhunk a Kazinczy 
codexnekamaz eg6sz csoportot alkoto hosszu mdssalhangzos 
adatait, melyeknek semmi etimologiai okot nem tulajdonit- 
hatunk s melyek mindannyian egy /-nek megnyujtdsdt 
mutatjak fel, mint: allatt 225., 23o., 232., alia 207., 221., 
alla\ 209., allol 208., ellott 24y., 210., follott 248., 25 1., 
koiolletok 252., ellet 245., ulle 211., 212., tullajdon 2o5., 
206., 235. (22), kyllenci 210., 219. (5), bollond 223., c\U' 
dallattos 196., :{abadullas 21 5., tiitelletes 200., 202. (i4), 
talalla 218., vallamely s a foszto 'tallan^ -tellen kepzo. 
Az eflfele tiinemeny igen gyakori nyelvjardsainkban s itt 
is nyilvdn csak dialektusi sajdtsdgnak tekintendo; v. o. 
s:{6llant\ velleniy rullatn^ tullem, ndllanij fullad, s:{akdllu s 
megfelelo rovid mdssalhangzos alakjaikat. 

MUNKACSI BeRNAT. 



NEMELT „NT'' V£G£ZETl!f SZONK KELETKEZES^ROL. 

Ha valami idegen ajkii ember elott leirndm az aldbb 
kovetkezo 9 hatdrozot es mellejok irndm rendre a nekik 
megfelelo 9 fonevet, ilyenforman: 



I 38 NAGY-SZIGETHI KALMAN. 

dltaldfi dltaldtif milidn meltdny 

hepen heveny taldn taldny 

hidn hidny versen verseny 

koion kd0ny vision vis^ony 

magdn magdny s magyardznam neki, hogy 

mit jelentenek az elso s mit a masodik oszlopbeliek, 
fogadni mernfik, hogy ez az en idegenem egesz hatdrozott- 
saggal rdmondand a kovetkeztet^st, hogy: a magyarban 
kell lenni egy y kepzonek, mely a hatarozokbol foneveket 

' alkot. 

De hdt hogyan is keletkeztek a mdsodik oszlopbeli 
lij szok? Mert hogy lijak, az kets^gtelen, hiszen egyikok 
.«incs meg sem a nip nyelveben, sem pedig Molndr 
Albertnel vagy Pd'riz-Papaindl, sot meg Barotindl is 
Sdndor Istvanndl se, holott a velok szemben dllo hatd- 
rozok mind regi szok. 

Azt a magyarazatot semmikep sem fogadhatjuk el, a 
mit a Magyar Nyelv Szotdra koczkaztatott meg e szok 
szdrmazdsa felol. Szerinte az dltaldny, hepeny , hidny, 
magdny stb. szok ligy kepzodtek, hogy az dltaly hep, hia^ 
maga vers stb. szokhoz hozzd fliggedt az dny vagy any^ 
eny kipzo s az igy keletkezett szokbol kepzodott aztan 
tovdbb az dltaldnyoSj a hepenyiben^ a hidnyos, a verse- 
nyes stb. 

E magyardzatnak nemcsak a szokipzis torvinyei, 
hanem maguk a nyelvtorteneti adatok is vildgosan ellent- 
mondanak. A legutobb emlitett kipzodminyek i. i. mdr 
reg megvoltak az irodalom es a nep nyelveben is, mikor 
mfig az dltaldnyj hidny, magdny y verseny stb. meg se 
sziiletett. Ime : 

dltaldnyos (dhaldnos) mar meg van S. I-ndl i8o8-ban, 
holott az dltaldny (akkor meg ,das absolute, unbedingte' 
ertelemben) tudtommal csak i846-ban Kirdlyfoldy „Ujdon 
uj magyar szavak tdra" czimu gyiijtemenyeben csatlakozik 
eloszor a szotdri anyaghoz. 

hevenyeben mdr megvan P. P.-ndl 1767-ben, s elo- 
fordul regi kozmonddsokban is, holott a heveny^ mint foniv 
csakis S. I.-nal taldlhato eloszor. 

hidnyos (majd hijdnoSj hijjdnoSy majd hednos, Mjdnos- 
nak irva) elofordul mdr P. P.-ndl {hejdnos arany^ levior 



NEMELY ^ny" vegezetu sz6nk keletkezeserol. I 3q 

justo aureus), Dugonicsndl {MdnoSj negativus) ; holott a 
hidnj eloszor Fogarassi i845-ik tv'i Nemet 6s Magyar 
Segedszotdr^ban. 

magdnyos (magdnos) megvan mdr P. P. Szotdra Latin- 
magyar fel^ben, holott a magdny csak Kresznericsnel 
eloszor. 

versenyes megvan mar M. A.-nal, holott a verseny 
csak Fogarassindl eloszor. 

vis:[onyos {vis:{onos) megvan S. I.-ndl, holott a vis^onj' 
megint csak Fogarassindl eloszor. 

Ezen nyelvtort^neti adatokat ismerve, lehetetlen elfo- 
gadnunk azt a hipotezist (ha csak a filius ante patrem-et 
torv^nyesiteni nem akarjuk), mintha a hid-h6\ keletkezett 
volna elobb a hidny^ ebbol pedig aztdn a hidnyos stb. 

N^zetem szerint, a 2. oszlopbeli fonevek csakugyan 
az I. oszlopbeli hatarozokbol keletkeztek vagy legaldbb 
keletkezhettek, 6s pedig ketszeri k6pzes (egy sarjadzds 
es egy csonkulas) es hangvdltozds (az w-nek n^-re 
vdltozdsa) utjan. 

A tSrteneti fejlodest hi 
4 egymdsra kovetkezo idorendi rovatban : 



I. 


II. 


dltaldn 


dltaldnos 


heven 


hevenjeben 


hfdn 


hidnos 


k6:{6n 


ko^diios*) 


magdn 


magdnos 


miltdn 


miltdnos 


taldn 


taldnof"*) 


versen 


versenes 


vis:{on 


pis:{onos 



d tiintessem 


elo tdbldsan, 


rovatban : 




III. 


IV. 


dltaldnyds 


dltaldny 


hevenyiben 


heveny 


hidnyos 


ht'dny 


k6:{6ny6s 


k6\6ny 


magdnyos 


magdny 


meltdnyos 


meltdny 


taldnyo^ 


taldny 


versenyes 


verseny 


pis:{onyos 


vis:{ot\}\ 



fgy tamadhatott a vis:{dly szo is a viss\dl (MA.) ig6b6l. 
Ez utobbibol lett a viss^dlos mell6kn6v s ezt, mdr vis\s:{d- 
lyos-nok irva, megtaldljuk az 1780-ik evi „B6vezet6s a 
szdmvetesre" czimu iskolai konyvben: „a keresett napok 
szdma viszszdlyos az aratok szdmdval". A vis:{dlyoS'h6\ 
keletkezhetett aztdn a vis:{dly elvonds dltal. 



•) Az elottdk mindegy, ko^SndsntY tetszik. (Ar. Toldi Szerelme, VII. 3.) 
•*) Talao-nal szdlUoi, felelni, lllltani. (S. I.) 



l6o KUNOS IGNACZ. 

Ha az esUlf'iy az estvelj estveli, estvilyi^ estvily-hoX 

magyardzva, mint az Antibarbarus teszi, helyeseljUk, ligy 

gondolom, nem szabad egeszen elitelnunk a kd\dny^ vis\onf^ 

vis\dly szokat sem. 

Nagy-Szigethi Kalman. 



A DEBRECZENI KYELV^ARAS. 

I. 

Debrcczen Hajdu megye fovarosa 60,000 lakossal. Lakosai 
tulnyomolag civisek, "vagy mas szoval nadragos parasztok ; 
vallasra nezve tulnyomolag kalomistak. A debreczeni ember- 
rol azt szoktak mondani. hogy teles :[dj']a\ beszel es csakugyan 
ha meghallgatunk egy tosgyokeres kalomista civist, e kepes 
kifejezes nem fog puszta mondasnak latszani. Eszre fogjuk 
ugyanis venni hogy egyes maganhangzokat. ktil6n6sen 6, o-t, 
nem ligy ejt ki mint egy mas videkbeli ember; hanem ugyancsak 
erosen s nemi nyomatekkal, sot nem habozunk kimondani difton- 
gizalva, mintha az 6 elott meg egy gyenge a is hallatszanek, pi. 
taotj, pa6:{na, vaot (volt). Ugyancsak ily erosseg szlilte diflongus 
van az 6 kiejteseben is, mintha elotte egy gyenge e allana, pi. 
eosom, ke6td{ (k5lt6z), beocso, eori^. Ezeken kivQl a tbbbi 
maganhangzok kiejteseben, ha difcongust nem is, de bizonyos 
megnyujtast tapasztalunk, s ezekbol magyarazhatjuk meg a 
debreczenieknek azt a lassii. komoly e's eros kiejteset. melyet 
roviden teleszdjjal valo beszelesnek nevezett el a koz szokas. 

Mas belyegzo sajatsagai koze tartozik azon nyelvtorteneti 
fontossagu valtozas, mely bizonyos esetekben az ^'-bol i-t csinal. 
Hiatust nem tiir meg s kikerQlese vegett vagy elejt egy hangot, 
pi. ram (ream) vagy pedig kozbesziir pi dejdk^ f^j^^ ment. 
KQlonbsen idegenkedik az ly-tbh ezt mindig, neha pedig az /-et 
is j-vel helyettesiti pi. kirdj, ojan ; mejje^ pdjinka; missal- 
hangzok clott pedig el is hagyogatja, pi. bocso, honap, votam. 
A massalhangzok csoportulasat. tobbnyire az idegen szokban. 
kerflli. — A zartabb e-t nem ismeri. 

Hangtan. 

Maganhangzok. 

E nyelvjarasnak, az irodalomban is meglevo hangokon 
kivlil, kbvetkezo hangjai vannak: d pi. hdjba, fdlta, mdrta; 
e pi. tejbe, kelmed, nyerte ; o pi. tojna, bdlha, korpa es vegre 
B pi. Elbe, korte. E negy hangnak ily sajatsagos megnyiijtasa 
tobbnyire az elso szotagban, kozvetetlen j, I, r hangok elott 



A DEBRECZENI NYELVJARAS. l6l 

vehcto eszre, de csak ha urdnuk meg egy massalhangzo kovet- 
kezik. Tehat e szerint hdjha es hajam, fait a es falok, mdrta es 
marok; tejbe es tejes, helmed es kelek, nyerte 6s nyerek; 
tojna es tojik, bolha es bolond, korpa es korom; dike es oletn, 
kdrte es korom. 

Ugyancsak ez a megnyujTas fordul elo potlo nyujtis alkal- 
maval is, pi. lira, odilrra, Sre. 

Zivl e-t e nyelvjdras ncm ismer. 

L Magdnhang^ok vdltoidsa. 

R5vidulesesnyulas. A kovetkezo szok hosszii tovei 
megrovidiilt alakban divnak : Icing, hetfii, a madar szo egy 
csalad neveben el, ennihdny (egynehany), Jirhe megy. 

Az lij ti^hangzos egytagu szok n-ragos alakjukoan hosszuk- 
nak maradnak meg, pi. fiJ^j ; t&idn; fu\: fu\6n; kiit: kuton; 
lit : uton ; .5f fij[ ; s:{u:{dn ; nyiil : nyiilon : ur : uron. EUenben : 
tii^etj fu\et, kutat, utat, s\u\et, nyulat, nyulak, nyulam stb. 
Kivetel : tyiik : tyukon : tyiikot, tyukok, tyiikom. — Nem esnek 
e szabaly ala a nem teljes tSvii szok, pi. S!{ur: s\urdn : s:{urt ; 
csur : csuron: csiirt; hiir: huron : hurt; biir: biiron: biirt. — 
£z 5sszeallitasb61 az is kitiinik hogy a zartsag hosszusaggal es 
a nyiltsag rovidseggel hozhato viszonyba. 

Az ides r5vid i-vel ejtve anydt jelent, mig hosszan a 
rendes ertelme van meg; szinte eliero r5vid i van a fa\ik szoban. 

Eredeci hosszusag a kovetkezo egytagti harmadik szemelyii 
igekben van megtartva : s:{ed, hdgy, nyel, dd, kel, mer, nyer, 
ves:( s a kettagii osmer szoban, sot ezek kSzul a hdc:{ (hagysz) 
es dc:( (adsz) masodik szem^ly{i igek is hosszu eredetibb alakban 
hasznalatosak. 

Mdssalhangzok kiesese potlo nyujtassal szokott jdrni, pi. 
bocso, hott, ny6c:{, votam, 6cs6, egem, habar az engem alak 
is divik, s igy a nyujtds nem potlonak latszik. Ily eredeti hosszu- 
sagot oriztek meg meg a k5vetkez6 szok: hdlS, velem, nekem 
(eredeti nelkem helyett 1. Budenz MUSz. 422. §.). 

Nyiltsdg es zartsag. A zartabb o nyilt e-re valtozott 
a temintelen, fiketo, setit szokban; o pedig a-ra ezekben: 
s^ivanOj orvassdg ; u valtozott o-ra : onoka. 

Az egytagu 6, 6-n vegzodo szok koziil zartabb alakban a 
kovetkezok fordulnak elo : kii (ko), bit (bo), csii (cso), lii (16), 
III (16). Tovabba biit (bojt), hetfii. A sziszegok elott soha se 
tdrtenik e valtozas, pi. 6^, 6s![, cs6s{, f6s[. 

A koznyelv nyilt alakja helyen zartabb hangzo fordul meg 
elo a) az elso szotagban : kokas, fokad, jova, tos\it, rullam, tullem; 

M. NrCLVOR. IX. 11 



1 62 KUNOS IGNACZ. 

p) a masodik sz6tagban : magos, Idbod, lakodalom, hd:{Otok, 
halovdn s vegre y) a 3. szotagban: okoson s mds efTelekben. 

Az li, U'S hangu szokban szinten nyilt a e helyett zirtabb 
o 6 van a modhatarozo n rag elott, pi. btison, s^ii^dn, s^Ukdn, 
huvdson fu a s\eL 

Ugyancsak zartakkd valnak meg a nevragok es birtokos 
szemelyragok, pi. hd^huly kerbul, attiil, ettul, as^tarriil, s:iekrul, 
s:{emuk hd\u}c hd^ukbul, kertyukbul, asitalukrtil, s:^ekukrul stb. 

Ide tartozik vegre azon jellemzo sajatsaga a debreczeni 
nyelvjarasnak, hogy az e-t bizonyos helyeken /-re szereti valtoz- 
tatni. Feltunoen mutatkozik e jelenseg az olyan szokndU a 
melyeknek a teljes Toben (pi. fele-k) hosszusagok megmarad, pi. 
fel : fiU tne\ : mil, kereg : kireg, el : il, steles : s:{iles, feher : 
fehir, s^el (valaminek a szele): s:^il, ne:[: nt^^ feketotfiketo, 
edes: ides, kereg: kireg ; mfg a teljes t5vQkben hosszusagukat 
elveszto szok ip\. fele-k) nem valtoztatjak az e-t i-re, pi. bel: 
bele, s:{el : s:(eles, re:^ : re^es, tel : telet, fel : valaminek a fele, 
seeker : s^ekeret^ tehen : tehenet stb. E szabdly mis szokkal 
kifejezve igy mondhato ki : azon szokban nem vdltozik az e i-re 
a hoi a regi nyelv azokat e-vel jelblte, mig a regi e-s alaknak a 
mai f felel meg. E szabaly azonban nem allithato kivetel nelktil, 
mint pi. kover, vite:{ s mas oldalrol kenyir, elig, de az ilycnek 
mint analogiak termekei magyarazhatok. Ktil5mben is e kerdes 
meg melyebb vizsgalast kivan. 

Hangmagassag. Ide tartozik a mai alaknal eredetibb 
erdnt s 5sszetetelben meg eredetibb egyardnt, eppen mint 
tehdt es tahdt. Effele valtozasok meg o; / pi. goringy; e: i pi. 
erigy (eredj), lihel, kills , s az ewm-ra vegzodo idegen szok 
petlorium, murium stb. Egyeb hangatcsapasok vannak a kovet- 
kezokben : e : a pi. derakasan, kalanddriom ; a : e pi. eledo, 
Ezen vdltozasok nagyobbreszt a hangzoilleszkedesbol magyardz- 
hatok meg. Nem-illeszkedest mutatnak a kovetkezo szok : berena, 
beretva, hunnen, Emlitendok meg pare, tare, kare, gane. 

2. Magdnhang\6 elves^ese. 

A kovetkezo alakokban massalhangzon kezdodo rag elott 
is. nem a teljes to hasznalatos: mowc^^ (mondasz). montok, mond- 
nak. Tovabba: Iddd, hallhadd, elhihedd, mondhadd stb. 

A hiatus elkerQiese vegett ket osszekertilo maganhangzo 
kozul az elso kiesik a kovetkezokben : jdny; ram, rdd, rd stb.; 
mir (miert); sot meg ke't ktilbn szo kepezte hialust is ki szokott 
kerttini az egyik hangzo kiejtesevel, pi. jo 'c\akdt, rd 'das, 
tuttdr adni stb. 



A DEBRECZENI NYELVJARAS. l63 

3. Magdnhang:{6k k6:{bes:{urdsa. 

Idegen szokban levo massalhangzo csoportosulas elkeriilese 
vegetl kozbe sziir: a hangot pi. karajc:[dr (kreuzer); e hangot 
pi. s:{ereda (sredd), esterdng (strang), tekeno (t6rok tekne); o-t 
pi. /to vaVfe' (kvartely), /7a/?o/irfeA«/ (pappendeckl): /-t pi. stirimfli 
<strimpfel). 

4. Kettos magdnhang\6k. 

Mar emiitetttik a debreczeni embernek azt a sajatsdgat, 
hogy az 6 es o eros kimondasakor ao es eo diftongust hallat, 
f\. jaOj vaot, faotj ollao ; eos, heos, ereos, Ezen diftongusok- 
fiak egyelore nem lehet fontossagot tulajdonitani, mivel alapjuk 
csak az eros kiejtesben van. 

Mdssalhangz6k. 

/. Mdssalhang:{6k vdlto^dsa, 

A kemenytiles es lagyulas a Simonyi Nyelvtanaban 
kimondott szabaly szerint tortenik, s a koznyelvben is altalanos. 

Az egyik bang kiesese potlo massalhangzo nyuj- 
t a s t okoz, pi. hdjja, tennap, bdrra, oddrra. Ilyen meg ez az 
illando kiejtes : ap pap, ah hd^, any nyul, of farka stb., 
ezekben ket ktil5n szo kozt tortent az assimilatio. 

Hangszervi valtozas:^: gy, pi. tergyem ; n : ny 
pi. u^^sonya, dunyha, debrea^enyi, sdmsonyi stb. ; t : k pi. 
S^akmdr; g: d pi. kolediom; :[: :{S, pi. csi^sma ; n, ny : m, pi. 
a:{omha, toromba; orrhangoknil ktilomben ket ktSlbn sz6 k5zt is 
kozonseges, pi. aram, pi\y c^igdm, pap, takomp6c\ stb. 

O r r h a n g valtakozik szajhanggal, n : t pi. dis^to : I : n pi. 
ahun, ott hun, valahun; j: ny, pi. bornyu (de varju, sarju), 

Nemak es fiivok; /?:/ pi. dufla; v: b pi. subic^k. 

V valtakozik ^-val, pi. sdhos, 

A dimatlan szoban levo m eredetibb alak az ugor momen- 
tan kepzovel ellatott dj^m^ igetol. 

5j{ : c^ a szo vegen, pi. retec:[, torndc\ {tornds\ h.), 
kanavdc^, 

Dissimilatio van a kovetkezo szokban: tandl es danol 
«. h. talal es dalol. 

J e stiles. Az ly kivetel nelkiil j-vt valtozik, pi. ijen, 
kirdj, s\emej, mijen; a kovetkezo peldakban maga a puszta 
i-bol is j lesz, pi. pdjinka, mejjem, fejiiU vdju, tavaj. 

A dj\ tj, nj hangok bsszekerliltevel gy, ty, ny hangokat 
hangokat hallunk, pi. aggya, bontya, bdnnya; az Ij osszekerQl- 
tevel pedig csak j hallatszik, pi. ojje, hajja. 



1 64 kiJnos ignacz 

Ajy foginyhangbol a szo vegen n foghang valik, de lijra 
jesul, ha magdnhangzo k5vetkezik ra, pi. ass!{on : ass:{onyay 
bdrdn : bdrdnyom, kokin : kdktnyt^ legin : leginyes stb. 

hz n di tjr es gy hangok elolt jesQl es ezaltal kettos 
jestiles tamad, pi. menygjrek, sarkanytyu, anygyal, 

Nyujtas es rovidites. A hatirozok szemelyragos 
alakjai koziil a k5vetkezok vannak megnyujtva: vellem^ tuUeniy 
rullam, ndllam, s ezek rcszben eredctibb alakot 6riztek meg, 
Az Ullo szo (a kakas Ullo ertelmeben) szinte meg van nyujlva. 

Roviden ejti ki e nyelvjdras, egyeb dialektusokkal ellen- 
tetben, az s-tt a kovetkezo szokban, pi. okosan, pirosan. erosertj^ 
magosan stb. 

Metathesis. Helyet szoktak cserelni : 

a) folyekony hangok: l-r—rl^ pi. karaldbe ; r-l^Ur, pL 
petlorium. 

b) a folyekony es nema hangok k5zul: b-l—l-b, pi. geleb 
(kebel) ; 

c) a folyekony es sziszego hangok koziil: ;j5-/— /-!f5, pU 
ma^sola ; 

d) nema es sziszeg&: ks^—c^^k, pi. viac!(k, subic^k ; laska 
(laksa) ; 

e) nema es folyekony : ^(ondt e h. ^oddn (a mosashoz. 
hasznalt szoda). 

3. Mds$alhaftgs[6k kiesese. 

A szo elejen elesik a h pi. is:{en, mdn is\en. 

A mdssalhangzok elott alio / ki szokott esni pdtlo nyuj- 
tassah de csak elso szotagban^ s ilyenkor sem a 6s e utan ; pi. 
olt, folt h. 6t fot ; tolt, kolt, koldok h. tot. kot, kodok, kulcs 
h. kiics, kiildi h. kudi \ ellenben megmarad s^alma balta 
falta nyelte kelne \ es gondoltam fustolt tanult kes\Ult, — 
Hosszu maganhangzok utan minden utohatas nelkCIl vesz el az- 
/ : pdc:ia kidt nekUL 

Ide sorozhatok az effelek: ere kerbe te (tej) a hoi p6tl(> 
nyujtas jel51i az elveszett massalhangzot. 

Az i, o, u, u hangzos szok utan a j nemi megnyujtassal 
szokott kiesni, pi. fiini, but^ nyut (nyujt), bii (bujni), dut (dojt), 

A rSvidebb tSvfi igekben levo v nem divik, pi. his:^ (hivsz), 
hi (hiv), hitok (hivtok), hinak, s:{itok (szivtok), s:{inak, biitok 
(buvtok), bunak stb. 

A szo k5zepebol ki szoktak meg esni a k5vetkezo massal- 
hangzok : n pi. pi:{, tesur^ S{ivan6, ikabb (ellenben a mengyek^ 
ben megmaradt az eredeti n)\ :(, pi. bion; h pi. hdss[ia (haz hija> 



A DEBRECZENI NYELVJARAS. 1 65 

Massalhangzocsoportok kikerOlese vegetc is ki ki s«okott 
«sni egy-egy massalhangzo ; pi. firhe ment (Krjhez). tesvir 
<testvir). kocsma (korcsma), pitar (pitvar), mama (marma). E 
jelenseg ket ktilon alio szo k5zt is gyakori, pi. paras:(ga:[da, 
/:sen'bi:(tos, kab'be, kop'ki stb. 

A szo vegen elesik az n pi. aiomba\ leggyakrabban marad 
e\ a ragoknal az utolso hangzo pi. ba, be (ban, ben) ; f, pi. mir, 
^V'^y ?» P^- ^^' ^^ (^^z, hez); d, pi. maj (majd)-, r, pi. man ; 
rt, pi. minygydn, 

4, Mdssalhang:{6k kd\bes:{urd$a. 

A maganhangzok kepezte hiatus elkertitese vegett e nyelv- 
jaras nemcsak hogy egy hangot el szokott ejteni. hanem ep oly 
gyakran k5zbe is szur. 

Ket maganhangzo k5ze leggyakrabban j-t. pi. dejdk, djer, 
fdjir^ tijed, mijenk^ tijetek ; sot meg ket kOldn szo kepezte 
liiatust is ilyen j-vel szokott elharitani, pi. mi ja, ha jen, te jis, 

Nemely szok kdzze meg mas hangot is szokas k5zbe 
iizurni, pi. beg elaludtam, deg a farkdra hdgott. 

Ezeken kivQl a szo vegehez egy-egy massalhangzo iarult 
^ kovetkezokben : g pi. ro:{maring ; t pi. fdjintos, tulipdnt. 

Az eredetibb k meg van tartva a punktomos szoban. 

5. Oss\erdntott s^ok. 

Ilyen osszerantogatott szavak nagy szammal vannak es 
keletkezesok reszint a gyakori hasznalatnak, reszint a bangsuly 
hatasdnak tulajdonithato. (Lasd Ny. V. Lehr A. Tom^ tod, tok* 
tott 329. I.) A szdraos peldak k6zul felemlitem itt a kbvetkezo 
^rdekesebbeket, his:{ vagy s^ (hiszen), aggy Isten, ass[ongya, 
jsten uccse, kek (kellene), mingy (mindj&rt), aotdn (azutan) 
mek (melyik), mit para (mit parancsol). Itt emiitem fel vegre 
^zon kQlonds szokasat a debreczeni embernek, hogy egyes szokat 
iigyszolvan beszorpol s ilyenkor gyenge r hangot hallat, pi. 
nem fom. Ktjnos Ignacz. 



A HATAROZOI IGENEVES BIRTOKOS OSSZETETELEK 

TERMESZETE. 

Simonyi Zs. a Ny. IV. BgS. lapjdn s nagy nyelvtandnak 62. 
es i53. lapjain hosszasan s behat6an targyalja a hatarozoi igenev 
eredetet s annak a nyelvben valo szerepe't. Azert feleslegesnek 
fartom, hogy ez alkalommal mind azt ujra elmondjam, a mi mar 
azokon a helyeken el van mondva. Ktil5nben is nekem a jelen 
^setben csakis annyiban van dolgom a hatarozoi igenewel, a 



l66 MESZAROS ISTVAN. 

mennyiben 5sszetetelnek kepezi alapjat. Tudva levo, hogy a 
hatarozoi igeneves 5sszetetelek lehetnek: i) targyas; 2) birtokos 
5sszeteCelek (cs6ks:{6rva, s\ivs\akadva : a fonev az elso esetben 
targya, a masodikban alanya az igenev kifejezte cselekvesnek) ; 
s mind a ket esetben elso tagja birtokos raggal is el lehet latva 
{esie-ves\tve, lelke-s:{akadva). 

Ezen 5sszetetelekben a -van, -va vegzetek, a mint Simonyi 
meghatarozza, modhatarozast, s hozza teszem, idohatarozast 
fejeznek ki, ep ligy mint teszem a -va/, -vel nevragok, modhata- 
rozo s idohatarozo minosegQkben. Akar ezt mondom : kedv- 
telessel ne\i, akar azt : kedv-telve; akar azt mondom: ido^ 
muldssal meg fog hazasodni, akar azt: ido^mulva m. f. h. : a 
mondatok jelentese ugyanaz mind a ket esetben. 

Kerdes mar most az, hogy haiarozoi igenevvel — mod- cs 
idohatdrozoi minosege melleit is, — kepezhetfink-e, se kerdve, 
se hallva, minden esetben «sz65sszetete]t ; kerdes, hogy allhat-e a 
hatarozoi igenev bdrmilyen birtokos 5sszetetelnek az utotagjaul? 
A nyelv az ellenkezot bizonyitja ; mert ezeket az 5sszetetetekec 
csakis bizonyos esetekben vagyis a cselekveseknek csakis meg- 
hatarozott s k5nnyen fel is ismerheto k6reben kepezi es hasz* 
nalja, — mint ezt a peldak a nyelvnek t6rteneteben, valamint az 
elo nyelvben is bizonyitjak. fiizonyos pedig ezen peldak szerint 
az. hogy a nyelv ezeket az bsszete'teleket csakis ket esetben 
hasznalja ; abban a ket esetben, a midon : i) a hatarozoi igenev, 
az ember teste nek. s igy egyes testreszeinek vagy szelle- 
menek, tehat egyes lelki tulajdonsagainak, a miikodeset, vagy 
2) ha a z i d 6 1 s az ezt kifejezo okot, modot es alkalmat — 
hatarozza meg. Peldak bizonyitjak, hogy a hatarozoi igeneves 
szubjektiv osszetetelekben az elotagok mindig csak az ember 
egyes testreszei vagy lelkenek egyes tulajdonsagai vagy az ido s 
az ezt kifejezo ok. mod es alkalom. 

Azt nem mondja a nyelv, hogy kenyer-siilve tolti valaki 
az idejet, de ezeket az 5sszeteteleket ismerjtik es hasznaljuk: 
fej'CsUggve, homlok-bukva, lelek-s^^akadva, lelek-fogva, para- 
s^^akadva, si^envedeljr-ragadva, s\iv'S\akadva, s\iv'S\orongva, 
veretek-s:{akadva (1. Ny. IV. 389—390.). «A csapat-vezeto had- 
nagyok eluntak arc\-pirulva nezni a napok lehunytat." (A. M. V.) 
»bele keveredni kedv-durranva holmi tarsasagba** (Tud. Gy. 1839. 
XII. 1 3.), terd-vac\ogva (A. Haml. 4i.). s^em-villogva (J6k.>, 
kedv'telve stb. vagy birsdgnap-jutva (■= ha az itelet napja elerke* 
zik). »Im azonban ido^telve bortonenek zarja nyilik"* (A. Agn. a.), 
ido-jutva (Ny. 332.), ido-mulva (Ny. IV. 389}, virradt-leve (Ny. 
II. 523.)i alkalom-adodva, alkalmatossdg-leve, alkalom-leve^ 
mod^leve, ok-leve (Ny. I. 392.) stb. 



A HATAROZOI IGENEVES BIBTOKOS OSSZETETELEK TERM. 167 

S ezzel be is fejeznem mondokamat, ha a Nyelvor olvasoi- 

Dak^ ezeknek az osszeteteleknek az emlegetesekor eszUkbe nem 

jutna az az 5sszetetel, a melyet a Ny. csak kis idonek elotte 

emiegetett, ertem a farkas-iigetve osszetetelt. Mert az valo 

igaz, hogy ezt az Qsszetetelt hasznalja a nep es pedig a mint a 

Ny.-beli valaszok bizonyiijak, nem csak egy lielyen (Josika is 

alkalmazza). Ez eppen olyan 5sszetetel, mint az eddigiek, csak- 

hogy mar nem a f5nt kifejtett gondolatk&rben mozog. Es mint- 

hogy nines jogunk ennek az osszetetelnek igaz voltat ketsegbe 

vonni, hajlando vagyok azt gondolni, hogy a hatarozoi igeneves 

birt. compositumok egy idoben tagabb kbriiek lehettek. mint a 

milyen sziik k5rben ismerjQk jeienleg okec. 

Meszaros Istvan. 



FIGTELEMRE MELTO SZOK ES KIFE^EZESEK EGY MULT 

SZAZADBELI SZAKAcS KdNTVBOL.^) 

Abdrol : kover szalonnaval forraid fel, abarold meg. i. 
ezeket elsoben felforraivan abarold- meg. 2. 

ajakostol: a tehen labait ajakostol fozd meg. 38. 

aprit: a sos kaposztat szepen apritsd-meg. 2. 

aprossan: meteld fel jol aprossan. 83. 

ardnyoj[ : ugy aranyozd. hogy fazek ne legyen igen teli. 80. 
mikor aranyzod, hogy megfott a szenen. io4. a mennyit aranyzasz, 
hogy ele'g 171. 

as:^S!{u Szilva. 108. 

avas: egy daralpotska avast (t. i. szalonnat) is tegy bele 
hogy izt adjon. 3. 

a^on nyerssen: a borju vagy Barany majat azon nyerssen, 
apron meg kell vagdalni. 48. 

dlom s:{er\esre betegnek igen jo. 196. 

dltal'keresitul : orsoval fiird altal-keresztQl. 181. 

dltal'ver: hadd verje aital a szaga. 52. 

d:{ott dragant. 193. 

benne = belole ; ehetnek benne. 59. stb. 



♦) Teljcs czlme: Szakdts mesiersignek k5nyvetsk6je, meJybcn kUlSmb-kaiorab felc 
Tilogatott tzifra, '}6 egiszsiges, hasznos, tiszta 6s szapora tftkeknek megk6sz(i6$c, sUt^se is 
foz^se, mint egy 6les kamarslbaa, rSvideden le-iratik, 6s kinek-kiaek haszndra le-dbrdzoltatik. 

Melly roost roeg>bovitietv6Q. 

I. T5bb szQks^ges is hasznos 6tkek nemeinek k6szit6s6vel. 

ir. Liktiriomok s egy6bb holmik tsindldsArdl egy jeles tractdval. 

A gazdasuzonyoknak nagy k8nnyebbs6gekre e' formdban ki bots;itatott. Nag}- 
Sxonibatban. A Kir4ly Univers. BetUivel. 1785. EszteDdoben. 

A benoe eUfordul6 6telaeveket a mult fdzetben k5z31tUk. 



1 68 MESZAROS VILMA. 

» • • • 

bial = bivaly. i53. 

botsdt : keves bort botsass bele. 2., 3. 

bokor : a megyet kosd bokorba. 174. 

bokrossan : szakaszd-le szepen bokrossan mind szirastol. 117. 

bomltk : jol tzbvekeld meg. ki ne bomollyek. 48. 

borotvdl: a tehen labait atarold-meg s szepen borotvild- 
meg. 38. a nyers halnak a hejat leborotvalvan. 121. 

boro:( : vizezd, vagy borozd-meg. 167. 

borrdgo virag 116. 

borsold meg i. 

Bot Sajt. 1 1 5. 

tsepegesd-mtg szalonnaval. 60. 

tsindld tivegbe, 157. 

tsird^^ik: a kender magot fozd meg mig kitsirdzik. 127. 

tsita: szedd ki a birsalmanak tsitajdt; 170. 

Tsombord = csombor. i38. 

t^ipo: egy tziponyi fejer kenyerbclt. 26. 

t\itrom vi:{. 38. 

t\ifrd\: a kenyeret lapos szeltenkent megtzifrazni. 5o. 

t:[ikelyenkent metelve. 36. 

derek udvar : a Liktariomok keszit^senek egy derek udvar- 
bol k5lt modgyai. 161. 

dionjri Birs-alma mag. 168. 

durdnt^ai baratzk = duranczi b. 

t\umolti6, 123. 

meg et^ete^ik = megeczetesedik. i34. 

edeske = edeses. 106. 

eges\len = egeszen. 46. 

elegy = vcgyest. i3i. 

eleven borso 5. 

ejser : egy kis cjser kenyer belet keU bele vetnl 48. 

ejtel: ejtelnyi tej. 74. 

el'is\s\a a vizet 11 3. 

eres\d'fel tejfellel. 3. 

eres^kedik: gyakorta kell hintezni rosa vizzel, bogy olaja 
ne ereszkedgyek. in. 

erossen = nagyon. 5o., 102. 

fakado\: a ris kasat tedd fel vizben fonyazd meg mig ki- 
fakadoz. 95. 

falat: meteld falatokra. i64. 

fa'olajo\d meg. 89. 

fejeretske = feheres 32. 

fejt: midon meghlilt a ruhabol fejisd ki 102. 

fel-vdlik: ha meg-fott, fel valik s nem fut el. i65. 



FIGYELEMELTO SZOK ES KIFEJEZESEK EGY M. SZB. SZAKACSK. 169 

fel^vet : fozd meg mig fel-veii habjdt. i64. 

feligre: jol felessen foz Rdkot vizben, mikor feligre meg- 
fone. 102. fellyebb legyen a fazek felignel joval. i64. 

fel toreseben van a mandola. i58. 

fodor: mikor sQtod szep fodor leszen. io5. 

fonnyasit: nemelyek a laskat nem fonnyasztiyak meg, 
hanem vajban vagy zsirban megrdntjak. 9. 

jorradds : mihelyt felereszted csak egy forradasig 28. 

forma: csak ugy egeszen sdveg formdra maradvan add 
fel. 100. 

forrot mez. i63. 

fo: egy fo v5r6s hagyma. 22. 

f6-$\eres le. 36. 

fus\ers:[dmok = fiiszerek. 36. 

fut : tegy egy vagy ket kalan lisztet is, hogy el ne fusson 
egymastol. 21. 

fuvo : kovats szennel kell fozni, de nem kell fuvoval alatta 
fiijni. 1 6 5. 

ga^: a szep Fenyo gombac tsak tisztogasd, ha valami gaz 
vagyon rajta i32. 

goljrobis: hogy ugyan buzogjon a lev es ugy golyobiskent 
marad. 21. 

gombolyit: aztan a markodban g5mbolitsd 5ssze. 24. 

gdmboljregen megalljon. i63. (v. 6. Ny. IX., 68.), hogy 
mtg^gombdlyogtethessek nadmezben. 196. 

gyakran: spekeld meg foghagymaval igen gyakran. 61. 

gyapjii: labaival egytitt tsak ugy gyapjastol. 22. 

gyermekded : igen szep gyermekded Salata. 126. 

gyuker : petrezselyem gvGker. 117. 

ha ki szereli ehetik benne. 66, 

habard oszve 3, — egybe. 34. mikor erossen mtg-habaro- 
dik. 187. 

haja\: a borsot meghajazvan 43. a halac meghajazvan 75. 
meg-hajalni 79. 

hasdb: uj kaposztat hasabonkent kell metelni. 4. 

hasado Baraczk. 106. 

hasogatott petrezselyem gyoker. 3i. 

hasion: a tyuk hasznaval (azaz tojassal) tsinaly tesztat. i5. 

hd^atska: eloszor tsinally egy szep hazatskat safranyos 
tesztabol. 107. 

hd\i me:{ = Honig. 162. 

heviilt kementze. 80. hev kementzebe. 80. 

hid = deszka, talalo deszka, vago deszka.>: tsinald hidra. 
72. tedd hidra. 4o., 54. hidra adni. 56., 57., 58. 



1 70 meszAros v. figy. szok es kifejez. egy m. szb. szakacsk. 

higgad: mikor higgad a Dinnye haja 162. higuL 68. 

hinte:[: gyakorta kell meghintezni rosa vizzel. 65. szeg- 
fQvel hintezd meg. 119. 

hos:{S{a: a petrezselymet nem hoszszara meteli. i3. a 
darabokot jo hoss\ukon meteld 78. 

illendokeppen : a gy6mbert illendokeppen belevetni. 149. 

iljrenkeppen = k5vetkez6 modon. 3i. 

jar: megjarja a leve. i44. 

j6 reggel: koran reggel. 194. 

johatskdn tyukmony legyen benne. 77. legy szep tarkony 
levelet bele jotskdn. 32. 

jokorii tsupor = jokora 36. 

Julep: a szederjes Viola Julepet igy tsin^ld i84. 

Jungdta. 1 1 5. 

kadot^. 35. a riskasdt martsd bele abba mint egy kadotzba. 83. 

kaldn 7. kaldnyi tehen bus. 38. kaldnka eleszto 99. 

karej : talkarej = talszele. ii4. 

Kdsa-toro 11 5. 

kerekded : a petrezselymet nem hoszszara metelik, hanem 
keresztOl kerekdeden . mint a poltura. i3. a petrezselymet, ne 
hoszszan hasogasd, hanem kerekdeden meteld 76. 

kel: hadd kellyen meg. 80. k5lly6n 83. megkolt 80. kbit = 
eredt, 1. der^k. 

kemenyetske in. 

keseredgyek a mandola. i58. 

kevesseg = kevesse. 100. 

ki: igen jo e'tek a ki szereti. 8,, 11 5.*) 

kitsinyet valaminek. 

kitsinnyeg meglagyul. i44., 161. 

kitsinnyel kemenyebben. 97. 

koppad: a mig a zab tokja be kezd koppadni 11 5. 

koi\ka modon metelly kenyeret. 29. kotzka szelt. 43. 

ko^mdsodgyek. 74. 

kornyule valo. 49. 

Kukrejtnek valo 42. 

kortvely = korte 37. 

kovesset (birs almanak). i64. 

AfOJf kenyer, 11 5. fekete kbz kenyer. 45. 

Meszaros VlLlU. 



•) L4sd Egyet. phil. kOzl. II. 393. 



171 

A MAGYAR NYELV A VIDI3KI LAPOKBAN. 

A Nyelvor mult havi szamaban nem eppen rozsds kepet 
mutattuk be annak, bogy mint haszndljdk a napi lapok a magyar 
nyelvet; igaz^n SrQlQnk, bogy most, a videki lapokrol 
szolva, sokkal jobb eredmenyt mutatbatunk be, mint a 
raultkor. Nem mintaszerfl ugyan a videki lapok nyelve sem, a 
sok tekintetben megrovas ala eshetik, de azt el kell ismernfink/ 
bogy atalan ^tekintve, batarozottan fdlQlmuljak a f6v^rosi lapok 
nyelvet. Csak itt-ott akadunk, mintegy elvetve oly nyelvre, mely 
egeszen kin a tbbbi k5zQl, s melyet olvasva, azt bisszQk, bogy 
valamely fSvarosi lap van elotttink. Ilyen pi. a 

Magyar Videk (Papa) 23. szamdban, az a levelezo 
kinek .az Unnepelyek es ovatiok eg^sz lanczolatat kellend 
ccsetelnie" s ecseteli is olyan legbe r5ptil6 modon, bogy magas 

r5p(&lese kozben egeszen elveszti maga alol a szilard alapot 

(lam mily ragados a frazis I), s roptilesenek eredmenye magyar 
szok ugyan (am bar az se mindig) de sz6k5te'se akarmilyen, csak 
nem magyar. Eltdvo:[dsa elott mar napokkal konnybe Idbbadt 
s:[emekkel Idttuk 6t ke^^et s:[oritani c. b. mdr napokkal eltdvo- 
^dsa elott Idttuk, hogy konnybe Idbadt s^^emekkel s\orit ke^et 
stb. Emlekebe latszott v^sni kies vdrosunk es videket e. b. 
vdrosunkat es videket. S:{egeny es boldog vallds- es tdrsadalmi 
dllds ktilonbsege nelkQl versenyzett egymdssal, irdntai tis:[telet6t 
s nagyrabecsUleset tanusitani, Valosagos szbmymondat; szorol- 
szora igy, minden irasjel nelkGl: tehat a s^egeny es boldog ep 
ugy lebet jelzSje, mint alanya a mondatnak; a vallds utan a 
k5tojel azt gyanittatja, bogy a vallds is jelzoje az dlldsmk s 
ekkor vallds-dllds sQl ki belole; ezt pedig csak nem akarta az 
iro mondani; s veglil meg az irdntai-l s a latinos mondatszer- 
kezetet is kiiavitva, az egesz mondat belyesen igy hangzik : 
Szegeny es gazdag (v. boldog boldogtalan), vallas es tarsadalmi 
alias kQlombsige nelktil versenyzett. hogy irdnta valo tiszteletel 
kimutassa. Kifeje^est adott sajnalatanak a folott e. b. kifeje:^est 
adott a^on valo sajndlatdnak, vagy egyszeriien : sajndlko:{ott 
a\on. Fenyes statisztikajaban utdnlapo^va e. h. utdna lapo\va. 
Tovdbbi eletutain e. b. elete tovabbi utain. Tanonc\, er^es- 
teljes, konytelt, kepvisel, delno, siivelyes stb. belyett tanulo, 
er^o v. er^eseSj konnye^o v. konnybe Idbadt, kepet viseli, 
urholgy, s:{ives. (Hogy miert i^y, lasd az Antibarbarusban). 

A tobbi rovatokban : Miutdn lapunk meg nem bozott 
ismertelest e. b. minthogy lapunk stb. Sziveskedjenek egy 
mielobbi gvQlest tartani e. b. Sz. mielobb gxulest tartani. Ha 
nem hagyndk el a belyiseget, ligy tartoznak a rendorok stb. e. 



172 SZANTO KALMAN. 

h. Ha n. hagyjdk el a. akkor stb. Azok nevei a rcndordk dltal 
felirandok s bejelentendok e. h. azok neveit a r. irjdk fel s 
jelentsek be. Daldrda, indok, vedbes:{ed, helyclt dalegjrlet, 
indito ok, ved6bes\ed a helyes kifejezes. Kfil5n emlitem f5l 
vegtil mint specificumot: etke^deH meg mindig elsz? valami 
nagyon finomat akart vele a levelezo kifejezni, ha en neki lettem 
volna, akkor megis inkabb ebedet vagy vacsordddt, vagy 
legjobban mulatddd mondottam volna. Azt hiszem egyik se 
rosszabb a masiknal. 

Maramaros 1880. 11. szam: Nehogy a merev centrali- 
satio minden hdtrdnyai eloalljanak e. h. hogy a m. c. minden 
ross:[ oldala v. vdros kovetke^tnenye elo ne alljon. A mi a 
hatask5rc illeti: erre ne\ve vdlto^tatni kell e. h. A h. iliet&leg 
vdlto:[tatd$ra van s:[iikseg, Tdvsodrony, halhatatlan, nem^et- 
ga\da, mervado, kulhelyn6k{?) helyett telegrdf, halhatatlan, 
nem\etga:[da, mertekado ; — A kiilhelynok helyett nem ajinl- 
hatunk jot. mert magunk sem tudjuk, mit jelent: «F. S. g. k. 
ptispoki kulhelynok. Palyazatot kellene hirdetni a rebusz meg- 
fejtesere. 

Bekesmegyei K5zl6ny 55. sz. Ne engedjek a Volks- 
sdngereket a jo erkolcsoket rontani! Mit ne engedjenek? azt-e, 
hogy a sangereket rontsak. vagy hogy a ]6 erk5lcs5ket; azt-e, 
hogy a jo erkolcsok rontsak a Volkssiingereket vagy megforditva. 
hogy a V. rontsak az erk5]cs5ket. Csak olyan faradsdggal irhatna 
helyesen es erthcton is: Ne engedjek hogy a Volkssdngerek a 
jo erkolcsoket rontsak. Nem a Volkssingerektol tanulta a stilu- 
sat? Alighanem. Katonasdgtoli megs\6kes e. h. hatonasagfd/ 
valo megszokes. A szerzodes hatasba lep (valosaggal tritt in 
Wirkung) e. h. eletbe lep. Megszilardult bennem a szandek, 
tobbet ember i elet s^ovedekeibe sohasem befolyni. Nem tudom, 
ha nemetQl irja az illeto, nem igy mondja-e viszont magyarosan: 
M. b. a sz. hogy e. e. sz. t. s. folyok be? Aprora ■:{u:{va 
Idttam meg elfutni, kit a gyikos golyo illetett. Tehat aprora 
zuzva futolt el az, kit a gyilkos golyo illetett? Egy tUkor beszeli 
eleie t5rtenetet. Sejted most mar? I A tCik5r aprora zuzva meg 
latta, hogy az, klnek a gyilkos golyo szanva volt, elfutott. Igy 
irnak Bekesmegyeben magyarul. Hibas szavaikbol : nyugdija^, 
sikoly, ga:[dds\at (pedig egy helyen jol mondja ga\dasdg) 
emeltyH, hivatalnok helyesen: nyugalma^, sikoltds, ga^dasdg^ 
emelOj tis^tviselo v. hivatalbeli.) 

Bacskai Hirlap 11. szam. Lesve- vdrjdk szokatlan 
e. h. lesve lesik. Mer\\ kii^dter, jogar, dis\teljes, irvdgy 
kedvenc\e helyett: mertek , kii^doter , kormdnybot vagy 



A MAGYAR NYELV A VIDEKl LAPOKBAN. 1 73 

k,-pdlc\a^ dis^es^ irnivdgyds, kedveltje. A B. H. egyike a 
legjobb nyelvQ videki lapoknak, melyben a f5nt elosorolt hibas 
szokon kivQl alig talaltunk megroni valot. Ellenben talaltunk 
olyasvalamit, a mit a t5bbiekben nem, t. i. nagyon, de nagyon 
furcsa ortografiat kQl6n6sen a Levelezes rovataban pi. S:{erb- 
vasut e. h. szerb vasiit; bengei\em e. h. bSngesszem: bosnjrdk 
hon e. h. Bosnyak-hon; Slavnemzet e. h. szlav nemzet stb. 
S meg egy ! Nem tudom» nem trefalkozas-e, mert nem hiszem, 
hogy csakugyan fgy gondolta. hogy jol irja a szerkeszto alatt: 
figjyelme^tetjUk s tettUk volt, (azaz [figyelme:(\tettuk volt). 

Bajai KozlSny 22. sz. marcz. i4. Vagyok bdtor e. h. 
bdtorkodom. Mindegjrikok letjogat fejl&desi dllapota elegge 
igazolja e. b. mindegyik5k letjogat feji. dllapotuk elegge igazolja, 
vagy : mindegyiknek 1. f. dllapota e. i. Masnak ket subdja 
van. neki pedig egy sent e. h. neki p. egy sines, Hibas szok: 
elodd\hatlan^ to^sde e. h. elodd:[hatatlan, bdr\e stb.. 

Szekesfehervir es videke 25. sz. Elhataroza, nepet 
szabadda ttnni e. h. elhataroza, hogy nepet szabaddj teszi. Az 
dltalad alomra kdrhoztatott e. h. a toled alomra karhoztatott, 
vagy melyeket te dlomra hdrho^tattdL Ugyancsak: az dltala 
cletbeleptetett, hasonloan kijavitva : mit 6 leptetett eletbe, Nem 
o$:(tjuk nezetet e. h. nem helyeseljiik, pdrtoljuk stb. nezetet 
vagy ha eppen osztani akar : nem os\to:[unk nezeteben. A cseme- 
teknek a faiskoldkbani mikenti nevelese e. h. hogy a faiskolak- 
ban mikent nevelik a csemeteket^ v. a csemeteknek a faiskolakban 
valo nevelese modja. Minden facska egy elegendoleg eros karo- 
val latando el. A nemet csaszar s:{iiletesnapja e. h. s^Uletese 
napja. Azon a videken tan atyajim-ndi^i szolitjak az atydmfidt? 

Szabolcsmegyei K5zl6ny i3. sz. A ntni vasutunk*" 
letesito bi^ottsdga jegy:{oje nagyon pongyola. sokkal erthetobb 
s helyesebb is igy: A mi vasutunkat letesito bizottsag jegyzoje. 
Sajat felQgyelojet kikUldte a kozsegekbe e. h. kiildte ki (a hang- 
suly a sajdt' on van). Ugyanazon modon szerkesztendo azon 
ktilombseggel csak e. h. csak azon kQlombseggel. [Milyen az 
arvaszekete konyvezesi munkdlatai e. h. milyenek stb. Az R. I. 
Jltal s^erkes{tett e. h. az R. I. s:^erkes:[tette, Nem s^okta ,meg 
magdtol valamit megvonni, Meglatszik rajta, hogy nemetbol van 
tbrditva (akar csak valamelyik fovarosi lapunkbol volna atvevej ; 
e. b. nem szokta meg, hogy v. megvonjon m., v. nem s\okott 
m. megvonni semmit. Hioas szavaibol : erkolcstandcsnok {?!), 
tanoda, dldo^atkes^, e. h. erkolcstandcsos, iskola^ dldo\atkes:{ 
v. dldo\nike$\, Szanto Kalman. 



J 74 



HELYREIGAZfTASOK. MAGYARAZATOK. 



EMLEKEZTETO. 



Ne ird : mireny, hanem 

„ , tudor, orvos tudor, , 

, „ tudoro:{ds, 

, „ k6:[raktdr, m 

« » gycrmekmenhely, le- » 

„ , honvedmenhd:[, n 



egerko v. ar:(enikum; 
doktor, orvos doktor ; 
doktori vi\sgdlat ; 
kd{tdrhd^ \ 
gyermekmenedekj kd\ 

drvahd^; 
honvedhd:[, honved- 

menedek ; 



1» 


It 


dllatgyogyin te\et. 


n 


dllatgyogyito inte^et ; 


If 


N 


os^tom ne\etet. 


n 


os^to^om ne\eteben; 


«l 


» 


e^ jellemenek egy uj 










vondst kdlcsdnd\. 


n 


^K J' ^gy "i ^- ^^ / 


fl 


R 


a tavasi uj eletet kol- 










csdnd:{. 


n 


uj e. dd; 


yi 


n 


€:{ nevenek fenyt kol- 
cson^ott. 


n 


n, /. adott, V. nevere /. 
vetett ; 


n 


n 


csoddlko:{ik folotte, 


n 


cs. rajta; 


n 


« 


a folott bdnkodik. 


ft 


a\on b,; 


« 


n 


eladni akarja. 


m 


el akarja adni; 


i» 


« 


kitaldlni s^eretne, 


m 


ki s^eretne U; 


i» 


11 


kepviselte, 


m 


kepet v., kepviseloje volt\ 


ti 


If 


nevnapom, s\uleteS' 
napja. 


m 


nevem napja, s^uletese 
napja ; 


ti 


fl 


me r leg. 


n 


mero*) sulymero, md\sa, 
Antibarbarus. 



HELTREIGAZITASOK. MAGYARAZATOK. 

Meg, megy. 

A Ny. VI. k. 108. lapjan a meg igekbtonek regi megy 
alakjit fejtegettem. Az ott val6 adatokhoz meg a kOvetkezot 
csatolom. A Szalay Laszio kiadta „Erdely esa porta" czimu leveles 
kbnyvnek 82. lapjan van egy level iSyS-bol. Ebben a levelben a 
hanyszor a meg csak elefordul, mindeg megy-ntV. van irva. 
„. .. .kivansaganak megyaddsdt, ^...megytekintven nagysagod, 

megys^olgdlom nagysagodnak. megyldtja nagysagod stb.* 

Megjegyzendo, hogy egyeb szokban a g 6s gy jegyeket k5vet- 
kezetesen megkQlombbzteti. 

*) V. 5. n^ogy mit a pari, harczok heves kQzdelmeiben mond az ember, azt nem 
Icell dgy tekintcni, mint oly viseletre k5telez8t, mely a polit. mordl finom mirSjin 
tisztess^gcsnek taldltatik" Magyarorszdg 1880. 91. sz. vc. 



sz6lasm6dok. 175 

Slit. 

Budenz ^otet tbvet a sot, siit igebol sz^rmaztatja s ennek 
eredeti „decken, bergen"-fele jelentest tulajdonit. (Magy. ug. szot. 
35 1, lap.) A ma is koz5nseges Je-sUti a st^emet'' kifejezesen 
kivlil, megerosfti ama jelentest a regi nyelvbol ez idezet, melyet 
Boda Jozsefnel talaltam y,...f6ldh6\ sutott fovel jdra*. (Boda J. 
Az emberi nemzet tSrvenyei. 36. 1.) K5nnye Nandor. 

[MegjegyezzQk, hogy a lesiit igenek effele hasznalata regibb 
iroinknal eppen neiu ritka, sot ujabbaknal is elokertll; p. nlesutik 
fuloket es bankodnak" Kaldi I. 549. stb. s ezeknek hasonlosdgara : 
»Mi vonja ugy fejed a te kis kezedre?... Aldasom, szerelmem, 
ai sUti le tan ugy kis kezedre fejed?* Toth K. k5lt. i3o. — 
Kfil5n5sen a fej lesQtese fordul el& gyakrabban, s Cz. F. szotara 
is megemliti e hasznalatot : » A fejrol es szemrol mondi^k (a siit 
iget), midon vki azokat mintegy leereszti. Fejet lesutni, s^emet 
lesutnu Ez ertelemben rokonnak litszik sot gyokkel sotet 
szoban". — S. Zs.] 



NEPNYELYHAGYOMANYOK. 

Szolasmodok. 

Szekelysegiek. 

Elkeptem rajta, ligy ferdelte (szeldelte) a kenyeret. 

Kozmet legyen mondva ■= kohozmert legyen mondva — 
(mikor az elbeszelo valamely iitesrol — sebrol, fekelyrol stb. szol). 

Vetkesen szamlott a foldje: sok helyen egy-egy darab szan- 
tatlanul maradt. 

Mirigye sz6k5tt : hirtelen vesze'ly^s betegseg allott be raja nezve. 

Nagy marin kovetkezett ra: tarjagos daganat jott rea. 

Nagy allat egy ember: Nagy termetii ember. 

Egy bak arasz ot hat hlivelynyi hosszusag: a mutat6 uj 
hegy^t&l a htively hegyeig 5t-hat hQvelyk. 

Egy kalanfej meesot k'frtem, s alig adott annyit mint az 
ujjam begye: egy kanal tort sot kertem s alig adott annyit mint 
az ujjam hegye. 

Addig sarGlk6d6tt (forgott, 61alkodott), mig nyakon csipte 

Megkote az apro : Meghimlodz5tt. 

Alom szeszszel (almosan) eszre sem vettem jol. 

Beagytam a buzat: Cse'p ala fektettem, beagyaltam. 

Befogta a pank a szemet : a halal fatyla borult a szemere. 

Kasztaba rakta a feldarabolt fat: sorba egymas melle. 

Tel tul mind csak varasoltak (idegen nyelven beszellettek). 

Parapacs egy gyermeke van (beszedes). 



176 SZOLASMODOK. 

Megszegte a lovam a nyakat: ildomosan )carikaba bajtotta. 

Tenfereg mint az eszeveszett liid: tantorog. 

Rodd fel az orrodra: jegyezd meg jol. 

Felirom az Qsz5g farkara: szamba se veszem. 

Szamos emberek (felesen gyQltek bssze, sokan bssze 
gyGltek). 

Nem szuk5s arrol gondoskodni : Nem sztikseges. 

Eleget t5pr5nk5dik a fia miatt: eleget tQnodik. 

Egyet massara mindenki viseljen gondot. 

Eleget verte a vizet de mind haszontalan : eleget forgatta 
az tigyct. 

Megszelhddtek a lovai: feltQzelodtek. 

Jol birja magat s szamentalan a bardtja. 

Megszaradt a jarma: marha nelktil maradt. 

Tordra se birjon : temetesere se maradjon. 

Tarka mint egy irott (faragassal megrovitkolt) pilcza. 

Ha ott ne legyek, nagy baj keletkezik az 5ssz«koczcza- 
nasbol. 

Szep elete van s nagy revii joszaga : (szep lakasa s terje- 
delmes lakotelke). 

Locscsansdki azt a mosadekat a parera = Ontsdki azt a 
moslekot a kopaczra (pare = pore, *— kopacz fires hely az 
udvaron ; innen a parlag szavunk : kopacz hely). [ ? Szerk.] 

Cgyibe vagta a fit: figyesen. 

Itkdnyos a pakular, meg a zakanyos bort is meg issza. 

Nagy halkot vag a favago: Nagy helyt forgacsolja a fat, 
mig kette vagja. 

A halovany vagy lagy f5ld (melyben belehalad a rajta jaro 
laba) rosszul szantodik. 

Csipeg mint a pisleny : Csivog mint a csirke. 

Jaban matarasz (matat) az asztal Baban, mert pirisznyedett 
(peneszes) kenyernel egyebet se talal. 

Megpimpodzott a turos dezsaja : megpeneszedett. 

Halmereg fiivel begyavul a tiiros 16 hata: havasi Euphor- 
biaval meggyogyul. 

A patkany felturta a haz f5ldjet, a vak honcsok (vakond) 
a kert gyepit. 

A csflrinek szeles a szeriije s az odranak nagy a reve (a 
belfirege) rok5ny5d5tt (korhadt) a faja. 

Rusnya (rut) a lanya s meg is fonn hordja a fejit. 

Szakat vetett a kereke : Megszakadt a kereken a fal. 

J6 szakat vagott az abroncsra, s jojczakat mondott (jol 
vagta az abroncsnak egymasba akado reszet). 

Szejkes a vize: szensavas. 



SZOLASMODOK. 1 77 

LehuUott a bazikrol a szuvat, s Idtszik hogy szuette a 
faja: lehullott hazukrol a tapasz... 

Sziivatos (r5g5s) a szantom, nehez lesz jol elboronalni. 

A szddakfa miv viragzik (a harsfa). 

Elviragzott a sziizessege: Meg van szeplositve. 

Szironyos a sar: jegesedni v. fagyni kezdett. 

Ketfele esett az osztovatan a sikotyu karika: a sz5vd- 
szekeii a sikulo karika. 

Tettes cgy ember: derek egy ember; tettes egy bcszed: 
tetszetes vagy jeles egy beszed. 

Meg5tl5tt a rosnak a szeme: lathatovd fejlett. 

Meg k5nt a szilva a fajan : tulcrettsegeben megrdnczosodott. 

Nagy cseterktje van a fdnak : Nagy kerOlete van (cseterkt = 
pcripheria). 

Hiaba halasztam, csak is egy ingolat (angolnat) fogtam. 

MegnjInHrnrr a kecskem s fQrt5t vetettek az ollok : fiadzott 
a kecskem s megdogl5ttek a kecskegidok. 

Keroert voltam nala : kerni jdrtam nala. K^rot rakott a 
sebjere : tepest* Incze Gy5rgy. 

Heveses Borsodmegyeiek. 

Nem tettem meg ma keresztQl-szalmat se. 

T5bb a beszed vele, Ezt szoktak okiil adni arra a k^rdesre, 
hogy mire valo volt ezt v. azt mondani. 

Jol k5t a krumpli, t5k stb. Mikor mintegy megfeszkeli 
magat a f5ldben s n&vesnek indul. 

Megszakad a tove a buzanak. Mikor erni kezd es ujabb 
nedvesseget, taplalekot nem huz a i5ldboI. 
^*" Keresi a t5bbit. A szelre mondjak, ha fQtyQl. 

Elmegy a termeszete. (PoUutio). 

Bora fizetesibe marad. Kifizetetlentil. 

Megs5tetedik a szeme. Arra mondjak Nyitram. Pogranyban, 
mikor s5tet hazba lep az ember s egyszerre semmit se lat. 

Hasban van buza, mielott a kalasz kibujt. 

Hovizen vetedd ki, azaz: tavaszkor, mikor a ho olvad. 
^** B6lcs6re hizik. (Terhesedik.) 

Legenyszamba kap. Legeny leszen. 

Magaenak fogni. Ugy banni vele» mint a magaeval. 

Ennyibe telik. Ennyibe kerCil. 

Egy szalarol (egy gyufaval) is ragyujt. 

Nem vetek neki eg> hetet stb. 

Az csak ahho mehet. Az csak olyan dolog mint... (hason* 
litaskepen). 

M. NTELVOR. IX. ]j| 



178 sz6lasm6dok. 

Levelet vetni. Valakinek nevtelentll meginto, bccsmcrlo-fele 
levelet ktildeni. 

Enne) tovdbb se hallottam. Ennel tdbbet se... 

Egy csatara kidertUt. Egy izben, egy versben. 

Eleven f5ld. A mi megmdvelt alatt van. 

Szegyenbe hajtani. Megszegyeniteni , szegyent hozni a 
fejere. 

Nem ttir az ember ezzel a vizzel. Nem oltja a szomjusagot. 

Erot er vele: pL vki egy hitvinyabbal eppen csak oda 
megy mint a joval. 

Iranyos egy ember. A ki czeliranyosan cselekszik. 

F5ltetszett a hava. Feljdtt a bona horija : nem fer a b5re- 
ben, rossz kedveben van, veszekedik szQnetlen. 

Csufra kelni. Osszekapni, bsszecsapni. 

Tarszabason van tolem. Tart, fel t51em. (T.-Roff) 

Szajarol szep minden. Azaz : szaja utin , jol eles utan. 
(Szihalom.) 

Fogadj isten. K5sz5adm-re szokis mondani. 

Mire vegzik? Mir61 v. mit beszelnek? Igy kerdi az elmeno 
a haz elott kinn tll&ket falun. 

Bor ala volt. Bort inni volt (Tisza videk). 

T5rvenyt illani. Kiballgatison lenni. 

Lehet avval. Beerheti vele. 

Kihajtja a k5h5ges az etelt belole. 

Mibe k5tsz ? Melyik szinb&l jitszol, mi leszen a trompf. 
(FilkozisnAl). 

Jo fogasa van. Jo felfogasa. * 

,-.^:',JqI Jdnez: e h. jol nez ki (Mcz6-Csath). 

Minden jolakasnak van egy bojtje. 
F.5lvette a kutyainget: kutyalkodik, rosszalkodik. 

Kesz etel so'se verte meg a gazdasszoayt. 

A ki a zsidonak nem k5szdn* Atesik a ktlsz5b5n. 
^ocsasd a kutyat asztal ali. felmaszik az as ztalra. 

Sereg, mint a koldus a honaljmankon. 

Minden rongya mozog a cziganynak. 

Vakulj magyar, ne Idss t6t. 

Fogja be a szajat, ha kijar a kosztja. 

Enged a bor a husnak. 

Csak az isten orzi, meg a vak csizmadia. 

Tartos, mint a baratok olvasoja. 

\Egy tudja: titkos; ketto tudja: homilyos; Ji^rom tudfa: 
viWgos. 

(Heres 6s Borsod megye). 

PaMLENYI SiNDOR. 



PARBESZEDEK. BABONAK. / I79 



— Hova hova? 

— Aggyon isten .... 

— Aggyon isten jo napot.... 

— Hat kigyelmdd hunnan gy5n 

— En bizony a logdrbOl gy5v6k. 

— A szinajat nizte meg kigyelm^d? 

— Azt im, mer filtem mir, bogy penisz^dni tanil. 

— Na en a p6garmest6r urho mdgydk. 

— Tdn a foggy e drdnyaba? 

— Nem ippen, mer gytilis is Idsz... 

— Na hat isten algya meg kigyelm^det. 

— Isten algya mdg. 

(Ket szolgdlo.) 

— Szervisz 5csem . . . 

— Aggyon is neked is. 

— Ja) te, tudod e mdn, bogy Kalara firbd m^nt. 

— Ne beszij hat. 

— De biz firbi mint, Csurg6 Laczi vittc el. 

— Az a biris ujvarosi leginy? 

— Abbizon . . . 

— Csak nem bomlott tan m6g? 

— De biz isten migbomlott . . . Mos besziltem a Kalara 
annyaval... ippen a Salajbdr botty^ba mdnt fik6t5t venni... a 
aszongya, bogy tizin5t pingbt adott Csurgo Laczi Kaldranak, 
jegypizbe . . . meg, asszongya, ket vig gyocsot, m6g mindinfele 
hizi butort . . . aszongya . . . ugy 5r(il a Kalara annya, ma) kibu- 
irik a bfiribQl . . . osztdn aszongya, hozz^juk kot5zik, ott lakik a 
kis hazba... aszongya. 

— Ni hazuggy hat. 

•— Ojjan igaz ez Zsuzsa, bogy el ni minnyek errtil az 
alio helyemrtU, ha nem igaz... 

— Ki hitte vona? 

(Mczo-Tur). 

TuRi Meszaros Istv^an. 

Babonak. 

A ki vizzel dlmodik, beteg leszen. 

A ki megesett szemelyre nfz, meggyengfil a szeme. 

A meh Krisztus verebol van. 

Ujsag hasamba, 

Hidegleles pokolba, 

Teli nyari betegseg 

Mind az urakra szalljek. 



l8o TALALOS MESEK. LAKODALMI MONDOKAK, 

A ki ujsagot, pi. el5sz5r eszik gyQm5lcs5t a gyQmblcs idejeben 
(ezt nevezik ujsignak) es ezt elmondja, er&sen hiszi, hogy az 
ujsag neki meg nem art. 

A hoi a fecske feszket leverik, vert ad a tehen. 

A ki a tavaszi elso mennydbrgeskor fejet a falba veri^ 
abban az evben nem faj a feje. 

Mikor valaki elosz5r fecsket lat tavaszszal es a k5vetkezo- 
ket elmondja: Fecske, fecske vidd el szeplomet, — elmulik a 
szeploje. 

Szarkacsorges vendeget jelent. 

Ket egyen altal egyszerre kimondott egyazon szo : ket 
szerelmes 5sszej5vetelet Jelenti. Vagy azt, hogy a ket beszela 
egyszerre tart keresztelot. 

Reggeli tQsszentesre : Vagy boriszok v. bu ^r. 

(Hetes, Boraod.) 

Pamlenyi Sandor. 
TalaioB mesdk. 

I. 

1. F6d5n term6tt, fod alatt hdl, 
Onnan napot csak ritkan lat, 
Onni nem ker, inni szeret. 

Ha nem iszik, veszni sijet. (Boros hordo.) 

2. EloII ojan mint £ggy alma, 
D^r^k tajon g5mb5cz forma, 
Utinna nyulik ^ggy kolb^sz szal, 

Negy kis bunkos boton jar. (V. 5. Ar.-Gy. II. 349.) (Macska.) 

3. Tizenket 5rd5g [szalad ^gymas utan, oszt [^gy sines 
szerrtil. Mi ez? (V. 6. Ar.-Gy. II. 3580 (KerekkallS.) 

4. Van nek5m ojan tyiikom, hogy af fod ala jar tojni. Hat 
ez mi? (Fokhagyma.) 

5. Mer szalad any nyul a zuton k5roszti&l? (Mert nem 
kerfllhet a vegere.) 

(H..M.-Vds4rhely.) 

Sz&LL&SI ImRE. 

2. 

1. Fot hatan fot^ tfi benne sohse v6t. (Kaposzta.) 

2. Mit csinal az isten, mikor esso esik? (Sarat.) 

3. Kicsike, piczike, kis fekete, juj juj juj I (Balha.) 

4. Mezetlabos, b&rnadragos, kinn a lotyogoja. (Farkas.) 

Bonis Karoly. 

Lakodalmi mond6kdk. 

Gyerttnk. m^nynyOnk vendegsegbe, Vigytink e ^gy rosta-vizet, 
Harom hetig tart dgy vegbe. A nagy harang maj migfizet* 



LAKODALMI MbND6KAK. TAJSz6k. 



l8l 



Czino, cziao, Pet^r bacsi, 
Nesze kednek £gy kis kacsi. 
Czino, czino, hegedesz6, 
Menyasszonnya I6nni de jo. 

r 

A mdnnyasszon aldomasjt 
Mostan isszak s ^sznek kasat. 

A m^nnyasszon legelQ lil, 
Bizonyossan tanczra keszQl. 

Iszik, dszik az uravo. 
Mint a galamb a parjavo. 



B^csQlet^s 6gy pdr sz6mel» 
Orczajuk gy5nge, mint a tej. 

Fiatal legenh5 illik 
A m^nnyasszon ; ligy tQndbklik, 
Mint az arany, vagy sarga rez, 
Sokka ed^sebb, mint a mez. 

Olan szep az a m6nnyasszon, 
Bar vacsoran itt marasszoa. 
Ma' dttQnk. ittunk ^Uget. 
Itt haggyuk a vendeg^ket. 



(Kis-KanizsAf Zala m.) 

Tsijszok. 
Szili gy sagiak. 



KORONCZY ImrE. 



Alas f^lezni: habozva be- 
szelni, nem hatarozottan, csak 
kerClve; (itni-vetni. 

a r m a s : kozsegi szolga 
<Beretty6 menten). 

arte; egyenesen, nyiltan, 
-szemebe (megmondani). Mar 
en asztat arte mdg mon- 
dom neki. (Talan a nemet 

a r t i g ?) 

a s z o 1 1 : egy az aratas 
idejere magasra nott t5vises 
k6r6s burjjn, mely az aratast 
neheziti. 

attol meg es: azert megis, 
mind a mellett is. 

b a b 6 : tetC 

b o j g 6 : mellek utcza. Az 
alszegnek sok bojgoja van. 

banya: fQrdohely. Men- 
gytink Nagyvdradra a 
b a n y a b a. 

b a i t a : fejsze. 

b a r i s : barna diszno, v. 
kutya. 

becezni: abeczezni, olvasni 
tanulni. 



b ^ r g e t n i : boszantani. N e 
b^rgesd azt a kutya t. 

bokacsolni: koh5gni. 

borogatni: lopni. Biz o 
k^me borogatott a szollobe es, 
a pinczebe es, de meg a hazba 
es. 

butykas kato: pacsirta, 
bubos pacsirta. 

b i t o j o g : mozog , log. 
Eggyik fogam bitojog. Te'gy 
valamit az asztal laba ala mett 
bitojog. Lodujj az iskolaba, ne 
bitojogj itt ele s hatra". 

c s a p o 1 n i : kanyargatni, 
Otbgetni ostorral , korbaccsal, 
vagy vesszovel. 

c s a k j a : faldb, melyet sdros 
ido alkalmaval szoktakhasznalni. 

csalad: „A komamnak sok 
csaladja van*: gyermeke, csal^d- 
tagja. 

cseled: gyermek, csaladtag; 
szolga, szolgalo, beres. „A 
szomszedkomdm cseledel mind 
az utczara szaladtak*. 

c z i k 6 z n i : jatszani fiitka - 



1 82 



tajsz6k. 



rozva s vihogva. rAz 6gerek 
czikoznak a kamaraba. A szoga- 
16k es a bornyuk czikoznak''. 

c z i b a b 6 : pele (Zilah es 
videke). 

czuldlgatni: czogatni ; 
mikor a menni nem akaro lova- 
kat erosen nogatjak, bajtjak. 

csiribabo: egy veres po- 
loska faj (Pyrrhocoris apterus); 
Erdelyben szabobogar a 
neve, 

csimbojkodni vkibe : 
bele akadni vkibe vagy vmibe 
(szo szerint es itvitt ertelemben). 

csikolto: a tezslat a rud- 
hoz foglalo lancz. 

csocsalni: enni, majszolni 
(kis gyermekrol mondva). 

c s u k n i : serteni, szurni, 
hasitni, vagni, dofni. „A t5visk 
m^g csukta a libam. Az 5k5r 
szinte kicsukta a k5j5k szetnit. 

csukdosni: d6f51getni, 
szurkalni. 

csbrege: az ismeretes zsir- 
ban kisQlt szaraz t^szta, a leg- 
jobb borko rcso j anak tart- 
jak. „Essek bded a cs5regel« 
(Tre'Ks atok). 

csusznya: kukoriczakoro. 
„Ez iden jo csusznydja Idsz a 
milenak" (kukoriczanak). 

c s u r d e : vereb fiu, mikor 
meg toUatlan. 

d o b a s z : vastag, telt, k&ver. 
Mi6n dobasz a hasa a tebennek. 

E c c z 6 s e ! : egyszer sem, 
scha sem: (A hangnyomatek 
az utolso tagon). 

edgy aransu: cgyenlo, 
cgyforn:a. 



eleinteken: kezdetben ; 
most nem reg. 

e b e g : gagyogva beszel. 

e g e n - d g e n : igen-igen, na- 
gyon, elegge. En neki dgen-dgen 
m6gmondtam. 

eleberakni: elo sorolni^ 
p. hibait; rabeszelni; inteni, 
dorgalni. „A n6m ^gen-^gen 
elebe rakta, hogy m^gbecsOlje 
magat". 

e r t e n i : hallani, tudomasul 
venni. Ugy ertdttem toUe, 

e k 6 c s (erkdlcs) : rosz maga- 
viselet; nehez termeszet- .A^ 
5reg paponak 6k&cse van* : a^ 
5reg nagyaponak rosz term^- 
szete van. ^Ez az asszon €r6s 
gkocsti'' : kiallhatatlan maga- 
viseletQ. A ftlesegemmi (vel) 
nem elhetek mett 6k6cs6s*: 
mert nehez termeszetti, ros^ 
szokasu. 

e v e g : Qveg. 

fdrgentyfl: fakilincs ; fazar. 

f £ s k e : fecske. 

fe s z e : fejsze. 

file: fOle. Faj a filem. 

f i a c - z 6 s (c es z kttldn 
hangoztatva [ ? Szerk.]) : mala- 
cozo koca. Fiadzos-nak is 
mondjak. 

fias koca: malacos koca. 

fia: kicsiny, keves. szikra. 
„Egy fia iletOnk sines" : egy 
morzsa kenyerdnk vagy elel- 
mOnk sines. 

f i 1 1 e n g : sz&logerezdecske. 

ffl: f6, fej, sz616ffl: sz61a 
fej. Fiibe ttttek a sogort: fiobe 
titSttek. 

PUNGUR GyULA. 



TiUSZOR. 



1 83 



Mez& 

Avar: szaraz avar, a lesQlt 
mezo vagy tarlo. 

bonder: forgacs. 

czafringa : rossz nonek 
mondjak. 

c s i k 6 1 6 : a jarom-rud vegen 
levo csatI6Uncz. 

dajla, ddbella: czsifringa. 

d i m a 1 1 a n : Ugyetlen, for- 
niatlan. 

esztike: az ekevast tiszto- 
gatjak vele a raragadt sartol. 

gereben: a kitilolt kendert 
tisztitjak ki rajta. 

g u z m a 1 n i : osszeguzmalni, 
p. a czernat. 

h a j I a t : p. az erek partja. 

meghebben: megijed. 

heprecsore : hebehurgya. 

k a j a c s u I : formatlanul. 

kallantyu: kezi eszkbz, a 
melylyel a bogjakbtcleket so- 
dorjak. 



turiak. 

ellatom : elnezem. 

1 e n t e t : lentetve megy a 16, 
ha lassu a koczogdsa. 

m a g 1 a 1 n i : dicserni. 

ragodzani : a kocsiba ra- 
godzani, kapaszkodni. 

sQnd5 rkozni : valaki kbrOl 
alkalmatlankodni. 

szepegni: mikor a kis 
gyermek sirni akar, elebb sze- 
pegni szokott. De hasznaljak 
mas ertelemben is, p. bizony 
magam is szepegtem, mikor 
latom, hogy a bika nekem tart. 

k i t a r t a s : volt ott (egy 
lakodalomba) olyan szep ki- 
t a r t a s (= ellatas). hogy olyat 
nem ^gy hamar lat az embdr. 

uzmi: f6sveny. 
.verdik: a galamb,.ha vedlik. 

V e r s e 1 n i : versenyezni. 

Meszaros Istvan. 



S z a t m a r, 

ne. 

alamuszti. 

binye lakas. 

b 6 s a 1. 

bazsagol. 

csutrakos fokot5. 

csatakos. 

c s a n a k. 

c s i c s a s. 

cs5szkoreI. 

csipeg-csu pog. 

d i r i g a 1. 

duty iba ke rfil. 

d5nny 5g. 

d u z m o g. 

dugaszba tart. 

elnaspalta. 



Szabolcs, Ugocsa 

ellofolt. 
fennyen van. 
falik v. fal. 
feiatette. 
felkolintotta. 
fel kepelte. 
f ikom a tta. 
fenek feszek. 
fel sal avari. 
fel k 6 t y a. 
fillent. 
flang eroz. 
g^ra. 

hd turun an. 
h e k a s. 
h e i s z e n. 
iplikes csizma. 



m e g y e i e k. 

i s z k o r a 1. 
ins tr igal. 

k i d Q j e s z t i. 

k o ty fol. 

k ori gal. 

k o m p 6 d i. 

komparial. 

kopaszi kako. 

k u c z i k. 

ku ty ako di k. 

k 6 k 1 e r. 

komagyiito. 

k a k a b e 1 li. 

k 6 r i c z a 1. 

kupczeher. 

k a j t a t. 

li ty a k. 



1 84 



TAJSZOK. IKERSZdK. 



1 o n c s o s. 

1 5 g y m 6 r. 

16 go koma. 

1 e sb el. 

lelkem csucsa. 

modba van. 

m o n d r 6. 

ny akal. 

nyakoczon. 

n y i f - n y a f . 

ny afi cz. 

nyu rga. 

elpalastolja. 

p i t y e s z t. 

pi ty oka s. 

p u s z i. 



pocskondiaz. 

p o c z o 1. 

pakompart. 

p 6 h a j j a. 

ra fanyarodott. 

r e p e r a 1. 

rti c sk5s. 

se ri f ikal. 

szivalkodik. 

s z i p a k o I. 

s z i r k 6. 

s i p i r c z. 

s i r 6 b i k a. 

s u n d a. 

strap a 1. 

s fl r V i t. 



salabakter. 
s u h i n g. . 
szortyog. 

sziaiiltig, szinig. 

t5rleszkedik. 

tratyi. 

t5ty5g. 
telisdenteli. 
treffel. 

tar j 9gos fok5to. 
elatbtte magat. 
zsamicska. 
z u r b o I. 
virny akol. 
elzsebelte. 
DoBY Antal. 



Ikerszok. 



Csere-berel, vagy cse- 
rcl-berel. 

cseng-bong: zajos, meg- 
ujulo larma, zene; ojjan nagy 
zajt vittek vighez. hogy csak 
ugy c s e n g'e tt-bongott 
bele a zegisz haz ; innen : 
csengos-bongos szan. 

csisz-csosz: labit a 
fold5n huzva megy (leginkabb 
jarni kezdo gyermekekre) ; nem 
egeszen egyjelentesO a fentebb 
emliteit csirsz-csors z-szal. 
Innen : csiszeg-csoszog, 
csisszen- csos szan. 

c s i g a - b i g a nyuzsd ki 
szarvad, jQnnek a tatarok stb. 
(gyermekvers). 

csonka-bonka: t5rede- 
zett, nem egcsz holmi a mine{e 
minden resze megvan ugyan, 
de ktllon egymastol, — a 
dirib-darabbal nem ege- 
szen egyJelentesQ. 

c z e - c z e : sokszor trefas^ 



sokszor komoly csodalkozist ki- 
fejezo bang csak, snem sz6; 
betCkkel csak igy lehet leirni 
(v. c z, c z). Sokszor harmaztatva 
is hasznaljak, olyankor, t.i. mikor 
valamely targy az erosebb meg- 
bamulast is megerdemli. — Ugy 
szoktak kimondani: hogy a 
nyclvet a felso fogsorhoz nyom- 
jak. S onnan gyorsan kettoztetve 
vagy hdrmaztatva is vissza- 
szivjak. 

d e r - d u r : a haragos, mer- 
ges ember hangjdnak utano- 
zasa ; nagy derrel-durral 
fog valamihez ; haragosan ked- 
vetlenlil, vonakodva ; 

A kisasszony d e r - d u r. 
As... bOl szel fuj. 

dara--ducsal. v. dere- 
d u c s i 1 : sokfele haszontalan- 
sagot 5sszevissza beszel ; e 1- 
daraducsalta az egesz 
napot: elbeszelgette, haszon- 
talanul eltoltbtte. 



IKERSZOK. 



l85 



d i c z - d 5 c z : ingadozo, im* 
bolygo lepessel lep, jar; jarni 
kezdd gyermekekre leginkabb 
alkalmazz^k ; innen : d i c z e g- 
d 5 c z 5 g. 

diczczen- d5czczen: 
egyenetlen, kerekvagasos, d5cz- 
czenos uton meno szekerre : 
addig diczczent-d5czczent 
ide is oda is, mig 6czczer 
szipen fedfilt a szeker. 

deren-docziaval: kortil- 
menyesen, sokat mutatni akaro 
arczczal, fontoskoddssal beszel 
el valamit. 

dere-daral: dere-du- 
c s al. 

dbrbg-morog: kedvetle- 
ntil, baragosan beszeL 'mintegy 
a foga k5zt morzsoija a besze- 
det; — innen d5rge5-mor- 
g a s, — Rendesen beteges 6reg 
ember beszedjere szoktdk alkal- 
mazni. — Direg-d5r6g a 
vin asszony, Firhez akar 
menni. 

d i b • b a b. Bizon ! csak 

haszontalan d i b - d a b ember 

kend. — D i b - d a b, durulab. 

A bolondot kQdd 

odabb. — Aprilisi vers. 

dirib-darab. Ne mirge- 
sics, mer dirib-dara bra 
toUek (torlek). 

d i m b - d o m b : egymashoz 
kozel, sQrQn fekvo halmok, 
dombok> melyek a rajtok jarast 
farasztava teszik, — innen: 
dimbes-dombos. 

dorgo-dtibbrgo, d6r- 
gos-dfibSrgos: trefas szit- 
kozodas. D5rgos-dQbor- 
g o s atta embere ! 

elo' s hatra: idebb-odabb 



mozog, jar, kel. Nines semmi 
latattya, a doganak, csak jar 
elo- s hdtra, mint a tojos 
tyuk; hasonlo jelentesU: elo s 
tova j6n, megy. 

Encsem-bencsem: ha- 
szontalan, ertektelen. 

egyedelem-begycdelem: 
erielmedcn szo ; gyermekjate- 
kokban. 

eszem-iszom ember : a 
a ki enni inni igen, de a dolgot, 
munkat nem nagyon szereti. 
A sok eszem-iszom vegre 
Juttat keserves insegre. — Edvi. 
Aranyabecze. 

errfll-tul, rosszul, emigy- 
amugy vegez valamit; csak 
amugy errdl-tul, emigy- 
amugy, felibe-harmadd' 
ba fesQlk5d5tt meg. 

erger-berger: nemet 
cmberre, vagy olyanra. a kit a 
nep nemetnek gondol, szoktak 
alkalraazni. — Ez is bizonyosan 
affele erger-berger nemet 
ember lesz. 

erre-arra jar, j6n, s megy. 
Mint trefas karomkodo felkial- 
tas is szokott elofordulni. — 
Hej ! e r r e - a r r a azt a ! I a ki 
felmarkolt ! . . Hasonl6jelentesQ: 
erre-amarra. 

elol-hatul. — Juk elol, 
juk hdtul, juk mindenfelol. 
Eszak felol, del felol, kelet 
felol, nyugot felol. Nepdal. 

e 1 V e-h a 1 V a, e 1 e k-h a 1 o k. 

Mikor en kis leany votam, 

A dioer maj mekhottam. 

De hogy mos mar nagyubb 
vagyok 

A leginyir 1 1 e k - h a 1 o k. 



G YERMEKJ ATEKOK. 1 87 

Corripiet ultimum scabies. 

Eb legutoljdra ! 
Tyuksz... a markaba! 
vagy: ElQl islen, kozbiil kiraly: 

Hdtul a nagy stilt boszorkany. 

(N.-Szalonta.) 

SZALONTAI. 

Oyermekjat^kok. 

I. 

1. TSbben a jatek szemelyei, kik k5z61 egy a kirily, egy 
a biro, s a t5bbi egy masik kiraly hirmondoi. 

Ez utobbiak egy kendot titkosan eirejtenek s ezutan a 
kiralyhoz s birdhoz menve a kSvetkezo parbeszedct kezdik : 
Hirmondo: Kokas Istok jo napoti 
Kiraly: Recze rucza fogadottl 
H. Ide kudott a kiraj Kiskapujig se engedem 

Aggya nekem a janydt, Arany fatyol neklil. 

Szebbiket, jobbikat, H. A kocsiba hat 16 legyen, 

Karcsu magasabbikat. Mindenfele szoru-borii, 

K. Az en janyom nem e]ad6> Aka nyerem» aka vesztem, 

Hazamba is beillendo, Biro uram kinel van a zalog? 

A biro most talalgatja, hogy melyiknel van a kendo s 
ezutan szerepcserevel megy tovabb a jatek. 

2. L a p t a j d t e k. 

A gyermekek k5zol egyik laptdt dobal a falra s a kovet- 
kezo mondokdt mondja: 

Eggyelore, ketkettore, haromhatra, batkilenczre, Uss ki 
tizre, tizeneggyre, gyertyatarto, vaskoppanto, eggy jo hati jo 
buffanto, buffi 

Ekkor a k5r(ilall6k valamelyiket laptajaval hatba titi es 
igy tovabb. 

3. Kiolvasas: Egyedelem | begyedelem | duz | biiz | 
kender | tancz | hajdu | sogor I mit ki- I vansz I nem ki- | vanok | 
egye- | bet I csak egy | darab I kenye- | ret I komm I komm | 
Peter I bacsi | miko | en kis I madar I vdtam | fodrfil | fodre | 
szalo- I gattam I k5Ies | kasit I szede- | gettem | t5kbe | tettem | 
t5k nem | ajja | vasba I tettem | vas meg- I ajja | nad- | szal | 
virag- I szal I Qss ki | bliss ki | a me- | zore | alud- | ni. 

(Nagybdnya.) 

Nyir5 Geza. 



1 88 G YERMEKJ ATEKOK. 

4. KSrosdi. 



A leanyok k5rbe allanak s elkezdik dalolni: 

Feher liliomszal, ugorj a dunnaba, 
Tamaszd meg odalad ket araay pdczava. 
Simitkozzal meg te^ 
Mosdakoggyal meg te, 
T(ir{ik5zzel meg te, 
TQrfikozzel meg te 1 
Egyik leany a kozepen allva utanozza, a mit dalolnak. 
Mikor pedig azt daloljak: ,,T(iruk5zzel meg te**, egy masiknak 
kbtojebe megtbrQli arczat, s mind a ketten a k5zepre mennek es 
elkezdenek tanczoini, mik5zben a tbbbiek ezt eneklikO 

Aggyon Isten, aggyon Isten lassu essot, 
Mossa szejjel, mossa szejjel eszt a kettot. 
Ha pfz vonek, perdiinek, 
Rozsa vonek, borunek, 
Megis kifordunek. 
(Vagy pedig ezt:) Eszt szeretem, eszt kedvelem, 

Kom'am asszony janydt, az Katuskat. 
Szedek szep rozsat, 
Kotbk koszorut; 

Teszem a szegre, hagy hervaggyon, 
Visejje gongyat, hagy ujujjon. 
Egy szelet, ket szelet, harom szelet dinnye, 
Ot agy hagyma, hatvan dinnye, Csiri Pal feneke. 
Csfir ide, csfir amoda kecske varosaba. 
(Vagy ezt:) Fehervarra mentem, 

Piros csizmat vettem ; 
Patkolasaer tiz tallert attam. 
Tengeri nyulhiis, kolozsvdri tyukhiis, 
Ugorjatok, 
Szep leanyok, 
Az erdei tanczba ! 
(Erre mindnyajan elkezdenek tanczoini s vege van a jateknak.) 

(B6k6s-GyiiU.) 

Karacsonyi Janos. 

Allatbesz^lget^sek. 

A 1 u d a k. 

Nyolcz liid aralas utan bsszebeszelt, hogy kimenek buzafSt 
szedni a tallora s egy kozos kamaraba teszik el, hogy belole 
aztan egesz telen at eloskSdjenek. tltkozben valtig mondogattak 
egymasnak : „nyolczan gyujtstink egy zsakkal**, „nyolczan gyujt- 



Allatbeszei.getesek. 189 

stiak egy zsakkal**^ de mikor odaertek miadenik elkezde gyfijte- 
getni a maga begyebe, mialatt egyre hajtak libahangon: .kiki 
maganak I** „kiki magaaak !" (Eredeti haagutanzo nepmese, az 
aesopi fajtabdl.) 

A szarka es gilicze. 

(Lasd Sz. Figyelo. Merenyi nepmesei biralataban.) 

A b e k a k. 

Az oreg beka igy szol: „init varrsz?" ninit varrsz?"— mite 
a kis beka igy felel : ,papucso-cso-csot, pa-pu-cso-cso-csott". 
Az 5reg megint kerdi: «kinek? kinek?** a kis beka felel: .az- 
uraknak-nak-nak-nak — az uraknak-nak-nak-nak. — (Erk5Icsi 
magva nines, puszCan hangjatek. A kandurrol es macskarol 
is van hasonio, de obscoenitds.) 

A V a r j u. 

Kialt rendesen, ha valamit ellopott: karl k^rl — Mire 
aztan felel neki az ember: „kar a beledbe, karT 

P u 1 y k a. 

A pulykat igy boszantjdk: 

Szebb a pava^ mint a pulyka; 
A pa\ jnak rut a Idba^ 

rut-rut-ruti (Erre a merges kanpulyka rendesen 
elkezd maga is ruk-rukolni.) 

(N.-SzaloDta.) 

SZALONTAI. 

2. 

1) Bekdk Szt.-Gy5rgy napkor: 
Oreg beka: Mit varrsz ? Mit varrsz ? 

Fiatal b. : Nadragotgotgotgot, nadragotgotgotgot. 

0. b. : Kinek ? Kinek ? 

F. b. : Uraknaknaknaknak, uraknaknaknaknak, 

2) B e k a k : 

Egy beka: Meg-halt-a-test-vdriink ki-fog-ja-si-ratni. 
A t5bbiek: Enis teis miis tiis. 

(Nagybdnya.) 

Nyik5 Geza. 

r 

Allat-hivas. 

Kacsahivds: Tasokam, tasok^m, tas, tas, tas 1 

Libahivas: Patyi. patyi, patyikami 

Mikor a 1 1 b d t h a j t j d k : b^jzsebe te ! 

Mikor a pulykat hajtjak: bejjoldba, be, be, be I 

(Tlsza-Szt.-Imre.) 

Reich Sandor. 



I go gOnynevek. 

Gunynevek. 

Bunko (csaladja neve Eszes). Nagyfeju gyermek volt, 
azert nevezik Bunkonak. 

Szep (csn. Kerepesi). Az anyjat sz^p llonanak hittak, 
mert szep leany volt. 

C sin to (Kerepesi). Rekasrol keriilt ide a faluba, ott a 
nagyanyjdnak C s i n 1 6 volt a neve, s ezt itt is megtartotta. 

M a c s a i (Menyhart). Macsarol kerfilt ide a faluba. 
Giinyas (Tamasi). Az 6reg apjok meg ny^ron is kod- 
ment viselt. 

Breda n (Deak). A nagyanyjat, ki Alattyinrol kerQlt ide, 
Breda n-nak hittak. 

I Ik 6 (Turoczi). A nagyapjokat hittak Ilko-nak. 

Piper (Pet6). Az apja k5pcz6s, hegyke legeny volt, pipes- 
kedett. fenn hordta fejet, azert neveztek piper-nek. 

Rideg (T6th). Az apja olyan maganyt kedvelS, tarsasdgot 
kertUo ember volt. 

Szarnyadi (Balog Istvdnne). Az anyjok igen eleven, 
ugdfndozo leany volt, kirol azutan azt mondtak, hogy elsz^ll, 
mint ha szdrnya volna, ^s most mar maraddlyait (maradaly 
itt jaratos szo) is csak szar ny adi-nak hijlk. 

Gubas (Tur6czi). Az alfdldon pasztor ember volt, es 
mikor ide kerQlt, gubat viselt; itt az a viselet nem volt szokas- 
ban, es azert most is igy nevezik minden maradalydt. 

B a j u s z (Tamasi, sdrga). A nagyanyjok sarga hajii volt, 
azert neveztek sdrganak; az apjok pedig kis ember volt, de 
nagy bajuszu, azert nevezik Bajusz-nak a legkisebbet is. 

H a b o r i (Toth). Az apjokat, ki szundi, szuszogi volt, 
hdbori-nak hittak; igy nevezik gyermekeit is. 

Kacsa (Tamasi). Tamasi Flori^n es Kosik Pal m^g mint 
gyermekek egymas k6z5tt ingerkedtek; Tamasi igen kicsin. de 
mdr korosabb gyerek volt mint Kosik Pil, ez tehat elnevezte 
Kacsdnak, azota rajta maradt a Kacsa nev.*^) 

Kopasz (Tamasi Istv). A regibb idoben a gyermekek 
hosszu hajat viseltek befonva es hdtravetve, de utobb a hajokat 
lenyirt^k; mivel legeloszSr ezt a Tamasi-t nyirt^k meg, elnevez- 
tek Kopasz-nak. Apjat pedig Frecsd-nak hittdk, mert szapora 
beszedii volt, s beszed kozben nyala mindig frecsegett. 



*) U€g mindkettS 61 Ezt maga Kos(k PA1 beiz^lte el. Az 5 elSadi^a utin van a 
l5bbi ii6v is f51jegyezve. 



GUNYNEVEK. KJI 

C sac si (Turoczi). Kis fajta ember volt az apjok, mara- 
d^lya most is olyan aprok; ezt a gyermekek eineveztek kis 
csacsinak, s a nev rajta maradt. 

Gojda (Varga Janosne). Az apjok olyan evelodo ember 
volt, es magaban jdrva is mindig besz^lt, sivalkodott. ez^rt 
neveztek el gojdanak. 

Maczo (Toth). Az apja tot ember volt, az ide valo 
beresek eineveztek maczo-nak. 

Trunga (Varga J6zsefn^). Nagyanyjok dfinny6g5, orrib61 
beszel5 volt, azert neveztek igy. 

Til 6 (Antal Jan.). Hamis gyermek volt. 

S 6 d a r (Eszes). Gyermekkoraban azt mondtak neki : majd 
le&t5m a s6daradat; az6ta rajta maradt a nev. 

Varnydsz (Varga). ^Nyomorult kbszvenyes ember volt, 
dolgozni nem tudott,] hat az urasig a kazalok melle dllitotta, 
hogy azokat orizze ^s a varjakat elriaszsza. Rajta maradt a 
varnydsz n^v, es most gyermekeit is igy hijak. 

Lucza (Varga Mih.). Az anyjat Luczdnak hittjk, es mivel 
t5bb Varga Mihaly is volt, az anyjarol eineveztek Luczanak* 

P i t u (Berk6). Feleseget Pitunak hiitik, s ettol most gyer- 
mekeit mind igy hijak. 

Lib a (Tur6czi). Igen gy5nge testalkotdsu volt, akdr a 
kis gy5nge liba. 

Sallai (Kovics). Czibakrol kerfilt ide epen arataskor itt 
mar akkor az elest kaszaltuk, 5 pedig meg sarloval aratott, 
innet maradt rajta a sallai nev. 

Gy5ngy5m (Menyhart). Mint gyermeket az edes anyja 
csak igy hitta: gy5ngy5m, gybngyvirigonu 

P r u d e r (Turoczi). Kbver, munkas es vagyonos ember 
volt; munka k5zben, ba megizzadott es elfaradt, sokszor ily 
hangot adott: pruh, prtih, innet neveztek el prudernek. 

Csoszka (Kerekes). Santa ember volt; jards kbzben csak 
ligy huzta a labat, csoszogott, rajta maradt bdt a csoszka nev, 
es Igy hijak gyermekeit is. 

Csira (Dudas). Gyermekkoraban nem a figyermekekkel, 
banem a leanyokkal szeretett jatszani, azert mondottdk neki a 
tobbiek, te nem is vagy gyerek, hanem csira, es ez rajta maradt 
gyermekein is. 

Kuka (Banko). Az ^des anyjanak elso ferje igen sz6talan 
ember volt, azert Kukanak hitt^k; igy hittak masodik ferjet is, 
maradekait is. 

GyijL]tb (Zatko). Mikor szQkseget vegezte, igen sokd 
szokott elmaradni ; azt mondtak neki : beh soka voltal oda, 
talan rakasra gyujt5d, innet maradt ra es utodaira a gytijto nev. 



192 giJnynevek. 

Bottyan (Kis). Igen szos, beszedes ember volt, es magat 
mindig olyan uriasan tartotta; azert mondtak rola, hogy akar 
Bott}'an grof. 

Puki (Tamasi). Kis hasas gyermek volt, azt mondtdk neki: 
tel neked olyan hasad van, mint a poknak; innet rajta maradt a 
puki nev. 

Lepotyi (Gazsi). iSBy-ben innet tdbben lementek az 
alfoldre lakni, azon remenyben, hogy ott kdnnyebben megelnek. 
A hely neve Kolopityi ; de az elk6lt6z5ttek kbzol tdbben vissza- 
jottek, ezeket neveztek el lepotyinak es a nev meg unokdiknal is 
megvan. 

Ben do (Peto). Rekasrol hoztak ide az anyjokat, kit ott 
Bendo-nakhittak, es a nep k5z5tt a gyermekeit is Bendo-nak hijak* 

D i d e m (Darok). Az anyja, mint afF^e szegeny asszony 
dolgozni jart egyes hazakhoz, a kis fia pedig nyafogva, es idem,, 
idem szot ejtegetye, mindig ut jna ]&rX, azert neveztek el didemnek. 

G 6 1 y a (Varga). Az orra hossziikds volt, mint a gplyae, hat 
mir gyermek koraban elneveztek golyanak, s a nev rajtok is maradt. 

Moni (Zatko). Az anyja Berki Monika volt; f^rjetol elvdlva 
elt, es akkor nagy sokara sztiletett egy gyermeke, kit az anyja- 
nak Monika neve utan csak Moni-nak hinak. 

U n d o k (Fischer). Igen piszkos, ronda ember, az^rt csak 
Undok-nak hijak. 

(JAnothida, JAsz-Nagykan-Szolnok megye.) 

Ihasz Gabor. 
Ndpromanoz. 

Ferencz Jozsi. 

(Variansa : Paizs M6zsi. Ny. IV. 144.) 

Ferencz Jozsi mit gondoltal, Oda futa ket baratom: 

Mikor hazul elindultal? Mi lolt? mi lolt vig pajtasom? 

En egyebet nem gondoltam: F^Iemele ket baratom, 

Banatos utra indultam. Hazaig vitt ket pajtasom. 

A nagy uton vegig m^ntem, Edes apdml nyisd kapudot, 

S 6gy par orat fitotbttem Hozzak a te szep fijadot. 

A szdngeliczi piaczra, Sirass anyam, ne haggy m£sra; 

Hoi dgy j^gdnyefa vagyon; Met mos siraczcz utdjara. 

Fuja a szel a teteit, Mikor katondnak vittek: 

Messze viszi az levelit. Montam ne keser^gjenek. 

Mikor a piaczra ertem Huszanket eveket eltem, 

Az halal is ott j6tt velem: Sirk5vemre felmeczczettem. 

Paizs Mozses ingem vara . . • Hogyha l^dnyi sziv v6nek ; 

Gyilkos elment veres kessel, Szdz kendo t is teli sirnek; 

En marattam sebes szivvel; De, hogy legenyi sziv vagyok, 

Verem kicsorgott a porba, Meg biisulni sem is tudok. 

Magam lebuktam az litra ; (Maros526k. Szcntgeriiczc.) 

Paal Gvula. 



^jeUnik M. A GYA R szHwesrrt 

mlnden honap XT 'V T? T T7 A Tl "^'ADO HIVATAL 

'»•*» 1\ I 13/ JL V U Ja bwwil 

hdrom ivnyi . .^ II. kef. FS-OtGIL 

tTuiomm.i. SZARVAS GABOR. *'^ ■• 



IX. kotet. 1880. MAJUS 15. V. fUi^et 



KERUNK MAGYAR REGENTEEEx! 

Mozgalom indult meg a sz^pirodalom emberei kozt, 
hogy oly vallalatot inditsanak, mely a nagy olvaso kozon- 
s^get ellatnd folyton folyvdst eredeti magyar reg6nyekkel. 
A napi irodalom termeszetesen lelkesen csatlakozott az 
eszih^hez, s kifejtette azon okokat, melyek mellette szolnak, 
az eredeti sz6ppr6zai irodalom pangasdt, s ennek okdt, az 
eredeti reg^nyek versenyre-k6ptelens6g6t az ivenk^nt k6t- 
harom forintjdval forditott idegen mGvekkel szemben; 
tovdbbd az izl^stelen, sot erkolcstelen olvasmdny terje- 
d6s6t, minthogy amaz olcso forditok termeszetesen nem 
vdlogatnak a kiilfoldi irodalomnak javdbol, hanem adjdk a 
selejtess6t, azt a. r6sz6t, mely 6ppen az 6 korldtolt Idto- 
korukbe esik s melynek az o izlesiik josol kapossdgot, 
„5zenzdczi6t". 

Mind ez okokat helyeseljiik, ezeket tartjuk mi is 
legnyom6sabbaknak. De hozzdjuk kapcsolunk resziinkrol 
meg egy jelentos koriilmenyt, melyet nem vettek szdmba 
s mely^rt mi kulonosen orommel iidvozoljiik a vdllalatot, 
ha testet olt az eszme. 

A forditds ugyanis a nyelvrontasnak leg- 
erosebb tenyezoje. Hogy ezt bebizonyitsuk, nem is 
sziiks^ges lapjainknak ama furcsa forditdsait id^zniink, 
minok „a pair-tolonczozds" (Pair-Schubj, „alpes-nyomds" 
(Alpdruck), „tizenegyek tdncza" (Elfentanz) stb. A sietes 
kinyszere, a gozero, mellyel a hirlapiro, kfvdlt az ujdon- 
sdgiro s a telegrammfordito dolgozik, felig mindig kimcnti 
boildsait. Azonban a gondosabb Iro is, a ki nem siet a 
munkdval, hanem szep k^nyelmesen forditgat dolgozo 

H. MTELTdlL IX. 18 



194 FIALOWSKI LAJOS. 

asztalanal, mindig ki van t^ve^az idegen £szjdrds majdnem 
kenyszerito hatdsdnak, ugy bogy ontudatlan dthozza, dtiiiteti 
a maga nyelv^be; s e sorok olvas6i kozt bizonydra nem 
egy van, a ki ilyesmin a tett pillanatdban rajta kapta 
magat. Hirhedett plagidtorainknak rendesen szakemberek 
koppintanak a kormukre, de a laikus is, ha nyelvi 
dolgokban kiss£ gyakorlott szeme van, konnyen rdismer a 
nyelvezet karmaibol az idegen oroszldnra. 

Mdr pedig a kozons^ges reg^nyforditok nem is tar- 
toznak a gondos irok koz6, hanem napszdmba dolgoznak, 
azonfoliii n^vteleniil s igy szemelyes felelosseg nelkiil 6s 
becsvdgy nflkUl. Es a gyaldzatossan megfertozott nyelv, 
mely munkdjuk eredm^nye, nem egy napig hat es nem 
fut61agos olvasdsban, . mint az ujdonsdgok rovata, hanem 
konyviik k£zr61 k^zre jdr s napr61 napra szivdrog be e 
mfireg egesz nemzedfik nyelverz6k6be. Azfirt annyira nyelv- 
ront6 kiilonosen a regdnyek fordltdsa, mert tuczat szdmra, 
sietve foly, s nem lassan, pentosan, lelkiismeretesen, mint 
— legaldbb nagyobb r^szt — az elm^leti, szakszeru k6ny- 
vek6, s a kStott nyelvu koltemenyeke. 

Midon a szegedi egyetem iigye forgo tt sz6ban az 
orszdggyiilesen, Hermann Ott6 azt is kiemelte, hogy a 
vegyesajku €s minden idegenszerus6gnek kitett fovdros 
nyelvronto hatdsdt a tudomdnyos irodalomban a tiszta 
magyar vdrosok egyetemeinek kellene ellensiilyozniok, 
melyek valoban ncmzeti nyelven, ertheto €s hatdsos elo- 
addsban fogjdk terjeszteni a tudomdnyt. S a mint oruitiink 
e folszolaldsnak, 6p ligy oriiln^nk annak, ha sikeriilne az 
eredeti regfinynek a t^rhoditds s a gydri forditds nyelv- 
ront6 korjdnak ellensiilyozdsa, 

SlMONYI ZsiGMOND. 



A NEPBOTAKIKA POEZISE. 

VI. 

A ret is kert, h'get €s erdo vildga visszatiikrozteti az 
emberi elet minden mozzanatdt. Ott taldltuk a magas, a 
melt6sagos erzelmeket; ott ielhetjiik fol mindazon tiine- 
m^nyeket, melyek 



A NEPBOTANIKA POEZISE. IQS 

4MZ ember (h'om^ 4b bi^fdt, Uay^t €» bajdt idezik elo. Minden 

figreg drill ^letenek, e rovid foldi l^tnek s ez fejti meg 

azon sok nevet, melyek 

4iz ember Uetviazanyaira, kar- €s nembHi korulm^nyeire 

vonatkoznak. 

Itt taldljuk az 61 et fdjdt Sdndor I., mely filetet ad, 
fenntart 6s elvesz, mint miv Gal6nos is (De simpl. medica- 
mentorum facultatibus, libri VI. icepi ppa^eo^) mondja es a 
mint azt mdr drokz51d szine is mutatja (Juniperus Sabina 
L,). fgy vdlt a temetok fdjdvd 6s nagy tiszteletnek 6rven- 
detty a mit az osszes europai nyelvek bizonyitanak ; de a 
kifejez6snek nemes 6rtelme azon m6rt6kben ment feled6sbe, 
a mint a kuruzslok a fdt 6pen 61etfoszt6 tulajdonsdga miatt 
kezdt6k dpolni (1. szuzfa, Sabina, Boldog asszony 
faja, mono s tor- fa). S im a nepk6pzelet gyong6ds6ge 
nem engedte, hogy e n6v elvesszen, hanem megkonyorult 
rajta s rdruhdzta a hasonl6 termetu fdkra, a Thujdra 6s 
rokonaira, valamiot a Juiiiperus virginiandra.*)] 

Az 6Iet fiive Orv. Fk. (Teucrium marum) csak a 
magyarban taldlhato fol; de eredete homdlyos. 

A haldl fdja (Taxus baccata L,), Todesbaum Nathu- 
^iusndl^ taldn az6rt, mivel neh6z szaga a n6p hite szerint 
^ppen ugy mint a sdfrdnyzacsko orok dimot hoz. (Koz6p- 
n6met neve Iba, Ifa, ma Eibe, taldn csak ez az Ivafa, 
melyet a „Term6szettudomdnyi Kozlony" keres, vagy taldn 
-a horvdt Iva, a fuzfa ?). 

Ha Id If a Tompa (Verbascum thapsus L.). 

H a 1 d 1 V i r d g vagy halottak virdga (Calendula 
officinalis L.),* temetoinken gyakori. Eppen ugy a Tagetes 
patula L. es Philadelphus coronaria L., taldn eros illatuk 
miatt, 6s a Vinca minor L, 6r6kz6ld levelei miatt. 

Haldlfej a Staphylea pinnata L., magvdnak alakja s 
hasonlatossdga miatt. 

Haldlfej ecske (Antirrhinum orontium L.) virdgd- 
nak hasonlatossdga miatt, es (Spermodia clavus) anyarozs, 
rozsanyja, varjukorom, alakja 6s taldn hatasa miatt. 

Kiilfoldi nevek : Halott csontja (Crataeva tapia L.) 
Nemn]chn61 es (Dictamnus albus L.) Nathusiusndl „Todten- 



*) Ez utdbbi sem kerUlheti ki eorsit. A ,falasi irtatlans^g** a oyilvAoos kertekbeD 
vagy m^utt bozzAfi^rhetd {it t6ved6sboJ megraboija \ 

13» 



igS FIALOWSKI LAJOS. 

bein". — Dogfu (Utricularia L.) szaga miatt« siri virdg 
(Artemisia pontica) Nathusiusnal ^s a nemzetkozi siri 
liliom (Iris sepulcrorutn L.). 

Emberfej (Aceras anthropophora R, Br.) alakja miatt^ 
altalanos keletii nev. 

Embervfir v. emberv^ru fii Melius, ferfiu v6r 
Melius a Hypericum tobb faja, piros nedvok miatt, 

Emberero (Orchis morio) Orvosi Fk. 

Asszonykuci U. o. (Viola canina L.) 

Aggofii Csapo (Senecio vulgaris L.), n^met Bald- 
greis 6s (Erigeron canadense L.), szoszos bevonata miatt. 
A n6metekn6l (Dszember szakalla, Altermannsbart (Clematis 
vitalba L. 6s Tilandra tenuifolia R. Br.) 6s V6nasszony^ 
Altes Weib (Ballota nigra L.) is van. 

Anyafu, Melius, Beythe sat., szdmos pldntdt jelel; 
de a n6v jelent6se inkdbb orvosi, a mit az „anyam6hfu" 
n6v is bizonyit. Ilyenek a sok kozol Alchemilla vulgaris L., 
Arnica mohtana L., Calaminta officinalis Hausk, Glaux 
maritima L., Ledum palustre L., Leonurus cardiaca L.^ 
Matricaria chamomilla L., Manubium vulgare L., Melissa 
officinalis L., Salvia sclarea L., Sedum telephium L., Tha- 
lictrum Havum L. 6s Veronica teucrium Wahl. 

Anyagy6k6r (Arnica montana L., Athamanta 
meum L., Matricaria Parihenium L. 6s Ophiog'ossum vul- 

gatum L.). 

Anyarozs (Spermodia clavus). 

Anya szegfu (Garyophyllus aromaticus L.). 

A n6metekn61 van Anya cseresznye (Vaccinium oxy- 
coccos L.) 6s Anyafa (Lonicera xylosteum). 

Babakacso (Primula L. fajai) bimbo korukban. 

Gyermekldnczfu Orvosi Fiiv6szk5nyv (Leonto- 
don taraxacum L.) Eur6paszerte ismeretes. 

Fiasfu Orvosi fuv6szk6nyv (Aiuga reptans L.) ostor- 
inddin elofordulo hajtdsai miatt. 

Ide tartozik a „filius ante patrem" (Colchicum autum- 
nale L., tavasszal gyiimSlcsoz, osszel virdgzik). (Tussi- 
lago farfara L. 6s Petasites officinalis Moench, melyek 
elobb virdgoznak, mintsem leveledzenek, csak keves joggal 
erdemlik meg ezen elnevez6st.) — Nathusiusndl az Epilobium 
L. is viseli e nevet, mert beczoje folott nyilik a virdga. 



A NEPBOTANIKA POEZISE. 1 97 

Csinos nev a lengyel brat, fitestvfir vagy brat i siostra 
fi- 6s leanytestv^r (Viola tricolor L,), melynek megfejt6sit 
nem taWlhattam meg (kvilonben 1. d r v 4 c s k a). 

A n^met Ungleiche Geschwister ,nem egyenlo test- 
v^rek' (Pulmonaria officinalis L.) t>nnan ered, hogy a 
szdron piros es kek virdgok vannak. 

Ikeres cseresznye es ukorke Orvosi fiivdsz- 
k6nyv(LoniceraxylosteumL.), a kettos bogy6r61 nevezt^k el. 

Ledny mdlna Orvosi fuveszk. (Rubus saxatilis L.). 

Sz^p ledny (Mirabilis Jalapa L.). 

Sz6p legeny (Cucubalus L.). 

Az drva viola (Galanthus nivalis L.), mdskep feh£r 
kigydhagyma. 

A rv desk a, drva viola (Viola tricolor L.) dltaldnos 
«lterjed6su nev, n^metiil ^Stiefmiitterchen" a mostoha. 
Leunis (Synopsis der Botanik) a kovetkezo nepreg^t kozli 
rola: „Csesz£je ot levelbol dll, melyeket a n£p sz£keknek 
nevez ; a sdrga szirom a mostohdt dbrdzoija, a ki mostoha 
gyermekeinek (a k€t nagyobb ibolyaszinii sziromnak) ser- 
diil^se miatt irigys£g €s rosz akaratt61 megsdrgult, a ket 
oldalas kisebb szirom sajdt gyermekeit jeloli. A mostoha 
k£t sz^ken (k£t cs6szelev£len) ill, sajdt gyermekeinek mind- 
egyike egy-egy sz^ken ^s a ket mostohagyermek egyiitt 
csak egy sz 6 ken!" 

Arvaldnyhaja (Stipa pennata L.) ismeretes pusztai 
fu, hosszii polyvasertfii miatt. 

Arvaldnyhaja Orvosi fuveszk. Adiantum capillus 
Veneris L. a barn a; Asplenium Adiantum nigrum L. a 
fekete drvaldnyhaj; a Polytrichum commune L. 
s £ 6 k e vagy aranyos drvaldnyhaj, mdsk6p a r a n y 
ii s t o k. Adiantum Trichomanes L., Adiantum ruta muraria 
^s Asplenium septentrionale is jeloltetnek drvaldnyhaj 
newel. Mind a hat n£v nemzetkozi s az elso otn^l valo- 
szinuleg onnan ered, hogy a pdfrdnyok lombja fiatal kord- 
ban hajfiirt modra Ssszegongyolodik, mig a harmadikndl 
siiveg^tol szdrmazik. 

Ozvegy virdg (Scabiosa atropurpurea L.). 

FiALOwsKi Lajos. 



ig8 VOZARC GYULA. 

TOMPA MIHALY KOLTBMBNYBINEK MTELVI SA^ATSAOAI. 

in. 

N6v6nyekrevonatkoz6 kifejezesek. 

A „Virdgreg6k" koszoriis iroja, mint ilyen, tudjuk^ 
odaado h6vvel s kiilonos kedvtelfissel kutatta a nov^nyelet 
jelens^geit, s minden tulajdonsdgukat igyekfizett megSsmer- 
tetni s muveiben a virdgok, mint gondolkozni s 6rezni 
tudo lenyek mukodnek s emberi hibdik s erfinyeik vannak. 

Azonban a „Virdgreg6k"-en kiviil is megtetszik, mily 
nagy buzgalommal Utott koltonk a novenyvilig titkai fol- 
tdrdsdhoz, szepsegeinek minden oldalu foltiintetesehez* 
fikes nyelven teszi a nov6nyeket s velok kapcsolatban 
.^rzelmeit 6s gondolatait szemldhetdkk& Sokszor toiti idej6t 
hasznosan a nov^nyek n£ma, de m^gis sokat mondo tdrsa* 
sdgdban* Megosztja velok or6m£t, feledi koriikben bujdt, 
vagy ndluk kiontve panasza keseru cseppjeit, enyhiilest 
taldl. Az als6 Borsodvid^k onk^nt kindlkozo termeszett 
kitiinos^gei, a dus novenyzet, a termeszettol megaldott 
reg£nyes vid^k dalra fakasztjdk a koltot, s irja igaz erzelmet 
visszatiikrozo s odai magassdgu, gyakran istendics^ro 
koltem^nyeit, s adja szepsegbcn pdratlan leirdsait, melyek-- 
ben legtobbszor taldn £ppen a n5v£nyekkel val6 foglalkozds 
kelti a leghatasosabb gondolatokat. 

Ordk hosszanta el-elm£ldz a szolgasdgot nem osmerd 
termfiszet nyilt terfin. Szemlelgeti a vadon erdonek n6v6ny- 
ben dus tdjait, jdr-kel a zoid mezo ezer meg ezer viragi 
kozott, folkeresi a nddas, ret €s Idp titkon teny6sz6 nov£* 
nyeit, folhdg a hegyek virulo leitojere, kifiirkeszi a pusztulo 
vdrromok, omloftlen levo, elhagyott fpuletek vadvirdgos 
korny^k^t s itt megnSzegeti a legpardnyibb fuszdlat is 
ligy, mint a magasra felkuszo borostydnt. El-elHtogat a 
temetokertbe, melyben az orok dlmot alvok dermeszto 
nyugalma folott eleven nov^nyek fakadnak, folbandukol az 
elteto nedvet ado szolloshalmokra is, hoi a hasznos szoUo- 
fajok mellett a bujdn novo, haszontalan gizt-gazt, gyimet- 
gyomot is szeml^lete targydvd teszi. Szoval hozzdffir a 
legelrejtettebb helyen, a legjdrhatatlanabb tdjekon elo nove- 
nyekhez is. S ama helyeken az dllando novenybardt fdrad- 



TOMPA MIHALY kSlTEMENYEINEK NYELVI SAJATSAGAI. I99 

hatatlan kitartasdval vizsgdlodik s 61es tekintete megtalilja 
a legcsekelyebbnek ldtsz6 jelens^get is. Ezert is tud oly 
r^szletesen 6s vonzoan festeni. 

A termfiszet orokos vdltozdsa, a nov^nyelet folytonos 
dtalakuldsa, az £bred£s, fejlod^s €s eny^szet szakadatlan 
folydsa, melyeket a term^szet igaz szeretet^n^l fogva szor- 
gos iigyelemmel kisir, szep €s magasztos gondolatokat £s 
hoi viddm, hoi fdjo 6rzelmet gerjeszt kebl£ben, s azokat 
sajdt belsoj^vel, kedvezo £s kedvezotlen hangulatdval szoros 
viszonyba hozva, a n£pies hitet megtartva, gySnyoru tdj- 
k£pek elodllitdsa kozben onti dt az olvaso vagy hallgato 
lelkebe. 

Az az £rz£keinkre konnyen torteno hatds, az a koz- 
vetetlen szeml61tet6s, az az egyszeru s m^gis muveszi 
filenkit^s, mely Tompdnak vildgos, kellemes €s szabato^^ 
eloaddsdn, s tosgyokeres magyarossdgdn kivul is, — nemi 
pleonasmust leszdmitva, — fo firdeme, ez dd muveinek oly 
£rdeket^ melynel fogva a leirt tdrgyakat, ezek kozt foleg 
a virdgot minden tulajdonsdgdval egyiitt a leghivebben 
vardzsolja szemunk e\€, ugy hogy mintegy hallani v^ljtik 
meg a n6v6nyek neszel6s6t, zizegSs^t is. Szemlfilteto s 
£l£nkito eloaddsdnak hatdsos p61ddit Idtjuk fBltunni kivdlt a 
hasonlitds, szem^lyesites, metaphora sikeriilt alkalmazd- 
saiban, a jelzok bo haszndlatdban, a korulirasban stb. 

Ilyen, a novfinyvildgbol is szerencs^sen vett k^pek a 
kovetkezok : 

Metaphordk» szemelyesitesek, hasonlitasok. 

Az elso ibolyahoz I. k. 42. Oszi kepek I. 182. Jegviragok 
I. 261. Tovabba a fia szliletesere irott koltemenybea : EgyOtt 
hadd lassalak Jo szelid anyaddal, Miatha rozsat latnek szelid 
bimbajaval , En meg felettetek Lehajlo s5tet lomb, mely a 
zivatartol Hiven megvedjelek. — Egy szep elo bokor vagyunk 
igy mi harman, E bokrot az e'let csendes pagonyaban Zivatar ne 
erje; Hanem rakjon feszket kis csacsogo madar, Az 6r6m 
bekeje I II. 23. es : Sarga hinarvirag volt akkor bdnatom, Mely 
felul hintdzik s alig all a habon, S a pillanat buja Hajszal gyo- 
kerevel fogodzott szivemre Es nem szakadt bele, hogy kibajtson 
ujra I. 3oi. — ..... a bercz gyongyviraga Illatos ajkaval hajlik 
az orczdmra I. 299. — Szep pasztorlanynak toszomszedja volt 
A Karpat legdelibb vadasza ; Ez a berczek sugar fenyoje, Vihar- 



.20D VOZARI GYULA. 

ttiro, bator, ncroes; A2 a havas szelid nSzsija, Szflz, b^jolo. 
szemermetes. V. 4. — M^g akkor (az elso menyegz&n) a sziv csak 
remelt, sovargott, Sejditve meat a tavol czel utan; Fakadt a 
lomb, hozott az ig viragot, S bar fide volt is az: — virig 
csupin! Most [az arany lakadalom idejea] a leelt, gazdag mult 
nez feletek. Remeny, varas ketsege nincsen itt; Omolhat a level! 
ti mar szedetek Ama term& Mnak gyOmSlcseit III. i83.— Minden 
elmult! Maga is a Szerelemnek rozsabokra Mintha fogyna illata- 
bol. ... Miatha lassan hervadoznaf De a hfiseg, mint a harmat. 
Mely bele az ^gbol cseppen : Szerelemnek rozsakelyhet Tartja 
hosszanj nyitja szebben. A lombatlan eletfara, Mint az inda. 
rafon6dik; III. i45. 

HulMmzik a ret z51d tenger gyanant, Piros viragok felhinyt 
gy5ngyei. IV. 112. A termeszet keble dagad, feszul. II. 167. 
csalfa ajkad rozsain bum tQskeje sarjad. II. 82. BQszke rozsa, 
szep kiralyn5 lep elore es nyomaban szende liljom, a viragok 
szdz papnoje, ho paldstban V. 52. a havas rozsaja busul V. 3. 
mely en alvo virag. II. 21. Erez es lehel virdg, lomb IV. 199. 
szomjazo vir^g. II. 12. bus volt a rozsafa s panaszkodott II. i3. 
habokra hajlong (a addas) bokretas feje V. 11. (nepies is), az est 
szeleben ing6 galy felett p^r oszi lomb sdppadtan reszketett V. 
73. (A forr6 d^li nap) stito sugdraitol a z5ld lapu megszokOlten 
ereszti el magat V. 94. v. 5. meg IV. i39.*) 

Mennyire szereti Tompa a nbvenyeket, 5nn5nmaga is 
kimondja : Ha a jo sors rdm bizta volna: Halmon leendett az en 
lakasom, A hoi repkeny no felfonodva, Fagyal s vad rozsa nyit 
rakason stb. III. 224. V. o. I. 175. II. loi. stb. 

Ez okoknil fogva minden lepten-nyomon bukkanunk k5l- 
tonk miiveiben n5venyekre, s megis sohasem valik ez dltal unal- 
massa, mert mindig tudja a n5venyeket kedvesen es szeretetre 
meltoan szerepeltetni, valtozatos modon, s az 6 erzelmeinek 
igazin megfelelo rokonerzesben megjelentetni. A fajo ^rzes, a 
mast is jo kedvre derito 5r5m, mind- mind nyernek a nbvenyek 
kSreben talpra esett s egyhangusdgot kerOlS kifejezest. I. i56. 
II. 59. 192. 198. i83. 238. 3o2. Meghatok kivilt a termeszet 
haldoklasdn ^s enyeszet^n timadt gondolatai I. 182. 192. 196. 
198. 252. vagy mid5n a gondviseles megtagadja masszor bo 
£)dasat. (i8630 III. 267. 



*) Krek ugyan mir inkAbb stilisztikai* mint nyelvisxeti sajAtsdfok. De erre n^ve 
nagyon igaz 6s szimba veheto, a mit drekkel ezelott mondott Imrc Sindor s a rait czdiomhoz 
inddOBltra igy id^ek : ^A atil is nyelvezet nem egy, bAr oly sokazor fblcser^IiQk e kettot, 
kWilt iikolikban; stilt akarvAn tanltani, nyelvet tanitunk; kOItos^et, mely amazial egyfltt 
jiff de nem egy s csak oly viszooyban van, mint okozat az okhoz, alak a Idnyeghez, forma 
az esse^bez, mely dat formam. Ha Tompa nyclvezetdt figyelemre mdltdnak leljflk, ligy stiljAt 
is tanulminyra ^rdemesoek fogjuk taUloi.*< Geleji Kstona J. mint nyelvdss. t >. V. Gy. 



TOMPA MIHAlY KOLTEMENYEINEK NYELVI SAJATSAGAI. 201 

Most lassunk k5lt&nkb5I nehdny n5venyt, csoportonkent. 
Xovibbi reszeit, hangjat, cselekveset» dllapotjac s tulajdonsagdt, 
mint IJttuk az illatoknal. 

Erdei nbvenyek: akicz I. 269. bojtorjan III. 174. 
boz6t III. 243. IV. 174. bOkk V. 99. cscplye III. 18. csipkefa IV. 
174. ezerjoffl I. 33. galagonyabokor VI. 33. gyeriyanbokor IV. 2o5. 
gyopar IV. i64. gyongyvirag I. 42. hangafa II. 172. haraszt I. 174. 
II. 119. ibolya I. 176, iszalag I, 226. V. 197. javorfa IV. 147. 
jegenye I. 36. kikirics I. 28. II. 181. lapu IV. 11 5. legyfogo IV. 
44. liliom IV. 200. vaczkor II. 109. vadszoUo IV. 174. szil IV. 137. 
vadkomlo V. 197. halyag mogyorofa VI. i63. pagony II. 23. III. 119. 

Mezeiek : arvalanyhaj I. i65. bQr5k II. 222. csere II. 87. 
282. feayo I. 299. galagonya (a bodzasban) VI. 33. harmatkasa 

IV. 159. iglicz V. 21 5. konkoly V. 208. lednek V. 208. lohere I. 
i4i. iiczium II. 17. napraforgo IV. 5o. nyularnyek IV. 159. 
nefelejcs I. 175, 5rd5gborda IV. 139. 6rd6gszeker IV. 139. paraj 

II. 16. pipacs II. 74. pitypang IV. 60. puszpangfa II. 191. 
selyemfu IV. 60. szarkalab I. 32. szeder 11. 122. tengeri IV. 172. 
Ordm I. 176. 

Nadas, ret, lap, tenger novenyei: bajnokfii V. 2i3. 
buzogany I. 3o2. csate IV. i54. egerfa IV. i5i. fodorsas IV. 159. 
gyopar IV. i64. hinarvirag I. 3oi. kdka V. 44. koUokan V. 44. 
VI. 76. liliom I. 299. moh IV. 34. mohar V. 125.. mohotka IV. 3i. 
nimfa I. 3oo. sas 1. 3o2. reacze IV. 159. sarkerep V. i25. sas V. 
56. sulvom IV. 160. 

Hegyen, halmon talalhatok: gomba V. i43. bolond- 
gomba I. 212. komlo I. 218. V. 197. k5keny V. i43. soska II. 118. 
soskarengo II. 299. tiszafa VI. 176. (szirten). topolyafa VI. 176. 
(szirten). 

Omladekon tenyeszok: (legtbbbszbr ezt a szot 
hasznalja Tompa s nem a ^rom"-ot I. 25. V. i5i. 198.), avar III. 
80. bogacskoro I. 91. borostyan III. 3i3. burjdn II. 234. fagyal 

III. 224. folyondar II. 179. repkeny V. i52. loncz II. 272. III. 60. 

II. 234. vad rozsa III. 224. 

Temetoben: demutka 1. 1 16. kakukfu II. 79. perje II. 128. 
szegfu I. 116. stb. 

Szolloben: csalan I. 106. II. 118. csorboka V. 126. dudva 

V. 126. laboda II. 116. mohar II. 116. V. i25. 127. stb. 

Kertben: hajnalka I. 176. majorjnna (ablakban is) II. 229. 
pimpo II. 55. verffi I. 176. stb. 

Szentirasbeliek: sittimfalll. 100. mirha, t5mjenIII. loi. 

Novenyreszek, azokbol keszfllt eszkSzok: 
bajboncs II. 2o5. V. 221. csik-kas IV. 160. fagy5ngy I. i34. giizs 

III. 96. inda I. 226. III. 120. kava : a Nagy Szotarnak 2. sz. alatt 



202 VOZARI GYULA. 

Iev6 ertclmeben VI. i33. koroszar VI. 89. szirom II. 34. torzs 
IV. 160. III. 268. tOske II. 3o. 

N5venyekhangja: a megert, ingo kalaszfo hallhaton 
zizeg, neszel III. 268. hallam az ert kaldszt zizegni balkan I. i64. 
lombzugas IV. 181. zug a nadas, a viz erdeje V. 11. zugo cser 
IV. i5o. koronas cser zug a teton IV. 182. kaldszok bangatlan 
zizeg^se V. i25. a galyon szaraz level z5r5g II. 166. a buzaszdr 
hadd ropogjon II. 292. atvitten: zsong (a viragok) mehehangu 
orgonaja V. 52. 

Cselekves, dllapot: reten, barazdan kis{il fii, kalasz 

III. 289. megrokkan sok> hosszu kazal V. 232. (isz5g5t kap a 
buzafo V. 232. szelyelfeslenek a tblgyek bogai II. 167. A bokor- 
nak van nyugalma, mikor lombja sem remeg II. 255. deli volt a 
bokor, s dllt z5lden, csokrosan, most talpig meztelen, regeny, 
disz oda van ! A tel. II. 3oi. A kollokan szaraz rozsaja fellobban 
VI. 76. Halmdn z5rgo koro inog II. 73. a torpe fenyvek tengo 
szara fut V. 3. omlik a lomb II. 8. a halmon a gyQni5lcsbol 
terebelyes nagy fa tamadt, biborszinii fenyes alma, lepve rajta 
minden agat IV. 2o5. [a pusztulo palota kofalainak] ragasztekit 
kel6 mag es csira s vekony gy5ker tagitja, mint vasek, mob. 
televeny s crdo boriil rea III. 232. All a ven cser zordonul, de 
majd raja lomb borul; ne feltsd, bogy vesszel csatazvan sudara 
ing, aga csattog : a szildrd gy5k t6rzsokevel rendQletlen ill 
alattok. II. 106. Ledolt gyeppamlagod befutta a szeder, virigos 

agyaid' mohar, gaz verte fel II. i23, s e gnomikus mondas: 

bosszu bervadas emeszti azt a fdt, melyet nagy koraban tesznek 
mas fdldbe at II. i23. [az omladekra] vad inda kunkorog IV. 182. 
rtigyeztek a fdk II. 189. Vadon szep tajek! a BQkk s Matra dus 
rengeteggel dol egyraasra. allvan ingatlanul, meron IV. 182. 
A rencze z51delon boritja be (a tonak) vizet, zsombekos partjain 
a barmatkasa no IV. 159. A kopar part-elen 2;senge pazsit fakadt 

IV. 33. Lelankadt ffi. virag, es a gyenge n5veny elaludt, kisfilt a 
forro nap melegen IV. i48. A gazban rossz ladik, melynek gaz- 
da)a nines, z5ld vizzel felig all, s fodorsas verte fel: a pazsitfolt 
kibajt, kizbldul oldalan, orraban Ssszediilt, csikkas bever IV. 160. 
Lomb es szell& jatszva lebben IV. 200.— Itt velem belyen valonak 
megemliteni, mily Qgyesen alkalmazza Tompa nepdalaiban a 
notak azon sajatsagat, bogy kezdo. neha pedig paratlan soraikban 
a bangulatboz valonak nem latszo, megis vele 5sszefQggo mon- 
datok fordulnak elo, p. egy nSvenyre vagy mas targyra s allatra 
vonatkozo kifejezes. Koltonknel az idevago belyek ezek: Fakad 
a rozsafa, Hasad a bimbaja ; T5vises galya van, Csak az a nagy 
baja II. 287. — Elviritott a rozs, meg is ertt, Nem leszek en fiii, 
a tied. II. 295. — Habzik a fu, majd meg is diil, Szent-Janosra 



TOMPA MIHALY kOlTEMENYEINEK NYELVI SAJATSAgAI. 20*3 

kasza pendul; A retemet megkaszalom stb. IL 296. — Csip a 
csanal az utfelen, Orszagvilag ellensegem IL 294. — Biznbozik a 
majorinna, Vflogat a biro Unyal Megveniilt a sdskarengo, Ott- 
Hon maradt mind a ketto ! II. 299. — A Idny, legeny hadd 
izzadjon, A buzaszdr hadd ropogjoa; Sario ala| meg van dolve, 
Piroslik a szem belole. II. 292. — A mint az elsorolt peldak 
igazoljak, a n5venyek emlegetesenek az ertelmet es hangulatot 
illetve hoi t5bb, hoi kevesebb jogosultsdga van. (Mas targyak 
felhozdsdt a nepdal kezd& soraiban 1. II. 285—299.) 

Tulajdonsagok: a fdk hull6 lombja II. 9. illatban 
usz6 rozsdk ezrei II. i3. szines virdg himezve vdltja a harmat* 
gy&ngyds levelet III. 217. a szent berek sugalmas lombja IV. 182. 
a zugo nddasok sfirfl torsa IV. 160. kardos sas I. 176. arnyadan 
sis IV. 1 52. sdrfi buridn, kusz6 loncz II. 234. parti egerfa IV. 160. 
a rengeteg hatalmas ign fai VI. 38. a berczi t5lgyek igin nehdny 
lomb csQgg, az is szinvesztve, sargdn VI. 4i. vihartol vedo 
akdczfa V. 73. fanyar (som) V. 11 5. gy5ngy5s igu t5lgy I. i35. 
csak a magas jegenyefak sudara meg aranyos este II. i83. a ret 
z5ldell5 pazsitan V. 86. a fix zdvamyito hatalma VI. 4i. szalas- 
vetes II. loi. reng& aranykaldsz II. 75. IV. 33. halomfedo kalasz, 
igfed5 lombozat II. 282. sflrd bokor, leveles ig, magas fa (n€p- 
dalban) II. i58. oszi kikircs I. 177. kuszalt a ret IV. i53. kuszo 
repkeny V. i53. lekokkadd kaUsz V. 120. i25. 5tszarvu sulyom, 
barna buzogany IV. 160. 

Nftvenyes helyek: berek II. 3. bodzas VI. 3o. csalit 
III. 27. VI, 1 42. fenyer III. 271. szilvds IL 122. Vozari Gyula. 



A DEBRECZEra NYELY^ARAS. 

IL 

Hogy a nyelvjardsnak kepe teljes legyen, szQks^ges meg 
hangtani sajatsagainak felsorolasan kivQL mely feladatunknak 
magvas reszet kdpezte, nemely alak s mondattani sajatsagokat is 
felsorolni. E teren azonban nem fogunk t5bbe oly jellemzo 
dolgokkal talalkozni ; e nyelvjarasnak szorendjeben, mondat- 
szerkeszteseben alig van provincialismus. 

Alaktanisajatsagok. 

Sz6t5vek alakjai. Disito-dis^taja, ajto-ajtaja, ketto- 
ketteje; mar valtakoznak p. me^eje es meioje, erdeje es erdoje, 
\ds\laja es \ds\l6ja. A kettonel t5bb tagu szdknak azonban 
rendesen hosszu t5vei hasznatatosak, p. takaro-takaroja, hi^lalo- 
hi:(tal6ja. A szokott biro-birdk itt is meg van. 



204 KUNOS IGNAGZ. 

Az ig6k tdveire nezve, ktil5n5sen a potentials rag min 
igen gyakori a nem-teljes to haszn^lata a 2. szemelyben, p. 
Idthadd (lathatod), tudhadd, halhadd, mondhadd, csindlhadd, 

Szokepzes. E teren alig lehet valami dialektikus sajdt- 
sagot felmutatni. Az igebol lett nevszok k5zt taUlunk effele 
t-kepz6seket : egy sutet kenyer, egy fo:{et etel, egy csipet liszt, 
egy dugat szalma, 

A kicsinyitokepzok nincsenek oly gyakori hasznalat- 
ban e videken, mint masutt. 

A siarak oss^etetele, A targyas 5sszetetel effele alakjai, 
mint bor innya, fa vdgni, hd\tu\ ni\ni stb. itt is nagyon 
hasznalatosak. — Osszetetelek birtokviszonyban rendesen *igy: 
csi\smdm talpa, fiile fove, Idba fejit fdjlqjja stb. 

Igeragozas. Az egyes nyelvjardsokban szerte divatozo 
szabalytalansagok az ikes igek ragozasa tekinteteben itt is meg- 
vannak habar kisebb mertekben. Tagadhatatlan azonban, bogy 
ezen latszolagos szabalytalansagoknak az analogia terjedese volt 
egyik fo indito okuk. 

A jel. mod jelen idejenek egyes 1. szemelye mindig a /r-s 
alakkal: es\ek, is\ok, als^ok, jdcc^ok, haraks\ok, birok^ ugrok, 
us:{ok stb. 

A 2. szemelyben a sziszego vegQ igekhez mindig az /-es 
szemelyrag jarul p. hti^oi tes:{el, les^el^ vesiel, nyu\ol, dsol ; 
nyilvan a monotonia kikerQlese vegett. Vannak viszont ilyenek 
is : ugors\, buks{, lak${, fekucci. 

Szabalyosabb a 3. szemely pi. es\ik^ is^ik, als\ik, jdcc\ik, 
hu\^ nyu\^ ves\, as stb. 

A felszolito modhoz a 3. szemelyben kivetel nelkQl ik (ek) 
rag jarul : jojjik, mennyik, jdrjik, fo^iik, egyik, igyik, csindjjik, 
busujjik, djjik meg (alljon meg) aggyik stb. (hosszii i-vel is.) 

A feltetes mod 3. szemelye azon, az elobbivel ellentetben, 
iktelenQl van ragozva: lakna, enne, inna, aludna, fd^na, ugorna, 
jdcc^ana, bi\na, hi^^na, fekiidne, emlike^^ne stb. 

A targyas ragozasnal gyakran elofordulo tj rendesen ss-rt 
vdltozik, hogyha maganhangzo utan all, p. iisstik (titjQk), 
Idssuk (Wtjuk), ugassa (ugatja), hu^assa (huzatja). rikassuk 
(rikatjuk); t ulin cs p. bdncsa (bantja), rdncsa (rantja), tarcsuk 
(tartjuk), elkoccsuk (elk5ltjQk) stb. 

Nevragozas. A nevragok kdzQl a ban, ben, ho\^ he^ 
helyett csak is ba, be, ho, he haszndlatos. 

Az e harmadik szem^lyi rag igen sokszor s tovdbbkipzes- 
ben mindig i-rc valtozik p. ke^it, s:{emibe, fejihe, s^ereteti, 
nevit, nevibe. 



A DEBRECZENl NYELVJARAS. 205 

Szemelyragozas az 5-en vegzddo toknel : sassa, pis\kossa^ 
Idbossa, aranyossa stb. Viszonyszok szemelyragozisa : nekik, 
vellek V. velluk, rulluk, tulltik. — Elibem, elibed, elibe ; 
felibem, kd\ibem stb, — ^rdekes alak: elodjire. 

Nevmdsok. Szemely nevmasok: en, te, u, mink, tik, tik. 
A birtokos nevmas pedig: enyem, tijed, ove, mijenk, tijetek, 
ovek ; ez ut6bbi hasznalata nem igen szokasos, gyakoribb 
helyette az a\oke. 

Pleonasztikus alakok: Utet, a^tat, e^tet, mikordra, 
akkordra, a^otdtul fogva. A minditig szoban eredetibb alak 
maradt meg. 

Jelentestani es mondattani sajatsagok. 

A viszonyito nevmas harom alakja kozQl a mek (a melyik) 
gyakran all a masik ketto helyeit, pi. a:{ a mek tennap vot itt, 
a\ ass^ony a mek beteg vot sib. 

Az igeidok k5zlil hasznalatosak az ir, irt, irni fog, 
habar ez utobbi sokszor mas k5rQlirassaI. Az elbeszelo mult 
csak elvetve hallhato 5regektol. 

A szenvedo iget mindig visszahato p6tolja, pi. elado- 
dik, megverodik, csindlodik stb. 

Neha a jelento mod jelen ideje helyett all a felszolito 
mod, pi. mennyUnk mdn (megyttnk mar), igyunk (iszunk), 
fekuggyUnk (fekszlink) stb. 

Ismeretlen alak csindlnok tennok stb. 

Divatoznak ilyen nevszositott ige alakok is : ujj a his\em 
farkdra, nem bdnombtil les:^ a bdnom, nem adomba valo vagyok 
(nem szeret adakozni). 

Szemelyragos fonevi igen£v nem szokasos ; pi. ^.Nincs 
mit tenni, el kell menni, A rozsamat itt kell hagyni.* (Nepd.) 

A hatarozok hasznilatabdl emiithetok : i) a vd, 
ve rag nines hasznilatban ; 2) a hoi kerdesre az effele feleletek^ 
mint oda vot, oda fel van stb. igen k5z5nsegesek. 

A ragok elszoktak maradni a k5yetkezo szolasokban : 
hovd micc\ ? a lakatosek megyek stb. 

Figura etymologic a, minok Idtvdn Idttya, hallvdn 
hajja, mar csak eltes emberektol hallhato. 

A k5tosz6k kbzQl az ellenmondo hanem rbvidebb ha 
alaktan is hasznalatos : nem a\ enyem ha a tijed, nem en 
bdnom meg ha te stb. 



2o6 



KUNOS IGNACZ. 



Td j sz 6k. 



acsarkodik : mergeskedik. 

babra munka: apro csepro 
munka. 

barka: barba buccalis. 

berena: deszka kerites. 

bugjos : kuszalt, fesQIetlen 
hajra mondjdk. 

b&vivel van: boven, feles 
szdmmal. 

csatit: larmazik, veszekedik. 

csapo: az ostor vege, mely- 
lyel cserditeni szoktak. 

cses^is: lapda-miiszo, midon 
alig. erinti a lapda a jatszot. 

c^dbdr : rongyos, elhagyott 
6lt6.zetQ. 

c\uldp: barmilyen cz5lop. 

c\ip6: a pattogatott tengeri- 
nel a fel nem hasadozott szem 
czip6, mig a kipattogzott kokas. 

dimatlan: a mi nem all jol 
valakinek (van a szekelysegben 
egy dimos sz6 rdtarti, kenyes 
ielentessel). 

dogbn bogo: a halott mellett 
eneklo diakokat tisztelik meg e 
czimmel. 

ecs: bcsem. 

elhdny: elver. 

feki : fene, a fekibe : a fenebe. 

felfenekel: iskoldkban a ki- 
sebb gyerekeken szokta a 
tanito vegrehajtani. 



fokad: fakad, a virdg fokad. 

gebed: dSgleni; v. 5. geba 

gerdda: ereszt s tornaczot 
jelent. 

geleb: kebel. 

gordl: hajigdi. 

hirintoka: hinta. 

hovdj : csizmadia kes. 

karimds' kdsa : a tdnyerban 
szetlapicott kdsdra 5ntbtt tej- 
bol k^sztilt etel; ha a tejjel 
egyOtt fozik: tejbe-kdsa. 

kocsdny : a toll szdra. 

kotog: dor5mb5z. 

rnds-heten : a mult heten. 

megtestel: jol elver. 

meri : bdtorsag, pi. nines meri. 

meld:{\ bdmul. 

tnenokem van : el kell men- 
nem. 

nyak6c:[ : meztelen nyaku. 

pihes: pelyhes. 

pus\li\ noi ajjas. 

spor'. kdlyha. 

surgye: szalmazsak. 

s6\; oda so^: oda tit; rd 
s6\'. ra tukmdl. 

tempo : s^okds, mod. 

tjrukful : leves aid valo teszta. 

verec^e : leczekbol csindlt 
kerites. 

vaksi pildtus: a vak guny- 
neve. 



Parbesze d.*) 

Feri. Istvdn! hiin votdl? 

Istvdn. Az erdobe. 

F. Mit kerestel az Srdobe ? 

I. Tennap elott a lovakkal votam oda, oszt a hogy a Cseren 



*) E p4rbesz6d a Magyar Nyelv6szet V. ^vf. 2. fazct^ben orstfgi. s a Nyelvt. Kozl. 
III. k. 14. 1. biromsz^ki nyelvj^rla tzerint raa kdzolve. 



A DEBRECZENI NYELVJARAS. 2O7 

keresztQl j5ttein, ugy megijedtem hogy na.... Egy nagy fQles 
bagoj rept&lt ki a fa odvabul, asz gondoltam hogy..,. 
F. A6 ! hat oszt mi csinalsz a bagojjal ? 

E. Hat az iletnel kik6t5m, osz mind elijeszti a madarakat. 
Hat te hovd ballagsz? 

F. En is igyekesztem a Cserebe; majd csiphadaronak 
yalot -^ mondok — meg abroncsnak valot keresek, ha tanaln^k. 

E. Hat, ecs^ml biz itt nem igen tanalsz, hacsak oda &l 
nem miccz; asz bizon levagdaltak vona, akdrmennyi is lett von. 

F. Hat te hun kaptad? 

£. Ott, a visz szilin kaptam vagy kettot, de nem valami 
derik biz a. Hat mit dogosztok most ijenkor? 

F. Vot ety kis buzank, asz csipejjQk man harmadnapja; 
de bizon keresztye nem ereszt fel k5bl5t. 

E. Az iden bizon sehun se ereszt annyit, mer a buza meg- 
sinylett. Hdt hajdindtok lett-i jocskan? 

F. De hogy lett, az Isten dlgya meg, kison vot a vetis, 
az eso meg raj5tt, osz megnyomta, mos mam meg alig hogy 
ereszt egy szemet is. 

E. A mienk meg megr5k5ny6d5tt ; oszt laposba vot, hAt a 
hoharmat erosen megcsipte. Nem hallottad, hogy mikor szedik 
a sz51ot? 

F. l5ty hallottam, hogy a jovo heten akarnanak sztiretelni ; 
nem tom. lessz-i belole valami vagy se. Asz beszillik, hogy 
Jancsi meg Gyuri tennap este birkosztak ; hallottad ? 

E. De Idttam is am. Emberill megagyabugyaltak egymast. 

F. Tudod hogy mir? 

E. Hat a hegyrfll j5ttek, riszegek is votak, oszt az uton 
5ssze is vesztek, osz Gyuri ugy oda vagta Jancsit (v. ugy oda 
teremtette) egy bikfa tSvibe, hogy szinte megnyekkent bele, 
aotan meg (i is neki ment Gyurinak, oszt az orczajaf: egiszen 
tele karczolta; egisz komediat csiniltak ott. — Ni, tan busulsz. 
Mi lelt? 

F. Mikor ides megin beteg, t^n mdn vigin is van. 

E. Az 5regsig utoh'ri az embert; ne busuj azir semmit. 
Istennel az akarat. 

F. Hit Isten megalgyon. 

E. Jocczakat. 

F. Aggy Isten. 

KuNos Ignacz. 



208 KONNYE NANDOR. SIMONY! ZSIGMOND. 



ABATOK AZ IGEKOTOK HASZNALATAHOZ. 

u 

he : Komdmasszony kontfts^t bei$:(om (Thaly, Vitezi enekek. 
1 : 388.). 

el : Hogy ha magadot akarod ell kes:{eteni es ell rendelni 
ehez a' lelki aldozashoz j6i ell (Laurentius lelki viad. 226.); 
Futabaa Huiadi ket Torok kezftben turtenek ho^ akada, mind a* 
ketto gyalok lovarol le szalla szablaiat elle bania (Nagy Bankai, 
Hunyadi Janos 10.); az etelt6l magokat el-fogjdk (Miskolczi, 
Vadk. 4i.); €ls:{dndm, hogy mily gydlmoltalan (Bethlen 5neletirdsa 
II. 7.) ; majd hogy el nem fakadok nevetve (Vitezi eaek. II. 386.). 

fel: Tigris tcjjcl talam Tartott fel anyam (Vit. en. II. 286.) ; 
feladok en e ven megaggott fatuskon (u. o. 260.) ; szep orczad 
iinyt fel-tet$\ven szememnek (Gy6ngy5si, Char. 5i.); a' leplet 
a' mikor fel'/edi (Gy. Cup. i6.); lovara hamar fel esek (Idari P. 
»Nagy Sandor** 8.); a feltets^ett uj holdat kftszontik (Misk. Vadk. 
3 1.); eszet eszemmel /W nem birom (Faludi Nem. assz. 9.^. 

ki : mire szQkseges a Tettetes. ha egymasnak elegyesleg 
hiszuhk? Ez az, mely orczadat ki-fedi, szivedet be • ^drja (Laskax 
.Polgari tudomany" 279.); a' sok Officzerek ki-tudvdn (engemet) 
hazambol, szalldst masutt kerek (Gy5ngy. Cup. 17.); K5nnyen 
lehet ez alatt kitanulni Kolozfvarnak pllapotjat is (Rakoczy F. 
leveltdra II. ]35.); Ha kegyelmed Hogyja-modon fog a* dologhoz^ 
en- is ki-teszek magamert (Faludi n. a. 3o.). 

meg: meg/elejtem minden fiijdalmimat (Boda Jozs. Emberi 
nemzet t5rv. 89.); talim megerem im ez hordo lifzttel (Vit. en. 
I. 4i3.); minden rejtekeket meg-bujjdk s fel-verik (Gy. Char. 
42.) : most maiusbanis csak nem ves^en megh az hideg bennun- 
ket oly nagy ho eset szepsi (Czombor Marton^ UtIeiras i4o,) ; 
egy meset mondoc ha meg tallallyatoc (Batizi Andras, Keresz* 
teny tudomany 82.); semmikepen az en marhamat meg viss^a 
nem akarjak adni (Erdely es porta i42.); be szoktak fodni hogy 
por vagy mas huUadek meg ne eshesse (Faludi n. a. i4.). 

K5NNYE Nan»or. 
2. 

A jelentestannak egyik erdekes feiezetet teszi az ugynev. 
igek5tok valtozatos hasznalata, mely a helyi jelentdsbSl kiindulva 
szamos finom dtmenetben a legelvontabb viszonyok kifejezeseii^ 
fejlodik. Hogy e tekintctben meg a meg-rt nezve is, mely eddig 
legbehatobban volt targyalva''), milyen Erdekes eszleleteket lehet 

•) Badeaz »A magyar meg igekdtSrdl" Ny. K5zl. 11. (kivoiutbaa KyelvSr H : 439), 
V. 5. m6g u. a. ,A m. el igekOtorol* NyK. III. (kivon. Ny. II : 483}. Komiromy ^A be 
igekOto izerepe* Ny. Ill: ISS, 167. S. Za. 



ADATOK AZ IGEKOTOK HASZNALATAHOZ. 209 

meg tennQnk, hadd mutassa a k5v. rbvid 5sszeillit^s, melyben 
ez igekdtonek mir tisztdn nyomdsito, a cselckvesnek nagyobb 
merteket, erosebb volt^t jelzo szerepe van: 

cnnye dc mbg-iitem Ny. II : 5i4; igen megcsodalkozotl 
III: 279-, avval nem kerkedel meg seakinek (Kriza k5zl.) Szepir. 
Figy. II: 2: i4; megallj. majd megtrefallak, majd megjatszom 
veled Mer. en nepm. 162; feltette magdban, hogy megjatszik a 
felesegivel Mer. dun. nepm. 139.; egy darabig megtart (eitart) 
Nep; neha meg a tflzelo faja is meghibazott, Pap pal. nepk. xoi ; 
ligy megd5rg5tt Ny. IV: i35; ugy megsirtak, rittak szotlan GyuL; 
ugy megddlyf5sk5dtek, ligy megorditoztak, hogy ... A. Haml. 76; 
hogy megcsaholnak a hamis nyomon o. 118; s mikor beer a 
gazdija, ugy megvihog, ugy megkapal, Toth K. koltem. 32; 
F, miniszter keservesen megszenved Ny. 1 : 286 ; ugyan megszcn- 
vedett SzK. Nib. 293 ; ugy megtfindbklik czipojenek csatja (Ko- 
mocsy) Pet.-tdrs. Lapja I: i4. sz. ; — ugy megsOt-foz, hogy no 
Ny. VI: 469; ..de meghisznek neki A. II: 168. 

Nemely igekotokkel meg senki sem foglalkozott, pedig 
erdemes volna kutatni a le, fol, ki, at, viss\a stb. igekbtok 
jelenteseit, melyek k5zt szinten talalunk aifele atmeneteket. P. a 
le igek5to sajdtsagos szerkezetfi kifejezeseket alkot az elTelekben: 
lehdmos^, lekantdroi, legyeploi flovat, p. Ny. VI : 584), lejdrmol 
5kr6t, lenyakl6\\a az ebeket A. Szentiv. 201, leiabold\ A, T. 
est. VI. en. — Eg^szen hasonlok a megfeielo fol-bs szdlasok: 
folkantdro^, f6lruhd\, Jololtoitet, fdlvirdgo^, fdlkos^oriii, 
fdlc\ifrd\, foldis^it, folekit, ekesulj /el V6r. stb. - Aztan a 
/e-nek megaUzo, s a /67-nek magasztalo jelentese : lepis^kol, 
les\6l, lefo\, ledicserte riitul stb ; foldicser stb. — A /67-nek 
megszflnteto jelentese a f6l\dr, fdltakar-feUkhen (1. Ny. II : 
273, kerni fogjuk, hogy felfodjek ajkai V5r.) A /ri-nek hasonlo 
jelentese a ki\dr, kitakar-file sz61dsokban. S azt^n meg egy^b 
atvitelek is vannak, p. kicifrd^, kifest, kirak, kivarr^ kis:{ege:{- 
tek egy hordot IV : 37 = kivertek szeggel | fdls:{6lal^ folkidlt, 
folsokajt, ,mind a kelitn folnevetiink -^ folkac^^agunk" Toth 
K. '109 \f6lfogni, fdlss^dmitani, Jolbecsulni, folebred, fdlere:^, 
^emberelme csak/el birja-e gondolni e.^.t?** A, Haml. 34 I citera 
rtresz, levan az eg^sz, Nep ; annyira meg nem vagyok le (azaz 
leverve, lesujtva), Nep; stb. stb. 

Tanulsagos volna annak a vizsgdlata is, mikor hasznaljuk 
a szemelyragos bele, red, ho:{id, neki, rajta-telt igekbtoket, s 
hogy micsoda ^szjardsbeli. hangulatbeli kdlbmbseg van p. e 
k6zt : ravigyazz im a gyerekre, s e k6zt : vigyazz am a gyerekre. 
V. 6. meg : nagyon rahasonlit az apjara, c's : nagyon hasonlit az 

tf. ictei.t8ii. IX. 14 



210 NYELVTORTENETI ADATOK. 

a.; nekimtgy a falnak. es: a falnak megv; ahhoz ho{:(dlttU a 
mdsikat; a szomszedba A^/eszeretett; ,ugy hogy ream is alkal- 
masint ream-illenek az....* Baroczy munk. VIII. k. VIII. 1. stb. 

, SlMONYI ZSIGMOND. 



NYELYTORTENBTI ADATOK. 

Figyelemre m61t6 sz6k 63 kifejezesek egy mult sz&zadbeli 

szakicskb nyvb6L 

lapito fa : sodro fa. 9. —■ lapos serpenyo 37, 

laska: metelt 9. 

lassii tu\ 1 6 5. 

Idgydt a birsalmanak 166. 

Idngotska: egy kis liszt langotskat rants bele 76. 

Ldsa vagy Pis:{trit\gomba 46. 

Idssad: ha megakarod borsoini lassad .46. lassad te mint 
szereted 12. 

lehessen: vegy nyoltz lemony jt hogy jobb lehessen 97. 

Lengyel patyolatbol tsinilt satsko 186. 

levessen sflsd a petsenyet 47. 

leV'SUrd 7. 

malosa bor 69. — rndko^^d-meg i45. 

medent\e: tedd egy tilba vagy medentzebe 100. 

mellyes^tett liid 10; meg — 28. 

mereg: veresbagyma merge = ereje 89. 

me:{elni i4; meg- 42: czukrozni. 

minemii : a*" minemii edessen szereted. 169. 

morsolly kenyer b^let 36; morsdlt k. 75. 

nddmes^iel (czukorral) vagy egy ebb mezzel. 3i. 

nydrsatska. 85. 

nyomtasd-meg erossen tiszta ruhaban. 102. 

oltalmaid, hogy meg ne egjen. 167. 

ormojdt a kapo«ztanak. 2. 

oregen (= nagyjaban) megfott. 68., 84. Sregetske toltser. 
106. semlye kasat verj bele mig oregetske leszen, hogy aztsJn 
megbregedik. 191. 

osfftover ^ sovany. i4. 

pdlodgyek'tneg. 93. 

pdrol: hadd paroilyck magaban. 90. pdrolodgyek. 129. 
pdrlugban aztatni. 181. 

pet^'Olaj, 34o. 

pinydtdban megstitni. i38. 

pipet vagy reczet. 56. 



NYELVTORTENETI ADATOK. 211 

jpiroska: olyan mint a piroska tsakhogy husb61 all. i5. 

pohdrotska 3. 

poronyo = porhanyo. 99. 

poro{d-meg fahejjal. 189. 

jforsolo. 97, port:[og6san esik. 127. 

Posdr = ponty. i34. 

poshad : hogy magaban meg-poshadgyon. i3o. 

pbrsolobe vagy serpeny&be. 5o. 

Pujpunella 1 26. 

tneg' rdntjdk = ki rantjak 10., megrantodgyek. 84. 

recces rezzel vagy faval forgasd 5szve. 100. 

ropogtat: tedd tOzhSz s ropogtasd-meg. 117. 

rostds kaldn. 106. 

savanyutska, 82. 

sdrga murok = sarga repa. 3o. 

-sefres 5^e/i. 73. sebes ttiz. i65. 

sdrtlu 189. — sodor = sodar. 33. 

SOS Kaposzta. 1. — specidle. 38. 

suhad: dorzs5ld kezeddel a mig a borso haja lesuhad. i3i. 

siiru: fatsard ki sQrttjet. 4. — sUrutske 17 — kebb. 4i. 

s^ag : hogy elvegye hideg szagat. 162. 

s^dlatska i3, szalatskdval szedd ki. 99, vagy rostelyon vagy 
szep sidlkdn stisd meg. 68. 

s\dll: hogy a legyek meg ne szallyak. 62. 

s\dra\t : megszaraztjak kementzebe. 11 5. 

s^eg: szakaszd-el negy szegre. i5. 

s^elt : lapos szeltre. 7. 12. vekony szeltenkent. 18. szeltetske 
szalonna. 29. szelf modgyara. 49. 

s^erdeket forrald fel. 87. 

seeled: a gyokeret k6sd bszve, hogy el ne szeledgyen. 128. 

s^ep etek. 34. — s:{in-me:[ 5i. 

siijald-meg, 102. (lasd Ny. VIII. 38.) szijalt rak. 81. 82. 

s\ivarkodgyek le a vize. 70. 

s:{Olgdl: az is egyet szolgal, 47. 

s\oros bimboja a rozsanak. 176. 

s\ur6 : a veres tsipket hasitsd ket fele tisztitsd ki jol a 
tnagvat s a szurojdt. 181. 

tajtek = hab. 18. mihent tajtekat kihannya. 10. 
tar petscnye. 48. 

temerdek = vastag: lijod temerdeksegere. 91. 
temperdld-mtg vizzel, 92. 
tengeri s\olo. 38, 58. tengeri barat:[k. 180. 
tep\a 194. ted\sibe (? tepszibe) tedd, mely rezb&l 
Icgyen. 120. 

14» 



212 nyelvt6rteneti adatok. 

tormdid'tneg. 8. 

torsa: torsatskija 2. a birs alma torsaja. 169. 

torot foghagyma. 7. 

tova: a masikat tova egybe kell dugni. gS. 

trdgyd:{d'mt% mezzel = czukrozd meg. 35. tragyazd-meg 
zsirral. 45, 87, 

tur6d\ik\ hogy meg ne turddzek. 7. 

udvari modon, ha akarod feladnt. 38. 

ujj : fel ujjodnyi kenyerei. i55. 

uss eczetbe tyukmonyt. 28. 

vad : hogy f5jj5n ki vadsaga. 56. nyomtasd ki vad levet. 56. 

vastagotskdn nyujtsd el. i46. 

vdpa: de a kalint ne vapajaval fordilsd iSq. (1. Ny. VIII. 37.) 

verd altal szit^n. 10, serrel verd oszve. 92. az altal vertt 
borban. 54. 

vet renege modon meteld el 16. rakd talba vetrenczc 
modon. 49. 

vias:{OS megjr. 174. 

vond fel nyarsra; vontasd-mcg hideg vizzel. i4i. 

vedd ki az almdnak volgyeU 73. (V. o. Mdtyas F. Nyelv- 
tud. II. 79.) 

:{sir'. aztan tegy valami zsirban, akar haj, akar vaj, akar 
szalonna legyen. 12. egyebb zsirral. 5i. fa-olajjal kell meg-:f5iro- 
sitani. 46. Meszaros Vilma. 

H I R E K. 

F5irdd6z5tt codexek. 

Bir elkesve. f5ljegyezz0k azon olvasoink szamara, kik 
mashonnan meg nem ertestiltek felole : hogy egy ev ota codex- 
irodalmunk egy egesz ismeretlen nyelvemlekkel es egy kiegeszito 
codjexresszel gyarapodott. 

Lobkowitz codex nek nevezte el az elsot f 51f5d5z6 je» 
Csontosi Janos akadt rd mult evi tanulmanyi utjan, melyet a 
Nemz. Muzeum megbizasdbol tett a becsi, prigai s nemetorszigt 
kbnyvtarakban. Pragaban figyelmeztettek egy 16. szban irt 
magyar imidsdgos kdnyvre, melyet Raudnitzban Lobkowitz M6r 
herczeg k5nyvtardban driznek. KiderQlt* hogy a codexnek egy 
reszet i5i3 es i52i k5zt, mds reszet i5i4-ben s ismet mas reszet 
a 1 5. sz. vegen vagy a 16. elejen irtak. Csontosi az i879-ki 
•Magyar KGnyvszemle^'-ben ismerteti es nemcsak hosszabb 
mutatvdnyt k5z51 belole, hanem harom lapnak f^nyk^pi uton 
keszQlt mdsolatat is. Ismertetese k(il5n fQzetben is megjelent 
•Ismeretlen Magyar Codex" czimmel. 



HIREK. 2l3 

A Jordanszky codexnek (melynek nehany levele a 
muzeumi kbnyvtdrban, nagyobb resze pedig az esztergomi kap- 
talan leveltaraban van) megkerQit majdnem egesz, eddig hidnyzott 
darabja. A kezirat Csemez gyori tisztviselo birtokdbaa van. 
Elosz5r Szombathy Igndcz sz61ott rola a gyori «Hazank''-ban s 
kSzze tett belole egy-ket reszletet. Hogy a kezirat a Jordanszky 
codexbeli bibliaforditas hianyzo resze, azt nem csak tartalmlbol 
Ichetett kovelkeztetni, hanerii a k5zl6lt rcszletnek nyelvebol, ill. 
irasa modjabol, mely egeszen a Jord. c.-evel egyezik, legf5ltQ- 
nobben a hosszu e hang jel5leseben {ee). E keziratoc a K5nyv- 
szemle legk6zelebbi fdzete fogja hasonmasokkal bemutatni. — 
Nem sokara k5zre kerQl a Jordanszky c. t5bbi reszevel, mely 
eppen megjelenoben van (RMNyelvemlekek VL kbteie). 

Ezekkel kapcsolatban megemlitjQk, hogy a Halotti Beszedet 
e hetekben sokszoroztdk eloszor fenykepi uton : a fenykepet at- 
vitlek czinkre, es igy keszQlt lenyomata van mellekelve Simonyi Zs. 
ily czimii ertekezesehez : „A Regi Nyelvemlekek Olvassisarol. 
F6 tekintettel a Haloiti Beszedre. KUlbnnyomal a MNyelvorbol." 

Irodalmi hirek. 

Zrinyi Miklos Szigeti Veszedelme, regibb irodal- 
munknak egyik legnevezetesb, s nyelvi tekintetben is erdekes 
kbnyve megjelent mint a ^Magyar Remekirok" cz. gydjtemeny 
IX. s X. k5tete a Franklin tarsulatnal, diszes kiallitasban (ara 
I frt 4o kr.), meg pedig ezuttal hiven az elso kiadas utan. 

»Az kopaszsagnac diczireti", egy erdekes kis 
nyomtatvany (Kolozsvar 1389.). melynek egyetlcn peldanya az 
Erdelyi Miizeum kbnyvtaraban van, megjelent az Erdelyi Pro- 
testans K5zlonyben s innen atvette a Vasdrnapi Ujsag is. KCilom- 
ben megvan masolata az Akademia keziractaraban is. 

Arany Janostol is jelent meg ismet egy egesz kotet, es 
sztiksegtelen, hogy ajanljuk nyelveszeinknek es filologusainknak : 
Aristophanes Vigjatekai. I. kotet. Kiadja az Akademia. Ara 2 frt. 

„Finn Nyelvtan olvasmanyokkal es szotarral. Irta 
Budenz Jozsef. Masodik, mondattani resszel bovitett kiadas. 
Bpest I880. Kiadja Knoll Karoly." (208 lap. Ara 2 frt.) — Erdekes 
talalkozas, hogy a magyaroknak irt finn nyelvtannal egy idoben 
jelent meg az elso finniil irt magyar nyelvtan: 

.Unkarin Kielen Oppikirja. Tohtori J. Szinnyei'ltS 
ja Antti Jalavalta." (A magyar nyelv tankdnyve. Szinnyei J. 
doktortdl es Jalava Antaltol. Helsingforsban, a Finn Irodalmi 
Tarsasag kiadasa.) 



2l6 KERDESEK ES FELELETEK, 

hasznalatos ruhatdros-tt es pen:{tdroS'€l, Meg kell azonban 
jegyeznftnk, hogy a konyvtdrnok, pens^tdrnok szok nem eshetnek 
olyan kifogas ala, mint a tdbornok, parancsnok, vagy eppen 
iilnok, elnok'ielek, mert a tdrnok nem ujkori szoalkot^s, hanem 
regi szo s az udvarnok, pohdrnok, bajnok stb. szavakkal egyOtt 
a szldvsagbol valo kblcsonvetel, tehdt amaz ujakhoz ugy viszony- 
lik, mint p. a regi kdddr es buvdr az ujonsQlt tandr es horddr- 
felekhez, vagy a regi ves:{eljr a mai unnepeljrhei stb. 

6. „Nem talalja-e a t. szerkesztoseg botranyosnak^ hogy 
hirlapokban, orszdggytilesen, hivatalokban, sot mar a nromlatlan** 
iparosok kozt is rohamosan terjed a lett kitu^ve, left megsertve- 
fele kifejez^s? Es ha igen, meltoztassek inditvanyomat elfogadni: 
A kultuszminiszter adjon ki (kbnnyen^ igen konnyen ertheto) 
nyelvtanokat, a melyekbol kello szamu ingyenp^ldanyokat 
fog kiosztatni .... legelosz5r is az ujsagoknak es honatyaknak, 
hogy tanuljak meg mint Johannok, a mit nem tanultak meg 
mint Hansok !* 

F. Sok dolgot talalunk mi is botranyosnak, sokat meg 
botranyosabbnak, mint az itt erintettek, es inditvanydhoz mi 
reszOnkroI szivesen hozzajarulndnk, csak az a kerdes, mit szolna 
ez abrandos gondolathoz a k5zoktatastigy-or, a kinek sokkal 
fontosabb es szUksegesebb dolgokra sincsen penze. 

• « 

7, »FeIvilagositast kernenk az e fajta regi magyar szavak 

etimoiogiajarol : alkalmatos, felelmetes, figyelmetes, irgalmatos, 
kellemetes, s:{emermetes, s^^erelmetes, s:[orgalmatos. A kerdes 
t. i. az, vajjon csakugyan az at-os et-es kettos kcpzo ragadt-e 
az alkalom^ feleleniy irgalom, s:[emerem, s\erelem fonevekhez, 
a mint a latszat mutatja, vagy pedig maskent es ha maskent, 
mikent ment vegbe ezen regies melleknevek kepzodese?" 

F. Ez a kerdes eddig megoldatlan e's bajos is megfelelni ra. 
Az alkalom es alkalmat{osyYiOz hasonlo pdros alakok hit es 
hitel (v. 5. lep : lepel), jotet es jo-tetemeny (v. 5. vet : vete- 
menjr\ hagyat fn. es hagyatek (v. 6. jdt-ss^ik : jdtek), viadal 
es viadalom (v. 6. al'S:{ik: dlom). Mindenfltt a mdsodik szoban 
egy fdlos fonevkepzo van — latszolag. Budenz ugy magyardzta 
oket, hogy a hitel, tetel, tetemeny, hagy ate k-btli hit, tet, 
hagyat nem fonev, hanem ige. s hogy itt a t k^pzo olyan, mint 
p. a sirat,felt, kos^ont, osont-btli t, melynek majd mozzanatos 
(pillanatnyi), majd nyomosito jelentese van. Igy kell a viadal- 
beli *viad alapige mellett (v« ; viad = ri : riad) a viaJa/om-ban 
egy ^via-dal alapiget ftilvennfink (mint vag-dal, rug-dal stb. es 
fdjdal Jord. cod., egyszersmind a fdjdalom alapszava). — Ezek 
szerint az alkalmatipsybtli m-ben szinten igekepzot Idthatnank, 



KERDESEK ES FELELETEK. 217 

meg pedig azt az m kepzol, mely az eletnik (Ny. V. 27), folya- 
mik, /utamik, tovabba a folyamodik s\6lamlik stb. igekben s a 
hallom-ds, Idtom-ds-fele fonevek alapszavaiban szerepel. 

8. .Regota kerdezem szakemberekt51, de f5lvildgositan! egy 
sem tudott, miert kcll a „higyjcn" szot gy-j-vel irni, holott a 
tes:[, ves:[, v/s^ igetokbol csak tegyen, vegyen, vigyen lesz? — 
Egy idobcn mar igy irtam : higyen, de akkor megsz61itottak, 
hogy ezt j-vel kellene irni. Ha eloalltam erveimmel, azt feleltek : 
Kell okanak lenni, men igy iratik mindentktt ! — Ezt az okot, 
melyet allitanak, de ramutatni nem tudnak, ohajtanam Onbktol 
megtudni.*' 

F. Hogy a his^ ige fSlszolito alakjat maskep irjdk, mint 
a vis\ stb. igeket, annak oka az, hogy csakugyan mdskep hangzik ; 
nem higyen rbviden ejtett gy-y^h hanem nyujiottabb, erosebb 
gy hanggal, ligy mint p. viggyan, buggyan, faggyu, meggyet, 
iiggyel'bajjal, iirUggyel stb. Termeszetes e szerint. hogy ha 
Jgy ejtjttk, Igy is kell irnunk: higgyen, — Hogy e h. azt irjak: 
^^giXJ^^ ihigiy'j^^)^ chbe a hibiba talan azert estek, hogy az 
irok ontudatlan a hasonlo hangzasii hagyjon, fagyjon^fogyjon- 
iilt f5lsz61it6 alakok hatasanak engedtek. Az utobbiakat etimo- 
logikus irasunk modja igy k5veteli» ellenben ha higyjen-i 
it az ember, akkor bnkenytelen vmi higy-ni iget fbltetelezetl, 
pedig olyan nines. — Higgydn azert van nyujtott gy-vA, mert 
eredetileg hiv-gyen volt {hiv-6 hiv-es)^ s mar most csak az a 
kerdes volna hatra, hogy hit mert nem mondjuk eppen ugy 
viggyen, teggyen stb., holott ezeknek is v/v, tev a t5vtik? 
Erre azonban egyeiore nem ludunk felelni. 

(V. 5. Ny. VI. 490. — Antibarbarus. — Simonyi, Nytan 52. 
1) b. es 349.) 

9. ,A M. T. Akademiatol kiadott ,A magyar helyesiras elvei 
es szabalyai. 1877." 24. §-a ;ily czim alatt: ,A szoreszek elva- 
lasztasa a sor vegen" nem reszletezven a kerdest vagyis tirgyat 
elegge, nem tudunk digazodni arra nezve, hogy a rag-os szavak 
mikent valaszthalok el? P. hogyan kell elvdlasztani ezeket: 
asztalon, asztalerf; hidow, hideV^; borer/, s5rerf, ezQsterf; 
halal/^ stb. Csaknem hajbakapasig mergesedven el nalunk a 
kerdes, t. szerkeszto urat kerjtik, hogy erre valo nezetet nyilva- 
nitaqi — barmily rbviden — sziveskedjek.** 

F. Ama §. igy kezdodik : „ A szot a sor vegen nem a z 
elemz^s, hanem a tagolds szerint valasztjuk el; tehat 
nem igy: sok-ad^ahom, ov^^-kod-ds-om^aty hanem igy: so-ka- 
da-lom^ 6'Va-ko-dd-so-tnar. Nyelvtanaink is igy tanitjafc. Tehat: 
as^'ta-lon, as^^ta-lert, hi-don, hi-dert, bo-rert, so-rert, e^«5- 



2l8 SZAXTO KALMAN. 

tert, ha-ld-lig. — Csak az Ssszetett szavaknal •flgyelflnk az 
elcmekre : as^-tal-dldds, hid-os:{''lop, bor-dg, sdr'e'les:^-t6, 
e-\ust'6'ra, nem pedig : as^'ta^ldl-dds hi-dos^^lop bo-rdgy 
sd're-les:{'t6. 

10. »Az ara (sponsa, braut) szofejto magyarazatat kerem; 
Budenz szoegyezeseiben nem fordul elo; k5lcs5nz5tt szonak netn 
taldltam, nincs-e tehat valami osszeftiggesben az ara szo az 
arrha szoval (arrha •= zalog, banatpenz a hdzasulandok eljegy- 
zesenel)." 

F. Meresz velemeny, ambar tamogathato az elado Idny-iilt 
kifejezesekkel is, s CzF. szotara is az dr szobol magyarazza. — 
Ktil5n5s az. hogy a Nyelvtbrtdneti Szotarra eddig gyiilt adatok 
k5zt az ara nem fordul elo, s igy a szonak jelentese tbrte- 
neterol most sem tudunk tobbeti mint a mit CzF. szdtara mond : 
^Nepnyelvben ismeretlen szo. Parizpapai szerint megfelel neki a 
latin nurus, mely a. m.s meny. Valamint pedig a meny es 
assiony-hol osszetett menyassiony jelent volegenynek eljegyzett 
not, hasonloan nemesebb es irodalmi nyelven ara a. m. meny- 
asszony. Furcsasag gyanint fbljegyezzOk, hogy Molnar Albertnel 
ara latiniil sororis frater, nemetfll Schwester-Bruder, mely rokon- 
sagi viszony elottdnk ertetlen". — Matyas Fl. Nyelvt5rt. Szotar- 
kiserlete sem tud rola tbbbet, s veg szavait (I : 65) mi is 
magunkeva tehetjQk: „Jutalmat erdemelne, ki ara irodalmi, vagy 
nepies haszndlatat 1708. elott kimutathatna. Addig is igazolat- 
lanok koze sorozzuk*". 

11. „Allhat-e a letere szo hatarozo igenev helyett, pi. ilyen 
mondatokban : beteg letere nem mehetett el a mulatsagba (e 
helyett «beteg leven"); dlmos letere (leven h.) koran lefekQdt stb.; 
tudtomra a leiere leginkabb a „trotz dessen" arnyeklataval bir, 
de a hozzam intezett kerdesre, hogy vajjon a f5llyebbi hasznalat 
jogosult-e, helyes-e, nem mertem sebten helyteleniteni*. 

F. Azt hisszQk (bar idezetekkel ezuttal nem erosithetjQk), 
hogy nem lehet hibaztatni a letere szonak effele tagabb haszna- 
latat, s hogy a nep is mond ilyeneket: ha nem vigyazol most az 
egeszsegedre, majd megbanod ven letedre. — Bizonyito vagy 
czafolo adatokat szivesen vennenk. S. Zs. 



NEMET ANTIBARBARUSOK ES FRANCZIA NYELVOR. 

Nem magunk elCink a vilagon. Masutt is vannak emberek, 
masutt is vannak zsurnalist^k, a kikt^p oly keveset gondolnak a 
nyelvvel, mdsutt is vannak konnyelmii irok, kiknek kedvQk telik a 
nyelvrontasban, mint ok mond)ak,a nyelvszepft^sben. Hosszu 



NEMET ANTJBARBARUS ES FRANCZIA NYELVOR. 2ig 

volna elsorolni a sok nemet ^Antibarbarust"^ s a franczia nCourrier 
de Vaugelas'-nak rendes rovata az ir6k hibds nyelvenek javitasa. 
Nem kar3r5mb&l mondom^ de nem is vigasztalaskeppen. Terme- 
szetesen itt is ervenyestil az a peldabeszed, hogy: ^A. hany haz, 
annyi szokis." Ndlunk a sz6gydrtast eri a legnagyobb kifogas s 
boszus pillantasokat vetfink a nemetre a sok germanizmus miatt; 
s a nemetek nem kevesbbe lirm^znak (s jogosan) a hibis 
szolasok miatt s meg boszusabb piilant^sokkal kiserik a francziat 
a sok gallicizmus miatt. 

A nemetben egesz nagy irodalma van a hibas szok* & 
szolasok javitisanak, s ennek bdrom jelesebb, ill. ujabb termeket 
be akarjuk mutatni olvasoinknak. 

Deutscher Aniibarbarus. BeitrSge zur Forderung: 
des richtigen Gebrauchs der Muttersprache. Von K. G. Keller, 
Igen ]6 s hasznos kezikSnyv, melynek elolvasasa elvezetet nyujt 
a nem-nemetnek is. Helyes nezeteket vail, mindvegig targyilagos 
marad, csak itt-ott ragadja el a polemizalas szenvedelye. Hianya^ 
hogy a felhozott r o s s z peldakat nem javitja egyszersmind ki : 
tovabba az, hogy rem csatol munkaja vegehez szo- es nev- 
jegyzeket, mi az atnezetet megneheziti s hasznalatat akadalyozza. 
Be veze tes eben fblemliti a mar 1744. megjelent Lexi- 
con A n ti barbarum-ot s atfut az azota megjelent effele 
jelesebb munkakon. Fblemliti Quintilianus 5 t kriteriumat, melyek 
szerint a kifejezes helyesseget vizsgalni kell, s ezek : az analogia, 
a leszarmazas, auctoritas azaz a kival6bb irok. kiket pelda- 
kepfil lehet hasznalni ; itt figyelmezteti az olvasot, hogy 
tekintelyfll inkabb a proza-, mint versirokat hasznaljuk. 
FeltOno azonban, hogy eppen Keller, ki hibas peldait szereti 
Goethebol, Schillerbol, Lessingbol meriteni, nem ov 
bennQnket a tulsagos bizalmassagtdl, hogy a tekintelyekre csak 
nagyon ovatosan tamaszkodjunk. A t5bbi ket kriterium meg a 
regiseg s a nyelvszokis (usus), s ez utolso a legfontosabb. 
Az ujitasokat illeloleg helyesli azon jo szokat, melyek 
Lessing, Wieland, Adelung stb. litjan kertiltek a nemetbe, de 
hatarozottan kikel azon ferde f5lfogas ellen, mely szerint 
bizonyos rbvidseg, u. n. simasag, finomsig utan 
tdrekesznek s figyelmezteti az olvasot, hogy mind en nemzet- 
nekkdtelessegesajat nemzeti szellemet, karak- 
teret megorizni, s nyelvenek elkevereseCvcru n- 
reinigung) ellen tiltakoznia kell. Ezutan atter a 
reszletekre, melyeknek elseje a „lexikalisch fehl erhafle s** 
Ebben kiss£ naiv az a felelete, melyet arra a kerdesre ad, hogy 
kitol ker (a n^et) legt5bbet kolcson? Egesz meltatlankodva 
kialt f5l: »Att61 a szomszedtol, a kinek az ember es ferfi 



220 szant6 kalman. 

(Mensch — Mann) ket egymastol oly nag>'on kQlSmbozo fogal- 
mara sines ket kifejezese, hanem kenytelen eggyel beerni" 
(franczia: rhomme). Eszembe juttatja azt az orosz gencralist, 
a kinek a holz— baum-jara a Nyelvor (VIII: 219.) a hug— 
nene, baty a— 5 c s-csel felelt. Vajjon megtalilta-e mar ? Meg- 
tamadja az ^Ausgebreitetheit, UnbegrOndetheit" stb. effele 
kepzeseket, melyek annak k6sz5nik lettiket, hogy egy mellek- 
mondat tartalmdt egy abstractumba akarjak 5sszeszontani. Ez a 
tbrekves kGlomben a mi „r6viditeni szeret6ink"-nel is megvan. 

A fehlerhafte Flexion der Zei two rte s fcjezete- 
ben megroja, hogy a hangsulyos s elvalaszthat6 eloszocskat nem 
valasztjak el, a mi nagyon emlekeztet a nalunk divo e 1 n y e 1 v e 
van-fele kifejezesekre e h. el van nyelve. 

Hibdztatja a 12. fejezetben azon igenevek haszndlatdt, melyek 
nem vonatkoznak valami mondatreszre, tehat: Ausgetrunken 
e. h. trinket aus! angestossen e. h. man stosse anl 
Stille gestanden stb., a mit a mi nemet forditoink aztan 
szorol-szora leforditanak : Kiinnil Kocintani! Allva 
maradni e. h. Igyuk ki! Kocintsunk! Alljatok 
meg! stb. 

Azutdn beszel meg az ertelmezok, a szenvedo igek, a 
kotoszok hibis hasznalatarol, rossz szerkezetii kbrmondatokrol, 
a kifejezes megrbvidftesero 1, pleonasmusrol stb. stb. 
Ucolso fejezetenek czime: U nfrei Willi ge Komik und 
barer Unsinn, melynek folvetelet azzal okadatolja, hogy 
mint a masfele nyelv- es iralytani kezik5nyvek az egyszeru 
mondatbol kiindulva vegQl a leggazdagabb, bevegzett k5rmonda- 
tokat hozzak f5l mintdul : azonkeppen 5 is a »nyelveszeti 
tarkasagok viragabol kbtott bokretaval fejezi be munkdjdt, mely 
kCildmben is a visszassagokkal s nevetsegekkel foglalkozott. 
E bokretdt termeszetesen, mar nem a klasszikusokboU hanem 
masod-harmadrendii ir6kb61 szedegethette bssze. Nagyon meg- 
figyelni valo kfllbnben az emlitett kdrOlmeny, hogy hibis 
peldait Goethe, Schiller. Lessing stbbol mereszli 5ssszeallitani. 
Bezzeg nalunk ! Mig csak a hirlapokat simitgatjuk : megjarja : 
de ha csak egy kisse olvasott irot mer a Nyelvor figyelmeztetni 
hibaira: azonnal hallhatjuk a fblszolalast : «De mar engedjen 
meg a Nyelvor ur, X. Y. iro, kit annyian olvasnak, csak tud 
ugy magyarul, mint On! Ne higgye, hogy On monarcha a 
magyar nyelv terenl" A mini hogy ezt s ilyest tobbet is mar 
nyomtatva olvashattunk. 

A masik munka, melyrol szolni akarunk, a hires Wagner 
Rikard magyarazo , H. v. Wolzogen dagalyos czimii mun- 
kaja : ^Cber Verrottung und Errettung der 



NEMET ANTIBARBARUSOK ES FRANC2IA NYELVOR. 221 

Deutschen Sprache". A czimbol is kdvetkeztethetjUk mar, 
hogy szenvedelyes toUal lesz dolgunk. Ha kOlszin utan nem is 
lehet iteletet mondani, megis tudomdnyos munka sokat veszt 
mubecsebol, ha ily hatdst vadaszo czimek utdn kapkodva 
mintegy leszdll azon polczrol, mely &t megilleti s a mai svindler- 
seg mindennapisigaba vegyQl. Az egesz mil a legnagyobb 
szenvcdely hangjan van irva. nagyon egyoldalu, s ktil6n6sen egy, 
bar n^vvel meg nem nevezett osztdly vagy tan nem is osztaly 
ellen latszik irdnyozva lenni. A mfi ket reszre van osztva: az 
elsoben a Verrottung allapotat rajzolja, a masodikban az Erret- 
tungra akarna modozatokat nyujtani. A munka kQ15mben 
Schopenhauer Parerga und Paralipomena czimu mflv^- 
oek Ober Schriftstellerei und Stil czimix fejezeten 
alapszik s jdformdn csak annak magyarazata. 6 maga alig mond 
iteletet, hanem minden fontosabb targyndl Schopenhauert sz61al- 
tatja meg. Az elso reszben, a Verrottungot rajzolva. bir egy- 
oldalu, megis elegge tdrgyilagos; nezetei heiyesek, csakhogy 
szukkdrdek, nem terjeszti ki mindenre figyelm^t; hanem a 
masodik reszben aztdn egyszerre nagyot cs5kken az egesz munka 
becse, ott hoi hat mento eszk5z5ket; kellene felmutatnia, nem 
tesz egyebet minthogy f5ldig gyalazza azt az int er n a t i o n a 1 i s, 
nem eredetl osnemet elemet, mely a zsurnalistikit a 
kezebe ragadta^ s nem leven teuton-ivad^k, nem is hozhat 5r5k- 
becsut letre. Misfelol meg egig magasztalja Wagner Rikdrdot, 
egyedQl az o nyelv^t dicseri valodi nemetnek, melyben az os 
germdn ero nyilvdnui. S mindezt ^ppen az utolso lapokon, ligy 
hogy az olvaso azzal a veiemennyel teszi le k5nyvet, hogy a 
mfi intencziojat tulajdonkeppen csak az utols6 lapon ertette 
meg s az nem egyeb, mint hogy kieressze bosszusagat ama 
bizonyos internationalism nem-german osztdly vagy faj ellen, s 
hogy egyuttal alkalma lehessen Wagnert fOldicserni. 

Mint Keller, ugy o is kikel a franczia befolyas ellen, mely 
a nemet iralyt egeszen ellapitja. Mig Keller inkabb a klassikusokat 
veszi bonczolo k^s ala, Wolzogen inkabb a regenyirokra s zsurna- 
listakra forditja figyelmet, (s itt sem mindig az elsorenddekre), 
a kik pedig tudvalevoleg alig szolgalhatnak mertekQl valamely 
nyelv Verrottung- jdnak megallapitasanal. KQl6nosen meg- 
tamadja , s helyesen, a szo-megtakaritdsokat, s a 
kifejezes megr5viditeset; idezi Schopenhauer nagyon 
heiyes szavait: „Soha es sehol sem szabad a rbvidseg kedveert 
f51dldozni az erthetoseget es szabatossdgot." Megr6ja a dies- 
bezCLglich fele hianyos dsszeteteleket e. h. a u f dies 
beztiglich. (V. 5. a mi nyelvujitoinknal a szellemdus e. h. 
szellemben diis, hadkbteles e. h. hadra kdteles stb. 5ssze teteleket.) 



^22 SZANTO KALMAN. 

A hianyos Ssszetetelnel megemlekszik arrol is, hogy 
hogyan fokozzak az ilyen bsszeteteleket, s ad ilyen p^ldakat: lust- 
crregendsier, selbstverstandlicher stb. (L. a magyar : szeretremeltobb, 
leghosszukezubb-feleket.) Sot meg arra is hoz f6l peldat, hogy 
mind a ket reszt fokozzak: bestgeleitetste, miaderglOcklichste 
stb. (V. 6. magyar: nagyobbszerfibb, kevesbb^ nyaktdrobb es 
visszatetszobb stb.) 

A foaevek megrbviditesenel ismet Schopenhauert szolaltatja 
meg, ki azt mondja, hogy- a sz6r5viditok dflhe legiakabb az 
u n g es k e i t kepzoket erte : Unterbruch e. h. Unterbrechung, 
Hingabe fflr Hingebung stb. stb. (V. 5. magyar: fesz. e. h. 
feszesseg, g c n y c- h. geayedtseg, c s a b e. h. csdbitas stb.) 

Megtamadja az igek r5viditesere czelzo ama torekvest is, 
mely az igekbto elhagyasara ir^nyul, pi. dankten e. h. v e r dank- 
ten, halten e. h. behalten. (V. 5. magyar: az allitott e h. a 
fblallitott iskolak stb; tobb peldat 1. Simonyi Antibarbarusaban.) 
Folemliti az ilyen nevetseges kifejezeseket : beschlagnahmt, 
bebeifallt» geriicksichtigt. melyek mind nagydn emlekeztetnek a 
magyar effele kifejez^sekre: Magyarhont Y. kepviseli, az anya 
gondviseli gyermeket, k a r p 6 t o 1 j a. 

A hibas mondatkepzesben kikel a hogy (dass) 
kerCUgetese ellen. (Itt mar nem is kell a magyar analogiat 
felhozni. L. Arany proz. dolg.) 

Eddig a ^Verrottung". Az ,Errettung"-ban a nyelv tiszta- 
saganak megmentesere a szigoru logikai gondolkodast 
ajanlja, s igy hit jol is kezdi a fejezetet, hanem, mint emiitok, 
csakhamar abba hagyja a nmento-eszkozok" ill. eszkoz tdrgya- 
lasat. E helyett azonban elkezdi szidni a sajtot, s kUl5nosen 
azokat, kik nem-nemet letQkre befeszkeltek oda magukat. Ez 
pedig nem modozat a nemet nyelv megmentesere. 

A harmadik munka, melyet f61 akarunk emliteni: „Kurz- 
gefasstes Worterbuch der Hauptschwierigkeiten der 
deutschen Sprache. Von Dr. Daniel Sanders", mely 1877-ben 
mar 10. kiadasat erte. Ez meg a legjobb kbzttik. Nem polemizal, 
nem hurrogat; ramutat a bajra s mindjart orvosolja is. Berende- 
zese hasonlit a Simonyiehoz; szotar alakban kozli a nehez- 
segeket, s mindjart ajanlja mellette a konnytlseget; egyes 
czimek alatt 5sszefoglal nemi altalanos dolgokat. Berendezese 
tehat kOlsoleg egeszen megfelel a kivanalomnak, hogy pedig 
belso tartalma is helyes, arrol biztosit bennOnket az ironak, 
Sandersnek neve, mely a ne'met nyelveszet teren tekintelynek 
van elismerve. 

Nem tartozik ugyan szorosan targyunkhoz. de olvasoinkat 
bizonyosan erdekeini fogja, ha egy franczia nyelveszeti laprol a 



NEMET AN'TIBARBARUSOK ES FRANCZCA NYELVOR. 223 

.Courrier de Vaugelas^-rol*) megemlckezGnk, eppen azert, mcrt 
nemileg rokon a Nyelvorrel. Czeija ugyanis a nyelvtan kbrebe 
vago egyes kerdesek felderitese. masfelol pedig a hirlapokban 
s egyataldnamaiiroknaltalalthibdkjavitasa, s 
ffiggelekQl nevesebb nyelveszek eietdnek ^s mukbdesenek rajzo- 
lasa. Legnagyobb reszet kerdesek tbltik be, melyeket olvasoi 
kQldenek be, s melyekre a szerkeszto Eman Martin, ki egy 
maga allitja 5s$ze lapjat, megfelel. 

A keztknkben levo szamhoz eppen egy prospect van 
csatolva, melyb&l a k5vetkezo erdekes adatokat alKthatjuk 
ossze : 

A C. de V. 1879. marcziusaban 9-ik evfolyamat kezdte meg 
s ez ido alatt a kbvetkezo kitQntetesekben reszesQlt: 1875-ben a 
franczia Akad^mia a L a m b e r t-d 1 j j a 1 jutalmazta. Ugyancsak 
1 873 -ben a ^Nepnevelest s tanitdst elomozdito t^rsasag (Societe 
pour le developpement de Teducation et de Tinstruction popu- 
laires)** a .m^daille d'honneurf* itelte neki oda. 1877-ben a 
szerkeszto az ^Officier de Tlnstruction publique" czimet kapta. 
s 1878-ban a vilag-kiallitason elismero oklevelet s bronz 
erm et kapott. 

A kezn^l levo szimnak (9. evf. 5. szam, 1879. majus i.) 
kovetkezo tartalma van: ^Communications" : ez megfelel a mi 
^Helyreigazitasok. Magyarazatok*" cz. rovatunknak. A szerkeszto- 
nek az elobbi szamokban adott feleleteire s magyarazataira egyes 
olvasok megjegyzeseket s folvilagositasokat, eltero magyarazato- 
kat koz5lnek. — Aztan kSvetkezik a kerdesek rovata: hat 
kerdes belfolditol, negy ktilfblditol, melyekre a szerkeszto 
mindjart meg is felel, s erdekes, bogy kutfokQl nem csak a remek 
irokat s nem csak a nyelvtortenetet, hanem a nepnyelvet. a meg- 
vetett patois- 1 is folhasznalja. Mint a szambol lathatjuk, Martin ur 
kbzonsege meglehetosen erdeklodik lapja irant. Nalunk a Nyelv- 
ornel is be van rendezve a Kerdesek es Feleletek rovata, csakhog}' 
bizon nem igen veszik haszndt ; egy-ket kerdes ha kerfil, s 
ezekre alig erdemes vaiaszolni, ligy hogy 2—3 honapig is 
elhevernek, mig ftdbb osszekerQl. Pedig a Nyelvor is nagyon 
szivesen veszi olvasoinak kerdeseit, s szivesen megfelel rajuk, 
kQl5nosen ha e terc szorgalmasabban munkaljak. — A kerdesek 
utan az elozo szamban k5zl5tt hibas mondatok javitasa kovetkezik 
es gyakorlatul osszeallitja azon kifejezeseket, melyeket a jbvo 
szamban fog kijavitani. A .feuilleton^'-ban Claude Buffier 
(nyelvesz a XYIII. sz. eiso feleben) elete rajzat s miiveinek ismer-* 



*) Nev^t e lap Vaagelas-t6), egy 18-ik szdzadbeli nyelY^ztol vetie, ki <ppea ilyea 
oyelvbeli hibik birilata i\xa\ tette magAt hiress^. 



224 NYELVESZETi TARKASaGOK. 

teteset k5zli. Az utolso lapon nyelveszeti s irodalomtortenett 
bibliograiiat s egyes tudomanyos intezetektol kitiizdtt palya- 
k^rdeseket k5z51. 

Ha netan valamelyik oivasonk k5zelebbroI erdeklodnek a 
Courrier de Vaugelas irant, k5z51jQk szerkeszt&je czimet : Eman 
Martin, ancien professeur special pour les etrangers, OfTicier de 
rinstruction publique: 26, boulevard des Italiens, Paris. 

SZANTO Kalman. 



NTELVfsZETI TARKASAOOK. 

Istdczy mint nyelvesz, 68 valami a 8z6-egyez6srdl. 

„Magyarorszag*-ban a ma jus elseje Istoczy fdlszoialdsaval 
k5sz5ntott be. A czikkben szol egy nepfajrol, melynek egyedei 
t5bb izben ^lettek viss^atasiitva*^ eredeti seminiseg5kbe. Ezt a 
kifejezesmodot — melyet a Nyelvor is elegszer kdrhoztatott — 
Agai majus 2-kan azon zarjelbe tett megjegyzessel idezi, hogy 
»mily szep magyarsag" ; s hogy e szep magyarsig gazdaja meg- 
erdemli az efTele megjegyzest, arra csak egy bizonyitekot idezQnk, 
t. i- masodik levelebol ezt a szemen szedett kett5s germanizmust: 
,ne csindljon Agai ur e felett maganak iilu^iokat'' (magyariil: 
ne dltassa magdt erre ne:{ve, v, ne tegye ki magdt e tekintet- 
ben illuiioknak stb.). — De Istoczy eleg .^rzekeny faj^-bol 
valonak latszik, hogy a kritikat zokon vegye, s eleg ^arrogans 
faj*-b61, hogy 6 biralja egy Agai nyelvet, egy Porzo^t, a ki 
legmagyarosabb iroiak k5zt tesz szamot. Ez ugyanis azt mondta 
a t5bbi k5zt^ hogy «Almos alatt nyolcz zsid6t5rzs — nem miat a 
hadsereg s^dllitoi — j5ttek be ide**. Ellcnfele eWg „elelmes faj"- 
bol valo, hogy e mondatot igy idezze : ^Almos alatt nyolcz 
zsidolbv^s \6llek be ide*, s aztan diadalmasan oda vdgja: ..(mily 
pompas magyarsag O*" — Ha Ist6czy uramnak valami baja lett 
volna szegeny Merenyivel s ki akarna figurazni, akkor Duna- 
melleki Nepmeseibol (39. 1.) bizonyosan igy idezne : „a k^t testver 
kartyazni kezdtek", pedig biz ott ez van: ^a kit testver, kik 
mar 16—16 lavaszt ertek meg, kartyazni keidtek'^, — S ha 
Istoczy uramnak veletlenfil arra volna szQksege, hogy p^pistdt 
figurazzon ki, oizonyosan ilyen idezettel tenne csufTii Telegdi 
Miklost: .ezeArnek a szent jambornak", s olvasoi k5zQl senki se 
sejtene, hogy e ^pompas magyarsag" a maga helyen sokkal 
kevesbbe pompas, mert ott ezt olvassuk : ^^zeknek a ket szent 
jambornak" (Evang. no. 1.). Istoczy idezetei e kepzelt esetekben 
is meg volndnak hamisitva, de az eljarasnak praktikus voltit, 
elelmesseget ellensege sem tagadhatnj. 



NYELVESZETI TARKASAGOK. 225 

Hagyjuk azonban Istoczy t a fakepnel s lassuk a d o 1 g o t, 
inert vegre is ez erdekel benntinket. 

Dolgunk van pedig itt ket erdekes oyelvtani figuraval: 
egyik az anakoluthia, a masik a constructio ad sensum. 

I. Anakoluthia vagy anakoluthon (azaz nem-egyezes. 
ossze-nem-illes): igy nevezte el mar Halikarnassosi Dionysios, a 
regi gorbg grammatikus, azt a jelenseget, mikor a mondat- 
szerkezetnek vege nem illik ossze pentosan az elejevel. Ennek a 
nem-egyezesnek. tehat a formaszerii szerkezet elhibazasanak, oka 
rendesen az, bogy a mondatnak vege messze esik az elejetol s 
k5zbe esik olyasmi, a mi az egyezest, a ketto koz5tti gondolat- 
beli kapcsolatot gatolja. Igy Agai mondataban (nnyoicz torzs — 
nem mint a hadsereg szallitoi — jottek be ide**) a k5zbe vetett 
,szallit6i' kivanta a tobbes szamot: .jottek'. Merenyi mondataban 
(,a ket testver, kik mar i6— 16 tavaszt ertek meg, kartyazni 
kezdtek") a ^kik— ertek* tbbbes alakja vonzotta a kezdtek-et e 
h. kezdett. EfFelek a nyelvben nem eppen ritkasagok. Csak meg 
egy erdekes esetet akarunk idezni, t. i. az alanyi s a targyas 
ragozas f5lcsereieset. Ismeretes doiog, hogy ha viszonyito nev- 
mas a targy, az igenek alanyi alakja van: «a kiket ismerOnk, a 
melyet latsz, kit mutogatotl". Mar most olvasunk neha effelet: 
«feher szemely...; kit is a tens ur mint szeretett hitveset muto- 
gatta be minden ismeroinek"* (Jokai, Vadon Viragai I. 46) ; ^oly 
nevek, a kiket emberi nyelv legyen a ki kiejtse* (Gyory V. Havi 
Szemle I. i32). Az elso mondatban a .hitveset* okozta az anako- 
luthiat. A masikban a k5zbeszurt mondat utan (.emberi nyelv 
legyen") a beszelo, ill. az fro mintegy ujra kezdi a mondatot s 
ez most igy van ertve: a ki [ezeket] kiejtse. 

II. A constructio ad sensum v. kata synesin, azaz 
ertelem szerinti szerkesztes az. mikor a beszelo nem forma 
szerint egyezteti a mondatnak osszefCkggo reszeit, hanem valami 
hozzajarulo ertelmi mozzanat szerint. ugy hogy alakjuk nem is 
illik 5ssze. Legkozonsegesebb az ide vago jelensegek kozul az, 
hogy ket mondatresz kozt. p. alany s allitmany kozt. nines meg 
alakilag a szambeli egyezes, ugy hogy az sem volna eppen 
hallatlan, ha kozbeszuras nelktil frna Agai vagy Merenyi: „nyolcz 
torzs j5ttek be ide**, „a ket testver kartyazni kezdtek". Mert ha 
az alany egyesszamii, de ertelem szerint t5bb egyedet jelol, az 
allitmany gyakran fordul elo tobbesszamu alakban ; igy: 

a) ha szamnev v. altalan szamot jelento kifejezes van az 
alanyban; peldak: a tizenket vitez arra tartanak, Kriza Vadr. 443; 
a kiralyi pir szep magzatokat nemzettek 0.449; eggylitt utaztak 
egyszer harom kiraly meg harom szegeny legeny Ny. VI. 622; 
menden erosseged megpusztejtatnak. Becsi cod. 196; minden- 

M. NYBLVOR. IX. 16 



226 NYELVKSZETI TARKASAGOK. 

felikeje mennek Ny. V. 64; adj sokac a foknek: meglasd vala- 
mennyi partodra szegodnek [a fValamennyi^ tulajdonkep csak az 
oda gondolando ,fok' jelzoie, igy a kbvetkezokben is]. Arany II. 
333 ; zsakmannyai is onnan kiki gazdagodnak o. 282 ; maga sza- 
kallaba kiki elmelyednek o. 309; edes bveikhez kiki oszolhatnak 
o. 324; a t5bbi pendQlnek Ny. II. 264 (a ,t5bbi* eredetileg a. m. 
a tobbjei, s azert regi irodalmunkban miadig tobbesszdmu ailit- 
manya van); neman hata megett a tobbije allnak, A. II. 38o; 

b) ha az alany gyCkjto ^nev; peldak : az faknak aga boga 
madarakkal ekestiltettenek, Erdy cod. 5io; ablakan kbvekkel is 
hajigaltak be az k5zseg, Kriza; holnap az ifjii had, rendeli, k5- 
vessek A. II. 323 ; az inassag bort elegyitetteki Szabo I. Odyss. 
I: 109; — a k5vetkez6kben a nevmas gyOjto nevQl szolgai: e:[ 
ugyan kozbnseges feleletek Pazm. Ot lev. 323 ; ennel egyeb hirt 
nem irhatok ; e^ dig meleg hirek, Mikes I : 3 1 ; gondolta, hogy 
a^ az o menyeaek a fiai, Kalmany Alf. Vadvir. 239. 

c) a kegyelmetek, nagysagtok, f5lsegtek-fele kifejezesek 
egy kegyelmet, egy nagysagot stb. jeiblnek. tehat rendesen 
egyesszamii alh'tmanyt kivannak, p. tehat gondolja me^ Nagy- 
sagtok, Gvad. RP. III. !.; nezzen istent kegyelmetek, A. Agnes a.; 
fogukat mind ott hagya o nagysagok, Rom. es J.; menjen kStdk 
haza Ny. II. 42; adja kentdk Erd. Nepd. I. 35; Kriza 365 stb; — 
de minthogy itt a cselekvest tbbben hajtjdk vegre, hasznalatos 
ez az ertelem szerinti szerkesztes is : o hatalmassagok ehen 
ibttek vissza, o meltosagok egy nyomorult korcsomara szallotta- 
nak, Mikes ; attol tartok, hogy megunnak keimetek Pet. ; t5bb 
peldat I. Ny. VI. 116! (meg helyen kivOl is talalunk t5bbcst: 
»hany esztendosok lehetnek kentek 5reg apam? Ny. VI. 139); 

d) neha az alany csak egy mas mondatresz jel51te szemely- 
lyel egyOtt tesz ki tobbseget; p. egyik a masikat gyQl5lik Zr. 
I: 65; egyik a masiktol elszakadtak, Kriza 4o2 (ma rendesen: 
egy- mast gylil5lik, egy-mastol elsz.); a Pali a pajtasaval elemel- 
tek a k5vet; az 5csem a hugommal mdr elmentek stb. (ide is, a 
b) pontba is valo: a nep is a gazdagokkal egyOtt egig magasz- 
taljak vala Mariust, Detsi Jug. 79). 

[Peldak egyeb nyeJvekbol: a) fr. la plupart proc^dent . . • ; 
b) lat. pars militum caesi, pars capti sunt; magna multitudo 
convenerunt; c) a heber nyelvben gyakran van gytijto nev mellett 
tobbes allitmany; d) osztjak: Xun jax kim kitim-et us-et=mikor 
a nep ki-k(ild5tt-ek volt-ak, azaz ki volt ktlldve, stb. I. Hunf. 
Nyelvt. 1 46. §.] 

Az eddigi idezetekben az alany alakja volt egyesszamu s 
az allitmanye t5bbesszamu, de sokszor elokerQl ennek megfordi- 



NYELVESZ^TI TARKASAGOK. 227 

tottja is, t. i. bogy az alany tobbesszamu, de az dllitminyban 
gyOjlonevfele van s azert egyesben marad. Peldak: 

a) az arabok harczias nep; a kik szep nep Ny. V. 268; por 
es hamu vagyunk HB; ti eleg vagytok ennekem, Gyul. Ven szin. I.; 

b) nPazmany szollasai s mondasai bizonyosan szep es j6 
magyarsag" Aranka Ujabb elm. i3; hoi a fenyes tarsasagok a 
leleknek unalom : a tombolo mulatsagok szivnek s testnek arcalom 
Kisf. S. Bold. szer. I. enek ; felhok, legvarak neki a fo ertek 
Abonyi A mi not. I. 170; ez almok eppen a nagyravagyas [ezek- 
ben all a n., ezek teszik ki a n.-t] A. Haml. 53 ; legyenek neki 
sege'd [segilseg] HB; 

c) neha az allitmanyi nevszo kQlomben is (mint k5zos 
tulajdonsaguk kifejezoje) egyes szamban foglalja 5ssze az ala- 
nyokat; p. mind ahhoz jaro vagyunk HB; elegedettek vagytok? 
az vagyunk; legyetek (idvoz (soha sem ,(idvozok', de p. „lidvozve 
legyetek" Szasz K. Nib. 221); a sok szolasok igen ektelen a 
bazas asszonyokba, annal is ektelenb az 5zvegyekbe. . . Kaz. cod 
iS5; egy tekintetnek, szemben veled, nem lennenek ura A. Haml. 
129; r8vid legyQnk o. 32; legyetek oszinte, egyenes irantam o. 54. 
volnatok ferfi A. Szentiv. al. i84 ; hadd legyQnk okos es boles 
Kalm. Vadvir. 171; mar jobb vagyunk Erd. ; hogy ne legyQnk 
rongyos Ny. III. 3i; (kOlbnbs ez : jo legyQnk, komak legyQnk* 
ha rossz legyQnk, kutyak legyQnk Ny. IV. 92) ; 

d) ^rdekeS) hogy a nepies nyelv a tdbb birtok alakjat 
(lovaim stb.) szereti mintegy gyQjto fogalomnak venni s egyes- 
szamu allitmanyt tenni hozza; p. nem lehet fQleink. ..Ny. V. 137 ; 
legyen erosebb ez a labai o. 273 ; talan a mas ejjel juhaid 
eltevedt? o. VI. 328; vot neki sok szogii, Halasz I. mesegyQjt. 
(kezirat); valamennyi szentjei van, leverem Kalm. i46; folyhat 
mar le bus kdnnyeid orczadra Nepk. Gy. II. 181 ; egyre hull ket 
szemQk k5nnyei, Mer. Dun. nepm. II. 53 ; nem folyik a mi ket 
szemQnk konnyei egyebert o. ; hamarabb elkopnek a ti labaitok 
terdig Mer. Ered. nepm. 58; — irokbol kevesebbet idezhetQnk: 
elvdgattatik az oltarnak szarvai, Becsi cod. 219; melyet a ti 
eleitek gyakran cselekedett (quod saepe majores vostri fecere), 
Detsi Jug. 26 (a b) pontba tartoznak s az ottani elso peldahoz 
hasonlok : a te enekeid nem szokott hangicsalas a magyar 
Helikonon Kaz.-Berzs. lev. 3; hiu Qtesink vasott guny neki 
A. Haml. 9); 

e) a ki-e, ti-e-d-iiW birtokos szo gyakran all tdbbessztfmu 
alany utan e h. kiei, tieid, tehat szinten mintegy gyQjto neveknek 
veve; p. aranyim mind tijed, a lovam s a hintO; Kriza 4; o. 3i5; 
„a grofnak tbrtenetei mind szamosabbak, mind fontosabbak, mint 

If* 



228 



NYELVESZETI TARKASAGOK. EMLEKEZTETO. 



a Ronto Pale, de e:[ekbe is kiteszem azon t5rteneteit. Gv. RP. 
XX. 1.; kie lesznek a Dunatorkolatok ? PNaplo 29: i32.*) 

[Ismeretes a gor5g nyelvnek az a szerkesztese modja, bogy 
s e m 1 e g e s t5bbesszainu alany mellett az allitmany mindig 
egyesben van; ugy latszik, ilyenkor az alaayt gy&jto fogalomnak 
vettek, mely nem egyedeket, hanem egyseges csoportot alkot.] 

Neha eppen az eddig targyalt eljarassal ellenkezoleg : a 
nyelv szivosan ragaszkodik az alaki egyezeshez s nem koveti az 
alak rovasara az ertelmet. Peldak : ti vagytok foldnek savi [e h. 
sava : vos estis sal terrae], e vilagn'ak vilagi [e h. vilaga, vilagos- 
saga : lux mundi] MQnch. c. 23 ; a sziv es esz kellemei legbecse- 
sebb vagyonink Kisf. S. Bold. sz. 55. dal; egyek lesztek-e valaha? 
Kriza loi; negyen edes egyek o. 346 (pedig csak egy egyseget 
tesznek ki egydtt). || Meg folttinobb a tisztan alaki egyeztetes 
ilyenekben : mert sirsz [e h. sirtok], harom arva ? Ny. VI. 286 
(aztan meg az arvak is igy felelnek : Hogy ne sirnek, szep szuz 
Marja, mikor anyam fold gyomraba?) Antibarbarus. 



EMLEKEZTETO. 



Ne ird: vedtorveny, 
vedrends:[er, 
vedero, 
vedtnH, 
Idthatdr, 

gyermekmenhely , 
bolcsode, 
bblcsodeegylet, 
bonc:[terem, 
v€gyelem:[es, 
elmenni fog, 
ha foltenni akarjuk, 



ft m 



» II 



It fi 



» « 



» fi 



fi m 



i» » 



II » 



II II 



II II 



fi II 



hanem: vedelmi torveny ; 

, vedelmi r. ; 

^ vedo ero ; 

« vedo mii\ 

n s:[emhatdr,**)ldt6hatdr; 

„ gyermekmenedek ; 

n bolcsohd^ ; 

' , bolcso-egyesUlet; 

„ bonc!{ol6 terem; 

„ elem^es v. kemiai e.; 

» ^^ fog menni; 

, ha fol akarjuk t,; 



*) A birtok tobbs^^aek e^ misik elhanyagoldsival taUIkozunk a birtokoa szero^ly- 
ragokndl : az pogdnyoknak isteadk [e h. istencik] mind 5rd9g5k Tih. cod. ; az o mondiaok 
TRtggyhztxntk o.; az S orczijok mintha meg6gtek Toloa, Telegdi Evang. S3; ,hogy az 6 
hallgatdjok — az fejedelmek — , hogy az o alattok valdk — az sztt]6k — , hogy az o mag- 
zattjok — az cselddes emberek — ismerj^k az Krisztust** o. 36 ; megnyilnak az vakoknak 
szemek, 6i az siketeknek fai5k felnyilatkoznak o. 37 ; hogy v^ikok kinyilatkozndnak (at 
delicu patefierent) Detai Jug. 296 ; mez&j&k elpuaztUuttak o. 636 ; azoknak fogok hasonldk 
voltak az embcri foghoz, Haller I. 41 ; — lovak nem ficzkdndozndnak Ny. VI. 318 ; gSndor 
azSrflk egym^ vdlUra hajlanak Kilm. 8. — Mind ezek 3. szem^lyu pildAk ; csak egyet 
uUltam elsoszem^Iyut : hajl mind 5r5kB^anket fttlvlluik gyermekOnk, Kriza 19. 

Sajitsigos hanyag azerkczet : „A v^sirok Orosziban Nines a kalendlriomban*' 
N^k. n. 195. 

••) V. 6. ,A felhok kSzQl egtezen a t^emfuUdr perem6n£l fcslett ki egy tSfSs csik.** 
Kazir E. Koszoni IH : 298. .Mcssze, a tjem hatdrdm Utum azt a %6x&\ foltot* o. 313. 



EMLEKEZTETO. SZ6lAsm6DOK, 229 

Ne ird: es\revenni ke:{dtek, hanem: esirek.venniy.ke^dtek 

esirevenni ; 
n , sokan tennek meg, , sokan megtennek; 

, , soks:[or mondtam meg neki,„ soks^or megm. neki; 
, „ mar hdnys:(or mondtam el ! n fndr h. elmondtam! 
„ , eieg boven irtam meg neki, . eleg b. megirtam n, ; 

Antibarbarus. 



NEPNYELVHAGYOMANYOK. 

SsolaBmodok. 

Tapolczaiak. 

A feszkes fene bujjon beled. 

A radai rosseb raggyon meg. 

A rosseb egyen meg. (Karomkodasok.) 

Lesz kapsz, csak \6 fokosd a gatyddat. (Ha vki henczeg 
bogy erosebb.) 

Ket kajha van idebe. (Ha valaki a tarsasagba megy, a kit 
nem hittak meg. 

Sinternek fizettem, dog5t nem tartok. (Ha vkire timasz- 
kodnak.) 

Hegynek hajts^ vogynek tarts. (Ha valaki sokat futtatja a 
lovakat.) 

£mehetsz Bugyberegbe, bun a kusztorat icczeve merik. 
(Ha valaki valamit nem tud.) 

Ugye fetted az Qllepedet. (Ha vki nem mer verekedni.) 

Fetti am a ttizes menkQ (=» en nem feltem). 

(Zaia m.) 

Vazsonyi Izidor. 

H.-M.-Vdsarhelyiek. 

Maj mok kerQL ha jo magva I5szsz. 

Fblduzta a zorat : megharagudott. 

Usse mog ap patvar! 

Acz czigdny nem hal av vizbe. (Itt nem azt ertik, hogy 
nem fulad a vizbe.) 

Res5n van af ftile : hallgatodzik. 

Bolond jukbul bolond szel fu. 

Kikerne acz cziganybul is agy gyerok5t. 

Pofon vaglak, hogy Adamra vicsoritod af fogad. 

Elnyomta V6r5s Margit: a sok bortol elaludt. 

Man ha szabo^ minygyar bdro: kenyes szabolegenyekre 
mondjak. 



23o SZOLASMODOK. 

Jo kezzel labbal term5tt: eros a munkara. 
Csak tan nem mont el a haja: csak talan nem tett olyan 
dolgot, a mit nem kellett volna tennie. 
F5lduzta a zorat: megharagudott. 
Nagyra tartya a zorat: kenyes, kevely. 
Furiit nyelt el: hegyke emberre mondjak. 
U an nagy fiilii vildgba clt, mikor meg Vacsi biro v&t. 

SzoLLOSi Imre. 

Szives marasztas alkalmaval: .Tessek vesztegtiini*, vagy 
^Oljon kend veszteg." 

Kindlas alkalmaval: ^Tessek szeretni i"* 

A buzdmat elvettem (elvetettem). 

A penzemet elvottem tolle! (elvettem). 

Hamiba vottam, vottem kossot, bossot, amat (Halmiba 
voltam, vettem korsot, borsot, almat). — Az eveget (v. iveget) 
letottem az asztalra. 

Ossze varttam a ruhajit) de a felol meg is elszakadt (de 
azert megis elsz.) 

I e d e s : edes. — K e s v e 1 : kessel. — V e r v e I : verve. 

(Fertos-AImis 6s vid^ke 1861.) 

PoRCSALMi Soma. 

Mis-mas videktek. 

Milyen fokos (vastag) k5nyv lesz ebbol a sok irasb61? 
(Udvarhely.) 

Olyan hideg az orrod, mind a z s a b a. (N.- Varad.) 

Nem tehetek rola, de tesztat, k^nyeret olyat szeretdk, a 
melyik 6gy kicsit z o k vagy z o k o s. (E mondas a kenyernel az 
also haj melletti szalonnas retegre vonatkozik. N.-Varad.) 

Ez a fank nem ojjan konnyii, mint amaz, ndm k6lt m6g 
jol; ojjan zok (slirfl, nehez, keletlen). — (N.-Varad.) 

Ez a lany ojjan szotalan, v id talan v6t eddig. (Nddudvar. 

S e m m i 1 1 e n (vagyontalan) ember. (Nad.) 

A. Mit csinalsz? — B. Itt til5k jegybe, gyOrflbe 
(tetlenQl, vagy akadalyozva a tevekenysegben). N.-Varad. 

Itt busulok magamba; nem nyit ram ajtot egy csivallo 
(masutt : a r v a) lelek se. (Gomor.) 

Ha m^gdszed az en tyukomat^ a magadet kotve tarcsd. 
(Nyiregyh.) 

A. Mijjen ez a kdnyer? B. Nagyon jo; hanem kez utan 
keletlen, lapat utan stile tlen. (N.-Varad.) 

Ha ki nem stitik a dogot: az a ket ember pezevesztes 
l6tt vona. (D5ms5d.) 



sz6i.a.sm6dok. NEPMESEK. 23 i 

Nines ojian vad gyQmocs, a ki m6g ndm irik. (Nines 
olyan eretlen ember, a kinek az esze meg nem jon.) (Abauj.) 

A. Hogy vagy L-lel ? B. Nagyon liri labon (feszes viszohyban) 
allunk egymassal, (Szilagy.) 

Minden megegett; de a maghaz (magtar) szerencsere 
megmaradt. (Feher megye ) 

Be keszegodalt (felszegen, oldalogva) megy az 6k5rl 
(Szilagy.) 

A. Micsoda embdr ez? B. Ojjan benfentes (totumfac, 
kotnyeles) itt a komamnal. (Gomba.) 

A. Kicsi lesz o ra ez az u j j a s (dolmdny). B. Aj, dehogy I 
Vekony o, nem ojjan dalmahodott (poczakosan vaskos). 
(Abauj.) 

Ugy fellokom eszt a fiut, hogy einyarjad (ajultan 
elteriil). — Szejjelnyarjad: foszlasnak indul, pi. a ruha- 
be'lles. (Abauj.) 

Neip birja az ember a koccseget, legs 01 (ktilonosen, 
kivaltkeppen) ha az adot is BzeCni kell. (Abauj.) 

Topj le, hagy ajjak a hatadra! Jatszo gyerekek mondjak, 
azt kivanva, hogy valaki elorehajolva, vagy negykezlab alljon. 
(Abauj.) 

Megzit^resedik a tojas, ha sokaig all, a tej a fdlledt 
levegoben. (Abauj.) 

Sokat u n y 5 1 o d i k (bajlodik, veszodik, kiiszkodik) a 
gyerekevel. (Abauj.) 

A. Mi csinaltok, janyok ?B. Patyoszojjunk patyoszo- 
lunk ; p a t y o s z : sz5sz, felcsepii, az ecseten a szalkender utan 
marado szoszcsomo. (Abauj.) Kiraly Pal. 

Ndpmeadk. 
A csuda-er5s kirajfi. 

Hun vot, hun nem vot, vot eccz^r 6gy kiraj. Ez a kiraj 
nagyon szerette a bort, meg alunni s6 tudott, ha tot5tt csutora 
nem vot nyoszojaja szarvara akaszttl. Summit s€ dogozott, s 
minden Qgyit-bajaC masokra haritotta. Tiile ugyan akar tQlledre 
akar hozzadra mebet^tt az orszag doga. Laba szaran csapta a 
legyet es zsort5lod5tt a felesigiv^ m6g leginy fijaval. Handm 
^ccz6r b6zz6g Sgytltt a guta s ugy a feje lagyan talata koppan- 
tanyi^ hogy m^nt^n fofordut s halalos-hotan maradt fektinni 
l?Szerk.] a fodSn. 

flbuslakodott ez^n szbrnyen a felesige meg ' leginy fija^ es 
a nagy szigyentii azt s^ tudtak hova l^gyenek. flm^ntek hat 
abbu az' orszagbu, a hun apjuk kiral vot. M^ntek-m^ndegetek, 



232 NEPMESEK. 

mig 6gy nagy erdo kello kozepire nem erk^ztek. Ott osztan a 
kiraj leginyfija elovette tarisznyajabu a kinyeret s m^gkinata 
annyaC s o is dv^tt. Mikor pedig jo laktak, a kiralne monda 
leginyfijanak : »Erigy fijam, hozza vizet!" Az pedig Smdat s 
hozott kalapjaba. Osztan o is 8m6nt, hogy igyon a fris forrasbu. 
De a mint beniz a forras sima gyiikSribe, hat mit lat? — feje 
f5l5tt a fan vot egy szabia f5lakaszttl. Ucczu n6ki, fogja magat, 
fomaszott a fara, leszddte a szablat a faru s igy m^nt annyaho a 
kiral felesigiho. A kirane pediglen nagyon eicsudakozott mikor 
mdglatta a szip aranynyl vert szablat. De a mint jobban nizni, 
hat mit lat rajt? — a kotojin av vot szipen kivarri, hogy a ki 
ezt a szabjat fok5ti, annagyon eros lesz. Nagy vot hat 5rdme s 
mondta a fijanak, hogy probaja fo. Fokotdtte annakokair a fiu 
a zabjat s legott nagy erot erzdtt magaba. A legvastagabbik 
togyfakkd csak uj jatszott mint jomagam a karikasommsi.*) 
Osztan fokStek s kezdtek mennyi ki az erdobu s mid5n kiirtek 
csak azt v6szik eszre, hogy biz ojjan nagyj a soticcsig, hogy 
akar bicskavsL l^hetne vagd^nyi. Nem akartak az. erd5be meg- 
hanyi, mer fitek a farkasoktu. A mint igy a sbtitsigbe m6ntek, 
hat ecczer csak megbotlik valamibe a kiraj legmy-fija. M6gfogta 
s emenyi kezdte. De biz an nehez vot; az izzaccsag csak ucs 
csurgott 16 rula, mint akar a csurgo kutbu**) a viz. Es tuggyak-i 
kigySmet^k, hogy mit emSt? hat biz en nagy koszikla volt a 
De csak sz^mit-szdjat tatotta, mikor a nagy vilagossagot latta 
a ki a kolap alu gytitt. Mingyar gondota, hogy ez rablofiszek 
Idsz. M^gtamasztotta hat a kosziklat s bement annyav^, a kira 
felesigivS a lukba s — megkovetem — Idhuggyozta a ttizet a ki 
ojjan nagyon vilagitott. Osztan pediglen aszonta annyanak a 
kiral felesiginek, hogy mdg s6 mocczanynyon, 6 pedig oda at a 
lukho es Srugta onnan a garadicsot. De & vot faraddll s md 
ippen alunni akart, mikor hajja, hogy a zsivanyok nagy larmavll 
gytinnek haza fele. A kira leginyfija fQlS, hogy mit fognak 
beszinyi a zsivanyok. Azok pediglen igdn boszonkottak, hogy 
valaki addig, mig ok nem votak otthun, bemdnt a hazukba, es 
tanacskoztak, hogy mitivok Idgyenek. A kapita* aszonta: hogy 
minddnki, a ki Idugrik azt kajatsa (kialtsa) „hopp, itt vagyokl* 
L^ugrott az isb, de biz annak nem vot ideje megmondanyi a 
mit a kapitannya parancsot mer a kiral leginyfija kargyaval ligy 
a tarkojdn suhintotta, hogy feje oda gurult a szurdikba. Erre 
osztan 6, a kiral leginyfija kajatotta, hogy: .hopp, itt vagyok". 
GyQtt a masodik, ennek is levagta a fejit s m6gi aszonta : nhopp 
itt vagyok". Ma mind a tiz^n^gy zsivannak a fejit levagta a 

*) Egy kanisz mesaii. ^ **) Egy forr^Qak a neve, mely Esxtergom d^lnyugati 
oldalAn § hegyek kSzdtt ered. 



NEPMESEK. 233 

kiralnak leginyfija, akkor gyQtt osztan a kapitany. De a kapitany 
nyaka kdrii csavarta megh^t felesiginek a kend&jit, a ki fotar- 
totta a csapast, s nem engedte a fejit l^vagni. Anaak a nyakan 
is megprobata erejit a kiral leginy-fija, de a kapitany feje nem 
es^tt le, hanem csak a tobbi tizen^gy megh&t zsiva meiie fektitt 
szip bikessiggS, halottan a kapitany. Legalabb azt tartotta a 
kiraj leginyfija. De a kapitany ut tett mint a bika, mintha agyon 
l^tt vona titti, pedig hat kutyabaja s6 v6t annak. A kiralfi most 
£gy szobdba hurczota 6gy rakasba a zsivanyokat s rijuk zarta 
az ajtot. Annya osztan vacsorat foz5tt s miutan dttek vona 
IdfekQttek. 

MIkorra mdgvirratt latta a kiralfi, hogy 6gy nagjr varba 
vannak, a m^Uiknek nagyon sok szip szobaja van. O mind 
bezarta s a kucsokat annyinak, a kiral felesiginek atta, hogy 
gongyat visSje, o pedig kimdnt vadasznyi. De a kiral felestge, 
mind afele vaszoncseled, kivancsi vot megtunni, mi va* a sok 
szobakba es benyitogatott minddnikbe, miglen azon szobah6 nem 
gytitt, a hoi a zsivanyok fektittek. De maj a hideg lotte ki, 
mikor latta a vir6s f5det; de meg jobban megijjedt a kapitanytu, 
a ki kinySmessen setat a szobaba es pipazott. Hama bezarta az 
ajtot es futott a szobajaba. A fija ma ott varta s ^gy fene nagy 
meghllt medvet tartott a markiba s mikor belipett aszonta a 
kiraj felesiginek: „No most, kend id6s anyam, jo tdszi ha Ski- 
sziti vacsorara ezt a t^past". Es lil lett. 

Masnap a kiralyfiu 5ssze-vissza koborgott a varba s 6gy 
kifele vezeto utat talat. Erre fordut hat s m6nt-m^nd^get a 
mdddig 6gy Gvegvarho nem irt. Okliv^ mdgzbrgette a kapiit s 
bekajatott hogy nyissak ki. De az orids, a kie a var vot, igy 
kajatott onnan belQrfi: 

nismeliek ma; csak ne kotroggyatok, maj m^gtanitlak en 
bennet^kit. Zsivany embdrikkS sdmmi dogom." 

«Nem vagyok en s6 zsivany, s6 tolvaj, en kiralfi vagyok 
s a zsivanyokat mar egy rakasra otem. De mos nyizsd mdg 
a kaput, mer beverem s akkor szomoru I6sz a fejednek a 
fotamadasa." 

Ezt mondvan, virt meg ^gy darabig, de a kapu csak nem 
akart megnyit6dnyi. N6ki veti hat vallat s a kapu Skezd rdcsdgni- 
ropogni. Erre jajgatt^ kiszalad az orias es igy szol a fiuho : 
«Latom hogy derik ficzko vagy ! Arra nincsen szQksig hogy ezt 
a kaput bed5ndzsd, mer mdgnyitom magam is. L6gy^n szent 
kozttink a bike es baraccsag." Es az naptu fogvast Sjart a kiral 
leginyfija az ori^sho, anndl is inkabb, mer annak egy tQnder szip 
janya vot* 



234 NEPMESEK. 

De a kiralfi annya ^mdnt a szobaba es beszit a rablo 
kapitannyli, a ki aszonta n^ki, hogy felesigii v6szi. Kapott rajta 
az asszony s m^gmondta a rablo kapitannak, hogy mikor a fija 
fdrbnnyi fog, gyQjjon akkor, vigye S a szabjat es fijabu m^gin csak 
satnya k5l5k lesz. LJl Idtt. A kiraly leginyfija ftirdott s addiglan 
szegre akasztotta szabjajat; a mint ezt a rablokapiran latta, oda 
rugaszkodott s atkototte d^r^kat vele. Sz5mye Sbusut ezdn a 
ffirdo kiralfi s terden ava kirte a kapitant kdgySmezne iletinek. 
De ez csak ^gy fokkal vot jobb az 5rd5gne. Kifeszdgette a fiju 
ket sz^mit, markaba nyomta s r5hoggS monda : nvidd a kezedbe, 
hiszen igy is latsz**. Busan zsebre gyugta a vak kiralii a ket 
sz^mit s tapogatodzzi mdnt az Qvegvarba orias barattyaho, 
kinek riva epanaszota bajat. Az orias elobb nagyon sajnata a 
sz^giny kiralfit, osztan pedig kirdezte itt-i van a ket szdme. Erre 
a kiralfi eloszedte a kcC szemit a zsebibii s odatta az oriasnak, 
ez pediglen (^gy egiszen sotit kamraba zarta a kiralfiut, a ket 
sz^met pedig mdgmosta szipen a piszoktu s ujra forakta a 
kiralfi kepire. Igy tartotta itet harom ei^isz napig a s5tit szobaba, 
osztan vilagossabba s megf vilagossabba t^tte, mig a kiralfi lassa* 
a vilagho szokott. „A sz^mem m^gvona ma, de a kardom am 
meg ott van a bitangna/ ^Ne fi'jj baratom. eztet is visszasz^rzem l** 
monda az orias s eloszolita leg^so szogajat, a majmot, s aszonta 
ndki : ^Mondd mdg a rokanak meg a mokusnak, hogy mennye- 
nek veled s menten ehozzatok ennek a fijunak a szabiajat!** El- 
indut a harom szoga szipen ^gymas hatan. Legfolii ut a majom. 
Mikor oda gyQttek az ablak ala, nagyot ugrott a majom a mokus 
es a roka hatarQ s odakapaszkodott az ablak-ramaba. Osztan 
bemdnt a szobaba s csendessen kilopta a szobabu a kardot, 
magara kbtotte es Icugroit a mokusra es a rokara. Nagy para- 
dev^ liptek osztan uruk. az orias ele, a ki odatta a szablat a 
kiralfiunak, ki felk5tven azt, Sment oda a hun a rablok laktak, 
s ippen abba a szobaba, a hun a rablokapitany a kiraj felesigivS 
egy nyoszolaba hat. Berugta az ajtot s m^gat a szoba kello 
kbzepibe. «No most, az irgalmat! gyere te kotnyi vald gezengiiz, 
ki nyomorikka tette s meg az annyamm^ is hasz! Kone szabla, 
ugy-i? Ki a gybpre, hagy mutassam m6g, ki az ur a hazba !" 
Fblibrett erre a iarmara a zsivany es kardja utan nizdtt, de maj 
a guta dtotte meg. mikor ott latta a kiraj leginyfija kezibe. 6 is 
terden ava kunyorat a kiralfiho ilerirt es a fijii mfigkegySmezdtt 
n^ki, de cserebe 6 is kifesz^gettc a ket szemit s a markaba 
nyomta. A zsiva pediglen a mint mdnt-mdnddget a ft mellctt 
egy meredak garadics szilire irt, azon Idguriit s ott osztan €pd- 
rogott gonosz lelke a pokdba, a ki ojjan akar a kalamaris. Az 
anynyat pedig a kiral leginyfija a zsivanyokho zarta addig, mig 



TAJS7.0K, 



235 



minden husukat m^g nem dnne es nem sirna tele kbnnyeivS a 
melleje rakott puttonyt. Osztan a kiral leginyfija ^m^nt az orids 
barattyaho s aszonta n^ki : nBaratom, t6 ma oly sok jot m6g- 
cselek^dte velem, t^dd m^g hat ezt is a mit tilled kirek. Add 
nekdm lanyodat felesigu". Szornyen szaporan beszit a kiral 
leginyfija, hogy mine hamarabb tul l^gy^n a javan. Az orias 
pedig ebbe beleegyez^tt s odaadta a lanyat a kiralfiunak. S a 
dolog vige all^tt, hogy hetedhet orszagra szolo lakoddmat csaptak 
s osztan boldogu itek s inek meg manapsag is ha m^g nem h&tak. 

(Esztergom.) 

HOLLADY Jen5. 



TdjsBok. 

Udvarhelymegyeiek. 

Biki : bitang, zabgyermek. 

bingio es bingyio : bingo, 
(Erdovideken : bingo. P. Egdr- 
bingo, kecskerago, A szeret5m 
ferrejaro. (Tanczszo) 

borzone : bssze-visszakuszalt 
kender, kenderalj; Erdovideken: 
berzdne. P. Ugy all a hajad, 
mind a b^rzene. 

csamporodoit : megreszege- 
dett. 

csib-mdg fog meg legcny: 
eros 1. 

dohos : nehez szagu : dollott 
a legoj (viztarto edeny); Hsze- 
ken: dolhott (mondjak etel 
ncmiSre is, p. dolhott a kasa.) 

duvatlan: mertektelen. 

duvaszki: teli orso (ebbol: 
duvaszd ki. Ma mar ritkan 
hasznaljak.) 

durga: vastag gyapju lepedo* 

ecsompecs: csipkebogyo. 
Erdv. : szaragogya es segvakaro. 

e z : ferjem v. uram h. (Midon 
a szekelyasszony ferjerol beszel, 
csak riikan mondja: hogy „az 
en uram igy meg ugy", hanem 
„ez a napokba be vala a 
vdrosba*.) 



ecci-macci : egyszer-masszor. 
(Olahfalu kornyeken.) 

iiok: kis szenacsomo, mit 
egy villaval majdnem f5l lehet 
venni. Erdv.: villalat. 

fQtyo es fOtyu: i. bot; 2. 
fanyelu bicska. 

gdrgelicze, gorgolicze : po- 
loska. 

g5rozd5n futo Mariska : 
(macska trefdsan). 

gorzs V. giizs: cserebogar, 
Szombatfalvan (Udvarhely mel- 
leit): gazso-nak is mondjak. 
Erdv. giizs: osszetekert nyirfa, 
a melyet a rudszarnybeli szeg 
elebe tesznek, s ezenkivOl ker* 
teknel ket karo osszefogasara 
is hasznalnak. 

Ugy mdg vagyok keserddve. 
Mind a nyirguzs tekere'dve. 

^Tanczsz6). 

habarcsi es habari : sebesen 
beszelo. 

hetevete : altalag v. altalveto. 
(Atalag: kis hordo. Csik) 

heregan : az olyan ember, ki ha 
valakivel talalkozik, mar nem 
allja meg, hogy ki ne csufolja, 
vagy csufolodva meg ne szolitsa. 



236 



tajsz6k. 



hadezas : larmazas. Ne hadez- 
zatok ! 

hokblni : a marhat vissza- 
hatraltatni. Erdv. is e szot 
hasznaljak. A hokolest altala- 
ban csak az 5krokre hasznaljak. 
mig a lovakat mindig a nemet 
^czuruk'-kal hatraltatjak. Hok 
mdg nye ! czuruk vissza I 

hathazi : a ki soha sem Ql 
otthon, mindig kering. — Hsze- 
ken csaladnev. 

iczki-viczki: magaveto,kevely. 

iszkabini : valamit ossze- 
csinalni. Erdv.: ^szkabalni. 

kukkra dobni: folfele haji- 
tani a k5vet. Erdv. : kopora 
hanyittani. 

kerepli : czik-czakos, rendesen 
zbld vagy veres sinor a vizit- 
ken. 

kartyuj : dgyetlen. 

ktilO: i.harkaly; 2.csengettyfl. 

kamporodni es kanforodni : 
megromlani, megsavanyodni. 

kecskeffl: vadszekfti, 

kakasvirag: a zaszpa osszel 
kinovo viraga. 

IQkkenni: felmaszni a hegyre^ 
belQkkent: i. bealHt; 2. bevet. 

IQtyO : pdlinka (trefasan). 
Erdv.: Itttyo; szinten trefasan, 

marisko bogar : het potty5s 
bode. 

mazsar : mozsar. 

miczigo: a fQzfa viraga; 
Erdv. : pimpo. 

nagy ftibingo : nadragulya. 
Erdv. : bolon bingo. 



osso : orso. Erdv. : orso. 

onazni: megonozni a felenk 
gyermeket, onat 5nteni. (Rokon- 
hangzasu ezzel : onozni : nagyi- 
tani. Erdv.) 

p^czan : a t5r5kbuza levele, 

poszogtato (trefasan) : pa- 
szuly ; Erdv.: fuszujka, Hszeken 
faszujka. 

puszt: toUatlan verebfiu. 

pukkanto: a csodafa bimboja. 

pimpo : penesz ; Erdv. : a 
fUzfa viraga. 

puszar: rest. 

pirike : csirke ; mint meg- 
szolitdst Erdovideken (p. pirike 
kil) mondjak a pipenek. 

pizz ki I : hess ki ! (major- 
sagnak.) 

rez: magas fensik; egy 
hegyet is hivnak igy.^ 
Jaj de magas a Rdzteto. 
Ott epresz dgy hQ szereto. 

(Ne'pd.) 

rokagomba: sarga v. eti 
varganya. 

renyekedo : buslakodo, siran- 
kozo, mindig a j5votol fel. 

rozsnok esrozsnyok: szedit5 
vadocz. 

soUo: sarlo; Hszeken is ugy, 
de mar Erdovideken : sorro. 

sikolando : csiszonka. 

tatogato: oroszlanyszaj. 

tangyo, tongyo, targyak : 
Ogyetlen, rendetlen, a kin 
5ssze- vissza dll az 5ltozet. 

Brneder Elek. 



Marosmegyeiek. 

Durga: hamvas, ponyva (^surgye^-bol keszQl). 

f i n t o r o s kalap : g5rb^n varrott. 

gurgolyo: hengeralaku szalmafonalra mondtak. 



ikersz6k. 



237 



k a d 6 c b a stltik a csirket : kirantva, rantalekba. 
rasuvad: rahajlik az egyik szalmafonac a masikra. 
megtorhul a czerna; ha elfoszlik, elmallik varrds k5zben. 

(Korispatak.) 

Stetina Ilona. 
Ikerszok. 
C s 6 1 1 i k - b o 1 1 i k : sztinet- 



lentil faradozik valamely dolog- 
ban, hogy az eredmenyes legyen, 
vagy a mar eloregedettekre 
mondjak, hogy meg cs5tlik- 
botlikp s olykor-olykor a 
labatlankod6kra avagy 
batrambskodokra is al- 
kalmazzak. 

csell5g-b el log. Dug. 
Peldb. 

csellog-csavarog. 

csel-csapi, leha szeme- 
lyekre. 

csorog-csoporog a haz 
ha rossz a teto, avagy : ha nem 
csordul, csoppen innen is onnan 
is egy kis haszon. 

csirren-csorren. 

csSrog-cserog: vagy 
cserog-csorog a szarka. 

engedi-bengedi: gyer- 
mekjatekban. 

fur- fa rag a folyton bar- 
kacsolora, mindig munkaban 
levore mondjak. 

genye-gunya: nyegle, 
nyavigas emberre mondjak. 

gye-gyulka: olyan kis 
gyenge alkotasii szemelyek 
jellemzesere. 

geze-micze: piszkos, mi- 



szit- maszat bizonytalan 
folyadek vagy ibrmelek. 

hebe-hurgya, felhaz- 
h e j j e s : rendetlen viseletQ. 

hecsen-pecs: zavart be- 
szed. 

h6gyke-b6gy ke Dug. 
Peldb. 

i cs og- picsog: mindig sir, 
konnyen eltorik nalla a mecs. 

igy orog-vigyorog: vagy 
kell, vagy nem, folyton nevet. 

i j a - f i a ; mindenesttil i j a s- 
tiil- fiastul megjelentek. 

lity og - fily og: csak ugy 
bizonytalansagban es nem eleg- 
ge biztonsagban levo szeme- 
lyekre, tovabba rosszul alio 
ruhara — alkalmazzak. 

sivodik-rivodik: si-ri: 
azonban a sivodas-rivodas 
sinlodes, nyavajgas ertelmii 
szo; addig sivodptt-rivodott 
biz ott szegen, hogy osztdn 
moghalt." 

retye-ruiya: az egesz 
pereputty, a hazi nepseg az 
apro-csoprovel egyQit. 

terOl-fordul: gyorsan, 
Ogyesen jar. 
tod-fod, t6dit-16dit. 



(Sieged.): 

KovACs Janos. 

Gyermekjat^kok. 

I. Fiirgettyfizes. Ez inkabb szobai jatek. Egy ujj 
hosszusagnyi facska kbzepen kilyukasztatik. s bele kis spirgat 
huzvan, ketfele huzassal a facskat forgatjdk. 



338 GYERMEKJATEKOK. INGERKEDO VERSEK. 

2. C s i g a z a s. Ez tavaszi mulatsag. Egy 3 ujj magassagu 
esztergalyozott facskat, kis ostorkaval csapdosva, k5rben tanczol- 
tatnak a gyerekek. 

3. Kanyargatas. Ez ncm egyebb, mint a jegen valo 
korcsolyazas, sikankoz^s, csuszkalas. 

4. F a j a n k 6. Keszitenek ket kis facskat ; az egyiket kifurvan 
egyik vegen, a masik beleillesztetik, azutan asztalra vagy loczdra 
helyezik. s ott mozgo illapotba jon. 

5. Pergettyuzes. Egy fel dio hejat nriadzaggal at kbtven 
k5zepre kis facskat dugnak es ezen fiicskat a djohej elvagott 
reszen az ujjakkal billegtetven, forgo Qtesek hallatszanak. 

6. B u g 6 z a s. Egy diot ket oldalt s egy vegen kifurvan, 
s belet kitakaritvan, az oldal-lyukakban egy fdcskat illesztenek 
be, melynek kbzeperol egy madzag bocsajtatik ki, also reszere 
pedig teher alKalmaztatik ; huzas altal a facskat forgasba hozvin, 
ez iltal zugo hang szarmazik. 

(Hijdu-Hadh^.) 

PoRCSALMi Soma. 
iDgerkedo versek. 

(Gyermekek midon jatek kozben egymasra megharagusznak, 
egymas keresztnevet kdvetkezo ingerkedo versekkel csufoljak .) 

Gy5rgyot: Gy urka gyurja G e r g e 1 y t : Gerge, Gerge 
Mate lapogassa. A pipeknek verbe! 

vagy : Gyurka, Gyurka, Lukacsot: Ecsem bees em 

Kinyult a hurka, bak Lukacs 

kilencz kutya hujza, Ketten vetttink egy bikat. 

Az 6s elig birja. Neked aggyuk a likat. 

Ferenczet: Feri, Feri ferre B en e dek et : Benedek 

Ha utanad eredek, 

, . /. ,. Minnyatt beled meredek. 

A kutyakot megnyergeh. ^ . ^^^ ^ 

vagy: U, esztendo, hkas kendo. ^ j ^^^^^^ ^ ^^^^^^ ^j^^, 

Ke, fel Ferko, eg az erdo: g^^^^ ^j„j ^ jg^^ 

Janost: Jancsi, Jancsi bakacsi Gazdag, mind a mazdag. 

Fara hagott, Edes apad el-e meg? 

Faggyat ragott A fogait rad-e, rad-e, rad-e 
Disznyo szarval hizott. vicsorgassa meg? 

(Cslk-Szcntkirily.) 

T. Nagy Imre, 
Csaladnevek. 

Batai, Bencze, Benedek, Berenyi, Bese, B6dai, Bognar, 
Boros, Borda, Bonynyai, Bus, Bujer, Buzas, Csurgai, D^br^c^nyi, 
Farkas, Gyenei, Gyori, Hencz, Katona, Kis, Koczka, Kocsis, 



CSALADNEVEK. GOnYNEVEK. HELYNEVEK. .239 

Komjati, i Kosa, Kovacs, Kormendi, K6r6si, Horvat, Laszlo, 
Marosi^ Nagy, Nemes, Nemet, Ormandi, Ozsvat. Pap, Riba, 
Somogyi, Solya, Szabo, Szarvas, Szekeres, Szocsenyi, Szor5s. 
Tandori, Tavaszi, Tot- Torgyek. Tupi, Okos, Zsebe^ Vagi, 
Varga, Veroczei, Veg. 

(K5lesd, Tolnaincgyiben.) 

B6nis Kakoly. 
Gunynevek. 
I. 
Bad]. Baka, Csibe Imre. Csuta. Dina (fiatal koraban, ha jo 
kedvu volt, e szot mondogatta). Hop Sandor. Hosszi Joska. 
Kakics. Keszeg Andras. *Korpa Gergely (egyszer korpaban lilt). 
Pak Babi. (Ennek az apja, mtdon rosz tehenet adott el, Pak 
Matyasnak hazudta magat). Pipe (a csibet pipenek hivta). Premus. 
POspok (nagy feju ember). Ropka Rozi. Szilvasi. Vak Miska. 

(Dunaszentpdl Szigetk5zbeD, Gyoraiegyc.) 

ZlBRINYI GyULA. 

2. 

Apjok, bedzsa, bornyu, bus, bonapart, boglyos, bangyi, 
berki, balog, bogar, biginyes, bialos, bolha, barat, bar6, bago, 
bobas, bander, bojsza, btiszke, bakongyi, bernat, csuszka, csam- 
csilla, csonka, csire, csipkes, csepego, csikos, csira, csipi, dorko, 
deme. doszko. danyi, dandar, dobrosi, dozsa, fagyos, fuvo, 
g5mb5lyu, gyongyi, geczi, gyebo, gor, gubi, gunar, gyurcsu, 
gytiker, hernyo, herodes, hangyas, kost5k. kajla, kandabuk, 
kurazs, keskeny, kikirics, kacziir, kapitany, kiiri, kuhoi, [kollega, 
kacsa, kogyi, kecskes, kodus, klari, kolari, kesely, kuko, kucsar, 
keresztuti, lovas, masinas, morgo, madarasz, maczko, marczi, 
matyi, minorita, medve, menge, nelo, nyiszi, nekopogj, peczek» 
puskas, paloczi, poli* paczalos, palko, peke, ragyas, rosz, rebeka, 
rubi, roka, szel, szutyi, szildnk, szalmazsak, suriguri, sQto, sos, 
santa, seres, szoke, tapoda, tata, tut 6, tarka, timar, tipan, tuksus. 
tuti, flrge, vicze, virad, varga, veres, vivi, viselt, zsamiska, zsan- 
dar, zsiga, zsido. 

(Noszvaj, Borsod-mcgye.) 

Gallasy Gyulanb. 
HelyDOvek. 

Udvarhelymegyei kozsegek hatardiiloinek nevei. 

Oczfal va. 
Tokes fodOloben : Tokes. Malom Keth - BtSk alja fodQlo- 
ben : Lok. Loklab. Kerek fold. BUk alya. BQdos kut- — Hej jaszo 
fodfiloben: Hejjaszo. BUkfeje. Biik. Hoszszu erdo. — Csipkes 
fodtiloben: Csipkes. Fejto. Kuvar. — Istvand allya fodtiloben: 
GyepCl alya. Istvand alya. Szollo vapaja. Hargas. — Koves oldal 
fodiiloben: Alard erdeje. Oltovanyos. 



24o HBLYNEVEK. NEPDALOK. 

Bikafal va. 

Kut loka fodtlloben : Sarpallo. Gatszeg. Kut loka. Fast5lo. - 
Csicser alja fodQloben: Oltovinyos. Czibredfalvi oldal. — Rez 
allya fodtilSben: Rez allya. BQd5s kiit. Sikoland6. Retello. - 
Cserhit foddloben : Patak mejeke. Temeto allya. Sarkazo. 
Mihalyfalvi oldal. Cserehit. Bonta mejjeke. Hattsik. Bonta oldal. 
Also ret fodGloben : Mihalyfalva. Malomret. Falun aloUi lok 
Mocsar. Falu allya. Kis ret. -- Nyir bercze fodQloben: Hosszu 
lok. Nyires or. Szakadozas. Heaszo oldal. Sas mejjeke. Czibred- 
falvi heaszo. Fejedelem. To pataka melietti lok. Paal Arpad. 

2. 

U t c z a k : Hajnal utcza, Zsambek utcza, Oreg utcza, 
B^lac, Vasar utcza, Ujj utcza (ebben a Racz temeto. regi temeto 
hely). 

F o 1 y 6 k : Sarviz, Sio. 

D Q 1 o k : Laposret, Sarrettye, Hoszszusziget, Sotetsarok, 
Bodzas, Men^s ako higy, Csucsas h6^, Diosvogy, Aranyos, 
Temeto h^gy, Szabatonyi hatarra dtilo, Erre dflio, Harcz h6gy, 
Ormandi vogy. Tokert, Orvoskut vogy, Porgyes, Tormasi 
hatarra dOio, Z5nge hegy, £bedlat6hegy» Itato hegy, Rokalikas. 

Szolohelyek: Reka, Szckszardi uti, Taliga uti, Revogy, 
Oregh^gy, Buhin. 

(Kdlesd, Tolnamegydben.) 

Bonis Karoly. 

N^pdalok. 

I. 

Mos fodik a vasarheji templomot, 

Jaj ba szep5n huzzak a nagy harangot; 

De meg sz^bben verik azt a rezdobot, 

Kire rozstfm -oled ^maserozok. 

Zs6ndejdzik a sz^b^ni kaszarnyat 

Oda viszik a legennek a jovat: 

Ott es r6zsam en Idszek a leg^so, 

— Jaj be hosszu ez a harom esztendo ! •— 

(Maro8sz6k.) 

BaLASSY DJNES. 

2. 

Kerek erdo, de gyopos az ajja, 
Nyalka b^tyar heveresz alatta. 
Ter5gcttye bfl' irhas subajjat, 
Oda v^rja a kedves ruzsajjat. 

(Halat.) 

Peter Denes. 



^jjelenik M A G YA R szerkesztO 

""Zt" N Y E LV R "'"' '"™' 



laruJommal. SZARVAS GABOR. "'^ "• 



IX. kotet. 1880. JUNIUS 15. VL fii^et 



MEGINT A SZUNET^ELZESROL. 

Az egyszeruscgbol mindinkabb kibontakozo s magat 
maskeppen — mint : „de ha tekintem, hogy ..." „es ha..." 
„es mivel..." „mert bdr..." ^inert mikcnt..." ^Szerkesz- 
tette: N. N." — kifejezni nem tudo korunknak a helyes 
sziinetjelzesre sokszorosan sziiksege van. 

Mai napsag a kifejezesbeh' tomotts^g es ero mar oda 
van, s bizonyos mesterkellseg, vontatottsag vagy betegseg 
szallotta meg a tollakat. Mai napsdg annyit kommatizalunk 
s ugy kiszelesitjuk mellekmondaiainkkal a meg azon feliil 
is gyakran osszebonyolitott mondatszerkezetet, hogy sok- 
szor neh^z az ertelmct ellesni. Mind ennek oka elso 
sorban az lij kor tobbfele iranyzott muveltsdg^ben kere- 
sendo, mely a tdrgyak rengetege miatt mar nem kcpes 
magat ol}^ egyszeruen s a mellett 6rthetoen kifejezni, mint 
az 6 kor: masodik sorban a remekmflvek helyes tanitasa- 
nak es tanulmdnyozdsanak hianyaban keresheto, ennelfogva 
az iskolaban es eletben. 

Semmi sem arulja annyira el az avatatlansagot, mint 
eppen a sziinetjelzes helytelensege; nelkiile stilusrol nem 
is beszelhetni. Mas, nagyobb nemzeteknel e tekintetben 
meglehetos egyontetuseg, mig nalunk zavar, s ebbol folyo- 
lag kovetkezetlenseg uralkodik. 

Van olyan, ki ligy vel segiteni a bajon, ha valamely 
hozzaerto dolgozatat a nagj' koionsig szdmara kiadna; de, 
mindaddig, mig az elmelet a gyakorlati eletet jobban at 
nem hatja ; mig a nemzet tobbs^ge mondattant nem tud : 
hiaba a kozonsegnek a schema. Aztan — mondjdk sokan — 
nem is schemdba szedheto valami az a sziinetjelzes! Kozbc 

16 



M. NYELVOR. U. 



242 SZANTO KAROLV. 

szol az iro czfilja 6s felfogdsa; az^rt a sziinetjelzdsben 
teljes egyformasdg soha sem johet letre. Van valami igazok. 
Es, ha cz^ljok €s .a szabatossag csakugyan el volna 6rve, 
nem vethetnenk s*emukre semmit; de mindaddig, mig ezt 
nem tapasztaljuk, k^nytelenek vagyunk hangoztatni: mon- 
dattant, mondattant 6s mondattant! Ha aztdn egykor nem 
kcU ezt magunknak es mdsoknak kialtanunk: eljon a helyes 
sziinetjelz^s orszdga, melyben a vesszo 6s nyugvojel tobbe 
nem lesznek mesgy6sek. De ez is csak a jovoben jon el. 

AUitjak, hogy a\ irdsjegjrek is jelek alkotdi a s:{unet- 
jelek megdllapitdsdndl nemcsak a bested iiuleteinek (mon- 
datok es mondatres\ek) folismerisibol indultak kiy hanent 
egjs\ersmind arra a kbnnyen es^repcheto jelensigre , is 
tekintettel lehettek, hogy a bes:{ednek valosdgos dallama 
vatiy s e dallamban minji hanghulldm (ha tetszik litem) 
ire:{het6y mint a hdny a bes\edbeli i\uietek s\dma (Ny. 
VIII:399). 

Igaz hogy az interpunctio ke:{detben egis\en a hallhato 
bes\6de7i aiapult, s nem kivdnt egyebet, mint hogy a 
beszedbeli nyugvohelyeket a szem rcszere kiczovekelje. 
Tudjuk, hogy most is a mondatok hangsiilyozdsat es 
a szobeli eloadasnak vele jdro sziineteit is jelolik; de leg- 
fobb szolgalatuk a tagok syntaktikai viszonyanak szemlel- 
tetese az ertelem es szem elott. Nem is idoznem itten 
tovabb, ha valamit elegge hangsiilyoztak volna. Ez a valami 
pedig: a beszedbeli s\unet a mondat tagok logikai hatdrdval 
nem taldlko:{ik mindig. A szobeli eloadasnak kisebb reszei 
is a hangnak tovabb vagy rovidebb ideig tario megalla- 
saval vannak jelezve. A hang termeszete, az indulat heve 
olyan nyugvohelyekkel jdrnak s olyanokat kivannak, melyek 
nem .alapulnak a mondattagok es mondatok syntaktikai 
viszonyan. Aztan ki tudnd az irasnal kozvetetlenebb, elen- 
kebb, jellemzobb 6s sokkal tobb arnyekoldst biro 61osz6beli 
eloaddst tok61etesen visszaadni az anyagiabb irassal? 
Az 616sz6beli eloadasban a k6z5ns6ges szlineteken kiviil 
olyanokat is lehet, sot igen gyakran kell is alkalmazni, a 
melyekre nincsenek irasjegyeink, hanem csakis hangjegycink 
es czek sem t6k61etesek. Mert a mondat hangjanak jegyei, 
a kerdo es felkialto jel, cz61unkra elegsegesek e? A ki nem 
tiintetheto szuneteket az irasban nem jeloljiik meg, is igy 




MEG INT A SZOnETJELZESROL. 243 

//; dtaldban t%s:{tdn grammatikai ^ is nem 

crmes:{etu, S ezt nem szabad feledniink. Alabb 

hogy mi kovctkezik belole. Legyen azonban a 

' barmilyen termeszetu is: megkivanhatjuk lole, 

• ngmenetet bizonyos tempohoz merje azaz a 

-N/cfolyasat gdtolja; de legfokep, hogy az irasban 

J bclcje kapaszkodhassek. A rhetorikai sziinetek- 

•rssorok vcge es a kozepmetszet (sot az egyes 

•.i4c is) kinalkozik nyugvohclyiil. PI. 

Ha^ddnak renduletlenul 
Ligy hive^ oh magj^ar! 

Btiddn, a b6s{ kirdly elotty 
Megdllnak \ :{ordonan. 

most vegyiik az elso id^zetet. Latjuk mindjdrt, 
luletleniil utan rhetorikai sziinet van, mig syn- 
.lem lehet; a masodikban ;,el6tt, megdllnak** utdn 
iicm. 
nem hallgathatom el, hogy a mdsodik idezetet 
vonyvbol nezem. Ketto az idezetet igy irja: 
iiudan a bosz kiraly elott 

Megdllnak zordonan. Szerintem ez igy helyesebb is. 

ott beszedben sokszor annyi jelt taldlunk, hogy tanit- 

mkat, midon a mondatok kikeresese vegett verset 

-znek, zavarba hozzdk. A kotott hes\edben is tdbbet 

lie adni a grammatikai satinet jel:{is7^e. 

Azt hiszem, hogy kimutattam a rhetorikai sziinetekbol 

' kiindulds helyielenseget. Ez kdros volna 6s annyi 

•It lemondani arrol, hogy valakit a mondattanra tokele- 

on megtanithassunk. Egy szo mint szaz : a\ irdsjelek 

{res has\ndlata a mondattan ertesen alapul; is csak iigy 

Ihatuuk e tekintetben megkd\elU6 egyontettisigre^ ha a 

rammatikai is logikai siunetjel^ist kovetjuk. 

Taldn olvasoim uniatdsara a legkisebb szunetet jclolo 
esszonel legtovabb maradok. Tudhatni, hogy mi okboL 

Igaz az alliids, hogy a birtokos jelzo ertelmezojenek 
nem csak elotte, hanem utana is van szunet; de nem igai^ 
hogy nem csak a\ egyfajtaju, hanem soks:{or a mdsfajtdju 
(ha csak a mondatba szott megszolitdst es felkidltast nem 
vesszuk azoknak) mondatvisiek k6\t is tartunk s\unetet^ 



IC' 



244 SZANTO KAROLY. 

hova e szerint szinten vonds teendo. Vegyiik elfi a mdr 
ismeretes peldat. j^Zrinyinek^ a koltoneky munkdtj kev6s. •." 
Ez dllitds ertelmeben munkdi es keves kSzott is sziine- 
teliink addig, hogy azt vondssal jelolhetjiik. Ldssuk meg az 
ilyen mondatot is : ... e:{ty egy erre vdlas^tott bi:{ottsdg 

megbirdhd Napndl is vilagosabb, hogy ,munkdi' alany 

es jkeves ember* kiegeszfto k6z6, mely az dllitmdnnyal 
szorosan egybefligg, nem johet vesszo; ez dll az e\t es 
megbirdlnd-ra nezve is. En nem teszem ; ^n, nem teszem. 
Megengedem, hogy e kfit p^lddban az ertelem mds; de azt 
is megvallom, hogy ehhez hasonloan interpungdlt mon- 
datra nem eml6kezem, nem is taldltam, bdr kerestem. 
Nezziik azonban kozelebbrol a dolgot. A mdsodik mondat- 
ban az en utdn levo vesszo nem az dUitmdnyt valasztja el 
tole, hanem tulajdonkcppen k6t mondatot, t. i. mit gondol- 
tok rolam? hogy 6n megteszem? nem teszem. Igy fogtam 
fel. Az 6n-ly ha ki akarjuk emelni, dolt betuvel nyomatjuk; 
vagy, ha az in csoddlkozdsdt, megiitkoz^s^t akarjuk jelolni, 
tegyiink utdna k^rdo- vagy felkialto jelt. Ily jeleket az en 
utdn gyakran taldltam. 

Mennyi akaddlyt vet a sok vesszo, csak az tudhatja, 
ki mondattant tanit. Hogyan 6rhetni sikert el, ha a Zrinyi- 
fele mondatban m^g munkdi utdn is vesszot tesziink? Ez 
a sok vesszozes a legiijabb ido sziilemenye. Ez hozta letre 
az ilyen mondatokat : Menyass:{ony csokoldsa a\ eskiivo 
utdn minden lakodalmi vendegektol^ rigi angol s:{okdSj mely 
Amerikdba is dtntetett. Valamely regibb ironk bizonyosan 
igy fejezte volna ki az idezett mondatot : Amerikdba is 
dtvitt rigi angol s^okds eskiivo utdn a menyass:{ony csoko- 
ldsa minden lakodalmi vendigektSL Ki irt egeszsegesebben, 
az 6 kor vagy az uj kor embere? Ez utobbi ezen mondat- 
ban is, hoi e II jel van, sziinetet erezne: a tandr leg- 
nagyobb lelki vigas\taldsa || a s\orgalmas tanitvdnyok 
s\ellemi elohaladdsdbol ered. Pedig a || jelnel nem lehet 
sziinetjeleles, mert a nagyobb terjedelmu egyszerii bovitett 
mondatokban, mikor beszelllink, az alany es mondomdny kozt, 
vagy a megforditott szorendnel fogva elore helyezett valamely 
mondattag es az ige kozt rendesen kis sziinet van, melyet 
irdsban nem szabad megjelolniink. Mindez csak azert van fgy, 
hogy a beszedbeli sziinet az ^rtelmivel nem esik mindig ossze. 



MEGINT A SZUNETJKLZKSROL. 245 

A Nyelvor f. evi 171. lapjdn egy mondat igy van 
kijavitva : Siegeny es ga:{dag (y. boldog boldogtalan)^ vallds 
es tdrsadalmi dllds kulombsige nelkul verseny^iett^ hog/.... 
A zarojelben levo boldog boldogtalan nem egymasra 
viszonyulok, hanem egymds mellettiek, tehat kozejok 
vesszo kell. Mit keres azonban a zarojel utan -a vesszo? 
Azert van oda teve, hogy a szegeny es boldog alanyt 
abban a szornymondatban a vallds- 6s tdrsadalmi dllds 
jclzojenek ne lehessen venni? A torekvfis helyes; de mas- 
k^ppen, meg pedig helyes uton kell elerni a cz^lt. 6n a 
kerdeses mondatot igy irtam volna : S^eginy is ga\dag 
verseny\ett vallds is tdrsadalmi dllds killombsige nilkuly 
hogy. . . . 

Ritka ember, sot ritka fro ^;f, a ki a s^wietjel^issel 
(interpunctio) egis\en tis\tdban volna, s a\t irataihan kello 
pontossdg' is dntudatossdggal alkalmaind (Ny. VlllrSgy). 
Ebben a mondatban a volna utdn, mintHogy a vele v^g- 
z6d6 mondatnak eppen az az alanya, a mi a kovetkezo 
mondat^, vesszo nem kell. Hogy-hogy? Elmondom. A\ s-sel 
kapcsolt dss\etett mondatokndl — ha dss^e vannak vonva, 
t. i. ko\dSy a mdsodik mondatban nem ismitelt alanyuk 
van — a vess\6 elmarad. PL „V6r6smariy mindig neki irt 
s majd mindig hozza szallott, ha Pestre rdndult". Ha 
azonban hidnyzik az is, csak vesszo kell, mely kiilomben 
is helyettesitheti az is-t. Ilyen esetben is-t es vesszot tenni 
folosleges. 

Azonban a\t sem mondhatjuk, hogy soha se tegyunk 
oda vondsty hoi ai is (s) k6t6s\d mdr ott van. Ugyanis a 
vesszo a kapcsolatos mondatsorozatokban az egyes, maguk- 
ban ondllo (ossze nem vont) mondatokat valasztja el; mdr 
aztdn mindegy, hogy ossze vannak-e kapcsolva a koto- 
szoval, vagy nem. PL Holnap elutazom, es nehdny nap 
mulva jojjetek utanam, es en vdrlak akkor titeket. 

Vesszot kell tenni oda is, hoi valamely elliptikus 
mondat mint-itX kezdodik. PL Egymdst iizi bennem e ket 
gondolat, mint osszel a felho a napsugarat. Hoi azonban 
a mint mint a mellekmondat egyediili tagja kozvetetleniil 
a fomondat hasonlitott tdrgydhoz van illesztve, folosleges 
a vesszo. PL On olyan jol tudja mint 6n. Tiszta volt 
szeme mint a kristdly. Olyan a jardsa mint komor bikde. 



246 SZANTO KAROLY. 

A roviditett alanyi mellekmondatokban is bizonytalan- 
kodva haszndljak a vesszot. PL Tisztan latni a bolcseseg- 
nek kezdete (Kolcsei). Nagysdgot szerencsetlensegben meg- 
ismerni s tisztelni, ritkdnak adatott (U. o.). Hogy mikent 
velem ez ingadozdst kikerulni, a feniebbiekbol kitetsziL 

A n^met igy tanit: ha a fomondat copuldja es prae- 
dicatuma k6z6 kozbevetett mondatokk^nt jutnak a fonevi 
mellekmondatok koztil az alanyiak es a fomondat allit- 
manydtol fiiggo tdrgyi mellekmondatok, a fomondat em- 
litett reszeiiol az ilyen mondatokat vesszovei nem 
vdlasztjuk el. PL 1st was du sagst gewiss? Hast du 
was ich dir auftrug ausgerichtet ? Forditsuk le most ezen 
mondatokat. A.mit mondasz, (az) bizonyos-e? Elint6zted-e, 
a mit rdd biztam ? Vagy : A mit mondasz bizonyos-e ? Ei- 
ini6zted-e a mit rad biztam? Melyik mdr helyesebb? nem 
merem eldonteni. 

A fomondatot is, hoi kozbevetett mondatkent masba 
van foglalva, etiol vesszo vdlasztja el. PL A siron tuli 
eletrol, mondjdk sokan, nem tudhatunk bizonyost. Ebben 
az esetben gondolatjelt is haszndlnek. 

Terjiink valahdra a pontes vondsra, Azt mondjdk 
ennek alkalmazdsdndl, hogy az ondllobbsag nagyon homd- 
lyos valami, es czitdlnak ilyenfele mondatot: Nem mehetek 
iskoldba, mert beteg vagyok. Itt a pontos vonds csakugyan 
nem volna helyen. De miert? Azert, mert az onailobbsdg 
nem eppen olyan homalyos valami. A pontos vonds az 
osszetett mondatokban mellerendeltseget jelent — ezt 
tudjuk. A:{ dndllobbsdg a melUrendelt niondatokndl ott 
taldlhatOj hoi e:[ek teljcsen dndlloan vannak felteve; hoi mdr 
magukban is oss:{etettek ; hoi a'{ 6ss:{ekdt6tt mondatokban a 
vess\6 egys'{er vagj^ tobbs^or elofordiU; hoi a^ ilyen mon- 
datok taldn meg bss\e is vannak vonva; hoi tehdt minde:{ek 
a tenyek megvannak •' ott pontos vess\6 vdlas\tja el a^ ilyen 
mondatokat. Az ilyen mondatok ellenes vagy oki, sot kap- 
csolatos viszonyban is egyesitvek egy gondolatban. Ldssuk 
az egyes eseteket. 

c) A pontos vesszo elvdlasztja az egymas mellc ren- 
delt hosszabb vagy szorosan egybekapcsolt mondatokat, 
melyekben a vesszo elegtelen a sziinet megjeloles^re, a 
pont igen sok. PL Hogy a jelenrol helyesen iteljQnk, 



MEGINT A SZUNETJEl.ZESROL. 247 

allitsuk a multtal szembe; mert minden it^let hasonlitds, 
6s senki sem tudhatja a jovot. A konnyelmusfig gyakran 
az esztelens6g €s bun eroszakolt term^ke; (de) a vidatnsag 
csak a bSlcseseg es er^ny term^szetes utodja. E fennebbi 
szabdlybol kivethetonek velhetik a vesszo elegtelens^get, a 
pont tobbs£g£t; azt hiszem, hogy, a mit az ondllobbsdgrol 
mondotlam, megovja a szabdlyt. 

2) Ugyanazon feltetelekkel (azaz ha a kiilombozo 
rfiszek oly hosszak, hogy a vesszo nem jelolhetne eleg- 
seges sziinetet) az osszevont mondatokban is haszndljdk, 
hogy a kiilon reszeket egymdstol, valamint a mindnydjokkal 
kozostol elvdlassza. PI. A szenvedelyek bek^nk legfobb 
megrontoi; az erkolcsi vildg viharai €s zivatarai. A bolcsfi- 
szek dUitjdk, hogy a term^szet mukodese korldtlan, hogy 
meg kimerithetetlen kincsei vannak fentartva; hogy az 
ismeret mindig halad; 6s, bogy minden jovendo nemzed^k 
taldlmdnyokat hoz letre, melyekrol legcsekfilyebb fogal- 
munk sincsen. 

3) Haszndljdk aldrendelt mondatokban az aldrendelt 
mondatnak a fomondattol valo elvdlasztdsdra, ha valami 
okbol — a kiilombozo mondatok hosszusdga, vagy a kovet- 
kezo mondat nyomos foglalatdert — hosszabb sziinet sziik- 
seges. PL Mig minden ora valami lijra tanitott, a hdldl- 
kodds tartos folyamdban 61tem ; de a mint a f^rfikor fele 
kozeledtem, sokat elvesztettem a tiszteletb61, mellyel 
tanitoimra szoktam volt nezni; mert, mikor a tanitdsnak 
vege lett, nem taldltam oket sem bolcsebbeknek vagy job- 
baknak, mint mds embereket *) 

4) Pontos vesszo kell mfig ott is, hoi valamely ossze- 
vont mondatban az egynemu tagok nagyobb szdmban for- 
dulnak elo, melyeket csoportosftani kell. PI. Az ausztriai 
szldvok QZek : csehek, morvdk, lengyelek, ruthenek az 
eszakiak; vendek, morldkok, bosnydkok a deliek. V, 6s S. 
jelesek; B., L. 6s C. jok; T. 6s M. el6gtelenek; a tobbiek 
el6gs6gesek. 

*) Egyik tanitvdnyom a napokban egy irdsbeli dolgozat alkalmdval, midon ta a dc 
kocosz6 el6be csak vesszot t^tettem, fbW\, hogy S bizonyos int^zetben ilyen szabdlyt tanalt: 
a de, ellenben, azonban, s6t inkdbb, m^gis, mert, tehdt el6be pontos vesszot kell tenni. 
A gyermek is 6szreveszi nidr a kaidnfi^le eljdrdst! Az elmondott szabdlyb6l kiiadulni hely. 
telen yoln/i ; mert nem ezen egyes k&toszcik, hanem a mondatok 6s mondattagok belso 
viszonya U nagyobb vagy kisebb ondilbsdga tartalom- 6s alak tekintet^ben dtfntS a basznd- 
Uad6 jegyben. 



248 ?zant6 karoly. 

A Ny. VlII:4o4. lapjan levo idezetnek a Nyelvor 1880. 
II 3. lapjdn tett mdsodszor valo interpungalasa szerintem 
is helyes. 

* „//a a ris\lete^6 mondatok k6:{e es (s) kdtds:{6 illik 
vagy s^ukseges: elvdlas^to jelul item pontos vondSj hanem 

csak ponds irando a kotosio eli. PI ves:{^ s benne....^ 

(Ny. VIII:4o5. 1.). Igy a szab^ly, de nem mondjak okat. 

Halljunk meg egy mds szabilyt is. „En pontos vonast 

mindig az olyan mondatok koze teszek, meljek teljesen 

oudllok s egymdsho:{ csak annyiban tartoiiiak, hogy egy- 

a^on fogondolat megvildgftdsdra^ korulirdsdra valok^ (Ny. 

1880. 1 1 3). Tovabb ugyanazon lapon ilyen okoskodas : 

„Mihelyt fennebb emlitett tulajdonsaguk van a mondatok- 

nak, pontos vonassal jelolendo a sziinet, akar kovetkezik 

utana az is (s), akar nem; az ugyanott felhozott peldaban 

(karba vesz, s benne) nemcsak, hogy pontos vonas nem, 

de vonds sem sziikseges, mert sokkal kevisbbi filgg egy^ 

mdstol a kit mondat^ mint hogy oda pontos ponds lenne 

teendo s az ott levo s kotoszo (idomertekileg egyerteku 

leven a vondssal) a vondst meg 6ppen szliksegtelenn^ 

teszi". Igy az egyik szerint vonas irando a kotoszo ele, a 

mdsik szerint sztiksegtelen. Mdr melyiknek van igaza? 

Ldssuk az elsot. A k^t mondat kapcsolatos viszonybaq 

van. Az elso ism^t ket rfiszbol all, m6g pedig egy bovi- 

tettbol es egy osszevontbol. A mdsodik mondat osszevont. 

V^gre mindket mondat ondllo s oly feltetelekkel biro, hogy 

a jelen aikalommal eloadottak alapjan batran tehetni koz£- 

jok pontos vesszot. Hiszen tudjuk, hogy az is elott pont 

is allhat, mennyivel inkdbb dllhat tehdt a pontos vesszo. 

Lassuk a mdsodikat. O szerinte meg vonas sem kell. Hogy 

a vonds itt mindenkeppen helyen van — ha pontos vonds 

nem is — az eddigiek alapjdn batran mondhatjuk. ^Ha 

pedig...'. kdrba vesz, s benne sokkal kevesbbe fiiggnek 

egymdst61..." eppen azert kell oda pontos vesszo, s aztan 
egyazon fogondolat megvildgitasdra szolgdlnak. 

Attfirek vegre a pontra, a vele jdro kerdo es felkidlto 
jelre, Az elsorol keves mondani valom van. Valamint a 
pontos vesszo utan is dllhat is, 6ppen ligy a ndldnal 
tovabb tarto es leghosszabb sziinetet jelolo pont utdn is. 
tgy sokan hasznaljdk es ontudatosan. Olyan eset az. 



MEGINT A SZCnETJEIZESROL. 24c) 

melyben pont utdn es allhat, hoi az ^s nem annyira koto 
erejii, hanem inkabb valamely ellentetes vagy kovetkezteto 
mondat elejen nyomat6kosan akarja az atmenetelt erez- 
hctove tenni. PI. Az elet rovid. Es megis hdnyan talaljdk 
hossziinak. Valamivel tobbet a k^rdo- es felkialto jelrol, 
mert rolok szolanunk nem eppen olyan felesleges. Bar a 
ponttal egyiitt jdrnak, megsem egyertekuek mindig vele; 
vannak mondategeszek, hoi a vesszo oszto erejevel jarnak. 
Hasznalatuk : 

i) Ha a k6rdes nem egyenes €s mint mellekmondat 
van teve, nem kell utana kerdo jel. PI. Tudjuk-e, hogy 
meddig filiink. Ez esetben is ingadozas van; de ha kiteszik 
is a kerdo jelt, meg azert a ponttal nem egyert^ku 
mindig. PI. Nem vesztenk-e nagyot? kerdjuk most aggva 
magunkban. 

2) Hoi tobb egymas melle rendelt k^rdes van ossze- 
kotve; hoi ezek 5nill6an es egymastol elvalasztva jelennek 
meg: ott mindenikn^l kerdo jel kell. 

3) Hoi egy vagy tobb nem kerdo mellekmondat a 
kerdo fomondatot egy mondatsorozatba fiizve koveti, ott 
csak a mondatsorozat vegere szokas kerdo jelt tenni. PI. 
Ki az az ember, kit tegnap Idttunk, ki oly rongyos volt? 

4) Hoi a kerdes zartaval a mondat is teljesen be van 
vegezve, ott a kerdojel egyszersmind a pontot is potolja. 
PI. Kerde tolem: No, mi lijsag? Semmi, felelem. 

5) Egyes kerdo szok utdn a beszed osszefiigges^ben 
kerdo jelnek kell allania, hoi a kerdo sz6 elliptikusan 
helyettesit valamely egesz kerdo mondatot. PI. Erre a 
kerdesre hovd? a -ba, -be rag felel. 

A felkidlto jel haszndlata sok tekintetben a kerdo 
jelrol mondottakkal egyezik; az elobbi 6t pont tobbe- 
kevesbbe raja is alkalmazhato. Tovabba tudnunk kell : hoi 
a megszolitds nem szenved^lyes, kivalt, hoi a beszed 
osszefiiggeseben van beillesztve; hoi a parancsolds nem 
szigorii : a felkialto jel nem sziikseges. PL Pusztulj, ne adj 
tobb bort elo. Ha on, kedves bardtom, a dolgdt elvegezte, 
jojjon majd hozzdm. Vegre a felkidlto jel is bir a vesszo 
vagy pontos vesszo mondatoszto erejevel. 

A tobbi jegyre nem terjeszkedem ki; a mi rolok 
mdsoktol mondva van, helyes. Magam csak potlolag akarek 



25o SCMONYI ZSrCMOND. 

jarulni mindahhoz, mi a Nyelvorben es mashol*) e tirgyra 
vonatkozolag megjelent; tobbet netn tehettem. fis netn is 
lehet mask^ppen; tnert, ha mar segfteni veliink vele, 
egeszen kiilon, rendszeres munka kellene a gdtra. 

SzANTO Karoly. 



A ^SOT*" KOTOSZO. 

(Mutatvdny a Marczibanyi-fele 80-aranyos palyadijjal jutalmazott ily 

czimii niunkdb6l : A magyar k5t&sz6k.) 

I. A mig k5t6sz6. 

A soty tudjuk, nem csak egyszeruen kapcsolo, hanem 
fokozo kotoszo. Cz^lszeru lesz lehat elore bocsdtanunk 
netnely egyeb effele fokozo, tetezo kapcsolatokat. Ide tar- 
toznak eloszor is az ilyen tetezo, novelo kifejezfisek: „az 
ellenseget megverte ; aionnfelul ki is rabolta : ac praeterea 
spoliavit" Vers. Anal. II:4o2; a cselekedetek nem csak 
bizonysagi a hitnek ; mert a\on fel/ul segitoi is Veresm. 
b. 3i3; annakfolotte: praeterea Debr. c. 33; annak felette 
adtam nekiek a melleth hat bokor eziist kapcsot RMNy. 
11:2, 57; a^ mellet nines oly rossz fu, melynek vmi haszna 
nem volna Pz. pred. 33; a^onkiviil ; **) — nagy munka 
Trojanak vesztet beszelleni. .. A^ mi lobby a nap is fordult 
eszakara Dug. Tr. 91 ; csak egy kabatja volt; mi tobby 
kabatja eppen sarga volt, £s igy annal jobban Idtszott a 
folt Pet. 1:376; most rendesen igy irjuk: s mi tobb; ilyen 
nagy m^ltosagit olvassuk: es ki mig e\eknil is nagyobb^ 
oly hatalmdt mondjak lenni, hogy. .. Magy. 29. 

Az eddigieknil sokkal gyakoribb hasznalatii a meg 
szocska, mellyel nyelvunk nagyon sokfele alkalmazasban 
el. Legkozonsegesebb s legegyszerubb az a haszndlata, 
melyben idohatarozasra szolgal, az ilyen mondatokban: 
meg ill pan, meg Idtom, mig is vonakodiky mig sem jott 
meg; s velemenyiink szerint innen kell kiindulnunk, ha 
e szonak etimologiajdrol akarunk velemenyt mondani.***) 

*) V. 5. Heyse, Schulgramm. 441—460 ; Plate, English Language, 111:366. f ; N6vy 

Sliliszt. 13, Rhet. 88, 8U ; Fclsmann, D. Gramm. 1Q2— 124; Laky Irdly- t% K5U. 

*♦) N^mctcs : ahho^ in6g v. h(y{{d mdg gazdag = da{u ist cr noch rcich. 

***) Eidrt nem fogadhatb el Budcnz vilemdnye, ki MUgSz6t. 63$. 1. e ttUg szdt a 

meg {*megi, 1. fSnt 35) sz6cskdb61 magyarizza, mig pcdig nyomositd ^-vel (^megC'gf 

*meje-g) tov^bbkipzett alakjilbiil. Az ut6bbi foltev6sre akkor sem volna sztiksdg, mert maga 



A „s6t" kot6sz6. 25 1 

Alkalmasan inagyaraz6dik e szocska a ma idohatdrozobol, 
mely regi nyelveml^keinkben nem csak ma napotj mat 
napot^ hanem dltaldban mostani idot is jelent, tehdt a. m. 
most, nunc, 6s eredetileg egy mutato nevmdsnak elkopott 
ragu alakja, mely megint a majd €s most szavakkal fligg 
ossze, s regebben taldn ma/nak, m^'-nak hangzott (a ma 
szo magyardzatat 1. Bud. szot. v. Ny. VlliSSg). A meg e ma 
szonak -ig ragos alakja lehet, s akkor regebben *ma/-^g" v. 
akar *md'6g *ma'4g volt; ez alakok ip ligy vonulhattak 
ossze meg'g€j mini a szekely he\'{'ik a teljes hei^d-jik 
(/io^?4-yot)-b61, V. bardtim bardtaim-h6\j v. jiccakdt ebbol : 
jo ets:iakdt.*) E szerint a m4g szocska eredetileg annyit 
jelentett, mint ,mostanig, eddig* (mint a latin adhuc = ad 
hue, idd-ig, v. az olasz ancora s a fr. encore = banc horam, 
ez oraig), ligy bogy az emlitett mig-cs kifejezfisek volta- 
keppen • ennyit mondanak : mostanig itt van^ mostanig 
Idtomy mostanig v. most is vonakodik, mostanig sem jott 
meg, (Multra vonatkozolag: keresek, de mig nem jott vala 
meg = de addig, akkorig nem jott vala meg.) — Ebbol az 
eredeti idojelentesbol fejlodott a m^g'-nek hozzdado ereje: 
adj meg egyet, tobbet^ meg amiyiy meg oly nag/ stb. = 
adtal mar, de adj most is egyet stb., ep ugy mint a franczia 
mondja : donne^-moi encore un, pedig ez eredetileg a. m. 
donetis mihi hanc horam unum, azaz : adjatok ezen orara 
egyet = mfig egyet. 

Ezen hozzaado m^^-bol lett vegre (mint az exi ,meg* 
szobol a latin et) a meg kszo, melyet Soprony es Gyor 
megyekben egeszen ugy hasznalnak, mint a meg v. az es 
kszot**). A koznyelv mar most e kotoszoi meg-et leginkdbb 
tetezo, fokozo kapcsolatokban alkalmazza,***) p nem hallgat 
am el, 7neg 6 neki dll foUebb; jotetemenyedrol el nem 
felejtkezven a kiraly elejebe veled elmegyek : meg elol- 



a meg sz6 is egy kdzveto mcff alakon At fejiodhetett az eredeti *me'Hgi'bo\ (v. 5. *anda . 
dd: adf *jenge : Jig : jeges sib.). 

*) Hogy a m^g si6 -ig, -fg-ragos alak, n^roileg az is bizonyftja, hogy egy6b -ig» 
ragu haUrozdk^hoz hasonlb mell^kalakjai is vaQoak : meeghen (^rd. Q48a v^g^a, v. 5. estigatf 
napigan alb.) 6s miglen M. c, Fer. leg., RMKolt. 203 (mint eddiglen, maiglan). 

**) ,A k5zn6p m^g ma is i^llaoddan meg-tX^ Soprony ts Gyor vmegy^k n6racly 
vid^kcin m^g'ti baszadi az is kszd h Ezt : P^ter is PAI it Jinos — Igy mondja : P. meg P. 
meg J. — V. P. mig P. mig },* Jdszay PAl a M. c. szdtdriban 289a. 

***) A hozzdadii kszdnak ilyen alkalmazisit Utjuk a gdrog xai ('. KUhaer gramm. 
III.) s a !atia atque ksz6knil. 



252 SIMONYI ZSIGMOND. 

veszlek (megelozlek) tegedet es a kiralynal konyorgok 
fretted Kaz. 108. Ilyenkor ma a pedig kszo szereti kiserni 
e mdg-et, foleg ha avval fokozzuk az elso kifejezest, hogy 
a masodikban specialisabbat adunk, a speciest jeloljiik meg 
s igy a mdsodikkal mintegy magyardzzuk az elsot: hogy 
sziil egy magzatot, m4g pedig fiiit Mer. dun. 98; tallfir, az 
angyalat, mig pedig lazsias Gar. ; s ilyen irtelemben elo- 
keriilnek a pedig meg es es pedig kifejezesek is, sot maga 
is a pedig kszo (1. ezt). 

De legsurubb a fokozo w^g*-nek kiemelo i5-sel valo 
szerkeszt^se, meg pedig ketfelekep: i) Az is kozvetetlen 
hozza jdrul : mdsodszor meghes ennek esmeretire visznek 
meghamisithatatlan taniik Tih. 4o; k^rdik eloszor docto- 
rok...; k^rdik masodszor meges doctorok o. 6i— 64; har- 
mad pelddnk vagyon egy pr^dikdtorrol.... Negyed p^dank 
vagyon meges egy frdterrol... Otod pilddnk vagyon meges 
egy prfidikdtorrol... Hatod peldat ir sz. Anselmus o. 83— 
85; tovdbbd ligymond meges o. 199; a mizecske ez vildg- 
nak hamis gyonyorusege... Hasonlatosak meges ez vildgnak 
szeretoi az egy emberhez, ki Kaz. 107; Negyed tulajdon- 
sdga meges a szep liliomnak imez... Otod tulajdonsdga 
meges... Hatod es utolso tul. imez: o. i42— 144; a doctor 
hogy ezt meghalld, a szdznek meges ezt mondd Kat. leg. 
2684; de mig-is arra teritem beszWemet Tel. 57; de tir- 
jiink meegis az angyal mondasdra Szek. kr. 83; ^szittani: 
gyertya hamvdt elvenni, — meg is : tiizet megigazitani" 
TGytijt. i832 III:8o; lehetnek helyesirdsi v^tsegek... -Hibdz- 
hatik tovdbbd vki abban, hogy egy sz6t nem igazi 6rtelem- 
ben haszndl... Haszndlhat meg is vki helytelen szot, k^pzot 
V. ragot Brass. Nept. Lapja IX:4o9; Es mdg is egyet o. X:3; 
^migis : is, ^s, es — is. Nem csak a koznep, hanem m^g a 
miveltebbek is hasznaljak ; p. jelen voltak Pdl, Peter, migis 
Jakab" (Keszthely videken) Ny. VII:523. — 2) Legkozon- 
segesebb azonban, foleg mai koznyelviinkon, az az eset, 
hogy az is a m^g^-gel kapcsolt, ill. kiemelt kifejezest koveti: 
ki mindenestol fogva legyen igaz es minden bun nelkiil, 
meg eredetbun nelkiil es Tih. 262; mert jnegh a keresz- 
t^nyek kozoles sokakba bebujik o. i54; m^g ^i. is sok 
volna ; mig sirt is stb. Tagad6 mondatokban : mig csak 
nem is sejtette; mig ezt sem Idtja stb. Ez a fokozo mig-is 



A ,s6t" KOTOSZO. 253 

kiv^lt ellentetes mondatokban gyakori a megszoritdst tagado 
nem csak utdn: nem csak a folnottek, hanem meg a gyer- 
mekek is; sevt ennek felette volt Marianak vigasztalasa 
nem csak angyaloktol, de mig Krisztustol es Horv. i35. 

De nemcsak az is szocska kiserheti a fokozo meg 
kszot, hanem a vele rokon fokozok is, melyekrol e czikknek 
elso pontja tesz emlftest; p. bizonytalanok a halalnak 
idejerol fis helyfirol es modjarol, ennek felette meg allapot- 
jdrol es Horv. 112; az 6 gonoszsagokat nyilvan megutala; 
mig ennek folotte egybazi fejedelmeknek gonoszsagokat 
nyilvdn megutdla Marg. 1. (Buda 1782) 74; bizonysagot 
tettek nem csak sororok, fraterek . . ; de meg ennek folotte 
bizonysdgot tettek rola istennek szenti is o. io4; mdg ennek 
folbtte papanak dldomasat igerik vala o. 75; Chore, D. es A. 
pcldajok is ide valo, kiket a fold minden marhastol elnyelc : 
s meg annak felette a kik mas nap Mozes ellen ziigolodnak 
vala, s\iniin azokban is i4,ooo embert veszte el isten Magy.46. 

2. A s6t kotoszd eredete 6s alakjai. 

Utolso peldankban a meg-ex az is kszo kiserte, s ez 
egeszen kozonseges kifejezesmod : nem latja dt, hogy 
hibazott, es mig dicsekszik vele; 5ooo esztendeig smegh 
anndl tovabb Tih. i5i; hat esztendeje xmmAv smeg I'ohb 
o. 324; forditdsaba smeegh az 6 egyeb irdsaba is Komj. 
A vij. Mind ezekben az is mig, s-mdg kifejezesek helyebe 
egyszeriien oda tehetjiik a sot kszot, a nelkiil, hogy e 
mondatok ^rtelme a legkisebb vdltozast szenvedne: nem 
Idtja at hogy hibazott, sot dicsekszik vele stb. Arra a 
gondolatra juthatunk tehdt : vajjon ez a sot nem lehetne-e 
pusztdn hangbeli, kiejtesbeli elvdltozasa annak a s-mig-nekl 
es valoban, dmbdr a s6t kszo ezen mai alakjdban mar a 
XVI. szdzad elejen dltalanos haszndlatii*) : taldlunk nyelv- 
emlekeinkben itt-ott nyomokat, melyck kelloen elrendezve 
sz^pen elvezetnek benniinket az eredeti es-mig-iol az elso 
tekintetre annyira kiilombozo sot kszohoz. 

Az ds'fnig'hez legkozelebb dllanak meg, de mar a 
5o/-beli 6 hangot mutatjdk az eredeti e helyett **) Komjathy- 

*) Igaz, hogy legr^gibb emI6kcinkbcn, s in6g a XV. szbeli B. 6s M. codexekben 
nines meg, s ez latba veteodo k&r(ilm6ny. 

**) R^i e hely^t sok esctben az 6 hang foglalta el : ifiy lett Icn /^n-boi iSn, t&t, 
r^giekril: rigiekrSl ^Q. Pana. megv. &tb ; drpddkori oklevelckben : sceleo 1814, tci€u-mal 
1892 : s;SlS sib. 



254 SIMONYI 2SIGM0ND. 

nak kov. alakjai: csm^g C iiij/b; ism^g B iij/b (k6tszer is), 
B iiij; isnr9iglen C ij/b (k^tszer); esm^glen D ij. — Az 
I5m(?)g*-b61 aztdn elveszett az m*) 6s lett belole isog* ; igy 
talal>uk a Winkler codexnek egy helyen; nyallal meg- 
fertoztetek, kezokkel ver^k, ruhaval h^iodek, ysogh keseru 
sebeknek sem engedenck 176 (a Nidor c. megfelelo helj-^n : 
soth a k. sebeknek sem eng. 209). — A legkozelebbi 
vdltozas, melyet e szo szenvedett, abban allott, hogy ^-je 
helyett t-i ejteltek; ezt az isot alakot orizte meg a 
Dobrentey codexnek egy helye: sem egy iigyet nem lelek 
ez emberben ezekben, kikben otet vddoljatok. hot sem 
Herodes (M. : de sem H. ; Kaldi : de H. sem ; Kdroiyi : de 
mig H. is nem talalt, Lujc. 23; 1 5**). Ez a g:t hangvdltozas 
ritka jelens^g ugyan, dc vannak ra egyeb ketsegtelen 
peldaink is: kedig, kegy^g h. a rigi kegyit mell^kalak, s 
pegj^Uetlen a mai paloczoknal Ny. VI. 466, VII. 34; tovdbb 
u. o. addig h. aggyU ; es a palocz let e. h. leg : letdregeb- 
bik stb.***) 

Az isog'hoi az i elvesztevel sog lett s ezt az alakot 
mdr nem egy nyelvemlekiinkben megtalaljuk; igy a Vitkovics 
cben 86: soog incabb ; a Debr. leg. konyvben : vaj ne! 
sog el is torolheti; igy a W^eszpremi cben 5o. I. es 
Sylvester bibliajaban. — Vegre az i5o^-bol rovidiilt sot 
alak lett altalanossa, s most a nyelverzeknek sejtelme sines 
rola, hogy e kotoszoban egyesitvc alkalmazzuk a masutt 
kiilon ejtett is mig szokat. 

M£g csak azt kcU megjegyezniink, hogy ez az egytagu 
f-hangu alak meg az eredeti i magdnhangzoval is elokeriil 
a Wp. cben i4o (.. elhagyatott; seeth elannyira megalaz- 
tatott volt), is Balassa B-nal 20: nem esnek rajtunk 
[= nem esik meg rajtunk sziviik], set nevetkeznek vellink. 

3* A sdt k5t6sz6 hasznilata. 

Hogy e kotoszo nem egyeb mint is-meg (vagy a 38. 
czikkbeli elso ntdg-is), annak egy tovabbi bizonyiteka az, 
hogy r^gi keziratainkban, sot nemely nyomtatvanyokban 

*) Ep Ugy, miot az eg e'seg offOn/^-fdl^kben ; 1. fbnt 35. j. 

••) Toldy F. jegyzetbeo k5zli, tollhibanak tartja a a szbvegben sSt-te |avftja 
RMPaaaio 44 I. 

•••) Rcndszcrint csak szdnak vdgCn lesz keminy / a /?-bol, kUISmbcn higy d-re vdltozik, 
p. geniiana : dancia gyiiker PP. ; sugdr: suddr ; ingerkcdtk: inJcrkedik, 



A .sot" kOTOszb. 255 



is, m^g pedig n^hol eleg suriien, taldlunk m£g olyan $6t-6s 
mondatokat, melyekben nyoma sines a fokozdsnak, s 
melyeket ma mdr netn kothetn^nk ossze evvel a koto- 
szoval, hanem ^s-t mondandnk. Ilyenek: mikoron akard a 
papnak s6g az uristennek dldoznia Debr. leg.; 6 6n lelkem, 
menj be a sz. Mdrianak edes sziviben, sevt azt mondom : 
menj be az isteni, malaszttal teljes szivben Horv. loi (v. 6. 
menj be te nagy asszonyodnak sziviben, mik^ppen... Menj 
be meges mondom 6 in lelkem a sz. M. sziviben u. o.) | 
oly igen bankodnak 6 szep vdraiba . . . Sot az Fejirvdrat 
bardt megszdllatd, Hist, inek a kenyerm. ' iitkrol G. ; Urak 
ott 6 tole mind bucsut vevenek. Sot kirdlyne asszonyt 
hagyom az Kassdba, terftem beszedem az Torokorszdgba 
o. G iij/b; ep igy u. o. G/b | Sok jeles szolgdi Sdndornak 
16nek.. Lycidn, Pamphylidn dltal menenek. Sot egy fo 
szolgdja Gleander vala.. Hist. Alex. 3; a te hdzad nepet 
p6nz nelkiil megadom. Sot mikor nekem irsz ne feledkezzil, 
csdszdrodnak frj o. 1 1 ; Gyongy, minden dragako kozottok 
vagyon.. Sot ruhdjok nekik csak terdig vagyon o. 3i; ep 
igy u. o. 28, 4i, 5i. I De legtobbszor van haszndlva ez a 
csupdn kapcsolo s6t Bornemissza Enekes Konyviben: 
meddig az 6 kezeit fenn tarihata, gyozedelem addig 
zsidokfi vala. Sot kezei hogy lecsiiggednek vala, pogdny 
nep zsid6kat megtoljak vala 262 ; c tudomdnyt igen meg 
orizzetek, ezert az lir istent igen kerjetek. Sot ne legyetek 
ti is olyatenok, ozon elott mikent az oridsok.. 262b; 
(Sdmson) mondd het istrdnggal ket kezet megkotni, ereje 
nem lenne azt elszakasztani. Sot Dalila, halld, megmondd 
jdszoknak 286b ; vivnak, harczolnak Izrael fiai, Samuel 
kezde nepfit biztatni. Sot lir bdrkajat elottok viselek, viadal- 
ban jdszok tolok elvevek o. 388b; ok 6n ellenem foltdmad 
tak vala, velem megvivnak vala. Sot az dllokat megragadom 
vala, szaggatom vala is megolom vala 291 ; Saul csudalja 
az David haialmdt, hogy mire hozta Isten az 6 dolgdt, 
kerdeze vala nemzetet es atyjdt, is 6 hazdjdt. Sot nem 
hidban ezt az 6 t5rvinyben, profitdk irtdk biblia konyve- 
ben^ szep tanusdg ez most 291b; nem kell nekem, monda 
kirdly, nagy kincsed, vmit akarsz az nippel azt tegyed, 
orszdgomat teveled oltalmaztam, azert ezt is bizony te 
redd hnttam. Sot az Amdn dedkokat hivata, orszdgokra ' 



256 SiMONYt ZSlCMONt). 

leveleket irata 5i5; vmit kersz tolem, Eszter, megadom, 
orszdgomnak felet toled nem tartom, ha kivanod, azt is 
teneked adorn. Sot az Eszter a kirdlynak felele: ha 
felseged nekem kegyelmes lenne.. 317. 

Rendszerint azonban fokozasban haszndljuk a sot 
kszot, ez volt rendes ert^ke mar kezdettol fogva s ez illeii 
meg m&v alkoto elemeinel fogva, men hiszen a benne 
rejlo mdg maga is tobbnyire fokozdst kezd meg. P. Mdria 
Krisztust szepen szul£, tudniamint minden fajdalom nelkiil, 

sot sziile kijelenihetetlen orommel Tih. 34; mert az istennek 

# # 

anyja kiveietett Eva dtkatol . . sept Evdnak minden atka 
vdltoztatek Marianak dlddsdban Horv. i53; odaadnam 
mindenemet, s6t kiontandm erette vcremet stb. Nem akartam 
boles beszeddel elnem, sot nem mutattam hogy tudnck 
semmit egyebet, hanem csak a megfeszult J^zust Tel. el. 
Gyakran kotiink ossze sottel ellentmondo gondolatokat 
v. fogalmakat, s ilyenkor rokoncrtelmu a hanem kszoval 
(1. ezt). A fokozds ilyenkor abban dll, hogy az egyiket 
tagadjuk, de c tagaddst tet^zziik az ellentmond6 gondolat- 
nak dllitdsdval: nem tagadja meg hogy drtatlanul nem 
fogantatott volna, sot azt vallja [=: s meg azt yallja] : a 
megtartoztatdsnak malasztjdnak miatta Tih. 77; nem kelle 
riitnak lennie, sot igen szepnek test^benes o. 259; mert 6 
el nem hagyja az 6 szolgdit, sot az otet tiszteloket a kdr- 
hozattol megotalmazza o. 87 ; nem vala ki otet megvigasz- 
talja, sot barati boszontjdk vala Kaz. 49; akadekit nem 
hdnyja veti, sot k6sz mindenbe engedni Tel. i3o | nem 
hogy ellenire volna, sot nagyon akarja Gyarm. Nym. 296. 
A fokozds meg erosebb, ha sot inkdbb kezdi az uto- 
mondatot: ne csuddld az^rt ha sirok, Sot ionkab azt 
kellene csoddlnod ha nem sirnek Tih. 342; a mi fele- 
bardtunknak oroksegebe ne szdlljunk : Sot inkab otet 
segitsiik hogy az 6 joszdgdban epen megmaradjon Kaz. 
170; nekem semmire nem kell (a drdgako), sot inkdbb 
minden drdgakon^l nagyobban akarnek egy biizaszemet 
PG. 25 az is hamissdg, hogy az ecclesia szabadsdgot dd a 
papoknak minden fajtalansagra. Mert sot inkdbb annyira 
utdlja a fajtalansdgot, hogy.. Pdzm. Ot 1. 221. — Neha ez 
az ellentetes sot valoban ellentetcs k6t6s:{6kat kisir (1. 
ezeket); p. 6n nem izentem (a mit mondiak), hanem hogy 



A „s6t* kot6sz6. 257 

s6t inkdbb a varost red inditsak Lev. I. 117; nem csak 
nines erdekeben, de sot 6rdeke ellen van Koss. — Neha 
az ellentmondo gondolatnak tagaddsa nines kiteve, hanem 
csak oda van ertve a sot el6 ; p. „Szent kelyhe Amornak! 
elhagylak, s hiyemtol megvalva, rejtekbe toltom napjaimat . . 
[aztan hirtelen az ellenkezore hatarozza magat:] Sot jer, 
jer Aulusom!" Dayka ed. Ab. 80. Ez foleg ketelkedo 
kerdes utdn tort^nik (v. o. a de kszonak hasonio hasznd- 
latat): „k6rde hogy Tobiast ha ismernek. Rafael felele: 
Sot mi jol ismerjtik" Born. 6n. 323. 

N6ha a sot kszot egy^b fokozo kifejez^sek kiserik. 
Elso sorban az is kszo (1. ezt). Tovabba a 38. czikkben 
targyaltak, maga a mig is, mely mar a sJ/-ben egyszer 
benne van : itt vagyon minden gyonyoruseg. Sot meeg azt 
mondom hogy mind a mennyei szentek Ndd. 3i ; sewth 
megh a konyvbees.. Komj. D iiij: nem kellett volna eltit- 
kolnom.., sot mig azt ki kellett volna nyilatkoztatnom 
Mik. m. 285; azt en tanaccsa nem adom. sooth meeg kinnal 
is attol liltlak Sand. 27; hogy leanycsaid a ferfiui tulajdon- 
sdgot ne tudjdk, sewtmeg him oktalan dllat a ti klastromotok 
hatdrdba be ne menjen Vg. i38; nem hogy 100 aranyat, 
sot meg 5o-et sem £r Gyarm. Nym. 292 | sevt ennek felette 
Corn. 19 I kesz vagyok innod adnom, sot annac folotte 
meg az teveket is megitatnom Born. 6n. 3i8b. 

SlHONYI ZSIGMOND. 



RITKABB £S HOMALYOSABB KEPZOK. ^ ^' 

(Az iden Samuel-dijjal jutalmazott ertekezes X. folytatasa). 

24. -tag, -teg. 

Ez a mar targyalt g kepzonek (Ny. IX:57— 60.) ^-vel 
osszeforrt alakja. Hogy ezen t milyen lermeszetii, azt leg- 
jobban Idthatjuk akkor, ha majd mind folsoroltuk azon 
szavakat, melyekben elofordul. Ezek pedig a kovetkezok : 
fiivatag Y.fuatag: flabra M. A. (lezalla a' toba zelnec nag 
fuuataga Miinch. c. 126) csorgeteg : flumentum, rivulus 
MA. (ludanac menden dergetegiben vizec folnac B. c. 
210) nyiisgeteg : „helyt nem iilo mint a nyu" K., Tsz. 
rengeteg: tremor, tremulus, ingens, vassus S. I. nagy suru 

M. NyEl.VOR. IX. 17 



258 HALASZ IGNACZ. 

erdo Tsz. lengeteg: instita MA. fityedek, lengo v. csekely, 
nem sokat nyomo SzD. (lengeteg ajdnd^k : munus 
levidense, Faludi; lengeteg emlekezet : tenuis memoria 
Babocsaibol Kreszn.), lengeteg: elviselt, megkopott (pi. ing 
vagy gatya) Ny. VI:324 Kriza, Tsz. || duvatag : tapasz. 
huUadek, nagy szuvat Kriza; kergeteg: 615 mirigy a bara- 
nyok fejeben Tsz. vertigo SL kergeteges : eszeveszett, 
diihos, bolond Tsz. vertiginosus, vcrtigine laborans Csuzi 
(kergeteges juh SzD.). keheteges : kehes, szaraz hurutii, 
nyavalyas, erotlen ember Tsz. po/eteg fungus orbicularis 
PP. pustula, ulcus Simdi \ forgeteg es Ny. 111:372 formeteg: 
zivatar, kiilonoscn havas zivatar; permeteg lanyha eso Tsz. 
sivatag horrendus PP. sivatag hely : puszta, kietlen Tsz. 
s\dr7iyeteg : monstrum SI. balgatag cs bolj'gatag: delirus, 
absurdus, erraticus MA. Tsz. || avatag: vetustus, antiquus, 
rancidus SzD. SI. Tsz. gyomatag: gyomotds, gyomnoite 
hely Kriza; pornj-eteg : porhanyii (S^ilagysag) Ny. IV:7i. 
Idgymatag : porzsol^^a, gyenge meleg viz Tsz. lagymatag: 
lagy-meleg pi. viz SzD. lagy-meleg, lenge Ny. IV:236, csep- 
lycteg (aszoit cseplyeteg SzD.) : aridus, siccus Simai || 
pos^meteg: varancsk, folrepedezese a bornek Tsz. csajbatag 
es gajbatag: kolontos, feleszii, hig velejii Ny. IV:378. VT. 
524. Tsz. :{enijetcg: meztelen, pore Ny. IV:378. garnya- 
tag{?) a Tsz. -ban magyarazatiil csak ez van mellette: „az 
idosebbik leanyrol mondatik"; sinnycteg : pallott, alio 
vizben termo szorfu, mely a benne jaro embert megriihe- 
siti. Tsz. csiatag: ramosus, dumosus, virgulis refertus SI. 
a fa gyokerrol valo elhajtdsa Ny. VIII:432. lesbeteg: farkas, 
lupus Tsz. II pes:^teg: quietus, pacate MA. vcs^tig id. Simai. 
II vastag. 

Ha vcgig tekintiink a most folsorolt szavakon, azt 
latjuk, hogy alig egy par van koztiik olyan, melynek ma is 
hasznalt szo az alapja. Ilyenek: fiivatag, csot^geteg, nj^iis- 
geteg^ rengeteg, lengeteg^ fiiv, fu, csorog, nyiizsog, 
reneg MA., leng igckbol. A tobbi mind olyan, hogy az 
alapszo azon alakban ma mdr nem hasznalatos es jelentesfit 
gyakran csak mas, ugyanazon torol fakadt szavakkal egybe- 
vetve dllapithatjuk meg. Bovebb magyardzatra szorulnak 
tehdt: duvatag: ennek alapja duva-, melyet megtaldlunk 
meg ezen szokban duvad v. duhad a ho a haztetorol. 



RTTKABB ES HOMALYOSABB KEPZOK. 2bq 

K., duvas\tani „ha a fuzfa a hejabol kijo egeszen, ligy hogy 
a heja kereken epen m.irad, mondjdk : kiduvad a fuz hfijd- 
bol, duvass\unk tilinkdt" Tsz. diivadik: duvatag K.; — a 
kergeteg kergeteges-hen a t eg^szen mds termeszetu, mint 
a caus. kerget alakban ; alapja egy kereg ige, melyet a 
participialis kerge szoban talalunk (kerge birka, kerge eszu, 
megkergiilt az esze, Dundn tiil); — poffeteg v. pofeteg a 
poffed SzD. pojfedek: tubercula MA. pofog a kdsa, ha 
tuznel forr, pofekel ig^kbeli poffe-^ pofe- szarmazeka; — 
keheteges nem a kehe^ keh nevszotol, hanem a kohdgy 
kehint^ kehel (kehiil) igeknek alapiil szolgdlo kehe- igetol 
valo; — a permeteg szonak alapja perme mdr m momentdn 
tovdbbkepzese egy pere- igenek, mely megvan a pereg 
(konny pereg a szemebol), perdit^ porget szokban is; — 
a sivatag'ban ugyanazt a „reiben, schleifen" jelentdsu 
siv' alapszot Idthatjuk, melyet mdr a siWr, sivdiiy szok 
targyaldsdndl fejtegetiunk; — a s^ornyeteg^ ha nem Sdndor 
I. alkotdsa, ugyanazon szdrmazdsu, mint a s:{6rnyu egy 
5;r jjCsudalkozni" jelentesu gyokerszotol, melynek az ny 
(ered. m) mom. tovdbbkepzese (v. 6. MUgSz. 3i6.); — a 
forgeteg es formetegnek alapja a frequ. for-ge es mom. 
for me igetokbol kifejtheto /or-, mely csak magashangii 
vdltozata a melyhangii forage fordul-heVi for-nak. Ezen 
eredeiileg „sich drehen, wenden" jelentesu for- (ugor 
P:gsr)'t taldljuk meg a kovetkczo szokban h: fortong- se 
volutare, metathesissel fotrbng^ /^r/o, fortelem^ furge^ 
formed (rd formed vkire) MUgSz. 562. — halgatag es 
holygatag nemcsak ugyanazon jelentesiiek, hanem mint az 
osszehasonliio nyelveszet se^ilsegcvel lathatjuk, kozos szdr- 
mazdsuak is. Alapjuk egy „movere, mozogni" jelentesu 
boloy holyo (ug. m^g^^ m^gl^-) ige, melynek magyar szar- 
mazekai koziil folemlithetjiik meg a bolyogni^ bolygatnt\ 
bodidniy bodorogni szokat. 

Van nehany -tag kepzos szonk, mely ncvszoi alapiinak 
latszik, mint avatag^ gyomatag^ pornyetegy Idgymatag^ 
csepl/eteg. Ezek koziil az avatag-nak igei szdrmazdsdt 
vilagosan bebizonyithatjuk, ha melleje dllitjuk az ugyanazon 
jelentesu avadek Tsz. ^s avolt szokat, melyeknel okvetet- 
lenul aP' iget kell foltennCink. Ezt az atmi iget valoban 
meg is talaljuk meg ondlloan hasznalva PP.-ndl aptk: 



1 



■• 



260 HALASZ IGNAC2. 

minuitur, contrahitur, densatur; Kresznericsn^l elavik ve- 
tustate corrumpitur; SzD. ndl megavik veterascit, obso- 
lescit; — a g/omatag-ndk gyom alapszavdt kepzovesztett 
igen^vnek kell tartanunk egy ^gyomo- ig^tol. A gyomotds 
meglehet, ennek a foltett igenek a szdrmaz^ka ered. g/o- 
mokds helyett. — A cseplyeteg mellett ott talaljuk a cseplye: 
gramen, perje MA. „ujdani hajtds, sarjazas" SzD. fonevet, 
mely valoszfntileg egy ma mar nem elo csepel- (cseple-) 
igenek igenevi alakja. Erre vallanak a cseples:{ (cs. haj : 
reczes hdj, bodros v. fodros h&] SzD.), csepUs:[ : aldvalo, 
apro csepro Kreszn. szavak is (v. 6. dugas:{^ merest); — a 
pdmj^eteg-iiQk alapiil szolgdlo pdrnyi-hol kifejiheto ;7d'r-ben 
a por szonak magashangu vdltozatdt Idtom. A magyar por 
pedig, mint osszehasonlitas folytdn kiderul, egy poro- „fran- 
gere" jeleni^su igfinek kepzovesztett igeneve, a magashangu 
pdr- ige lehdt szint ezen jelent^su 6s a hozzajdrulo ny 
(ered. m) mom. tovdbbk6pz6se; — a Idgymatag^ lag/matag 
bizonydra eredetibb langymatag helyett valo. A Idgy osz- 
szehasonUtas folytdn csak a langj'' vdltozatdnak mutatkozik 
(v. 6. migyen e h. mengyen). Alapja Ian- „engedni, eresz- 
kedni" jelent^su ige d [d^ gy) frequ. 6s k^sobb m mom. 
tovdbbk^pzessel (landwa-). 

A kovetkezo szok: csajbatagy gajbatag^ stnttyeiegy 
\eniyeteg || csiatag^ pos^meteg^ garnyatag \\ lesbeteg az 
eddigieknel sokkal nehezebben, vagy eppen nem elemez- 
hetok, men egy reszenel . csak sejthetjiik az alapszo 
jelentes6t, mas r6sz6nel meg azt sem tehetjiik. 

A csajbatag alapszava csajba, melyet ebben az alakban 
nem, de igenis megtaldlunk igy: csdba stupidus, delirus 
MA. SzD. Taldn nem csalodunk, ha azt mondjuk, hogy a 
csajba ugyanazon igenek nom. verbaleja, melyet a csajvaUk : 
zagyvaldk, kever^k Kresz., csajvaddk gyiilevesz, pornep, 
aljas emberek Tsz., csajbos (ered. csajbos helyett): girbe- 
gorbe, ferde, otromba Tsz. szavakbol kifejthetiink. Ennek 
a ^zavarni, keverni" jclentesu csajva- {csajba-) igenek 
szdrmaz6ka a csajbatag^ A foltett csajba- alakban a b^ p 
szinten kepzonek, m6g pedig momentdnnak mutatkozik 
ered. m helyett. — A sinnyeteg szo „ruh"-6t okozo 
novenynek van magyardzva. A Tszban azonban ott taldljuk 
ezt is: sinnyedeg: szdraz riih, sinnyedeges: a sok betegseg 



RITKABB ES HOMALYOSABB KEPZOK. 26 1 

miatt elsovdnyodott, elszdradt, SzD.-ndl pedig a sennyedek 
riih, kosz szot. A sinnyeteg is a most folsorolt szok 
osszetartozdsa kets^gtelen. Alapjuknak ugyanazon igetot 
kell foltenniink, melyet a $in!ent\ sinyleniy sindeni, meg- 
csokkenni, nem jol noni, sindevh^nij lassankint fogyni, 
senyvedni igikbol kifejthetiink. — A \entyeteg m'ellett 
talaljuk az ugyanazt jelento :[enixe szot. Lehet, hogy ez 
egy a haszndlatbol kiment ^ernye- igenek kopott igen^vi 
alakja. 

A gajbatag, csiatag, posimeteg^ garnyatag, lesbeteg 
szokat nem elemezhetjiik, de az eddigiekb61 bdtran kovet- 
keztethetjiik, hogy alapjuk ige volt. A lesbeteg taldn 
kolcsonvetel valahonnan. 

A ves\tegy ves^teg nem a ves\ (elveszni), hanem a 
caus. ves^t.-hoX van kipezve. Erre mutat az is, hogy alakja? 
nem vesxetegy mint az eddigieke. (Jelentfisere nezve v. o. 
j^megves\teni a gyermeket: megigezni, bdjolni" SzD.) 

A vastag n^vszoi alapunak tunik fol, ha Ssszevetjiik 
a vas-koSy pas-mat: eros, kopczos szavakkal. A pas- tohoz 
hozzdjarulo -tag kettos kicsinyito, mely, meglehet, eredetibb 
k+g (*paS'kag) volt. 

A lengeteg a lengeteg mellett kulcsiil szolgdlhat a 

most tdrgyalt kepzo elemzfisere. A g^ mint az elobbi 

fejezetbol tudjuk, csak nivszohoz jarul; ott, a hoi ligy 

latszott, mintha ig^hez jarulna, ezt a kiilonos jelenseget 

avval magyaraziuk, hogy a csillag, lebenj-eg-file szok ered. 

csilldg lebenyig helyett valok es hogy a hosszii ^=4, ^-ben 

egy elkopott igen^vkepzo rejlik. A lengetig-h^n meg meg- 

taldljuk a hosszii ^-t, tehat a hajdani teljesebb j„ igenevi 

kepzonek rovidiilt alakjdt, mely a kopottabb lengeteg szo- 

ban mdr teljesen eltunt. A t nem nevszo-, hanem igekepzo 

es jelent^se mom. (intensiv). A lengeteg^ fupatag^ Jormeteg 

stb. szok tehdt egeszen olyan kepzesuek mint res^ketegy 

vis\keteg. A t itt 6p ligy osszeforrott a g {^ag, eg, ^dg, 

ig) kepzovel, mint ugyancsak a t^ d^ I igekepzok ;az /, ill. 

m nevszokipzovel (hipatal, ital^ eledel; kirelem, unalom^ 

hatalom stb. 

25. ^dnk, enk* 

Kiilonbozo szotdrakban csak a kovetkezo ide tartozo 
szokat bong^szhettem ossze: filink^ tiyaldnkt nyuldnk || 



262 HALASZ IGNACZ. , • • '' 

s\ildnk: szalka, forgacs, span, hobelspan, gyalu hullad^k 
SI.; fuldnk || s:{uldnk: futo noveny, papancz Ny. VII:523. 

Az elso hdromnal tisztdn elvalik a k6pzo a fil^ nyal: 
nyuU alapszoktol, jelentesenek megdllapitdsa sem jdr semmi 
neWzseggel, mind a harom cselekvot jelento nevszo 
(nomen agentis). 

A s^ildnk'Tiok alapja a mar tobbszor emlitett 5^//- 
„hasitni" jelentesu ige, melyet meg ondlloan hasznalva is 
megtaldlunk a s\ij6 kis: vago kes (bognaroknal) Ny. 111:23 1. 
kifejezesben. 

A fuldnk (Dundn tiil: fidldnk) egy y«/-, full- „szurni" 
jelentesu igetol szarmazik, mely a mai nyelvbol ugyan 
mar teljesen kiveszett, de -dal frequ. kepzovel ellatott 
alakjdt a rigi nyelvben gyakrabban talaljuk (a tovisnek 
fuldalasa 6rs. 762. testenek fuldalasa miatt 108. gonoszsdg 
ellen valo fuldalasok. 25.) — Fuldnk jelentese tehdt szur6. 
S:{ulditk nem elemezheto szo. 

A csak ig^hez jarulo -dnky enk k^pzonel az -cJ, (? a 
tulajdonk^ppeni nom. vcrbale kepzo. Ez sem egyeb, mint a 
mar tobbszor fejtegetett j\^ jg partic. k^pzonek rovidult 
alakja. A meg hozzdjarulo -nk kettos kicsinyito, melynek 
elsot tagjat, az ;i-t, szinten fejtegettuk mar (1. -w^^, nye, 

Evvel a kepzovel is hamar vegezhetiink, mert keves 
azon szok szama, melyck vele el vannak latva. Ilyenek: 
is\dk (boriszdk) : reszeges Ny. VII:234. Tajsz. Simai ; 
es^enydk'. nagyeheto, telhetetlen, moho Tsz. s\unfdk rest, 
p. ember Tsz, || sildk: pislogo tuz Ny. VIII:474. Tsz. K.; 
s:iuldk: clematis Cal. MA. aculeus, spina, spiculum SI. 
gyoteny 6s fuldnk Tsz. fo?uik viszaja valaminek Kreszn. || 
cserpdk: kobak, kupa Tsz. || decsdk: dicsekedo Tsz. 

Az is:{dk alapja az tpo- igenek s; frequ.-val tovabb- 
kepzett alakja; van egy mdsik is:{dk is tarisznya ertelem- 
mel, mely szlav kolcsonv^tcl (v. 6. Szarvas: Szo es 
szoldsmagyardzatok Ny. ¥1:99—102), de magdt az ts:;dkos, 
is\dk reszeges 6rtelmu szot nem mernem ligy fejtegetni, 
mint Szarvas, mert ott van vele szemben az es^enydk szo, 
mely hasonlo kepzesunek mutatkozik az eve- totol, meg- 
toldva m^g egy nj^ (ered. w, n) mom. kepzovel; — a 



RITKABB ES HOMALYOSABB KEPZOK. 263 

s:{unydk a szunnyad, szunyokdl-beli s\unnya- s\unyO' to 
szdrmazeka. 

A sildk-mk alapul szolgilo sil- ige meg van m6g 
ezen szoban sildpol: csilldmpoU csillamlik Kriza. 6s erede- 
tibb alakja a csillag^ csilldmlik^ ^sillog-htM csilU igetonek ; 
s\tildk tovis, fuldnk ertelemben egy s^iil- (szulo-) „szurni" 
jelentesu ig6t t6telez fol; — a fondk mellett taldljuk ezt az 
alakot is fona Ny. VIII. 43 1., tehdt nem valosziniitlen, hogy 
in is igei alapii szoval van dolgunk; — decsdk a magas 
hangii dicsekedni mellett kiilonos alak, de pdrjdt taldljuk 
az es^enydk szoban. 

Cserpdk nem elemezheto, minden valosziniisfig szerint 

kolcsonvetel. 

Halasz Ignacz. 



A SZATMAR VAROSI NYELVJARASROL. 

Szatmar megyet a felso-tiszai nyelvjaras videkehez szoktak 
szamitani ; s maga Szatmar varosa csakugyan oda tartozik. 
A megyeben ugyanis ket, egymastol klilonbozo nyelvjaras van : 
a varosoke (Szatmar, N.-Karoly. Sziner Varaija, N.- es 
F.-Banya), melyek a fodolgokban egymassal megegyeznek; s a 
falvake, mely az elobbi csoportetol erosen kCilonbSzik. Mar 
Szatmarhoz egy feloranyira, Palfalvan olyan diftongizalassal 
talalkozunk, melynek a gocsejiek kozt kereshetni masat. Ezt a 
dialektust nem lehet oda sorozni, hova az irodalmi nyelvtol oly 
kevesse ellero nyelvjarasokat soroznak, mint a Debreczene vagy 
a Szatmar varose- A debreczenitol ugyan kevesse kttlonb6zik a 
Szatmar rarosi nyelvjaras -, mindossze is a hangzok meg- 
nyujtasaban, melytol a szatmari ember ovakodik''; a masodik 
ktilonbseg az elsobol kovetkezik : Debreczenben a maganhangzok- 
nak sokszor kelleten tiil nyujtasa miatt lassabban beszelnek, 
Szatmaron a hangzoknak majdnem minden esetben roviden ejtese 
gyorsabba, pergobbe teszi a beszedei. A harmadik kQlonbseg 
egyes tajszavakban van. 

A ket nyelvjaras kozt valo kozel rokonsag nem enged a 

nem eppen fodolgokban reszletesnek lennem, a mennyiben azok 

a Kiinos lir dolgozataban („A debreczeni nyelvjaras**) meg voltak 

emlitve. 

Hangtani sajdtsigok. 

Maganhangzok. Mint legnevezetesebb sajatsagot el6sz5r 
kell emlitenem, hogy az e ezen nyelvjarasban hianyzik; helyen 



2fi4 FULEP IMRE. 

mindig e van : ember, s:[emem^ mentek, A maganhangzok ugyan- 
azok, mint az irodalmi nyelvben, ha nem tekintjQk kQl5nbsegnek 
azt, bogy potlo nyujtas altal az a, e d-vi, e-we nyulik: dra, ere^ 
u kerne (o kelme), a mi kQlonben a koznyelvben is megvan. 
Valosagos diftongusok sincsenek, bar az e, 6, 6 gyonge diftongi- 
zalassal ejtodik: ei, 6u, 6u. 

Maganhangzok megrovidQlese. Az u, i, li az 
alabb emlitett eseteket kiveve, roviden hangzik^ mint a Dunan 
tul ; ez a fo kulonbseg a szatmari es debreczeni nyelvjaras 
koz5tt. Szatmaron a kovetkezo szavakat rovid maganhangzoval 
ejtik ki : s^iiro, iirmos, /zi^, ir, hir^ ur, /uro, kut, turo, biro, 
irigykedik, kos:{oru, gyus^u stb., Debreczenben pedig ugyan- 
csak hosszu maganhangzoval. Kiveteiek: Ez a szo: t&, hosszii 
2/-vel ejtetik ki. A rokonhangzasu u i hangzos egytagu szok 
k5ztil az egyik (nevszo) rovid, a masik (ige) hosszu maganhang- 
zoval hangzik : sir—sir^ tu^—tui^fui—fui, csiir—csur. Az igek 
jelento modja jelen idejenek egyes szamii 3-ik szemelyeben — 
ha az egytagu — az e helyen az eredeti e maradt meg: /e/, mer, 
tiyel, s^ed, vet (vetni). Szinten az eredeti hosszu maganhangzo 
hasznalatos a kovetkezo szavakban : hovdy bele^ be, velem, tijed, 
tijetekf ritkan: le. 

Mely es magas hangok valtakozasa. Orgonal 
helyett : orgmal, gomhajag : gombajig, kancsal h. kancsi \ 
pelyvah. polyva, berena—borona, fajekaS'-fa:[okas | hobortos: 
hobortos, kepes : kdpds (trefasan) | oddbb : odebb, 

Nyilt es zart hangok valtakoz^as a. Az egytagu 
o-n vegzodo nevszokban s igekben ii van: ko-- kii, fo—ftiy Id— 
lii, nyo—nyu, to—tii. A felhozott peldak mind r-toviiek; az 
olyan alakokban, melyekben a v megvan, megmarad az 6: lovi, 
nyovi, tove, kove. 

„//o/"-ban es Ssszeteteleiben az o helyen u hangzik: /n/n, 
sehurif valahun. 

Mindazon szavakban, melyekben az e minden alakban meg- 
marad s nem rovidul meg kepzo vagy rag csatolasa altal. az e 
helyen /-t mondanak : s^ip, s\ina, vidik, besiil, ides; ellenben 
ha a to e hangzoja megrSvidiilhet, az e megmarad: eg {eget), 
s^el ($\elet), kerek (kerekes) stb. 

Massalhangzok valtozasa. ly helyett tiszta ^-t 
mondanak, de csak a kalvinistak; a romai es gorog katolikusok 
ly-ct ejtenek, ritkabban /-et. A kalvinistak nemcsak ly, hanem / 
helyett is mondanak j-i : mell h. mejj, Ermellek h. Ermejjik, 
pdlinka h, pdjinka, dulled h. diijjed, taliga h. tajiga. 



A SZATMAR VAROSl NYELVJARASROL. 265 

Massalhangzo koz be szurasa. Ha az i mellett magaa- 
hangzo van, kozejdk ^-t tesznek : harami/a, pa^izs, kija? (ki a?) 
mija ? (mi a?) stb. 

Szotagok kozbeszurasat mutacja egynehany pelda: 
gorcsos h. goborcsos, multkor h, multutkor, hinto h. hirinto ; 
pediglen-nck egyik hosszabb alakjaval is talalkozunk: pedig- 
telen). 

Roviddl az assimilalt massalhangzo a kovetkezo s azok- 
kal rokonalaku szavakban: efele, afele, es^erint stb. 

Alaktani sajdts^gok. 

Az igetokh5z jarulo gat, get kepzo egy peldaban latszolag 
nevszohoz jarul: odalgat: megveregeti az oldaldc. 

Gyakonto kepzoknek sajatsagos felhalmozasaval talalkozunk 
a kovetkezo igekben: toporiikol : topog, motyorikol : motyog, 
pitis\kdl : piszkal. 

A folyo cselekves igeneve gyanant hasznaljak a kbvetkezo 
ket alakot: ulto helyeben, dllto helyeben = w/o-, alio helyeben 
(Eredetileg talan ulte, dllta helyeben ?) 

A nyi kepzo birtokragos alakokhoz is jarul : oklomnyi^ 
apdmnyif karomnyi vastagsdgii ; tovabbd : jdrtdnyi creje 
sincsen, dlltdnyi erovel is elmehet (jdrata-, dllata-nyi), A tobb 
birtok ragjaihoz azonban soha sem, az egyes 2. szemelyii birtok- 
raghoz is ritkan jarul a nyi kepzo. 

Nagyon szereti ez a nyelvjaras a birtokragos alakokat 
mikor pedig nem lenne sziikseg birtokragra: megkoti bokrdra' 
elteszi telire, kis dga (egy alloviz neve), apjok, annyok, nennye, 
elmegy a baromjdra (a vasarnak arra a napjara, melyen barmot 
adnak-vesznek), felszedi a hullojdt (t. i. valami gyQmolcsnek). 

A kicsinyito kepzok^ klilon5sen a ka ke hasznalataval 
ritkan talalkozunk, inkabb ktteszik a kis jelzot: kis fiu^ kis liba^ 
kis ajto stb. 

Egy par mondattani sajatsagot sem hagyhatok emli- 
tetlen. Ha mint kerdo szo van meg ebben a kis versben : Ha 
kolt? Ma kott stb. — A ndl nel rag ho\ he\ ertelmeben hasz- 
nalatos: elmegyek ndlad, eriggy nagyapad/za/ stb. — Fele, mint 
a kbvetkezo peldak mutatjak, nemcsak a mozgas iranyat jeloli: 
irja meg fele a lev^let, a kutya eszi meg fele a bust stb. 

FtjLEP Imre. 



A DEBRECZENI NYELViTARAsHOZ. 

Debreczen es videke lakosai a felso tiszai dialektusban 
beszelnek. Nyelvok — az egesz videk magat mas kbrnyektQl 



2Gft GUTTENBERG A. P. 

meglehetosen izolalvan — nines sem roman^ sem szlav (tot) 
behatas alatt* mint az erdelyi es felsomagyarorszagi dialektusok 
nemelyiken tapasztalhato. A biharmegyei falvak egy jo resze 
Debreczenhez tartozonak erzi magat; hozzajok szdmithatjuk meg 
Szabolcs megye deli es Szolnok megye keleti resz^t Okat ezen 
eros hozzatartozasnak fokeppen abban talalhatjuk, bogy Debre- 
czen, mint a protestansoknak regi nagy varosa — a protestan- 
tizmusnak kQ15nben is metropolisa — papjaival, foiskolajaval es 
templomaivai regi idok ota nagy erkolcsi hatassal van az iileto 
vidck lakossagara. — Ha ezen mozzanatot figyelembe vesszQk, 
csak akkor erthetjuk meg azt, hogy a debreczeni nyehjaras 
elszigetelt volta miatt sajatsagait annyira konszervalta, hogy 
kOlon dialcktussa fejlod5tt. Az irodalmi nyelvtol ugyan messzc 
nem all, de oly kozel meg sines hozza, hogy akar a borsodi, 
akar a szabolcs- szatmari k5z5ttQk atmenetul ne szolgalhatna. 

Maganhangzok valtozasai 

Szereti e nyelvjaras a nyiltabb hangokat zartabbakkal fol- 
cserelni : a helyett o : fokad, kokas, foktom faktum ; — cigos, 
Idbos, magos, bajoson, Idbommal, talpodra; 

h. tt : hun^ hunnen honnan; — haragus; 

a zart e, mely a felso tiszai nyeivjarasban kQlonben is 
ritka, Debreczenben ugyan nem ismeretes, de videke megis fel- 
vette cs hasznalja, ambar csinjan, es csak nemely helyfitt lehet 
hallani az e hangnak nemi szinezeset, mint Foldesen, Tordan, 
Kaban. . . . ilyenek : b^tyar, szer^ncset. szedve, vitket, mennem, 
szenvednem, nekdm, ment, firh6, sdtft, nizek, hegye, fiszekbe, 
mdgdibol, b6r6na (Nyelvor VII. k5t. 47, 179. es 235. 1.), szdgre, 
ecczdr (Kaba es Szckelyhid). 

Hosszu maganhangzoknal : 

e helyett / egyik legjellemzobb vonasa a felsotiszai nyelv- 
jarasnak : a) toszotagban : kik blau, /// timet, v/r, pi\, vin, dil, 
ni\. mi\, lipi riv, vin, tl, ir erkezik, s\ip, ip eppen, nip, kip, 
tip, kir, irte erette, nigy ; etteli? — fireg, kis^iil, irek, ripa, 
rimiil, kiminy, elkins\eredett, kitelen kenytelen, nima, fis\kety 
pintek, csivelyeg, ilet, ilelem, kison, mis\dros, bika, biketUres, 
iles, icc\aka, ijjel, vitessik, vitket, finyes, bilyog stb.; — 
b) ragokban es kcpzokben : fi$\Uit, ncvit, s\emit, hcgyire, 
fejirCy ke\ibe^ ves^tire; aggyiky nyugoggyik ; kotiittiky iissik, 
verjik; kos^onis, ves^tis ; betegsig, sierencsitlcnsig, vite\sig, 
s\dndik stb. 

6 h. fi ; a, atet, s^ti, menkil, fiibe vdg^ het/ii, tiiriil, bUr, 
butdls:^ stb. 



A DEBPECZENT NYELVJARASHOZ. 267 

Illeszkedes : eledo elado, deraka dereka, vaks^dl vekszal, 
lajtdr leltdr. 

Massalhangzok valtozasai. 

Hangcsere : i) / h. /i : tandl ; 2) / h. r; incselkedik es 
incserkedik ingerkedik, lajbri lajbli, 

Hasonulas : S{egim Bdlint, ham betu? c\igdm pap; — 
vadnak vagynak h. 

Massalhangzo kiesese : a) potlo inaganhangzonyujtissal : 
\od, kocson ; s\6ga, utoso ; versetek verseltek = versenyeztek ; — 
b) affarkas, akhd^, agga\da stb. ; danojj danolj ; reggerre^ 
szirrol van szelrol; — c) annydho, u kemit, bolon{d), s:(ivon6 
szenvono ; {s)pac:{ero:{. 

Hangatvetes : csindlt csalant, pankrot es prankot, rajtoja 
lajtorja. Guttenberg A. P. 



BALLAGI SZOTARAI ES A NYELVOR. 

I. 

Ballagi Mor, a Nyelvor marcziusi szamaban megjelent Nyel- 
veszeti tarkasagokra a Vasarnapi ujsag 13. szamaban. hosszu 
czikkben valaszol. Vilaszara. a „jobb keson. mint soha*" igazsa- 
ganal fogva, tanacsosnak gondolom, hogy — a mennyire egy- 
ket czikk terjedelme megengedi — az illo fclelctet megadjam. A 
mit pedig mint keso ideje is mutatja, nem szivesen teszek ; annyival is 
inkabb, mert Ballagi beismeri valaszaban^ hogy azok a tarkasa- 
gok meltan vannak kifigurazva ; hozzi megigeri valaszaban azt 
is, hogy szotaranak uj kiadasakor meg fogja a Nyelvornek is 
adni azt, a mi a Nyelv6re. 

Ballagi valaszaban a hiba-beismeres megt5rtenik, a megjob- 
bulas pedig meg van igerve. Es igy megvallom, hogy kis czik- 
kem, ilyetenforman, — vicczlapha valosaga mellett is — nem 
vart eredmenyt aratott. S essek barmennyire jol nekem kis czik- 
kemnek nagy dicsosege, megis, mert B. rafogasokkal illet czik- 
keben, nehogy hallgatasomnak beleegyezes legyen a vege ; e ra- 
fogasok tisztazasa alkalmaval. helyen valonak latom, hogy egy 
fQst alatt Ballaginak egesz valaszara, ennek kerdeses pontjaira is 
megadjam a tisztelettel teljes feleletet, 

Lassuk azert. mindenek elott is azt, hogy miert is karhoz- 
tatta a ^Nyelvor" Ballaginak a szotarait. Hat kirhoztatta es meg- 
rotta azert, hogy Ballaginak a szotaraiban csak ugy titik egymas 
nyomat az olyan Jom-mutato es tdrsai*-ii\t fiircsasagok ; hogy 
hogy Ballaginak a szotaraiban annyi a tarkasag, a lim-lom. a 



268 TURI P. 

csudabogar, s engedjenek meg nekem Ballaginak a szotarai, — 
de annyi bennok az ertetlenseg (1. hagoncz = parvenu, lovancz = 
lovagX a melyeknek ovatos k5zleset, ismerve a szotarironak meg 
1857- ben fennen hangoztatott elveit, tole mar a nelkfil is elvar- 
nank, hogy a Nyelvor, — eppen egy szembe5tlo jelenseg alkal- 
maval, sztiksegesnek, sot a mi t5bb, k5telessegenek is vallotta, 
hogy Ballagit^ eloszor is a multak szep emlekere, masodszor 
pedig a jelen felismeresevel. a j6v6 tisztesseges kbvetelmenyeire 
emlekeztesse, figyelmeztesse, Kis czikkemnek, a i3 furcsasdgnak 
az egerfarkaba valo ragodzasaval az volt tehat a czelja, hogy ova 
intse a szotarirot a nyelvrontas hagyomanyainak annyira buzgo 
respektalasatol ; mint a mely hagyomanyos erztilet, a mint egy- 
felol, benitolag hat a megindult nyelvjavitas mukSdesere: mas- 
felol eppen olyan jotekony hatassal van a laba-ficzamodott m{i- 
nyelv, valamint az idegenszertisegek folytonos erosbtilesere. 
Tiszta lelkiismerettel vallom, hogy czikkemnek ez volt a czelja, 
mert nem is lehetett neki mas ertelme. Hogy aztan czikkemet 
miert eppen ^gunyoros" es vicczlapba valo modorban irtam 
meg, Ballaginak ebbeli megrovasara csakis annyit jegyezhetek 
meg, — es ez, azt hiszem, tokeletesen is eleg lesz, — hogy a 
Nyelvornek mindig volt tarkasagi rovata : hogy a Nyelvor sose 
volt ellensege a betegseget gyogyito komikumnak, es hogy a 
Nyelvor csak e miatt az okok miatt is, mindig szivesen helyt ad 
a B. altal megrott modorban megirt czikknek is; helyt adott 
ennek is, mint a melynek hattere csak olyan komoly, s hatasa, 
mint a pelda bizonyitja, csak olyan foganatos, mintha ranczolt 
homlokkal irtam volna meg, mintha a harcz es haboru 
nehez fegyvereivel rukkoltam volna ki, azok ellen a szotarak 
ellcn. 

Annyit azonban mondhatok, hogy ha tudom, hogy Ballagi- 
nak czikkemnek mar maga a kQlso formaja is zokon esik ; mon- 
dom, ha gyanitom, hogy czikkemnek jokedviisege olyan ossziani 
borut von Ballaginak a lelkere : hat bizony en szivesen megirtam 
volna czikkemet mas formaban is. A minek aztan^ a tobbek k5- 
zott talan meg lett volna az a szep haszna is, hogy Ballagi nem 
mereng ugy el a mult dicsosegen s hogy B. nem tulajdonitja 
olyan 5nerzettel magdnak az orthologia alapkovenek a letetelet. 
Azcrt is, a Ballagi irant viseltetett tiszteletnel fogva, ez alkalom- 
mal felreteszem a magam jo kedvet es a B. temperamentumahoz 
alkalmazkodom : azaz nkomor" modorban megyek neki a nagy 
utnak, annak az utnak, a melyen annyi az utveszto cs oly keves 
az utmutato, hogy a legjobb akarat mellett se juthatunk ki rajta. 
A mely kQldnos allapotnak aztan az lesz a szomoru vege, hogy 
sok hiabavalo csatangolas es barangolas utin oda lyukadunk ki. 



BALLAGI SZbXARAI E8 A NYELVOR. 269 

a hova a madi zsido, — leven ennek szepseges szep haz^ja, 
eppen ez egyszer, a sugdruti tom-mutatO'terem. 

Es ezzel a komoly mohdassal rafordithatjuk a rudat a dolog 
velejere. 

Nezztik es vizsgaljuk, hogy micsoda fegyverekkel vedekezik 
es hadakozik Ballagi, hogy mi oknal fogva allitja magarol, hogy 
ez a b5lcs mondas: ^mea culpa, non ego sum causa" senkire 
meg ugy, mint eppen mosto rea, soha nem illett; lassuk mi min- 
dent nem fog ra a Nyelvorre B. ; vegtil pedig erzekenyedjQnk el 
azon elmebeli gyengesegQnkbn, hogy megfeledkezhettQnk arrol a 
nem eppen mindennapi dologrol, hogy annak a harcznak, melyet 
6 (a Nyelvor) a nyelvrontas ellen folytat, egyik, mondhatni elso, 
meginditoja B. volt, ki mar 1857- ben az akademiaban olvasott, 
wNyelvujitas es Nyelvrontas" czfmfl ertekezeseben nemcsak hogy 
a kello tanulmany nelktil tizott kontarkodo szokoholast meg- 
tamadta, hanem ramutatva a nyelvmiiveles tudomanyos kellekeire 
a:{ utat is kijelolte, melyen a fejlodesnek haladnia kell, hogy 
nyelvunket eredeti jellegehol ki ne vetk6\tessek, 

Ballaginak mindenekelott esze agaban sines, hogy a torn- 
mutatonak es tarsainak partjara keljen. Hiszen o minden (?) ilyen 
korcs-szonak a fQle melle kerdojelt dugott, szarvat rakott rajok 
es igy kozolte oket. De meg, ha eppen meg nem jel6lte, belye- 
gezte is volna ezeket a neologizmusokat, Ballagi a nelktil 
is szamot tud adni azon eljarasarol, hogy minden olyan 
ntommutato es tdrsai'^-fele ketes trtekiinek felismert s\6t, 
miert kellett neki szotaraiba felvenni. S ra all erre B. a szotar- 
csinalas alaptSrvenyere, hivatkozik ennek a koztudomas (?) 
szentesitette paragraphusaira, — a melyeket aztan, nem hiaba, 
hogy 6 maga csinalta azokat, de meg is tisztel annyira, — hogy 
egy oldalugrassal a Nyelv6r5n akarja a port elverni B., — leven 
neki a Nyelvorrel sub bundam — egy kis szamadasa. 

A paragrafusok igy hangzanak : i. ^Kdztudomas szerint a 
szotariro nem szerzoje, hanem gyQjtoje az anyagnak." (Vas.-Ujs. 
1880). 2. „A szotariro teendoje bizonyos tekintetben a konyvtar- 
nokeval azonos, ki a rosz konyvet csak ugy tartozik besorozni, 
mint a jot, Az egesz, a mit a szotariro a nyelvtisztasag erdeke- 
ben tehet^ az, hogy a fattyuhajtasokul felismerteket jelbles altal 
megbelyegzi." (B. P6t-sz6tar. 1874. 3.) 3. „a szotariro eppen (?) 

csak custos linguae a kinek has:[ndlatban levo szot mel- 

loznie nem szabad, legyen az akar j6, akar rossz." (B. Nyelviij. 
es Nyelvront. 1857). 

Nagy kerdes, hogy ezeket a paragrafusokba ojtott parado- 
xonokat el Ichet-e fogadnunk a szotariras komoly kellekeul ; 
kerdes^ hogy lehet-e helyeselnOnk Ballaginak, a nyelvrontas egy- 



270 TURI P. 

kori kemeny megtamadojanak, a tiszteletre erdemes tudosnak* 
abbeli felfogasat, hogy a szotan'ro nem egyeb, mint egy masina, 
— es ez is rossz masina — mint a melyik a beletomkodoti 
gazboi, ocsustol, buzaaljastol hanyja ki ma.;ab61 a buzat. Igy 
tenni szotarironak, azt hiszem, hogy nem lehet es hogy — a 
nyclv tisztasaga, javitasa mellett valo kardoskodas neveben — 
nem is szabad. 

Mert valoban, ilyen eljaras mellett hova jutnank? Ballagival 
szolok: nHa e^en a^ liton meg tovdbb haladunk es a^ egyeni 
onkeny uralmdnak a nem:{et k6:{6s sajdtja felett emiyire 
szabad tert engedunk, hogy a\t semmi torveny, semmi 
s\abdly nem korldto\:{a, elebb-utobb bdbeli \avarbajd nyelviink 
alkotmdnya es megerjuk, nem ertjiik egymdst*. (B. Nyelvuj. 
es Nyelvront.) Tiszta szen igazsag. a melyhez szo se fer. Csak 
azutan e nagy mondas nagy igazsagabol, csak egy paranyit is 
juttatott volna B. a szotariro Ballaginak. 

Az egyszer igaz, hogy a szotarironak az nem all koteles- 
segeben, — mert sok szotarironak u^^yanez nem is mestersege, — 
hogy szerezze, csinalja is a szokat. £zt senki sem koveteli tole; 
de mar azt, ligy gondolom, hogy elvarhatni tole, ho^jy kritikus 
beszerzoje == gyQjtoje legyen a szotar anyaganak. KQlonben a 
szo tar, legyen az egy v. ket nyelvii, eppen annyi hasznot hajt a 
nyelvrontas konyhajara, mint a mennyi kart tesz a nyelvjavitas- 
nak. Amazt istapolja, dedelgeti, emezt pedig gyengiti fejlodeseoen 
es hathatossagaban megbenftja, megakadalyozza. De meg a 
(magyar) szotarironak, eppen mert kOlonos a helyzete, ebbol 
folyolag kQl5nos a kotelessege is. Mert. — isme't B.-val szolok, 
vagy elerkezettnek kell tartania „a{ tdot, hogy nem^eti leg- 
drdgdbb kincsunket nyugodt elmevel rende^:[uk es hatdronuk 
meg, mi van abban, a mit hamarjdban felkaptunk, megtartani 
es mi kivetni valo*" vagy el kell fogadni a szotarironak az 
mCVti^edek ota dagado^ott ujitdsi dr (minden) s^^emetjet, 
is:{apjdt,*' Vagy— vagy. Az elso esetben aztan nem szabad feles- 
leges szemetnek, iszapnak lenni a szotarban. a masodik esetben 
pedig nem szabad ebbol a szemetbol es iszapbol, — akar az 
nicies*", akar a nS^ep hang^af^ va^y a f,nyelver:{ek* konnyen 
kerdes ala eso kivalasztottjait, a mar- mar kiazalodni keszQio 
anyag kSze, bele-visszakeverni. 

A magyar szotarironak, — meggyozodesem szerint, — azt 
hiszem, hogy elvenek kell lenni, hogy hatarozott allast foglal- 
hasson el nyelveszeti harczunkban, — legyen hozza akar a 
neologianak, akar az orthologianak, szerencseje. Nem akarom 
serteni Ballagit, de mi tagadas benne. itt nines helye a kel- 
kulacsossagnak. Hajlandosagot mutatni erre is, arra is : ez az 



BALLAGI S:^6tARAT ES A NYELVOR. 27: 

eljaras nem vezethet jora. Elitelni a ^tom-mutato es tdrsai^-t 
es megis halomszamra kozolni a magyar sz6kincs(?) ebbeli 
fajtait, a nelktil, hogy azok kozhasznalatara olyan nagy lelki- 
ismeretesseggel hivatkozhatnank : ez vajmi artalmas szotarr 
csinsUas. Men eloszor is nem hoz dicsoseget a szotarirora. 
masodszor pedig folyvast tarva-nyitva tartja a nagy kaput a 
neolOj^ia suttomba miikodo teremlmenyeinek az irantuk ligy is 
igen nagy hajlandosaggal megaldott ^nyelver^^ek*" -hez. 

Es hogy Ballagi hogyan testesiti meg elveit, majd latni 
fogjuk — kesobb. S ra fogunk ekkor arra is jonni, hogy ezek az 
elvek vajmi sikamlosak. Elebb azonban, fentebbi beszclgetesQnk 
targyaval rokonsagba jolt egy kerdesere feleljunk meg. 

Ballagi t. i. egy nagy csomo szot kozol valaszaban, azt 
kerdve a Nyelvortol, hogy kozhasznalatra szant szotarabol j6\an 
ess\el kihagyna-e ezeket a neologismusokat. Felelet: en ugy 
gondolom, hogy a Nyelvor, az 6 jozan eszevel szetnezne koztQk 
es a mi ma meg kozhasznalatban van. [de nem a mi meg nines], 
hogy ^forrongasban levo nyelvkincsiinknek mind tisztultabb 
alakjat tCintesse fel". kozolne, de kerdojel ulan mind, egyiol- 
^gyig» "" n^*^^ leven jo^a, de sot annyi jozan esze sem arra, hogy 
akar a ^.f^e'^yhangzat", akar a ^nyelverzek" behatasa alalt, lehat 
mero okadalolhatailan szeszelybol egyiknek szarvat adjon, a 
masiknak meg tisztesseges Qlohelyet a nyelv i3 probas ivadekai 
mellett. 

En azt hiszem, hogy — Ballaginak ezzel a feltalalt lisztaja- 
val ilyen forman banna el a Nyelvor. Vagy li-iy, hogy k6z51ne' 
abbol mindazokat a peldak^t, melyek a nemzet nyelveben mar 
eletre, eros labra kaplak, a melyeket lehat — ha kenytelen 
kelletlen is szereli bevallani — a szokas mar szeniesitett ; 
mondom ezeket mind kozolni es nem lenne kerdojell egyik 
eleoe sem. Hogy abbol a lisztabol kihagyni melyeket hagyna ki, 
ligy gondolom szerint, majd ezt is meglaijuk. 

A jozan esz hatarain beloi csakis e ket modszernek egyiket, 
vagy masikat igyekeznek a Nyelvor, — a mennyire t. i. a veges 
emberi elme megengedne, — minel lelkiismeretesebb modon 
alkalmazni. Es igy meg kell vallanunk, a Nyelvor az 6 jozan 
eszevel eppen az ellenkezojet tenne annak, a mit Ballagi tesz^ az 
6 jozan eszevel. Az igaz is, hogy quot capita tot sensus. Epp 
ezert egyikonknek se lehet joga, — meg malitiabol sem — meg- 
tagadni egymastol a jozan eszt. 

Es hogy azokra a paradoxonokra visszaterjQnk, azzal az 
eggyel csakugyan szeretnek tisztaba jonni, hogy a szotariro 
szerepe mennyiben egyezik meg a konyvtaroseval es hogy a 
szotariro mennyiben custosa a nyelvnek. 



272 TURI P. 

K5ztudoinas szerint a k5nyvtaros nhivatalbol" kapja kdny- 
vcit, a melyek kozt lehet, hogy epp annyi a selejtes, mint a 
mennyi a jo, a derek munka, — minthogy minden k5nyvtarnak 
az a czelja, hogy a mfivelt vilag es a haza szellemi termekeit a 
leheto teljes szamban 5sszegy(&jtse. Es en nem tudom, hogy 
micsoda kdr is haramlik abbol a nemzet szellemi eletere, ha a 
k5nyvcdros Rozsa Sandor historiait is besorozta a Haramiak 
melle. Es a k5nyvtarosnak ez a mechanikus foglalkozasa hogyan 
egyeztetheto 5ssze a szotariro szellemi munkajaval? Eppen se- 
hogy se. A szotariro es a kdnyvtaros foglalkozasa csakis annyi- 
ban egyeznek meg egymassal , hogy a mint nem minden 
kbnyvtaros kepes arra, hogy kbnyveit ugy sorozza be, hogy azok 
k5zt konnyfi legyen az attekintes: epp igy nem minden szotar- 
ironak ail tehetsegeben, hogy szotaraban a betCirend helyeseri es 
pontosan meg legyen tartva. 

Igenis, a szotdriro custosa a nyelvnek. Es hogy valoban 
ez legyen, ez az elso, legszebb es legkomolyabb kQtelessege. 
Az pedig, hogy a szotariro Ggyes architectusa legyen a szotarnak, 
csakis utolso s nem mondom, hogy ez is nem erdemes koteles- 
sege. Elso esetben aztan nmiivesz*' a szotariro, a masodikban 
pedig csak Qgyes mesterember. ^s azt rafogni Ballagira, hogy o 
csakugyan nem akart mas, mint egyszerii mesterembere lenni 
szotaranak, higyje el nekem, hogy ezt rafogni, — mert belolem 
semmifele malitia nem szol, — tavol all tolem. Hiszen, ebben a 
rossz esetben aligha hivatkoznek Ballagi es pedig oly onerzettel 
ma-holnap mar 4o eves szotariroi eletere. 

Ballagit szotarcsinalasaban, mint maga mondja, ugyanazon 
nezetek vezetik, mint a melyek modszerenek 4o eves alapvetoi, 
a mely modszer j6saganak nem utolso, mert a legeklatansabb 
tanubizonysaga az, hogy Ballagi szotaranak minden uj kiadasa, 
(meg a tbmnyomatu is?) a forrongasban levo nyelvkincsnek mind 
tisztultabb alakjat volt kepes feltCintetni (?) 

Es itt latom helyen valonak, hogy a peldakkal valo 
illusztralast foganatba vegyem. Elore megjegyzem, hogy a peldak 
ez alkalommal abbol a lisztabol lesznek megemberelve, a melyet 
B. a Vas. Ujs.-ban a Nyelvor jozan eszehez vagott; — mert 
sajat peldaimat kenytelen vagyok czikkem folytatasaba kozolni, 
mert szandekom B. modszerenek mi modon valo alkalmazasat 
bovebben is megbeszelni. Ballagi lisztaja, meg ezt is meg kell 
jegyeznem, nem a mult, tevedeseibol, hanem a jovo evtizednek 
egy szotarabol, — a mi kedvQnkert, elore van 5sszeszedve. 
Mutatvany akar ez lenni a j6v6 evtized szotarabol, abbol a szo- 
tarabol, a mely tisztultabb alakja akarna lenni a forrongasban 
levo nyelvkincsnek ; abbol a szotarbol van a liszta kozolve, a 



BALLAGI SZOTARAI ES A NYELVOR. 273 

melynek elkesziteseben a Nyelvornek is nem kis erderrie lesz, 
Lassuk tehat, hogy a mult es jelen ismeresevel. mint a mely 
megismeres komoly k6telesseget szigoriian ro reank. mennyiben 
felel meg e liszta a jovo tisztesseges kovetelmenyeinek. (Meg- 
jegyzem, hogy a Nyelvor azt eppen nem mondta, hogy ennek a 
listanak a peldait egytol-egyig kihagyna szotarabol ; de meg azt 
sem mondta a Nyelvor, hogy e szok legtobbjei egy cseppel sem 
kQlombek a tommutato tarsasagaban felsoroltaknal. Ezt 
egyiket sem mondta a Nyelvor, es hogy miert is nem mond- 
hatja, majd ezt is meglatjuk, csak Ballagi fogja ra» hogy tagad- 
hatatlan malitiabol) 

Ballaginak ebben a liszta jaban i8i szo van koz5lve, szep 
abecze-rendben. A mely gyengedseg aztan azon praktikus haszon- 
nal is jart rank nezve, hogy hamarabb el tudtuk magunkat hata- 
rozni arra, hogy e liszta peldait sorra nezzQk B. Teljes Magyar 
Szotaraban. MegtettQk es ime, mennei nai^yobb fajdalmunkra, 
annal nagyobb meglepetestinkre azt tapasztaltuk, hogy e i8i 
fattyuhajtas kozOl csakis 68, mond hatvannyolcz van megjelolve, 
megjel5les altal megbelyegezve. Szamitasunk csak egy-kettobe 
csalhatott. 

„i4^ eges^, a mit a s\6tdrtr6 a nyelvtis:[tasdg erdekeben 
tehet, a^, hogy a fattyuhajtasokiil felismerteket jeloles dltal 
megheljreg\i^ Ezt mondja B. az ur dicsoseges feltamadasanak 
1874-ik esztendejeben. Ezek azok a szent igek, a melyek ildo- 
munkhoz inteztetnek. A melyekre azonban, gyarlosag veven erot 
rajtunk, kettosben elenekelhetjQk a zsoltaros Daviddal, ennek 
ii3-ik zsoltarjat: „F0l6k vagyon es nem hallanak. orrok vagyon 
es nem esznek. kezok vagyon es nem tapasztalnak". 

Mero elvtelenseg az elvben, rovid szavakkal igy jellemez- 
hetem Ballagi szotarcsinalo modszeret es eljarasat. Hogy a 
hirnok meg a Idtnok miert jobbak mint a dijnok; a gyogy- 
s\er, gyufa^ kots\6y Idtkor, Idtlelet, Idthatdr, Idttan, menhely, 
^y^gdij, nyughely a von^jeronel ; a vcgy^ lenyeg a jelleg- es 
jellemndl ; a nyotnda a kepe\der\i\ ; az elv az ismenil ; a lovar, 

lovarda, lovolde a s:{ivarnaih a tanoddnal es a tebolyddnal 

hja erre megfelelni vajmi bajos, vajmi vakmero munka lenne. 
No de erre mondja azt Ballagi, hogy a Nyelvor, mar t. i. ha 
szotart csinalna, abban terne el tole, hogy alany, alap stb.-fe'le 
kozonsegesen hasznalt szok elibe is kerdojelt rakna, m/g o a 
kozhasznalat altal a nemzet koztulajdonava valt nyelvanyagot 
akkor is szentesitettnek tekinti, ha torvenyes szarmazasat a 
grammatika elotl pentosan igazolni nem tudja. Az alany, alap, 
drvere{, bes^ely, bibornok^ gydr, jdrda, kd:[ldny, kd{dny, 
Idtlelety lovar, lovarda, lovolde koztulajdona a nemzetnek, de a 



n 



M. NYELVOR. IX. jg 



274 TURl P. 

daldrda, dijnok, jellem, jelveny, modor, nyegle, nyitdny, 
s^ereny, s\ivar, terv, ujdondds:^, ujonc\, us\oda, vi^sga mar 
nem az. A hogy akarja venni az ember. Ha akarom vemhes, 
ha akarom nem vemhes. Es kerdem, ha elveket olyan tQntetve 
hangoztatnak. mint B. teszi, s azokat iiyen modon alkalmazzak, 
mint B. alkalmazza: ezekert megtamadni Ballagit — kellett ehez 
csak kis merteke is a malitianak? Ennyire valogatni a szokban, 
ilyen szeszclyes modon sorozni be oket, ennyi subjectivitast, 
ennyi onkenykedest alkalmazni : hogy is engedheti meg B. annak 
a szotarironak, a ki csak osszeszerzoje az anyagnak? Bizony 
bizony ez a szotarcsinalas egy cseppet sem kftlomb a neolo^iiz- 
mus „nyelverzek** tudomanyanal. Ezt is, azt is, vajmi haladatlan 
munka lenne : komolyan venni. 

Es a nelkftl, hogy tovabb is bibelodnenk azzal, hogy azok- 
nak a peldaknak egyike vagy maslka mennyiben edesebb vagy 
mostohabb gyermeke a nemzet szobeli kincsenek, — roviden 
feleljQnk meg meg arra az egy kerdesere Ballaginak. hogy jozan 
eszszel tehetne-e azt a Nyelvor, hogy k5zhasznalatra szant szo- 
tarabol azt a 181 peldat, — mint a melyeket a ^megdllapitott 
irodalmi nyelvet alkoto kloss:{ikus (talan bizony Bugat is az 
volt?) iroink k6:[ervenyre emeltek," — egytol-cgyig kihagyja. 
Es ez a traditio iratna bele Ballagival uj szotaraba ezeket az 
arvakat is: ^ites:{, k6ts\6, munkakepes, s^akaddr, t6rtenes:{, 
vegy*". En, hogy tobb peldat ne emlitsek, ezeket az arvakat 
mar csakugyan kihagynam, es pedig tiszta lelkiismerettel, a jdvo 
evtized szotarabol: mert azt tagadnom kell, hogy az ites:{, s:[a- 
kaddr, t6rtenes:{ meg ma is kozhasznalatban es k5zervenyben 
volnanak ; hogy ezeket ujra meg egyszer szentesiteni : akar a 
sztikseg, akar a loyalis alkalmazkodas megk5vetelnek. Ki mond 
ma ites:{t, tdrtenes\t es nem-e eleg ha vegyiiletekkel s nem 
egyszersmind vegyekkel dolgozik a kemikus ? Es a kdts\6 
helyett minden joravalo grammatikaban nem a k6t6s\6 van-e 
mar hasznalva? Miert kellene tehat a neologizmusnak ennek a 
rossz kedveben alkotott ivadekanak meg a jovo evtizedben is 
kiserteni? Azt ugyan nem mondom, hogy 5r6kre temesstik el a 
kbts:{6t, A vilagert sem. Mert ha vallalkoznek arra valaki s talan 
eppen B., a ki a szazad nyelvtorteneti szotarat megirja, a kot- 
Slot ki ne hagyja valahogy belole ; sot inkabb kettos keresztet 
tegyen elebe, hogy ez a szo volt az, a melyrol annyit irtak. a 
melyet annyit alkalmaztak, de a melyet annyit is herczehurczal- 
tak, hogy utoljdra is — kinyugovek. Es itt olilkodik meg az a 
munkakepes. Nem hiaba, hogy nemet eredetfl, de meg folyvast 
munkara termett, munkabiro. Igy is vagyunk mi mindennel a mi 
nemet, az az atoksuly meg itt is nyomja a mi lelkQnket. 



BALLAGI SZ6TARAI ES A NYELVOR. 2^5 

Ballagi azt mondja T. M. Szotaranak az eloszavaban, hogy 
a szok bsszetetelet nem latta szflksegesnek minden adott esetben 
k5z5lni ; hiszen a szavak bsszetetelenek hatdrozott lorvenyei 
vannak, a melyek meghatarozzak, hogy 6sszetetelt micsoda alakii 
es mifele ertelmii szok aikothataak. Igazsaga van Ballaginak. 
S ebbeli mondasaval tisszehangzasban is van B., mint munka- 
kepes peldaja is bizonyftja. Ez az bsszetetel nem ertetodik 
magatol, ennek az osszetetelnek a reszei idegen nyelv tbrvenye 
szerint vannak osszeboronalva : tehat ezt az osszetetelt meg kell 
becsQini ; annyival is inkabb, mert draga kincse a nemzetnek. 
Hogy az-e valoban? hogy B. szotara mennyit vesztene elmara- 
dasaval? mert a hit csakugyan boldogit: jo ejszakat mondok 
neki. S ki beszel ma s\akaddrokr6l ? ki mondja ma. hogy a 
nihilistak, a porosz szoczialistak, a communardok vagy az irre- 
dentistak $\akaddrok ? En ezt az egyhazi szarmazasu csuda- 
bogarat ma se nem hallom. se nem oivasom, meg az ujsagokban 
sem. Ez az utobbi korGlmeny pedig nem Kismiska am ! 

Ime tehat i8i szobol 6 darab mar kbnnyen kivesztheto 
volna. S gondoljuk el, hogy Ballagi nagy szotaraban i8,ioo szo 
van, eppen 6oo-at lehetne belolok ilyenforman kimustralni. 

Mert higyje meg B., hogy az ilyenforma kimustralas eppen 
nem tenne t5nkre szotarainak a ^teljesseg^^-et; a mint az nem 
fosztotta meg T. M. Szotarat teljessegetol, hogy a lisztaban kSzolt 
^viador* kicseppent belole. 

Nem szandekozvan B. listajarol maskor is megemlekezni, 
itt emlitem meg, hogy a nyegle szora erdemes volna meg- 
jegyezni. hogy tajszo is egyszersmind. 

Sajat peldaimrol jovore. turi p. 



A MAGYAR NYELY A MAGYAR TANItOK TANfxOINAL. 

Simonyi Zs. szerint „csak az iskola utjan remelhetjQk, hogy 
lassankint kiirtjuk a gyomot, s becsQletet szerezQnk mindannak, 
a mi a magyaros eszjaras termeke**. Szent igaz, csakhogy mi 
meg attol felQnk, hogy e remenyQnk teljesQIese egyhamar aligha 
varhato, mert bizony nem hogy a tanitok. de meg a tanitoknak 
tanftoi is ugy irnak, hogy nevelesi szaklapjainkban, egy-ketto 
kivetelevel^ csak ligy hemzsegnek a hibas szok es szolasok. 
Pesszimizmusunk igazolasara batorkodunk a magyar nyelv oreinek 
ezennel bemutatni a f. evi januar honapban megindult Nep- 
iskolai TanGgyi Figyelot, melyet egy szerkeszto-bizott- 
sag elen Zelliger Jozsef kepe:{dei iga^gatotandr (mi ligy tudjuk, 
hogy a nagyszombati kat. tanitokepzo intezet igazgato-tanitoja) 



276 ALSZEGHY N. JANOS. 

szerkeszt, s mely lap — sajat szereny vallomasa szerint — vala- 
mennyi magyar ped. szaklap kozolt a legkittinobb. mert 
hiszea „Valamint a felziidult viharos tenger vad hullamaitol 
hanyatott hajosnak iranyul szolgal a vilagito, figyelo torony. 
hogy a ves^teljcs zatonyokat es szirteket, melyek utjat alljak — 
kikerulje, ep oly vezere lesz a ^Nepiskolai lanfigyi figyelo" a 
nJplanitoknak kQzdelmes palyajukon" (2. lapon.) 

Jollehet a kormondat sikcrQltenek az osszeillo kotoszok es 
egyeb nyelvtani dolgok neni ismeresebol kelelkezett nves^teljes 
:[dtonyok litjdt dlltdk*', mindazonaltal olvassuk el azt is, hogy 
mi indiiotla a t. szerkesztoket arra, hogy tudomanyuk mccseset 
a sotetscgben botorkalo magyar tanitok vilagito tornyanak 
tetejere akasztani sziveskednek? 

Az, hogy ok megertetlek a „sajt6 eredmenydiis miikodeset* ! 
Mar pedig ^a sajio a nep javat el6n»ozdit6 tenyezok harsogo 
kOrtje, mely a legkisebb hangot szazszorosan nagyobbitva bocsatja 
vilagga, (nb. ez a tulajdonsag, melyet kozonscgesen reklamnak 
szokas nevezni, ill dicseretesnek vaa foltQntetve !) hogy a 
csQggedoket fcltamaszsza. (a ^csQggedok'* nem lapsus calami a 
nholtak" helyetl?) s a tettre kepes nyugalomba lepeit harczosokat 
kiszolithassa odujukbol*'. 

Ha a t. olvaso azt talalna tolQnk kerdezai, hogy mi az a 
^tettre kepes nyugalom", egyelore csak azzal a f5lvilagositassal 
szolgalhatnank, hogy ezeknek az uraknak a szQnetjelzesre ^szaba- 
dalmazott extraregulajok** vagyon, mint az az alabb idezendo 
helyekbol napnal vilagosabban kitOnik. 

Megertve'n azt is, hogy kiliizolt feladatuk sem tobb sem 
kevesebb, mint „amagyarosodas terjesztese s a ne'p- 
neveles nagy epQletenek fole'pilese", (3. 1.) a kezeink kozt levo 
6t szambol csak ligy talalomra kiszedegetett gyongyszemekkel 
bebizonyitjuk, hogy a tudomanynak s kQlonosen a magyar 
nyelvben valo jartassaganak milyen mely tengerebol emelkedik e 
szellemi vilagito torony. 

2. 1. ^a ha:{as:{eretet crot s bdtorsdgot kolcsonoi''. A 
nc'metnek kolcsonoz, de nekQnk magyaroknak bizony dd vagy 
nyujt. 

3. 1. „els6 helyet adva a magyar nyelvnek idegen ajku 
nepiskolakban valo mikenti eloadasara" A magyar, ha mar helyet 
ad, hat ad vlmineA*, s nem vlmire. Az a „mikenti** mutatja, hogy 
az erthetoseg ide mellekmondatot kivanna. 

U. o. «nagy siilyt fogunk fektetni a lap gyakorlati reszere" : 
nagy fontossagot, jelentoseget tulajdonftunk a lap gy. reszcnek. 

4. 1. ^Ez eseiben a szQloknek tulterheltetesi panaszuk 
korantsem mondhato tiilzasnak". A birtokos tobbse^'enek a 



A MAGYAR NYELV A MAGYAtt TANITOK TANITOINAL. 277 

birtokszon t6rtent megjelolese itt fol6sleges ; a birtokosnal 
kitett tulajdonito rag ertelmetlenseget okoz, mert ugyanazon 
sorban a veghatarozonak is ily ragja van. ^Tulterheltetesi 
panasz"?! Ki erti ezt? Az egeszet igy lehetne helyesebben is, 
vilagosabban is kifejezni : a szQloknek azon panasza, hogy 
gyermekeiket tuiterhelik, nem mondhato tulzasnak. 

U. o. »majdnem minden egyes s\akmdt kQlon tanero 
tanit/a". Hogy a helyesebb ,szak" helyett nSzakmat" mond az 
iro, azt meg ertenok; mert hat amaz nagyon egyszerii, kozon- 
seges szo, s a harsogo klirtben bizonyara szebben hangzik a 
tudomanyos szagu szakma, melynek t5rvenyes kepzeset az al-ma, 
s\al-ma, foghagy-ma stb. szok analogiija elegge bizonyitja. 
Hogy minden joravalo, miivelt „tanit6** csak azert is ^tanero* 
marad, mig a vllag vilag lesz, azon sem csodalkozunk, hiszen 
hogyan mutatna meg maskeppen az iro, hogy 6 nemetiil is tud 
s ismeri a ,Lehrkraft' szot. De mdr nem fojthatjuk el megbolran- 
kozasunkat azon, hogy a magyar tanit6k tanitoinak meg az 
alanyi s targyas igeragozas szabalyait sem meltoztatik ismerni. 
Mert a hiba nem veletlen am ; m^lto parja akad eleg. PI a 4. 
szamban: ^melyeket a parisi o]peras\inhd\' foyer (remek ossze- 
tetel !) tanczvilaga sokkal jobban ismeri, mint a budapesti 
redoute kSzSnse'ge.** Vagy az 5. szamban: y,s\erettiink volna..,^ 
gyiileseink jegy\6k6nyvet koiolni*. 

II. 1. ,Tisztelet es becsQlet a tSrveny es jog elott !^ 
Respekt vor einem solchen Magyaren ! 

u. o. (az ifjii nemzedek) j,rajong6 dlhit kbit neveltetik 
fel*. Negy szo s majd annyi hiba. i) A szenvedo igealak helyett 
cselekvot kellett volna hasznalni. 2) Nem alhit k6:{t, hanem leg- 
foUebb i\h\Xhen nevelQnk fol valakit. 3) Al-nak csak azt nevez- 
hetjQk, a mi nem az, a minek mutatja magat; mar pedig a hit. 
ha tevedo, hamis, bal hit is, valosagban megis hit. 

u. o. „a vallashaboruk verdiott csatamezoi." Ha az 5ssze- 
tetelnek masodik tagja melleknevi igenev, az osszetetel tagjai 
kozt targyi vagy ritkabban alanyi viszony van. A „yerazott** 
szoban egyiket sem talalhatjuk. Allhat a ,ver* mint magyarazo 
resz a mivelteto .aztat' melleknevi alakjaval alanyi viszonyban, 
s igy a fentebbi kifejezes helyesen igy hangzanek : a vallas- 
haborukna/r vertol d\ott vagy verd^tatott vagy inkabb ver 
d^tatta mezoi. 

u. o. „Az oly nemzeti btiszkeseg mely letjogdt nyert 

csatak-, vagy hatalomterjesikedesi nimhushoi, vagy mds nem- 
\etnek valo megvetesehei es fajgyuldletehe\ koti." Az a n. 
btiszkeseg Mle jogat alapithatja megnyert csatakra, a hatalom- 
terjeszkedes nimbusara, vagy talan meg arra is, hogy mas nem- 



278 ALSZEGHY N. JANOS. 

zeteket megvet, mas fajokat gyHlbl, ambator logikaval, kiv^lt a 
ket utobbi esetben aligha dicsekedhetik, de a zalai koztnondds 
ertelmeben «koti az ebet a karohoz", az pi. a ki minden dron 
masokat akar tanitani, pedig maga sem tud semmit. Az -dsi, -est 
vegzetfl melleknevek gyakrabban is elofordulvan, a NTF. szer- 
kesztoi igen okosan teszik, ha figyelmesen elolvassak mindazt, a 
mit e melleknevek hasznalatarol Brassai, Simonyi, Thewrewk stb. 
eleg vilagosan elmondottak. (Ny. I. II. IV. VIII. kot.) 

Az idegenszerii szolasoknak, szovonzat ellen elkbvetett 
vetsegeknek egesz garmadajaban valogathatunk. 

24. 1. „A mely tanulo az iskola utan nem erez vagyat a 
tovibbtbrekves is iparkodas irdnt^ — 25. 1. ^fejlesztetnek, nem 
vetetnek figyelembe, t^tetett, becstiltetett, kinoztatnak stb.* — 
U. o. „Eleg panaszt is hallunk a testi kepzes hianyossdga felett^ 
U. o. wbonnak ?ltal dressiroztatnak" : bonnak^o'/ dre55;firoztatnak, 
vagy inkabb, ha mar egydltalaban beleszeretttink a nemet kapta- 
fara huzott franczia szavakba, bonnak dresszirozzdk (a gyerme- 
keket). — Sg. 1. „ott is valami felvcteli vizsgalat folott tSrik 
fejoket*. — 44. 1. ^os\tom nezetet". — 45. 1. ^nehezen megy az 
neki" : nehezere, terhere esik. — 47. 1. ^a tobbi tanUgygyel 
foglalkozo egyenek tekintelyes szamot kepviselnek varosunkban." 
A ,t6bbi** jelzonek mashol a helye, vagy ha mar ott maradt, 
vesszovel el kellett volna vdlasztani a tanQgy-tol. A „kepvisel"*-re 
vonatkozolag Gyergyai „Magyarosan" c. miivet ajanlanok az ill. 
ur figyelm^be. — i4. 1. .soha sem jon azon kedvezo helyzetbe": 
sohasem jut stb. — 19. 1. „(a tiszta iraly, a tomor s megis bo 
eloadas) elso pillanatra eldruljdk, hogy itt gyakorlati tanito 
termekeivel allunk szemben.'* — 48. 1. „A tevekenyseg. melyet 
egyes nemzetek ki/ejles^tettek.'' — 52. 1. „KerjQk a t. kartar- 
sakat.... az eloJi\etesi dijt minel el6bb bekuldenL'' — 69. 1. 
,befolyast gyakorol^ — 72. 1. „nagyobb jotetemenyt nem nyujt- 
hatnak, mint testi es lelki ereik helyes modon valo kikepzeset, 
es kepesitetni oket foldi hivatasuk czelszerfl betoltesere". — 
74. 1. «— batorsagra van szQksege a tanitonak, s^embe ne^ni, 
megvivni az akadalyokkal, s nem esni ketsegbe a . . . csekely 
siker folott.*^ — 77. 1. „a legkilQnobb neveles\ek kivalo teve- 
kenyseget kolcsonoinek a gyermek ezen elso tanitdsi fokdnak^ 
U. o. ^Naponkent hallhatjuk a tanteremben a tanito ajkarol : 
^Gondolni, es csak a\utdn besielni.*" Talan : Gondolko^^atok 
es csak azutan bes^eljetek I — 80. 1. „l6n megbiiva* — 77. 1. 
Jes\ ve^etve"^ — 80. 1. Jelentes tetetett elnok res:{er6U 
hogy** stb. : az elnok jelentJ, ho^y stb. — 81. 1. ^bizottsagi 
tagok»/ S. S. es Z. vdla$itatnak meg.** Majdnem mindegyik 



A MAGYAR NYELV A MAGYAR TANfTOK TAVfTO^NAL. 279 

mondatban szenvedo iget latunk, mintba a magyar cselekvo 
igekrol tudomasuk setn volna. 

K5tQSz6k helytelen hasznalata: 12. 1. Igaz, mis\erint stb. — 
U. o. ^Altalaban mondhatjuk, mis{erint a magyar nyelv elsajati- 
tasa mis nyelvek elsajatitasahoz kepest gyerekjatek**. Ajindl 
csunyabb dolog, bogy on5k meg sem sajatitottak el! — i4. 1. 
nAmde remeljiik^ mis:{erint stb." — U. o. ^Tudjuk, mis^erint a 
tot nyelv a gymn. tantargyak kbzGi kikiisidbdltetett," — U. o. 
„Meg vagyunk gyozodve, tnis\erint stb/ Mindegyik esetben a 
kijelento ^hogy^-ot kellett volna basznalni. — 38. 1. uMiutan 
maga a tananyag igenytelen — a tanulok is ig^nytelenek: a nep- 
tanitot nem tekinti a kSzvelemeny fontos tenyezonek." A logi- 
kajaert feleljen Arisztotelesnek ; mi csak azt jegyezzdk meg, 
hogy a ^miutan" nem okhatdrozo k5t6sz6. — 45. 1. „E passus 
f5losleges, miutdn ugyis roinden kepezde mellett van gyakorl6 
iskola is." Ha mar kepezde, miert nem egyuttal gyakorolda?! — 
A 67. lapon egymasutan haromszor hasznaljak a ,miutan*-t 
okado jelentesben. — 45. 1. ^Minthogy eleg tot deak van, ugy 
a tot videk nem panaszkodhatik. bogy stb." ^Minthogy — ligy* 
meg egyszer ugyanazon lapon. Nagyobb germanizmust aligba 
lehet kepzelni! 

A 23. lapon hat sorban ennyi szenvedo iget talaltunk: r^sok 
tanittatik, de keves tanultatik" (Atkozott rosszul van mondva, 
de latjuk, bogy igaz I) ^Nagy suly fektettetik'', „A soktudds 
hangsulyoitatik'^y y^dpoltatnak*^ , ^elfojtatik*. 

Hat az ugyane lapon ekeskedo, s bamulatosan meresz 
k5ltoi hasonlat olvasasanak elvezetetol megfoszszuk-e a magyar 
nyelv oreitPI Halljuk tehatl — «A blazirtsag, onzes, vegelpusz- 
tulas szep hdrmas levelet, e:{en a czeltevesztett emberek nagy 
ors^dgutidt.'' Az ^ezen" is jo helyre jutottl 

Szorendivetsegek: 45. 1. ^Elobb kellene ezen kelle- 
metlensegeket eltavolitani". Az iro ezt akarja: Elobb ezen kelle- 
metlensegeket kellene eltavolitani. — U. o. »Ugy mi tanitok ezen 
imdt bozzacsatolni batorkodunk** : u. mi t. ezen imadsagot bator- 
kodunk h. — 46. 1. »maga is zsugorodik ossze" : m. is ossze- 

zsugorodik. 

X. ur az iskolaban (7—10 eves gyermekekkel) etimologizal 
is. wA kerti biga" gyakorlati eloaddsban ugyanis emigyen dd 
eld: (47. 1.) a csigakat, minthogy testQk puha, puha testii alla- 
toknak, vagy roviden puhdnyoknak nevezzOk. 

47. 1. „Az e. megnyito utan A. J. tartott felolvasast, ,A 
nepoktatasi egyletek messzevago feladata altalaban, s kQlonosen 
Nagyszombatban", felho\va ugyanis, mis^eriut ligy az egyen 
mint a nemzetek elete nem egyeb, mint a letert valo ktizdelem, 



28o sz6lasm6dok. 

melynek vegeredmenye nem lehet mas, hogjr az erosebb gyoz." 
Punktum I 

„A magyar nyelv gyakorlati tanitasa idegen ajku nep- 
iskolakban" feliratu czikk szerzoje ^termeszetadta modszer alapjaa 
ke^eli a magyar nyelvet". Lassuk, milyea ez a ^Behandlung** ? I 

63. 1. «a kerdeseket a gyermek aDyaayelvea teszsztik fel, 
a feleleteket azonban magyar nyelven adja a gyermek. A nemet 
anyanyelvii gyermeknel pi. a k5vetkezokeppen jarnank el: Kerdes: 
Wehr hat gehabt einen Sohn ? Fel. Egy anydnak. K. : Was 
hat eine Mutter gehabt? egy Jia.*^ Ugy-e nagyszerii? 

A hibas szavakbol imitt meg egy csokor: tdmpont, ves^- 

teljeSy s:[ivelyes^ kepe:[des\, alkatres^ tapintatteljes, hordero, 

s^entely, nagy mervben, neveles^et^ raktdr, vis^ontagsdgteljes, 

fegyinte:{et, titer, eredmenydtisy dldo\atkes\y dics/eny, jelen- 

tosegteljes, fegyenc^, tanonc:[ stb. lo. lapon: rhcL^dfiaink*^ , 

A vilagito toronynak egyik lampagyujtogatoja amolyan II. 
Helmeczy, ki a szok vegel elmetszi. 36. 1. „f(iggetleaQl nyilvanit- 
juk velemiinket". Biz ez meg a kurucz nvelemenyezes^-nel is 
kuruczabb ! 

Vegtil alljon itt meg e mondat a 8o. laprol : ^Inditvanyo^" 
tatik tovdbbd, hogy tekintettel arra, mis\erint a kor mukd- 
deserol a kiilvildgnak is tudomdsa legyen, e c:{elb6l a kor 
mondja ki, mis\erint a\ i88o-ik janudr havdban^ stb. 

A hibas kifejezeseknek egesz sorat idezhetnok meg; de 
hiszea ennyi is meggyozhet benntinket arrol, hogy i) a Nepiskolai 
Tantigyi FigyelB harsogo kQrtje lulajdonkeppea duda, melynek a 
szussza sem magyar, s hogy 2) a magyar tanitok tanitoi nagyon 
mostoha sorsban reszesilik a szegeny magyar nyelvet. Kegyetlen 
banasmodjuk nyilvanos megrovasa tan hasznara valik a zaklatott 
arvanak. Ugy legyen 1 Alszeghy N. Janos. 



NEPNTELVHAGTOMANYOK. 



Dundntuliak. 

Szolasmodok. 

Jo foszddd csanktyaidat (gyorsan jarj). 

Kosd f6 a nyulak bocskorgyat (iparkodjal, szaporan jarj). 

Tikmonystijt alatt (mialalt egy tojas megsQl). 

Ne keczmer6g-gye (ne kesedelmezzel). 

(Kis-Kanizsa, ZaU m.) KoRONCZY ImrE. 

Pozsonymegyeiek. 

Meg azt se mondta reczet. (Ha valaki bucsu nelktil elmegy.) 
Olyan gyonge, mint a teli legy. 



sz6lasm6dok. nepmesek 281 

Csak rosszii vagyok mind kaposzta bus nekd. 

Kej ianen^ mert ugy Stulak, hogy osztan ugy jarsz mind a 
jeruzsalemi kudus a kudusmankon. 

J6 laktam mind tot karacsonyestin. 

Esz6d kicsiny, fejed nagy, doborgazra val6 vagy. 

A tarnokiak sot vetettek, mikor a biro meg akarta nezni, 
hogy kikelt-e mdr, a k5zseg azt nem engedte, bogy a vetest 
osszetopja. banem dereglere tiltettek es ugy vittek nyolczan be, 

A tarnokiak katyuva (korsoval) merik a kaposztat. 

Ha (i ba m^gy meginten ? Ha ligy itt, egy vigbe gyQv5k. 

Eriputa a egesz inyivalojat (elk5lt5tte mindenit). 

Iskarczot aini: utat allni, 

Dicskin fillo: 8—10 eves leanyka. 

Viragnevek: gyonge virdg (iboiya). boldogasszony tenycre 
(szeles menta), kisasszony czipelo (ne nyuj hozzdm)> 

Gyerekjatikok : Zsidosdi, futocska; sikarityu (ringlispil-fele). 

(Tdrnok.) 

SCUEIBER MaRISKA. 

N^pmes^k. 

A 1 u c z a. 

Hun vot, bun nem vot, meg az op^r^ncias tengoron is tii 
vot, et ^gy erdoben dgy lucza (remete). De az a kis rezola 
(erdocske; mondjak bitang belyett is) ojjan sQrti vot, tuggyak 
kentek, hogy az emb5r meg napp^ s6 latott ^gy szSmvilagot 
Eccer arra gyutott egy embSr. oszteg latta ott azt a luczat^ egy 
gorbe kard vot a jobb kezebe, az eminentsobe (nalunk mindig 
csak az egyiket nevezik meg) pejig mog egy nagy k5r5szt, rajt 
egy istentelen nagy jezuskep. Betert ebo a luczabo az a 
paraszt, emmog nem hajtotta el, bam (banem) boz5g aszt monta 
nekije, hogy t^gye f6l a stiveggyet, es ujjon \€. E bijan ugy is 
t5tt. Sarga vot a mint a halal, fodig ert a szakalla. E kicsit 
beszegettek, akkor mondta a lucza, bogy ti egy kiral vot, halem 
(banem) egy masik utet ^lokte, akkor H m5gatkozta orszagat, es 
auta abbu el (v. teleget), mit nekije jo embdr^k annak, mog is 
kuporitotta Q. m5r van nekije szaz p5ng6 forintja. Akkor nagyot 
asetozott, es amiigy alio felbe kiszakadt a lolke. Utoso szava 
avvot: «Isten algya m6g a magyarok bazajat". fevitte a paraszt 
a mekbalt testdt, elasta a sfirQbe egy szomoru fCiszfa ala. Hat 
bogy assa assa a fodet, csak kikiat valami a goddrbti: ^ne tedd 
ide, ne tedd ide, vidd vissza a bun vot.** Mit csindt vona a 
szogeny embor, vissza vitte. abun vot, oszteg a hajlektyaba 
asott nekije godrot. Hat a mint as, 6czcz6rre egy mas ajtora 



282 



NEPMESEK. TAJSz6k. 



bukik. Tell araanyal ezQsttel. A paraszt moktolottc zsebgyet, ott 
hatta a luczat. futott cgycnbst haza.'Egy ladicskiba t6tte az 
arant, de ejje nem tuott alunnyi, m5r ig6n z6rg6tt csorgbtt 
benn a pez, leszat az dgyrii, fonyitja a ladat, Wt iggyctlen cgy 
sd v6t ben. Mi tevo lott vona, lefekGtt mbg-mSg. osztcg nagy 
ajja bajj^ elalutt. Hebe k6rba mog csak fblebrett, oda ment a 
ladaho, hit telli vot iQzzS, hfl :mostan mbgszusszant, ^mont a 
szomszedokho, de e5k aszt montak nekije, hogy bolond, mSnnySn 
az annya keservebe haza. De megis csak hittck nekije szot, 
Smontek, hat a ladaba s6mmi n6m vot M6g-m5g csak lefektitt 
az emb5r, nagy nehezen elalutt, de ejfe tdjba forSzzentbtte valaki. 
MSgfordul, hdt a lucza vot az, vissza kerte a pezit. E mog oem 
tutta ha lott, hat a lucza raokfokta, Svezette^ a rezolvaba, oztan 
beletSttc abba a godorbe, amolliket H asta. U m5g visszamont a 
hala orszagaba. Itt a vege dQleje. 

(Mesxtegnye, Sornogy m.) 

Veisz Jakab. 

Tcgszok 
Felsocsaliokoziek. 

L a p i c z k a : azon lapos fa, 1 u n y h a : lusta. 
melylyel a tesztat keverik, 
midon belole sCltni akarnak« 

lerudazni a kocsit: a rajta 
levo szalmat rud segitsegevel 
s k5telekkel a kocsihoz kotni. 

i o h o g n i : tippeg-tappogva 
jarni, tigyetlenGl. 

1 i ty e-1 o ty a mn. : haszontalan. 

lityeg-lotyog: haszon- 
talanul beszel. 

lityeg-fityeg: log. 

1 o m b a r o s : nehez halldsu. 

Itityo fn. : testileg lelkileg 
igcn hibas ember, de nem 
erkdicsileg. 

Veszpremiek. 

Csipisz : a htivelyket a kozep esztan : ezutan. 
es mutato ujj koze dugva, igy 
tagadjak meg a kerest: csipisz! 
^Majd kapsz csipiszt**. — 
,Engem is elvisznek a kocsin'. 
,Csipiszt !" 



meggydl az ujjam: meg- 
dagad a seb miatt: nemely 
helyt mondjak: evesedik. 

megkottyanni: meg- 
sovanyodni. 

mo r f n.; valyog. 

nyeszvedt: kielt; nyesz- 
vedt ringyo. 

n o f i t a 1 — kornyikal : 
fQisertoleg enekel. 

nyuret: a malacz midon 
enni ker. nyOret. 

o d e k 1 a 1 : sokaig tetienOl 
all nem tudja mibe kezdjen. 

Nagy Gyozo. 



gugyi : palinka ; gugyizni : 
palinkat inni. 

muczurka, pindurka : igen 
kicsiny. 

szil: szi; ^-szil 6 szivart. 
RoTHAUSER Samuel. 



tajsz6k. 



283 



Somo 

Dercze: korpls liszt. 

dologtevonap: h^tkoz- 
nap. 

dorikorso: nagy v6r5s, 
mdzatlan cserepkorso. 

do dog: felhangosan beszel. 

d o r c z : lejtos hegyoldal. 

ecsenkedik: hiaban erol- 
kddik (pi. ha kis gyerek akar 
nagyot megvcrni). 

e r g y e 1 : credj I menj I 

eselt bus: d6g, ^^ n^m 
betegsegben elhullott, hanem 
pi. felpuffadt. 

f a r c z i m a 1 : ig^rettel, bizta - 
tassal csalogat. 
f i k o k a s : hetyke legeny. 
fitit: mutat, 
flangeroz: koszdl. 
fok a: falka (pi. juh) 
fu ru: furo. 

gad or: foldbe asott g5d5r, 
pi. pincze eleje, a sir oldalaban 
beasott hely a koporso szamara, 
a hoi egy sirban kettonel t&bb 
van. 

gicza: kis kettos zsupp a 
haz fedesere szalmabol. 

g 3 n c z : k5l5ncz , nehezito 
sulyos targy. 

g 6 z 5 s : lokomotiv ; a nota- 
ban: „Megy a gozos Kanizsa- 
fele." 

g 6 z k o c s i : vonat (Zug). 

g u r g u 1 : guruL 

gyemisztral: gyombszlil, 
gyomrul. 

Hanczarozik : k5nnyelmQen, 
vagy illetlenQl ugral. 

hapiczaz: ugrdndozik pajkos- 
sagbol. 



gyiak. 

harimzsal : horzsol. 

harsko (vagy hacsko) : ka- 
rokbol csinalt alacsony atjaro 
hely. 

he (vagy h^j): padlas. 

helyben hagy : elver. 

hercze hurcza : veszekedes, 
huzavona. 

horog : partok k6zt vivo 
hegyi ut (a halfogo horgot 
halhorognak hivjak.) 

hujakul : huhog. 
iszkaba : goromba famuaka. 
iszkabal : 5sszetikol. 
isztergye: eresz, eszterhaj. 

kacs: i) inda a szollondl, 
2) vekony szir a gyfim5lcs6k- 
nel pi. cseresznye, sz51o, dinnye, 
paprikanal, de mar nem az 
almanal, korteadl. 

kafFog, kaiTant: csattog a 
szajaval pi. a kutya mikor legy 
utaQ kap. 

kajdasz: kiabaUkajab-ikajatoz). 
kalezol: koszil, 
kapatni: rovid ido alatt 
megetetni a lovat. 
kapatos ut : meredek ut. 

kapinya: nagy fakandl mino 
a malmokban is van. 

kecz : i) tamaszkodo hely, 
innet ^keczre allni** negy kez- 
lab allni: 2) borju ketrecz. 

keczmereg : maszik vagy 
nehezen megy odabb. 

kelekotya: felbolond. 

kerimbabaz : k5rbeforog. 

kerttll: i) sz5kik ; 2) kerQli a 
szokimondast. 

kenczeficzel : keneget babrdl 
vmivel. 



284 



TAJSZOK. 



kicsipi, kinyalja magat: czif- kiviccsanik: kivillanik, fel 

rara bltozik. ' tUnik pi. a nap. 

(Balatoamell6k.) 

SZEMNECZ EMIL. 

Fehermegy eie k. 



Ergye be: jer be. 
gytirkesfaru: duczifaru. 
hetfe, hetfen : hetfo, -n. 
jupitdr: kis, vastag ember, 
mennyei letra: hosszu legeny. 
maslogni : lassan menni. 
kerbe-nezo : sanda. 
ocsmonda: piszkos. 
pacsniag: papucs. 
pihe, plhi: pehely. 



pinot : spenot 

tuli-piros delivorbs hupikek: 
tarkabarka. 

ruharesz: ki a ruhat nem 
kimeli. 

beszoppan a szobaba : be- 
toppan. 

tangal: elver. 

ojan mint a toporaj medve : 
vastag ember. 

SCHWARZ GUSZTAV. 



bujar: buvar. [A raadar? Szerk.] 
nyirelkezni: nyiratkozni; nyires. 

csuhi : kaka. 

guliba: gunyho (Bacskaban : 
koter). 

vendel : vandorlo legenyek. 

remondas : mindenes. 

pemecs; majszolo: ecset. 

kudi ember : ezzel ijesztik a 
gyermekekei a kiittol. kiitban 
levo emberrel. 

csete : bodzabogyo megerve. 

teper: tipor, kicsavar. 

rideg foka: fiatal csik6 falka. 

csundi : kurta s vastag ostor. 

babkar: puttonyos kereskedo. 

elrejt: helyere tesz; ,eltilt 
vmitol' ertelemben is. 



Fehermegyeiek. 

remisz : kisebb erdok, fas 



hely. 

(farkas) gantatas: Qgetes. 

cod5r: iiatal menlo. 

fQstfarago : kemenysepro. 

horpaly : szeles volgyes hely. 

agyonviselt : elhasznalt. 

kecseg: hizeleg. 

bostdrkSdik : perlekedik. 

kacsmarkodik : incseleg a 
lanyokkal. 

kikajszul: kit6rik. 

puruczka: melleny. 

bald: mulatsag, bal. 

ehes: ehes. 

szittyo: kot5tting. 

hiijikol : gyorsan lelekzik. 

lentet: fut. 

Bencak Karoly. 



Ormansagiak. 



akna: hordo dugoja. 
anyikok: az a ket 16 ezeknek 
a csikoknak az anvikok. 
borionyos ; bortonor. 



bugyogtatni: nem bugyogtat- 
hatom a malom kereket, ha a 
vizet eleresztem. 

betapasztalni : bebizonyitani. 



tajsz6k 



285 



czlvak : czovek ; kiczivakota 
)a biro a kertet. 

csurgora ereszteni ; ereszsze 
k8 csurgora jaszt a hordot: 
forditsa lefele. 

czucz, fonaiczucz : fonal- 
mosaskor valo mularsag. 

czemende ruha: szennyes ruha. 

doktori orvossag: a recipe 
szcrinti. 

elemeszteni ; „megeri a fod 
elemeszteai jaszt a sok vizet*". 

feho. fevo, pepo : vaszon;j;uzs, 
mit az asszonyok a fejQkre 
tesznek^mikorazon vmitvisznek. 

fonyhasztani ko a fiivet, li' jo 
a lonak. 

gondja viseloje votam annak 
a helnek. 

gyaloglabon jar a szege'ny 
embor. 

guzslani ; ma mog etbr5tt az 
a korbacsnyel? nem torbtt, csak 
guzslani kezdett. 

halasztani; az arvakra akarja 
halasztani az adossagat : azokat 
akarja megterhelni. 

hijjad, hijjad, hijjad: a barom- 
fiakat szoktak igy hivogatni. 

heverteto : ojjan piszkosak 
votak mind a disznok a hever- 
tetobe. 

handsalodni : veszekedni, czi- 
vakodni. 

hova votak magik ? mi gon- 
dod rajta? 

hamfalni : az igazmondast 
kerQlgetni. 

izra ; sok izraba marasztottak. 

itato: inni valo orvossag. 

intes a foddel az ablak : egy 
vonalban van vele. 

juha. 

jatek : uj meg a kocsi, nem 



megy j6 a vagoba, meg nem 
elegendo a jarektya. 

kurgyalni; egyet kurgyal, aszt 
is lassan mongya. 

kailo: harkaly. 

koszorufa: a szelso gerenda 
a hazon- 

kueszteni : puhara fozni, pa- 
rolni, sonkat kOessziink. 

kangyarodni : ujjan fat adott 
a jager, hogy harmat is kan- 
gyarodott (azaz gorbe fat adott). 

kepessen ; igyon kepessen. 
ne tulsagoson. 

kitapasztaini : megtudni. 

kaleszoini : nem vot arra ut 
soha, mindig csak u:4y kale- 
szotak. 

lehetetlen vagyok benne , 
hoi^y csak egy jajt mondott. 

liglog szilva : ringlo. 

lealudni : lefektidni. 

lamosan, lam: lombosan.lomb. 

lentetni ; ^nem aradas ez, 
csak a szel lenteti a vizet." 

mosos az lit, mikor az esole 
meg rajta all. 

meghorren, meghajlik az ut 
mar arra mifelenk. 

nyehegni : nyeriteni. 

oba, oba, oba : a baromfiukat 
szoktak igy az 6(l)ba hajtani. 

ormas ; „az ormasat forditsa 
k^ fofele", az asott hant gyo- 
pos rcszet t. i- 

paczer: hitvany kis 16- 

piszka; «egy piszka ho sines 
ott* : semmi h6 sines. 

paprad: pafrany. 

szalii: vajo balta. 

szabaditas : urlob. 

szioszek : faragoszek. 

szini : ^szijja el kee avva ja 
kapava a fodet innet. 



286 GYERMEKJATEKOK. 

sumokoni, sumakotak mint a totiklo : borfejteshez valo 

macska a forro kasa k5ru. toltogeto edeny. 

sarginya: fahejbol hamarosan viiageredetje ; ^Kertem Otet 

staniczli forman keszdlt, nyel- hogy ne pocskoljonengemet, ke- 

hez k6t5tt merito, mely bol vesebbel is megall az. mert ha nem 

pohar helyett inni szokas. vagyok is az urammal meges- 

tortyogo: toprongyos, totyo- kQdve, viiageredetje nem v6 tarn", 
kos. zuggadt jarasa van a csapott 

• takarito: takarekpenztar. faru lonak. Kisbiro Marton. 

Gyorvidekiek- 

A bojt heteket k5vetkezokep nevezik : 

I. csonka het (hamvazo szerdatol bojt elso vasarnapjaig), 
2. torkos het, 3. biiza het. 4. guzsa he't, 5. fekete het, 6. virag 
het. 7. nagy het. 

elharigal: elhalaszt, hallogat, pi: elharigaltam a dolgot. 

elkardetam a dolgot: elszantam magamat, desperaltam. 

horha: vekony jeg, mely alol a viz elfutott, horhara 
fagyott: elfolyt a viz a jeg alol, s ennek kbvetkezteben a jeg 
szakados. 

izromban: izben, pi. ket izromban is kerestem, de nem 
talaltam = ket izben, ketszer. 

kahul: kohbg. 

kontato : biztato, inditvanyozo, pi : Ennek a dolognak en 
Yoltam a kontatoja : inditvdnyozoja. 

lam: nagy harmat. Nagy lam van = harmat van. Mind 
lam lett a ruham = vizes lett a harmattol. Kiss Ignacz. 

Gyermekjat^kok. 

Fiuk es leanyok korbe fogodzanak: ketto kSzGlok a koze'pre all 
s valamennyien helytikbn allva ezt eneklik: 

Feher liliom-szal, M6g is fesOkoggyc, 

Ugorj a Dunabo; Mdg is mosakoggya 

Tamazd m^g magadat Toriid m^g magadat. 

Ket aran paczabo ; Valaki kendojebe. 

A kSzepen alI6k az .ugorj* szonal egyet ugranak; a 
timazd szonal csipojQkre teszik kezQket; a «fesQkoggye" es 
.mosakoggya" szoknal hajukat es illetve arczukat vegig simit- 
jak; az utolso szoknal pedig minde^yikQk vagy valamely lanyka 
kotenyebe torQli arczat. vagy valamely fiu kabatja szelebe. Erre 
aztan az ut6bbiak allnak a kozepre, az elosz5r bennallok pedig a 
t5bbihez csatlakoznak s lijra kezdodik az enek es igy foly a 
jatek tovabb. (V. 6. VI. gS.) 

(Gydr-Szent-MirtonJ 

ZOLTVANY L. I. 



csalAdnevek. gunynevek. helynevek. 287 

Csaladnevek. 

Kispal. Bogancs. Kurdi. Bordas. Gatai. Vecsey. Dome. 
Czeczei. Szili. Korsos. Kata. Paprika. Csapai. Ujhelyi. Tisza. 
Szaszi. Szaladi. Babos. Bor. Denis. Dan. Botos. Papkaracsony. 

(Pilis, Tolna m ) 

Ifj. E6tv5s Karolyne. 

Gunynevek. 

Aranyasz. Beka. Csopi. Czopek (kicsiny es kbver). Czigany 
(nagyon barna). Dampi (hosszu 6ra van). Dodi. Goliat (magas). 
Hat szemfl (kei szemtSveget visel). Kettos zsido. Kis beres (kis 
koraban szeretett lovast jatszani). Kolera (mindig beteg). Krumpli 
(vastag volt). Mandi. Masina (kover volt s menes k5zben nagyokat 
lihegett). Malattam zsido (rongyos zsido volt, s mindig ugyan- 
azon utat tette ; egyszer kerdezte valaki : nem lattad a zsidoi ? 
hogy nel felele, ma lattam ; s azota rajta maradt e giinynev). 
Nyulkiraly. KQllQbor (egyszer bort vitt a kocsijan, egy arra 
meno ember kerdezte: mit visz atyafi? No nem latja, kQIlQ 
[kivQl] bort). Locs (gorbe labu). Csira (voros). 

(Veszprtfm.) 

RorHAUSF.R Samuel. 

Helynevek. 

Pilis, Tolna megyeben. 

D ii 1 6 k : Rigyotava. Sz6l6sgyQr. Elovizhat. Gyepti. Batan 
alol. Kishat. Malat. Totokkaszaloja. Batan feltil. Batantiil. Csorna. 
Orbo. Bikadsik. Berek. Akota. Kolomperos. Sargyakra. Orszaguti. 
Mezoderek. Szilfa. SQge. Potyi. Mocsolahat. Hegyaljai. Hegy- 
dereki. Hegyhati. Gerekta. Hattyas. Paprikakgorondje. Poszata. 
SosvSlgy. Eperjesdomb. Lak. Gyapota. Dar. Tomor. Arankaszeg. 
TSresgytir. Domboszel. FtizesgyQr. Szigetikaszalo. BQst. V5r5s- 
gyOr. Jegenyes. Isztrenka. 

Fokok, patakok, tavak: Polyifok. Darfolyo. Sarviz. 
Matekafoka. Bata. Dombofok. Sebesfok. Isztrenkafok. Ftizeser. 
Mocsolaviz. Hoterfok, Kovacsfok. Kispeterfoka. Bikadfolyo. Csin- 
tava. Nagyto. Asztalosoktoja. Domboag. G6r5nd. Galorvenye. 
Tfltosfoka. Ifj. Eotv6s Karolyne. 

Noszvaj, Borsod megye. 

Erdo: Agyagos, Avasarnyek, Btikkbercz, Boldogasszony, 
Borbas, Cserepes, Cseres, Nagyvero, Sikfo, Szarvaskut, Szedres- 
bercz, Szedreslapa, Szorosbercz, Szoroslapa, Torokiit, Varhegy, 
Varkut, Vesszos. 



288 HELYNEVEK. NEPDALOK. 

S z 6 1 1 o : Akaszto, Avas, Bekecslapa. Bolyongo, Borkiit 
Bogar, Csokas, Farkashegy, Engedi, Gardon, Galambos, Herczeg- 
teto, Imany, Kalap, Lapos, Nagyfai, Palant, Perzselo, Nyulas, 
Renyo, Ravaszlyuk, Szeles, Szemsziiro, Tehentancz, Tekenohat, 
Zsidoszel. 

Legelo: Abranka, Baratlapa, Bagjasko, Kokoto, Kecskes- 
lapa, Nagyimany, Nyilasmar, Pallag, Pipis, Pinczikert, Szitorok, 
Szabolapa. 

Retek: Birosag, Kerites, Nagyret, Pipisallya, Savoskiit. 
Szitorok, Togat, Varret, Vizvolgy, Nagyfavolgy. 

Szantdfoldek : Borjiikutja, Bordahegy, Csanalos, Csur- 
goskut, Doczifold, Farkasko, Hossziiszel. Kenderfold, Kokoloteto, 
Kereklapa, Laz, Olaszi, Ortvany, Pipis. Perzselo, Pirosorom, 
Repasvolgy, Szemszuro, Tamaslapos, Tyukmonyas, Vizrejaro. 

B e 1 s o s e g : Avasi, Emod. Fazekaskiit, Felveg, Keresztiit, 
Kenderfoldalja, Lagyas, Malomsor, Nagyutcza, Poczem, Pinczesor, 
Pinczikert, Tyukszarutcza. Gallasy Gyulane. 

Dtilok: Eggyes fe hodak. Kertallak. Birohegy. Szeli 
utkoz. Bikakeskeny. Gelincze. Keskenyek. Gyorgyhaza. Afii. 
Erdoalla. Sarkoz (a Sard mocsar ket aga k5zott.) Foso es ^s6 
szeg. Pfiiptablo. Feherfodek. Paskum (zsellerf6ldek.) Kenderesdk 
(ide az elott mindenki kendert vetett.) Palantas. Pallocz (neve 
egy majornak, hoi a nep hite sz^rint Taksony vezer van 
eltemetve.) Het v^lesztas. Poganytemero. Kurta ret. Kexek to. 
Nyilas. Ord6g luka. Nyari kert. Vadkert. Kanakert (kanaszkert). 
FSvenves. Kis fodek. 

(Taksoay, Pozsonymcgye.) 

Alszeghy N. Janos. 

Giinydalok. 

A koccseji lege'nyek 

Ludat loptak szegenyek. Harom a pille. 

Nem jol foktak a nyakat 

Erikkantotta magat. Harom a pille. 

Ketto ^mentt mellale. 

Megis harom a pille. Harom a pille. 

Ez a sor ugy esett, ho;^y mikor a lud gagogasara elogylittek, 
ket legeny eszalatt, de a harmadik ncm tudott, s ez a masikak 
nevet is egmontta, azer harom a pille. 

(Felso Somogy» Kottsc). 

SZEMNECZ EmIL. 



^jelmik IVl A GYA R szerkesztA 

minden honap Tk T -c;- -[-y y TT /v "TJ KIADO HlVmi 
l5-«n JM I ijy L/ V U K 



h& r o m i V n y i II, ItL Fo-QtCZL 

tartalommal. SZARVAS GABOR. "^' "^ 



/y. A:67^r. 1880. JULIUS 15. VIL fu:^et. 



AZ „IS'' SZORENDI SZEREPE. 

(M^sodik mutatvdny „A Magyar K6iosz6k'* czimu palyamunk^bol.) 

I. 

J. Beve\etesul : Szorendi alapfogalmak. 

Minthogy vizsgalodasunk folyamaban itt eloszor kell 
tiizetesebben szorendi kerdesekkel foglalkoznunk, czelszeru 
lesz bevezet^skep roviden eloadnunk azon folfogas alap- 
vonalait, melybol velem^nyiink szerint a magyar szorend 
vizsgalasdban ki kell indulnunk. Az ebbeli folfogds, melyet 
mi helyesliink, azonos Brassai6val (a magyar mondatrol 
szolo tanulmdnyaiban Magyar Akademiai Ertesito, nyelv- 
es szfipt. I. es III. k.; hozza csatlakozik Simony i M. Nyelvtan 
III. resz, 1. szakasz 3. fej.)- E szerint hibaztatjuk azt az 
elm^leiet, mely a nemet szorendi szabdlyokat mdsolva azt 
az alaptorvenyt allitja fol, hogy van egyenes 6s fordi- 
tott szorend; tovdbba azt, mely ettol ligyszolvan csak az 
elnevezesekben kiilombozik, s mely szerint a szok rendj^t 
tekintve, szinten ketfele mondatot kellene megkiilomboz- 
tetniink : ertesitot es nyomositot (Vadnay L. „A 
magyaros szorendrol" irt munkdcskajdban, es utana Joan- 
no vies Ny. L 169.). 

A magyar mondat egeszen termeszetesen harom 
resz re oszlik: egy elokeszito reszre, egy hang- 
sulyos rfiszre, s egy utolagos kiegeszito reszre. 
(Brassai elnevezesei : inchoativum^ mondat\dmf egh:{itmeny.) 

i) A hangsiilyos resz vagy <2^ az ige magara, 
ha t. i. maga a cselekv^s van hangsiilyozva; vagy b) a 
fohangsiilyos nevszo a nyomban utdna kovetkezo igevel 

M. NTELVOR. IX. 29 



290 SIMONYI ZSIGMOND. 

egyiitt (a ketto kozt rendesen csak az is kotoszo s a 
tagado nem, ue szocsk^k allhatnak ; de • nem dllhatnak 
koztiik az ug)'nevezett igekotok, melyek ^p ligy kiilon 
fogalmak, kiilon szok a szorendre nezve, mint minden 

egj'eb hatarozo; pi. lement a nap, de: a nap ment le). 

2) „Mondataink kezdeifin gyakran, csaknem rend- 
szerint van egy vag}'' tobb szo, melynek accentust nem 
adunk, s a mely utan erthetoleg kijelolt hangemel6ssel 
kezdjiik a mondat hatra levo reszet." A hangsiilytalan szo 
altal „a szolo vagy a maga gondolata menet^t hozza kap- 
csolatba a foltett kerd^ssel, vagy a hallo figyelm^t ebreszti 
fol vele s kesziti el az lij vagy tudtara adando eszme fol- 
fogasdra. — Jellemzes^re kiilso vonds gyandnt szolgdl az 
a ket jegy, hogy i) kezdi a mondatot, 2) accentusa nines. 
Nevezziik az elso jegye nyomdn in c hoa ti vum nak". 
(Brassai A magyar mondatrol, 2. ertek. II. 5. §.) Ez az 
elok^szito resz mindig valami ismertet, mdr tudottat 
fejez ki, az utana kovetkezo s hangsiilyosan kezdodo for^sz 
ellenben a meg ismeretlent, a megtudand6t mondja el. 
Pdlddul: mit csinal a gyermek? 

elokeszito resz: hangsulyos resz: 

a gyermek jatszik; 

a gyermek munkdjat vigzi; 

mit csinal a gyermek munkdjdval? 

munkdjat elvegezte ; 

ket inch.: munkdjat a gyermek tegnap vegezte el. 

Megjegyezhetjlik itt, hogy a kotoszok mint olyan 
mondatreszek, melyek a gondolatot az elobbiekkel teszik 
kapcsolatba, legtobb esetben szinten inchoativumok. 

3) Kiegeszito resz mindaz, a mi az ige utan 
kovetkezik. Ketfele kiegeszito lehetseges, ligymint hang- 
sulyos es hangsiilytalan: Brassai az elsot lenyegesnek 
vagy szuksegesnek, a mdsikat potlonak nevezi (id. 
h. III. 5. §.), s ez elnevez^sek elegge is kifejezik belyegzo 
vondsaikat. — Csak azt jegyezziik meg meg, hogy ha ket 
hangsulyos nevszo van a mondatban, az egyik rendesen 
ut61agos kiegeszito, s csak az egyik dll az ige el6. E sza- 
bdly alol [csak keirendbeli kifejezesek tesznek kivfitelt : 



Az iris" sz6rendi szerepe. 291 

a) az ilyen erosito kifejez^sek (az Arany targyalta „positiv 
jellemu" kifejezesek Ny. II: 10): nagyon^ wg/, annyira^ sok^ 
mind stb., valahdnyszor az igefogalomnak nagyitdsdra, 
fokozdsara szolgdlnak; b) az 15-sel kapcsolt fogaltnak. Mind 
e k^trendbeli kifejezesek mindig hangsulyosak; de dllhatnak 
a hangsulyos r^sznek elotte is, utdna is; vagyis lehetnek 
€l6keszit6k is, kiegfiszitok is,*) sot tobbszor elok^szitok, 
mint kieg^szitok, s ez esetben ket hangsulyos fogalom is 
keriilhet az ige el6 (mint a jegyzetbeli pelddk mutatjak). 
S ennyiben mdr most modositdst szenved Brassainak az 
inchoaiivumrol adott jellemzese ; Idtjuk ugyanis, hogy van 
ket eset, melyben az inchoativumnak van hang- 
s u 1 y a. 

2. A fogalmakat kapcsol6 is helye. 

Ha az z5-nek szorendi szerep6t vildgosan dt akarjuk 
erteni, mindenekelott szigoriian meg kell kiilomboztetniink 
a mdr font elkiilonitve tdrgyalt ket esetet: azt t, i., mely- 
ben az is a mondatnak csak egyik fogalmdt koti ossze 
valamely mds fogalommal, 6s azt, melyben az egesz gon- 
dolatol osszekoti egy mdsik mondatnak eg^sz tartalmdval.**) 
Hasonlitsuk pi. ossze e ket osszetett mondatot : i,ilyen 
szellemes fro szepen is leirhatnd e tdrgyakat, nem csak 
alaposan", es: „ilyen szellemes iro szipen is irhatna le e 
tdrgyakat, mert alaposan dt is ertette oket". Az elso 
pelddban a kotoszo csak a , szepen^ mondatr^szt koti ossze 
az alapossdg fogalmdval, a mdsodikban ellenben az eg^sz 
^sz^p leirds^ gondolatdt koti ossze az ,alapos dtfirt^s* gon- 
dolatdval. 

Ha mdr most azon esettel foglalkozunk, melyben az 
is csak fogalmakat kapcsol, ez esetben kotoszonknak szo- 
rendi szerepe eg}'szeru : mindig nyomban koveti a kapcsolt 
fogalmat : ha egyik eljon, a mdsik is itt lesz; szeg^ny 

*) PI. nagyoQ el-fiiradtain, t. el-f4radtam nagyoa ; o is kettot bozott, t. kettot 

iiozott o is. 

**) V^Ierotoyem szerint azirt olyan zavaros, a mit eddig az » sz6rendj6rol frtak, 
inert k^tftle szerep^t nem vilasztottdk sz6t szigorUan. P. Joannoyics is egy szuszra eoiUt 
ilyen k{il5nf(61e mondatokat (Ny. 1:309) : ^De el is menj azUn. A csom<St vistia is viazed roajd. 
V^gre is hajtsd Am az it^letet. Kfs6rd viss^a is Pildkhoz*. (Az elsfiben 6s barmadikban az 
egtoz gondolatot, a misodikban s negyedikben caak a ,vi8sza' fogalmat kapcsolja az is.) 
Pedig o maga belyesen elmondta a 25B. lapon, hogy ,ba mondatok dllnak szemben egy- 
missal'', az a 8z6, melyhez az is jdrul, «csak a fogaiityii szerepftt viszi a mondat- 
kapcsolfts muvelet^ben". 



292 SIMONYI ZSICMOND. 

embert az dg is hiizza. — Egy fogalom tobb szoval is lehet 
kifejezve. Ha ilyenkor a mell6ksz6 hatdrozo vagy mellfik- 
nevi jelzo vagy ragtalan birtokos vagy n^vuto, akkor csak 
egyfdle szorend lehetseges, t. i. az is az eg6sz kifejezcs 
Ulan foglal helyet ; pi. nagj^on Jinomat is hozott, 6s kevisbbc 
finomat is; tobb ember ellen is helyt allana; a ST{oms:{ed 
hd:{a is le6gett. — De ha a birtokos jelzo -ne^-ragos, akkor 

ketfele elhelyez6s lehetseges : a siomsiidnak a hd^a is 

leegett, es: a s\oms\idnak is leegett a hd:{a. Irdsban csak 
az utobbi szorend ajanlatos, mert az elobbi az elo besz^d- 
nek hangsulya n^lkiil ket^rtelmu: t. i. ugyanezen szorend 
mellett a szomsz6d is lehet hangsiilyos {a s:{oms\ednak a 
haza is, mdsnak a haza is), s a hdz is (a szomsz^dnak a 
hd\a iSj a csure is). — Ketfele szorend lehet akkor is, ha 
a jelzo 6rtelmez6, appositio; az is dllhat az ertelmezo- 
nek utdna is, elotte is, pi. Zrinyi a kolto is, vagy Zririyi is^ 
a kolto; Mdtyas az igazsdgos is, vagy: Matyds is, az igaz- 
sdgos. Ma az elso koz6ns6gesebb, a r^giek jobb szerettek 
a mdsodikat; pi. Pdzm. pr. 120: Ddvid ellene tdmadott 
gonosi jidt is Absolont tehetsege szerint otalmazta ; ma 
inkdbb az 6rtelmez6 ,Absolont* utdn tennok a k6t6sz6t. 
Es yannak esetek, melyekben a mai nyelvszokds valoban 
ellent^tben dll regibb iroink gyakorlatdval. Midon t. i. az 
az a\^ eZj maga nevmdsoknak fonivi irtelmezojiik van, oly 
szorosan csatlakoznak egymdshoz, hogy az is-t mindig 
mogejuk tessziik ez ^rtelmezoknek, a r6giek ellenben min- 
denkor eldjtik tettek. Ma igy beszeliink: ezt az embert is 
Idttam, abban a varosban is voltunk, maga a kirdly is oti 
volt. A regiek igy szoltak : vdlaszt teszen erre is a kdrom- 
Idsra Tel. 433; a:{ok is a^ eskuvisek Pdzm. Ot 1. i3i; e:{ek 
is a:{ nyomtatdsok erosen hazudtatjdk egymdst Pdzm. KaL 
243; kin maga-is Caifds csuddlkozfik Pdzm. pr. 496; s meg 
a mult szdzad v6gen is : sot maga is a fejedelem G. J. Hallo 
b. e. 19. (Egy esetben ma is e regies szorend massdt alkal- 
mazzuk : mikor t. i. a fonfiv az irtelmczett szo s a n6vmas 
az ertelmezo; pi. a lovat is axt iitik legjobban, a ki leg- 
jobban hiiz Kozm.; a:{ okrot is a:{t tartjdk legjobbnak, a 
kit le akarnak vdgni Kozm.; a kirdly is maga jott, s nem 
kuldott helyettest.) — A ,Dundn tul'-f^le kifejez^sekben is 



AZ ^IS** SZORENDI SZEREPE. 298 

a mdsodik hatdrozo tulajdonk^p ^rtelmezoje az elsonek, 
de itt mdr nagyon is nem mindegy, hogy az elso man 
tessztik-e az is-i vagy a masodik utdn; v. 6. a Dundn tul 
is van; &s: a Dundn is tul van, az operenczidn is tiil volt. 

Lattuk mdr font, hogy is az ^s-bol fejlodott s igy 
mar magdtol erietodik, hogy kezdetben elotte dllott a 
kapcsolt fogalomnak; nem csodalkozhatunk tehat azon, 
hogy regi nyelvemlekeinkben meg is taldljuk m^g nyomait 
ennek az elulallo i*s-nek. Igy HB. : hogy es ti Idtjatok; s 
talan igy ^rtendo a KT. vege is: mi es benne bunt lelhet- 
nenk (azaz benne is). Legiobbszor a Becsi es a Miincheni 
<:odexben fordul elo; pi. mert es 6 vdrosokat megtore (nam 
€t civitates eorum destruxit) B. ; ha megbocsdtandjatok 6 
bunoket; megbocsdtja es tinektek (dimittet et vobis) ti 
mennyei atydtok ti vetkezetteket M. ; hogy es in imddjam 
otet (ut et ego adorem eum) M. i6 (tobb p^lda a M. cod. 
szotdrdban RMNy. 111:288). Hogy ez nem latinossdg^ hogy 
nem szolgai forditds, mint CzF. hiszik szot. III:i22, arra 
€leg bizonyitek az, hogy tobbszor van ilyen eliiljdro is 
olyan helyen is, a hoi a latin eredetinek nines is et-)t: 
tisztohad meg eloszor azt, mely belol vagyon a kelyhen, 
hogy es a [az is] tiszta legyen a mely kiviil vagyon M. b"] =. 
ut fiat id quod de foris est mundum ; kellemetes hogy es 
4n [en is] elmenjek M. 2o4 = expedit vobis ut ego vadam. 
De egyeb regibb irokndl is taldlkozik m^g itt-ott egy-egy 
ilyen pelddja a regi szorendnek, olyan irokndl, kik nem 
latinbol forditanak : hisziink atydba..., hisziink es Ji^ns 
Kris:itiisba. . , J hisziink es 5:f. Lelekbe Born. en. 34; 

Bocsasd meg istenem ifjusagomnak vetket, 

Sok hitetlensiget undok fertelmessiget, [vess:{6l] 

T5r6ld el es rutsdgdt 

Minden alnoksagat 

Konnyebbits lelkem terhet; 

€zt az eneket MA. idezi zsoltarai elobeszedeben. — A E. 
^s M. codexek sokszor hatra is teszik az I's-t, tehat ingi- 
doznak mdr. Ennek az ingadozdsnak legfoltiinobb jelci 
hogy egyik-mdsik codexben olyan mondatokat is lelunk, 
hogy eliil-hdtul van alkalmazva az is a kapcsolando mon 
datresz melle ; pi. mene o hozzd egy ledny mondvan; Es 
te-es Jezussal valdl Dobr. (et tu cum Jesu eras Mat. XXVI. 



294 SIMONYI ZSIGMOND. 

6g; te es M.); hogy — mikeppen Krisztus imddkozott — 
es te-es ezenkeppen tegy Ers. Passio ed. Toldy 82; Es te- 
<?5 f volts a te lelkedben o. ii8, 

Az /5-sel kapcsolt egesz kifejezes mindig hang- 
siilyos, de soha sines rajta a mondatnak fo hangsiilya ; *) 
tehat ha az is fogalmakat kapcsol, nem kovetkezhetik 
utana hangsulytalanul az ige, vagyis az iVes 
kifejezes nem lehet benne a mondatzomben : ez ellen sok- 
szor v6tenek azok, klk felnott korukban tanultak meg. 
magyaruL **) N6ha az is utdn latszolag, hanyag ejtes. 
kovetkezteben siilytalaniil all az ige, pi. 6 is ir, holgyek 
is mentek fol, papok is voltak ott, terveket is csatolt 
hozzd.***) Hogy iti az ige hangsiilyos, vagy legaUbb hogy 
nem az i5-es kifejezes vonzza hangsulytalanul az ig6t,. 
Idtjuk abbol, hogy az iget eros hangsiillyal elore tehetjiik: 
ir o is, mentek fol holgyek is, voltak ott papok is, csatolt 
hozzd terveket is. Mind ezekben az is-es kifejezes hang- 
siilyos kiegeszito, t) tehat nem csak (hangsiilyos) inchoa- 
tivum lehet. — Ha inchoativum, akkor tobbnyire a mondat- 
zom koveti nyomban (hangsiilyos ige, vagy hangsiilyos^ 
nivszo + ige); de allhat kozotte ^s a hangsiilyos mondat- 
zom kozott meg egy inchoativum; pi. ez a gyerek is^ 
mindig a szomszedban csavarog; en is addigi^a tudja isten- 
hoi leszek; a bdtydmnak is tegfiap rossz kedve volt (de 
ma mar nines); s az ilyen mondatok : „Pal is abban aif 
idoben Pesien volt; akkor is Pdl Pesten volt; az iskolakra 
is ndlunk sok gondot forditanak; engemet is ott nagy lirnak 
tartanak" (melyeket Joannovics rosszal Ny. I:20C)— 210 ft) 
az inchoativumokat szabdiyzo koriilm^nyek kozt egesz 
kifogdstalanok s a kozbeszedben akdrhanyszor hallhatok. 



•) V. 6. Joannovics, Ny. 1:167 alul. 

••) P. erre U terjeszti ki figyelmdt stb. V. 6. Joann. u. o. 168. 

*••) Joann. Ny. I. 170 adott p61ddi kSzQI ilyenck a kSvctkezok : hdzakra is ugyeiek 
nsl; rozsot is kOlddk be a vAs^rra; a vds^rra is kOldok be rozsot; ^n is kUldSk Se rozsot r 
aratdk is vAroak kuon ; katon^k is meonek ki az U8Z<Sba. 

t) P. ezekben is : 6 vitte el, o hozza vitsia it ; ha 151 tudtad hozni, hit vidd mo»^ 
le is ; neked kell inegirni a levelet it ; is az6rt a kSUs^g^^rt ad6sfto(ta meg it magdt Lev. 
ir. 45; t% egyQtt mentaok a egyatt jftttQak el is o. 38; hogy ok jelen l^vta adn4 meg lelk^V 
es temetn6k elet test^t Tih. 373. 

tj) JoaaQDvics e szabllyinak czdfolatdval aldbb a tagadd kapcsolatnil ujra fogunk 
taUlkozni (•i(^.a). 



AZ „IS* SZ6RENDI SZEREPE. 2Q5 

3. A gondolatokat kapcsol6 is helye. 

Ha a gondoiatkoto is a fogalomkoto is analogiajat 
kovetne, akkor nagyon egyszeru volna a dolog: valamint 
emez a fogalom teljes kifejezeset koveti, ligy kovetne amaz 
a teljes mondatot, tehat a mondatnak vegen volna helye. 
E szerint ha pi. ezt a k6t mondatot akarnok osszekotni: 

,j61 rdjuk formedtem, takarodtak aztan', ezek igy hangza- 

nanak : jol rajuk formedtem, ,takarodtak aztdn^ is; vagy 

ha a mdsodik mondat ez volna: eltakarodtak, az /s-sel igy 

volna : ,eltakarodtak* is. De tudjuk, hogy ezeket nem igy 
szokiuk mondani,*) hanem ekkep: takarodtak is azian, el is 
takarodtak. Latjuk mar e k6t kis peldabol is, hogy a gon- 
doiatkoto is szorendi szerepe sokkal bonyolodottabb, mint 
a fogalomkotoe, s hogy itt mar tobbfele esetet meg kell 
ktilomboztetniink. 

i) Ha maga azige hangsiilyos, tehat egymaga 
teszi ki a mondat zomet, az is rendszerint az igehez 
fiigged,**) akarmi van elotte vagy utana. Peldak: „Menjen 
is el, ha szereti eletet. Hozza is vissza, mert porul jar 
kiilomben. Megigerte, most vdltsa is be a szavat. Felkor- 
bdcsoltad a szenvedelyeket; csillapitsd is le most. — Bar 
tenne is vmit ez iigyben! Jarna is mar vegere a dolognak! 
Vinne is ki mar ezt a fiiit! — Fog is boldogulni, ha kezere 
jarunk. Kell is figyelni erre a koriilmenyre. Szeret is 
ingerkedni. Van is okom ra. Lesz is czivakodas. Koltsek 
is e czelra vmit? Hirdetted is kelloen a dolgot?" (Joann. 
peldai Ny. r.3o8— 9.) S^dlljon is mind eg fele az, a mi 
gyongy! Vor. ; ha eszel, mondanak, igyal is Vor. IlrSig. 
„A hoi tobb reszbol all az igeido, ott az is nem koveti az 
igeidonek eg£sz alakjat, hanem kette valasztja; pi. tett is 
volt ossze egy pdr fillert. Szukseges, hogy lett is leg/en 
eredmenye. Irt is volna ala valtokat, de nem volt hitele." 
(Joann. o.) Egyeb peldak : mar ^simbelek-is vala^ olyan 
k6s6re jossz Gyarm. Nym. 298; mar gjujtjdk-is vala a 



*) L. azonban ndh^oy ilyea p61(tit e czikkaek legv^gto. 

•*) ,Valahdnyszor az is ige ut^a 6X[, mind akkor mondatokat kapcsol, minihogy 
ig^t ig^Tel kapcsoini a. m. dilft^st dlliUssal, azaz mondatot raondattal** — mondja helyesen 
Szvorinyi Nyt. 303. 1. j. (a ennek olyan m6dos{tjis4ra, a milyent Joann. tesz Ny. I. 3U4, 
nincsen setnmi szQksdg), de tdved, midon l^y folyiatja : «ha mds akdrmely mondatrisz uUn 
411, niindig csak egyea izdkat kapcaol/ mint azoonal fogjuk Utni. 



296 SIMOKYI ZSIGMOND, 

muszkdk a v^rost o. ; ment is volna^ nem is A 11:36. (Csak 
olyan osszetett igealakokrol van itt szo, melyeknek mind 
a ket tagja verbum finitum, tehdt nem valo ide pi. az irni 
fog alak.) 

Nag)'' ritkdn a hangsiilyos igenek elotte all az is, 

pi. a mint szol, ligy is cseleks:{ik; az is nyilvan nem az 

ugy' fogalmanak szolgal, hanem ;^az egesz gondolatot koti 

ossze az elsovel, s mind hangsiilyra, mind szorendre nezve 

megfelel e latin szerkezetnek: ita et facit, (Ha tagado 
szocska utan az iget hangsiilyozzuk, szinten eleje tessziik 

az iS'X [v. 6. 2] ; pi. nem is lattam, de csak nem is hallot- 
tam felole.) 

2) Ha ncvszo a fohangsiilyos szo, tehat a 
mondatzom hangsulyos nevszo -+- siilytalan ige : akkor a 
szokasos szorend az, hogy a kotoszo a hangsulyos 
nevszo es az ige kozt foglal helyet : a) az alany a 
hangsulyos szo: ki szamlalhatna meg a tenger fovfinyet? 
az megszamlalhatna Szulimannak nepet, a^ is irhatnd meg 
roppant seregeket [= az megszamldlhatna + az irhatna 
meg; nem pedig: mas ember + az] Zr. LgS; Ilia igy szol: 
„Itt van." S valoban a\ is volt. SzaszK. Aim. 5o; R-et 
valasztottak meg elnoknek, s 6 is nyitotta meg a gyiilest; 
6 is vitte el, 6 is ho'{ta vissza (lehetne igy is: el is 6 vitte, 
viss:{a is hozta, vagy: o vitte el is^ o hozta viss;{a is; . 
akkor csak az ,el^ es ,vissza* van egymassal osszekotve); 
rosszkedvu voltam, meg dolgom is volt; hiszen csak hadd 
ott a jo helyedet, koplalnod is hell akkor, tudom istenem ! || 
kiegeszito alanyeset a hangsulyos szo: jo is volna! Istenem, 
mily s;e/? is lehet dm bellilrol az az eg! [nem a szep van 
osszekotve holmi mds tulajdonsdggal, hanem ,szep lehet 
az eg' a megelozo gondolatokkal] A. 1: 175 || a targy a 
hangsulyos szo : en jelentkeztem leghamarabb, engem is 
kuldtek el aztan; tdn sokat is adtam vissza || hatarozo a 
hangsulyos szo: Pestre jortem, itt is maradok most mdr; 
kordn is feks:{ik le, keson is kel fol, olyan alusz^kony ,• a 
mint hogy leginkabb ^jjel is sertenek Gy. i43 ; lam^ hogy 
megsegitette isten, ritkdn is jar rosszul ki istenben bizik; 
mai napig is k^t akkora az itcze Czinkotan, csakhogy 
kits^er is ves^ik meg az drat Jok. fi. 7; (visszakovetelik) 



u 



AZ „IS- SZORENDI SZEREPE. 2^7 

joggal is kovetelik vissza; (igazuk volt, hogy nem enged- 
tek,) ok nelkul is voltdl te folindulva akkor; a mit gyonyo- 
ruseg hallani, ha hallandod, oromest is mondod ki (maskep 
van kapcsolva Horv. 242 : „mert a mit gy. h., ha h., 
oromest mondod ki is,^ azaz nem csak hogy ftefogadod 
szivesen fuledbe, tehat a ,ki' van egy oda gondolt be-vel 
osszekotve) II igekotofele hatdrozo a hangsiilyos szo: laitam 
az armdnykodast, ms;{a is Uptem azonnal Joann. Ny. 1:258; 
nem csak ismeri a targyat, hanem le is irja j61 o. 259 ; 
el is menjen innen, a kinek ^lete kedves (az elobbi pont- 
nak elso p^ldajdban igy volt: menjen is el; t. i. is nfilkiil is 

ketfelekep hangsulyozzuk a f51sz61it6 mondatokat: menjen 

elj vagy: el-menjen!); ki is takarodott aztan, mikor en 
ktildtem; meggyonek, meg es kenete magat Kaz. 16; sziik- 
seg vala hogy megjelentene, melyet meg es ton Tih. 167; 
soka jar-kel m6g elharapott szokkal, meg-meg is all.., A. 
TSz. IIL'Sg.*) 11 tagado szocska hangsulyozva : nem is jott 
aztan vissza lobbet; nem is emlitettik fol tobbszor; ne is 
halljak tobbet ilyent, mert megnaragszom | ha nem a 
cselekves van tagadva, hanem valamelyik koriilmenye, 
akkor a hangsiilyos tagado szo a tagadott nevszoval egyiitt 
all a siilytalan ige elott, pi. nem azt nezi; az is ilyenkor 
is kozvetetlen a tagado szohoz csatlakozik: nem is, nem is 
a:{t a forgds:{elet ne\i A. 11:6; csorog-csattog szelvesz gya- 
nant, kardot nem is hidba rant A. 1:297 | a ,nem azt', ,nem 
hiabaM'elekhez hasonlo egyseges kifejezesek a ,leg-jobb'-fele 
folso fok, s a ,de-csintalan ! beh-el!'-fele folkialtasok, ,ugy- 
el', ,J61-ossze', ,sokkal-hamarabb* stb.; ezeket azonban is-scl 
ketfelekep is elrendezhetjiik : vagy ligy, mint az iment 
emlitett tagaddsokat : leg is jobb volna; ez ma leg is sike- 
resben ova, Szab6 1. II.; de is csintalan (volt); beh is el- 
maradtak tolunk! (Erd.) beh karcsu az a jegenye! beh is 
fent van a teteje Tpa 1:36; torvenyt szab, a rendet szokdst 
javitja; s e gondolatban ugj is e/merul, hogy a fo cz6l 
mar-mar feledve ndla A. 111:39 1 ; de 6 a Idnyt ligy szereti, 
ha a nap pirosra festi; barna legeny, piros ledny jtJ/ is 



*) Erdekes eseick ezek : Szdcsi Mdri^nak v^geztfs^rOI sz6lottdl, a vdrnak meg is 
vitelirfd Gy. 11:8; igcn meg U keseredett ember vagyok Lev. II;43 ; hasoald maga az igi- 
k&tos infinitivus kett^vdUsztdsa : Ki ot kivtllasztd nagy dolgokra hivdn : — Meg is teljesitni, 
a mit tole kivdn, — megdvandja ot az . . . SzAszK. Aim. 50. 



298 SIMONYI ZSIGMOND. 

os^^eillenek dm Cz. ; atugorni konnyebb, sokkal is hama- 
rabb [tortent] A. IllriyS; vagy pedig igy: legjobb is volna; 
de csintalan is (volt); beh el is maradtak toliink! ugy el is 
meruU jol oss^e is illenek, sokkal hamarabb is tortent || 
kerdo nevmas a hangsiilyos szo (v. o. 20): kik is voltak 
ott? hdnyan is voltunk akkor? mit is mondtdl? hoi is 
keidjem csak hdt ? Pet. Miirt is maradt hatra ? most ugy 
kell neki. 

^okkal ritkdbban, de megis elegszer megtortenik, 
hogy a gondolatkoto is a hangsiilyos nevszonak, tehat az 
eg6sz mondatzomnek elotte dll*) (de megsem a 
mondatnak elejen) : a ki nekem adnd kenyerenek hejdt, biz 

ez is meg-ldtnd [a. m. a rendes ,ez mtg is Idtnd] meny- 
nyeknek orszagat; a ki nekem adna poharanak viz6t, az is 

meg'kostolnd a mennyorszdg izet K. 9; harom haldl koziil 

en is a^t vdlasitom Sz6k. ball.; szerelmes konnyevel azt 

is tele sirta A.**) kimene, ki rozsamezobe, ott es meg- 
pillantd^ Margit pergelt toke (csdngo rom.) Ny. V:48; mi- 

keppen egy vetek miatt bejott a bun, azonkeppene^ egj 
iga\itdsa miatt bejott az idvesseg Komj. Eviij. Latjuk, 
hogy p^ldaink jobbdra szekely es csdngo balladdkbol, 
romanczokbol valok, tehdt e szorend regibb nyelvszokds 
maradvanyanak tekintheto. Mdshol ritkabban taldljuk, s 
leginkdbb meg mindjdrt^ csakhamar-fQle hatdrozok utdn : 

megette, de mindjdr is konnyebben lett ra Ny. IVrSy ; ligy 
veressen bedugta [az izzo vasat] a kirdlyne szdjaba, hogy 
minnydt es megholt Ny. VlllrSyS; Pdl koztok volt — mind- 

jdrt is 6t ke:[dtem vallaini Joann. Ny. 1:258; minthogy az 

lit hosszii nem volt azert csakhamar is el-irke\enek Mik. 
m. 25. — Az is elokerul, hogy az ilyen is 6s a hangsiilyos 
szo kozott meg inchoativum is* dll: anydm, edes anydm, 

en 25 csak ki-menik biizavirdg szedni K. I24; megtalaltam 

oket, . . . regen is e csilrhet odahagytam volna, ha, . A.TSz. 
IX:67. — Meg egy firdekes szerkesztest meg kell itt emli- 
teniink. Ketf^le eljdrdst Idttunk az eddigiekben: egyet azt 

hogy a kStoszo koveti a hangsiilyos szot, pi. ,/d/ is 

*) v. 5. «z eUo pom T^in azt az esetet, mikor a hangsiilyos i g 6 t elozi meg. 
••) L. L ehr il. Ny. VI:67. P61d^i kdzUi azonban csak a szdvegUnkbea is (itt s a 
k5y. kikezdteben; id<&zctteket tartjuk idcvig6knak. 



AZ „IS" SZOREND[ SZEPEPE. 299 

tekinte'; masikat azt hogy megelozi, pi. jis /o7-tekinte*. 
Mar most szekely nepnyelvi kozlemenyekben e ket eljdrast 
egyesitve is megtaldljuk, oly sajatsdgos modon, hogy a 
hangsulyos sz6 ketszer van kiteve : egyszer eleje az i5-nek> 
mdsodszor utana, ligy hogy az is koveti is, meg is elozi : 
Jiih'a sz6p leany egykoron kimene, fol is /oZ-tekinte a 
magos egekbe K. i23; en is csak kimenek biizavirag 
szedni, fol is /oV-tekintek a magos egekbe i24; hat egy 
poczegeret megfogott, s tan meg is meg-cszi vala, ha €n 
el nem hossintettem volna (szinten Udvarh.) X)\ V:222 ; 
sok fegyveres hajdu var titokba rajok; el is e/-fogdossak 
Fov. Lap. 17:311.*) S ehhez hasonlo kettoztetesnek latszik 
a koznyelvbeli ligynev- tiilzo fok: leg-es-leglohh €^ leg-is- 
legjobh (v. o. az elobbi pontban: leg is jobb). 

Meg ritkabban, s inkdbb csak a regiekn^l talalkozunk 
olyan elhelyezessel, hogy az is az eg^sz mondatzomot^ 
tehat az iget is koveti: es megfeszitven otet, megos:{tdkes 
ruhajat Dobr. (es az otet megfeszitok megosztdk 6 ruhait 
M., et crucifigentes diviserunt vestimenta ejus Mark. XV:24; 
tehat nem szolgai forditas) ; miert e kinra igyekozik, es 
gyakorta rola ahitatossdggal megemleke:{ike'i 6rs. (Pass. ed. 
Toldy 70); sot vegre ugyan megfojt iSy Sibolthi vig. Aiij; 
masszak a koszikldt, sokan elesnek is Gy. iSg. De most is 

mondunk neha ilyent: igy volt tervezve, s igy jelent is 

meg, e h. igy is jelent meg. (L. m^g hasonlo eseteket 27:1.) 
A kov. mondatban meg utolagos kiegeszito (meg pedig 
hangsiilytalan, potlo) van az ige s az is kozott: mert olyan 

kell nekem is, hogy s^eressen engem is [= hogy szeressen 
is] K. 81. 

SlMONYI ZSIGMOND. 



*) Nem ide vald, mert fogalmat kSt benne az it, de hasonldsjigdra n^zve drdckes 
megeml/tenOnk a kdveikezS kifejez^smddot : ott is ott &\\t 6rt egy nagy kamasz 5rd5g Mcr. 
Dnn. n^pm. 11:30 ; Edes anydm, ha megunt kend tartani, 

Vigyen hit f51 a vdsdrba eladni ; 

Ott it ott lesz az 6a rdzsdm megvenni, 

EzOst p6nzzel fogia kendel fizetni. Ny. 1:131. 
^rtdd it rdd t5r a Ydsz-felho* Gyory V. HSzemle 1:147 ; ,o is bet^rt a kis gunyhdba, 
Hejbe it eiejbe gnrltott az Greg egy almit** Kiklm. vadvir. 210. 



300 ^ MUNKACSI BERNAT. 

NYELYEMLEK-TANUl^MANYOK. 

III. Hosszu magdnhangzok a Peer is Sdndor codexben. 

Ha egy futo pillantdst vetiink a magyar nyelv 
hangtani viszonyaira, fel fog tiinni azon kivdlo jelentos^g, 
mely hosszu magdnhangzojdhoz fiizodik azon koriilmenyn^l 
fogva, hogy nehany, kelloleg meg nem magyardzott kezdo 
szotagbeli eseten kiviil, alig talalunk pelddt, hoi eredetibb 
massalhangzoi elem elenyesztere ne volna visszavezetheto. 
S valoban is ha foniolora vessziik, mily rendkiviili azon 
esetek szama, hoi rokon nyelveink csoportos mdssal- 
hangz6inak egyszeru all szemkozt a megfelelo magyar 
alakban, ha ftudjuk hogy rendes torveny a folyekony es 
orrhang kiesese mds massalhangzo elott, eleve feltehetjiik, 
hogy e tetemes fogyatkozas nem tortenhetett minden 
nyom nelkiil, sot hogy, tekintve azon nagymertekii rovi- 
dito hajlamot, melyet kiilonosen nyilt magdnhangzokndl 
mutat fel nyelviink, kellett egy r^gibb dlldspontjanak lenni, 
melyen sokkal nagyobb lehetett a potlasos alakok uralma, 
akar assimilatioban a mdssalhangzok megnyujtdsaval, akdr 
a magdnhangz6ba valo beolvaddssal, ligy hogy a mdssal- 
hangzo kiejt^sehez sziiksegelt idom^rteket az elotte dllo 
hangzoera forditottak. Csakugyan vannak nyelvemlekeink, 
melyek sok esetben fenntartottak az eredetibb hossziisdgot, 
hoi a mai nyelv csak rovidiiltet mutathat fel, melyek 
ennelfogva tobb hangalaknak oriztek meg teljesebb voltdt. 
Kiilonosen az Erdy es Jorddnszky codexek azok, melyek 
e tekintetben nagy terjedelmiiknel s adataik megbizhatosdgdndl 
fogva kivdlnak, melyek koziil az elsonek birjuk is e szem- 
pontbol valo reszletes feldolgozasdt a Nyelvtudomdnyi 
Kozlemenyek mult evi koteieben. De aprobb codexeink 
kozt is tobb van, melyben kisebb nagyobb kovetkezetes- 
seggel taldljuk megjelolve a hosszusagot, ugy hogy meltdn 
erdemlik meg ennelfogva a behato ligyelmet, mivel a 
mellett, hogy az elobbiek adatait erositik, egyszersmind lij 
anyaggal is jdrulnak az ismertekhez. A Peer ^s Sdndor 
codexek emelkednek ki ezek koziil leginkdbb, melyeknek e 
felttino hangalakjai nyelviinknek tobb tunemenyere vetnek 
ujabb vildgossagot s nem egy tekintetben tdmogatjdk az 
osszehasonlito nyelveszet eredmenyeit. 



N YELVEMLEK-TANULMAN YOK. 3o I 

Ez ^rdekes hosszu hangzos csoportbol mindenek elott 
azok emelhetok ki, melyeket ma ugyan mar legtobb eseiben 
roviden ejtenek, de vannak egyes viszony alakok, melyek- 
ben az eredeti hosszusag m€g meg van orizve, ilyenek 
t. i. azon n^vszok, melyek ragozatlan es nevutos alakokban 
(-nek 'Pel 'ho\) fentartott hosszu alakjaikat ragos eseteikben 
megroviditik , tovdbbd n^hany ige , mely a harmadik 
szem^lyben hosszabb hangzot ttintet fel, mint tpbbi alak- 
jaiban. liyen feltiino hosszu maganhangzok az els 6 szo* 
tag ban: bilee 55, 8i*) beelol 223 ileven 79 irek (erek) 70 
es^e 55, 211 feel (fel) 218, 227, (4) file 65, 218, (4) feeleesseg 
(feleseg) 233, {2) fileet (felet) heeled 219 [ki:{ek 64, 70, (4) 
kitto 64 Ule 64 mire 65 -nik -naak mint rag v. 6, nektm 
jiikedy niwo 57, 78, (3) niri -vil mint rag v. o. vilem, 
vded 2 1 6, 218, (16) vee\teeth 220, 81 veetes 217 veet 218, 
219 (7) veetekodik 238, v. 6. r)^^nyx a keso szazadokra vit^ 
Kolcseynel. Ugyanigy ez alhangii szokban: haarmad 220, 
225, (5) haarmici 233, (2) haad (hadd =: hadd, hagyjad) 
V. 6. hdgy 217, 218, (3) maa 73, 92 (8). — Effele hossziisdg 
a mdsodik szotagban fordul elo a kovetkezokben : 
egeerok 217, 218, (4) fenee 58, 218 tokee 234 s ez alhangii 
szoban: ruhaa 236. 

Meglehetos szammal fordulnak elo toszotagbeli hosszii- 
sdgok, melyek ugyan mai koznyelviinkbol s dialektusaink- 
bol kevesbb6 magyarazhatok ki, de egykori hasznilatukat 
az 6sszehasonlit6 nyelv^szet teszi ketsegtelenn^. Ezek 
r^szint olyanok, melyek egy hatdrozottan kimutathato mds- 
salhangzoi elem beolvadasdbol keletkeztek, reszint affelek, 
bogy nem vezethetok egy mdssaJhangzora vissza, de 
hosziisdgok egy-egy megfelelo rokonnyelvi alak hossziisd- 
gabol firtheto. Amazokat nevezhetnok seciindarius, mdsod 
fejlodisu hoss:{usdgoknak, ezekex primarius azaz viszony- 
lagosan eredeti hosszusdgoknak. Viszonylagosan erede- 
tieknek azert, mivel vitds kerdis lehet-e egydltaldban hosszu 
magdnhangzot tulajdonitanunk az altaji alapnyelveknek, s 
ha lehet mennyiben lehet. A secundarius hossziisdgokat az 
iziilet szerint ismet n6gy csoportra oszthatjuk fel: i) me- 
lyckben torokhang, azaz j\ 2) melyekben foghang, azaz n, 



*} A k6t jegyO szimok a Peer codexre, a hArom jegyliek a Sandor codex lapjaira 
vonatkoznaky a berekcsztettek az adat elofordultinak szlmlt jelzik. 



:)02 MUNKACSI BERNAT. 

3) melyekben ajakhang, azaz Vy s 4) folyfikony hang, azaz / 
azon massalhangzo, mely nagyobb idom^rtekiiket litre hozta. 

Torokhangu eredetet kell tulajdonitanunk kovet- 
kezo alakok feltiino hosszii hangzoinak a) szokezdeten : ^/ 
(el) 64, iloth 53, 54 (9), 4l6l (3), 4l6 61, 219, ^ro 53, 221 (6), 
esik 66, 70 (7), b) ssokozipen 6s pedig sz6tag osszevondssal 
ezekben : geerbee 219, hires 55, 234 (3), ki:[d 61, haamar 
218, szotagosszevonas nilkul keletkeztek: icher {azaz iccer^ 
egyszer) 70, fee\tvl 79, 82, mi\6 vaas 70, 73 (3), feelel 227, 
229 (5), ieelyees 220, 69, teeremt 86, 220, heel 221, 4gee\ 
57, 64, c) a sz6 vegen : rfee 55, 220 (3o), lee 70, 71 (16), 
tee 74, 232 (10). Lassuk magyarazatjukat. 

c^/, e/off, e/J/, e/o alapszavanak a vogulban jelit^ a 
livben jedd mdsa mutatkozik; erJ kfipzett sz6, melynek 
toje kitunik vogul ja;, lapp <im- megfelelo azonosaibol. 
Mindkettoben a kezdohang beolvadasa folytdn 6p ligy 
szdrmazott a hossziisdg mint ezekben: iv^ evad^ itil^ ivik^ 
iVy V. 6. ugor j„g„' is torok ja^-, 

isik mds nyelvemlekiinkben is igen sokszor fordnl 
do, sot Erdilyben ma is eneklik a ndpdalban ^es a\ es^. 
Van egy mdsik alakja is essik^ melynek hosszii massal- 
hangzoja e koznyelvileg haszndlt szoban is erezheto; esso 
s mely a rigisegben szintin tobbszor mutatkozik. E koriil- 
meny, valamint az, hogy a zCirjinben us felel meg neki 
konnyen ama gyanitdsra vezet, hogy az e szoban elofordulo 
sziszego egy ugor /rs-nek vdltozata, mely nyilvdn js alakon 
keresztiil fejlodve, alkalmassd vdlt a hosszii mdssalhangzo 
alakitdsara s epen igy egyszersmind a magdnhangzo meg- 
nyujtdsara is, mint ez codexeink tobb hasonl6 pilddjdbol 
kivildglik. Ez csetben azonban egy mdsik koriilminy is 
befolyhatott a hosszii magdnhangzo alakuldsara. Tekintve 
ugyanis, hogy az esik ligy viszonylik az ejt-hez, mint 
feslik a fejt-hez^ melyben t. i. az alapszot pusztan a ket 
kezdo hangban *fS' = ugor psgg alkatreszben kell keres- 
niink, konnyen kivonhat6 a kovctkeztetis, hogy az ^srAr-ben 
szintin kepzonek tartsuk a sziszegot vagyis hogy a tot 
pusztdn a kezdo hangzoban keressuk. £s csakugyan alap- 
szavdnak vigeleme nem mds, mint ismit az ugor j\g^^ jsgs, 
annyi kepzisiink osatyja, mely itt egy specialisabb haladdst, 
folydst jelento mukodisre, a lefeli haladds 6s folydsdra 



NYELVEMLEK-TANULMANYOK. 3o3 

van alkalmazva. Erdekes analogia erre n6zve a torok jag- 
viuk: eso es toje jag-: esni, mely szinten egy torok j^g^ 
jvgv lassii haladdst, folyvast jelento alapszora vezetheto 
vissza. Netn lehet csoddlkoznunk, hogy annyi szonak 
eredetet keli ez alapra visszavinniink, ha meggondoljuk. 
hogy a mozgds fogalmdnak kategoriaja legterjedelmesebb 
a nyelvekben s hogy igen sok kiilonosebb haszndlatra volt 
fordithato. Ez alapszo kiilomben nem is szorosan ugor, 
hanem kimutathato az 6s altaji alapnyelvben is, hoi meg 
az ugorsdg kivdlta elott tobbf£ie alkalmazasa lehetett, 
mi szinten egy okdt adhatja azon nagy elagazasnak, mely- 
ben az egyes altaji nyelvekben tapasztaljuk. 

gerbSy keres egy ugor ksg^rs k^pzett sz6nak szdrma- 
zfikai, hosszii magdnhangz6juk ennilfogva ep olyan, milyen 
a kir^ kirde^^ kor szavakfii. A ke:{d ismet nem mds mint 
e ksgs alapszo szdrmazfika. Budenz helyesen sejte hogy a 
mai hangdlladek csak egy teljesebb ilyen alakon dt fejlod- 
hetett. A hamar szo hosszii -hangz6jdt szinten ilyen alapii- 
nak fogjuk talalni, ha eredeti firtemenyet kisfirtjiik meg- 
allapitani. Kepz6s6re n^zve azonos a gyakor 6s ;far^r-6val, 
t. i. valamint ezekben, benne is elveszett a jellemzo dever- 
balis n^vk^pzo, az ekkepen kivdlo alapszonak pedig a 
fogalom termeszete szerint a gyors, momentanszeru 
mozgds jelentesdt tulajdomthatjuk. Igy van ez az 6sztben, 
hoi a „hamar"-t jelolo kifejezes joudus az ugor y^g^^-nak, 
tehat mozgdst jelolo ig^nek szdrmaz^ka. A torok te\ is a 
„gyors, hamar" fogalmdt fejezi ki, de egyszersmind egyes 
tajnyelvekben a „haladds, szaladds"-6t. Nem meresz feltev^s 
tehdt, ha azt hissziik, hogy a magyar kifejezes is egyterm^- 
szetu az eszt^vel, vagyis hogy nem egyeb mint a j^g^-VdA 
synonym ugor k^g^ alapszonak momentdn kepzos szdrma- 
zeka, mely ep ligy alkotta e szonak hosszii hangzojdt, 
mint ezek6t: koldl^ kotorog. 

Sgy a cseremisz ikte^ finn yhte szerint egy ugor sgds 
alapbol eredt. Ebbol egyik fejlodfis litjdn a hosszii mdssal- 
hangzos eggy alak keletkezett, mig mdsik kozvetito *ejde 
alakon dt codexiink hosszii hangzos szava. Eff^le fejlodesu 
a fes^iily mely a finn pitkd szerint egy ugor pstkg gyok 
szarmazeka. Ebbol lett magyar *^5;ye-alakon dt egyes 
nyelvemlekiink fess^it , metatezises '^fijs^e- vdltozatdb61 



3o4 MUNKACSI BERNAT. 

pedig e hosszu hangzos alak. A hangatvetesre nezve v. 5. 
szekely hojs\u e. h. hos^^ju es ht^^d eredetibb *hoj^dy ho:{jd 
alakokboi. 

me:{6 minden valosziniiseg szerint egytovunek tarthato 
a meiejtelen-ntl^ ha meggondoljuk, hogy a beloliik kivdlo 
alapige eredeti jelentese ^szint olteni^ a mint ezt ziirjen 
szarmazekai mid: farbe, schonheit 6s midet: farben, ver- 
zieren is bizonyitjak, tovabbd hogy a meifo szo kivalolag 
a zold, pazsitos retre vonatkozik, mely szerint benne €p 
olyan atvitel tortenhetik, mint e n£met szolasban ^gehen 
wir ins griine". De ha ez all, ligy eredetibb alakjdul egy 
ugor m^sk^'i kel! feltenniink a lapp mossko szerint, melybol 
€p ligy valhatott a hosszu hangzo, mint sl fes^^ul-niL Nem 
kiilomben ilyen fejlod^su a pas szoe is, melynek a finnben 
vaske felel meg. 

felel^ teljeSy teremt slz ugor psgls, hghy hg^s magyar 
alakjai, melyekben meltan varhato el a hosszu hangzo a 
lagy torokhang elenyeszt^nek potlasaul. Igy van ez a finn 
tayte es vogul tdremt-htn is. A k6t elobbi sokszor fordul 
elo hosszu mdssalhangzoval is codexeinkben, mi ism^t 
olyan mellekalakulas, minonek mar tobbszor lattuk peld^it. 
A hely szonak hosszu hangzoja, mely az 6rdy codexben 
is ily minosegben fordul elo a lapp tilje-hol magyarazhato, 
ligy hogy ennek hangdtvetes utan nyert magyar *hejle 
valtozatat tekintjiik az eredetibb alaknak, melybol a / 
eleny^sztevel codexiink hosszu hangzos alakuldsa jott letre. 
Szol a hosszu magdnhangzo mellett azon koriilmeny is^ 
hogy az eredeti / e szoban megj6sult, mi legtobbnyire 
hosszu hangzo utan vagy elott szokott beallani. — Az 
eg'es;j-ben, mely kepzesere nezve az iga:{ es nehe:^ melle 
allithato, ugyanazon alapszo szarmaz^kat velhetjuk, mely- 
bol a finn ehkid keletkezett, mi aztdn megfejti feltiino 
hangzojdt. 

dcj lij ti eredetibb dejj *leUy *tej alakokboi keletkez- 
tek. A de majdnem minden nyelvemlekben hosszan van 
jelSlve, mely egydltalaban jeloli a hossziisagot. Ertheto 
nyelvjardsilag divatozo de}\ deg alakjaibol. A te nivmds 
hosszii hangzojat pedig targyragos alakja tigedet vilagosftja 
meg, melyben meg vilagos nyomat latjuk azon -ng jarulck 
massalhangzonak, mely a vogul ndii^ nag^ osztyak neiiy 



NYELVEML^K-TANULMANYOK. 3o5 

cseremisz teA szerint eredetileg az alany esetben is meg- 
lehetett. U ip iSgy ardnylik a lejebb k6pz6s 6s osztydk lei 
szerint feltehet6 *leli alakhoz, mint bi a *e/^-hez, ki a 
*kiUy ktvi'htZy mely viszonya meg^rteti alakjdt. 

A foghangok kozQl kaldnSsen az n alkalmas az 
elotte dll6 hangz6 megnyujtdsdra, ha a vele massalhangz6 
bokrot aikotd explosiva mellol kiesik, Codexeink ily eredetii 
hosszusigra is mutatnak p£lddt a tneegh (mig: meg) 63, 
23 1 (5) sz6ban, meiy a cseremisz mdngdj lapp mange sze- 
rint €p iSgy vdlt hossziivd, mint hdgy jig v. 6. vogul 
kang, Jan. 

Ajakhangu eredetre mutatnak a kovetkezo 
alakok hossziisdgai : haas 237, keel 221, 232 (3), :{aagat 
(szaggat) 237; tovdbbd nyaak 81 is poor 216, melyek az 
el6bbiekt61 abban kiilomboznek, bogy m£g egy eredetibb 
torokhangu elembol mutathat6k ki. Nevezetesen: 

has a vogul kapsi-hdiVi is hosszd hangzos pdrjara lel, 
kiildmben £rthet6ve teszi a labialis elolvaddsa is, v. o. 
t6s\eny lis:[en e. h. tevs^en., levs^en. — Kell magyardzatdul 
a finn kelpaa- alakot hozhatjuk fel, melynek metathesises 
*keple- mdsa szerint fejl6dhetett hossztS hangzos adatunk. 
Nem sz61hat eliene, hogy ez ajakhang nyomdban hosszu 
mdssalhangzo is fejlodott, mert e hosszu -// 6p ugy alakul- 
hatott iriint ezekben: $\6llaniy hull^ mely megnyujtds, kivdlt 
hosszu magdnhangzo utdn, mint ez esetben is, gyakori. — 
s:{aggat tove, mely a s^akad, s:^akas\t igeknek is alkatr£sze 
egy ugor s^b^k^-ra megy vissza, mely a lapp iuvkki^ iszt 
hukk alakb61 mutathato ki. Ezek szerint a magyarban csak 
egy *s\avkO'y s\ako* ton at fejlodhetett mai alakja. 

nyaky por kozvetetleniil megelozo ^nyavko-, ^povro- 
mdsai egy eredetibb ejszakugor h^g„j ugov p^gr^ alakokbdl 
szdrmaznak s igy tulajdonk£ppen torokhangbeli alapuak. 
A vogul Hop a magyart jellemzo mdsodfoku fejlodisen, a 
finn purke eredeti fejlesi fokon dll. 

Folyikonyhangu eredetre, vagyis egy /-nek 
elenyisztire mutatnak kovetkezo alakok feltilno hangz6i: 
feedd 227, heeg 23 1, laak 221, scim (szem) 65, teemet 22 c 
es pedig a kovetkezok szerint: 

fedd 6s hegy az ugor pslgs is kglg: tok magyar 
mdsai, melyek jobban kivehetok amannak teljesebb fegyed^ 

M. NTXLTOR. IZ. 30 



3o6 JklUNKACSl BERNAT. 

lapp pSlkey emennek finn frarfre vdltozatdban. A hangalaku- 
Wsra n^zve v. 6. n^gj" es finn ntljd alakokat ^ siem a 
finnben silmdy lappban calme, mordvinban selma^ tehdt 
hosszu hangzojdt ep ugy kapta mint hdm v. o. finn julmukse 
vagy mint codexiink mdsik hasonlo alakja timet^ mely a 
/om-nek kepzett ig^je s a lapp talmo szerint egy liquldat 
€nyesztetett el. Lak a mordvin lotka \jxin indulva mdr 
momentdn kepzes egy ebbol kifejtheto l^^ alapszobol. 
E szerint a lak eredetibb lalk helyett valo, melybol Budenz 
szerint csak egy felteheto lako-n it vdlhatott a mostani 
lako-. fme az elm£let alapjdn kifejtett alapps feltev^s gya« 
korlati bebizonyuldsa! 

Van meg egy erdekes hosszu maganhangzos adat, 
melyben szinten eg}^ mdssalhangzoi elemet vagy tin eg^sz 
sz6tagot keil keresniink, s ez a nee 91, 92 (3o) 6s see 102 
tilt6 alakja a meg meg nem magyardzott nem tagado szo- 
nak, mely a Jorddnszky codexben szinten neem hosszu 
alakban fordul elo^ meg pedig meglehetos kovetkezetes- 
seggel seem^ see osszet^teleivel egyiitt. Ebben ossze- 
rdntott alakkal van valoszinuleg dolgunk, melyben azon 
tagado ige nyomat kell keresniink^ mely megvan a legtobb 
ugor nyelvben s fgy valamikor a magyarban is l£tez- 
hetett. 

E helyen kell meg felsorolnunk azon nehdny modo- 
sitova vilt erdekes alakot is, melyeknek kiilSndlUsdt m£g 
^rezziik is nemileg vagy legaldbb meg nyelvunk ismert 
torteneteben mutathatjuk ki ilyeneknek, ezek: -been 229, 
'heet 'haat 81, 219 (12), -leeg pi. vegesleeg 226, -ree 218, 
tovdbba a nyomatfikosito 'S\ee pi. nee:{eds:{ee 233. Mind- 
ezeknek hosszusdga igen ertheto, ha eredetibb alakjaikat 
tekimjiik, melyek szerint -been e. h. valo *-biln, -leeg e. h. 
'leng, -ree e. h. -*re/V v. 6. rajtantj -s^ee e. h. s:{eg v. 6. 
szekely fusss\ag^ adds:{ag. A -haat eredetibb *hayt vagy 
hajt alakjdra nezve Idsd ennek magyardzatdt a Weszpr^mi 
codex hosszu mdssalhangzos adatai kozt. 

A mi ezck utdn a viszonylagosan elsofoku, primarius 
hosszusdgokat illeti, melyek t. i. mdssalhangzoi elemre a 
mi ismereteink szerint nem vezethetok vissza, £zeknek is 
taldljuk nehdny k£pviseldj£t codexeink Erdekes adatai 
kozotty nevezetesen ilyenek: haal 25, 32, maast 225, hoold 



NYELVEMLEK-TANULMANYOK. Soj 

«t9, kinyer 54, eegyeeh 222, tovdbbd flni keeves 63, 222 (4). 
N^zzuk mit hozhatunk fel igazolasukra. 

AS/-nak a finnben kuole-^ 6sztben kole-^ vogulban hot- 
felel meg e haszndlatban kolS: halott, hosszii maganbang- 
zoja enndfogva elvdrhato a magyarban is. — mast alakban 
ugyanazon hosszusdgot Idtjuk, mely megvan, m&v alap- 
nyelvileg is hosszu m,^ tov^nek magyar mds, mdra^ g5cseji 
m6 hajtdsaiban is. Kulomben e hosszusdg megtnaraddsat 
€gy kiveszett / hatdsdnak is tulajdonithatjuk. 

hold alapszava AltaUn rSvidnek hangzik rokon nyel- 
nyelveinkben, de a vogul loszvai dialektusdban egy £pebb 
kuolt alakjdt latjuk megorizve, melynek magyar mdsat ez 
adatban vfilftik fellelhetni. Azon sajdtsdgos koriilmfeynek 
iS tulajdonithatjuk e hosszu hangz6s alakot, mely kivdltkep 
a tiszavidfiki nyelvjdrdsban fordul elo, hoi t. i. oly esetekben 
midon az / hang kiestfivel potlonyujtds dllott be, ez akkor 
IS ejtetik, ha mds videkiektol elianulva az /-es alakot hasz- 
ndljak, pi. Ad/f, v6lt^ bolt s ugyanigy hdld stb. 

egyib koz^pfoku k£pz£se a kozelre oiutato n£vmis- 
nak, mely magyar iljretin, iljretiy ide r6gibb alakjaiban, 
valamint codex eink ^?, ee 78, 217 (i4) adataiban is hosszan 
fordul elo. Rokon nyelveink dltaldban roviden ejtik mdsait 
csak a finnben fordul milyhangii hosszu pdrja a tuo 
illetoleg 6szt to idvolra mutato nfivmdsban. — Kenyir 
hosszu magdnhangzojat a vele egytovu kireg ' sz6 s a 
vogul ker vildgosftja meg. A mi vfigtil a fine es kevis 
hosszu hangzoit illeti, ezeknek igazolasdul csupan egy-egy 
mdsoderteku, kev6sbb6 nyom6s adatot hozhatunk fel s ezek 
a lapp piddnaky keives, kSpane szok diftongusai. Ismerve e 
nyelvnek termiszet^t, rendkivuli hajlamdt a kettos hang- 
zokhoz, nem tekinthetjuk ezeket val6szinus6gi okoknak 
iokdbb affi^le mell^kbizonyit^koknak, melyek emelhetik 
tAmogathatjdk az igazsdgot, de meg nem dllapitjdk. 

MUNKACSI BbrNAT. 



EV TANAHOZ PEt6pIb6l. 

I. 

Peiofi kSltemenyeinek gondosabb atolvasdsa alkalmaval 
figyelmesse lettem a mell^knev egyik oly sajatsdgdra, a minonek 



3o8 VERES IGNACZ. 

parjdt a latin, nemet s iltalihan nyelvfinkkel irodalmi cser^beit 
lev& barmely mis nyelvben nem leljQk. Ertem az effel^t mint 
nagx nehe:{en, s:{ep lassan stb. Simonyie az ^rdern, hogy e 
sajatsdgra tudtommal elosz5r figyelmeztetett, Ny. 1875, 442. s 
k6v. 1. es RMNytna 5oi. 8-a alatt. 

Miatbogy a mell^kn^vnek erne sajatsigat nem csak erede- 
tinek, banem elterjedtnek is tekintem, szQksegesnek tartottam zz^ 
ilynemtt p^ld^kat Petofiben 5sszegy(ijteni es erre sajat velem^- 
nyemet elmondani. ^rdekesekke vjlnak ezek a n^elleknevi esetek 
Petofinfl azert, hogy a k5znapiakat a k5lto lijakkal s vdloga- 
tottakkal b6vitette.*) — Az iddzetek Pctofi legutdbbi teljcs 
kiadasjra utalnak. (Athenaeum 1877.) 

766: Parancsszavdt a fejedelem ily bUs:(ke durvdn adja. ^ 
206: ...a fdraddstul in mily edes oromest fdlmentenem; v. 5. 
347, 778, 246: ...a bu nekem rohan mint felbdszftit oroszlan^ 
emes\t6 siilajan. — 393 : . . .(a nap) keson Stored, s alig hogy 
f5lkapaszkodhatik az egre, oly erotelen mogorvdn nez. — 88: 
Ez asszonysig, . . eltaplalt volna gyonged gondosan. — 723: 
Rajtok borong homdlyos s\omorun az oszi k5d. — 3i3: ...elt 
egy lyinyka olyan ifju s^epen. ^ 28: ...a szivdrvanyt jo hos\' 
S!{ura fontdk. — 43o: Az ora jo kesore jar. — 726: Jo sokd 
voltunk bolondok. — 166: 6 kegyelme mir jo tova jdr. — 12G; 
Irto\tat6 tdvol van az a hely innet. — 4o8: ...(a k5d) mir 
olyan regen borong komor soteten halvdny arczom f515tt. — 
524: Ott fogsz te illni magas fenyesen. — 275 : A fajdalom 
gyakorta megrohan, mint ehezo vad, merges s:[ilajan. — 236: 
Nagy bos^usan, nagy dlmosan az agyba vagom magamat; v. d» 
778, 692: S ranczba szedce 6ket nagy csunyduL^ 466: ...hir- 
detik nagy gondosan, — 778: Az ur nagy halkkal fSlkapasz- 
kodott. — 474: ...lebuvik nagy hamar. — 776: . . . elnyargalok 
Toih Gdsparhoz nagy hirtelen. — 427: atkozza bilincset nagy 
:kegyetlenuL — 89 : Nagy mergesen csap a lovak k5ze. — 763 : 
TtinjSn is nagy mess^e tSlem. — 5i5: ...(ez a sziv) csak nagy 
neha, csak eivetve dobban. — 43: .•.f51nyilt az egyik szeme 
nagy nehe:{en» — 696: Az 6 kapitdnyok, ez iparkodott nagy 
nehe^en utinok. ** 65 1 : ...(az orszaggyliles) csak beszdlt nagy 
sikeretlen. — 684: Nagy sokdra egy -egy tanya tOnedez fel. — 
324: Elfogadtam a meghivast nagy s^ivesen,--- i48: ...(a szom- 
sz^dbatya) nagy s\omorun ilyen sz6kat ejtett. — 654: ...(a 
koszoru) ott is marad orok tnindetig, — 698 : viszi a lovast a 
paripa remito bdtran, s^ornyii sebesen. — i3o : S rengeteg 
szakdla steles hoss:{an usza. — 483 : .... tan s^ep csendesen 



•J A kUto e tajitsiga mlr Szarvaaoak feltuQt (Ny. 1673, 24. 1.). 



A MELLEKNEV TANAHOZ PETOFIBOU 309 

rdfektetnelc majd szent Mihdly lovara. — 477: ...(a felhok) s\ep 
halkan, szenderegtenek. <— 109: ...fdlteve magaban> hogy s^ep 
Jdgxan, szelidea ir. — i3o: Feldllott Lehel s:[ep lassan^ — 23: 
...felre csapta s:{ilaj hegyken a kalapot. — 62: Ez az urfi oly 
sok szepet inondott, oly nyijasan» oly s:{ives melegen. — 509: 
• • . (ott) az osi 5r5k e j taoydzik vad soteten. — 2o3 : Innil 
|>elolein veges vegtelen* — 223 : Oda suhan vtg boldogan a 
pjszton 

Nem ketelkedem ide vonni ezeket is: 683 : ...el is latok 
inessze, ege$:{ oddig. — 52 1 : ...elballagtam eges:(^ a s:[oms:{ed 
hatdrba. 

E kiteteleknek elso resze, a melleknev mindig megelozi 
;a hatarozdt. A hatiroz6 alakilag egyszerii: hamar^ messie, 
neha. tdvol, tova; vagy ragozott, is pedig -d ragos: sokd; -ig: 
mindetig^ oddig; -n : dlmosan, bdtran^ boldogan, bos\usan, 
gondosan, gonos\an, haJkan, ho$s:{an^ hegyken, Idgyan, lassan, 
lassacskdn, mergesen, mogorvdn^ nehe\en, sebesen, soteten, 
s^ipen, $\ilajan^ s\ive$en, s:[omorun; -ra : hossi^ura^ kesore^ 
sokdra; -st: dromest; -telen: hirtelen, sikeretlen, vegtelen ; 
'Ul: csunydul, kegyetlenul ; -val: halkkaL 

Melleknevi reszet tekintve, eppea azt a viszonyt Ulaljuk 
kbzte es az el^bb emlitett hatarozok k5zt, a mi van ket hatdrozo 
k5zt : az elso fokozza a mdsikat (Simonyi, Nytan 474. §.) ; a 
melleknev fokhatdrozoi minosegben all az igehaUrozo eiott. 
Ennelfdgva jo tova a. m. f5l5tte tova, nagy messze a. m. nagyon 
messze, $\ep lassan a. m. kisse lassan scb. 

A fokozas e mtivet a kOlto a kQl5nfele p^ldakban hdrom- 
£elekep bajcja vegre, s ezek a k5veCkezok : 

i) Sajdt ertelmere valo tekintet nelkfil szerepel 
SL melleknev a hatarozok elott mint hattfrozo ezekben : j6 hosz- 
:szura, kesore, sokd, tova; nagy dlmosan, boszusan, csunyaul, 
.gonoszan, halkkal, hamar, hirtelen, kegyetlenQL mergesen, messze, 
neha, nehezen, sebesen, sikeretlen, sokara, szivesen, szomorun ; 
s\ep csendesen, halkan, Idgyan, lassan, lassacskan; s^^ornyii 
sebesen. 

Mid5n tehdt Pet&fi az 5 kortarsait pjo sokd" volt bolon- 
•doknak nevezi, eltekint a hosszas ido jo voltdtol es egyedQl 
«nnek fokozott hosszasdgdra gondol. Mid&n Kun Ldszlorol 
^zt regeli a k5lto, hogy nnagy csunydul" rdnczba szedte a 
Idzadokat, csak a ^csunya" megaldztatds alacsony fokdra akar 
•emlekeztetni, melybe a vereseg utdn kerQltek. S midon a halotc- 
nak szent Mihdly lovara fektet^set nS:[ep csendesnek" mondja, 
nem a szepseg fogalmdt, hanem a halotti csendesseg nagy mer- 
xeket akarja eszQnkbe juttatni. 



3lO VERES IGNACZ. 

2) A fokozasnak egy masik nemet a k5lt5 ugy haftja v£gre, 
hogy a fokozando battfrozo ele egy vele rokon ^rtelmA 
melleknevet tesz, a mellyel azt miveti^ a mit egy fokozandd s^ 
puszta kett&zesevel, pi. lassan lassan (iii}« nagy nagy (SSg), 
menjek menjek (S28), vitte vitte vitte (21).*) T. i. agyan annal b 
fogalomnil ketszer es t5bbsz5r hosszabb ideig faagyva vesztegeloi 
az olvas6t vagy hallgatot, fokozzuk azt. Igy allitotta dssze a 
kolt5 a k5vetkezoket : bQszke durvan, edes or5mest, gyOngM 
gondosan, homalyos szomorun, ifju szepen, komor s5teten, 
merges szilajaoi 5r5k mindetig, szeles hosszan, szilaj hegyk^n^ 
szives melegen, vad s5teten, veges vegtelen, vig boldogan. 

E kiteteleknek a rokonercelmiisegen kivtil ismerteto jelei: 

a) bogy mind a ket szo hatarozoi alakban es-sel egymtfs meUett 
elfer, pL bQszke durvan helyett dllhatna bOszken es durvan, edes 
5r5mest h. ddesen es 5r5mest, gy5nged gondosan h gydng^den 
es goodosan stb., a mi az i. csoportbelieknel nem lefaets^ges ; — 

b) hogy a melleknev a batarozoval rokongybkQ fonevi k^pzes 
elott jelzokent megallbat, pi. bdszke durvasag, edes 5r5m, gy5n- 
ged gondozas sat., a mi az elso csoportra megint nem fer r^. 

A melleknev es hatdroz6 k5zt emlitett rokonsag okozza, 
hogy irok (es kiad6k) azokat 5sszet^teleknek szeretik tekinteni 
es egybe irni^ igy: •edesSrbmesl* vagy .^des-6r6mest% noba 
kiaddsuakban egy harmadik helyesirasi kiserlet is taUIhatd: .edes- 
oromesf*. A belyesirasrol aldbb szolunk. 

3) Emez bsszeallitasoknak «gy barmadik neme^ kepczi a 
folyo cs. igenev, mely ilyenkor a cselekvesnek (vagy allapotnak> 
hatisat jelzi ; ilyenek : emeszto szilajan. irtoztato tavol, f^mita 
batran; pi. a bu nekem roban oly s\ilajan, hogy sziveinet 
emes\ti; oly tdvol van az a hely innet» hogy irt6:[ik 9a, ember; 
viszi a lovast a paripa oly batran, hogy a latok elremulnek. 

E csoportositasok utan kdnnyen oldhatjuk meg erne kitete- 
leknek helyesirasi kerdeset is. Ha t. i. megengedjQk, hogy ezek- 
ben a melleknev hatarozoi minosegben all, akkor ez ep ugy 
megk5veteli 5ndll6sagat, mint akar egy hatarozo, ezekben: igen 
szepen, nagjron lassan : s minthogy azokban mindegyik resznek. 
megadjuk az o hangsulyat. nem latjuk be, mert kelljen ezeket 
osszeteteleknek tekinteni es egybeirni vagy csak vonissal is 
osszek5tni. A mi kiadasunk eleg kdvetkezetlenul e haromfele 
irast tiinteti fel: i. 5sszeirja igy: edesordmest (347), ifjuszepen 
(3 1 3) stb. ^ 2. vonassal k5ti 5ssze: bQszke-durvan (766), edes- 
ordmest (206), emeszto-szilajan (246) stb. — 3. kQlon irja : ede& 
or5mest (778), erotelen mogorvan (33), jo hosszura (28) stb. stb- 



*) Ax olasx is : bello hello nagyon sz^p. 



A MELLEKN^ TANAHOZ PETOFIBOL. 3 IE 

Mir e helyesirdsi ingadozas is mutatja, tnennyire szQkseges volt 
tudatnnkra ^breszteoi erne melleknevi sajatsagokat. De azt. is 
mutatja e felsorolds, hogy helyesen csak akkor jarunk el, ha az 
elk0l5nft^st mindegyik melleknevi hatarozasra alkalmazzuk, 
mint mir az 5sszes pelddk id^zeteben tetttik (edes or5mest, nem 
edes6r&mest, sem edes-5r5mest). Elv^gre e baromfele irasnak 
barmelyik alkalmazdsa helyes lehet: a melMknev jelzett ertelme'n 
egyik sem valtoztat. De nem helyes az, hogy jelen korszakunkban 
egynemd esetekben egyf^le (akdrmelyik) megallapodasra nem 
iutunk, s meg kevesbb^ helyes, ha egy es ugyanazon kiadasban 
mind a hdromf^Iet megengedjQk.*) 

Az eddigiekben makacsul melleknevrol beszeltfink s ezzel 
ellentetbe helyezttlk magunkat azzal az allitassal, hogy a mi 
melWknevllnk az emiitett pelddkban hatdron^o volna. A Ny, id. 
helyen Simony i egyenesen ^kopott vegfi hatarozoknak" oevezi, 
mig Nytanaban (5oi. §.) ugyan ezek az esetek a ^melleknevi 
jelzo" czime alatt vannak targyalva. Az ellentet, a mely e ket 
iUixis k5zt van, csak Mrsz61agos; mert ha a hatarozo vegerol a 
ragot elkoptatjuk, meginl eleall a mell^nev, s igy akar kopott 
ragu hatlroz6r6I akdr ^p melleknevrol beszeiek, mindig ugyanazt 
az alakot jelezem. Csak a felfogds valtozik, ha azt allitom, hogy 
az idezett pelddkban nines kopott hatarozo, hanem 
eredeti mell^knevall a hatarozd el5tt. Sajatsagos eljdras 
is Yolna a nyelv szellemet&I, hogy ha egy es ugyanazon esetben 
ma azt mondani, hogy a ragtalan melleknev nem kepes t5bbe 
hatirozo el&tt illani, holnap pedig azt mondana, hogy „meg- 
gondoltam a dolgot, a mell^kn^v ragja a hosszas hasznalat 
folytan elkopott, visszaallitom eredeti csupasz voltat." 

De azzal, hogy a nyelv szellemenek ezt a kepzelt eljarasat 
fclttinfinek nyilvani'tjuk. meg nem magyaraztuk meg azt a tOne- 
menyt, hogy a ragtalan melleknev hatarozoi szerepekre is kepes. 
S hogy erre csakugyan kepes, bizonyitjak a fentebbi peldakon 
kivGl mdg olyanok, a melyekben igek elott hatarozoi helyet 
t5lt be, mint i8:... a galya ment sebes haladva\ 471 Sebes 
vdgtatva ment hdboru zajdba. Mas pelddk Simony i Nytnaban 5oi. 
§. alatt, ^s a regi ir6kb61 P. Thewrewk E. A magyar nomina- 
tivusrol (E. Ph. K5zl. 1877. 261. 1. Hasonlo melleknevnek tartom 
ebben: 4i5.... jobb s^eretnem^ v. 6. 523 **) ambar Simonyi 



*1 Eit a helyesirM Sngadosist Simoayi (Ny. 1875, 104. ].} it ^zrevette t Mveteli 
(iL o. 388. 1.) a \&i sidoak vonallal ftMzekStis^t, a n^lkai, hogy jivasolt helyesirdtankat 
kerQlQ^. 

**) Mir act hittem, bogy a Jtiifb szereratftn* p6ldi}dra alapfoka mellckneveket it 
talAltam Tolt ezekben: .jd mulatnink (229)*' 6s Jd tudooi (311)''. De az 1874-iki 
kiadiasal vaI6 egybevet6t meggydzStt, hogy ez iit6bbi k6t eset sajtohiba. Altaliban az 
1877-diki kiadis sajtdbibAlnak nagy sz^ma roppant akadily PetSfi nyelvezete megdilapitdsiban. 



3l2 VERES IGNACZ. 

(Nyt. 475. §,) ezt a hasznilatot is a hatirozo koptat^sival 
magyarazza. — Valamint hatarozo es ige el&tt« ugy talaloi 
ily minosegti melleknevet mds melleknev elott is, mint: )6 
hos$\u bot (7. 9), bdmulatos sj[ep vilag (56o, 18), kicsiny kis 
harmatcsepp (545, 27; v6. 589, 9), a leg^^ebbik s\ep ledny 54 1, 
4), vad hulldmos elet (525, 10), vad ifju korom (5 16, 9), nagy 
jo uraimek (729. 25), virito s^ep tavasz (768, 18), egis:^ nagy 
csillagok (478, 26). — Ide nem valok a jelzoi melleknevek k5tetlen 
egymasutanja, mint: s\ep nagjr ncv (746, 4), edes s^ep kis aQgyalom 
(58i, 24), melyekben mindegyik melleknevnek egyenl& erteke van. 

Talaljuk tehat a melleknevet haidrozoi ertelemben az ige, 
a hatdrozo ^s a melleknev elott, azaz mind akkor, a mikor a 
latinban es nemetben a batarozot, es igy a melleknev az idezett 
esetekben a hataroz6i szer^^pet ep ugy tbiti be mint erne nyel- 
yekben az adverbium. 

Nagyon kinalkozo az alkalom, hogy a melleknevet, ha mar 
annak akarjuk nezni a kerd^ses esetekben, j e 1 z o i n e k keresz- 
teljOk. De miutan jelzot csak fonev vagy fonevi hasznalatu 
kitetel mellett szeretGnk latni, a ^jelzoi melleknev' czimezese 
hatdrozo elott csak zavart okoz. Helyesebbnek tartom a .hatdrozo 
ertelmti„ vagy r5videbben .hatarozoi melleknevet." A « jelzoi ** 
elnevezesnek ellentmond az is, bogy az ilyen minosegO melleknev 
maga elott nevelot nem tfir. 

S hogyan jutott a melleknev ehbez a hatarozoi szerephez? 

Mdr elobb elttink a gyanuval, hogy termeszetesnek nem 
tartjuk. azt mondani : hogy a melleknev igehatdrozovd lehessen, 
ragot vett s azutdn, hogy ujra azza lehessen. a ragjdt elkoptatta. 
Kellett a magyar nyelv egy korszakdnak lennie, mid&n mellek- 
nev es hatdrozo k5zt kGl5mbseget nem ismertek, 
s midon melleknevet haszndltak, ha hatarozora volt szQkseg. 
Akkor ep ugy mondhattdk nagy neheien, jo sokd mint neha 
napjdn, kora v. kordn reggelj fenn s\6val, mess\e foldon, 
tdvol videkroL Kellett egy oly korszaknak lennie, a melyben a 
hatarozo szeltiben megdllta a melleknev helyet 
(v. 5. Simonyi Nyt. 5oo. §.) Ebbol a korbol valok lehetnek oly 
jelz5k, a melyek hoi melleknevi, hoi hatarozoi alakkal biraak« 
ily oly mellett ilyen olyan, e\ a\ mellett eien a:[on, ep (ugy) 
mellett epen (ugy), mind (a rcgibb nyelvben) mellett minden. 
Ezek a melleknevi ingadozasok mind abbol a korbol eredhetnek, 
midon az irodalmi csere folytdn a melleknevbol a hatdrozdk 
kepz^senek szGksege mar felszinre kertllt, de mellette a (ma mdr 
u. n.) hatdrozok melleknevi haszndlata is m^g fenn maradt.*) 

*) £p igy alkotta az irodalmi csere a n6Tel6t {a{), mely eredetlleg muut(i volt s ma 
mAr mind a kit lulajdons^AbaQ 61. 



A MELLEKNEV TANAHOZ PETOFIBOL. 3l3 

A melleknevnek ragozatlan voltibaa hattfrozdi ertelm^re 
igea fontos bizonyitekokat szolgaltat P. Thewrewk E. erteke- 
zese A Magyar Nominativusrol (E. PhiloL K5zl. 1877). a melybea 
(i84. 1.) azt illitja, bogy a melleknevek kepzd o^lktU is batd- 
rozokul haszn^latosak. s itt a talan fe/en-feleken kivfil az ujabb 
es regibb irodalombol ilyea peldakat emlit, mint: rettento meg- 
ijedt, bor!^as\t6 mefharagudott, iUik neki rettenetes. A jobb 
s^^eretem-Ultkrt felsorolja az elso, elsobb, kisobb peldait. Csak 
bogy & is ingadozik. Az egyik felen megengedi a koptatfst; 
^rettento megijedt'* el volna szerinte koptatva ebbol ; »rettent<5ii 
m." Hasonldan nyilatkozik elebb (u. o. 119. IJ: «Nevezo eset 
igehatarozd gyan^nt alL Itt ketfele lebetseg van: vagy mindjart 
eleinte nevezd alak volt vagy ido multival kopott azzi".... 
•Melyik eredeti aominativus s melyik nominativussi valt alak, 
azt ezeanel nines modom pontosan megbatirozni." ••• «Annyit 
mondbatok, bogy igen sok belyOtt kopottsdgot gyanitok.* De 
azert szembe szdll a koptatokka) s azt illitja, bogy a nevezo 
ragtalan baszndlata igehatarozo gyanant .bizony mdr a regisegben 
is talalkozik/ s idezi itt e peldakat: mas nap, mikor, akkor, 
melyeket legaldbb egykoniaknak tekint ezekkel : mas napon, 
mikoron, akkoron (u. o. 122. !.)• 

Az elkoptatas elmeletet ^hanyag kiejtessel" magyardzni 
(P. Tbevrre^k E. u. o. i85. 1.) nem lehet; vagy azzal akarjik 
vadolni neptlnket, bogy a ragozott „szepen, napon, akkoron *" 
kiejtese neki terhere valik s ezert nyeli el a vegso tagot? Mis 
pdldak eppen azt bizonyitjak. bogy a nep tagosabb alakokat 
szeret az irokndl; a nep igy mondja: ^pediglen, holtomigtan, 
es az irok: pedig, holtomig: a nep: motansdg^ eppenseggei, 
az ir6k: most, ep v. eppen. 

En tebdt ezeket az eseteket eredeti magyar sajat- 
sagoknak tekintem. Latin utanzatoknak semmi iron nem 
tekinthetem, minthogy a latinban a melleknev es hatiroz6 k5zt 
alaki k(U5mbseg van. Inkdbb tekinthetn5k ezeket az eseteket, 
legalabb reszben, n e m e t utdnzatnak. Azonban k5zelebbr51 
tekintve ezt az eshetoseget, a dolog ugy all, bogy a nemet 
batarozo es az allitmanyi melleknev egy es ugyanazon szoalak 
(gut = bonus es bene). Sot merem allitani, bogy a nemetnek 
nines is 5nall6 mellekneve ; a mi van, az jelzoi, azaz. ha a 
n^met melleknevet akar, el^bb at kell bogy azza alakitsa a 
hatarozot ragok segitsegevel (gut, der gute Menseh), s az ilyen 
melleknev is csak fonevek meg fonevi hasznalatuak ellott allbat 
meg/) A fentebbi 5sszeallitasokra emlekezteto egyes kiteteleket 

«) K^zelod^, bogy «gut* cbbeo : Der Meosch t$i gut, melUko^v volna, ebben 
pedig: Der Meotch handelt gut ht^iiroid. Hogy .gat" mind a k^t esetben haUroz6, azt 



3l4 SIMONTI ZSIGMONB. 

talalunk ugyan a nemetben is, mint s%ep lassan » hUbsch lang- 
sam, jo soka = recht tanges s^ornyU sebesen = ungeheuer 
schnelL Az irodalmi csere k5nnyen adhatott alkalmat e hason 
sdnezetfl alkotdsokra. De a nemet mima tdk^letes hasonmasainak 
nem tekinthetjQk, a sz6 szerint- hAs^ges fordftd igy alkotta volna 
azokat : s^epen lassan, jol sokd, s\8rnjren seb«sen. 

VegQl m4g egy k^rd^sre akarunk feletni : nyertQnk-e valamit 
azzal, hogj a mellekn^ ^s hatirozo elkOIdnitese Mylin nyel- 
vQnket egy beszidrdsszel gazdagitotcuk ? — A nyeres^g csak 
abbol iVLf hogf idegen mfivek fordit^sakor hem magyar ember 
goodoktoit 8z6 3zerint is fordithatjuk ; ezt a nemets^get, pi. er 
ist sehr spdt gekommen, (gy is mondhatjuk: o nagyon kison 
|5tt; vagy: er ist nur an manchen tagen zu sehn, igy: csak 
nemeljr napokon (a h. neha napjin) lathat6, vagy: von entle^ 
getter gegeiid kommen, igy : tdvol fekvo videkrol janni. Mds- 
fel&r veszitettQnk vagy inkabb veszend&be engedOnk egy sajat- 
$agot» mely egyszerOseg^nel es szabatossaganal fogva egyarlSnt 
ajinlatos. Veres Ignacz. 



RA6VESZTETT HATAROZ6k. 

Igaza van a f5ntebbi czikk szerzojenek abban, hogy a tar- 
gyalt kifejezesmod nyelvtlnknek egyik szep sajatossaga. S a 
Pet&fibol k5zoIt gyQjtemenyt mind a regibb, mind az lijabb 
irodalomboL mind pedig a nep nyelvebol nagyon meg lehetne 
szaporitani. Hadd idezzQnk nehany pelddt, mely eppen kezQnk 
(igyebe esik. 

i) A fbntebbi gyGjtemenynek i. pontjahoz: nagy'titkol6\va 
mondam A. (= Arany) Aristoph. 46; hat a szarvas tiagy'tneres:^en 
ott szokdecsel tul a vizen A. 11:265 ; nagjr-sebesen mene, hogy 
keressen olyat u, o. 92 ; fajdalmim, ha vannak, nagyneha gy5- 
t5mek o. 161; szarvat 5kleI6re nagy-le bocsatotta o. 75; nagjr 
elore, nagy brommel terveze, Gyory V. HSzemle 1:44; nagjr 
\ugva bugva j5tt a tengerar, Vajda J. uj. k. 3o; tiagy iga\dn, 
Kriza 3o; odabe, nagy be Ny. VL33i | megparancsolla eros- 
kegyetletiUl A. 11:83 I leheto gyorsan Belenyesi kar. en. 16 | az 
okosok hogyan tevednek veg:{etes nagyon PNaplo 28:46 | kis 
vdrtatva Ny. 11:463; keves vdrtatva | lebzsel kes^-akarva, noha 
birna dolgot A. II:i2; kes:( akartva Ny. Ill:i83 | oda kurjantott 
amugy iga^ husan, Kuthy rejt. 37 j melyhez egyforma forron 



bebizonyltotta Adelung 6s utina misok, v. 5. Heyse (Lebrb. d. d. Spr. II., 659. 1.), A kik 
e ka esetbea kOlda betz^drteit Utntk vagy jobban moodva drezoek, azok a Utiusig oyo- 
niAia alatl Allauak. 



RAGVESZTETT HATAR0Z6k. Sf5 

ragaszkodunk, Gyulay SrFigy. 1:276 I igy, dc s\akas:{toit igy 
Icled czt sziz kSnjrvbc, Gyftry V. HSzemle 1: 149 | minthogjr 
oljyan benne vagy a Lunley kedvtSben Mik. mul. n. 5o | ilj^ Utve 
vetve hozod elo a sz. irast, Batisfi T. 393 ; alf kedvtelve illt a 
h5lgy «15tt J6b, Pet. | mds kUlomben iiy. 111:369 | kenj^es s:(6r- 
p^ve iszik J6k. vadon vir. 167. 

a) A 3, ponthoz: tompa tdrbtten V5n ZF. Ill | ligy j?«/ifM- 
njrersen fdacWa A, 111:437 f ^'//n/r viddman tdrsalognak, Vajda J- 
tal. 3i ; s arr61 besz^le Izid6ra is, oly ^desen. s^elid sterner- 
mesen, Vajda J. a|« k. 70; tudd meg azt sugam fOKbe rentes 
rejtelmesen, fenyeget&teg o. 12; kes^ drdmest, skives 6rdmest, 
edes ordmett. 

Azonban nem drthetOnk egyet az i. ^s 3. pont alattiaknak 
f5nt adott magyarizatdval, hogy t. i. bennttk a ragtalan mellek- 
nev hatdrozoul volna hasznilva. Ragtalan nevsz6t hat^rozo sze* 
reppel talilunk ugyan egyik masik nyelvben, de akkor mindig 
csak litsz61ag alanyeset, voltakeppen pedig mds eset. A latin 
altius is primum, a g5r5g xaAXiov es x'XXiora, mindez elobb 
targyeset volt (igaz, bogy a tdrgy jel5Msere a semleges szavak- 
nil a ragtalan nominativust hasznaltak az indogermdn nyelvek), 
s csak mint accasativus volt aztdn hatarozonak haszndlhato* 
A nemet melleknevnek hatdrozoi alakja regebben meg vlldgosan 
fblttkntette egy eredetileg ragos alak nyomdt, mert az ofdlnemec- 
ben tdbbnyire o-ra, a kSzepfblnemetben ^-re vegz6d5tt, s ez 
cgy^^gy hatarozoban mai napig ismeretes, p. stille, leise, lange, 
feme, gerne. 

S a ragos alakok veg^nek ilyen elkoptatdsatol hasztalan , 
vidi V, I. a magyar nyclvct is, ha ugyan vedelemre van szQkseg, 
a hoi nem forog fonn vid. Nem lehet vad a magyar nyelvre 
olyasmi, a mi a vilagnak minden nyelveben megt3rtenik. Minden 
nyelv, a mig egyfelol tovabb kepez es ragoz egyes alakokat s 
mindenfele bovitesekkel igyekszik majd erchetosegtiket. majd 
nyomat^kukat fokozni : addig misfelol mas alakokat r5vidit, a 
vegttkr&l elhagy valamit, rendesen csak annyit a mennyivel az 
erthetosegben nem esik kir, — de neha meg ezt a korlaiot is 
tullepi, ugy bogy a ki nem ejiett alaki elem mar virtualiter sem 
marad meg es az crtheloseg is szenvcd (mint p. a kozepkor 
elejen a latin casusokban), s a nyelv aztan kenytelen vmi u| 
eszk5zt talalni a hiany bet5ltesere. 

Nyelvemlekeink egeszen vilagosan mutatjak p., hogy az 
idohatarozonak regente legelterjedtebb alakjai a ^koron es 
-Arorf-felek voltak, s ezekb61 ep ugy lett a mai akkor , mikor\ 
mint a rejgi bel-e-bol a mai be\ — A mai holnap, minap, 
minden nap, vasdrnap {s^ombat nap meszaroljanak, Melotai irt 



3l6 SIMON YI ZSIGMOND. 

1 52; akar bojt nap, s akar egyeb napon jol lakuak Tel. B. 28«) 
stb. regi iroinknal meg megvannak bacarozo -n ragjukkal, p. Pesti 
Gnil holnapon, minapon, minden napon (a sasena ma a mezon 
vagyon 6s holnapon a kemencz^be vetik P. ev. i48; minden- 
napon Zvon. 1:697; rovid napon meghalok MA. bibL 1:47, 
rendesen rovid nap\ p. rdvid nap megfogna, Detsi SalL 35, az 
ravid nap vdrhat6, Szisz K. Nib. 3i4/). Mar pedig bizonyos, 
bogy itt -n a viszonyrag, mert ejfelkoron, minden napon mint 
alanyeset sehol sem fordul elo.**) — Hasonlokep van a mai uto^ 
s\or''Tiik. a MQnch. cben meg ilyen teljes alakja: uiols^eren. — 
Bizonydra ep olyan rbvidOlt alakok a menet, jovet. ne:{t'i€Lt\L 
(,azon ertelm^re ne:(ett'' Sipos 6 ^s lij m. 64; viss^ateret meg- 
motoztik a vamndl J6k. Koszoru 1880), s a nyelvt5rt^net talan 
t5bb olyan adatot fog m^g szolgdltatni, min5 ez: pVisszafeK 
gyUvetben egy zsid6t megdltem" Palocz palyam. (kezirat) 162. 1. 
Talan az -n rag kopott el az ejls^aka veger&l is {legnagyobb 
e'ca/ra Ny. IV:323). tigy latszik, a -ban rag van elbagyva ezekbol: 
viszem en, hozom en valaszat hdrom nap A. I:34o; nem ket nap 
csiped fel Ball. Peld. ; mdi vildg tiszta nyomorusig az elet Ny. 
IV:556 (1. etvildg, mindorok vildg PbK5zl. I:i2i); pont tizen- 
kettokor (pont harangoznak Ny. VII:442); «pont! e halotti dr&i" 
(ejfelkor) A. Haml. 6. 

Meg helyhatarozoknal is elokerQlnek olyan alakok. melyek- 
ben nyilvan el van hagyva az ott volt rag; igy vildggd helyett: 
megy mendegel ors^^dg vildg. Pap paL k5lt. 75 (mas peldak 
PhK5zl. 1: 1 84); s f51eg e tajszolasok : Totek voltam, megyek 
^ Kisek, nagyasszonyom aligha tis^teletesek nines (NKunsdg) Ny. 
III:23o ; Kekki Gabor, mit gondoltdl, mikor Seliek indultal ? Ny. 
IV: 528 (MBereny); Csdkiek, Futoek megyek (Debr.) Ny. VII:22o; 
Bdgyiek megyek, Bdgyiek valank, Pdlfiek mulatdnk (Udvarb.) 
o. 472. 

Vegre sok elkopott modhatarozonk van mai napsdg, 
melynek teljesebb alakjat meg r^gibb nyelvtlnkbol kimutathatjuk. 
K5z5nseges most -keppen helyett a r5viditett 'kep\ modon h. a 
mod' haszndlata (furcsa mod' ijes\t SzdszK. Nib. 21, s\drnyU 
mod megijedt), de codexeinkben meg mindentitt a teljesebb 
alakot olvassuk. — Gyakori ma a modhatarozo eges\' (a k5z5nseg 
eg^sz magin kivQI volt, Gyul. v^n sz. IV; eg^sz elCilte magat 



*) SxiDtolyan riSvidftteek nimely nap, mdt nap, ma nap (s maga a ma), mai naptdg 
€gY nap, kit nap, li^ nap stb, p. niegol6 namely nap azeretfi szolgimat A. II: 67; harmad 
nap a bdnok hada mint dj vihar fOltimada, narmad napon kflnddbe fdsaf Torda fia, hSs 
Bcndegdx A. I: 290. — Hogy virtaaliler meaajrire megvan in6g annak az elkopott -n 
ragnak 6raete. mutathatia ez a p61da : e\&n a nap a ezBo az dria l«gy k6szOo, Kriza 474. 

*■) Az Uyen^ o'.yan, e\en, a;on, mereven alanyes«tbea eg^uen mis eredeCu az «ii, 
nem a hat Arozd n rag ; hisz «7-nek a hatirozdja igy, a^'^ ugy ! 



RAGVESZTETT HATAR0Z6k. Siy 

ottbon, Gogol besz. 39; tgisz nagy leiny BSzemie VI: 128); r^i 
iroinkndl e rbvidQlt alakot meg aligha hiaba nem keresnok. — 
A jobb' s:[eretefn, ke$\ehb' meghalok-ftlek (,a szenvedely fenyc- 
getozni kezde» bogyha nem enged a makacskodo esz. e derek 
v£rparancsnok« v^gre 5 Qszkdt vet a l&portoronyba kes^ebb is 
a romok kdz< temetkezik** Vajda uj. k. 43) sem igen lesznek ott 
f51talalhat6k. — Meg az inkdbV-n^^i is. biv mir a fi^csi cben 
ragtalanul Idtjuk. megtaliljuk egyeb emlekekben ragos alakjat: 
jonkdbban (yonkaban) Jord. 423; inkdbban o. 371, Debr. 1. 162, 
Ers. 196, 526, Nagysz. 22, 90, s m£g Hofgr. en. k. 235. — Ugyan- 
ilyen tOrtenetOk van az els6bb\ elobb, utobb* es kesobV szavak- 
nak. Ellenben nem mondjuk m^g azt, bogy ikordbb\ idejebb' 
men maguk a kordbban, idejebben (Kapnikb., Ny. 111:498) 
k5z^pfokok sokkal ujabb keltfiek. mint amazok^ s igy val6ban 
nem volt meg eleg idejCkk elr5vid(Uni. — A bdtor, bdr k5t6sz6 
tulajdonkep a. m. bdtran, bizton, bizonnyal, es csakugyan meg- 
leljOk r6viddletlen n-ragos alakjdt a Nagysz. cben 24: mert azt 
tudjad batoron, bogy gy6ny5rQseges az kib61 ittam, te is ihatol 
belole. — Az ilyen ^-vdgflek: gyalog jdr, mbalog' fog meg 
vmit" Ny. 11:522, .bogy hallgatag' vegyck* Szdsz K. Nib. 358*) 
annyival k5nnyebben elrbvidCklhettek, mert igy a -lag, -leg-rRgos 
batarozokra emlekeztetnek. — mOra s\dm'^ csavarog" nyilvin 
csak IJtszolag nominativus, mert batarozottan ebbol van* rdvi- 
dOlve: ora s\dmra, *- Bizonyira ragjavesztett kifejez^s ez is: 
hajadon fS („Iombtalan cser megraboltan, hajadonfo n^z az 
egre* Vajda J. kis. k. 167; ugy a bogy volt, bajadonfo, 5lt5zetlen 
roban a vdr kapujara u. a. k6lt. 218.) e b. hajadon fdveL ^ 
Bdvtllendo nyelvt&rteneti tanulmdnyaink fogjjk tal^n egyebeknek 
is megmutatni r^gibb, teljesebb, ragozott alakjait. az olyanoket, 
minok me\ttldV, negyke:;ldb\ hanyatt-homlok' , fomeredeV 
(1. Ny. V:464), re\sut\ egyref stb. — Hirtelenul- vagy talan 
hirtelenen-iiXt alakbol rdviddlt a hirtelen, tarsaival egyOtt. — 
Hamaron! D5br. c. 

Az eddigiekben — s ezt nagy reszt kets^gtelen nyelv- 
t5rteneti adatok bizonyitjak — mindenQtC egy-egy egesz szotag 
elveszett a szo vegen.*) Meg k6nnyebben megtorienhetett, bogy 
egy szov^gi missalhangz6t banyagolt el a kiejtes, ugy bogy a 
k5zdivatu bor\as\t6n is rettenton belyett ezt is gyakran hallani: 
rettento megijedt, bor\as\t6 megharagudott. (V. 6. csinnjrd 
borotvalkozzunk Ny. IV. 42i, his\en b. (h)is\e' mondtam; igy 



*) Talin ide vild a vet^teg* maradni is csak hogy vet^eg a r6gi nyelvben ige : 
^^^H^^gJt vetiiegni ; — tovAbbA ^homiok' ai f5ldre leejt^m** stb. I. PhKQzI. 1:183. 

•) Mint szimos egy 6b esetben ta ; p. me'gye'Hf ie'sje'n h. me'gy, le9\ ; ^agyoly 
^nUgyel h. vagy^ m^^T; »>7<*^» doigo^dl h. irj, dolga^; a pA\6ci pegyiig) ; hanem b. ha sib. 



3lS SIHOXTI ZSIGMOMD 

Midr: ma, a^er : a^e*, dgys\er: ecce ; rakvah rakva st5.) — 
,Illik neki rettenetes* azeiott t^a igy hangzott: rettenetest. — 
S vegre 9, jo mulatndnk, jo tudam- fclc kiejtesy melf Petofinel 
sajtobiba, az el& besz&iben valoban egeszea miadeonapi : de 
ketsegtelen, hogy nem. tgjib minr a jol r&nditise. valamint 
bogy ross^ful helyetc is licoo utfekh faalljuk az tfyeat: ross^ti 
mulatndnk, ross\u tudod. 

Magit a valosdggal ragtalan nevszdt nyelvQnk 
nem alkalmazza batdrozoul.*) Eoaek nagyon egyszerfi 
probajit nidok: Mondjuk-e azt bogy nagy sieiek, sebes halad 
a %\ek&r, $\ep hallgat? Pedig ilyeneket bizony moadanink, ha 
a nagy sietve, sebes hdladva, s\ep csendesen-ii\€tbtn az elso 
szo valosaggal batarozo, adverbiale voloa. Nagjr sietve, sebes 
vdgtatva stb. nem oly bizonyitekok. a min&kaek V. I. veszi, 
mert itt nines i g e, csak igeaev, tehit nevszo. Sietve a. m. 
sietessel is nagy sietve a. m. nagy sietessel (1. a -vdn -va-(ele 
igenevnek etimologiajat Ny. 1V:344; es v. 6. p. elfeledke\ven 
^Ifeledem oket B. c. 181. ^ oblivione obitviscar eorum). — 
A nagy tebat nem bataroz6, banem jeizo» es <mbar nyelvtanaink 
<;sak f&o^vnek ismernek jelzoit, nem lesz oly neb^z hozzi szok- 
ouok abboz a gondolatboz» bogy minden nevsz6nak lebet 
j elzo j e: 

1) Lebet a melleko^vnek. ,Nagy soietben j6ttQnk baza': itt 
a nagy nyilv^ egyszerfi jelzo. Ha mar most azt mondom, bogy 
fftagy satet ej volt', a nagy nem vtiik adverbiumma, banem az 
«I6bbi nagy sdtet lett az ^jnek jelzoje. Igy minden eff^le 
kifeiezesben : nagy jo uram, nagy sok esztendoktg ; keserQs^ge- 
ben nagy meres^ dolgokat viaeen vala vegbe Mik. muL n. 36 | 
mily meres^, mind nyugodt; oly steles, ily csekely | egy 
csupa kUldnos idopontban [egeszen kQlonbs idoben, nem ^ItaUban 
cs mindig], Brassai az Akad. Ertes, 111:192 | {teli ,:{6ld is:) teli 
lold novenyek A. II: 167 stb. stb. L. Ny. IV:442. 

2) Lebet jelzoje a melleknevi s a batarozo igenevnek. 
p. jo evo ember; bo termo V6r. Z. F. HI | nagy titkol6:{va, 
kes^ akarva stb. 

3) Lebet jelzoje sok nevmdsnak: harmad magammal 
<magam vagyok a barmad-ik, tebat harmad amagamnak jelzoje), 
sokad magdval Dtsi Sail. 46. Kaz. Sail. i54; az badi nyeres^get 

•) Emlit^sre rotit6 az a kivitel, melyet at ilyen ellipUkut eredeta kifejczteek 
tetcBck : a ki t6ged ma is^^endije litott, a ki ma kit kete itt volt (1. Thewrewk Ph. K5zL 
1:183 ; ered. ma k^t bete van acnak bogy itt volt) | mi haspta a ▼irosflrzS ? (= mi hatzna 
▼an amiak, bogy itt vaa a v.?; Ny. V 1:337 I U^oiiy ott volt = blzoDy(oa) dolog ui ott 
volt I Jobb el ae kezdlOk A. Haml. 191 (» jobb ax, ba el ae k.) ; /obt ne txaicUem Yolna 
Kat. leg. 3773 I Euie fdiillott, keMy a ke^ibe A. ss kehely volt ▼. kebdy Mve a kez6bea, 
I. Tbfwr. id. h. a«3 ; igy a fi n ben it : 9auva k&deuSmtd = bot a ketiben. 



RAQVESZTETT HATAIU>ZOK. 3lCJ 

az hadi fejedelemnek egy nehdny magokkal elosztjdk vala : 
imperatores cum paucis diripiebant Dtsi 36 ^ egjrnehdnjrad 
magokkal I hogy vegre i s huszarnak tartott« jo magdi . Gar. 
hoYi sietsz, Helena, s^e^-magad ? A. Szentiv. 147; Bela ktraly 
pedig s\omoru-magdban 01 vala mint egy pok paiota zu.aban 
A. 11:325; egy 6reg karsz^kbe ur-tnagdt velette o. 23;- tiri 
magam aia gazda hintot adjon Erd. N£pd. ; siegenjr magamat 
boldognak Itelem, Gy5ry Y. HSzemIe Li46; niindeaX feldldoz 
honiert, sot meg a hont is nepst^eru^ntagdert GyuL k51t, 277 : 
kimekd nepsieru magad |o. 276; r5vid id& aiatt csak ^rnyeka 
lett egykori bnmaginak Jok. Hetk. 109 | mondja meg s^eleshirii 
On Thewr. veL szapp. 171 ; hogy fogalma l^gyen kedves onnek 
fizIetOnk fel&l Kisf. evl. uj f. II:i34 I kbzleni akarna fontos 
valamit veled A. HamL 28 ; retteg^$Qnk egy haldl utdni vala- 
mitol 6. 70 I senki'tndst Mer. dun. n^pm. 68. 

4) Lehet jelzoje szdmos h a t d r o z 6 n a k (s ide tartoznak V. 
peldii), m^gpedig a) a k0z5nstfges ragokkal melUknevekbol alkotot- 
raknak: nagy sebesen, nagy iga^dn, v4g:{etes nagyon; sidm- 
taian sokan kezdenek elhullani Halb. 111:107; minden untaian v. 
mind untaian \ mit egeieszel minden s^Untelen? Ny. IV:5i6: — 
b) a ragos f6neveknek s ez kt&15n5sen ^rdekes szerkezet: o(y 
fel s\djjal szolnak hogy.. BalasB T. 419 (nem ,oly fifl szij'+val. 
hanem: oly ,fel szajjal'); oly lelkebol nevetett Beleny. kar. €f\, 
(nem ,oly lelke'-bdl, hanem: oly ilelk^bol*); a czar mir-mar 
elfeledend5, hogy mily haldlra gylll6li ftt n£pe, Hon XVIII;43 
vc; az eg^sz h^t oly ,terv nelkuV folyt le (egy magdn Icvel- 
bol) ; — c) a faataroz6 igen^vhez, 1. font ; — d) egyeb 
hatirozo szdkhoz: nagy neha, nagy elore, nagy le, 
nagy he; mkitbogy oly an benne vagy (1. ezeket f5nt i) ; oly an 
le mig nem vagyok (Nep). 

Az eddigit&l kQl5mb5zo felfogas aid esnek a V. I. 2. 
pontjiban f5lsoroIt kifejez^sek. Tompa tordtten, elink viddmam 
s:{ives oromest stb. : ezekben az els6 sz6 nem eppen jelzdje a 
misodiknak, hanem egyenrangli vele s ugyanaz a rag illeti meg, 
ugy hogy tulajdonkep igy kellene hangzani e sz61dsoknak: 
tompdn tdrotten, elenken viddman, $\ivest drdmesU A ragel- 
hagyis itt ^ppen olyan, mint mikor p. dgdt bogdt helyett azt 
mondjuk dga-bogdt, vagy maga az dga boga h. dg'boga-t*)\ 
tovabbd az igeknel rugni kapdlni h. riigkapdlni, furnak 
faragnak h. fur-faragnak, Simonyi Zsiomond. 



*) V. 5. dt vagf haion valdnak MKir. (e h. dten v. hatan) ; 6n magamat Utom 
abbao, cgyre dnltabf^ fuUvdnyabban, Vajda J. kis. k. I66. 



320 JOANNOVICS GYORGY. 



HIBAS SZOK £S SZERREZBTEK. 

Osszeallitok egyp^r szeinenszedettt szot es sz6szerkezetet. 
A k5z5nsegnek figyelmdbe ajanlom; de iigy: hogy kertUje &ket 
mind a beszedben, mind az irasban. 

I. Hibis 8z6k. 

Jcgfo$\tds. Ez azon bsszetettek k5ze tartozik, a melyek 
valamely viszonyrag beolvasztdsival alakulnak eggyd (L. az 
akademianak « A magyar belyesiris szabalyai* czimfi muokijdt ; 
22. 1.); pl« bufeledes {biinak a feledese), nepnevelis stb. — 
Jogfogyas\tds e szerint a. m. a jognak a fosztasa. NfiQ6 kep- 
telenseg I 

Mintai: jograblds, toU/os^^ds, talan a kukoric^a-fos^^tds 
is. A mintak szabatosak : a jognak valakitol val6 elrabldsa; a 
toUoak pelyh^tol valo fosztasa stb. De mit jelentsen a jog- 
fos^tds ? A hazi iparaak, vagy mezei munkinak ez a neme 
ismeretlen el&ttem. Ugyan mitol foszthat6 meg a jog? Sajdt 
tulajdonosatol ? Mondjuk-e: y,Megfos\totta testveretdl a va- 
gy ont"^ — ? Ncm; han^m igy beszelflnk: Megfos^totta testviret 
^ vagyondtol; megfos\tja a nepet a jogdtol; ligyde az utobbi 
nem }ogfos:{tds, hanem nepfos:{tds. E szerint: iog €s fo$\tds 
nem kepezhetnek dsszetett szot. 

KU^dter (es tdrsai). Zengedez — ^sit vcnia verbol" — az 
orszdghazban, diszlik mindennemii munkakban. KU\dter! No 
hiszen kQzk5dik is e szpban a if a t*vel ; az ember nyelve pedig 
mind a kec hanggal. Ektelens^ge egyebirdnt csak mdsodrend^ 
hiba. Fobaja az, hogy igeto szolgal benne 5sszeteteli alapszdul. 
Ilyeten osszevonast, helyesebben: 5s$zezsugoritast nem ismernek 
a mag}'ar nyelv t5rvenyek 

Nem mondjuk: moskonyha, suttekno^ $\6rlapdt, hanem 
mondjuk: mo$6 konjrha, siito tekno, ss[6r6 lapdt. Hivatkozom 
most mar az orszagos t5rvenyre is : A katonai laktanydkr61 sz616 
legujabb tdrvenyczikkben ugyanis nem. mint eredetileg javasolva 
volt, ferhely^ hanem — a kepviselohazban tett inditvinyomhoz 
kepest — mindannyiszor /eVo heljr szerepel. Ne mondjuk tehat: 
kU\dter, ferhely, ne\kdr^ hords\eky 6vs:{er, 6vinte\kedes stb., 
hanem ad nbrmam fono s\Sk, iro toll, vivo terem mondjuk es 
irjuk : kU\d6ter^ fero hely, ne:[6 kor stb. 

^Hogyan? hisz ezek azt jelentenek, hogy a ter maga ktizd, 
a hely maga fer el valahol, a k5r nez stb I" Meg ilyen ellen- 
vetessel is talalkozunki Hat ebben: mosdo tdl a tal mosdik-e? 
ebben : elado bu:{a a buza ad el valamit ? Nem ; es megis igy 
beszel a magyar szeles ez orszagon. Nyugodjunk meg abban a 



HIBAS SZ6K ES SZERKEZETEK. 321 

tenyben, hogy az 6 6 igenevi alak igen beketliro, es hogy, 
ennelfogva kul5mb6zo jelehteseket fejez ki. A hoi az 6 o- kepzos 
jelzo nem a jelzett szonak fejezi ki cselekveset, szenvedeset 
vagy barmino allapotat, — a mint kifejezi pi. ezekben: itelo 
biro, biisulo anya^ f^SS^ kerdes — hanem mas fogalomnak 
tOnteti fel a jelzett szora vonatkozo mfikSdeset, mint pi. ezek- 
ben: neio ter, jdts:{6 s:[oba^ suto tekno^ — ott az illeto szopart 
ugy kell ertelmeznQnk, hogy a jelzett szo a jelzo igenevben 
kifejezett targyakra, foglalkozasra — egy szoval: c^elra valo. 
A reszesOloi forma ez esetben nem mas, mint a szoban forgo 
korQIirasnak egy szoba osszevonasa: Mire valo e\ a s^oba? 
Jdts^dsra valo = jdts\6 s^oba ; — es igy tovabb : kU:{desre 
s^olgdlo V. valo = kii\d6 hely v. ter ; eladni valo = elado 
bu\a^ ferjhe:^ ado ledny, veto mag stb. — Hisz mondjuk 
nemde : Ennek Isten a megmondhatoja (cselekvo ertelemben) ; 
masfelol pedig ezt mondjuk: Az ki nem mondhato, nem kd:(dl' 
heto (szenv. ert.). Ne corrigalgassuk tehat a nyelvet. 

Kedve\6tlen (es pajtdsai). Kolomposa ez egy kis csoport- 
nak, a mellyel majd megismerkedik a tisztelt . olvaso e czikk 
folyamaban. Ime : ugyanazon iskola, mely az o o reszesGlo 
mellozesevel az igetot teszi bsszeteteli alapszova (kii!{d-ter, 
hord'S\ek, 6vrend-S!{abd{y stb.). — foszto- kepzos szoknal az 
igeto mellozesevel 6 6 reszesQlohoz csatolja az atlan etlen 
kepzot : kedve:[6tlen, egyenlotlen, felelotlen stb. 

E ke'pzonek mi a szerepe? Mellekneveket alkot a) nevekbol: 
meg pedig tobbnyire fonevekbol: s^dm-talan spv-telen; b) 
igekbol vagyis az jgetobol : ldtatlan,/iiggetlen, — A fonevekkel 
es igekkel szemben eppen nem valogatos; jelesiil: mindennemii 
igekhez jarul, semmi tekintettel kQlombozo vonzatukra:/w^^ef/e« 
(ettoly attol), kelletlen [stnkinek se kello), vigydiatlan (semmire 
se vigyazo), fogadatlan (sQnkitol se {ogadott)^ s\6-fogadatlan 
{szot nem fogado), esetlen stb. 

Hatarozottan tagado jelentesenel fogva ez a kepzo egyfitt 
nem mukodhetik egyazon szoban valamely hatarozottan allito 
affirmativus) kepzovel. Ez a ketto kizarja egymast, mint az igen 
a nem-tl es megforditva. A mily bizonyos tehat az, hogy a 
nemes, s:{drnyas tiszta nevszok jelentese'nek ellenkezoje nem 
lehet: nemes-telen sidrnyas-talan , hanem lesz; nem-telen^ 
s:{drny-atlan; hogy a Idtott, s:[edett igenevek ertelmenek 
ellentete nem lehet: Idtott-talan, s^edett-telen, hanem lesz; 
Idt-atlan, s^edetlen: ep oly ketsegtelen az is, hogy az j7/-o, 
kell'6^ s^un'O, roml-6, vigyd:{-6^ kedve\'0 igenevek fogalmanak 
a tagadasa nem lehet: ill-o-tlen, kell-o-tlen, s^uno-tlen, romlo- 

M. NYCLVOR. IZ. 21 



322 JOANNOVICS GYORGY. 

tlan, vigyd\'6'tlan^ kedve^-o-tlen, hanem lesz: illetlen, kellet- 
left, s^unetlen v. S![untelen, vigyd^atlariy kedve^etlen. 

Kepzelheto-e ennel tisztabb. vilagosabb szabaly ? Es megis : 
^Oculos habent et non videbuntl" Az egy valotlan szo kepez- 
hetne kivetelt a szabaly alol, ha nem tudn6k. hogy valo fonevCl 
is szerepel: a komoly valo; eges\ valoja (lenye, benso elele 
vkinek). Nyelvemlekeinkben egyeilen egy kedve^otleniilt csoda- 
szQl5tt sem fordul elo. Regibb nyelveszeink sem ismernek 
ilyeseket; es maga Geleji Katona Istvan is, a midon hasonlotlan, 
egyenlotlen (rovid o o-vel). kegyesteleUy tellyestelen szokat 
javasol, elismeri. hogy: .a k6\seg (koznep) nem el velek.** 

A nyelverzek oly kenyes e reszben, hogy meg a melto 
szonak is elnyomja o-jal (mint reszesOlojet egy hajdani melt- 
forma ige'nek), mikor a foszto kepzot csatolja hozza: meltatlan, 
Es mi mind a mellett is helyben hagyjuk az olyan monstrumokat 
mint: egyenlotlen, kedve^^otlen stb. ?! 

E furcsa szokep^es ellen legelsobben is Vadnay Lajos lir 
szolalt fel a „Pesti Naplo** 1867. 81. szamban. Kesobb, 1870-ben 
en rovtam meg ez alkotasokat ,,Adalekok a magyar szoalkotas 
kerdesehez" dolgozatomban ; — szintiigy 1874-ben ,A foszto 
kepzo" czikkemben (Nyelvor III: 127—133. 11.) — Mindezekre 
csak egy par sornyi czafolat jelent meg a Nagy-Szotar VI. 
koteteben ^Talan itelen) 2)** alatt; a hoi is targyamra vonat- 
kozolag ezek allanak: „s itt meg csak azt jegyezzQk meg, hogy 
ezek" {tis\tdtalany boldogtalan stb.) ^bizonysaga mellett nines 
ajapja azon velemenynek, hogy ezen kepzok melleknevekhez nem 
jarulhatnanak s az lijabbkori egyenlotleriy kedveiotlen^ nep- 
s:[er{itlen stb. alakitasok helytelenek volnanak". — A Nsz. szerint 
tehat helyesek! 

Senki se mondta. hogy a foszto kepzo nem jarul mellek 
nevekhez. En azt mondtam, hogy a nevszok, a melyekhez jarul. 
leginkabb fonevek; es ez ketsegtelen. Talan hiisz es egynehanyra 
rugnak a melleknevek, a melyek toszokul szolgalnak neki. Ide, 
magatol ertetoleg, nem szamitom az ligynevezett nujabbkori** 
egyenlotlen-feUket, hanem az eredeti. n€m'S\drma:[tatott mellek- 
nevekct, a melyeknek hatarozatlan. homalyos ertelmii kepzoit 
nem erezzlik. pi. egy, bdtor, boldog, tis\ta^ s^apora stb. es a 
melyekbol lettek: egy-etlen^ tdtor-talan, boldog-talan, tis^^td- 
talan, s:{apord-tlan stb. szok. 

Meg a7.t is mondottam, hogy a kovetkezo, ha nem is uj. 
de nem is regi szokban: noietlen, udvariatlan, lovagiatlan stb. 
a foszto kepzonek egyenes ellentetese nem az 1, hanem az 5- kepzo. 
a mely csakugy ragad ez i- kepzos melle'knevek utan, mint az 
atlan etlen : notes, udvarias, lovagias, lirias stb. Annak tehat. 



HIBAS SZOK ES SZERKEZETEK. 323 

bogy 9z atlan etlen az 2- kepzos melleknevek egyikehez mdsikahoz 
jarul, van alapja: ez nem (itkozik a szoban forgo nyelvtSrvenybe; 
csak az olyanok mint: udvari-as-talan, lovagi-as-talan sirlenek 
meg e torvenyt. 

De figyelemre melto es a szokepzesnel ovatossagra into 
teny az, bogy ez a kepzo oly igen tartozkodoan kozeledik a 
melleknevekbez. KDlomben is abbol, bogy o csakugyan utana 
ragad a melleknevek egyik-masik csoportozatanak. korantsem 
kovetkezik. bogy batran oda tapasztbatjuk minden melleknevbez. 
es igy olyanokboz is, a melyek kepzoinek baiarozottan allito 
(affirmativus) jelentes'e legott szembe tiinik. Ilyen melleknevek. a 
mar elsoroilakon kivQl: nep-s^^eru, kor-s^eru, nagylelk-ii valo- 
s:{in'U, fel-enk, nyul-dnk, fog-ekony, er:{'ekenjr, herv-atag, 
csugg-eteg, Tamadtak pedig ujabban es a szotarakban is allnak 
az eff^lek: neps:[erutlen, kors^^erutlen, valospnutlen, felenktelen 
(az utobbi ott all a Nagy-Szotarban kifo^astalanul) ; er^ekeny- 
telen, Ez Kresznerics szotaraban talalhato; a nagy-szotarban is 
de azzal a helyes megjegyzessel, bogy ^nem helyesen alakitott 
szo, erieketlen, vagy en^estelen helyett". Akkor aztan nem 
eriem bogyan lebetnek ezek : felenktelen, egyenlotlen ^ 
ugyancsak a Nsz. szerint — belyesen alakitott szok 1 

Megdontbetetlen tebat, nezetem szerint, a kdvetkezo szabaly ; 
A foszto kepzo, mint a mely a toszoban re)lo fogalomnak 
n e m 1 e t e t fejezi ki, nem jarulbat olyan melleknevbez — ide 
ertve az igenevet is, — a mely ugyanazon fogalomnak o 1 1 1 e t e t. 
meglevoseget fejezi ki. Ilyen melleknev kepzok : i) az 
ige'k utan ragado : dnk, enk, ekony, ekeny es az 6 o reszesiilo- 
kepzok ; 2) a nevekbez jarulo s, u u. A foszto kepzovel ezek 
egydtt nem miikodbetnek. 

Nem mondjuk tehat: fel-enk-telen, term-ekeny-telen, 
herv-atag'talan, lehet-6-tlen, aratott-talan ; fej-es telen, ruhd- 
S'talan , neps\er'U-tlen , valos^^in-ii-tlen ; hanem mondjuk 
helyesen : feles-telen v. felelmetlen, termek-etlen, hervadhat- 
atlan lehet-etlen, arat-atlan fej -etlen, ruhd-tlan, e's : nem- 
neps\eru, nem-val6s\inu. — Nem lehet am minden fogalom 
szamara kifogastalan foszto- kepzos alakot faragni. Ha ennek : 
populdris {homo) nem neps\eru, hanem a szinten szabaios 
nepies felelne meg, akkor ellenteie nepietlen lehetne. Ezt alaki- 
lag is fogalmilag helyes szonak tartom ; de nem ragaszkodom 
hozza. Legyen hat addig a meddig: nem-neps^erii. — Valo- 
s:{inetlen alakilag szabatos; de nem adja kelloen vissza a fogal- 
mat. Val6tlans\inu — eddigi ajanlottom — sem felel meg 
egeszen a czelnak. De ott van (a hiheto hihetseges = credibilis, 
probabilis, verisimilis ellentete) hihetetlen es hihetetlenseg 

ai« 



324 EMLEKEZTETO. 

(Marton, Kresznerics) ; ha ez sem kielegito, hat legyeti : nem- 
valos^tnii. 

«Non omnia possumus omnes" mondhatja a foszlo kepzo 
is magarol. Ne koveteljQk tole, hogy egymaga eszkozSlje mindazi, 
a mit peldaul a nemelben az un es a los egymast kiegeszitve 
vegeznek: unselig, seelenlos; unlieb, licblos. A mi foszto 
kepzonk ugyis nem egyszer egymaga teljesiti ezi a kettos 
kotelessegei puszta hang-valtozassal ; gondtalan sorgenlos, 
gondatlan {gondviseletlen) unsorgsam ; s^emetlen angenlos, 
'S\emtelen unverschdmt es a tobbi. Erjuk be ezzel. 

E kerdest lijra szobahozni s valamivel reszletesebben tar- 
gyalni kbielessegemnek tarlottam. Ime: kedve{6tlen, egyenlotlen, 
neps\erutlen, fogekonytalan stb. ma mar olvasva jarnak a 
tisztesseges melle'knevek k5z5tt; korcsalakok pedig es siJany 
termekei a mindinkabb hanyatlo magyar nyelverzeknek. EjtsQk 
el, uraim, inkabb ma, mint holnapl Joannovics Gyorgy. 



EMLEKEZTETO. 

Ne ird fgy: lovolde, hanem igy: Idvo^)^ L hd:(^)f L inte^et ; 

„ ^ n lovolde-kert, ^ „ lovokert^); 

, « „ nyomda, „ „ nyom6(nyomtat6)inte^et%' 

m m m njromdds:{, „ „ nyomtat6,kdnyvnyomtat6; 

m n n nevelde, „ „ nevelo inte!{et, nevelo ^) ; 

n m m dteres^, « » dteresito^), dteres^tek ; 

^ ^ ^ ideny, , „ 'Sie:{on, evs^ak, ivad^); 

„ , , later 6, , « Idto ero «) ; 

« « , birvdgy, , ^ birtokvdgy, kincsvdgy ; 

^ „ „ tudvdgy, n » tudni'vdgy'^), tudni- 

vdgjrds, tudni'vdgyodds'^); 

n » II elofutdr, „ „ elofuto *). Antibarbarus. 



1) V. 5. nA kirdly a^ uj idp^ben* Hon mi]. 12. \,A; uj l^vShd\ Unnepies mcgnyitdsa** 
Fov. L, mdj. 12. — „A rdgi WvS-kert hclyisdgdben** Egyetdrt. 189. sz. — „5 fens^ge azutdn 
a polgdri Idvdhdxat Utogatta meg" u. o. 147. sz. telegramm. 

*) V. 0. ,,fe1el88Sdgre vonja a szerzSt, kiad6-szerkesztot| nyom6-hd6\et tulajdonosdt" 
PNapId 134. sz. 2. 1. 

') V. 5. „£s az apja — dehogy bdnja ! Set'eioben a le^nya.* Arany I:i8. 

*) V. 5. «Midta a vasuti toltdsen egy uj dterei\tot nyitottak, a sz.-kereszU titon 
lubickolni is lebef* Koszoni IIL297. 

B) V. 5. .Erdo a szereleoi hazija, ivadja a nyild tavasz** Vajda TaUlk. 91. 

") V. 0. «A legtekint6lyesebb szemorvosok sem vaUaak kdpesek Idid erej^t yissza- 
adoi" Vas. Ujs. 27:362. 

7) V. 5. ^Akkor durva tudnUvdggyal Ssszevagdal majd" Si&az K. kis. muford. 1:207.— 
,A tudnwdgyddds mis nap igen nagy kdzonsdget vonzott a gyUUsterembe* iddzi Szdsz K. 
Szdch. 83. 

y,A katol. iskolikban prot. tandrok alkalmaz^sa, a mi ezen iskoUk illamiakkd 
t«reltoek az etf^fuidjdul tekintendfi* Szdsz K. Sz6ch. 81. 



NYf-LVTORTENETI ADATOK. 325 

NYELYTORTENBTI ADATOK. 

Szok 6b szolasok. 

Ket regi magyar kSnyvboI. 

Mult telen Skupuli Lorincz »Combattiments Spirituale' 
czimii munkajat magyarra forditottam. Munka kozben folyton 
folyvast szemmel tartottam ket regi magyar forditast; egyikbea 
is, masikban is akadtam szokra cs szQlasokra^ melyeket jonak 
lattam a Nyelvorben kozze tenni. 

(A) Az egyiknek czime: Tisztelendo Pater Szent Agostoa 
szerzetbeli Laurentius Scupuli Lelki Viadalma . . . Posonban, 
Royer Janos Pal altal, 1722. Esztendoben/ 

(B) A masiknak czime: „Lelki Viadalom, mely Olaszol 
T. P. Scupulus Lorintz szerzetes allal irattatott ; most pedig 
deakbul hazank nyelvere, Istennek tett fogadasbol fordettatott . . . 
Tomosvarott, Nyomtattatott Heymerl Matyas Joszef Privilegialt 
Kony nyomtato altal 1780. Esztend.** 

Mindaketto nem olaszbol- hanem latin versio utan keszQlt; 
a (B) forditas nyilvan egy .Tyrnaviae Typis Acad. S J. i749'-ben 
megjelent munka nyoman indult. 

Az (A) konyvbol kipeczeztem a kbvetkezoket. 

„megelen tellyesseggel elfajodva es mint egy meghalva 
nem latod**. (49. 1.) Donee omnino defatigatum et mortuum. 

„Noha pedig a mi ellensegOnket jol hatra verdegellyuk.** 
(5o 1.) Quamvis egregie hostcs nostros rejectemus. 

„Azon indulatidott hatra czafold/ (5o 1.) Motus reprime. 

„A vitez neha hatra czafol**. (58 1.) Retrocedit. 

„A bekessegestiireshez szokodni". (5o 1.) Habitum patientiae 
acquirere. 

„A josagnak allattyat vele kozli". (88 1.) ,Allat' essentia, 
substantia. 

^SzOkos vagyok az illyen josag nelktir. (90 1.) Multum hac 
virtute indigeam. 

nValami en tolem a' dolog korQl mondandik". (96 1.) 
^Mondandik' ? ! talan mondatandik. 

A (B) konyvbol erdekeseknek talaltam a kSvetkezoket : 
• „Orvossaga, mellyel ezen Jants ellen szlikseges elned." 
76 1.) ,Jants' (Sic.) Remidium, quo cito huic .vitio* providere 
debes. [ValoszinQleg g a n c s volna. Szerk.] 

„K6nnyen utolso romlasra jutamodol" (81 1) Facillime in 
extremam perniciem ibis. 

„Mely dolgok oly kiserteteket elonkbe remlitenek". (83. 1.) 
Quae tales objiciunt tentationes. 



326 NYELVTOPTltNIiTI ADATOK. 

„Mely roszszak es bal talpon ailyanak a mi fogadasaink/ 
(87 1.) Quam male fundata proposiia nostra. 

„Kesz akartva". (88 1.) ,Akartva' ,kesz akartva*, igy tobbszor. 

^Regveli, eslveli ido." (91 1.) 

nVagyonsag", (94 1.) essentia, substantia. 

,Gy5ny6r0seggel hurittattam el." (96 1.) Talan sajtohiba a 
.burittattam* vagy .borittattam el* helyett. 

„Ne legy azert megtyQkkent." (117 1.) Pusillanimis. »Meg 
ne tyOkkeny azert". (260 1.) „A ki megtyQkkenven meg nem 
akar litkozni". (259.) 

^Haboriisagok... rank folyamlanak**. (168 1) 

nEgesz utolso pihenesedig." (267 1.) 

„Akar mely joval birunk". (24i 1.) 

„Kik baratsagot vetni ve'le keresnek". (239 1.) 

NOGALL Janos. 

Kaldi Gyorgy nyelvebol. 

II. Sz 6 1 a s m 6d ok. 

Agyon onteni: nyakon onteni. Afzfzony egy fazek torro 
vizzel agyon ontotte (Isaaciust). I, 64o. 

ajto: Mikor Luther az ajto sarkdtol vott bulchut a 
Klaftromoan. II, 676. 

dlmdt siakas\tya, II, 67. 

annyiba jutott : annyira jutott. I, 327. 

arty a magdt : beleavatkozik. Az Afzfzony allat, ne drtsa 
magdt a ferfiu dolgdba. II, 210. 

atyafisdgot vet, Nemely refzegek minden lovds^s:(al atyafi- 

sdgot vet nek, I, 343. 

hajra hint. Me >engedte Kriftus, hogy az 6 Hi'veit bajra 
hihassa az ordog. I, 357- 

be-barondlni a gonofzsagot: titkolni. II, io4. 

bc-erni a s\ukseget, Azzal (a penzzel) mindenQtt valo 
siuksegedet be-erned. II, 485. 

birodalma aid kel. Torok birodahna-aid kelven (orsza- 

gunk). I, 4 16. 

biro ke\eben a por: nines eldontve (sub judice lis eft). II. 1 12. 
boldogsdgnak dereka. Kik az Istent vilagosan lattyak, azzal- a 
Boldogsdgnak derekdt birjak. I, 692. 

biilchut ad, Minden testi kivansa^^oknak bulchut adott, I, 
557. Bulchut dd az Istennek. I, 21 3. 

chatdra bochdjtani a s\emet, A ki szivet lisztan akarja 
tartani, s:{emet ide s lova chatdra ne bochdssa II. 193. 

cherben marad, I. 397. 



nyelvt6rteneti adatok. 3*27 

dajkdlkodik vkinek. Kiralyok dajkdlkodtanak a\ Anya- 
s:{entegyhd:{nak, II. i5o. 

dobolni vmire. Nemely piispok sokakat arra dobolt es 
ingerlett. II, 102 

dolgdt tartya : dolga utan lat. A farkas, ha lehet, az 
egesz nyajat fel-mefzarollya, mellyet fern az orofzlany, fern a 
medve nem chelekefzik ; hanem ha jol laknakf dolg^okat tarty dk. 
I, 609. 

egbe-vigjrorgo Aftrologus. II, 270. 

egy gyekenyen drulnak. Az emberek. nagy allapotra 
jutvan, regi fzegeny baratlyokrol, kikkel egy ^gyekenyen drul^ 
tak. hamar elfelelkeznek. II, 187. 

el-esik s^ive: batorsagat veszti. I. 374. 

el'fakada nevetve, I. 34 1. 

elkos^onti vkire a bort. I, 343, 

el'S:(er^i dolgdt: rendbe hozza, Gondot vifelek magamra 
es el-s^er:[etn dolgomat. I, 579. Addig vonattatik (a torveny), 
hogy a vetkes el-s:[er\i dolgdt, I, 3o. 

erte van: rajta van. Az ordog minden erejevel erte-volt, 
hogy az embereket karhozatba vinne. II, 212. 

es^ebe ves:^i magdt. Vegy'uk es^iinkbe magunkat. I, 28. 

farkas kas:[dra vetni: kegyetlenQl legyilkolni. Nem vetette 
Urunk oket [az apro fzenteket] farkas kas^dra, hanem meg- 
engedte, hogy megolelnenek. II, 207. 

fejehe:{ s's^olni: capite damnare. Ha a parafzt ember azont 
chelekefzi a fo-embernek [arcziil chapja], nem chak hafonloval. 
hanem fokkal nagyobbal is fizetnek neki es fejehe:{ s^olnak. I, 5. 

fel'chap vlmit. A farkasok mind' addig keren^enek. mic 
nem valamellyik kozzQlok meg-esik; es azt leg-ottan ragadgyak, 
el-szaggattyak es fel-chapjdk, I, 612. 

felek rajta, hogy ebben Nikodemusnak sok kovetoi ne 
legyenek. 11. 496. (tartok tole). 

fel-eri a s:[ukseget vmivel. Az Apoftoloknak chak ot 
arpa-kenyerok volt, mellyekkel talam a magok s^ukseget sent 
ertek volna feL I, 45 1. 

fel-fele tes\i. Ha... a safar annak (a penznek) nagyobb 
reszel felfele teene. I, 477. 

fel'fogja vlkinek iigyet. Nagy buzgofaggal fel-fogtdk a 
betegek iigyet, I, 180. 

felonti a levet. Lehetetlen, hogy a chachogo mindenkor 
helyen ejtse beszedet, es igen hamar /p/-6'«^i a levet. II, 186. 

f el-tart: felnevel. Kit (Cyrust) Harpago az erdoben le-tett 
egy Pafztor pedig rea-talalvan kalibajaba vitt es oil f el- tar tot t. 
II, l5o. 



328 NYELVTORTENETI ADATOK. 

fel-torlott homloku predikator. II, iSy. 

felti subdjdt: boret. I, 5r. 

fel'Ves\i magdt : kivergodik a bajbol. Valamig a mives 
ember fzerfzamdt meg- tarty a, remenfege lehet, hogy fel-veheti 
magdt. I, 317. 

jorrot ontnek aldja, Eszre fem vefzik, hogy a forrot 
aldjok ontik, I, 602. A hoi ember azt velne, hogy jo baratsagot 
chelekefznek vele, veletlen a forrot aldja ontydk es meg-ejtik. 

I, 610. 

futdsra ves\i dolgdt, Miolta'predikaltatni kezdett a kereszt, 
a hiXvinyok futdsra v6tt4k dolgokat. 11, 5i8. 
fiilebe esik: meghallja. I, 45. 
hadba hirdet, Vefzedelmes hadba hirdetnek benneteket. 

II, 469. 

halgat vlkihe:[. MindenQlt azon egy Fo-pdsitorho\ halgat 
az Anyafzeategyhaz. I, 61 5. 

hdrom littal: haromszor. Meg-gyozven Urunk az brdogot 
hdrom tittal a pusztaban. I, 538. 

hatdnil vetem : feladatiil liizbm ki. Eloszo. IV. 

hasa-toltenyit es\ik, Nem elegszik meg (a farkas) azzal, 
hogy hasa-tbltenyit egyek. I, 609. 

hime\ni vmit: titkolni. Nem himeiem, fem palaftolom 
vetkemet. I, 582. 

kalafintdt hdny, Akar-mint hdnnydk a kalafintdt a \6 
Aftrologusok, okos ember nem hiszi cziganysagokat. II. 270. 
(kalafinta = fraus, dolus). 

ke^e-ald s\6L Ne dorgallya ember akkor attyafiat. mikor 
biisiilt elmevel vagyon, es ne s:{6ljon ke^e-ald, hanem me.,'- 
varja, mig le-chendesedik. I, 489. Az Afzfzony'allalok uroknak 
ne s\6llyanak kezok-ala. I, i54. 

ke:{eben s^^akad: csalodik, folsiil. Latvan Herodes, hogy ez 
kcieben s^akadott, mas modon fogott a dologhoz. II, 219. 

ke\eS'ldbas hazugsag. II, 598. 

ke\rol ke\re kel a gonofzsag. I, 139. 

ki-dermed a vildgbol, Szornyii halallal dermedett ki e 
vildgboL II, 102. 

ki'fojt a vildgbol sokakat a fzQlesnek fajdalma. I, i63. 

ki-s:{ab vkit. Az okos szabok. hogy ki ne s^abjdk a ruha- 
bol a!{ embert, azt tartyak, hogy jobb fel reffel t5bb posztot 
venni. I, i3. 

kis^akad a\ iskoldbol. II, 107. 

ki'dlt6\nek a kdpdbol a baratok : kiugranak a csuhabol. I, 3o8. 

ki-tdgul a s:{orongatdsb6L Ha a s^orongatdsbdl ki-tdgii- 
Ittnk, a buzgo imadfagtol-is hamar megsziinOnk. I, 43o. 



NYELVTORTENETI ADATOK. 829 

ki-ves\i ketseget. Hogy ki-venne ketseget^ fzembe akart 
lenni vele. II, 496. 

ki'Vonta a nyakdbol a kdpdt: megszokStt. I, 58. 

konc:{r6l konc^ra hdny. Bajazet a Racz Despot fiait 
konc^rol konc^ra hdnyattsL. II, 224. 

konyhdt iitni: lakmarozni. I. i54. 

kontos lijdbol ki-rd\ni. Nem igyekeztem 'a Predikatziokat 
a magam kontese lijdbol ki-rdini, Eloszo IX. 

kormos ke\:{el nyiil vmihe\, I, 71. 

kdrdm-siakadva: erofzakkal faradfaggal. A mit korom- 
s^akadva talalunk, meg-orizzQk. I, 223. 

kovet vet vkivel : merkozik. Kevelysegnek mongyak, hogy 
a Kriftust akarjuk koveini es kovet akarunk vele vetni. I, 357. 

kd\it drtya vmihe\, Maridho:{ .... soha semmi kopt az 
ordog nem drtotta. II, 84. 

ktihit mond: elhallgat. Ha talalnak, a ki Luther Marton- 
elott eggyezett veiek a hit dolgaban. orczankra pbkjenek : de ha 
nem mutathatnak, mondgyanak kiihit, II, 577. 

lest vetnek a tolvajok. I. 3 16. 

lesiiti fiilet. Lesiitik fiiloket es bankodnak. I, 549. 

meg-dll vki s^avdn. Meg-eskudtek, hogy meg-dllanak a 
Profeta s^avdn. I, 477. 

meg-esik a spve rajta. I, 196. 

meg-esik neki. Heliodorusnak valoban megesett slz egyhazi 
marhanak el-foglalasa. I, 328. 

tneg'fordiilt a\ agya-veleje. I, 286. 

meg'keni vki ke!{et : megvefztegeti. I, 375. 

meg-rdntya a\ drrdt. Ugy tetszik, hogy jo ebe'det kefzit 
(az ordog), de valoban meg-rdntya a^ drrdt. I, 287. meg-von- 
s:{dk ai drrdt, II, 329. 

nyakon kotik : nyakon csipik. I, 328. 

brv, a\ brvevel : azon szin alatt. A^ brvevel, hogy a 
Cheheket engedelmessegre hozza, maganak foglalta az urszagot. 
I, 610. 

paisiil ves:[i: mentsegdl, I, 37.. 

pattogattydk a s\ent Irdst a mochkos fer-fozok s a bQdSs 
Timarok. II, 437. 

pompdra nem vdgott, I, 18. 

pordban sem kaphnt'. poraba fem erhet. I, 48o. 

porba esik pechenyeje : csalodik. Az ordog szorgaimatos, 
hogy alnoksagat ritkon lartsa, tudvan, hogy ha kitudodik, porba 
esik pechenyeje. I, 428. 

red felel : megiger. Hiheto. hogy red feleltek a kiraly 
kerefeert. II, 210. 



33o 



NYI-LVTORTKNETI ADAlOK 



red rakni vkire a vetket : bebizonyitani. Vetkemet nem 
tudom: de ha vagyon, rakja ream, es en a btSnletest fel-vcszem. 
I, 463. 

re^^^g-^jf c/iaj?. TanuUyanak ezen a res:{eges chapok. I,34i. 
sebbe esik: megsebestil. I, i3o. 
siket fulre ves^ik Kriftus fzavait. I, 5o6. 
s^aggattak a drdga ruhdra. I, 55. v. 5. pompdra vdg es 
u\ vmire. 

s\djdra bochdt. A gyermekeket nem kell s^djokra bochdtanu 

s^dntani vkin: nyomorgatni. I, i52. 

s^arvat nevel magdnak a roszra. I, 28. 

s^erenchelteti magdt: periculis exponit. A ki nem s:^eren' 
chelteti magdt, nem vitez. E16sz6. IX. 

s^er^i magdt vmire. Fa-ldbra s^er^i magdt, (a ki labat 
elvagta). II, 3. 

s:{ivet yes^. Oily s^tvet vott, hogy eletet fem fzanta. II. 485. 

s^omjuval hal meg. I, 95. 

s^oros keiit: fSsveny. I, 47. 

s:{orul a plundrdja. I, 397. 

tandchot kerdett tolbk. I, 658. 

tdskdra jut iigye : elfzegenyOl. A hamis fzolgak chak 
magoknak kopornak es azzal egy choppot sem gondolnak. ha 
Uroknak tdskdra jiit is Ugydk. I, 189. 

torkollani vkit: feddeni. A hoi (Peter) jutalmat kivan... 
Urunk meg nem torkollotta^ hanem meg-igerte. I, 290. 

torkon verve: erofzakkal. O melly sokan vannak. kik a 
fzegenyfegnek ve'res veritekkel gyujtatt borai fel arran torkon 
verve el-foglallyak? I. 4i. M. iu^ulum feriendo, coacte, torquendo. 

tor:{sdn rdgodik. A lekozlo fiii, felsipolvan mindenet. 
az-utan torzdn rdgodott. I, 448. 

torvenjrt Idttat : tart. Nagy irgalmafsag azeVt, hogy az 
Isten torvenjrt Idttat a papok-altal. I, 565. 

tud vlmihe:(. Oily jatekot jadzott, mellyhe:{ femmit nem 
tudott. I, 489. 

iigyet forgattya vkinek. M. Antonius. ki a romai szo- 
szollok k6z5tt igen fo volt, egy M. Aquilinus-nevfl fo embernek 
ugyet forgatta. II. 4i5. 

iifjf vlmire; t6rekedik. Frifs lakdsra nem uiott, I. 84. 

vdsik a foga vlmire. Kiknek fogok chak az e.^yhazi 
jovedelemre vdsik. II, 170. 

ves^ett felben haggya: veszendoben. I, 3. 

Kiss Ignacz. 



SZOLASMODOK. 33 1 



NEPNTELVHAGTOMANTOK. 



A pal6cz videkr61. 

SzoUsmodok. 

Gy6ngy6svidekiek. 

Csipdnjrosan a szollo vegil emberek. (Csipany nevii kapas- 
ember igen szepen. rendesen szokta a szolleje vegit megkapalni.) 

Annyi benne a szollo mint a csdnd (csaldn). 

Nem vot annak oUyan (tSrvenyes) felesege, hanem ollyan 
bago-hitdn vot. 

Meg^i gjrere ndlunk maj m^gverlek a mS nem vdtted el 
a szollot (Gy.-oroszi asszony mondta tgy kis fiunak.) BegytSsz-d 
estere nalunk? (Szinten videkrol j5tt asszony mondta.) 

Moto:{ van a fejibe (reszeg). 

Ha vona meri (batorsag), mint a mi nines. (Gy6ngy5s.) 

Nem kaptam en a felesegdm jussabu summit, s en nem 
fizetheidk helyette; hanem ha a s:{emdm hiinjrik, akkor kap, az 
igaz, joszagot. 

Apamat a hazbii ki nem verhettem mint gjrereki (mint 
gyermeke). 

Minektink egy batyank meghunyt, azert keresstik a pizl. (Gy.) 

Nekcm csak hats:{em lihdm (hat darab) vot; en csak azert 
fizetek (pasztorbert). (Gy.-Tarjany). 

Azt sd tudom mit parancsoltak, me;^ dss\e nem s\edem a^ 
es:{€met. (Detk.) 

Ennye tdnsasszony libat tdtszik temetni (kukoriczaval 
l5metni). En nem tudok ludat temetni, (Gy,) 

Kerem alassan eladtam egy szollot N. N.nek, de o a 
tempora soha s6m fizetett s most man bajba vagyok. (Gy.) 

Nem tom hogy hijjak... epitkezo mester (komives). 

Hogy atta kS a buzajat ? — Tilugramra attam en kerem 
alassan. 

Hat X. Y. hoi van ? miert nines itt ? — Kerem szepen 
L. K. Ogyved I6ssz ^ fels:{6ll6ja, (Kepviseloje peres flgyben). 

Ifj. Kaplany Jozsef. 

Bors od ia k. 

Beillene egy ezerbe (derek, nagy). 

6 se gyujlana meg a Tiszat (gyamoltalan). 

Le van ajiilva (bagyadt). 

Megvette a tQzet (eloltotta). 

Forog, mint a harangozo kutyaja. 

Egy borozdds vele (egyformak vmi tekintetben). 



332 SZOLASMODOK. 

Olyan vivasii (egy idosek). 

Felistrangii (felkegyelmii, tokkel Qtbtl). 

El van jutva (elkinielenedett, oda van, elorol mondjak). 

Az se ment partnak (mikor vki jo iziin iszik). 

Elmarjul a laba (elzsibbad). 

MeggyQkemlik a laba (felre csuklik). 

Vargat rant a csizma (mikor megkapja a lang. ranczot vet). 

Nem ligy fazik, a mint reszket (szineskedo). 

Siteibe hedegttlo (alamuszi, alattomos). 

Tepi a kontraktust (halalan van). 

Elvette a kanat ^meghalt). 

Sajog az ido (majd borul majd derQl, mig meg nem allapodik). 

Hangos szoba (hideg szoba). 

Res esett rajta (baj esett rajta, karosodott, baj erte). 

Foldhoz kinalni (azon van, hogy mar-mar foldhSz Qsse). 

(Szihalom.) 

Pamlenyi Sandor. 

Nogradiak. 

Eb adott koke \ kenyervel ett (evett) hiist \ korosabh 
tolem I te ordas cigdny \ more van a vegi? \ megves^tette 
(elveszietle) peniet ; meglotte (e h. agyonlotte) | tehen, nehei | 
hidlds (padlo) I bone (e h. comb) | enyem hd^, enjrem kenyer 
stb. — Megjegyzendo meg, hogy roinduntalan e kifejezest 
hasznaljak beszedQkben : iga\-e ? Peldaiil : Te Jdnos, ven 
vagy te mdr, iga^-e? — Jo les:[ a^ nekiink, iga:{-e ? stb. 

Gyorok Leo Gy. 

TaJBZok. 
Gyongyosiek. 

Apro-csepro: rovid, vastag-. czibra: rendetlen, kaczer, p. 

vekony darabok fabol, vagy mas Ne czibrakoggy a lyanokkal. 

egyebbol. csGrcsol : vizet, vagy orvos- 

br^gyo : edes palinka. Jaj de sagot a foga kozt sziv valaki. 

jo bregyot ittam ! csereg: csergedez. 

bamfli (bamflett) : a mulatsag dimbdr^6dett: osszehuzodott. 

utan b. lettem. ve'kony fagy; p. o. megdimbe- 

beborodzStt: beborodzott a redett a sar. 

a bor. dogbnyoz : oklevel nyomkod; 

bepilledzett: bepilledzett a tej. p. Ne dogonySzd mar azt a 

bibri-babra : sokf. apro munka. gyer^ket. 

Sok bibri-babra lessz avval, elcsesz : elront valamit, p. o. 

csuta : szar, p. kukoricza elcseszted mar ezt is. 

csuta eres utan, mikor a f6ld- elegy-belegy : vegyes, mindcn 

bol kihanyjak. felibOl. 



TAJSZOK, 



333 



kafol: a guglinal (kugli) mi- 
kor nem GtOtt zsinort (harom 
elso bab). 

kafol V a: Be vankafolva: 
reszeg. 

kapricz : makranczos, daczos. 

mogo : telii. p. o. Janos ! te 
ma altii jaz asszonylii mogot 
kapsz. (Gy. Oroszi.) 

mohoskodik : az 5regekre 
szoktak mondani. mikor vala- 
mit szuszogva dolgoznak. 

mac^ral, maszkeral : udvarol 
a lanynak, csokolodzik, nyalja- 
falja a lanyt; p. Ne maszke- 
rald man azt a lanyt. Ne mace- 
razzon (mond a lany a legeny- 
nek) Ny. II:i8i. 

makutyi : a. m. bamfli. 

radu : piszkos, mocskos. p. o. 
Te radii. 



pipiie: pitty. Faj a pipitem 
(szamszele), 

s^rdit: fordit, hajt, p. o. 
Serditsd ide aszt a hordot. 

szok: szokik. szokotc. p. o. 
Kijarsz te este is? — Nem szok. 

seprita : soprede'k (koldiis 
nepseg. (Tarna-Mevff.) 

takal: foltoz SsszeQt valamit. 
p. o. Osszetakolta man a hordot. 

toty-moty: lusta jarasii (elo- 
regedett) ember. 

temhe; lustalkodo fiatal em- 
ber (I. Ny. II:i8i.). 

tekercs : tesztabol fonott 
czipofele. 

tekercs: bogar faj. Tekero- 
bogar a szollo levelebe tekeri 
magat. 

zsenges: szUIetlen. p. o. 
zsenjes a kenyered. 

Ifj. Kaplany Jozsef. 



B o r s o d i a k. 
Bitringes : gyengelkedo, bete- garbol : ellop, elhiiz vmit. 



ges. 

dhen : igen, ligy van ; de 
mondjak: ehen van-e: itt van ni. 

f^deztetni : hagatni loval. 

fdlyhozni vmitcil: felni, tartani 
vmtol. 



gytSpet: csomo, halmaz. 

mogord : mogorva. 

orvenyes : ervenyes. 

Szak: a mi olaj sajtolasnal 
visszamarad, a mag hejja. 



(Szihalom.) 



Pamlenyi Sandor. 



Oyermekversikek. 

I. Szi'(j)-szal Karika volnek 

Szalma- Szal SerdQlnek, 

Bagenater panko. Rozsa volnek 

Penz volnek Piros volnek 

PendQlnek, Megis kiserdfilnek, 

Mikor aztan tanczra kerekednek: 

Adjon isten lassu essot 

Mossa 5ssze mind a kettot 

Da-darom da-darom 

Guba gelliczecske (es ekkor elereszti). 



334 GYERMEKVERSIKEK. 

2. Mit jatszunk lanyok? 
Csicsiriket-bugyborikot, 
Nadon vaczkot, 

Vad baraczkot, 
TengerJ guggot 
(ekkor szoknyajukkal buborekot csinalnak). 

3. Csipi csoka 
Varju vagja 
Kakas parancsolja. 
Osszevesztek a koldiisok, 
Csorog a mankojuk. 

4. Egyedem-begyedem Vas paczaval kongatom, 

Tflz-biiz kendertancz. Kong, kong Peter bacsi 

Hajdu sogor kit kivansz? ' Neked hegedalnek. 
En angyomat kivanom Tyukode' ludade\ 

(v. kialtom) A legszebbik lyanode". 

5. Mikor hintaznak: Hinta-balinta 

Karacsonyi baranka. 

6. Gyiirflvel: 

Szem szem gyliro Aran(y)beli 

Karjan gyiiro, Szomszedjatu'. 

Nalam ezQst Vagy nyerek 

Az arannyal Vagy vesztek. 

Kerd ki tule Itt vedd be. 

Kis fiatol, lit add ki. 

7. Kis kacsa fUrdik Nyeregbe fogtam. 

Fekete toba Sikos a laba, 

Anyjdhoz keszfil Aranyos a talpa. 

Lengyelorszagba. Fordulj ki, fordulj ki 

Lovakat hoztam, Aranyom. . . (itt megnevez egyet), 

8. Dobi dobi bata 
Rakonczai pa'cza. 
A ki tudja 
Meg ne mondja 
Melyik ujjam dofte. 

9. Guggon ugralva: Pip, pip, piporia, 

Mak, mak, makoria, 
Ama hires gazd'asszonya 
Roka farkat tisztogatja 
Pip pip piporia. 

Pamlenyi Sanoor. 



ALLATBESZELGETESKK. C.^ALADNEVEK. 



335 



AUatbes^^lget^sek. 



A pipiske: litszelin setalga- 
tasaban : 
Pipiske hun anyad?! 
A kert alatt kutat as 
Ha bele hal, mi' csinasz? 
Jaj anyam^ 

A disznok nyajrol jovet. 

Oreg diszno : Ha en aztat tud- 
tam volna 
Hazat epitettem volna. 

Kisebb malacz ; En is. en is stb. 

Nagyobb malacz : Grof grof sl6. 

A disznok a vallonal : 
Nines dara, nines dara. 

L u d a k a vallonal : 

Jercze: Gat atal gatka. 

Gunar: Lepd atal matka. 

Mind: O jaj jaj jaj itt itt itt 
O jaj stb. 

F a r k a s a falii vegin : 
Ados nekem ez a falu. 

Nagy kutya: Nem ados, nem 
ados. 

Kis kutya: Meg kell adni. 

(Szihalom, 



A galamb meg akacsa 
borra talaltak : 

Galamb: Van borunk. van 
borunk. 

Kacsa : Csak csapra, csak csapra. 

Galamb : Igyunk, igyunk. 

V a r i u a ganej felett : 

Kalacs, kalacs J 
mikor aztan belevagott: 
Phi kaka ! phi kaka ! 

V a r j li keringve a hidak 

felett: Kar, kar. 

Gyermekek: kar a liba a be- 

gyedbe 
Korsag tisson as... edbe. 

K a k a s hergeleskor : 
Pityi koko 1 

Jercze : Jaj de jo v6(l). 

A macska lizgeteskor : 
A kocza: Micsoda az a veres ? 
Kan; Vad mak, vad rtnak. 
Kocza: Jaj de jo. 

B i b i c z : Biivik, buvik. 

Borsod m.) 

Pamlenyi Sandor. 



Csaladnevek. 

Balazs. Benke. Bernat. Boros. Belak. Berta. Bajzat. Banyi. 
Bodnar. Birkner. Bozo. Balog. Csufor. Csatos. Csont. Csiki. 
Csoka. Csavas. Csillag. Dobi. Dorot. Dobos. Ecsedi. Egri. Elias. 
Eros. Elek. FGlep. Fejer. Forgo. Fulyds. Horvat. Hak. Haraczin. 
Jenei. Jakab. Jordan. Juhasz. Josvai. Jankovics. Kocsis. Kalo. 
Komaromi. Konya. Kis. Kovacs. Kiraly. Kerek. Koczka. Lendvai. 
Lukacs. Lakatos. Loczi. Magyar. Majnar. Muhi. Maty us. Molnar. 
Madarasz. Mate. Mako. Miskolczi. Macs. Marok. Nagy. Nyiri. 
Novak. Pinter. Pocsik. Poczik. Pap. Pasztor. Pukner. Petrus. 
Poder. Pataki. Piller. Pusoma. Polgari. Simon. Santa. Sulyok. 
Somodi. SOveges. Sike. Szabo. Szepesi. Szabados. Szalai. Szep. 



336 hp:lynevek. gunynevek. nepdalok. 

Szoke. Tot. Tasi. Torok. Tilaji. Ticza. Vanyo. Vasas. Virag. Vig. 
Vicze. Vasarhelyi. Zakhar. Zsup. Zagyva. ZanoTa. 

(Noszvaj. Borsod m.) *) 

Gall AS Y Gyulane. 
Qunynevek. 

I. 
Kora4ngy5tt: zsidoo bootos vaot. oszteg aszszokta 
mondanyi: kora^ngyoirem. — Sarkainy: rossz va^t, ha^zsa&r- 
tos, veszekedeo. — Ponyvaas: va^sadr alkalma^lval ponyvaikt 
huiizott, oszteg azalatt ittak. — Leetra: nagy magos ember. 
(A pajinkazit mc leetrafognak hijjiik, ugy szoktaak mondanyi: 
Gyereonk a Leetraftho, vegyeonk be egy leetrafogat, majd ereo- 
sebbek leszeonk.) 

(Radndt, G5m9r megye.) 

BOOON JOZSEFNE. 

2. 

Nyakiglab. NagyQletyii. Koszkorgyott. (Zsidonevek.) Miter. 
K5dmon J. Istenhoztaek. Birizd. Labiczki. Kasa Pesta. Csipos. 
Szormor. Szoros. Tiisi. BQrG. Ujgazda (mert egy ideig testverevel 
lakott s csak kesobb lett maga gazdaja). Sipeki. 

(Borsod m.) 

Pamlenyi Sandor. 
Ndpdalok. 

Eeldes anyaim minek adott feerhe, 
Minek adott dngem^t idegen legeenhd. 
Egy keet sza&l, halkrom sza^l, 
Csalfa vaagy tee raozsaam m^csalta^l. 

Eeldes anya^m de jao kend, 
De jao vizet hozott kend; 
Mafkszor is ilyet hozzeek. 
Hogy a szievem n6 fa^jjeek. 

(Rado6t, GQmdr m.) 

BODON JOZSEFN^. 

Fonohazi ^nek. 

Elvesztettem zsebkendomet, megver anyam erte, 
Azt egy lyiany megtalalta, csolkot kivan erte. 
Szabad pintek szabad ssombat szabad szapanozni 
Szabad nekem valakinek egy par csolkot adai. 

(Tesmag, Hont m.) 

GONDA BelA. 



*; Mint a paldciaignak kfizvetctlen k5zc]6be esot ide vettQk e noszvaji kdzlem^ayi 
bir nem tdnik ki belole» pal6czos*e az ottani kiejt6a. (Azottaai helynevek t^veddsbol kerUltek 
mult havi kSzIem^nyeiok k5z6 2H7— 383. I ) — Tdn arra n6zve is adhatna folviligositdst a 
t. kSzto, vaifon inond*e a noszvaji n^p kopor h. kop5r-t (Kassai Sz6kony?e szeriat XI. 417.) 
a ntrtzl't farkascsengo fiinek a Salamon pecsi^^t (ConTailaria polygonatum, o. o. IV.ses.). 



^degjeUnik 

minden honap 
15-611 

urulommal. 



IX. kbtet. 



JAa 



GYAR 



NYELVOR 

8USKISZTI 

SZARVAS GABOR. 



1880. AUGUSZTUS 15. 



szcrrcsztO 

KIADO HIYATAL 
Bidapnt. 

II. ker. fo-QtczL 

17/H. n. 



VIIL fQ^et. 



Az ypis"* sz6rkndi szerepe. 

(M^sodik mutatv^ny ^A Magyar K5tosz6k'* czimfi pSlyaniunk&b61.} 

IL 
4. A megenged8 is helye. 

A megengedo is rendesen szint^n az egesz gondolatot 
k6ti,*) mint az elobbi czikkben tdrgyalt iSj tehdt itt is azt 
vdrn6k, hogy az eg^sz megengedo mondatnak legv^g^n 
alljon. Akadunk is itt-ott egy-egy foltiino p^lddra, melyben 
hosszabb mondatnak vegen all s az ig6tdl is el van 
vdlasztva, pi. akdrmit kenj mi-rednk-is [= akarmit kenj is 
mi rednk] Pdzmdnyb61 NyK. XV:244; hogyha nagy Atilla 
volna az atydd ts, mint mozdulna itten nem tudom csak 
szdd is Gy. 90. Es ma is hallhatunk es mondhatunk ilye- 
neket: ha tizszer mtgtiltja gazddd is megteszem; mert 
hiszen a mell^kmondatra mutato n^vmdssal e monddst igy 
eg^szithetjiik ki s igy is van gondolva: ha tizszer megtiltja 
gazddd, akkor is megteszem. Azonban a nyelvszokds itt 
mds sz6rendet fejlesztett, 6s foltiino, hogy a megengedo 
is dltaldn v£ve mdsk£p helyezkedik el, mint a tobbi gon- 
dola tkoto is. A mi a tobbin^l legritkdbb eset (1. 24. vegen), 
az a megengedo i5-nel majdnem uralkodo nyelvszokds lett: 
a megengedo is rendesen kozvetetlen a mondat- 
zom utdn, tehdt az ige utdn kovetkezik, akdr 
megengedo fomondatot^ akdr megengedo mellekmondatot 
(vagy bdr relativ mondatot) kosson 6ssze a tobbi oda 



*) Ha eltekintaok axon etettol, inikor csak egy mon d a tr^sz fejezi ki a 
megengedo St, a megengedeti k5rIilni4Qyt (\, 21:1); ilyeokor ugyanis fogalmat kdt az it, 
lehit az ill. fogalom kifcjezMt k5veti, mint f^nt. 



M. mriLToa. is. 



aa 



338 SIMONYI ZSIGMOND. 

g on dolt lehetos^ggel. Pelddk: hogy bdtor semmi pogdny 
ellenseg ne jojjon is rank Magy. ; dmbdr az 616 nyelvek 

szuntelen vdlto\nak is^ mindazdltal mindenikben taldltatik 

valami dllandd FMMinerva I:i74 | akirmely karos legjren 
is valamely fu, m6g is p^nzrt tudjdk fordiiani Gv. p. p. 47; 

akarmely rendbfeliek legyenek is a hallgaiok, Kiss J. | a kik 

szorgalmatosan.Areres/A: is mindeniitt, nem tudjik megkapni | 

azt soha meg nem vallom neki, ha meg kellene is halnom 

Mik. m. 265; egydl, mert ha nem es^el es, meghalsz K. 355 | 
Tobb p^Idat 1. font 21:2) es 3), fis Ny. VIII: 1 63. — A ,lett 
volna'-fele osszetett igealakokndl rendesen a teljes 
igealak utdn kovetkezik az is: bdr mylord lehetett volna is 
Angliiban F. 235; ha lett volna iSy eltemetem, elatkozdm A. 
De megvan az a szorend is, mely a kotoszot a k6t igeszo 
koze helyezi (s e szerint igazitando Joaonovics korlatozo 
szabalya Ny. I:3o9): levdgtak volna, ha meg annyi left is 
volna, orsegi pdrb. MNy. V:i63; ha eljott is volna^ nem 
Idttam meg volna, „a n6p tdjszolasdboP id^zi Imre S. Hib. 
szok b. i6g. E mdsodik szorend, mint font Idttuk (24: i), 
egy£bf£le mondatokban dltalanos. 

A megengedo iVnek az ig^re kovetkez6se r£gibb 
irodalmunkban uralkodo nyelvszokas, es meg ma is 
hazdnknak legnagyobb r^sz^ben fonndllo szabdly, s az^rt 
nyelveszeink koziil mindazok, a kik foglalkoztak e k^r- 
d^ssel, e szabdlyi serthetetlen tSrv^ny gyandnt mutatjak be, 
s r^szben hevesen kikelnek ama ;,barbdr^ irodalmi szokds 
ellen, mely Ujabb idoben meglehetosen Idbra kapott: hogy 
t. i. a megengedo is-i az ige elott, a hangsulyos n6vsz6 
utdn helyezik el, valahanyszor nem az ige van hang- 
sulyozva. *} Ldssuk , igazuk van-e grammatikusainknak, 

*) Tudtunkra a DebreczeoiGrammatika az elso, mely e tirgyat tfrinti 
(928. 1.) : „Mikor az it megengedo egybefoglal6kboz klv4otatik, mindmQek : ha, hogyha. 
dmbdr, noha^ ha tiinte aib., akkor az dszvetett ig^ket meg nem szaggatja ; hanem azok- 
nak, mint az egyszereseknek utdna tevSdik, pi ha ho^^d fogott is as aratdshoz. Ezzei mind- 
azAltal ,m^g iV 4lni azoktunk, Ezekkel pedig ,bdr it, ha 1** caak a feleleteinkben, «s mikor 
i5bb sz6 nem kovetkezik utiaok*. — Czuczor-Fogarasi 8z6t. n[:12S, az akad^miai 
MNyRendszere 148. f|.a nyomdn ezt irjdk : ,(Ha az it) a mondatot eg6szben vive 
k5u fiasze mA» mondattal [NB. vesd Ssue itt nilunk az elfibbi czikket !], ekkor rendszer^nt 
az ige utdn sorozzuk, mint mely a mondat sarkalata, t melyet a f^otebbi oknil fogva 
nyomdsftni kell [?!], p). nem bdnom, ha Hetemct koc;kd;taiom it. Igeo sokan hibdznak c 
tzabdiy cHen, frvdn : nem bdnom, ha viremet is ves^ik, e h. nem bdnom, ha virtmei ves;ik 
is; mert az eMbbf mondatnak esak akkor van ^rtelme, ba a mondattUly az it-l megelozfi 



AZ .is" szorendi szerepe. 339 

mikor ez ellen kikelnek. Eloszor is ki kell mondanunk, 
hogy ok nem vett^k tekintetbe a nyelvnek t£nyeit, 
hanetn csak sajdt egy^ni nyelv^rzikukre £s sajdt videkiik 
xiyelvszokdsdra tdmaszkodva it£ltek a dolog felol; az egy^ni 
nyelvfirzekre! — hogy mire vezet az, ha a nyelvbeli jelen- 
-segek megert^seben s megiteles^ben pusztan erre titnasz- 
kodik az ember: annak r^szint szomoru, r^szint mulatsdgos 
pelddit alkalmunk volt Idtni csak a legkozelebbi £vekben 
is. — Igenis : a megengedo 2* 5-n ek a hangsulyos 
I3evsz6 utan valo elhelyez^se egyes p^lddkban 
flidr regibb i r odalm unkban is foltaldlhato, de 
<nai napsdg, legalabb is egy es ny elvte riilete- 
ken, el van terjedve hazdnknak keleti szeletol 
nyugati sz£16ig! Ldssunk t6nyeket. A Kazinczy codex 

iroja egy helyen (170) igy sz6l: m^g ha a torvinynek vala- 
jnely ris\eis nekunk engedni, mienkk6 ne tegyiik. Egy 
i552-ki, magyarosan irt sdrvdri levelben mar ezt taldljuk: 

kert jo modon vagyon, ha mig kiralys jdnne be^ mondand 
liogy bizon jol vagyon Lev. I. 97. Pazmdnyndl*) olvassuk: 
'eloszla a n6hdny szdz konyvecske, hogy imnidr a kik 
^iorgalmatosan is keresiky nem kaphatnak vala (id^zi Imre 
S. Hibds szok b. 169). Zrinyi nagy koltem^nye I. 6nekeben 
<5. vsz.) igy sz61 : kiert elt szent lelke, ha teste meg is 
Jiolt; £s dtdolgozdsdban Greguss sem litkdzik meg e helyben, 
nem is bantja, pedig mi kSnnyu lett volna ezze vdltoztatni : 
habdr teste megholt. T. J., taldn Teleki Jozsef gr6f, az 
i8i8-ki TGyiijtemenyben X:85 igy ir: ha ezen grammatika 
^drakozdsunknak nem is felelt meg.., azert azt kordnt sem 
akarja a vizsgdlo minden \6 tulajdonsdgitol megfosztani. 
Horvdt Addm i8x5-ben (Jutalomfeleletek a magyar nyelvrol 

8z6ra eslk, t. i. ha azt akarolm moodani, hogy egyebemen kfrUI in£g iVdretnet is' Teszik".— 
XJgyaaezt a ISIfogdst ds megrovAst olvassuk Szvor^nyi QyelvtaoAban 393. (, I h d s z 
jiyelvtaniban 321. § T^g^n, 6sJoaanovicsnAI Ny. (:303. — De leghevesebbeo ,hada- 
kozik* (i. Ny. VUI-.ieo, ut. sor) ez irodalmi .kakuktojAs** ellen, mint 6 ne?«zi, Kirily Pdl 
Ny. VIII Js*" cz. czikk6ben. L. kU15n5sea 161. 1. Id6z egy csapat nhibda" irodalmi pdldit, 
a egy rakds .helyeset** a jobb ir6kb61, 6s (163) Igy folytatja : ^Az, hogy csak a inegbizhat5bb 
oevek alatt kerestem p6Id4i(nat teijess^ggel nem azt jelenti, mimha mdaoknAl ellenkezo 
;p61ddkat Is taUlhatnink. Nem, m^ pedig annytra nem, hogy legalibb 4n aehol, a legobscu- 
rusabb codexben aem taldltam soha a megrdtt mondatoknak egyetlen pirjit aero, sot azt 
hiazem, bogy 1818-at megelozoleg arany^rt sem taUlhatna olyasmit senki**. Keressetek 6s 
laliloi fogtok I Mint a kdvetkezokbSl Utni val5, mdgis csak sikerUlt ^aranyokdrt" taUlnunk 
jlyen p61dikat. 

*) O tole mir f5nt e czikknek elej^n iddztank egy elt^ro szdrendu mondatot. 



34o SIMONYI ZSIGMOND. 

I.'46) e szorendet mar mint fonndllo erdeiyi nyelv- 
szokast emliti, bar resz^rol rosszalja : „Nemzeti idioiis- 
mus ellen valo elhelyheztetfis : ha kegyelmiben is vagyon^^ 
S mint erdeiyi nyelvszokdst egy^b forrdsokban is meg- 
talaljuk. igy a MNy. V:i63 olvashato orsegi pdrbeszfidnek 
ez a mondata ,levagtdk volna bizony, ha meg annyi lett is- 
volna* hdromsz^ki forditasban NyK. III:i4 igy hangzik: „azt 

bizon levagdaltak volna, akarmennyi cs lett volna (vagy 
szokottabbiil: akarmennjri es legj^en^.*) Igy olvassuk 
az erdfilyi Brassaindl, kitol ellensfige sem tagadhatna meg 
az ep magyaros nyelverzeket: de ha szinte mind azok a 
nehezs^gek nem is volndnak^ tavolabbi okokat keresai 
balgasag **) (Nept. Lapja IX:445 ; de 446 mar igy ir : ha 
szinte a hibakat new kovette volna is el, nyelvtana hidnyos 
volna). igy a szinten erdeiyi Gyulaindl : [visszakerij a sze- 
relmet, barha firte e:{er kin is s\aggatnd s:{6t (kolt. i24); 
ha iga\dn is festeninek s nem hazudndnak soha sem, [de] 
a kolto fia nemzetenek, a rosszat nem mind irja le, o. 139. 
Es Szdsz Kdrolynal : ^Rejieke homdlyat feny nem uzi 
sz^Uyel. S mikor s^it is u\i^ — bar ne uzte volna! •— 
piros fdklya kozelg" Aim. 147; ugyanaz irja Ny. 1:358 i 
mig ha hiba is volna prozaban , . . . semmi esetre nem volna 
hiba versben. Ugyancsak Szdsz K. (o. SSy), midon Joanne- 
vies megroja e verssort; j^ Barha k'dnnjrben is fUrddtunk*^^ 
folkidlt: Pedig ha ez is hiba, akkor csakugyan bajos lesz 
verset irni ezutdn. S eppen kapora jon Arany Jdnos 
tanusdga a Toldi Szerelme glossariumdban. A TSz. IILg* 
vszakdban ez van: 

„Arra fel6 Mikl6s feket kanyaritja, 
Tudja mdr a Pejko, ha nem is tanitja^; s ehhez. 
a glossarium is czime alatt ezt a megjegyz^st csatolja: 
„nem nfemetes, hanem erd61yies"! De megvan e szorend, 
ha jol irtesiiltunk, Bibarmegyeben is. Megvan tovdbbd 
nagyon elterjedve Csongrdd £s Bdcs megyekben. Es Dundn 
tul a ,/ra el is menty ha viremet is ves{ik^'{e\e eirendezes 
majdnem oly dltaldnos, mint a ,ha elment is^-fele. Van 

*) ]£p ilyenek ezek a Ny. Vni:l57 megrdtuk: birmennyire is mntatkozzik ezeo 
k^rd^sekbfil is; b^rmely ok is legyen az; birmeonyire is tiszteliUk milsoknak tltM ndzetdc; 
birmennyire is fiijlal)a vki. 

**) Ilyenek e Kirilyt61 roegrdttak : ha nem is Tolna oly ftnyesen kialiltra, ha nem 
is adnik oly oIC86 iron, H ha nem felelne is meg annytra fSladaUnak. 



Az ,is" sz6renui szerepe. 34t 

v6gre egy eset, melyben az egfisz orszag nyelv- 
szokdsa szliks^gk^ppen elvdlasztja a megengedo is-i az 
igetol: ha t. i. a megengedes az akdr 6s J4r szokkal ossze- 
tett nfivmfcokkal van kifejezve s e hangsiilyos n^vmdsok 
-az ige utan kovetkeznek. Joannovics Ny. I:3o8 azt 
mondja, hogy a ,bdrki, akdrmerre*-fele mondatokban is az 
tS'i „az ige utdn tessziik; kiv6ve, ha az ige megelozi ez 
alakokat; pi. tekints bdrmerre iSy ugyanezt fogod tapasz- 
talni ; mondhatsi neketn akdrmit is^ Tamas vagyok benne". 
Azonban, ha eliil dllanak is ezek a n^vmdsok, orszdgszerte 
-alkalmazzdk az ^akdrmerre tekints is*' mellett az ^akdrmerrc 
IS tekints^'felQ szorendet. S alkalmazhatjdk annyival inkdbb, 
inert itt az /5-sel valo kiemeles nem annyira az egesz 
gondolatot, mint a ndvmdsos kifejez^st illeti, tehdi csak az 
egyik mondatreszt, szoval itt azzal az esetiel van dolgunk, 
melyet font az i. czikknek i. pontjaban targyaltunk. *) Az 
ilyen mondatok, melyekben kezdettol fogva mind a kit 
szorendnek megvolt a jogosultsdga, kozrc is mukod- 
hettek aztan arra nezve, hogy nemely videkek az itt 
tdrgyalt masodikfele szorendet is folkaptak amaz elso 
elso mellett. — Legvegiil, barmennyire is egyetertenek a 
font idezett nyelveszek karhoztat6 itfilettikben, a bizonyito 
lenyek soraba merjiik allitani magat azt a koriilmenyt is, 
hogy lijabb irodalmunkban oly annyira elterjedt e szorend. 
E szorend ep ugy a kozbeszidbol, az €\6 €s fejlodo nep- 
nyelvbol hatolt be az irodalmiba, mint pi. a regibb -jok 
-j'dk helyett a -juk -juk szemelyragok, melyek ellen szinten 
alaptalanul heveskedik egynemely nyelvesziink; s innen 
van, hogy nem csak egy-kit ember, hanem szamos ironk 
e\ vele, meg pedig a magyarosabb irok koziil is. Pelddul : 
ha f6l is tess\iik egy osnyelv litc:{isit^ Csengery PN. i855; 
a luzitdnnal oly tengert keressen, honnan — ha tdn itt 
meg is menekulnek — ep haddal, iletben ki nem keriilnek, 
Greguss Gy. Luz. 3o ; ha egy pillantdsi^a el is ragadta a 
s^^envedily, Pulszky; hdtha meg is jott volna^ ki tudja nem 
iilne-e 6 is... puszta lakaban, Gyory V. HSzemle I:i58; 

ha tobb rokon nyelv nem is s\olgdltat tdmogato adalokat, 

*) Hasonld kit lehetos6g van a csak-ot megengedo mondatokban (I. ilyen csak-i» 
Ikifejezdseket 21:1) ; p. »nem leletik senki, hogy ki o rajta keserulne 6s J^zusnak ctak egy 
pohdr vi{€t adna-es" Ers. pass. ed. Toldy 18G, vagy pedig : nem leletik senki, a ki csak 
^gy pohdr vi^et is adna. 



342 SIMONYI ZSIGMOND. 

ragy mi tobb, ha tanuskoddsa homlokegyenest ellenke:{ik iV 
a folderiiett t^nyekkel, de... Szarvas G. MIgeid. XIV; ha 

n6ha-n6ha futolag itelve kitsigbe is vonjuk egyik-mdsik 
kozmondas csalhatatlansagdt u. a. Ny. II:3g5. 

Ha valami irodalmi szot vagy szerkezetet mint hibat^ 
mint barbarizmust eliteliink, tisztan kell Idtnunk azt a 
kSrulmenyt, mely okot £s alkalmat adott a hiba elkove- 
t£s£re. Az irodalmi kocsintdsnak haromfele oka lehet:: 
i) Hibds okoskodds. Ilyen hibas okoskodds volt p. mikor 
nyelvujitoink a kdddr, pohdrnok'i€\e kolcsonvfiteleket 
magyar szok^pz^snek tartottak, s mintdjukra haszndlatba 
vettek egy sercg -dr -ir es -nok -nok k^pzokkel k£pezett 
lij szot : horddr^ tuiir^ s:{6nok^ vidnok stb. Ilyen hibas- 
okoskodas nem szulhette a ,ha el is megy*-fele szorendet^ 
mert ezt nem egyes fro ajanlotta haszndlatra, hanem 
szdmos iro szdntszdndek nelkiil, egeszen ontudatlanul el 
vele. — 2) Pongyolasdg^ mely tobbnyire egy-egy Idtszaios^ 
de valoban nem talalo analogidt kovet. Az ilyen pongyola- 
sdg csak egyes irora, s annak is csak egyes helyeire 
szoritkozik, es nem szolgdlhat magyardzatui itt, a hoi 
annyira elterjedt vagy legalabb terjedo irodalmi szokdssal 
dllunk szemben. — 3) Idegen nyelv uidnzdsa, tehdt tdegen- 
s\erusigy s a font id^zettek kozul Kirdly Pdl az iit tdrgyalt 
szorendet habozds nelkiil a nemet wenn auch^ so auch-ikX^ 
szerkezet szolgai utdnzdsdnak mondja, — habozds n^lkul^ 
mint minden ember, a ki csak egy oldalra nez s nem el^g 
koriiltekinto, hogy eszrevenne az egyfib oldalokon fol- 
mertilo akaddlyokat, s igy elveti a sulykot meggondolat- 
lanul es artatlant sujt, a hoi biinost sejt. Konnyu bebizo- 
nyitanunk, hogy itt nemet hatdssal nines dolgunk, mert a 
nemet nyelv, ha ez esetben hatott voina iroink magyar- 
sagdra, egeszen mds szorendre adott volna alkalmat. Meg- 
rott iroink az is-t mindig a hangsiilyos szo utan helyezik 
el, a nemet mondatban ellenben rendszerint megelozi az 
auch a hangsiilyos szot, vagy kozvetetlenul vagy plane 
kozvetve. a) Lassuk eloszor is azt az esetet, mikor az igen 

van a hangsiily : jvenn der racher auch kdmcy ich fiircht^ 

ihn nicht; 7venn auch die ivelt daruber lacht. Ezek szolgai 

forditdsban igy hangzananak : ha a bos\id6 is jonney ei> 



AZ »IS* SZbRENDI SZEREPE. 343 

nem felek tole; ha is a vildg rajta nepet, vagy ha a vildg 
is rajta nevet, vagy ha a vildg is nevet rajta, ne torodj^l 
vele. £s van-e ama kdrhoztatott magyar irok kazt csak 
egy is, a kinfil ilyesmit olvashatndnk? van-e egy is, a ki 
ha hangsulyos az ige, ne tenn6 kozvetetlen utana az t5-t? 
Mindenki, m£g a legobszkurusabb fro is igy forditand az 

idezett n£met mondatokac : ha a bos:{iil6 jonne is; ha a 

yildg nevet is rajta. — b) Ha nivszo van hangsulyozva, 

azt is megeiozi a nemet auch:wenn er auch nicht kommen 

sollte; tvenn man dich auch mit einer welt belohnt; tvenn 

die welt auch \u grunde geht, vagy wenn auch die welt ?m 

grunde geht; wenn auch die ivelt \u grunde geht, Szolgai 

forditdsban : ha is nem jonne ; ha {tiged) is egy vildggdl 

jutalma\ndnak meg; ha a vildg is tonkremenne, vagy ha 

is a vildg tonkre menne; ha is a vildg menne tdnkre*) 
Hoi van az a ,nemet lelku' iro, a ki igy irna magyariil? 
Azok az elit^lt irok bizon egeszen mdsk^p forditandk 
ezeket: ha nem jdnne is, vagy ha nem is jonne; ha egy 
vildggal jutalmapidnak is meg, vagy ha egy vildggal is 
jutalma:{ndnak meg stb. — Tehat az idegenszeruseg vadja 
elhamarkodott vdd, s e vddat reszint a nyelvtenyek tekin- 
tetbe-nem-vetele sziilie — ezt mar lattuk ; rfiszint meg az 
elhamarkodott, egyoldalii teoridzas — ezt most akarjuk 
kifejteni. 

Eloszor is azt hitt^k nfimelyek,**) hogy az is csakis a 
megengedes eseteben kapcsol teljes gondolatokat, egyebkor 
mindig csak egyes fogalmakat, mondatr^szeket,***) s ebboi 
az clvboi kiindulva erre a kovetkeztetesre jutottak : „Aa 
veremet is ves\ik, ennek csak akkor van ertelme, ha azt 

*) Kapaikbdnydr61 kdz&l egy ilyea szdrendu mondatot is LorinczK. NyK. n:370 : 
„Szdrcnd clkni bolUsok ezek : hd is nagy vagy, migte nem felek tjileJ'*. Ez ott is alijt 
lesz hasznilatos kifejezdsmdd, s a kcSzIo tin csak egyszcr hallotta magyariil nem ]6\ tud6 
embertoi. (LuHnczK. tagadja e szdrendnek sz^kcly volUt Ny. h'Ml, NB. v. 3. Joaanovics 
fejteget6s6t e ha-it-Til Ny. 1:307.). Azonban bizon irt ilyeneket a Becsi €s Miiocheni codexek 
irdja is, ki taUn azt se tadta, mi fan terem a n^met nyelv, s e helyeken 6p oly ke?£ss6 
utdQOZza a latin azdrendet szolgailag : nem teszen tisztet, kit ha es teend, idegenek eszik 
meg oiet B. 191 (quod el si feceril Hos. VIIIrT) ; hogy ki es vet egyerabe oruljSn 65 eg^fib 
ki arat M. 175 (ut et qui seminat simul gaudeat et qui metit). 

•*) A fdnt jegyzet'ien iddzeitek kSzUl CzF., Szvordnyi, Ihdsz. 

***) Brassai meg 6ppen azt vitaija egy helyt, hogy az is soha sem tartozik egdsz 
mondathoZy hanem csak a mondatnak vagy egy vagy mds tagjiJhoz ; Parakipomena kai 
Diorthamena 76—77. 



344 SIMONYI ZSIGMOND. 

akarnam roondani, hogy egyebemen kivul mig ^iremet tV 
veszik". Csak egy kis el szocskdt tegyCink hozzd, s azonnal 
mds szinben tiinik fol a dolog: ha azt mondom, hogy ,Aa 

viremet is ves\ik el% jelenthet ez is annyit, hogy »egye- 
bemen kivul meg veremet is"? hisz akkor igy kell monda- 

nom: ha veremet is elvesiik! — Kifejtettiik mdr itt a 17. 
6s a 24. czikkben, hogy az is nagyon sokszor kapcsol 
ossze egesz gondolatokat, ha nines is szo megengedesrol. 
Vegyiik pi. ezt a k^t gondolatot: megbdnta tettet -f bocsd- 
natot kirt. Ha ezeket mint egyenrangii gondolatokat 6ssze- 
kotjiik az is kotoszoval, a kapcsolat ilyen lesz: megbdnta 
tettit (vagy meg is bdnta tettit), bocsdnatot i> kirt. Az 
utobbi mondat tehdt nem annyit tesz, hogy mast is kert 
6s bocsdnatot is kfirt, hanem annyit, hogy (sit venia verbo) 
bocsdnatot'kirt is azonfoliil, hogy megbdnta tettet. Vegyiik 
most ezeket a gondolatokat: meg is bdnta tettet^ bocsd- 
natot is kirty de nem felejthetem el a tdrtinteket. A k6t 
elso nyilvdn megengedes a harmadik mondathoz viszo- 
nyf tva, — es ime : az is nem dll az ige utdn. Fejezziik bdr 
ki megengedo kot6sz6kkal a megenged^st, az£rt mondatuink 
kiilomben vdltozatlanul maradhatnak : bdr meg is bdnta 
tettit^ bdr bocsdnatot is kerty de nem felejthetem el a 
tortinteket; vagy: ha meg is bdnta tettit^ ha bocsdnatot is 
kirty de... Minthogy pedig a megengedes eseteben (mint 
a 21. czikkben Idttuk) az iVsel kapcsolt fogalmak koziil 
rendesen csak ez egyik, a viszonyok szerint fontosabbik 
van kiteve, pelddnkbol ilyen megengedes vdlik: bdr meg is 
bdnta tettit y de nem feledhetem el a tortinteket; vagy: ha 
bocsdnatot is kirt tolemy de... — Ldtjuk, hogy a nyel- 
viinkbeli egy6b i5-es mondatok hasonlosaga egfiszen tiszta, 
torv^nyes alapot nyujtott arra, hogy a tolunk v^delmezett 
szorend az orszdgnak nagy teriiletein es innen legiijabb 
irodalmunkban is lassankent befeszkelte mag^t a meg- 
engedo mondatokba is.*) 



•) Elomozdithattik ezt egy^ kdrQIm^oyek is. Igy az ,ak4rmely, blrki'.f^le roonda- 
toknil f9naill6 kettos lebetosig, melyet flSot Uttuak. Igy az igdtleo mondatok, pi. (oem 
niebetek el veled ;) ,ha nem i%, elv6gzem ^a Ugy is' ; (6a most elmcgyek Am ;) ,ha el is, de 
haza jdssz estSre'. liyeaekbol 4tszirmazhatott a ^nem ir ,W it* az xgH moadatokba is : ha 
nem is j6hctt\ ; ha el it m^t^. (M6g jbkor iriink, ha nem mitere-it^ legaUbb a Yecsernytfre, 
k5zm. Mdriafi Frazeol. 144, azaz: ha nem mis^e [eriink] it ; csakugyan boldogok lettek 
ha nem e;en it, de legaUbb a m4s viUgoo 36k. vadon v. 160 ; ~ de lebet igy is : Ad nem it 



AZ ,IS" SZORENDI SZEREPE. 345 

Kiraly Pal azzal hiszi a k^rdest legegyszerubben s 
legvilagosabban elintezettnek, hogy filesen megkulotnbozieti 
,s elvdlasztja egymdstol a „kapcsol6^ is-t s a yjkiemelo^ is-t. 
Nekiink immdr erre nines mi6rt szot vesztegetniink, men 
lattuk,*) hogy voltak^ppen mindig kapcsolo kotoszo az is, 
es a kiemelo s a megengedo is csak alsobb fajai, kiilonos 
alkalmazdsai a kapcsolonak. E szerint Kirdly P. onmaga' 
alatt vagja a fat, midon azt mondja font idezett vddbeszede 
vegen, hogy „a kapcsolo 15 a mellekmondatokban is a 
szerint sorakozik, mint a fiiggetlen mondatokban". 

SlMONYI ZsiGUONO. 



NYELVEMLEK-TANUi^MANYOK. 

VI. Hosszu mag&nhangz6k a Peer es S&ndor codexben. 

Kirnutattuk az elobbiekben azon hosszu magdnhangzos 
adatokat, melyek a szotokben birjdk ez firdekes hang- 
alakjukat; nem csekelyebb fontossdgiiak ezeknel azon 
egyes esetek sen?, hoi a hossziisdg a viszonyito 6s modo- 
sito elemekben, a ragokban es kepzokben nyilatkozik. 
Ldtvdn azt, hogy mily gyakori a szoknak elso rendu elemei- 
ben, a toszotagokban is az erosebb osszevonds, s ennek 
dtmeneti foka, a potlonyujtdsos alak, konnyen elgondolhatjuk, 
hogy az efFele fejlod^snek meginkdbb nyilhatik tere a mdsod- 
rendii modosito szoreszekben. Mert hiszen mi is volna 
mas a k^pzo €s a rag, mint egy ondllosdgdt vesztett szo, 
mely eredeti ertelm^tol, hangsiilydtol megvdlva, elobb mint 
osszetetel, kesobb mint teljesen aldrendelt szoresz sorakozik 
a to mell6 s igy rendkivul alkalmassd vdlt az osszevondsra, 
egy hangig, egy hangdrnyeklatig valo fogyatkozdsra. Kepzok, 



moire, azaz : ha nem [iriink] is mitire ; a kdltein6nyt, ha az nem is egydb, mint magis 
8z6ptevte,.. .. kedvelie, Vajda J. uj. k. 48; — sot most ez ui6bbi elreodezis szokottabb. 
E szerint igazlt^add helyre, a mit Joannoyics mond Ny. I.-aoo az ilyen tagad6 mondatok 
sz6rendi6r&L) Ide tartoznak az ig^tlen kozbeszurisok is, melyckrol Joana is emlft^si tesz 
o. 808; pi. mihelyt 6n — akdr csak egy lipisscl is — valbban elobbre haladok, meg vagyok 
el^gedve ; mint egy szillonek gyermekei, birmily ktildmbOzok is, nem ritk^n egy dsv6ayen 
j(iraak, Szarvas G. MIg. VII. — Igdtlen mondatokbao az is m6g a megengedo kdtoszavak 
me]]€ is kerUlhet : ,Ezi se teszem, bar is, magamdrt*" A. 111:333, azaz bdr [tesiem] it ; 
Anik6t elsodrd a v^gy is, az dr is, csak visszaki^ltott : .Bencze, gyerfiok. bdw it .'* A. TSz. 
XI:44. ,Nagy pazarI6. — (V^laszoMiag :> Ha is, ha is ; j6 ember o azdrt m^gis** Joann. Ny 
1:307 ; kieg6szhve igy volna : ha pa;arl6 [van] is. V. 5. e czikknek mlsodik jegyzet^ben a 
Debr. Gramm.-bdl va)6 id^zetet. 

*) A pdiyamunkinak 20. czikk^ben. 



346 MUNKACSI BERNAT. 

testes alakok rejienek egyes hangszinekben, magas- es 
m^ly-, nyilt- €s z&n hangiisagban, a hossziisdg €s rovidseg- 
ben, sot m^g tovdbb menve, minden kiilonosebb je^y 
n^lkiil val6 hangzoban is, ha allando, azaz nem tunik el a 
kipzo 6s rag elott, mint ez pi. a momentdn -m €s -/ 
k^pzoknel, a causativ ig^kben t5rtenik. A dolgok ily dllasa 
mcllett jelentos minden adat, mely a magyar szokepzeshez 
6s ragozdshoz szol es m6g azon esetre is eleggfi ert^kes 
a vele valo foglalkozdsra, ha netin elso pillanatra nem is 
latszan^k valoszinunek, a mennyiben — mint codexiink 
tobb adatdndl tapasztaljuk — analogiak tekintet£ben cserben 
hagynak a mai elo nyelvjardsok tanulsagai; nyomosak 
lehetnek ezek is nyelviink tortenet^re nezve, men a 
rokon nyelvek osszehasonlitasdnak dlldspontjdbol igazolhatok 
s reszben valosagos kovetelmfinyek. 

A kepzesekrol szolva, elso rendben s kiilonosebben 
az igei kfipzesekrol, mindjart a legjelentekenyebb 
frequentativ kepzoknek megleljiik 6rdekes alakulasaic 
codexeinkben. Ilyen sajaisagos peldak az ugor •/ frequentativ 
ktpzoTQ : /eleel 23i, 233, visil 77, tovabba e nevszo : kegilmes 
81, melynek alapszava a HB. kegiggen adata szerint 
szinten ige. Az ugor -nd frequentativ kepzo alakul hosszQ 
hangzoval ez igekben : tamaad 221, scenveed 69, 223, (3). 
V6gre egy harmadik ugor -ng frequentativ kepzo ebben : 
hortyoog 23o. Az elso rendbeli adatokat mai megfelelo 
alakjuk dialektikus mellekvaltozatanak tekinthetjiik, vagy 
akdr eredetibb, teljesebb masuknak. A masik ket kepzo 
elott levo hossziisagot az orrhang beolvadasa magyardzza 
meg, mely mint mar tobbszor is hivatkoztunk ra, igen 
alkalmas a megnyujtasra. 

A momentan kepzesekre nezve tanulsagos adat: 
y:{aam' 225, mert azon erdekes tenyre vet vildgot, hogy a 
momentan -m k^pzo, mely a magyarban nyilatkozik, nem 
teljes megfeleloje az ugor -m momentdnnak, hanem egy 
valamivel bovebb kepzesnek. Feltiino teny ugyanis, hogy e 
kepzo elott sohasem tiinhetik el a szoto veghangzoja, 
m6g akkor sem, ha az ezzel tamadhato mdssalhangzo- 
csoport kedvelt alakulds volna a magjarban, pi. felemikj 
iiyilamtky kiremis v. 6. halom, halmot ; korom^ kormot. 
Ez csak abban lelheti magyarazatat, hogy e hangzo 



NYELVEMLEK-TANULMANYOK. 347 

credetileg hosszii volt, mely megrovidiilt ugyan az idok 
folyamdn, de ippen dlland6sdgdban tartotta fenn nyomdt 
eredeti hosszii voltdnak. Hozzd jarul ehhez azon k5r(ilm6ny 
is, hogy a magyar m rendesen ugor -/m-nek felel meg, 
mig az ugor m a magyarban p hangon keresztiil fejiodik, 
min^lfogva a targyalasban levo momentdn k^pzo egy 
eredetibb -/m alakra vezetheto vissza. Tisztdbban tiinik elo 
e fejl6d£s eff6le maig is £16 hosszu hangzos k^pzesekben; 
csilldmlik^ villdmlik^ bocsdnat^ sirdnko\ik^ de hogy tulajdon- 
k^ppen minden ily k£pz£s hosszu hangzos eredetileg, az 
osszehasonUto hangtan bizonyitfikdn kivul codexiink adata 
is erositi. — Ugyanigy alakul hosszu hangz6i^al egy 
mdsik motnentdn k£pz£s is az ugor -t e pfilddkban : \erit 
8i, 217, {^) yaygaat 229, halgaat 74, 75, mi nem tiinhetik 
fel kul5nosnek, ha nem tudjuk, hogy rokon nyelveinkben 
e k^pzes igen sokszor csak egy masik tarsasdgdban, pi. -kt 
'Xty 'htj 'tit csoportokban fordul elo, s hogy a magyarban 
is kozons^ges a hajity k6s\6nt, nyominty bocsdt'U\Q k^pz^s, 
melynek el6resze mindeniitt olyan, hogy alkalmas egy 
hosszu hangzo alakitdsdra. Egy harmadik momentan kepzes, 
a -p van hossziisaggal ez esetben: terdepel 80, mi ugyan 
nehezen magyardzhato ki, de egykori l^iezese meg sem 
Idtszik eg^szen val6szinutlennek, ha meggondoljuk, hogy 
az effele kepzesekben: dllapik, csillapodik^ uleps\iky a to 
veghangzoja megmarad, noha az osszejoheto massalhangzo- 
csoport nem olyan, mely a magyar nyelv termeszet^vel 
ellenkeznek. 

Kivalo figyelmet erdemlok a muvelteto k^pz^snek 
hosszu hangzos adatai : elthees 54, ken\aassa 23o, tarto\taat 
236, vereei 217, re:{eel teeth 220. Budenz, kinek „Magyar- 
ugor osszehasonliio nyelvtan" cz. konyomatban kiadott 
alapveto munkajdbol meritjiik majdnem ossszes bizonyitekat 
adatainknak, o hozta fel egyik eloaddsan azon velemenyet, 
hogy a magyar causativ -t kepzes nem pusztan az 
ugor 't kepzo kepviseloje, hanem valamivel tobbet rejt 
magaban, egy -j kepzoelemet is, mely a cseremisz kt^ a 
mordvin ft, finn es lapp -tt^ magyar -ft (pi. dlKt s^dllit)- 
fele causativ kepzesekben is fellelheto, mutatis mutandis- 
Erre Idtszik mutatni a tonek el nem tiinheto nyilt veg- 
hangzoja, v. o. rerety irat es vert^ irt^ mely csak egy 



348 MUNKACSI BERN AT. 

eredetibb gutturalis jellemu hossziisagnak lehet marad- 
vdnya. Codexiink adatai feltev6senek igazsdgat bizonyitjdk. 
Ugyancsak 6 mondotia a szenvedo kepzesrol, hogy ez 
csak egy kulonosebb hasznalatra lefoglalt momentan kep- 
zes, a -/-fele, melyrol az iment tapasztaltuk, hogy hosszii 
elohangzoval jclentkezik a r^gi nyelvben 6s csakugyan 
codexiink tobb adatot mutat fel, hoi a passivum hosszii 
hangzos, ilyenek: birtaassek 223, erteetik 217, ke:{er6tteet6th 
223, kot6:{teessenek 228, leleeteetnek 221, (2) \wletes 72, 

74, (3). 

A denominativ kepzest illetoleg is talalunk ket 

erdekes adatot: egitembe 79 6s re:{:{eelteeth 220. Az elso 

ama feliev6sunket bizonyitja, melyet a Kazinczy codex 

egyettembe-iiXt alakjdnak targyalasanal jelentettunk ki, hogy 

t. i. egy -jt'fQlc denominativ k^pzessel van itt dolgunk, 

mely egyr^szrol alkalmas volt a hosszii massalhangzo 

alakitasra, masreszrol az elotte dllo hangzo megnyujtasara 

is, melybol rovidliles folytan a mai koznyelvi alak kelet- 

kezhetett. De mi fogja a mdsodik adat hossziisagat igazolni? 

Nem hivatkozhatunk a denominativ -/ ugor -d kepzore, 

mert ez mindeniitt maganosan, minden tarshang n^lkiil 

jelenik meg, nines is allando hangzoja mert az eifel6kben : 

bajlddik, kinlodiky kiesik a to v^ghangzoja. Itt a hosszii- 

sdg okat masban kell keresnunk, mire n^zve kisertsQk meg 

a rh^ szo etimologiajat meghatarozni. Van egy ugor r^g^ 

^sgs' frangere, secare jelent^su igegyok, melynek magyar 

masai: ropo , ro-ntj ro-mlikj a felhanguak koziil: re^mik: 

fragmen, y^ovid^ szekely rovebb (igei alapjara nezve v. o. 

sz6kely rovitteni e h. rovejteni^ osztyak ravi: klein 

stossen). Ez kfipezheti i6v6t a r6s\ szonak is ligy, hogy 

ez egy k^pzovesztett nevszoi alakja az emlitett ige gyako- 

ritojanak, ep ligy, mint pi. halds\^ vaddsi e h. halds^o^ 

padds^o. Az elveszett kepzo nyilvan a nomen verbale j 

lehetett, mely tobbnyire egy rovid v6ghangz6ban nyilat- 

kozik, pi. k6s\ay csusza, tele e h. k6s\aj^ csus\aj^ telej. A 

jelentesre nezve nincsen semmi nehezseg, mert a 7^is\ neve 

tobbnyire a vdgdst jelento igenek szdrmazeka, pi. torok: 

kesik: darab, resz innen: kes- vagni, abban sem (itkoz- 

hetilnk meg, hogy a nomen agentis kepzoje ez esetben 

mint nomen acti haszndltatik, mert ez kozonseges tune- 



NYELVEMLEK-TANULMANYOK. 349 

m6ny nyelveinkben. Codexiink hosszii hangzos alakja e 
szerint ezen eredetileg megvolt nevkdpzo nyomdt tartotta 
fenn a denominativ tovdbbk^pzfisben. 

Atterve a f5nevi kfipz^sekre, kiilSnSsen kieme- 
lendo az ^at ^e^fele nomen verbale kepzo, mely itt 
tobbszor jelenik meg hosszu hangzoval, mint elit (61et) 76, 
:^er^eet 21 5, nem^eeth 21 5, illeet 220, :{er4t6t 9^ij yeloneet 
218 s ezeken kiviil mfig hiiszszor. Tudjuk, hogy ezekben a 
't nem nfivk^pzo, hanem momentdn igekipzo, mely rnellol 
az ^rtfiket ado k^pzohang clveszett v. 6. HB. kin\otVy 
ildetVy KT. ke\detv. A momentdn -t kipzorol pedig mdr 
ket izben Idttuk, hogy eredetileg hosszu hangz6nak kellett 
megeloznie. Az ily hosszu hangzos kdpzesre mai nyelviink- 
ban is leliink analogidkat, ilyenek: rovdt-ky fujdt^ s^akaddt 
erdd Egyh. L. 1867. 499. "f Nyomdt (helysegnev) v. 6. 
Nyomds szintdn helyn^v Szentes mellett. Tudvalevoleg a 
mult id6 'it kepzoje szintin nem egyib, mint a nomen 
verbale s csakugyan ez is hosszu hangzos ez adatokban : 
xegTfieteek 217, y\leet 218 — A -miny nomen verbale szint^n 
hosszu hangz6val jelenik meg e p61ddban : teteemeny 224. 
Ez onnan van, hogy benne az m csak momentdn kepzo, 
melynek hosszu hangzojdt mdr fentebb magyardztuk. — 
Az / nomen verbale m^g a -tal -fe/-ftle kfipzo-osszet^telben 
is hosszu hangzoval jelenik meg ez adatokban : t^teel 22b 
(3), eteel 2 1 8. V. 6. fondly kdtil, fddil stb. — Ugyanigy az 
ugor d nomen verbale k£pz6 mdsik hangalakuldsa a -j[ e 
pdlddban igaa\ 223, melynek hosszusdgdt k£pz£si pdrja a 
nehi\ igazolja. Hogy e szok csakugyan igei alapuak v. 6. 
finn oikea e h. oigeda es Idylentelej melyekbol egy oige 
fis iSy igeto vdlik ki. 

A tobbi n£vsz6kepz6k kozlil feltiinik a fokkepzot 
megelozo hang hosszusdga ezekben: kisseebb 228, 222, 
meeleeb 238, :{eeb 224. Tudjuk, hogy e kipzonek ugor alakja 
•mbj mely 6p ugy alakult ezekben, mint az egj^ib szoban. 
Az orrhang beolvaddsa magyardzza meg a kovetkezd 
6rdekes adatokat is: kylencieed 2i<^j nigeed 22by melyeknek 
kepzoje egy ugor -wrf-nek felel meg. 

Az ^os -<es vfigfl nomen possessoris 'szintdn tekinti- 
lyes szdmmal taldlhato hosszu hangz6val: lelkis 62, scelis 
62, nedvees 219, nyertees 235, oromeest 223, ha:^aas 233, 



35o MUNKACSI BERNAT. 

magaas 84 s m£g 25 ily p^lddban. E k£pz6nek ugor alakja 
'kSj mely -js alakon dt fejlodvey mind a magdnhangzdt 
mind a mdssalhangzo megnyujtisdra alkalmas lehetett. 
Ugy Idtszik) az £16 nyelvjdrdsokban is vannak analogidk ez 
csetre, legaldbb a Ny. IX. Sg kozli ez udvarhelyi adatot 
gXungyhdtds. Valosziniileg ugyane kepz6s fordul elo c 
p^lddkban is: ha\aassag iiZ^ \u\eesseg 222^ 224, feleesseg 233* 
Meglepo jelenseg, hogy a tojbbesszamu -k kepzo is 
codexeink terjedelm^hez ardnylag igen nagy szdmmal 
mutat fel hosszu hangzot maga elott, igy : vadaak 61, 4r6k 
(erek) 70, holtaak 219, :[u\eek 2i5, dolgook 222, a^ook 228, 
gondolatook 224, \eep66k 228 s m6g vagy 28 eseiben. 
Miben keli ennek okdt keresniink? Ismeretes, bogy meg 
eleg kordn, talan az ugor nyelvek egys^ge kordban oszlott 
szet a tobbes d kepzo ket kemenyiilt alakra, t es ft-ra. 
melyek egyiitt 6s ktilon ervfinyesitek 6ri6kuket a kiilonfele 
nyelvekben. Ezenkiviil meg egy ugorsdgszerte elterjedtj (g) 
dudlis k^pzonek is kimutathatok nyomai, melynek eredeti 
jcUemet leghivebben a vogul-osztjdkban Idtjuk megorizve, 
mig a tobbi nyelvekben elhomdlyosodott inikfivel csak 
mint a tobbes tdrsk£pz6je haszndlatos, pi. a magyarban is : 
botjaim, botjaid stb. Kfirdes ezek utdn mit tartsunk a 
magyar ^afr, -cet, -^ok^ ^6k kfipzesrol, vajjon tisztdn 
egyazon termfiszetu-e ez, pi. a lapp -k tobbesivel, vagy 
kell-e valamivel tobbet Idtnunk benne? Nem lehet az^ 
hogy a 'magyar -k pusztdn az ugor -^-nek feleljen meg, 
mert ez csak /-ve (6s ^-vfi) vdlhatik nyelviinkben epen ligy, 
mint az osztydkban, hoi pi. kds: csillag, kosl: csillagok, 
vagy mint egy mdsik magyar kepzesben, az effel^ben : 
hd^ainiy hd:{aid e h. *hd:{aitn^ ^hd^ahm, *hd\alim. Egy 
mdsik, jelesiil jdrulek mdssalhangzoi determindlo vagy akdr 
ketios szdmii (^, j) elemnek kellett hozzdjdrulni, hogy a 
kiilonos hangvaltozds megtort^nhetett, s ennek eleny^szte 
nagyon term^szetesen vonta maga utdn a to v^ghangzo- 
jdnak megnyuldsdt. Erositi e velem£nyunket a tobbesk^pzo 
hangzojdnak dllandosdga is, mert e koriilmeny, mint tobbszor 
lattuk, jelentos a hossziisdg k6rdes6ben. V. 6. m6g: kutaky 
iiraky tu\eky tolgyek, fiiveky lovaky melyekben az ardnylag 
nyilt hangzd csak egy beolvadt mdssalhangz6i elemnek 
Ichet eredminye. Nyomos bizonyitek az is, hogy a to v6g- 



NYELVEMLEK-TANULMANYOK, 35 1 

hangzoja a t5bbesk£pzesn£l s a tdrgyragndl mindig 
azonos, a mennyiben ez utobbirol, mint Utni fogjuk, szint£n 
dllithatjuk, bogy hosszii hangzo elozie meg eredetileg. 

De nem csak a sz6k£pz£s az, mely a Peer £s Sandor 
codexeket tanulsdgossd teszi; fontosak adatai a szorago- 
zisra nezve is. Kiilonosen a sz e mely rag ozis-beliek 
hivjdk fel elso rendben figyelmunket, minthogy a jdrul^k 
mdssalhangzo teoridjdt erositik meg, mely szerint a tohoz 
jarul6 szem^lyragokat egy nyomat£kosit6 n hangnak kellett 
megeloznie, ugyanannak mely tisztdn ldthat6 a tdbbes i. £s 
3. szemily ^unk, -nak vegzeteiben s kimutathato minden 
rokon nyelv ragozdsaban. Az n eleny^szt^vel, mint ism^- 
telve Idttuk, nagyon termeszetszeruleg jar a magdnhangzo 
megnyiildsa s valoban ezt tapasztaljuk a kovetkezo p6ldak- 
ban is: a) az elso szemfilyre: elitim 76, nepeem 221, 
vel^m 80, erteem 234, ingim 80, 81 (4); b) a mdsodik 
szemelyre: utannaad 17, teged 72,77(4), igfik reszerol: 
erceed (firtsed) 216, 233, tyitollyeed 228, tobbes szdmban: 
:^yjveei6k 221 (4), veleetok 227. A mdsodik szemelyu tdrgyra 
utalo 'lak rag is hosszii hangzos ezekben : kerd6:{leek 
221, latlaak 221 (4), mi szinten termfiszetes, ha tudjuk, 
hogy ez osszeiett rag, melynek elor^sze az ugor rf-nek 
megfelelo magyar / 2. szem61yrag, ut6r6sze pedig azon A-, 
mely pi. ezekben Idthato: vdrokj k4rek, s mely tudvalevoleg 
-mk helyett valo. 

A harmadik szemely magyar alakja -j, -js (kertje^ 
ruhdja) a toveghangzojdval szinten k^pes egy hosszii 
hangzo elodllitdsdra {hd:(d't hd\a)^ mely azonban a ragtalan 
esetben megrovidiil. Codexeink meg a nominativusban 
is megtartjdk a hosszii hangzot, mint : elottee 58, 62, 
es:(k6:{4 66, irdemi 68, yegj^esi 76, /re?e 70, kwlwle 70, 
lelkee 54, scimi 65, testi 73, viU 54, s ezeken kiviil m6g 
19 pSlddban. Ugyanilyen eredeti bossziisdg van megorizve 
e harmadik szemelyu tdrgyra vonatkozo mult idejii alakok- 
ban; kit6:{tetU 64 (2), megtorthee 238, :{erettee 223, v. o. 
I'drta e h. ^pdrtajd. 

Ugyanilyen osszevonds fordul elo az elbesz^lo es 

feltetes alakok harmadik szemelyeiben, csakhogy ezeknek 

j eleme egeszen mds forrdsii. Amaze t. i., mely a tobbes 

szdmban s az egyes i. 6s 2. szemely eben nyelviinkben is 



352 MUNKACSI BERNAT. NYELVEMLEK-TANULMANYOK. 

tisztdn kiveheto (jOv^k, jopel, jdvink^ jbvitek^ jdvinek) azon 
/-nek felel meg, mely a finn imperfectumban van meg: 
tulifij tulitj tiili, tultmmey tulinne, tulivat; a feltetcs alaki 
ellenben annak, mely a finn conditionalis -ise-ben talalhato 
s mely r^gibb emlekeinkben -ndjay -nije kepzos ossze- 
t^telben tunik elo. Ide vago adatok a kovctkezok : menee 
53, 80 (10), fieri 59, lelee egy zyklath 60, ke^di 6ij tiri 6b, 
bozzosagokath scenwidi 6g, halaa 237, felelee 23 1, 234, 
eegee 23o ; tovdbbd : mehetne 56, tirni 59, lehetnee 223, 
felnee 237. Az 6rdy codex ilynemu adataira vonatkozolag 
1. Szigethy tanulmdnydt Nyelvtud. KozL XV. 

A tobbes masodik szem61y6nek -tok ragja, 
valamint az igei -nak harmadik szemelyben a -k tobbes 
k^pzo (melyrol az im6nt mutattuk ki, hogy hosszii hang- 
zoval kellett eredetileg birnia) magyarazza meg a kovet- 
kezo pelddkat : tanc:{oltook 222, elneek 83, ertetneek 218, 
feulneek 219, le^neek s meg 11 esetben. Kiildmben a -nak 
-nek hosszu hangzoja mds jelentosebb okbol is igazolhat6, 
nevezetesen hogy a harmadik szem^lyu -j eredetibb -/ 
hangja lappang benne. Ez magyarazza egyszersmind code- 
xeink irtaaky nyerteek-iiXt alakjait is. A tobbes harma- 
dik szem^lyinek j-je (v. o. -juk -juk) van tovdbbd 
ezen adatok 6rdekes hosszusagaiban : ki:{ikben 64, orook 
236, voltook 216. 

Budenz „Ugrische sprachstudien" cz. ertekez^seiben 
van kifejive, hogy a magyar tdrgyrag tulajdonkeppen egy 
determindlo nfivmdsi elem, mely mellol a valodi m rag 
kiesett. Nevezetes osszetalalkozas e feltevessel codextink 
adatainak azon rendkivtili nagy szama, melylyel hosszu 
hangzok az accusativusban l^pnek fel, mint: valokatth 218, 
testeet 73, tegidit 77, 90, milj-it 71 s m6g 65 ily peida, 
melyek kSzill i5 alhangd toh5z jdrul. E hosszusag nyilvdn 
a beolvadt orrhang eredmenye, mely rokon nyelveinkben 
mint tdrgyrag l^p fel. 

Van meg kfit 6rdekes ragozdsi adat: k6:[cel 219, 220 
(3) £s visselneed 233. Amannak hosszusdga ^rtheto lesz ez 
analogiaibol : aW/, felulj belul^ kdrul, kivHl^ ebben pedig a 
lativus -^d -^S't Idthatjuk, mely az -m kepzovel alkott igei 
fonfiv czelhatarzoi term^szetfit adja, vagy pedig megint a 
szem£lyraghoz tartozo n utohatdsdt. Munkacsi Bernat. 



353 



A MELLEBN^V TANAHOZ PETOFIBOL. 

11. 

Ezuttal i-vel alakulo mellekneveinkrol akarok szolani. Ez 
egyike legszaporibb melleknevkepzoinknek. De eppen ez az 
altalinos elterjed^se teszi szQksegesse, hogy termeszetevel foglal- 
kozzunk s alkalmazdsat a kell& hatdrokba szoritsuk. 

Hogy az f k^pz5 szabdlya vegleg megallapitva meg nin- 
csen, azt e helyen t5bben mondtakO Nem is az a czel vezet, 
hogy ezennel valami kiment&t jUitsak ide ; csak szaporitani 
akarozn az adatok sz&mil, meggy5z&dve, hogy a szabaly annal 
megbizhatobb es annal elfogadhatobb, miiiel inkabb t5keletesit)Qk 
statisztiki)at mintair6ink adatgyQjtesevel. 

Az i kepzo szdrmazasdt ketseg kivQI helyezik, a kik az e 
birtokraggal rokonnak alHtj^k (Simonyi MNy. 294). Terjedtseget 
biztositja regi hasznalata (1. Thewrewk E. Ny. VIII:356); tovabbi 
hasznilatat nem akaddlyozza Brassai feljajdulasa es gyanusitasa 
(Ny. 1:64). Korlitlan elharapodzdsanak utj^t pedig csak minta- 
irdink peldaival ^llhatjuk. 

Az f kepzo ertelmenek egeszen e szirmaztatashoz 
kcpest felclt meg Thewrewk E. Ny. VI1I:353, midon adjectivum 
possessivumnak nevezi. De ha ezen latin elnevezes aid annyifele 
ertelmet sorozhatunk, a mennyit a latin genetivus possessivus 
Bli, akkor ott allunk, a hoi a Nagy Szotar szerzoi, a kik 5tfele 
ertelmet tulajdonitottak ennek a kepzonek, ugy mint: helyet, 
czelt, id5t, szarmazdst es odatartozast; s meg k^rdes, vajjon nem 
kellett volna hatodiknak az allapotot {corporis dolor, testi fajda- 
lom) oda sorolniok. Ezekre a sokfele meghatdrozdsokra helyesen 
felelt meg Brassai (Ny. 1:65), hogy „az eleszamlalt viszonyokat 
mind nem az 2 adja meg, hanem a jelz&nek mar torzsszavaban 
megvannak*". Ennel egyszeriibb, a kepzonek csak idoi es helyi 
ertelmet adni (Simonyi Ny. IV: 536); de minthogy mindent a 
vilagon ido es hely korlatoz, e ket fogalom oly altalanos, hogy 
a helytelen alkalmazastol nem csak nem 6v, hanem arra is 
csabit, hogy az i kepzest barmilyen hely- es idoviszonyra alkal- 
mazzuk, p. az ilyenekre : tavass^^ali^ njrdroni, hd{bani, hd{b6li, 
hd:[t6li stb. 

. Ha tehat az 2-s mellekneveket csoportositani akarjuk, csak 
az alapszo minosegere lesztink figyelemmel ; ertelme 
mondattani kerdes, melynek megfejtese csak akkor j5het szoba, 
ha a melleknevet mar megalkottuk s egy mas szohoz (p. fonev- 

•) Volf Gy. 1:391, Simonyi Zs. IV:540, Thewrewk E. ¥111:346. 



« 



M. NYELVOR. IX. 23 



354 VERESS IGNACZ. 

hez) viszonyitottuk. De mielott a mondatban alkalmazzuk, kerde- 
nttnk kell, hogy helyesen van-e alkotva. 

Imitt ' soroljuk fel a Petofibol kijegyzetteket s csillaggal 
jelbljQk meg a nagy szotarbol hidnyz6kat.*j Az alapszo minosege 
szerint csoportosicva, a kdvetkezo osztalyokat kapjuk: 

1. F o n e V e k, melyek a) egyszeruek, es pedig i. kep- 
zotlenek : ^ac^eli zbrej 453, baritsag *aetheri vilaga 762, apos- 
toll szavunk 772, atyai keze 662, berc:{i patak 623, 737, teto 
579» berki dal 761, ^cseledi szoba 3i, deli sugar 56o, nap 219, 
edeni kert 322, napjai jb^, egi batalmak 3o, hang 709. eji s5tet- 
seg 6i4, 696, szallas 637, erdei sas 623, esti csillag 679, ima 3o. 
szello 617, esteli barangsz6 681, foldi elet 565, zaj 709, gyer- 
meki artatlansag 467, gyo\e\mi szekere 569, ""hdborui kard 664, 
hajnali Horn 5 16, bibor 56o, csillag i64, harc{i ]el i3, iarma 597, 
moraj 3o, paripa 483, zaj 737, hd{t maidiT 623, hegyi foly am 5i8, 
isteni lap i63, 1. a nagy vilagra tekinteni 64i, k6lt&nek lennit 

757, kerti virag 579, kirdlyi szek 64i, vallaid 547, legi lit 219; 
lelki ielenlet 3i, napi esemenyek 616, nappali csillagzat 755, 
*nds:[i ekesseg 46. oridsi kigyofark 591, os^i delutan 712, ef 721, 
ejszaka 6, o^vegyi fatyol 579, pesti utczak 783, mi boldog 
pestiek 217, ^pinc\ei harmat 639, pori nep 755, pr6s[ai kez 598, 
pus:(tai gyep 55o, reggeli der 782, siri arnyak 626, csend 388, 
fergcid 697, vilag 579, *s:{egyeni lang 5 16^ tavas^i delutan 5 11, 
eso 571, teli vilag 579, testi szemeim 682, tunderi szep ebredes 

758, Unnepi ruha 52i, uri hinto 589, titi level 11, por 781. 

2. kepzosek : a) -as -es : ^elmuldsi vesz 344, *f6ltdmaddsi 
innep 775, ga\ddlkoddsi nezeteim 2o4, *javuldsi szandek i83. 
^korondidsi kbpeny 547, megvdltdsi jcl 776, s:^Uletesi hcly 553, 
temetesi nap 455, uta\dsi rend 188, sorscsapasi-t 1. alabb: 

p) -t : *eleti mez i63; az a mi nem\€ti 776; nyugati 

hegyteto 621 ; 
y) -/om : diadalmi koszoru 648; fejedelmi nyugo- 

dalroam 578; gyo:{edelmi oszlop 64i ; 
8) -sag 'Seg : *helysegi kovacs 3o; s^abadsagi 

zaszlo 517; 
e) 'ds\ -esi : *szineszi elet 2i4; 

b) bsszetettek: alfoldi ronasig 680; videkek 682: 
*csatateri halal 740; ej/eli 6ra 688; tanya 705 ; ^go^hajoi 

•) Megieldl^sQket leginkdbb az6rt lartottuk szaks^gesoek, hogy azt ne higgye yalaki, 
mintha a NSzdtdr szerzSi a PeiSfi kdpzdscit rosszaln^k s azdrt zdrUk ki azokat. Csak 
PetoBnek azAmba nem v6tel6TeI lehet e mulaaztisokat magyardzni, s kSvetkeztetetn ezt 
abbdl, hogy alatti, utdni, rSgtSni hiinyaik, de ntlkUli, tuli megvaa, valamiat a (Petofiail oem 
levo) ,alatt!evo, uliDa vald, r3gt5n5a*. Pedig az aiatti, hilt, kivuH k^pz^seket a MNyR. 339 
is helyesli. Hasonldan feledtebol bagytik ki mdtvUdgit, mig a rndsnemu-i betettik. 



A MELLEKNEV TANAHOZ PETOFIBOL. 355 

vtazjs 294; ^hajdankori divat 6i5; hetkbi^napi veszodseg 663; 
^mdsvildgi hang 660; menyass:{onyi ruha 46; mindennapi 
kcnjtr 767; nagyvdrosi elet 682; napkeleti kiraly 5ii; ^nydr- 
^eli nap 690 ; *orsidguti sir 607 ; ily ^rongyhd^i 589 ; *sirbolti 
latnpa 3i5; *$orscsapdsi buzogany 166; sientegyhd:{i oltirlampa 
^89 -, ^s:{iklaortni var 55 ; tulvildgi leny 763 ; 

c) ragozottak: a peldaadisnak ^kedveerti f51dh5z tktes 
4o; temetojeheii kdtelessege ii3; 

d) nevutosak: fold *alatti alma 597 ; a tenger s eg 
^ kd![dt ti \6gltltn 407; in6d ne7/ri//i mulatsag 3i; a lilkbr nelkiili 
tenger 55o; a fa s bokor nelkiili r6na 596; f5ld5a ttili izek 
€&ld5n ttili izekbe avatCak 37; a siron tiiii ilex 602; del *utdni 
^lom 1 34; diadal *utdni b^keseg 738. 

II. Mell^knevek: iga^i magyar ver 705 ; falusi leg 
783 ; szegeny falusiak 217 ; 

fonevi hasznalatii melleknevek : host pilya 601; ifjui lelked 
448; ver 455; vite^i seregek 764; 

fonevi hasznalatu igenevek : halotti agy 745 ; csend 788 ; 
szemfedo 673; test 716; temetoi menet 697; nyugalma 3o. 

III. Hatdrozok: regi barat 5 16; ^rogtoni halil 438; 
sehonnai bitang ember 65o; tdvoli patak 722; ut 5i6. 

Ezzel a mennyiseggel szembe csak egy valo-s kepzes dll: 
i32 az isten nelktil valo nep. 

Megjegyzem, hogy az bsszetettekhez nem soroltam az 
Jinnepi't, sem a ragozottakhoz a reggeli-l, esteli-x^ nappali-x, 
4innyira megszoktuk ezeket egyszerQ es ragtalan szoknak 
tekinteni. 

A ragozott szok is kepzeset a MNyR. 339 nem szereti, 
Thewrewk E. (Ny. VI1I:357) is ellenzi; Imre S. (A M. Nyelvuj. no) 
megengedi a -kor es s^er raguakat; Petofiben ket peldaban 
taldltuk, meg pedig -ert es -he^ ragok utan. 

Leginkibb irtozhatnek nyelverzektink a r5vid maganhangzon 
vegzSdo szok ilyeten kepzesetol, mint : hdborui, pinc\ei, pus^tai, 
j^6\ai (mar szokotta vilt); kevesbbe a hosszu maginhangzojutol : 
tem€t6i.\ 

Az 'ds -es kepzesi&ekhez nem volt sorolhato az idegen 
orids-i. — Falusi a. m. falus^i ; s mi az a ^falusi" ? CzF. 6n- 
all6 melleknevnek allitjik : »falus ur" ; Thewrewk E. is (Ny. 
VIII:354) ennek ne'zi,*) 



•) Ilyen fbldslegesnek Utszd -« bz -t U egy«b k«pz3k eldtt mis esetekben is fordul 
«lo. Ilyen a somogyi h{ov)d'val&n, id-valdti v. idvalust (itt-val<5, itteni;. Ide Urtoznak az 
ilyen ig^k : semmi-s-it (a M. c.-ben m6g iemmiejt)^ iemmtMuIf tokasit; korctotodom SimaiK.. 
Jcorcsosit Beleny. kardcs. 6. 93, eUUdnyosoddi Ny. VI;35a ; tdgotodott Kirm. F. XXVIII ; 
.megkdveiOl, megkd'vait a megkCfv&I is mtgkdvit ig^k mellett. S. Zs. 



J3» 



356 SZANTO KALMAN. 

J e I z o s kepzest csak ketcot talaltam : mindennapi is 

mdsvilagu 

Ertelmere nezve mar fent emlitettfik, hogy helyi es idoi 
jelolesevel nem ^rjQk be ; e ket fogalmat a szcm^lyivcl 
toldja meg Simonyi (MNytan 293), s mind a hdrmat a «hozza- 
tartozas* kategoriajaba foglalja dssze. Thewrcwk E. (i. h.) 
e melleknevek ertelmet az -s k^pzosek^vel szemben targyalja, es 
arra az eredmenyre jut, hogy az i a hozzatartozdst, az -5* 
az ellatottsagot jelenti, ambar a ket kepzonek a felcserel- 
heteset igy is megengedi. 

Mondattani alkalmazasa ugyanaz, a mi mds mellek- 
neveke: i) jelzoi, mint az idezett Iegt5bb peldaban; 2) allit- 
mdnyi, mint : isteni a nagy viUgra tekinteni ; az a mi nem^eti : 
3) fonevi, mint : a szegeny faluniak, mi boldog pestiek, ily 
rongyhd\i is sajnalkozik; s igy is: legszebb balal az a csata- 
teri (t. i. haldl); 4) hatirozoi, mint: tUndiri szep ebredes, ig<^\i 
magyar ver (de a fonev jelzoje ezekben: 722 tdvoli kis patak, 
6do alfbldi szep nagy ronasdg). 

Vegtll kijelentjttk, hogy az f kepzo szabalyat bit kielegi- 
tonek nem tartjuk, idezett nyelvtudosainkenal jobbat mi sem 
alakithattunk, de hissztSk, hogy a Petofi adataival ennek meg- 
konnvitesehez resztinkrol is hozzajarultunk. 

Veress Ignacz. 



A KEGSKEMETI NYELV^ARAS. 

Tan egy nyelvjards sines, melyboi a Nyelvorben, mely 
pedig majdnem egyedQli irott forras a nyelvjarasokra nezve, oly 
keves kdzlemeny jelent volna meg, mint eppen a kecskemetibol, 
sot par szolasmodot leszamitva mondhatjuk eppen semmi. 
Forras tehdt, a mi utan dolgoznom lehetett, csakis maga az elo 
nyelvjaras volt, s sajat gyarlosagomon kivQl ennek is tulajdonit- 
hato, ha e leiras tan nem teljes egesz, de masfelol meg eppen 
ennek kdszbnheto, hogy a mi keves itt adva van, mind igaz es 
helyes, mert kecskemeti nyelverzekembe bizva, csakis azt vettem 
fol e leirasba, a mit magam is osmerek s a mit legalabb is 
t5bbsz5r hallottam. 

Hanem elobb egyet-irast Kecskemetrol. Mint tudjuk, 
Kecskemet egyike a legnagyobb alfoldi varosoknak, nielynek 
lakoi mind csupan magyarul beszelnek. Messze videken idegen 
nyelvet nem hallani, ligy hogy a nyelvjaras ment minden idegen 
befolyastol. A kecskemeti nyelvjarassal teljesen azonos a szom- 
szed nagykorosi s szogedi, reszben a kis-kun-halasi is. Erdekes 



A KECSKEMETI NYELVJARAS. SSy 

. azonban, hogy d Szeged s Kecskemet k5z5tt fekvo Fflegyhaza 
lakoi a kecskemetitol egeszea elQto nyelvjarast beszelnek, a mit 
Horvath Peter (Commentatio de initiis Jazygum et Cumanorum 
Pest 1801 pag. 238.) ligy magyaraz, hogy e hirom varos (Kor5s. 
Kecskemet* Szeged) dtelte az eg^sz t5r5k uralkodis korszakat s 
oiaig f5ntartotta oseinek nyelvj^asat, mig Felegyhiza elpusztult 
a t5r5k pusztitas elso feleben s Kecskemet varosa birta puszta 
hatarat — a mostaoi Felegyhazat 1743-ban telepitett^k be a 
Jiszsdgnak Feayszaru nevii helysegebol hozott uj lakosokkal. 

Masktil6mbea a kecskemeti nyelvjarKs egyike azoknak a 
tajszolasoknak^ melyek az irodalmi nyelvtol kevess^ ktil5mb5znek 
s melyet mar t5bb izbea (Dugonics, majd lijabban Hunfalvy Pdl) 
obajtottak irodalmi nyelvve emelni, ktiI5n5sen azert, mert a 
kecskemeti nyelvjdras a nyelvfinkben oly tulnyomo gyakran el&- 
fordulo e hangot o-vel valtogatja. Hanem az o nem tudott labra 
kapni, mar csak azert sem, mert hasznalata csak nagyon kis 
terre van szoritva, viszont a neki megfelelo k5zep e hangot. 
a mely csaknem minden dialektusban megvan, az irodalmi irds- 
mod nem kfiI5mb5zteti meg a misik, nyiltabb &-tol. 

Ezt elore bocsdtva nem is varhatunk a kecskemeti nyelv- 
jdras kimutatasaban valami sok fOlttlno sajatossigot. A fobbeket 
itt egyszerre sorolva elo, ugy fogok a kisebbek rendszeres 
tdrgyalasdra dtterni. 

Ilyen jellemzo, specialis sajitsdgok a k5vetkez5k : 
i)Az o hanggyakori.haszndlata. Mindentitt, hoi 
a kbznyelvben a kozep i. hangot talaljuk. a kecskemeti nyelv- 
jarasban b van. PI. Nincsen nekom felesegom. Monnyon ki a zod 
erdore. Hamis a szdmod is. Logyon resze benne. M6'gembdrdte. 
Jomagaval is tohetetlen. 

Csupan nagyon keves szo van, melyben k5zep e van (resz- 
ben idegen szavak). Ilyenek: \e, -e, egjr {ecco, egyedul stb.), 
ne, se {senki, sehun, semmi stb.), te, ehun || s^^er^dm^ tennap, 
derek (dereka), fa^ekas (fa\ek), vella (villa), betydr, gyertya, 
Terka, des^ka, lednjr (ritka: Idnjr), peletjrka, fertdj, penna, 
gerenda, dedk, hernyo, be'retva (borotva), s^ecska. Nem dlh'tom 
azonban, hogy e gyiijtemeny teljes. — A masodik sorozatbeli 
szoknal e kQlon5s kozep e-l ugy lehet magyarazni, hogy az 
alhangii a, a mellett a fblhangu n y i 1 1 e nem allhat meg, mig 
a k5zep e^ mely mar kozel all a k5zephangu i-hez is, inkibb 
osszefer az a-val. 

2) Az / hang gyakori kikoptatasa. Masik kozon- 
seges hangvaltozasa a kecskemeti nyelvjarisnak, ^ogy az /-et 
nagyon gyakran elvesziti. Meg pedig a kSvetkezo esetekben: 



358 szant6 kalman. 

d) Szo kdzepen, ha k5zvetetlen az / utaa masik massid' 
hangzo k5vetkezik az / mindig kimarad s rendesen az elotte 
levo magaobangzo megnyujtasa potolja; pi. Piczi piros dma^ 
Aszt dmottam, hogy a ruzsam ehagyott. Szoke kis Ian , mi 
csinds\ ? Meg az urat is in5kcsija« Kedves kis angyalom. csokof 
m6g. Csak az a szeretom, a ki vot. Mdgotek cgy legeo't. Hat 
het muva. Eluhecc ma en felGlem. Fere veti gonddr hajat. 

}) Szo vegen az/ csupan a kovetkezokboi vesz el : as. 
el, fol, s:[ellyel igekStokbfll, a kiv&l, bel&l, korul igehatfr©- 
zokbol s a bol-bol, tol-toL rol-rol, val-vel, ndl-nel^ ul-ut 
viszoDyragokbuK PL Evaktam az ujjam. N6 monny ^. Fomontent 
en a szolobe. Szalaggy fo ja toromba. Egy maga s^ejje verte 
ukeu Tessek belu keruni. Kivu tagas, belu szoros. Kordskoru 
ruzsacsipke. Piros borbu van a bugyillarissa^ Makotu Jeruzsalemi. 
A !^sid6tu vSttem. Agrti szakatt. Meg az ejje fokeresom. Pdros- 
sdvd olelik a mdnyecsket. Sieretoju dc sokajig birtam en. 

Szo vegen kimarad meg az / mint a masodik szemely ragja 
s itt is, mint az elobbi esetben potlo nyujtas helyettesiti; pi. Ha 
t6 bus gellice vond. Aggyd neki szenat zabot. Gyere ruzsam, 
gyuccsd gy^rtyat- Ha nem gyutte^ ott ves\te. N^m ds\o td abbu.^ 

3. Az \y hang hianya; hogy t. i. a kecskemeti dialek- 
tusnak nincsen ly hangja, hanem azt mindig j-nek ejti. A 
literalus emberek kbzt kezd (/^ helyelt) az / affektalt kiejtese^ 
(valoszinuleg a piarista gimnazium tanitoitol, kik ezt a kiejtest 
lanitjak) elterjedni. De kfilomben nem hallani : pi. ijen-ojan kis- 
legenye; de szeretnek a kirdjjd beszeni; hat mit isznak a 
ddjakok ijenko ; jukas az istall6m teteje. 

Aprobb eltereseit harom csoportban dllitjuk ossze; u. m.^ 
hangtani, s^otani s mondattani szempontbol. 

I. Hangtan. 

i) A hangok. A kecskemeti nyelvjaras abe'ceje az iro- 
dalmi nyelvenel tulajdonkep csak az a e hangokkal bovebb. Van* 
azonkivQl a kecskemeti nyelvjarasnak orrhangii maganhangzoja 
is, mely a szo vagy szotag vegen akkor fordui elo, midon az n 
vagy ny utan a k5vetkezo szo vagy szotag massalhangzoval 
kezdodik. E hang azonban nem oly eros, mint pi. a franczia 
orrhang (mon), hanem ugy hangzik, mintha nem az illeto hangzot^ 
hanem a kQlomben is nasalis n vagy ny-ei ejtenek er6sebben» 
az orron at, s eppen azert nem mint rendesen szoktak, a hangzd 
f5le tett '-vel, hanem il-nel jeloltem. PI. Vail ma nekbm kis 
angyalom. Ara m5nt a kis bdrdiika. Ez a kis Idii most eli 
vilagat. Vot nekom dgy aranszorii paripam. 



A KECSKEMETI NYELVJARAS. 35g 

2) Maganhangzok valtakozasa. Nagyon kis terre s 
alig nehany esetre szoritkozik. Altalanos elvet nem lehec fol- 
allitani, mere a zartabb hangok ep ugy valtakozaak nyiltakkal, 
mint megforditva. Az esetek a k5vetkez6k: 

e helyett o (pi. 1. f6nt). 

6 , U : Nem gyiittem vona en ide. Odalba liiklek. Gyoplu. 

U-nt\i hangzik mindig a harm. sz. nevmas is, az o. 
a „ 6: £t5sz5m flostokre. 

„ u\ Sehun parjaC nem lelbm. Bukretds kalapom. Ru^sa 

bukorba gyflttem a vilagra. 
e „ / : Mint a 3. sz. birtokragja, ha utana meg rag k5vet- 

kezik, mindig 1 lesz : orszag-vilag beszeli a 

szepsigit. 
e „ / : giri:{des alma ; eri\d i (ereszd el). 
/ » e: Gyek {gyik), Az 'iro:{ vegii igik: maseroinak a 

sz5gedi huszarok. 

Ide tartozik meg az is, hogy a rol^rol, bol^bol viszony- 
ragok bul-biil, rul-riil-nek (az / elkopasaval rii-ru, bii-bu-ntV) 
hangzanak. Hasonlokeppen a t5bbesszamu harmadik szemelyii 
birtokrag {jok jok h.) mindig juk juk. 

3) Massalhangzok valtozasa. Sokkal gy akrabban 
elofordul, mint a maganhangzoke. 

a) Massalhangzok egymas helyett: 

1 : n it ny, Valahun en jarok. Sehun parjat nem lel5m. Busan 

danoL Moktandja. Vofeny. 

\ ;f5. Ramas csi\smdt visSni. 

r : /. L^tagadok szaz fiskdrist az egrii. 

/ : y. Savanyun jo az uborka sajdta. 

n : ny. Nyojek m5k csak. 

p : t, Moktrobdlom meg azt az eggyet. 

gy: g. De igenyos ez az liccza. 

A massalhangzoknak kemenyOlescre s lagyulasara nezve 
nem hozhatunk f5l ujjat, azon esetekben tortenik, mint az osszes 
t5bbi nyelvjarasoknal, tehat a k&znyelv hangtanahoz tartozik. 
(P. evdktam az ujjam ; eri:{d S ja fijad katonanak). 

b) Hanghasonulas peldai : 



syn 

dl 

gn 



nass^omii ; nass^dru (nacc!{6ru is) ; 

ehattam a ruzsam; 

ihanndd a regi szeretodet. 

itt hallak, mint sz. Pal az olajokat; 

pallo, pallds\ 

hunnyarta te ruzsam tennap este? 



36o SZANTO KALMAN. i 

rl : Nc mSnny ruzsam a tallora. 

flviktik a kis gellice ballabat; 
I'S, s\'S: Ravassdggd van teli ; 

Elindul az igassdg ; 
Ij : Czuczne as^zony hajja-e ; 

nm : Ha ja fija katonanak bemmarad. 

Vammig nek5in annyi p^z5m. 

c) Hangkopds. Leggyakrabban elkopik az / (1. f5nn). 
Tovabba az r szo vegen, kQlon&sen ha utdna massalhangzo 

kbvetkezik, pi. mikor az kizodtil, akko mek el hozzad. 

rr-bol lesz potlonyujtassal r; pi. jobb lit van amdra^ 
mint ere. 

rt kikopik az -ert-hbl s mindjdrt'boi: a:{e hogy a sziia, 
rosta kerek; Krisztus koporsojat s6 orzik ingye, hanem pe\e. 

t szo vegen: mer az en galambom; mos mingya mogvellek. 

^/ szo vegen: maj ha az kizodtil; d a mind'bo\\ min'^ 
bekapta. 

I szo elejen: dsilo, dpfog, 

I szo kbzepen: a bion. 

jf sz6 vegen : a ho!{ he:( ho^ kozelito ragbol s neha az 
a{-e{ mutato nevmdsbol, pi. vdratlanii montem a ru\sdmhd; 
elugratok a babamhd rajta; a biz aszongya* a vot az ^n min- 
donom- 

n massalhangzo elott szinten elesik neha : szep szoje, jo 
pe:{e ; ikdbb itt maradok. —■ -ban -ben helyett is -ba -be. 

V : a /?i7flr-ajt6ba. 

gjr\ Szengyornapkd van a vasir. 

h : szo elejerol, kQl5n5sen ha elotte kemeny massalhangzo 
van: mi jot o:(ott kS ; dccz5r og^ odattam (vagy eccp hogy,.). 

d) HangbovOles sokkal ritkabb : 

1. szo elejen: iskatula, istrdng stb. 

2. szo k5zepen : kurumpli, pddtykaz. Ha maglnhan:^z6 
egymas melle kerQl, kbzejQk mindig j j6n*: Svittek ^ fijdt ; nem 
dajkat az edos anydm hijdba. 

e) Hangkettozcs: tiiUe, ruila, belulle^ hamarossan ; 
vbttem neki csizsmat pirossat 

II. Sz6tan. 

A magyar nyelv dialektusai, eppen azert mert oly kevesse 
ktilomb5znek az irodalmi nyelvtol, leginkabb csak bangtani 
eltereseket mutatnak, s a szotan s mondattan csak nehdny adatra 
szoritkozik. 



A KECSKEMETI NYELVJARAS. 36 1 

Osszerintott s kopott szok. A k5z5as^ges beszedben a 
sz6kat nem ugy ejtjQk ki, mint a hogy azok irva vannak, vagy 
joDban mondva, nem ugy irjuk le a szokat, mint a hogy kiejt)Qk. 
A mint namely sz6k a beszedben egeszen 5sszerant6dnak, ez 
alakjuk annyira megmerevtil, hogy ezen alakot allandoan meg- 
tartjak. Ilyeo 5sszerdntott szok : 

aggy isten (adjon isten) ; as:[ongya {a\t mondja) , cser- 
tessek (dicsertessek); dejs\en (de his:[en); eccsapdm (fides a.); 
eccsanydm; hoccide {ho\d$\a ide), isten uccsa {ugy segeljen), 
j6cc:{akdt {jo ejts\akdt)^ ki (kend), Iddd (Idtod), mesiteldb 
(me^itelen /.), mek (megyek), mik {melyik\ micsa (micsoda), 
nojs:{en (no his\en\ dejs^en (de his^en), teremtuccsa, torn, tod 
(tudom^ tudod)^ os^tdn (a\utdn). 

Fon^v mint melleknevi jelzo: vdrmegye urak ; 
r6:[sas:(in ruha; kiadta az orom parancsolatot. 

Az igealakok k&zfil az ira, irt vala stb.-nek tudtomra 
nyomuk sincsen. 

Igenevek hasznalata: Idtogatoba gydtt ; mi jdratba 
vagy; nines betevo^ mogovo falattya; eskiivore, esketore men, 
kerobe menni. 

Igealakok nevszoi hasznalata: bdnomfa^ tUromfu, 
tUromolaj, lebuj, jobb dgy adok, mint szdz kerok, maj losz ne 
mulass\ hand-S-vesd-€-m6dra ; nem hdnombu l5sz a bdnom, 

F o k o z a s : legsarka. legeleje, legvege stb. 

Kicsinyitok: kaska, krajczarka, borocska, sokacska. 
jobbacska, rosszacska, fonoka stb. 

Az ikes igeket illetoleg semmi k(il5mbseg sines az ikes 
es iktelen igek ragozdsa k5z5tt. Az elso szemely mindig k az 
ikeseknel is ; a f5lsz61it6 mod jelenenek masodik szemelye az 
ikteleneknel is megkapja az dl ragot. 

III. Mondattan. 

Targy: kijarta az utjat; jo malom mindent megjar. 

Hatarozok: ross^ba t5ri a fejet; sok dgra all az esze; 
bevagott neki; maradjon magdnak; nagyot hall a felfulire; 
koppan attul a szbme; gyereks:[dmba veszik; szazforintnak 
vegire jar; s\eret6mnek sztrtnt\ek\ frissibe hamarjdba; lelokre 
dogozz; hotra szegyolli magat; vildggd m6nt ; mikor tdjt 

V6t itt? SZANTO Kalman. 



362 JOANNOVICS GYORGY. 

HIBAS 8z6k £8 8ZERBEZBTEK. 

II. 

Hibis szerkezetek, 

Hibds ktilszenvedo igealakok: el left fogadva, 
meg lett dllapitva stb. 

A passivumnak ezt a kQl5n5s nemet Barna megrovta mar 
evekkel ezelott szekfoglal6 ertekezeseben. Helyesen tette. Hiszen 
van a magyarnak kfilszenved& igeje; es ennek egeszen mas a 
mult idoje: elfogadtatott, megdllapittatott stb. Nagy fogyat- 
kozasai vannak ez igealaknak: kerQljak is a hoi csak lehet; de 
nem mellozhetjtik teljesen : a hivatalos nyelvnek sztiksege 
van ra. 

Ha mar igy van a dolog, erjtik be vele es ne teremtsCink 
lij rossz passivumol, mely a van letige les^ {erit, wird sein) 
jovoidejenek ds a les\ (Jit fiet, wird rverden) ige jelentesenek 
5sszebonyolitasara vezet. Ugyis 5sFzetevesztik szamosan, mond- 
van : Ha 5nzestelen lenne, e helyett volna = esset, ware 
(mostanra ertve). Lennek csak ferfi I e. h. volnek csak ferfi. 

Ha mar most a szenvedo igebe is attiltetjQk ezt a kenyes 
les:{ lett lenne-Ult alakot, es azt varjuk lole, hogy pi. ezzel: a 
df j itt les:( fi^etve, azt fe jezze ki, hogy : — itt fog fi^ettetni ; 
ezzel : az itelet vegre lenne hajtva, azt, hogy : — — vegre 
hajtatneky sot meg azt is: vegre fogna hajtatni^ — akkor 
kerdcm : bogyan fejezztik ki ezt : wird bis morgen schon 
be\ahlt sein ? Hiszen ezt csakis I'gy mondjuk helyes magyar- 
saggal: holnapig mar ki les\ ji\etve, Az itelet akkorra mar 
vegre les^ hajtva. Ha utana jarnal az tigynek, egy het lefoly- 
taval mar el lenne inte\ve {el fogna inte:[ve lenni) stb. 

Az itt ideztem alakok, mint lat)uk^ mar le vannak foglalva. 
Csak a mult idobeli lett elhatdro:[va, ki lett fi/ifve stb., — e 
leggyakrabban szereplo kolomposa az itt bemutatott csoport- 
nak, — nem volt meg lefoglalva valamely modnak vagy idonek 
a kifejezesere. Oka egyszerii : mert s:{abatosan semmit se fejez 
ki. No ez csak nem teszi ajanlatossa, ugy hiszem. EzenfolQh 
mint latjuk, kiterjeszti kdros hatasat a t5bbi idok es modok 
hasznalatara is; vegUI teljes osszezavarasara vezet a /es^, lenne, 
volna kQlSmbozo jelenteseinek. Nyugodjunk meg tehdt az atik, 
etik, tatik, tetik alaknak — olyan a milyen — szerepk5reben. 
Ehhez legalabb mar hozzat5rodttlnk. 

2. Res!{t ves:[ a\ erteke\let-en stb, 

6 is res^t vett a^ udvari ebed-en, vadds^at-on. A:{ erte- 
ke^let, a mely-en res^t vettem stb. — Oton litfelen talalkozunk 



HIBAS sz6k es szerkezetek. 363 

ilyen szdvonzattal. M^lto tarsa ennek im ez: Meg van hiva a^ 
udvari ebed^he^. Elmegyek a vdlas^tds-ho^. Az utobbi hiveb- 
bcn fordftja ugyan a nemet ^wm Festessen, ^ur Wahl-fele 
szerkezetet; de az ebeden valo res\veves is hihetoleg a nemet 
szerkezetnek {an etwas theilnehmen) ut^nzisa. 

A magyar igy beszel: Res\t ves\ek a dis^ebed-ben, 
vadds\at'ban, A\ erteke\let, a mely-ben res\t vettem, Res\e' 
sul ebben\ res\es abban stb. Ezt nem szQkseg fcjtegetnem; de 
heLyen van a figyelmeztetes. A nyelvesznek folyvast tiltakoznia 
kdl a be-becsusz6 magyartalansagok ellen; igy talan mig sem 
honosodnak meg. 

3. Elinte:{est vdrnak {biionyos iigyek) a kepviselohd:{ 
dltal. 

Oriasi mondatJ Es ez azt jelentse. bogy: a\ ugyek elinte- 
:^esre vdrnak a kepviselohd\ban — ? Ha ki akarjuk emelni azt, 
bogy a kepviselohaz van hivatva elintezni amaz (igyeket, akkor 
megvaltoztatjuk a szorendet igy : — — * a kepviselohd^ban (v. a 
k. /i. res\erol) foganatha veendo elinte:{esre vdrnak. 

Az errc vonatkozo szabaly, diohejba szoritva a k5vetkezo: 
Minden olyan nev, a mellyel egyCittjar valamely hatarozo 
(egyes szo, vagy egesz szocsoportozat), ennek rendszerint utana 
all; es ekkor a mondat tobbnyire kiegeszQl valo, leendo vagy 
mas-ige-beli reszesQlokkel; pi. A\ iteletnek hiisvet elott leendo 
vegrehajtdsdt siirgetu Itt a vegrehajtds nevnek a hatarozdja : 
hiisvet elott. Furcsat jelentene ez igy : A^ iteletnek a vegre- 
hajtdsdt surgeti hiisvet elott. — Ugyanezen kaptara van a 
fentebbi mondat is verve : — — elinte^est vdrnak a kepviselo- 
hd\ dltal; e szerint: a k. hd:( dltal vdrnak! kul5nos neme ez 
ugyan a varasnak ; de a szerkezet ezt jelenti. 

Csak igen egyszerfl mondatban allhat az ilyen modon 
meghatarozott szo a hat^rozofa elott; pi. Mit er a nyilatko^at 
ilyen fentartdsokkal? e helyett: Mit er a\ ilyen fentartdsok- 
kal tett nyilatko:{at ? — Nemelykor szQkse:;es is ez a kivcteles 
szorend; a tbbbi kozt : a mikor valamely mellekmondat eppen 
a fomondatbeli hataroz6 szora vonatkozik; pi. Nem kell a 
s\er\odes olyan \dradekkaU mely a^ eges:{et kerdesesse 
tes\i. — Ez a szorend tehat kiveteles; de eleg gyakran 
fordul elo. 

Valtozik a szorend tobbck k6zt a vonzo es vonzott, a 
birtokos es birtok k6z6tti viszonyban is. Rendesen a vonzott 
all vonzoja elott, a birtokos a birtok elott; kivctelkepen me^^- 
fordul a szorend; pi. (vonzat) Peterrel valo taldlko\dsom — 
Pdl kilepese a korbol; — (birtokviszony) A^ ors^dg hatdrai — 



364 nyelvtSrteneti adatok. 

kutforrdsa a bajnak. ^ Mind a ket sz6rend helyes lehet ; csak 
arra kell tigyelni, hogy a mondat ertelmet ketesse, homalyossj, 
nehezkesse ne tegye. Joannovics Gy5rgy. 



NYELVTORTENETI ADATOK. 

Vezetdk nevek. 
A kamarai leveltir XVI-ik szazadi d^zsma-lajstromaibol. 

(ZempHo, Borsod, Bdcs, Bodrog H Csongrid.) 

Abajdich Abajdicz Abran Acs Acsi Adam Afra Agardi 
Agyagos Agyas Aladar Alajos Ales Aldott Alf5ldi Almas Altai 
Angyal Antal Apa Apastal Aran Aranka Arany Aranyas Arato 
Arki Arkus Arpas Arva Aszalos Asztalgyarto Azon. 

Baba Babos Bacsa Bacso Baglyas Bago Bagol Bajnok 
Bajusz Bay Bak Baka Bakacsin Bako Bakos BakOto Balla Ballabas 
Balazsdiak Balo Balog Ban Banto Banyis Banyasz Bdran Bariny 
Baranyos Barat Baratos Barazda Barbil Barmos Bdrsony Bartos 
Basa Baszo Batisz Bator Bazso Bebek Bede Bejthe Beke Bena 
Benk Berdas Beres Berkes Bertok Beteg Bial Bi56 Bid5s Bihar 
Bihari Bika Bikas Bikis Bikkes Bimbo Bires Biro Biromihaly 
Birtok Bito Bizott Bocskai Bocsorad Bodlo Bodnar Bodo Bodog 
£ogar Bojtos Bokri Boldor Bolgar BoIyg6 Bondor Bonis Bontha 
Bonto Bdr Borbely Borbola Bordacs Bordas Borfejto Borigeto 
Borissza Borjus Bornemissza Boros Borsos Borzas Both Botha 
Bothragy Botka Botos Bozo Bozza B5d5r B5lcs Bor Buda 
Buga Bugdan Bugdnar Bus Buta Buza Buzas. 

Csajda Csak Csakan Csalo Csapo Csapos Csaszar Csati 
Csato Csatos Csavargo Csegeres Cseh Csele Csenger Csepke 
Csepu Cserelo Cserep Cserepes Cseres Csigeres Csik Csikas 
Csiko Csikoltos Csikos Csikosantal Csillag Csinalos Csintalan 
Csiras Csirke Csiszar Csitor Csizmar Cso Csobanka Csoka 
Csokas Csoma Csomos Csompos Csonka Csont Csorba Csordas 
Cs5rsz Csosz Csuha Csuka Csukas Csuko Csutor Czako Czibak 
Czigan Czimbalista Czinege Czipo Czirjak Czudar. 

Dajka Dali Danes Dancsa Danka Darabant Darabos Darago 
Daru Darvas Delczeg Demjen Derakas Derek Derekas Deres 
Diak Didesse Dienes Dikenyes Diniz Disznos Dobo Dobos D6ka 
Dokos Dokus Domboro Dongo Dozsa Drugh Dulo. 

Egres Egyed Eke Ekes Eiek Elektor Eles E116 Enekes 
Ember Embor Erdeg Erdos Eros Ersek Erszenygyarto Erves 
Esket Eskola EskQtt Espan Estok Estvan Esztendos Esztergaros 
Etves Eva Eveilen. 



NYELVTORTENETI ADATOK. 36& 

Fibiin Facz^r Faggyas Fajtol Fako Farago Farkas Fazekas 
Fazokas Fedo Fejer FeJ^rvari Fejir Fejirhajo (hajii) Fejes Fejszes 
Fcjszis Feke Fekete Fdkszi Feldes Feles Felfelgyi Felf6ldl Felker 
Felleg Fcls6 Fenes F^nyes Ferencz Fergc (fGrge?) Ferte Feske 
(fecske?) Fezek, Fezes (feszek, feszes?) Fi Fias Ficzere Fige Fik 
Fikes FJle Files Finta Finyes Fiok Firtes Fitos Fiu Fodor 
Fogad6 FogWr Folnagy (falu-nagy) Fono Forgdcs Forgo Forintoi; 
Foris F5lest5k Fokezes Fulo Furko Furo Futamot Futo Futoth 
Furesz Fflrtbs Ftistes FtSstBs FflsSs Ffisfls Fflto. 

Gabonds Gal Galambos Gilfi Galyas Gancsos Gazdag Gazso 
Gebelyes Gego Gelerd Gender Gog Gogdn Gombos Gondol Gor 
Goromba Gorsos GSbBly G6rbe Guba Gubas Gulya Gyandom 
Gyardidn Gyarfas Gyarmatos Gyenge Gyengyes Gyergybalint 
Gyergybiro Gyergyfll GyikenszevS Gyikines Gyilos Gyokeres 
Gy6ri Gyorki Gyutos. 

Habari Habos Hadar Hadaros Hadas Hagymas Hagyd 
Hajadon Hajas Hajdu Hajgato Hajnal Hajto Halal Halas Halasz 
Halaszandras Halma Halmos Haller Halo Hamar Hamos Hanga 
Harangi Harangozo Harasztos Harcsas Harkany Harmatos Harom- 
orraliku Harsany Has Hato Hatos Hatujju Havas Hazug Hegedos 
Hegedus Hegyalyi Hegyes Helgyes Henyo Herczeg Hetes Hideg 
Higassag (igassag?) Higgyed Hiles Hicnii Hinta Hirdeto Hiszede 
Hives Hodos Hohozo Holdas Holdos Hollo Homlito Homok 
Homolyas Hordogyarlo Hordos Horgas Horogszegi Horvit 
Hosszu Hozo Helgyes HSrcsik H6rd6k (6rdBg) Husved Husvet. 
Huszar Hucka Hiizo. 

Ibrik Ibrony Ideges Ifjii Ifjutot Igyarto Ihasz lies Illes 
Inekes Ipolt Irmes Ispan Isten Istenes Istok Ives Izsaki Izso. 

Jakabfi Jakaffi Jakabpal Jakappal Jako Jambor Janos Janka 
Jarmos Jaro Jasz Jeles Jo Jobagy Jobbagy Jobbik Jofoldi J61egii> 
Joljdr Jordan Jos Jover Jozan Jozsa Jbveveny Jovevm Juhasz 
Juhos Jut6. 

Kaba Kabol Kadar Kadas Kajla Kajsza Kajtar Kajtor Kakas 
Kakobako *) Kakuk Kalacsos Kalamar Kalauz Kalmar Kancsal 
Kanda Kando Kanko Kantor Kanvero Kanya Kamords Kamutt 
Kapas Kapitan Kapo Kaponya Kaponyas Kaposztas Kappan 
Kappanos Kapros Kapsa Kapucsi Kardcson Karakas Kardi Kardos 
Karol Karos Karval Kasa Kasas Kaskoto Kassos Kasza Kaszas 
Katona Kazdag Kebel Kebles Kecskes Kedmen Kegyos Kek 
Kekinyes Kelemen Kelesse Kem Kemeny Kemines Kencses 
Kenderes Kenez Kenves Kenyeres Kepes Kepiro Kerek Kerekes 
Kerekgyarto Kerendas Keresse Keresztes Keresztesbiro Kermes 



*) igy nevezt^k hajdan a kuruczok a horvdtokat. 



366 NYELVTORTENETI ADATOK. 

Kertesz Keselyo Kesero Keskeay Keteles Kethazi Kettos Kevel 
Kever Kezes Kigy6s Kik Kineses Kinyeres Kipiro Kiraly Kirt 
Kirt5s Kis Kisandrls Kisantal Kisbalazs Kisborbely Kisczudar 
Kisfercncz Kiskalmir Kiskos Kismester Kismihaly Kispal Kis- 
papos Kissolyom Kissos Kisvdgo Kisvarga Kizsdi Kobor Kobzps 
Kocs Kocsis Kohnyas (konyhas) Kolbjsz Kolos Komlos Koncz 
Kondor Konfrdter Konkoly Kontyos Konya Kopasz Korcsolas 
Korcsolyas Korcsoma Korlat Kormos Korais Korontil Koros 
Korpds Korso Korsos Kos Kos Kosa Kosaros Koszoru Koszorus 
Kotro Kovacs Kovacspal Koza Kozma K5bl5s Kod5r Koznives 
K5mpe K5ncz5l Kontes Koorru Korhes K5rh5s K5rtes K5tel 
Kotoro Kovag6 Kristdl Kristof Krisztus Kucsar Kulcsar Kuldus 
Kun Kupas Kurta Kutas Kutasi KQrt KQrti KQrtds. 

Laboda Lddas Lajko Lajos Lakatgyarto Lakatos Lang 
Langos Lantos Laskodi Lassan Lasson Lassu Ldszlo Ldzar 
Lazsnakos Lebeg6 Legyezo Lekes Lencses Len^^el Lestar Lonyai 
Lopo Lovas Lovjsz L&rincz Lucsei Ludas Lugszflro Lukai 
Lukas Lak6 Ltikottes. 

Macska Macskas Madaras Madarasz Magda Magos Magyar 
Majdan Mdjer Major Makra Mang6 Markus Maro Marton Masfel 
Mdszo MateB Mato Mazlo Mazsas Medve Mehal Meleg Melles 
Melleszto Mente Meri Mero Mester Meszdros Meszes Mezo Mihes 
Mike Miko Miksa Mikus Millyen Mindenha Miska Miske Miszaros 
Mocsar Mocskos Mod Modis Mogyoros Moho Mojzses Mokus 
Molnar Molnos Molutn Monar Monas Monor More Morgo Moricz 
Mosolyg6 Mozga Mozsik. 

Nadas Nadasdi Nadhazi Nddvdgo Nagy Nagybalint Nagyelek 
Nagyfejo Nagygyergyjakab Nagyimre Nagyistvin Nagyldszlo 
Nagyluk^cs Nagymate Nagynemes Nagyorro Nagypal Nagypapos 
Nagysolyom Nagytamas Ndko Nehez Ncma Nemes Nemet Nimei 
Nyereggyarto Nyerges Nyero Nyikos Nyilas Nyiri Nyiro Nyiszor 
Nyitra Nyul Nyiizo. 

Okos Olajos Ola OUancsi Onodi Oras Orgonas Ork^n 
Oros Orosz Oroszlan Orros Orsika Orsz^g Orvos Osszi (hosszti^ 
Ozsvald 6ki Okres Okros Olyes Ordog 6z. 

Paizs Pajtor Pdl Paldidk Palfi Palhuga Pallo Palota Palotas 
Pap Papos Papsimon Parizs Parlagi Pdros Partas Parti Pasa 
Paska Pasztor Pataki Patko Patkos Pato Patvaros Pivis Peczer 
Pelbirt Pentek Penzes Penz5s Perbenyik Percczes PereczsQto 
Peres Pergo Perzo Perzselo Peterdeak Petes Peto Petojakab 
Pinczedso Pinter Pintes Pinzes Pip is Pip6 Pispek Pocs Pog^csas 
Pogdn Pogany Pojacz Poka Pokol Polgar Polhos Por PorkoWb 
Port5r6 Pos Poshat Pozsgai Presbeter Presbiter Profeta Puha 
Pupos Puskas Puttony. 



NYELVTORTENETI ADATOK. 367 

Rab Rabotas Rabsagi Racz Rado Rados Ragya Rako 
Rakonczds • Rakos Rapos Rdpoti Raspoly Rebege Regi Retnek 
Remete Repds Retkes Reves Revesz Rez Rigo Rites Robod 
Rostas Rozsa Rozsas Rudas Rudaspal Ruzsa. 

Sdfar Sdfran Sajtalan Sajto Sajtos Sa1g6 Salitromos Salygo 
Sandor Santa Sap Sdpos Sir Saramp6 S^rkany S^rt6 Sas Sas 
Sdska Satork5t& Saul Savos Sebe Sebestyen Seb5 Selep Seregely 
Seres Sernemissza Siger Siha Sike Siket Sile Simon Sipos Sires 
Siro Sitke Sito Siveg Sivo S6gor Sohonnai S6hoz6 SoIt6sz 
S6lyom Somos Sos S6smarton Sovago Sovdn Sozo S5r6s Suba 
Suga Sugo Suhaj Sujto Sulykos Sulyok Susa But Suta SQt6 
SQveg Szabados Szabo Szakacs Szakal Szak^Ios Szalados Szall6 
Szalma Szalonnds Szamdr Szanto Szapora Szappanos Szir Szaraz 
Szarka Szasz Szatocs Szatyor Szazkepe Szedo Szegen Szegeny 
Szeges Szegyes Szekel Szekely Szekello*) Szeker Szekefes 
Szekergyjirto Szekervezeto Szel Szeles Szemes Szenegeto Szent 
Szente Szep Szerda Szereda Szeredi Szerencse Szeres Szerbs 
Szergyarto Szerzetes Szi Szigydrt6 Szijjdrto Szikra Sziladi Szilas 
Sziles Szinte Szita Szitagyarto Szitas Szivos Szoldt Sz6I6 Szolga 
Szombat Sz6r6 Szoros Szocs Sz&ke Sz5]cs SzoUosi Sz5mes 
Sz6v6 Szunyog Sziiro Szflcs. 

Tabori Takacs Takaro Talamer TaUs Talpas Talvas 
Tanczos Tapaszto Tar Tarda Tassol Tatar Titos Tavas Tavasz 
Tegezes Tegze Tejfelyes Tekenos Tekes Teleki Tengely Tengeri 
Termes Tero Tevo TiBot Tidos Tikas Timdr Tiszta Tizpenzds 
T6ds6 TobaszSko Tobolyos Tokos Toldi T0I6 Tolvaj Tombolo 
Tomester Tompa Torkos Torma Tormas Toros Tot Totgal 
Totistvan Totjanos Toke T5k6s Tblcseres Tdltelik TSrjek T5r6 
TBrSk T5r6s Tbzes Tozser Trombitas Tuba Tuda Tunya Tiiros 
Turzo Tfldos Tt5dQs TQzes Tyiikos. 

Udvarbiro Ugrai Uj tijjobbagy Undok Uras Urban Ursa 
Utas tltalyi Uzsonna Unos tJrge Czen. 

Vad Vadas Vadasz Vadlevo Vag6 Vagyon Vajani Vajas 
Vajda Va)U Vak Vakaro Vako Valt6 Vamos Varga Varjadi Varjii 
Varro Vas Vasas Vasatlan Vasfeo Vaskapui Vastag Vasvari Veg 
Vegso Velo Ver Veragos Veraszlo Verboczi Verebes Veres Verses 
Vida Vidros Vig Vihar Villam Vincze Vinczeler Virdg Virdghdti 
Virraszto Vitez Vizes Vizhajto Vizi. 

Zabla Zacs Zddor Zambo Zeke Zeld Zicsi Zomos Zongor 
Zordon Zodd Zsakos Zsdmboki Zsidmond Zsido Zsoldos Zsufos. 

Nagy Gyula. 



•) Alig ha aem pirja a s^Hdllo-nak, a hogy a m^szaros le^^ayeket aevezik. 



370 KERDESEK ESt FELELETEIC 

hogy mar az neiszaka*" szonak is bircokos szemel^ragia van s 
igy az es\akdja szoba a ja rag rut pleonazmus. En hivatkoz- 
tam a nep nyelvere ; de magarol a ejszaka szorol (tekintve 
az .ej" es .ejiel'' szavakat) nem tudcam bovebb felviUgositist 
adni. 

A NyelvSrtol varok felvilagositdst* 

F. Hogy van-e joga az irodalomnak az egyszerfi, ragtalan 
ej szot hasznalni, holott a nep mindenQtt ecc\akd»t mond, azt 
mir t5bben t5bbsz5r k^ts^gbe vontdk, legut6jira Baksay. Lehr 
feleletttl egyszerCken idezte a nepnyelvi tenyeket, melyekben 
viligos Yonatkozisban megvan a r6vid ej : ^ejt napot eggye 
te$\, ejjel, ejfel^ ejnydllal megkennu ejnap = eijel nappal 
ejnaponta^ ejvildg, ejhdlt vi^, eje^es, ejen stb." (Ny. VIII:i2i). 
Hozzajuk i^rul az ejnek ejcc\akdjdn s az ijnek evaggydn, 

Az ecc\akdt igy ejtik orszagszerte, de az irodalom etimo- 
lo^ikus helyesirasa kezdett&l fogva ejt-s:[akd'nB]L irja, s ez 
mtndenesetre helyesebb, mint az ujabb okoskod6 irdsmod. mely 
a ^-t f5l5slegesnek tartvin, ejs^akdt ir (mig viszont a m^r/dldet 
szQks^g nelkOl megtoldja egy r-vel). Ezt a t-X Budenz Sz6egy. 
739. kepzonek tartotta (mint a vogul et, osztj. dt^^iy szavakban). 
de lehet, hogy vmi r^gi genitivu«i alak maradvinya. Az ets^^aka 
megvan mir a M. ^s £rd. c-ben, de az et a szaka nilkQl is 
elofordul: »t^tova vondoztak mind et dltal"" &s. c. (v. 5. esz- 
tend&t altal) ; ^ott szolgalja vala ur J^zust mind etdn ets:[aka'' 
Erd. igo\ 4ten estig Fal. ; ^etvildg dogoznya ko* Het^srol Ny. 
1:423. — Es yannak egyeb kifejez^seink is evvel a genitivusinak 
latszo kQl5n&s t-vtX: mit Geleji K. I. emliti 37. observatiocski- 
jaban ezeket : es:{tend6ts:^aka, heteds^aka^ ejtszaka quasi ejjet- 
s:[aka, Napots\aka nem mondjuk, hanem : napot-nap-estig, a 
mig a nap le nem esik." (»Mit illatok itt napot -napestig" Tel. 
B. 19.) Mdtyds F. („R^gi m. csalddi ^s idonevezetek" Ny. K5zlm. 
111. k. 348, 34i, 343, 337) az et dltal, ets\aka^ etdn ets^aka, 
eten estig kifejez^seken kivttl meg ezekre idez p^lddkat: napot 
esteg tota die, mend napot esteg per toiam diem, heteds^aka, 
nyarats^aka, telets^aka, 

Majdnem k^tsegtelen, hogy a s\ak-a szemelyragos alak, s 
hogy ejt'S^aka olyan bsszetetel, mino a Hegyalja^ vdidrfia, 
s\6fia, ludmdja, urdolga stb. Ezek annyira 5sszeforrnak, hogy 
olybd vesszflk. mintha p. Hegyal, vdsdr/i, ludmdj stb. volna, 
azaz a nyelverzck mintegy megfelcdkezik a benntik rejlo szemely- 
ragrol. Igy aztin mint egys^ges szavakat ragozzuk oket. A t5b- 
best p. Igy mondjuk: Kertalldk Ny. IX:288, vidd be a cses^e- 
aljdkat 1. Lehr Ny. VI:ii4; szcp vdsdrfidkat hozott. ludmdfdk, 



KERDESEK ES FELELETEK. ijl 

hoss\u ejt^akdk stb. Sot a szokepz^snek egyeb alakrait is 
f6lvehetik; p. kegyaljdi stb., 1. fSot, s igy ejts^akai; urdol- 
gas = robotos Erd. nepd. III:28o, vdsdrfids ^sido ; istennyilds 
Zeus A. Arist. 3o5 ; hasa-tolte-nyi Kreszn., Cz. F. 1. itt f6nn 
328 is; oldaUa penicillus hegye-nyi metszesi tetctett, Kaz.- 
Berzs. lev. 90. hjtra lepve kar-hossia-nyira, Arany Haml. 42; 
sot igekep^ov^l: Jdbaljd:{ok: lab alatt hentergek, barko szo** 
Tajs9., $ igy ejts\akd\nu S fblvehetnek vegre az igy elhom^lyo- 
sult birtokos kifejezesek vmely lij birtokviszonyban oket meg- 
illetd szemelyragokat : a oep k5zt bizonyara hallaoi vdsdrfidm, 
cs^s:(ealjdnk' filtkttt a mint hogy a Dunan tul csakugyan 
mondjdk, hogy ludmdjdm^ ludmdjdtok] a mint beszelQnk a mi 
Hegyaljdnkrol ; s a mint vegre a kblto szol a fekete s\em 
ejsi^akd'jd' rol. Meg kQ15ndlI6 szemelyragos szokban is feledesbe 
mehet a szemelyrag ottl^te, agy hogy aa^^fi ezekbol 19 kelet- 
keznek affele «rut pleonazmusok*. Ismeretes dolog. bogy a tobbi 
sz6 erede'tileg a. m. tdbbjei, mint a^f 6 bardti, ruhdi stb. es 
regi irodalmunkban illan46 szerkezet ez: a tdbbi elmentek, a 
tobbi hallgattak (azaz a tbbbjei elmentek stb. v. 5. nemelyek 
estenek az utfelen, egyebi kedeg estenek a k5vesre Mtinch. c). 
Azonban a folytonos baszndlat annyira elkoptatta a szot, bogy 
most nem ^rezztik a szemelyragot (sot melleknevQl is alkalmaz- 
zuk). s Igy kbnnyen irhatja Arai>y J. ^rut pleonazmussal* : majd 
ki tudnd o a t&bbijet potolni Il'.iSg: neman hdta megett a 
tobb'i'je allnak Il:38o; igy: ^a level tobbie hianyzik" Kaz.-Berzs. 
lev. 3 1. — Szintilyen »rut pleonazmus" ez, hogy: egjrikiik, 
mdsikuk, men, bar az egyik- ti most ragtalannak erezzttk, ere- 
detileg nem egyeb. mint kisse vdltozott ejt^sfi egy-iik; v. &. p. a 
MOnch. c.-ben i. 1. «felesegeket vonek Moabitidiakat, kiknek 
eggyik hivattatik vala Orphanak es mdsik Rutnak." — Hasonl6 
plconazmusok meg : kedves apjukom , kedves any-juk-om^ 
^czirogatja, hija edes apjokdnak" OrszVil. 1:76; tovibbd mdjdja 
Ny. III:5i8, VI:i58, 523. 

3. 9 A Ny. idei 194. lapjan megakadt a szemem ezen, hogy: 
gyald^atossan. Szandekosan van-e igy, vagy toll- avagy sajt6- 
hiba? Annyi bizonyos, hogy igy hangzik a n6p ajkin, de m^g a 
nem afTektalo intelligens ember is igy mondja: Ugyessen 
siivessen, iiressen sossan^ esik a\ esso. Hanem a czikkir6 nem 
k5vetkezetes, mert u. a. czikk elejen ketszer is van: terme- 
s^etesen, azonban csakhamar ri ez is: selejtessit, (Igaz hogy 
selejteS'jet, de ezt is ^igy mondjak &m : a selejtesset, pedig itt 
nem hasoniil j ; a^ Uresset, bajossabb, nepessebb.) — Kerdes : 
az 5-nek ilyes kett&ztetese jogosult-e a beszedben, mfivelt ember 

a4» 



^^7^ KERDESEK ES FELELETEK. 

szajaban, szdnoklatban ?* Ha itt igen: miert nem az irasbaa is? 
Azert-e. bogy egy kivetellel kevesebb legyen, a mivel a gram* 
inatikanak veszodni kelljen?" 

F. Hogy a s:{ivessen, Uressebb^ esso-itlt ejtes jogosult, az^ 
ketseget sem szenved; sot ez a kdznyelvben hatarozottan ural- 
kodo kiejtes, es csakis egyes t^jakon mondanak ilyeneket: 
derekasan, bajoson (1. a vdlaszokat Ny. 1:149. i52). A kerd^s 
tehat ugy dll, hogy az iras helyes-e. Ha a kbznyelv allaspontjlr6I 
nezztik, azt kell felelnCLnk. hogy n e m. Legfdllebb avval lebet 
vedeni. hogy itt-ott csakugyan ligy ejtik. Az egyezmenyes 
irodalmi szokas, mely egyszerfl^ 5-et ir, s melyet mindnyajai^ 
megszoktunk s k5vetQnk (mert a gyald\atossan ama czikkbei» 
csakugyan sajtohiba), ugy latszik, valoban a kivetelkerOles, az- 
egy5ntetuseg kedve^rt kapott labra: minthogy egy 5-sel irtak a 
s\iveskedik, iiresnek, esik, kisass^ony szavakat, melyekbet» 
csakugyan senki sem nyujtja az 5-et, egy 5'sel irtdk u. a. 
szavaknak egyeb alakjait is, ambar k5z5nseges a nyujtott kiejtes 
{kissebb stb. Egyebirant, hogy helyesirasunknak e kbvetkezetes^ 
'sege seili nem jogosult, sem nem dltalanos, erre nezve 1. Ny^ 
VI:485— 487.) — Maskeppen all a dolog a selejtesset-filc 
alakokra n^zve. Az s-en vegzod5 szavakban (kiveve taUn az. 
irds, iiteS'file foneveket) az altalanos nyelvszokds a 3. szemely- 
ragos alakban mindig nyujtja az 5-et, mert azelott sj volt ott 
(p. mdsja Ver A. menedekleveleben). Es ha ocsem mellett 
occset irunk es mosom ho^od mellert azt hogy mossa ho:{^u1cy 
nem pedig mosa ho^uk (dmbar igy ejtik a keletibb paloczsig- 
ban I); akkor ligy k e 11 irnunk, hogy selejtesset, vdrossa, a 
hu\6s$a, Je\ussa, Kris^tussa stb., a mint hogy p. Aranynal 
minden lepten nyomon talalunk ilyeneket: sassa (pedig sasok)^ 
kaka$sa, sdssa, ntdssa, kobo^:{a, panass^a (s6t az irodalmi 
szokasnak ellencre : sebessen, gavallerossan, kissebb stb. 1. Ny^ 
Vi:i56). ' 

4. ,Az egyeb szot tSbb intelligens irja ket fc-vel, mint 
eggyel. Emlekszem, tanulo koromban en is kettoztetve irtam, 
de tanitom megv5r5splajbdszozta, hogy ez nem k5zepfok, e& 
ragOzva nem egyebbek, egyebbet, hanem egyebek, egyebet, 
Miota szerkeszto vagyok, roppantul kisert ez az egyebb munka- 
t4rsaink kczirataiban. Eddig kit5r5ltem az egyik ^-t, de hiaba, 
niar alig gyoz5m. Hiba-e, ha meghagyom? Mert ha ragozatlan v» 
massalhangz6n kezdodo raggal mondjuk, csakugyan igy hangzik^ 
hogy : egyebb*, 

Azt hisszUk, hogy eppen maginhangzok elott hallhato a 
nyujtott -6-s. kiejtes: egyebbirdnt, egyebb is, egyebb alkal- 



KERDESEK ES FELELETEK. • Sz6lASm6dOK. SyS 

tnakkor (kiveve a hangrSvidito alakokat : egyebet, egyebek, 
figyebem nines, egyebet stb.); egyebkor pedig r5vid * hallik. 
s5t az elobbi esetben sem altalanos a ^^-s kiejt^s, s azert 
lielycsebb az egy. ft-s irasmod. — Egyibirdnt az egyeb csak- 
ugyan kSzepfok (mint a gorSg rrepo;, a latin alter, a nemct 
^nder, a lapp mubbe, 1. Ny. VII:337), A k5zepfoknak ugor 
kepzoje mb volt, s midon a magyarban az m el kezdett tUnni. 
nyelvOnk eleinte ugy latszik, ingadozott ketfele potlasa kozt. 
Reszint a megel5zo maganhangzot nyujtctta meg s ^egyemb 
helyett azt mondta egyeb, s ep igy van a Sandor codexben 
kisseeby meelleeby azaz kisebb, melyebb, s e poclo nyujtas olyao, 
mint p. az hogy az ugor *emb: nemely codexeinkben eb: ma 
pedig eb, vagy *and : dd: ad (a Sand, c.-ben s az Erdy c.-ben 
:{eeb is van, azaz szebb, s az utobbi c.-ben ,t5bbet' helyett 
teebbet ; de ezeknek mar alapfokukban is hosszu volt a magan- 
haagzo: az elsonek alapfoka s:{ep, a mdsodike tele, melynek 
t5bb codexQnkben szinten hosszu e van meg elso tagjaban, 1. 
tiljes font 3o4. 1.)* — Reszint azonban a massalhangzo 
ciyujtasaval potolta nyelvUnk az met, s ez a kiejtes lett aztan 
altalanossa: kissebb, melyebb stb. 

5. ^Annak kifejezesere, hogy a mi megtortent, megtortent, 
mino kifejezeseket ismernek a magyar nyelvben? 6n ezeket 
ismerem : Lettet nem lehet letlenne tenni. T5rtentet ncm tehetsz 
tSrtentlenne. Ezeknel meg egy jobb is van, de az nem hasznil- 
hato mindig: A mi elmult, vissza nem jo.* 

F. V. 6. ,J61 tudom, hogy nines a fbldbn Hatalom, mely 
betemet Multakat es nem-t5rtentte Teszi a tortenteket". Vajda J. 
Kis. kbit. 1 84. — „Mert a mar megtortent nemme nem lehet" 
41. o. 225. — „A mi volt, az nines mar.** Arany II. 33. S. Zs. 



n^pntelvhagtoiviXnyok. 

AlfeSIdiek. 

Szolasmodok. 

Csongradiak. 
Esik mar az alpari esso. — Milcor a szel a homokot 

tiordja. 

Oron verte, mint Gubi a libat. — Mig Kiinfe'legyhazdra €n 
fiagy reszet agyonverte a libaszallitmanynak. 

tJgy tett, mint bolond tehen a fijanak. — F5ll6kte es vegig 
szaladt rajta. 



374 SZOLASMODOK. 

Ne lQkk5ggy, mint bolond bornyii az aanyat. 

Hata mege teritette a kalocsai lobogot. — Lyukas subdt, 
mellyel nem lehet betakarodzani. 

Rarantott, mint Pesir a lencsere. — Zsineget k6t5tt a 
faz^kra s ugy rantott ra. 

F5lvette a szelkerget5t. 

Fui am a gyulai szel. — A dCLh5sk5d6re. 

Fblfokta, inint kadirek a kutydt. — Csavargot hizhoz 
fogadni. 

Nagyot lttk5tt rajta, mint a szentosi emb5r6n a hosszu 
kutya. — Le<St6tte Idbarol. 

Verheti aszt m^g Ossze a szel is. — Ha valaki j6kedveb%n 
nagyon veri 5ssze a bokajjt. 

Fene 5v^sben van, mint a hanthdzi mil6. — A k5teked6re. 

Oszi a fene itdba; u. az. 

£Ieg5tt a gyertydja, mint a futo malacczije.*- A megholtra. 

Habemussza van. ^ A reszeg emberre. 

tigy forgott, mint a jeruzsalami kodus a h6najjmank6n. 

Gs6rgos kbrmfi; saros hdtu; repett sarku. — A rosszeletA 
asszonyra. 

Ugy dttbdgdtt a szive, mint a barany farka. — Az ijcdtre, 

Buskdva k5rosztotek. — A zsidora. 

AH mint Doczba szent Ferencz. 

Osmerem szemejesen, mint Bacso az 5rd5g5t. 

Kiment a kutya a pitarbul. — Ha valaki hazudik. 

Utajja, mint Csurgai a bikat. — Mert nagyon meg- 
gyomrozta. 

Szeretik egymist, mint Czuczi Pitivel. — Halalos ellensegek 
voltak. 

tigy jar, mint macska a dijohajba. — Sziik csizmara. 

Kodorog, mint az orlos5k kutya ja. ^ Gazdatlanul. 

Szomszed kakasaje. — Ha nem a ferj volt az apa. 

Ugy el, mint Toldi Miklos lova a szometdombon. 

Okos, mint a nadivereb. — A nep azt tartja rola, hogy a 
mit ejjel csunyit, nappal megeszi. 

Neki basalt, mint juhaszkutya a vasfazeknak. 

Kutyat kapni, csak korpa legyen. — Ha a cseled elhagyja 
a gazdat. 

tJgy clvertek, mint a ketfeneku dobot. 

Illik ra, mint tehenre a gatya. 

Paszol, mint kutya szajaba a tojas. 

Farkas Bela. 



375 

K6pme8dk. 
* A kiraifi m5g asz szeretfije. 

Eccz5r vdt iggy kirijnak ^ggy igdn kedves lanya, eszt 
^ggy kirajfi nagyon mdgszerette. A kirajlany apjanak vdt 6ggy 
kedves kutydja, ak kit nem adott v6na tan eg^sz birtokaer s6i 
A kirajlany szeretoje mindeg kerte, csalta al lanytul, de ez attya 
felelme miatt nem merte odadni sohas^; de'megis mivel nagyon 
kerte, csak enged5tt szavinak, mbgajdllotta osz od'at^a ak 
kutyat. 

Ak kiraj man nagyon sokaig kereste kutytfjat, de s^hun s6 
tanalta. Itt ak kir^j ket f5ltetel5ket adott ki, hogy nagy ajandekot 
ad annak, ki ak kutydnil tud valamit. vagy m5gkeriti, es nagy 
btintet^st annak. ak ki elsikkasztotta. Hat ak kutya csakugyan 
elkeniilt ak kirajfihon, de a nevit elfelejt&ttek m5kkerdeni al 
lanytiil ; ak kutydnak nem vdt s&mmi kedve s6. Elkiitte a zinasat, 
hogy titokba kerd5zze m5g al lanytiil, bogy minek hijjak? Mikor 
a zinas belip5tt a hazba apja annya benn vot al lanynak; ekkor 
a zinas rdttento m5gijett, hogy mit monygyon mdn, mikor benn 
van ak kiraj is m6g af felesege. Sok gondolkozasok utan megis 
aszonta a zinas al lanynak: ,Azer kud5tt ^ngom az (a kiralyfi), 
mondd m5g nek5m aszt, minek hijjak aszt (a kutyat)." A lany 
minygyar tutta, hogy mirul szoHott a zinas, aszonta: ^Am mint 
16 allasz ott, ugy fil5k en itt (t. i. felve, remegve), monygyad 
neki aszt annak hijjdk aszt." Ekkor a zinas elm5nt, mogmonta a 
zuranak, hogy mit mondott al lany. 

Ak kirij addig gondolkodott, addig gy5t5rte magat, hogy 
6czcz5r sok gondolkozasok utan kitanalta, hogy ak kutyat 
fffeIsz*-Aek hijjak. Mert aszt gondolta, hogy a zinas is felt, mog 
al lany is. Esztan minygyar monta ak kutyanak: Felsz ne, gyer' 
elo td kis kutya !• Ak kutya odamSnt, oszt nagyon briilt, hogy 
nevin szollitottdk. 

Mihent a zinas elm5nt, minygyar faggattdk al linyt, hogy 
mit keres5tt a zinas, osztan m5g, hogy mit kerdozott tiille ? De 
al lany nem monta mog, hogy mit kerd5z5tt asz szolga. Ekkor 
nagyon m5gharaguttak ra, elkergettek a haztul. Nem sok ido 
mulva mbghallotta ak kirajfi szeretojinek sorsat, elm5nt, oszt 
folkereste, oszt elv6tte felesegiil. Olyan nagy lakodalmat csapoit. 
hogy het orszagra szollott. Boldogiil eltek ^gymassal, nagyon 
szerettek 6gymist, av v6t al legnagyobb boldogsaguk, hogy a 
zisten szep kis gyer6k6kkel dldotta m6g szeretetGket. Al lany 
apja m5g annya nagyon sajnalta'^, hogy szogeny janyukat artat- 
lanul elkergettek. majd mbghaltak banattyukba. De al lany 
vigasztalta uket, hogy ne biisujjanak, mert ha m5gmonta vona 



376 HUSVETI KOSZONTO. TAJSZ6k. 

aszt, hogy mit mondott a zinas, akkor a kirdjfira meg jobban 
mbgharaguttak v6na, oszt iitet nem attak v6na, hogy hozzd 
mSnnybn felh&ri. Sok vigasztalas utiri mSgnyugottak. A zoreg 
kiraj vejinek atta at 9k kirajsagot, meg most is uralkodnak, ha 
m5g nem haltak*. 

(H.-M.-Vjl»4rhely.) 

Sz&LL&SI ImRE. 

Husvdti kjssdnto. 

Vigan orvendezzttnk. Krisztus fotamadotti 

Ki a zsidoknak tanacsot tartott. 

K^jet&k f5 gyaszba ragyog6 csillagok, 

Ma 5rvend5zzet5k teremt5tt allatok. 

Fos5rkent man a nap s5tet homaijav^, 

Mit j5vendot Jezus boccses mondasavi, 

Mikor a szent asszonyok Jezus koporsojahd mbntek. 

Draga kenetbket es szep szagu b^zsamokat vittek. 

Mink is elerk5szttink szent lel5k moggyara, 

Hogy az ur Jezus peldijat k5vesstik 

Vivi. 

(Kecskemet.) 

SZANTO KaLUAN. 

TdjSEok. 

Szegediek. 
Farkaskaszajarabizni: kitenni gibercs : nyomorek. 
a vagyont a veszelynek. hogy tapogatja mint tot a hajnalt. 
szetforgacsoljak. puciha, humi: holmi, butor, 

fentos: buz5s. batyu. 

Kiss Janos. 

Kecskemetiek. 

Biztogat mint a tot a sz6gajat. hernyasodik. 

borozdas v. birizd5s : toszom- kacsalog , kacsalodik (nem 

szed. nacsalog** mint font 93. 1. hiba- 

cs6m6rl6dik a gyOker, mog- san volt irva). 

vesz: eiromlik. kap; ecet5t kapott (a bor); 

enyelget: trefal. ecetes lett. 

ert; szot ert5k: megtudakolom. parulds : felelos. 

eg5deI5m rossz : nagyon pimp6, -s : 

rossz. akar m5gszakajcsa magat: 

folytat; a tilost f.-ja: rossz megszakadhat. 

uton jdr. azt a ter5mfajit : teringettetl 

gazon futok : gazemberek. se Qst5m se fQst5m. 

hebrencs. Fek£te Jozsef, 



TAJSZOR.* 



377 



M a k 6 i a k. 



■ Agfgyazni : lapdaz6 gy^rmekek 
midon a jatek-megk«zdese elott 
ket csapatba szervezkednek, a 
ket legtekintelyesebb kiall a 
k5zepre s az egyik azt mond- 
ja: adjt a masik: vegy. Igy 
valogatjak magokhoz a tarsakat, 
s ennek az eljarasnak a neve: 
aggyazas. 

teller: diszno 5lo ember, 
kinek telen a diszn65les, por- 
zsblis, bonczoUs, kolbaszkeszi- 
tes mintegy a mestersege. 

billeng : nehany szemb&l alio 
szolofUrt, vagy a szoloflirtnek 
egy melMkszdron levo kis 
resze. 

bodag : kenyertesztabol stitStt 
nagy szdraz pogdcsa. 

czaplat : ragado sarban nehez- 
kesen lepdel. 

dibol, ledibol : rendetlensegbe 
hoz; pi. az agyat ledibolja. 

dole: jatekszer: N. K6r5s6n: 
paja, mashol plinczke stb. 

ektelen_: nagyitas czeljabol 
Hasznalt hatarozo, mint: ektelen 
nagy, ektelen szep. 

gomSrbdik (a sar) : fagyni 
kezd. 

happoltat : lovat marhat hatra 
fele lepdeltet. 

heprecsore : sokat fecsego. 
meggondolatlan beszedii, kQlo- 
nosen nokrol. 

irdolni: egy rovid torforma- 
val a kukoricza csorol hossziban 
egy-egy sor szemet lesziirdalni, 
mi altal a cs5v5n feher vonalak 
illnak elo : a miitet arra valo, 
hogy a csorol aztan a tobbi 
szemet egy kis darab csutka 



scgitsegevi^l Jconnyebfaen Ic Ic- 
het fejteni, (Tsz. irdalni =» meg- 
hasogatni). 

irdolo; irdolashoz val6 va9 
e5zk5z. 

iszankodni: a jegen csuszkilni, 
hosszukat huzni. 

iszkiri I Iddulj, kimenj ! 

juhasztat : megbekit, lecsil- 
lapit. 

juhaszkodik: indulatos kitbre- 
sei utan magahoz ten 

kalakotya: higvelejii, zavart^ 
eszd ember. 

kunkorgo: zsirban sfllt teszta, 
mely karika formara 5sszehajlik. 

kutula: faltisi vagy vdrosi 
dobos, ki a hirdeteseket ki- 
kialtja. 

locsi-fecsi, locska, fecsego. 

mindonnaplo (t. i. harang) : 
az a harang, mellyel hetkoz- 
nap isteni tiszteletre harangoz- 
nak. 

palizsna, palozsna, tyukfesz* 
ken hagyott regi toj4s, hogy a 
tyuk ismet oda tojjek. 

padmaj : a sirQreg aljan a sir 
falaba vajt bemelyedes, hova a 
koporsot beteszik. 

rocska : kiall6 fogantyuval 
ellatott kis fadezsa^ mellyel 
pi. a disznoknak szemet adnak. 

r5hencs: ihancsolo-vihancsolo, 
kinel k5nnyen all a neve tes, s 
ott is nevet, a hoi nem kene. 

setallo,: a torony erkelye. 

szarma: t5lt5tt kaposzta. 

^szusztora* megzsirozott s 

facskara tekert vaszondarab, 

melyet kenyerstiteskor a beve- 

tendo kenyerek egyikebe sziir 



378 



TAJSZOK. 



a gazdasszony, hogy a kenyer 
mikent sQleset meglathassa. — 
(Egy taltfl^kony eszd paraszt- 
asszonyt61 hallottatn, hogy a 



vigyazo: torony6r. 

K5zmoadds : Elmehetsz Pika- 
liba kapilnil A. m. : akkor 



szivart gunyolodva dohany- *^^^° v^gcd lesz, senki sem 

scgithct raiiad. 

A hoz. h6t rag belyett hon, 



scuszt6rinak nevezte). 

la tar : ringy- rongy viszon> 
mit a m^etbe belnek tesznek. h6n, pi. I-Igy f5dh6n vdglak. 
(Mingydr clalszik a mecs5s; Vagd a falhon, stb. 
zsir ugyan I5nne benne, de 
tatar tiincs«) Koicaroiiy Lajos. 

Bicsmegyeiek. 
Biranyfarsang : husvet utaoi bablil: megingat. pi. a jeget. 



ido a hazassagra. 

czinczar: meszaros. 

csavarit: n6takat. 

cs5rt5g: aprobb dolgok el- 
vegzesevel tdlti a napot. 

csonik: cs6nak. 

domo: a ki nem pattogott 
kukoricza. 

gejva : golyva. 



klumpa : faczipo. 

koncsorog: CetlenQl fel s ala 
iirkal. 

mirvigy: apro merges kiOte- 
t^sek a testen. 

&gyeleg, pi. a szek^rrud. 

sap: k5zbenjar6i osztal^k. 

szakajto: kU kosdr, melybe 
a kenyer fesztat bevetes elott 



iringdl: jegen csuszkdl, az teszik. 



iringin. 

isztrongalni : a juhoknak 
egyenkent valo fej^se.j 

kacz^r : kassier, penztiros. 



paraszt: szelid. [? Szerk.] 
sibalni : aproszentek napjan a 

szokasos vesszovel valo vere- 

getds. 



(Zema.) 



FClSp Adorjan. 



Aradme 

Anyaz ; «a inehrajt ,in5g* 
anydzni* : anylval ellatni. 

bilvdny: nagy dorong. 

budik: fejsze. 

c^folni : vkire bosszantasul 
kellemetlen dolgokat felhozni. 

ebres: iber. 

ereszt; tegldtereszteni: teglat 
szetrakni; «a meh kiver, de 
nem ereszt* : kij5n, de nem 
rajzik. 

harn'iad eha: harmad eve. 

gazos V. bekafolt. ittas. 



g y e i e k. 

hitletetel: eskOves. 

izetlenk5nni verseng^sben : 
soka hadakozni joga mellett. 

kalany, -os: kanil, kanalas 
(kanaltarto), 

dohdnyos kuti : dohiny tart6 
faedeny. 

mihok: kancs6. 

naszsz5ra, kiszsz5rQ (szeltiben 
hasznaljjk.) 

rigyas: ragyas. 

surjany: kisded fenyOfa v. 
szdlfa. 



otermekjAtbrok. 379 

tanya: lakoh^z (magabaa a v^gbtt: miatt. 
k5zsegben is). Amerika h. Emerika. 

A tirgvas alak mindig i-vel: csinali, akari, szlnti; a tbbbes 
-iAr-kel:.hozik stb. CltetjUk h. QltessCLk stb., a legtbbb esetben igy. 

(MajUtf&Wa.) 

Kiss Janos. 

L&ncz-j^t^k. 

L&nyok mi' gyerikik 5sszefog6czkodndk fe k5rbe ; osztftn 
^z iggyik vegin dz els5 p&r igy kezd enek6nyi: 

Nyisd ki ruzsjm kdpudot, 
Hagy v6gyem b6 v^radot. 

Most a misik vegin az els& pir a kezCLkbu kaput csinat 
hogy alatta lihessin jUrnyi, osztUn aszongyik minny^j^n bogy : 

Biiji bufj z6d ^g Nyitvd vdgyon drdn kdpum, 

Zod levelecske, Csdk bujjdtok rdjtd. 

Miko min mind kirisztd biijtdk, mig a kdpusok is missir- 
dutek a sdrkukon, ezik szolitty&k fo a misik vegin Iiv6k5t mint 
dhogy d jfttek kezd&ddtt. Igy bujk^nak, meg bele nem fUrannak. 

(Doro78nui ) 

Tapodv. 

Lapta jatek. 

I. Ezt tdbben jatsszik ; egyik faira dobvan a laptat f6n- 
hangon mondja: 

.Egy ellore — Ke't-kettore — Harom hatra — Hat 
kilenczre — Tocst ki tizre — Tizencgyre — Ez elejto — E 
fokapo — E jo ha'tba buffogtato/ 

Most szetfutva menektilnek; a jatszd ut^nnok dobhatja 
a laptat, de egyet talalnia kell. Ha eltalalt valakit, ez egy 
esztend&s es folytatja laptdzva a font irt verset. de ha nem 
talalt, akkor az illeto laptadob6 az egy esz t endos, es ha ez 
ily okok folytin 5t esztend&re folszaporodik az illetot 
kihazasitjak. A kihdzasitas ugy tdrtenik. hogy a kihdzasitando a 
falhoz jll s a ]itsz6k kilencz lepesrol hatahoz dobjak a laptat 
annyiszor, a mennyi hianyzik n^lluk a kihazasitando maximumot 
elero esztendobol. Ha valaki nem talal, ezt viszaadja neki a 
kihazasitott ; mert az illetonek kell a falhoz allnia. Azon esetben, 
ha a f5ntirt vers utan szetfutok k5zze nem dobta a jatszo a 
laptdt, azok csak ligy j6nnek vissza, hogy az, gyertyat gyiijt 
azaz: foldobja a legbe a laptat, mely alatt befuthatnak a jatszo 



380| GYERMEKJATEKOK. GTERMEKVERSIKEK. 



• 



helyre az illeto ihenekflltek, de ha nagyon alacson^an dobja 
joguk van kdv6telni, hogy nagyobb gyertyat gyujtson. 
{gy megy a jatek tovabb, mig meg nein iinjak. 

2. Szokasos laptajdtekok videkOnkba m6g: a m^tds 6s 

rotas tovabba a kapocska. 

•• - -■ • « 

3. Ugyancsak labdaval jitszak az ligy nevezett Ks5rf&z5t*. 
A hjnyan vannak, annyi lyukat vajnak egymas melle a f5ldbe, 
azut^n megjel5li ki-ki a sajatjat. Most a ket szelso lyuk tulajdo- 
nosai — s5rfozok — guritjak lassan vegig a laptdt s a kinek 
lyukdba megall, az a t5bbi szetfiitok k5zCLl kdteles eltalalnt 
egyet, mert k0l6mben egy ^cscrip tetctik a lyukba, melyet 
magaenak valasztott; ha megQtdtt valakit, akkor azeba t^tetik 
a cserepke. Midon kilencz cserep 5sszegyQlt valamelyiknfl, ezt 
kihazasicjak, meg pedig oly modon, hogy szetvetett labaik k5z5tt 
keli atbujnia s aztan kiki megporozza az illet5nek nadrigjdt. 

(Szeged ▼idtfke.) 

KovXcs Janos. 

Gyennekversik^k. 

(Kiolvasas.) 

Kerek erdoben szunyog szdl, Deldul bujjbd 

Szdrkd-b^bi m^ghallott^, Belees^tt Dunaba. 

Szunyog labdt kirantotta. tigy mut ki A vilagd. 

(Bajmok, BiCimegye.) 

Fischer Ern&. 

I. fitemettek 

A, h6, cze', de, Poczok lugba. 



Macska prede. 



5. 



2- Turu. tejfol, 

Tarka lovat latok, Doka Laczi, kejj fol, 

Sz5r5ncset tan^lok. Aze a kis boloncsage 

J Maj mdghal az embor. 

Oczbgom, d6cz6gom, g 

Gyek ken haza 5reg6m. 

CsQtdrtok, 

^' VigySn el a kis 6rdag! 

Alleluja ! Szombat, 

Mokhalt Gyula. Szopod a v^n lovat! 

SZIRMAI LaJOS. 



CSALADNEVEK. GUNYNEVEK. HELYNEVEK. 38i 

Osaladnevek. 

Apro. Adok. Babarczi. Baba. Benkoczi. Bano* Bite. Bito. 
.Bokor. Botka. B5rcs5k. B<Szs6. B5ngyik. Bumford. Busa. Csala. 
Csamango. Csikds. Csi'kos. Csonka. ' Csucs. Czimeg. Czimer. 
Czukor. Dani. Doktor. Dopsai. Erdelyii Forgics. Forgeteg. 
Franczia. Frank. Fratcr Furus. Fiiz, Gacs^r. Gargyan. G6ra. 
Gonddk. G5r5g. Gy5ngyi. Hajnal. Homai. Jojdrt. Kab6k. Kakuszi. 
Kdsa. Kapas. Kaszab. K6nya. Kopasz, Kormanyos. Koszo. Lantos. 
Lapu. Labdi. L^star. Lotos. Lovaszi. Makra. Masa. Mdro. Nacsa* 
Negybkru. Olajos. Orsolya. Puskas. Regdon. Kepas. Rokosinyj. 
Sajtos. SGveg. Szelpal. Szekffi. Sz5gi. Sz5m5redi. Szori. Tandari. 
Tari. Tombac'A T6m6svari. Tukacs. Tiiri. Urb^n. Cvegbs. Vastag. 
Vecs6rnycs. Vekes. Vitro. Volford. Z5ldi. Zsarko. Zsufa. 

(Szeged.) 

SziRMAi La;os. 

Qunypevek. 

Buhu (otrombasagat jelzi), Fdles, Szemes, Lepeny, Bcdag. 
Male, Rozsdas (vor5s), Sflt, Pityi Klepacs, Paczkis, Koplangyi, 
Mitugrasz. Keszeg, Ffizi, Sliket, Finomne (rendkivOl finom a 
nephez kepest), Csirkestyuk (nagy szamii csaladja miatt), Rosz- 
kapuszta, Kukoricza Jancsi, Szakallas, Menkii, Rddillik (ha csufol- 
tak, mindig azzal valaszolt: »rddillik* s igy rajta maradt), Baka 
Ignacz (katona korjbol maradt rajta), Talpas (nagyszabasu 
tagjainak k5sz5nheti nevet). 

(B&CB megye.) 

Stein Jozsef. 

Helynevek. 

H a 1 a s. 

Puszta-hatarresznevek. Bodoglar, Tajo^ Zsana, 
Zsanatorok (felk5rszer{i erdo), Czitrus (semlyekes nadas), Kiikut, 
az itt levo csardat Falkafogyasztonak hivjak. — Balota, ennek 
homokbuczkds ny4rfaerdos resze: Sasbevero. Negyes: itt e puszta 
szelen n^gy hatar sarkallik ossze. — Ereszio, vizeres, tbbbnyire 
termeszetes kaszalobol alio semlyekes puszta. — Ehhez hasonlo, 
de csak kicsiny resz a varost kerito to felso reszen levo vizet 
szivarogtato buczkik : Fejetek. Gobojjaras. FQzes, Felsoszallas. 
Alsoszallas. Fejerto (e pusztdban levo szep nagy nadas torol 
nevezve). Kalapos (erdos homok buczkaktdl kalapformara k5ritett 
sik). R6kalikas. Debeak (buczkas homok erdo). Argyirus kertye 
(homok erdovel keritett szep siklegelo). Yadleiny ugris (homok 



382 HELYNEVEK. 

buczkds). Szarkds (ayarfas etdos legelo). Inoka (ingovdnyos 
nadas tavarol). Szolloshatar. Ladahomokja. Bibicz (aljas legelo). 
Pirtp. Kistelek. Bqgirzd. Rckettye. Kubodisik. maskent: Kapitany- 
nyiros. Karanyisik. Tabaktelek (semlyikes hajlat). Jar6szek (viz- 
jirta szines legelo). Dikritus (ez a tajai puszta azon r^sze, 
melyen a mult szizadbaq a Kis-Kun kerQlet m^nese {drt: 
Districtus). 

Szomszedos puszta^s li^rk%. Tarlaz. Bocs^. Kas- 
kantyu. C^dng&le. Csengod. Paka. Pahi. Palos. Kompocz. Csojos. 
C$ala. Pogardi. Ivdqka^ Mada. Don^okut. Csdboj. Boszer, 0t5mo$. 
Tampa. Kel^bia. Tiaoyaras. Merges. Clles. 

A hatdrban levo halmok: Baloghogy. Czod5rhalom. 
Piaczh5gy. Va6t«gh5gy. Kakasb5gy. Kuruczhalom (a varos kateti 
reszen. melybe az itt vivott csatiban elhullott kuruczokat temet- 
tek, mar most elhordva). Kuhalom (balotai pusztin). Templom- 
h6gy (a varos nyugoti reszen). Templomhbgy (a Fcjerto partjin). 
Varhely. Gajdo. Kdnyervaro. DoktorhSgy. 

Fak, nydrjasok: Borb^sfajja. Bikddibokra. PetQrnyaros. 
Orbannydros. Na' szilfa (fejer 6i puszt^o). 

Tavak egyes reszei. A Fejertdban: Ketigu (a ket 
parcja nadas, k5zepe nagy sikviz). Kerekret Szarazret (e^k 
nddasok). Miskoczigjttya. Raczicatd (szep sikviz hajdao e to 
partjan mcnt a budapest-zimonyi orszdgut, ^s a szerb keres- 
kedok az erdokoszoruzott toparton szoktak kiereszteoi, s lovaik$it 
itatni. — Mas versio szerint, a mult szazadi Per6*f^le racz- 
lazaddskor, ezen vizbe rablo rdczokat fujtottak bele. Ez szij- 
hagyomany). Czitrus (nadas a zsanai pusztdban). — A varos 
alatt levo toban : Tofarka. Cserep^s (ki szokott nyiron szdradni, 
es feneke felcserepesedik mert szekes). Kerekt6 (a nidas Idpok 
k6zt levo sikviz.) Melyviz. 

Kutak: Jancsdrkut (a viros keleti r^sz^n, szajhagyomany 
szerint a halasiak ebbe a t5r5k vildg idejeben egy meg51t 
janicsart dobtak bele). Harangoskiit. Czirokkut. Boszorkanykut 
(ez a vdrost kerit& t6 fels5 r^sze szel^n van, ebbe buggyantottak 
meg az utolso boszorklnyt Bozser Evjt). Hordas (gy^k^nt termo 
vizallis). Duttyannak hivnak a vjros nyugotr61 kerit& t6partjin 
egy darab t6parti kaszllot, melynek mesgydjeben n^hany regi 
fiizfa van. 

Dsindsis: a zsombas rekettyebokros vizenyos v5lgyek. 

Medvetdnczoltatd : termeketlcn gyopirt termo homok- 
dombok es szakad^kok. 



HELYNEVEK. NEPROMANCZOK. 383 

Csiligeshomok: szelhordta, mOvelesre nem alkalmas homok' 
k5ves foltok* 

Csicsogos: tbbbnyire vadviz alatt levo hajlatok* 

PSTEJl DiNES. 



Kecskemet. 

Cs6d6r-Szenkiraly. Nyir. Csalanyos, Urihbgy- Szarkis. Tal- 
fdja. Ball6sz5g. Halesz. Czethal. Urret. Borbas. Szellorinc. Szftt6. 
Alplr. Agasegyhiza. Bugac. Pu8ztass5r. Monostor. Matk6. Muszij. 

t)rges. Rdvdgy. Taban. 

K5zeli pusztak: Lajos. Bene. Kerekdgyhiza. Jakab. M6ricz. 
PIka. Orgovtfny. Vacs. Kukilia. Izsdk. 

Feketb J6zsep. 



Ndprom&QOsok. 

Atkozott l^gy Sodr6 zsido kocsm^ja. 
On tbTienlett kis Tot Pesta faaldla : 
Szerdjn este k5sz5rate a kes^t, 
CsQt5rt6k5n megote a leg^nyet. 

Atkozott legy Sodr6 zsid6 kocsmdja, 
Ott tOrtinlett kis T6t Pesta halila: 
Het 6rakor, mikor a nap nyugodott, 
Piros v^re, mint a patak. ugy folyott. 

Atkozott legy Sodr6 zsid6 kocsmija, 
Ott t5rtinlett kis Tot Pesta haldla: 
Kis Tot Pesta apja m5g se gonddta, 
Hogy a fia meg az £]]& m5gh6na. 

Kis Tot Pestdt viszik a temet5be, 
Balogh Imret kiserik a b5rt5nbe; 
Balogh Imre azt irta a zannydnak, 
Feh^r vinkost kfljySn feje ajj^nak. 



384 KEPROMANGZOR. NEPDALOK. 

Balbgh Itnre azt irta a zannyaaak. 
Feher vankost kugy5n feje ajj^nak, 
De azt irta vissza neki a zannya: 
' ,Fiain konnyed legyen a fejed ajja". 

Kalocsaba faragjak a bitofat, 
Kire azt a Balo'gh Imret akaszszak; 
Fiija a szel 56 jgyocs inget, gatyajit, 
. ^ Veri 5ssze rezsarkantyus csizmajat. - 

. . (E Kocsfx^ai verengzes mult ny&ron t5rtent.) 

(Kalocsa.) 



Kalocsai, 



N6pdalok. 

Szazados ur, aggya ki jaz opsetom, 
Hej I hfiseg5sen kiszogatam csaszirom, 
Kiszogdtam harom eveti hat napot, 
Szizados ur, szalutani nem fogok. 

Ed5s fijam, maraggy a regementne, 
Hej I jobb sorod l6sz mindonfele legenne, 
Harom csillagot kapsz a gallerodra, 
Harmiacz baka halgat a kom^ndodra. 

Szazados ur, koszonom a josdgdt, 
Hej ! aggya masnak mind az harom cs^llagjat, 
Hisz kitotbttem egesz harom esztendom^ ^ 

Odahaza var engom a szeretom* 

(HilyCy puszu Kalocsa mellett.; 

SZANTd Menyhert. 



xninden h6nap 
l5-6n 

h&rozn ivnyi 

tartalommal. 



IX, kotet. 



JAa 



GYAR 



NYELVOR 

SZERKISZTl 

SZARVAS GABOR. 



1880. SZEPTEMBER 15. 



szerkesztO 

KIADO HIVATAL 
BttHapesi 

II. ker. fo-Qteii. 
11. If. 



IX. fiX\et. 



Tudjuk hogy r^gi jo szavunk az elme^ nem olyan 
mint az es^me^ melyet csak a nyelvujitds az es^mil' (helye- 
sebben es^mell") igebol kifejtett. R^gente nagyobb divata 
volt mint ma, midon e szoval jobbaddn csak a koltok 61nek s 
mint muszoval a philosophusok; gyakrabban csak nemely 
szarmazfikdt hallani : elm6s^ konny-elmu (e h. elmeju)^ elmdl- 
kedni, elmdet. Fontossagdt £s sajdtossdgat mint philo- 
sophiai muszonak fejtegette Bdnoczi J.: Nyelvor VI, lo 
s kov., s bovebb ertekezessel: Nyelvt. Kozlemenyek XIV, 
1 66 s kovetk. 11, egyszersmind lijabb fis regibb irodalmi 
adatok alapjdn egesz torteneti szerepl^set megismertetvfin. 
Bdnoczi az elme szonak csak „ertelm4t" keresi s ennek 
meghatdrozdsa vegett vizsgdlja r6gibb £s lijabb korbeli 
haszndlatdt; egy szoval sem kerdi, hogy honnan ered e 
szo, mi az alapszava (gyoke) 6s hogyan alakiilt, mely mds 
szavainkkal van eredet szerint valo koze? Mind ez nem 
tartozott czeljdhoz, u. m. a szo t^nyleg tapasztalhato ertel- 
menek meghatdrozdsdhoz ; ilyen meghatdrozas kiilon valo 
philologiai miivelet, a mely nem hogy fiiggo volna a szo 
eredetfinek tuddsatol, csak maga is veti meg az utobbinak 
az alapjdt. E reszben Bdnoczi kerulte a MNySzotdra 
hibajdt, a mely szofejt^sen (etymologfdn) kezdi az elme 
^^rtelmezes^t" : „jelenti azon tehetseget, mely minden 
ismeretek elejitj kutfej6t, okdt kepezi, stb."; de nem 
tSrodik 6 az utolagos etymologidval sem, a milycnt a 
iMNySz6tdra szintfin megkisertett, jobb m6dszerrel bdr, de 
nem tobb szerencsevel : „Mind ezek szerint elemeztet- 
hetik ekk^nt is : 6l-mi v. el6-mi^ elo-valami, a mi az 
emberben az elot, az eleterot, a szellemet alkotja". 



M. KYELVOR. IX. 



25 



386 BUDENZ JGZSEF. 

Hogy valamely szot jol ertsunk es helyesen hasznal- 
hassunk, ahhoz bizony nem kell, hogy eredetfit vagy 
^rammatikai alakuldsdt is tudjuk. De tagadhatatlan, hogy a 
szonak teljes tudoraanyos megismerfisehez az utobbi is 
kivanatos. Csakhogy az ilyen tudds megszerzese gyakran 
nem konnyu foladat, jelesen olyan szokra rlezve (a milyen 
az elme is) a melyek a nyelv eg6sz szokincseben mintegy 
arvdkiil, biztos vildgossaggal foUsmerheto alak- es ertelem- 
beh' rokonok nelkiil, sajat szo c s a 1 d d n^lklil allanak. Meg 
is kell bocsdtani a fiirkeszo nyelveszelmenek, ha az ilye- 
neket fedo homdlyt meg el nem oszlathatvdn, sejtelmekkel 
probdigatja legaldbb n^mi dereng^sbe helyezni. Fodolog 
hogy mennil tobb szikrdt iissiink, vdrvan, hogy vegre 
valamelyik az elfogadhato bizonyitds Idmpdjdt meggyujtsa, 
s ne vessiik meg a hozzdvalo kovdc, akarhol taldljuk is. 
Legyen szabad ez littal az elme szonak legaldbb egy kis 
mecset gyiijtanom, s e vegett tobb lij kovdt alkalmaznom, 
melyeket r^szint a magyar nyelv, de nagyobbreszt a rokon 
ugor nyelvek teren szedtem. 

Elore bocsdtom hogy az elme Bdnoczi vizsgdlata 
szerint is meglehetos tag ertelmu szo, a mennyiben 
egyardnt ^ertehnet 6s firzelmet" fejez ki; erteke szerint 
leginkdbb a lat. „mens", nemet „sinn"-nek felel meg; 
ertelmi rokona az ^5j(, a Ulekj az dtvitelesen haszndlt 5;f/V, 
a kedv. Megjegyzendo, hogy a rokon nyelvekben is az 
eflele szok rendesen tdg jelentesuek : igy a finn miele 
„mens" = „sinn, gedSchtniss, verstand; lust, laune, wunsch" 
(MUgor Szotar, boles alatt, 469. 1.); zurj. kid, illetoleg mil 
€s kid egybefoglalva; wllktd „ verstand, vernunft; sinn, 
denkweise, charakter" (MUgSz. kedv, 9. 1.). 

Ezentiil szamba johetnek a kovetkezo adatok es 
^szrev^tek : 

i) Az elme nem olyan to mint alma v. dlmoy melynek 
kopott nominativusa dim h. dlom; teljesebb alakja elme 
(elme-tj elmi-s stb.). Ilyen hossziivocalisos toveg pedig 
vegconsonans elkopdsdval keletkezhetett, a mire pi. igen 
alkalmas az / (Jy) : igy seregdy^ kortvily mellett van 
seregey kovtve (tobb. seregek). 

2) Ha valamely szot nem lehet alapszobol kepzes 
altal szdrmazottnak fejtegetni, hozzd folyamodhatunk az 



ELME. 387 

Ssszetitelhez ; hiszen t6bb ilyen ma mar nehezen folismer- 
heto Ssszetett ofivszonk van (uiinep, ijiu, ii^p, firj) s 
hasonl6[ taUlunk a rokon nyelvckbcn is (koztuk e/me-ffile 
szot : ziirj. mU-k'd). 

3} Ha oz elme szo laUn 6sszet6telnek fejtegetheio, 
bizonyos hogy va rfisze „mens"-f6Ie szo, 

vagy csak ut6r£si valamely alkalmas jelzo. 

KiegfiszitvSn a te ezze : elmil (elmilj')-v€, 

miszerlni pi. o i '^{K"?. vagy elm^ju e h. 

elmilfUy csakugyai i mil (jnify) utdreszben 

egy ugorsdgszerte "-szo, t. i. a finn tniele, 

azaz mele, mely kUlomben is meg van a magyarban b&I 
valtozattal, bdlcse e h. bolsey bolese = finn mielise (iszt. 
melese, melse) „eszes" ; de m£g az eredetibb mil alakkal is 
konnyen kifejtheto az es^mill- igebol : es^mile-t- helyett; 
es^-mile = es^ (es^e) -\- mile, synonym szopir (a milyen 
a ziirj. mtl-kid). 

4) Azt keresvfin, hogy az el-nte {el-mil) mint ossze- 
i^ielnek eloresze el se legyen a magyar szokincstol idegen 
szo, a melynek pedig vagy szinten nmens"-! kell jelenteni 
vagy „mens"-hez \\\6 jelzonek lenni : az utobbira szorul- 
van, az alkalmas jelzonek kivdnt irtelmfet abbol aejihetjiik, 
hogy a magyar nyelv a ^hib^s eszu"-t fel-es\u-nGk mondja 
(meg a finn nyelv is igy; mielt-puoti homo menie captus, 
insanus, tkp. „^sz-ftl"), t. i. ezt : ncp, egesz, teljes". — 
A mi azt illeti, hogy lehete egy el f^le magyar szonak az 
„eg^sz, teljes" ertelmet tulajdonitani, legitt kinalkozik az 
etig (elege-t), mely igazdn nplenus"-! jelent (ncleg" az a 
minek a mert^ke ^tele" van; a vogulban taiili „es geniigt" 
tkp. ntelik"; oroszul polno nCleg!", tkp. nplenum") s melyet 
a magyar szokezdet fejlodfisfit tekintve btitran telig (telege) 
helyett valonak vehetunk. E szerint el (mint az elege 
alapszava) =: tel, tol n£vsz6 = f, ta/de; v. 6. tSbb 
e h. Wlb). 

Azt hiszem m.ind ezekbol eleg hihetovfi valik, hogy a 
m. elme e h. *el-mil s tovdbba *tel-mil, eredetileg konnyen 
ertheto pleonasmussal (a melyet a nyelv term^szetesen 
tnir reg6ta nem erez) ezt tette : ^p 1 e n a mens", azaz 
„sana mens" (rendes normalis allapotban levo „mens"), s 
ennek az alapjelentesnek egy gyenge ut6hangjdt hallatja 



SZANTO KALMAJJ. 



meg a fil-es:{ (a /eZ-es^iZ-ben). Az elme szonak ez lij 
magyardzata taldn eleg egyszeru is, hogy egyelore be4r- 
hessiik vele, mig mds valaki jobbat nem talal. 

BCDENZ JOZSEF. 



A Bicsi ea -jerfil. 

Sieinthal, a hi hogy a nyelv 

tort^nete nem egyi lakok (a szoi 

tigas drtelmfiben veve) elveszese s elkopdsa. K^tsegbe- 
vonhatatlan t^ny, mely ^ppen ligy illik az indogerm^R 
nyelvekre, mint az altajjakra. Barmikor barmily nyelvalak 
megmagyardzasara vagy meg^rtfisere is legyen sztiks£gunk, 
nem a nyelvemlekekhez, vagy ha ezek nem adnak kielegi'io- 
folviligositist, nem a rokonnyelvekhez fordulunk-e? s nem 
6n'ztek-e meg az elobbiek nagyon gyakran, az utobbiak 
pedig, vagy tegalibb egy-egy kozulok, majdnem mindig 
epebb, teljesebb alakot, mint az elo nyelv? Nagyon hasonlit 
ez azon termtszeti tiinemenyhez, mely szerint a folyoba 
veteti kavics idok folytan csiszolodik ugyan, de egyszers- 
mind folytonosan veszt nagysagdbol. Szamba se veve a 
szokincs egy-egy hullajtasdt, men itt meg legkisebb az 
apadds, csak a ragok ^s kepzok egyes alukjait kell tekin- 
teniink, hogy e nfizetnek igaz voltarol meggyozodjiink. 
S az okdt sem nehez meghatdrozni. Nagyon hasonlit az 
elobb f6lhozott pilddhoz. A gyors es kenyelmesb kiejt^s, 
a hangsuly hi'ja, a gyakori haszndlai mindmegannyi okai 
annak, hogy egy-egy betu elesik, egy-egy szotag elkoplk, 
ligy hogy egyik-mdsik kepzo vagy rag alig hasonlft eredeti 
alakjdhoz. 

M6g irdekesebb rank nezve tdrgyunkndl fogva azon 
tiinemeny, hogy egyes hangok, valamint mdssalhangzok, 
fip ligy magdnhangzok, teljesen kivesznek a nyelvbol, 
szint6gy a magyarban, mint mas nyelvekben is. Hogy 
italan ismert p6lddt hozzak fol, a finn nyelv pi. egfiszen 
elvesziette a b hangot, mely nelkiil mar mi nem tudndnk 
ellenni. (L. r^szletesebben e tdrgyrol : MUUer Miksa, Ujabb 
Fololv. magy, kiad. i84— 5. !.)• A Halotti Beszedet olvasva, 



NYi 38y 

nagyon szembetunnek az iiyen szavak : x^miiv, yoltdt, 
axs^hiy melyek azt bizonyftjfik, hogy a magyarb6I kiveszett 
a mai n^met ch-nak valoszinuleg megfelelo hang. 

M£g drdekesebb azonban a inaganhangz6k elvesz^se, 
s itt mir nagyobb szdmmal is lesz dolgunk. Nem neWz a 
hangsort, mely valoszinuleg megvolf a magyar nyelvben, 
lehei egy idoben, lehet egymasuiin, reszint k6vetkeztetfis 
utj4n, riszint a m£g fonmaradt adatok alapjiin flsszeillitani. 

A jeledlegi irodalmi nyelvei v6ve pi. alapul, a hiany- 
z6kat z^rjelbe teve, ilyen magjinhangzAsort illfthatunk fol; 
a (a) o u u e e i 
(a) & 6 6 6 o li u (£) (e) i 

Ezek kcjzul megvan az ii a legtdbb dialektusban, mint 
p6tl6 nyu/tis, pi. as;a/, ara; 

az d megvan pi. a sz6kely nyelvjdrasban a helyett, 
pi. apdm, kdpdl sib. 

az e szint^n sok nyelvjirdsban megvan, s szint6n az 
uidna kovetkezo hang elvesz^sfit potolja, pi ere, emcgy ; 

az e hangot megtaldljuk maros-s^^ki tijnyelvi kozle- 
m^nyeinkben az ilyenekben: vi\ert, kerem stb. 

E hangsorba fol lehetett volna mig venni az i es t 
hangot is, melynek leheto megvoltdra onnan kovetkeztet- 
hetunk, hogy a mai i, i egyardnt alkalmazkodik mely han- 
gokhoz fis magas hangokhoz is, a mi pedig a mi hang- 
illeszkedfisi torvenyeinknfil fogva mdsbol alig magyardz- 
hat6, mint hogy ketf^Ie, magas £s m^lyhangu t-nk volt. 

Ezek azok a mag^nhangzok, melyek a magyar k&znyelv- 
bol, minthogy az irodalmi nem haszn^lja oket, kivesztek ; 
ide nem szimitva m^g a nfimely nyelvjirJisban tekint^lyes 
szimot tevo diftongusokat, melyek kozul nemelyekrol taUn 
szint£n fSltehetni, hogy valamikor a magyar nyelv k5z6s 
tulajdondt kipezi^k. 

Nekilnk most kiilonosen egy ilyen elveszett hangz6val, 
a hosszii, nyilt ^-vel lesz dolgunk, melynek maradvanyait 
a Becsi 6s MUncheni codexben is megtaUljuk. 

Mint foUebb emli'tettiik, az e a legtQbb dialektusban 
megvan mint p6tl6 nyujt^s, ha az uiiina kovetkezo missal- 
hangz6 kiesik. De megvan az e mint dndllo hang is a^ 
cger-vid^ki palocz dialektusban, meg pedig meglehetos 



3qo szanto kalman. 

szamu szoban az irodalmi nyelv ^-je helyett. Sem gyakor- 
latilag, sem elmeletileg (minthogy igy nem is lehetett) nem 
tanulmdnyozhattam el^gg^ e dialektust, hogy megdllapit- 
hatnam, hogy mily esetekben mond e dialektus az irodalmi 
nyelv ^-je helyett e-t, hanem fBltuat m6gis az a negativ 
egyezes, a mi ezen s a debreczeni dialektus szinten tzen 
kategoriaba tartozo vdltoztatdsa kozott van. Mint tudjuk,*) 
a debreczeni nyelvjaras azokat az c^-ket, melyek ezen 
onhangzot a teljes toben is megtartjdk, /-re szokta vdltoz- 
tatni (ellentetben azokkal, melyek megroviditik, pi. Ul^ 
tele). A mondottam palocz dialektus pedig ezeket az e-ket 
meghagyja e-nek, azokat pedig, melyek megroviditik^ 
e dialektus e alakjaban szokta fSltuntetni. Ezen szabdly, 
mint az idezett dialektus leirasdban fol is van emlitve^ 
nincsen kivetel nelkul, de ezt az en vfilemenyem szerint is 
csak hamis analogia szulte. 

E negativ egyezesbol azouban megis levonhai6 azon 
szabaly, hogy ezen e nem csupan dialektikus sajatsdg^ 
hanem hogy ez a magyar nyelvnek kozos birtoka, k6z5s 
tulajdonsiga volt, s hogy e megkulomboztetfist a debr^ 
dialektus csupdn tovabb eshivcbben megorizte, a mennyiben 
az eredeti e-t, mint az egesz koznyelv is, ^-re, az eredeti rf-t 
azonban ugyanakkor /-re vdltoztatta. Ez nagy vonasokban 
a debreczeni nyelvjaras hangvaltoztatdsanak szabalya; a 
reszletekre, netani kivetelekre kiterjeszkjdni a nyelv- 
jaras tan foladata. 

A nyelvjarasok adatait bizonyitjak fonmaradt namely 
nyelvemlekeink, melyek a helyesirasra kisse tobb gondot 
fbrdiianak, a tobbi kozt a Becsi €s Muncheni codex. Mint 
tudjuk e codexek haromfele e-t kiilomboztetnek meg, u. m» 
e, e, e-t.**) Bar a pontozas itt sines teljes kovetkezetesseggel 
keresztiil vive, nagy r^szben megis szabalyokhoz vai> 
koive, ligy hogy mindenesetre hatdrozott kovetkezteteseket 
lehet abbol levonni. A mi e jegyek olvasdsa modjat illeti,. 
mar meg van czafolva ama velemeny, mely a Dobrentey- 
fele kiadas bevezeteseben (a B. c.-hez Xlll. 1.) van folemlitve^ 
mely szerint „a vonatos e mindig rovid** (1. Simonyi a 
Ny. IX:7— 10). 



•) Konos: A Debreczeni Nyelvjdrds. 
**) Mint a D5brentey-f61e kiadds nyomtatdsbBn is folianteti. 



N YELVEMLEK-TANULM AN YOK. Sg t 

A 36*081 €s Miincheni codex iroi nem Jelolt^k meg 
a hosszusdgot s r5vidseget, hanem megjeloltek 
a zdrtsdgot s nyiltsdgot; e megjelolesek pedig 
koriilbeltil igy formuldzhat6k : 

az e Jeloli a hosszu €s rovid zdrt e hangot, mai 
jelolfissel e es ^; 

az i jeloli a hosszu es rSvid nyilt e hangot, mai 
jelolfissel e Qs e; 

a jeltelen e haszndlatdt vegre nem lehet biztosan 
meghatdrozni ; haszndlata a legzavartabb, s ligy latszik, 
vegyesen haszndltdk mind a n^gyfele e jelolesere, ilyenkor 
tehdt elhanyagoltak a megkulombozteto jegy folrakdsat. 

A nyilt e hangot tehdt, mint emlitettiik, e-vel jeloltek 
meg e codexek iroi. Igy vannak irva pL bi{ed^ kh:{diticy 
venec^ ked^g, ne\ek stb., nem tekintve azt, hogy roviden 
vagy hosszan ejtettdk-e az illeto hangzokat, Hanem olvasva 
e codexeket m6g az avatatlan elott is foltiinhetlk, hogy 
bizonyara nem egyenlon ejtettdk mind ez ^-ket, nem 
ejtettfik pi. besied-neky ^ewet-nek, ne;[JA:-nek, hanem 
minden valoszinuseg oda mutat, hogy az egyiket rovid 
e-nek, a masikat hosszu ^-nek ejtett^k, azaz hogy e k6t 
hang egy kategoriaba tartozik hangmagossdg szerint, 
de kiilon kategoridba idomertek szempontjdbol. 

Nem lehet foltenniink, hogy roviden ejtettek volna.. 
fedelm ehsig nember terd stb., melyeket ma mind hosszu 
hangzoval ejtlink. Elientmondanak ennek eloszor is a 
rokon nyelvekben nekik megfelelo szoalakok, melyek mind 
hosszu hangzot vagy szoalakot mutatnak fol, vagy pedIg 
oly alakot, melybol okvetetlen hosszu hangzonak kellett 
fejlodni. Folosleges volna e tetelunket minden egyes szo 
etimologiaval bizonyitani ; azt hiszem, elegseges lesz, ha 
pdr csattanos peldaval illusztralom. Eppen a font felhozott 
pfilddk kozt van e k6t szo, hogy: nember^ fedelm. Nem 
kell hozza sok etimologiai tudomany, hogy elemeikre 
bontsuk oket. Az elso, mint tudjuk, osszetett szo, mely 
eg^szen egybe olvadt, s ha nem is abbol van osszet^ve 
hogy nem-emberj de mindenesetre abb61 hogy nS-ember. 
Ha k^t maganhangzo osszeolvad (nem kiesik az egyik), 
akkor vagy diftongus vagy hosszu hangzo keletkezik. Itt 



392 



SZAVTO KALMAN. 



pedig mar eredetileg van egy hosszu hangz6, ligy hogy 
lehetetlen belole rovid hangzora kovetkeztetnilnk. S nem 
hipotezist illitunk fol, ha azt mondjuk, hogy eredetibb 
*neembery majd nember elozte meg a mai nimbert. — Masik 
pfilddnk a fedelm szo. Ez ny ilvdn a fejj /J-bol szdrmazo 
fejedelem rdvidiilt alakja, tehdt itt az e k^t sz6tag ossze- 
vonasdbol keletkezett, s igy mindenesetre hihetobb hogy 
hosszu volt. Foltunhetik taldn, hogy mindket esetben o-vel 
vdltakozik az e, de itt szamos pelddval szolgdlhatunk, hoi 
az e 6s o vdltakozik mint : esS ma es6^ fert§\ ma fert6:{ stb. 

T^nynek kell tehdt elfogadnunk, hogy azok az e-k a 
B6csi es Miincheni codexben, melyeknek ma az irodalmi 
nyelvben hosszu ^, az egervidfiki dialektusban hosszu nyih 
$ felel meg, mindenesetre hosszu e nek hangzottak e 
codexek ir6i kordban is. 

Hdtra van m^g, hogy folsoroljuk azon sz6kat, melyek- 
ben ily hosszu e fordul elo : *) 



ehseg 3, 22 

en 3, 18 

el 12, 5o 

ertelm i5, 42 
5 ekes 29 

enec 38 

ere 71, 93 

erzelm 92, 92 

eget i5i 
10 fel (dimidium) 120, 69 

f6d 87 

feneit 33 

fedelm 96, 18 

het 42, 4o 
i5 ker 18 

kerd 28, 34 

kip 62 

kesert 21 



i) Elso szotagban : 

kes I 83 
20 kht:^ereit gb 

ket 3 

ketelkedik 8, 32 

ketseg 49 

kez (paratus) 62 
25 kez (manus) 112, 47 

lee 1 36 

mez (kalk) 169 

me:{ (honig) 58 

nev 44, i25 
3o neg 72 

nember 4, 46 

nektee 3, 18 

nelkiil 12 

nep 18, i3o 
35 Piter 22 

rezeg 180 



*) A dolt betukkcl szedettek csak a Miiacheniben, az egy szimmal jelzettek csak 
a B^csiben fordulnak do ; a mdsodik szdm |el5Ii a MQncheni codexer. A lapszdmok a 
D&brcntcy-ftle kiadist jeldllk. 



NYELVEMLEK-TANULMANYOK. 



393 



serelm i33 
serezni i65 
ter284 
4o terd 46, 5i 
veled 4 
pet 43 



2) M'asodik 



belendes 28 

egeb 18, 4 1 

emlekez 27, 24 

eden 47 
5 ebed i4o 

estvel 225 

estvehe^ik 189 

ese 170 

egez I 36 
10 ferteztet 27, 47 

Illfes 1 85 

innet 102 

itel 58 



rer 66 • 

vez (sturm) 211 
45 zel (margo) 93 
zel (ventus) 176, 36 
zek 56 
'{hi 233 

szotagban : 

keves 74, 3i 
1 5 kover io5, 42 

ko^ven 3i 

kastel 34 

kotel 76 

kozep 197 
20 metel 36 

nehez i25, 64 

osven 37 

seget 1 56 

tehen 169 
afi vitez 16, 3o 

vezer 16, 65. 



3. Ragos alakokban: 

zedegessel 6, oltoziel 7, :{ottnel 20, heskeggel 24, 
leltel 29, himtettel 81, tottel i24, hittel 3o, vegetec 38, 
kussebbehuc 182, vettetenek 3i, bemenvetec 19, kinel 7, 
nevet 7, idek 98, keckek i3, 71, figek 28, esset 92, idem 73, 
orocletenec 61, kenlencenec io5, nelven 97, dinnes 93, 
perneiebe 99. 

Ime, nem egy-ketto, tekint^lyes szam, s ha ez 
adatokat egybevetjiik az elo nyelvjdrdssal, mint kfitsegbe- 
vonhatatlan t^ny all elotttink az, a mit kiilSmben Budenz 
mdr a Magyar Nyelveszet IV. kotet^ben kimondott, hogy a 
magyar nyelvnek volt egyhosszu, nyilt e-je, 
mely azonban idok folytdn kiveszett. 

SZANTO KaLMAN. 



394 SIMONYI ZSIGMONH. 

A KERDO -E SZOGSKA EREDETIBB iJELENT^SE. 

A kerdo -e szocska most ondllo kerdesekben is elo- 
fordul mint a nfimet ob p. ilyenekben ; ob er wol kommen 
wird? De valamint ez, ligy a m. -e is voltakeppen csak a 
fiiggo kfird^s kotoszava, mely vagy magara fordul elo 
(sz6p tanulsag leszen arrol, lehet-e az isteni tiszteletben 
valtoztatas Tel. 60) vagy a ha kszo kis^reteben (azt sem 
tudjdk, ha ugy vagyone avagy nincsen o. 84). — Ilyen 
szerepben r£gibb irodalmunkban a ha ksz6 magara is 
gyakori; p. irja meg, ha meg kell venniink Lev. 1:24; 
lassuk meg, ha megmfveli vagy nem o. 5i; Idssatok, ha 
isten lehet, ki maganak nem segithet? Kat. leg. 2333; meg- 
k^rdfi, ha az volna PG. 228 stb. stb. Az elso pelddk 
mutatjdk a foltetesbol a kerdo jelentesbe valo atvitelnek 
konnyiisfiget, a mint hogy a legtobb mas nyelv is f6lt6tes 
kotoszot hasznal a fiiggo kfirdesben : ilyen a nem. ob (ofn. 
ibu ,wenn' es ,ob*), ang. i/", sv^d ow, fr. 6s ol. si, gor. d 
(a heberben disjunctiv kerdfisben a 2. kotoszo im ,ha*) stb. 

Mar most ilyen foltites kotoszo volt eredetileg a 
magyar -e sz6cska is. Bizon}^itj4k ezt nyelvemlfikeinkben a 
kov. adatok: 

a) hisztek c istenben, €n bennem is higyetek M. 200 = 
ha hisztek ist. stb.: ;,Creditis in deum, et in me credite" 
Jdn. i4:i I ha azt akarod, sokdig hogy ne nevessenek, es 
udvarbol az uraim ki ne vezessenek, nevetnek-e,*) nevesd 
te is, dm hadd igessenek PG. i3i (96. mese) | azert ha 
szivedben szomorii vagy-e, lelkedben elkeseredtel-e, izetlen 
6s dhitatlan vagy-e, gondoljad az urnak nagy szomorusdgdt. 
Ers. (Pass. ed. Toldy 66. 1.) | azert ha kevely vagy-e, es 
aldzatossdgot kivdnsz-e, tahdt gondoljad az drtatlan Krisz- 
tusnak kinjat o. 64 | 

b) latja az istent lelki szemeivel, kit soha meg nem 
bdntott, 6s ha v6tk6z6tt-e, rola penitencziat tartott Guary c. 
6 = (ugyanazon szovegnek i5o8-ki mdsolataban, Nador c. 
i3i): es ha vetkozotthee, rola p. t.**) | Ez urunk Kr.nak 

*) Toldy F. kirdo Jelet tesz ide ; nyilvln erre a n^met szerkezetre gondolt : lachen 
sic ? so lach «uch da. 

••) DCbrentey (RMNy. IV. k. XXVI. ^s XXVII. 1.) a Gaary c. szavdbaa a rtgi 
imddko;aita, fekette-Ult alakot litja, s a mdsolaird azt mondja: ,Az Isr'B-beli leird mdr 
Dem is lad4 vitkd\fitte hajdani drtelm^t". 



A KERDO -E SZOCSKA EREDETIBB JELENTESE. 3g5 

sz. tandcsa, ha kedig 5 joszdgdba vmit el nem adhate, 
tahdt a mezonek megvetelefirt megutdlando. . . Vg. 33; ligy 
hogy ha neked gonoszt monde, te mondj anndl gonoszbat 
temagadr6l o. 88 | 

c) megengedo mell^kmondaiban : Mert jdllehet hival- 
kodo ifjak k5zott a sz. szuzesseget ha megfertoztette volte, 
demaga esmeg... megfipit^ o. 3o | 6va nohae vetkezfik, 
demaga ha Addm a bunre nem engedett volna, nem 
voniuk volna az eredetbunt Tih. 62. 

Figyelemre melto, hogy a vogulban is „a kirdo 
mondatok e raggal jelolvek", 1. Hunf. vog. monda 317. 1. 

SlMONYI ZSIGMOND. 



NTELVTODOMANYI r5zLEMENTEK. 

— Szerkeszti Budenz J6zsef XV. kStet II. es III, fiizet. — 

Dicseretre melto torekvese a Nyelvtudomanyi k5zlemenyek 
ujabb iranyanak, hogy szakitva eddigi hatarozatlanabb, altalanos 
nyelvtudomanyi jellemevel, kivilolag egy szflkebb korre igyekszik 
szoritani munkassagat; a nyelvtudomanynak azon reszere, mely 
legkozelebbrol erdekel benntinket, mivel a velQnk egytbrzsii 
altaji nyelvek kepezik targyat. IdoszerQ es szQkseges ujitasnak 
kell ezt tartanunk, ha meggondoljuk, mennyire nem volt hasznara 
nemzeti nyelvtudomanyunk elohaladasdnak azon tulterjenges, 
melyet eddigi munkassaga k5renel tapasztalunk, ha latjuk, hogy 
nem csak indogerman, hanem semi es mis nyelvcsoportok tanul- 
manyai is helyt foglalhatiak kereteben, sot hogy meg tullepve a 
a nyelvtudomany hatarain, etnogra6ai es mitologiai ertekezesek 
is nevelhettek a tartalom sokfeleseget. — Korantsem akarjuk 
ezzel azt mondani, mintha nem volna eros szQksegfink mind* 
ezekre; a nyelvtudomany tulajdonkepen csak egy, targya az 
emberi nyelv altalaban, melyre nezve egyenio ertekii a vad 
erdo lako dadogasa az azt legyozo mfivelt angoleval. Igenis, 
elenk figyelemmel kell kisernQnk minden haladast, barmilyen 
reszen t&rtenjek is tudomanyunknak s ktilonosen ama szeren- 
csesebb viszonyii nyelvcsaladet, melyet egy kitQno tudos a 
nyelvek rozsas-kertjenek nevezett, az indogermanet, melyben e 
tudomany megszQletett s melyben elso modszeres kiserleteit 
teve. De van mindemellett egy kortilmeny, mely sajat terlSnkbn 
ketszeresen tevekenyebb munkassagra szolit s ez az, hogy az 
alta)! nyelvtudomany mjivelese nektink nemzeti 



396 MUNKACSI BERNAt. 

mis'szionk azon kedvezobb miiveltsegi es tarsadalmi viszonyok- 
nal fogva, melyek nepfinket minden rokonai felett kit&ntetik. 
Egymagunk allunk joforman, mint fajunk kepvisel5i Europa 
miivelt vilagaban. Ki tQrodnek nyelvtink tigyeivel, ha mi sem 
tbrodfink? Kiben ebreszthetne erdeklodest. ha benndnk nem 
kiket hajlamunk, termeszettol belenk oltott targyszeretettiak erre 
5szt6n6z? Elismeresre melio befolyhatni egy altalanosafbb, vagy 
idegen erdekA tudomany emelesere. de hoi nemzeti feladatrol 
van sz6, ktil6nosen, ha ennek leCesitese a kitelheto 5sszes erok 
kozpontositasat, minden segedeszkoz szamba vecelet megkivanja — 
ez esetben kozremuk5dni igazin elsorangu kbtelesseg. S nem 
pesszimizmus sugallja, ha kimondjuk, a mi nyelvtudomanyunk 
mai allispontjan, minden haladdsa mellett meg, meg sok munka- 
last kivan. Mit is tettCink meg eddigele? Halomra gyQjtbttQk 
nspnyelvi kincseinket, kiadtuk codexeinket, regibb iroinkat; 
de ki latta reszletesebb feldolgozdsuknak elso eleraeit is ? Vilagot 
vetett az utobbi evtizedek torekvese rokonsagi viszonyainkra ; 
de birjuk-e meg rendszeres tanulmanyat, vagy csak vazlacit is 
minden egyes lestvernyelvnek ? — Avagy meg tovabb menve, 
mondhatjuk-e tisztazottnak, modszeres targyalassal bebizonyi- 
tottnak egyik sarkalatos kerd^et nyelvtudomanyunknak, az altaji 
nyelvek egymdshoz valo viszonyil es szorosabb egyOve tarto- 
zasat ? 

Bizony, bizony, sok munka dll elotttink, egeto kerdesek — 
a tovabb haladhatasnak feltecelei — varnak gyors megoldasra, 
szivesen kell fogadnunk minden modot, mely czelunkhoz egy- 
egy lepessel k5zelebb vihet I Ezert Qdv6z5lj(ik 5r5mmel a Ny. 
K5zl. ujabb fejlodeset is, melyben ez kizarolag az altaji nyelv- 
tudomany k5zlojeve alakult — a munkakdr szQkQltevel a tarta- 
lom erteke szokott n5vekedni s mi ezt annal inkabb remelhetjtik, 
minthogy latjuk, a megjelent fQzetek is mennyi uj nemu tanul- 
manyt tartalmaznak, mily programmszeriive valnak az altal, hogy 
ramutatnak a mezokre, melyek eddig parlagon hevertek s 
munkasaikat vdrjak. Kiss Ignacz ertekezese Pdzmany nyelverol 
majdnem elso kiserlete egy regibb iro nyelveszeti feldolgozasd- 
nak. Szigethy eloszdr adott bizonyos reszletesebben (hangtani 
szempontbol) tdrgyalt nyelvemlek-tanulmanyt s az a kep, melyet 
Szinnyei adott a i,nagy pankratiasta" ugor-magyar nyelveszeti 
munk^ssagarol szinten egyedOli, maganallo fejezet nyelveszetQnk 
t6rteneteben. Nem fogja ^rdeklodes nelkCll hagyni a Nyelvor 
szake'rto k5z5nseget, ha ktll6n5sebb figyelemmel kis^rjfik e 
tudomanyunkra nezve oly fontos'folyoirat haladasdt s allando ismer- 
teto rovatot nyitva szamara birdlo jegyzeseinkkel fogjuk kiscrni. 



NYELVTUDOMANYI KOZLEMENYEK. Sgy 

Kiss Ignacz Pazmany nyelvet vizsgalo ertekezeserol 
mar fennebb szolottiink (74. l.)i hangsiilyoztuk az effele tanul- 
manyok szQkseget, elismeroleg nyilatkoztunk egyes, kQl5nosen 
mondattani eszreveteleirol ; de nem talaltuk egyezhetonek a 
tudomanyos rendszerrel a roodot, melylyel a kQlbnfele nyelv- 
tQnemenyek targyalvak. Most mar kiegeszito resze is megjelenc 
e munkanak. sok erdekes adatot halmoz 5ssze s csak sajnala- 
tunkra szolgal, hogy az elobbiekben megrott rendszertelenseget 
itt meg nagyobb mertekben kell latnunk. Szotarnak. mino e 
tanulmanyhoz csatolt fOggelekresz kivanna lenni, nines tulajdon- 
kepen mas feladata, mint rendszeresen elosorolni az elavult, 
vagy ertelmlSkben tetemesen megvaltozott szavakat. Mi mast 
tatalunk itten ! nines fobb resze a nyelvtannak, melynek jo szamu 
adata ne volna fellelheto e nagy adatuniversumban. KQlonosen 
ahangtani kategoriak azok, melyekkel mostohan bant el 
a szerzo maguk helyen, minek termeszetesen az lelt kSvetkez- 
menye. hogy feltQno jelensegeit e fUggelekreszben volt kenytelen 
szellyelszorni. Milyen erdekes lett volna pi. ott, hoi a hangzok 
idomertekerol van szo, e hosszuhangzos adatokra hivatkozni : 
fiitos, kiildus, mint a mainal teljesebb alakjaira az ugor p^g^ es 
*»^*'igek szarmazekainak. Ott kellett volna felbozni a ves^teg, 
ves:{teg szavakat, ligyszinte a rbvidQlt hangzos es^'Ves^es alakot 
is. Hangmagassagi szempontok ala tartoznak ez adatok : delia, 
tovabba cienke v. 5. c:{inko-s, derates v. 6. durc^ds, po^sdul 
V. 6. pe:{sdul, po:{sog v. 6. pe:{seg, tdmentalan v. 6. tomentelen^ 
melyek kbzQl az elsok Lugossyval szolva megyerjei kbzdivatu 
magyar alakjaiknak. A hangszinezet kdlonosebb jelensegei koze 
kellett volna sorolni az dllapat, dlnak, bajnak, gyanos, belincs, 
merigy stb.effele szavakat, melyek a rendes fejlodes ellenere ma 
alakjuknal nyiltabb hangzosat mutatnak. Nem kevesebb kifoga- 
sunk lehet a feltCinobb massalhangzos alakokra nezve sem. Nem 
a szotar a helye azon alakoknak, melyek hosszu massalhangzo- 
juknal fogva erdemelnek emlitest, mint: eppiteni, eppiilj halla- 
dek, tovabba' e hangvaltozast szenvedett fegjrhetetlen^ csekely 
(viz), c\aprag, hever^ leveg stb.effeleknek ; v. '6. feddhetetlen, 
sekely, c\afrang, heber, lebeg, Utolbenyi is inkabb hangtani 
adat, mert valoszinQleg csak dissimilalt parja az utolbeli-nek'y 
V. 5. tandl es danoL Rivas\t, rivogat, csolnak, csoltdr, olcsd- 
rol, fiijt eredetibb bovebb alakjukat oriztek meg, tehat mai 
csonkabb alakjuknal fogva ; bial, eskues, fualkodds pedig mai 
bovebb hangtestdknel fogva erdemlik megemlitesQket s igy nem 
szotari, hanem hangtani alakok. 

Mar az altalanos resz biralatanal megjegyeztQk, hogy a 
jelentestan kategoriaja egeszen ki van hagy va a feloszt^s 



SgS MUNKACSI BERNAT. 

fobb reszei k5zQl. e szotari resz fol5s bosege megtanit, mennyi 
tanulsagos jelenseget lehetett volna targyalni keret^ben. Az pi. 
hogy tarts a ^tartozkodis" fonevi ertelm^ben vetetik az ilyfele 
szolasban: minden tarts nelkul olvashattya, az tovabba, hogy 
e kifejezesekben : esik a legyek^ megferni vmit athatdan hasz- 
naltatnak a kfilomben at nem athatok igek, ligyszinte a be- el- 
meg- igek m6dosit6 lermeszete mind jelentestani tfincmeny. 
Nem jdrt volna haszon nelkfil a jelentesvaltozast fejtegetni e 
mondasokban: sUt a hideg, nyers e. h. fiatal leleklyuk c. h. 
szelelo lyuk v. 5. rokonn^elvi mdsaikat finn nuore- : fiatal es 
loyly : vapor calidus. — Atterve ezek utan az alaktant szem- 
pontra. mint szokepzesi kQl5noss^gek nem tartozhatnak a ftigge- 
leki reszbe a frequentativ erel^ tnenel, ne^el, sdntdU aluddogdl, 
ugordik, a momentan hdrint, a causativ alutni es bdmitani, 
a reflexiv hajolhatatlan, hasonl6kepen e denominativak : birolni, 
hdlolni s ez al- (denominativ es deverbal) kepzesek : pironsdg, 
haraghatik valamint e sajitsagos tovakepzes sem: foldilnki 
V. 6. vdrosonki (Sajo sz. peteri vegzes). Az 5sszetetel rovata ala 
tartozok: ass^ony-hihetetlen, bor-nem iss\a, bor-nem iss:(asdg, 
cselcsapni, ezek pedig: as:(, buggyan^ ha:{ud, us\ feltQno rago- 
zasuknal s nem tartalmuknal fogva erdekesek. Meg a mondat- 
tan-nak is kijutott a maga resze abban a nagy quodlibetben, 
mely a harmadik resz tartalmat teszi. ilyen pi. a maga kot5sz6, 
melyet mondattani viszonyaiban reszletesebben meg nem vizs- 
galni, s hasznalatat bovebben ki nem fejteni valoban kar volt. 
Nem sorozhatjuk mindezekhez azon meglehetos szamu szotari 
feljegyzeseket, melyeknek elofordultat epen semmi ktil5n5sseg 
nem igazolja, mino pi. egyebiinnen, ektelen, eleinte, gyom, 
melyeknek elmaradasa, ha terjedelmet nem is, de erteket minden 
esetre novelhette volna e dolgozatnak. Nem kell azt gondolnunk, 
hogy a rendszeresseg, mivel valami alaki tenyezS, csekelyebb 
fontossagu kellek, hogysem a mii becsenek megitelesenel szamba 
vetethetnek. Jelentos, igen jelentos, ktll5nosen ott, hoi pusztan 
anyaggyfijtes a czel, mely alapul szolgaljon magasabb tudo* 
manyos teoriikhoz, mert ha van valami, mi itt kiviI61ag sztik- 
seges, ugy a tiszta atszemlelhetoseg, a kbnnyii alkalmazhatosag 
az, mi pedig rendszer nelktil el sem kepzelheto. Igaz, tartalmis^g 
mindig az elso, de ugy hissztlk, nem jogosulatlan kivansag, ha 
szeretnok, hogy elvezheto is legyen a gyQmolcs. ha megtermett. 
Kevesebb eszrevetelQnk lehet a Nyelvtudomanyi K5zleme- 
nyek t5bbi ertekezeseire, melyek kSzol meltan allithato elso 
helyre Szinnyei ertekezese „Revai magyar-ugor nyelv 
basonlitasardr. Mindenkor tanulsagos figyelemmel kiserni 
valamely tudomany fejlodeset. Idtni az eszmek kOzdelmet, mely 



NYELVTUDOMANYI KOZLEMENYEK. Sgp 

az igazsag diadalmlt elokeszite. A mi nyelvtudomanyunknal ezc 
ketszeresen ^rdekesnek fogjuk iielni. ha meggondoljuk, mennyi 
hinyattatason ment keresztfll s mily nagy mozgalmakkal allott 
5sszekottetesben. Szinnyei rajzat adja e tanulmanyban legkivi- 
I6bb nyelvesztink egyik iranybeli munkissaganak. Mindcnekelott 
azokra hivatkozik. kik mfik5deseben hatassal voltak raja, Sajno- 
vies es LGyarmatira, ezutdn Revai tevedeseit targyalvan. kiemeli 
azon pontokat is, melyekben az igazsagot eltalilta s azon veg* 
eredmenyre jut, hogy altaldn veve «biztos alap nem volt laba 
alatt, de eles elmeje sok esetben eszrevette a helyest.** „Ha meg- 
gondoljuk* — igy szol 6 — „hogy az 5sszehasonlit6 nyelveszet 
Revai koraban meg a kUIf51d5n is mily gyenge l^bon allt: ha 
meggondoljuk, hogy neki mily csekely szamu, hianyos es reszben 
hibas segedk5nyvek alapjan kellett dolgoznia. minden biztos 
vezerelv, utmutato minta nelkQl : valoban nem csodalhatjuk. hogy 
mQveiben nagy botlasokkal, tevedesekkel talalkozunk; s annal 
nagyobb dicsosegere valik nagy szellemenek, hogy mind e mellett 
sok olyast mutathat fel, a mit ma is helyesnek, elfogadhatonak 
kell mondanunk. 

Fontossaga tekinteteben joggal allithato Szinnyei ez erte- 
kezese melle Budenz kbzlemenye a ^ZOrjen nyelvmutat- 
v any ok'', melyek kOlonOsen a vicsegdai es sisolai 
dialcktusokbol vannak veve. Egyik legnagyobb akadalya nyelv- 
tudomanyunk gyors elohaladhatasanak, hogy nem birunk nyelv- 
tani vazlatot minden egyes rokonnep nyelverol, sot hogy meg 
textusok tekinteteben is sziikiben vagyunk. Kivalolag a zQrjen 
es votjak nyelvek azok, melyek jollehet az eszaki ugor ag 
ugyanazon csoportjabol valok, melybol a magyar, eddigele 
semmikepen sincsenek kepviselve nyelveszeti irodalmunkban. 
E bajon segitendo tette k5zze Budenz Popov Andras ztirjen 
forditasat es a Szavvajitov Pal grammatikajaban megjelent eredeti 
meseket, melyekbol ligy a hogy nemi fogalmat szerezhettink e 
nyelv alkotasdrol. 

Nem mondhato epen czeltalannak Badics Ferencz erteke- 
zese sem a ^magyar nyelv jellemzo hang- es alaktani 
sajatsagairol", melyben hemi csekely rendszerben ii^yekszik 
osszeallitani azon vonasokat. melyek nyelvt5nket testvernyelveivel 
szembe helyezik. Az egesz munka bonge'szet Budenz kQlonfele 
munkaibol, legfobb erdeme szerenysege, melylyel oszinten be- 
vallja, hogy ^tavolrol sem koveteli a teljesseg s meg kevesbbe az 
eredetiseg dicseretes nevet/ 

A kisebb kbzlesek k5zol Halasz Ignacz ismertetese emel- 
heto ki Donner ^Lieder der Lappen" czimii kiadvanyarol. 
E finn tudos meg i874-ben tbbb sved-lapp textust hozott eszaki 



400 MUNKACSI BERNAT. 

litjarol. melyek k6z5tl negy tartaloiilag erdekes epikus kalremeny 
is talalhato. Az ismerteto ezek nyelverSl s targyarol eriekezik 
roviden. — Az utolso fllzetben meg harom szofejto ertekezesre is 
akadunk. Egyik Markovic^ Sandortol valo, melyben ez az orsegi 
tung (podex) szot rokonitja a finn taka-val (1. Budenz szotaraba 
a teg-nap czikket) ; a masik kettooek Budenz a szerzoje, ki e 
czikkekben a sj[eru, kot es kossontyu etimologiajat targyalja. 
S:{erii mellekalakja a csuvastol k6lcs6nz6tt gyurii szonak v. 5. 
t6r6k ju:{uk gyflrQ, mely a csuvasban a tbbbi t5r5kseg tanulsaga 
szerint elobb ^wrw-nek hangzott s kesobb a csuvas rendes hang- 
fejlodessel sjtirii'\€ lett, ebbol lett egy masodik kolcsSnvetel 
ut)an s^eru. A kot szo rokonsagat Revai es Szinnyei ellenere 
inkabb a fin kytke-ben keresi, mint a kqyttd-btn, kimutatja, 
hogy emennek eredeti etimonja tulajdonkepen ^funem torquere"" 
s csak amazhoz ffizodik a szoros ertelemben vett ligare jelentes. 
kiegeszitesQl hozza sorozza mindazekhez a kossontyii szot is, 
melyben csak egy alakilag kisse megvaltozoit tovakepzeset latja 
a kot' igenek. 

Elenkito reszei a Nyelviudomanyi K5zlemenyeknek azon 
apro vitas ismertetesek, melyek rendesen a szerkeszto szak- 
avatott tolla alol kerQlven ki, az altaji nyelvtudomany fobb 
kerdeseirol iroit munkakat es eszreveteleket veszi a biralat 
bonczolo kese ala. Az utobbi fQzetek ket jeles czikket tartalmaz- 
nak e nembol, egyike Misteli F.-nek a magyar es finn nyelvrol 
tett eszreveteleire hoz ellenveteseket, masika Anderson Nicolai 
.Studien zur vergleichung de r u gro - f inn ischen 
und indogermanischen sprachen" czimii munkajdt 
targyazza. — Misteli az ingo-german nyelvtudomany lijabb m6d- 
szeren vizsgalodvan nemi kiterest tesz az az altaji nyelvekre s a 
hasonlati alakulast (analogie-bildung) kutatja ktJl5ndsen a magyar 
es finn nyelvben. Szerinte ,az agglutinalo nyelvekben sokkal 
kisebb jelentosege van az analogianak, mintsem az indogermdn 
nyelvekben, ez utobbiakban az analogia mukodeseoen szellemi 
energiat kell latnunk. Az indo-germansagban az elejetol 
fogva akadalyok lektizdesehez es munkahoz szoktatott szellem 
soha meg nem szQnik a maga szOksegeihez kepest a nyelv- 
anyagot atalakitani, mig ama nyelvek mar keletkezesiikben 
kedvezo helyzetben voltak s azontulra faraszto szellemi munkatol 
fol voltak mentve, ligy hogy fejlodesi menetre egeszen kcp- 
telenek, innen van csekely miveltsegi hatasuk is". Budenz kell& 
energiaval valaszol ezen az indo-german »nyelvtokeletesseg dog- 
ma jabol" kiindulo tulmeresz megjegyzesekre s kimutatva peldai- 
nak s allitasainak tarthatatlansagat keri, hogy „ne bantson iteletevel 
oly nyelveket, a n-clyeknek re'gibb es mai mivoltaba meg be nem 



NYELVTUDOMANYI kSZLEMENYEK. 4oI 

lat s melyek fejlodeserol igazan semmit sem tudhat/ — A mi 
pedig Anderson tanulmdnyara vonatkozik, erre nezve eles elme- 
juleg tCinteti fel azon alapok gy5ngesegec, melyekre ugor+indo- 
germin rokonsigi teoriajat alapithatna. Meg^rteti, mily csekely 
nyomossaggal birhatnak a nevmasok a nyelvek egytive tartozo- 
saganak megit^Iesdben s hogy mily erotlen motivum n^hany 
kepzo es tosz6 Utszolagos egyezese arra nezve, ho^y az ugor- 
sagot kiszakitva az altaji nyelvek ktirebol, az indo-germansagba 
vigytLk altal. A mely alapossag, mely e fejcegeteseket belyegzi, 
az oszintesegtol sugallt lelkesseg s azon kivalo joakarat, melylyel 
az ellenfel inkabb mint ugyanazon (igy tevedt barczosa ttinik 
«lenk, valoban mintaszeriikke teszik e biralatokat. De van meg 
«gy nevezetes tanulsag, mely kQl6n5sen az utobbit erdekess^ teszi 
elottQnk, elenken erezteti szQkseget, hogy valahara hozza kell 
fognunk a t5bbi alapok lerakasahoz is, melyeken az egy- 
seges altaji nyelvtudomany eptilete fog emelkedni. Meddo mun- 
kalatok, mino pi. Andersone volt, soha sem fognak megszOnni, 
mig teljes vilagossagot nem deritOnk azon osszefUggesre, mely a 
kQI5nfele, altaji neven ismert nyelvek k5z5tt fennall, mig rend- 
5zeres vizsgalat ala nem vettQk azon viszonyt, mely az ugor 
fiyelveket egy reszrol a t6r5k-mongol-mandsuval, mas reszrol a 
szamojeddel hozza 5sszek5ttetesbe. Jol erezzQk, hogy nem 
^sek^ly feladat e fo-fo kerdes megoldasa, kCil5n5sen ba elgondol- 
juk, hogy csak modszeres lassii haladas, az egyes nyelvek 
reszletes, minden oldalrol tbrteno kifejte«e vezethet a sikerhez. 
De „halad, a ki megindult**, hozza kell kezdentink a munkahoz 
^s pedig nekQnk kell, mert mint hangsulyozva volt, ennek 
ietesitese fokep a mi hivatasunk, egyik nemzeti misszionk. 

MUNKACSI BeRNAT. 



BALLAGI SZOTARAI ES A NYELVOR. 

II. 

Multkori czikkembol azt hiszem elegge nyilvan valo lett, 
hogy a szotariro miert ne legyen egyszerfi kompilatora szotara- 
fiak; es az is: miert tanacsosabb, hogy a szotariro kritikus 
szerzoje legyen szotiranak, hogy a szotariro ne legyen erze- 
ketlen eszk5ze a neologizmus tarkasagainak, valogatas nelkQl 
helyet adva azoknak szotdraban, s igy utat nyitva es mutatva 
fiekik a modern nyelverzek sebes lejtojen a nemzet nyelvebe. 
Ne mondja azert a szotiriro, a mlt B. mond, hogy neki k^nyszer- 
kabatba kell bujni, hogy neki tehetetlen mediumnak kell lenni a 

M. NTBLtSr. IZ. 36 



402 ^ TURI P. 

legvegso hacaroklg, mer^ kflloaben .pattanna a hur, szakadna a 
kotel*, 5sszeroppanna a vilag. Es kerdhetne tolem valaki s talan 
eppen B., hogy ki vagy mi adna meg neki a valogatasra azt a 
jogot. Az igaz, Jiogy en nem oszthatok senkinek semmifele jogot 
a nemzet nyelvenek nevebeo ; azert en csakis ajanlhatom azC a 
szotarironak. hogy vegye figyelembe azokat a jogokat, a melyeket 
neki. mint nyelvtudosnak es nyelvmuvelonek a nyelv geniusza 
ingyen megad, azokat a jogokat, a melyeket a szotarironak a 
nyelv irant tartozo tisztelet, ennek kifolyasakent pedig a folyton 
szem elott tartando helyes erzek, mondjuk tapintat, minden 
esetben biztosit reszere. 

Hogy B. nem el ezekkel a jogokkaU mondhatom, nem jol 
teszi ^s ismerve sz6tar ,felett* vagy „alatt" vallott elveit, mert 
tudjuk, hogy ezek szotaraban sincsenek ^benne", — maga irant 
elk5vetett kdvetkezetlenseggel teszi. Es annal rosszabbul cselekszi 
ezt, mert tudja es erzi, hogy mire kepes egy szotar a nyelv 
erdekeben, hogy egyetlen egy szotarironak az elvei is mily 
fontos tenyez5k a nyelv fejlodesere vagy hanyatlasara nezve* 
A szotarban t. i. megtestesitve latja a laikus vilag a nyelvnek 
szokincset, eppen ez^rt el is fogad abbol mindent, jot^ rosszat 
egyardnt, mar csak azert is, mert nem tud, mivel nem is igen 
szeret, — de a mi esetlinkben nem is lehet neki — k018nb5ztetni. 
B. irta a szotdrt, tehat B. csak tudja, hogy mi a jo, mi a helyes, 
B. pedig nem mondja meg igazan, hogy ez mind j6, ez pedig 
mind helytelen, mert 6 a jo es helytelen kdzze oda biggyeszti a 
nem ^ppen rosszat is, — elzarva igy az utat az adott esetekbcn 
gondolkodni megis csak szereto nagv vilag elol, hogy ne gondol- 
kodhassek, hogy ne kritizalhasson. Eppen ezert legyen abban a 
szotarban valami uj, valami meg soha nem hallott, soha nem 
latott furcsasag. bamulattal all meg elotte a vilag, tisztelettel 
veszi azt nyelvere, ahhoz aztan egy parszor meg is forgatja; 
ezutan pedig, — hisz ki ne tapasztalta volna mar, hogy a nem 
mindennapinak, a szokatlan csecse-becsenek a kis gyermek is 
hogy meg5rQl, — be is veszi elvezettel. 

Elobbi czikkem folyaman megigertem. hogy B. szotar- 
csinalasi rendszeret sajat peldaim vilagitasa mellett is fel fogom 
tOntetni. Probaljuk meg. Mar csak aze'rt is, hogy roluk es 
altaluk Ballaginak azon modszerere is k5vetkeztethessQnk, a 
melyet o a m^szok k5zleseben» azok megvalogatasaban hasznaU 
A peldakat csak ligy futtaban, tehat a mint veletlen bukkantak 
elo, szedtem 5ssze. Nekem nem telik kedvem a minden iron 
valo skandalumban. Azt ugyan nem mondom, hogy a talalt hibak 
nagysagat oromest ne hasznalnam fel az igazsag erdekeben. 



BALLAGI SZ6TARAI E8 A NYELVOR. 4o3 

IdezzQk fel tehat Hamlet szellemeit : Paddly, ?adomds, 
adossdgment, aggsorv. ajang:{at, ?alaj, ? alajfestes. ? alajo^, 
alajo:{ds, alakhu, aldr, dlkalds:^. Palkdr = alkus:{ = alkuvos 
?alkresi, alkura, alkvdny, ?almdny, ? dlvitaheljr, drs:(abott, 
?drisaru = egyedarusag, dtla = atmero, bedru:{, bedru^ds, 
bedru\at, ?becsenjr = gyemant, ? belsony, belur, ? bel^ = bel- 
lebbez, ?bennek, benntartomdny^ benn-tenger, benn-to^s = 
bennkereskedes, berlelke:{es ^ elbbirles, bernok, bevdm, bi^onyg, 
bokvers, bolcske, csdbanjra = keritone, csdbsio, ? divdly, doge- 
veny = mocsaros hely. do:{snap, Pelmec = bokvers, elregiil, 
?es\csin, ess^-deritd^ es{-diih, fekmernok, feknyom^ f^kpad, 
felfuvola, felor, festode, ?fogldcs = szotag, genj, ? gyufoga- 
lorn, / hadnok, hadors:[dgldr, hajoornok, ? haj6ss[, ? haj6s\at^ 
:'* hegyelii = zsirai, ? hires^, ?ho:[dr, ? ind, indopont, ?iralmdr, 
? iralmi, ? iralom, ? iroma = bokvers. ? istenes^^ ? istenes^et, 
?jel:{el^ Pjogldr, ?joglat, '?jogod = jogar. P kepecs ^\\gntix^, 
Pkepeles = szobraszat, ? kepes:{, kepke, ? ko^le, kotber, kotleg, 
Idtbely, Idt-homdly, Idt-lyuh, lepce^ ?l6gony = inga.?.Pmas- 
dalo:{^ = vekony^ magashangii eneket megfelelo vastag, mely 
hangon kiser (Ball.)» P mdslat^ ? medences:{, '^mer-ardny, mer- 
tudomdny, mer-pdlca, mer-:(sin6r^ ?muveny^ :^ne7n\eg, ? no- 
venyes:^^ ? nyomag^ ?pompdly, oronde = varorseg, ? termes:^, 
? torla = nemezis. Ptokes^j Pvdgta, P ve^ed = csatorna, ?ve- 
lyely = sark. ?vef5p, vetugrds^ Pvihely, Pvikard^ ?vikes:(tyu, 
?vitdly, '^ vitds^i, ?vitetyit^ ? vivoda, P hdgoncs[, hadonc:{ = 
kalonaw/onc^, ? imdnc\, ? lovanc\, ? u\onc\ stb. stb. 

£s Ballagi Mor ujra mondja, hogy neki m6dszere van, a 
melytol nem tagit se jobbra, se baira es roban annak vedo 
szarnyai alatt ItSskon-bokron keresztOl. 

Latjuk a peldakboK hogy belyegzo maniaja itt is hogy 
kisert, a ke'rdojelek itt hogy fungalnak; latjuk itt is a mod- 
szeres szotarirot, a kinek elve — ligy mutatja — a yegso 
elszantsagig oda lyukad ki, hogy szotara megfeleloen czimenek, 
a magyar nyelv szokincsenek (?) teljes granariuma legyen. Azert 
is van abban annyi penesz, annyi dohos allapot. Hadonc\, 
hdgoncT^, imdnc:[, lovanc^j lis^onc^. Isten a megmondhatoja, 
hogy mit is akart B. velok. Vagy ezek is kincsei a nemzet 
nyelvenek? ezeket is a megallapitott irodalmi nyelvet alkoto 
kiasszikus iroink emeitek kozervenyre (?) ? Es ilyenek az alkdr, 
hoidr, iralmdr, vagy a hajos^, kepes\, hires\, vitds^ is? 

Hal bizony ezt a lisztat kellett volna a Nyelvor jozan 
eszehez vagnia. Miert nem ezt vagla hozza? Miert is nem igye- 
kezett B. azt kikerQlni, hogy mi ezt a lisztat valahogy vissza 



20* 



4o4 TURI p. 

ne vagjuk? Pedig vissza lehetne vagni; meg is erdemleae ez a 
szotarcsinalasi es\csin, Es az embernek meg feljajdulni se szabad, 
mert rafogjak, hogy malitia szol belole. De hoi is vehette, hoi 
es honnan is szedegethette ossze B. ezeket az o kedveltjeit? 
Mennyi faradsagba. mennyi olvasasba, mennyi szorgalomba es 
kilartasba kerOlhetett neki, hogy ennyire igyekezett teljesse 
tenni szotarat. Elismeresre melto buzgosag. Meg is hajlunk 
a negyven ev vasszorgalma elott minden incs nelktil, azon 
kik5lcssel azonban, hogy vi7a/j^unkat t^y kicsit meg tovabb 
folytathassuk. 

B. szerint a pinczeket nem a folddr szokta elonteni, hanem 
egy olyan ar, a mely a fold alatt van, a mely tehat mert nem 
feldr, csakis alar lehet. Ezert nines ott Ballaginak a szotaraban 
a folddr, Nem eleg neki a s\abott dr, neki drss[abott is kell ; 
6 valaminek nem a belsejebe, hanem belsonyebe szokott nezni; 
nem eleg a \siraj\ nem eleg a nyakorjdn sem, neki meg 
hegyelu is kell ; ha jo is neki az or, de az ornok se rossz, 
kivall ha hajon ork5dik ; nem ele'g a s^otag, 6 fogldcsol is. 
B.-nak nagyon sok az indito ok, de meg az indok is, neki azert 
indra van szQksege, k la incs; neki nem kell se irodalom- 
iortenetiro, de meg irodalmdr sem ; az elso nagyon hosszii, a 
masodik meg nem eleg r5vid» neki azert iralmdr kell; nem kell 
az epigramma, neki bokvers kell, meg iroma, meg elmec\. 
A kepeles szerinte = szobraszat. Kerdes, hogy a felkepeles 
nem-e annyit jelent. hogy ,g6r5g szobrdszat'. Se a vivokard^ se 
a vivokesityu nem kell neki; 6 vtkarddal meg vikes^tjriivtl 
hadakozik stb. stb. Ballaginak ezek es ilyenek az o valasztottjai. 
Ezekben lelik az 6 gy5ny6rflsege, — nagy hasznara szotara 
teljessegenek es nagy kirara az o kedvenc^eivtl ertelmi rokon- 
sagban levo verbeli szQl5tteknek. 

Tehat meg a bona fidesnek sem igyekszik megadni a 
magaet; egy cseppet sem t5r6dik azzal, hogy a szotdriro Ballagi 
modszere es a nyelvtudos 6s nyelvmflvelS B. elvei k6zt eg es 
f5ld a kQl5mbseg. Mintha csak az lett volna egyedQli czelja 
T. M. Szotarival, hogy abban a babeli zQrzavar kepet meg- 
kepelje, kezzelfoghatova tegye. Mert meg ott sem akar javulni. 
a hoi csak a rossz akarat nem javul; meg ott sem akar jo peldif 
mutatni, a hoi annak k5veteset nem ugyan a magunk, hanem a 
nyelv t5rtenetenek neveben tole megkSvelelhetjOk. Mert azt csak 
elfogadja B., hogy ennek van joga iteini es pedig elevenek es 
holtak felett — egyarant. B. a Idbto es teke elebe kerdo jelt tett 
oda, jelezve, hogy ez a ket szo epp olyan rossz szo, mint ez a 
masik ketto : kepecs, vitetyii. Pedig 6 tudta, hogy a Idbto, teke 



BALLAGI SZ6tARAI ES A NYELVOR. 4o5 

meg Molnar Albertben ott domiaalnak: pedig o tudta. hogy a 
Idbito a Tajszotarban is Denne van, meg azt is tudta. hogy 
Idbito az orszagnak nem egy nyelvjarasaban hasznalatos; B. tudta. 
hogy a teke:[es mar osapainknak is jateka volt, hogy a teke 
mar MA.-nal is annyit tesz. hogy globus. Es megis azt mondja. 
hogy Idbto, teke lomtarba val6 portekak. B. a raks\oll6re 
mindenekelotl azt jcgyzi meg. hogy = elrakni val6 szollo. Pedig 
tudta. hogy Kresznericsnel a rakszollo mellett a ratoks\ollo is 
ott van. s igy gondolhatta volna, hogy a rakszollonek semmi 
koze a rak igetoh5z. B. a rakpart, raktarra gondolt. Azert 
kapott is az alkalmon. hogy a ratoks{ollot azert mondjak rak- 
szollonek^ mert ^egymas mellett t5m5tten alio kemeny szeme 
van**, a mely jo tulajdonsagaert aztan igen alkalmas a telire valo 
elrakasra, B. nem akart gondolni meg arra sem. hogy a nep 
nem alkot ilyen 5sszeteteleket. KQibmben is a nep a B. rak- 
sioll6]il eltenni' vagy hagyni va/onak mondja B. pedig mind- 
ezeknek utana is a raks:{6ll6t ugy eirakja telire, mintha nem is 
volna masra valo. A mi pedig azt illeti. hogy a ratoks\ollo 
benne van-e a B. szotaraban, mondhatom, hogy ez a kerdes 
nines megoldva a B. szotaraban. 

A f6nn koz5lt lisztara nezve megjegyzem me'g azt. hogy 
en az ezen lisztaban kozolt szok ellen az irto haborut, — mert 
ezek olyanok akarnak lenni, hogy vel6k a mindennapi elet sziik 
koreben eljUnk; mert nem akarnak ezek a tudomany nagy biro- 
dalmanak sem egyik. sem masik tartomanyaban polgari jogot 
szerezni; mert csak arra vagynanak. hogy a profanus vilag lassa 
el okel egy-egy fogalommal, — mondom en ezeknel az okoknal 
fogva abban hagyom az ellenok inditott hafczot. es teszem ezt 
annal nagyobb lelki nyugalommal, mert nieg vagyok gyozodve, 
hogy 6k mar eljatszotlak gyermekjatekukat, hogy ok hivatlanok 
maradnak mind6r5kke a nemzei nyelveoen, s hogy a nyelv 
hajlekaba ezentul ilyen poganyok nem tolakodhatnak be, ha 
mindjart szotariro latja is el oket utazo levellel. Azert pax 
vobiscum. 

Maskeppen all azonban a dolog a muszokat illetoleg. Mar 
csak azert is. mert a Nyelvor marcziusi kis czikkeben mondottak 
a magyar miiszokerdesre vonatkoztak. 

A muszonak lenyeget es fogalmat mar oly sokszor meg- 
beszeltek es meghataroztak, hogy lehetetlen eppen ezen alka- 
lommal reminiscentiakkal nem elnem a mar elmondottakbol. 
Eze'rt nem allhatom meg azt sem, hogy a mflszo fogalmanak a 
mily r6vid, de eppen olyan talalo meghatarozasa vegett Alexander- 
nek a Ny. VII:i6. olvashato kovetkezo fejtegeteset ne k6z5ljem ; 



4o6 TURI p. 

,.A kozonseges beszedben nem szorulunk mindig finom disztink- 
cziokra. A koz5nseges eletben gondolataink sem mindig hataro- 
zottak, szabatosak. s igy kifejezesQk sem szigoruan egy ertelmu. 
A tudomanyban legfinomabban kell distingvalnunk, leghataro- 
zottabban gondolkodnunk s igy legszabatosabban kifejezniink 
tnagunkat. S azert a tudomanyban oly szokra van szOksegQnk. 
melyek hatarozottan egy fogalmat s csakis ezt fejezik ki. A mely 
szo valamely tudomanyban egy pontosan meghatarozott fogalom 
me^jel5lesere hasznaltatik miiszo-** S idezem meg Volf Gyorgynek 
a Ny. 11:49 k6z6lt „Hol jogosultak az idegen szavak" czimii 
czikkebol, a muszavaknak inkabb kQlso kbvetelmenyeirol es 
hasznalatarol mondott ezen szavait : Ha az idegen kifejezes vala- 
mely hazainal jobb, vilagosabb» akkor a tudomanyban ne 
csabbittassuk magunkat a nemzetiseg erzetetol arra, hogy az 
ucobbit hasznaljuk** ; eppen ezert vagy tisztessegesen QltessQk at 
magyarra az idegea muszot, vagy pedig sehogyan s eljQnk ebben 
az esetben inkabb az idegen szoval. 

A magyar muszo-kerdes valooan igen fontos kerdes. Ket- 
szeresen fontos. A tudomanyra nezve azert, mert csak komoly- 
sa^at> tisztesseget emeli, ha igazsagait jelento es megfelelo 
szokkal fejezheti ki ; es igazsagainak tisztasagat veszti el a tudo- 
many, ha a szokban, a melyekbe foglaltatnak, nincsenek meg a 
muszonak kUlso kovetelmenyei. A nyelvmfivelore nezve pedig 
annyival fontosabb a muszok kerdese, mert a nyelvet, ennek 
alaptorvenyeit, egyedisege't soha semmifele neologizmus nem 
tamadhatja. ronthatja es semmisitheti meg ligy, mint egy-ket 
kontarkodo mi^szo-csinalo. 

Nagyon kell tehat vigyazni a szotarironak arra, hogy mii- 
szavait megvalogassa. hogy — az emberi gyarlosag tdbb vagy 
kevesebb tevedeseit leszamitva — csak a legszQksegesebbeket 
k5z5lje; es k5telessege a szotarironak ovakodni minden olyan 
rosszul alkotott miiszo felvevesetol. a melyek meg csak csinalva 
vannak, a melyek tehat meg csak kerodzenek. (L. tdmmutato es 
tarsai.) Az ilyenekre semmi szOkseg. men az ilyeneket, kQlo- 
nosen egy-nyelvu szotarban meg sem ertheti az ember. Es 
Ballagi szotaraiban szaz meg szaz szamra talalhatok az ilyen 
helyet kereso nem is tudom micsodak. Es B. szerez helyet 
mindegyiknek. Ezert aztan nagy fclelosseg is harul B.-ra. Es ha 
6 azon rafogasunkat (?), hogy 6 a felelos a mult osszes tevedc- 
seiert. cgyszeriien malilianak deklaraija : hat en azt lartom, hogy 
B.. ha a reszQnkrol megtamadott modszer szerint folytatja 
szolarirasat, bizony joga lesz 6t a jovo nyelvmiivelojenek nem is 
egy, hanem 1837 esetben is karhoztatni. sz6tarir6i miikodesei 
elitelni. 



BALLAGI SZOTARAI ES A NYELVOR. 407 

De lissuk, hogy B. mikent velekedik a magyar miiszdk 
kerdeseben. Allaspontunk itt hasonlithato ossze a legszembe- 
^tlobben. B. szerint az o belyegzo eljarasanak az a haszna. hogy 
mig egyfeI51 az, kinek eppen szQksege van a folvett ideiglenes 
kifeiezesre, azzal, mint k5zkelet(ivel, faute de mieux batran elhet, 
addig a nyelvtisztasag oreinek figyelme a jel5les altal f5l leven 
hiva, bizonyosan nem fognak kesni hadjaratukat a jogtalan 
oetolakodok ellen folytatni, es ha jo oraban a rossz kifejezes 
lielyett jot talalnak. azt k5zze tenni. Alabb pedig ezt mondja B. : 
«Majd ha megjelenik nemet- magyar szotaram uj kiadasa, latni 
fogja a Nyelvor, hogy nem csak az altala most kipellengerezett, 
hanem szamos egyeb szerencsetlen alkotasd musz6 is vagy azota 
forgalomba jott joval van felcserelve, vagy ha olyan niacsen. 
nemzetkdzL europai kifejezessel jelolve**. (L. Vas. Ujs. 1880. i3. sz.) 

Ballaginak tehat a muszok kerdeseben is van m6dszere. 
Milyen ez a modszer? 1874- ben felveszi a ferges musz6kat is. 
hogy azokat a sziiksegben lev 6, — mert a hoi 16 nines, 
ott a szamar is jo, — batran hasznalhassa. 1880-diki Vas. Ujs. 
pedig mar azt kQrtoli vilagga szeles e hazaban, hogy B. meg- 
jelenendo nemet- magyar szotaraban a rossz muszok helyet vagy 
jo miiszok, vagy, mert ilyenek vajmi ritkan j5nnek kapora, 
nemzetkbzi Europa szerte hasznalt terminusok valtjak feU (Hei 
bo esztendo utan jo a het sziik esztendo. Mit csinalnak ekkor a 
\szfiksegben levok?) 

Kopenyeget fordit tehat es pedig teljes visszajara. Es ezert 
a cselekedeteert. — hisz sapientis est mutare consilium in 
melius — elore is fogadja teljes tiszteletemet. Csakhogy iddig 
eljuthattunk. De hat mi okbol nem tette ezt meg i85o-ben vagy 
1860-ban? Hiszen mar 1857-ben kikelt azok ellen, a kik nalig 
gybkerezik meg valami uj szo, megunjak es mast vesznek tel 
helyere". .. „hogy csupa ujsag utani kapkodasool idegen szoknak 
octiiszerinti forditasdt is vegyitik a nyelvbe, neha meg oly 
^setben is, mikor semmi sztikseg sines rea". Miert arult megis 
egy gyekenyen azokkal a megtamadott artatlansagokkal ; kQl5- 
n5sen miert igyekezett azon rossz szokasukat elsajatitani a 
miiszo-hajszaoan? Mert hiszen tudta mar akkor, ho^y a miiszo 
nem ocska kabat ; hogy a mflszo a szeszelyeskedo nyclverzek 
hatalmanak nines es nem is lehet alavetve ; hogy a miiszo nem 
oly as porieka. a melyet ha megununk. hat lijai vegylink helyebc. 
En valoban esudalom, hogy B. a komoly tudos es 1857-nek az 
alapjan alio nyelvmuvelo ilyet^n forman gondolkozott a muszok 
kerdeseben. Ertheteclen marad clottem az is, hogy B. a szotariro 
miert hodolt meg azoknak a tudomanyos miiszotaral^nak* a 



4o8 TURI p. 

melyek az igaz, rendkivQl nagy haszndra valtak szotarat 

teljessegenek. 

Az igaz. hogy ,oly mindenhat6 nyelvesz meg ncm sztile- 
ten, ki mindazon tudomanyok es mestersegek reszleteit aprora 
istnerne, melyeknek mfiszavait szotaraba felvenni tartozik, e 
tekintetben az illeto szakirokhoz kenytelen fordulni es az 
azok hasznalta miinyelvet ugy atvenni, a hogy talalja. 
Ha a szakirok neki rossz anyagot szolgiltatnak, o azt seni 
magyarazata, sem forditasa altal jova nem varazsolhatja at^ 
hanem resen all folyvast, hogy a mint a halado tudomany 
s az elet nemesebb kifejezeseket hoz forgalomba, o azokat fel- 
hasznalja" . . . Es a Nyelvor csak ligy tudhatna mint B., ..hogy a 
kiczegerezett t5m-osszetete]u szokat nem o csinalta, hanem 
azokat, mint az illeto szakmunkakban sz el tire haszn^lt kifeje- 
zeseket fblvenni kenyszerGlve volt, a mint hogy csak ugy 
lathatta [a Ny.], mint B. hogy szotaraban az inkriminalt .szok 
elott ott van(?) a kerdo jel**. A milyen a t5rQlk5zo, a mosdo is 
olyan. 

B. mindig es mindig kenyszerrol beszel. ezzel vedi agyon 
magat mindig. Legyen meg az o meggyozodese. Csakhogy a 
kenyszernek is megvan az 6 tisztesseges hatara. Es B. tullep & 
hataron. Mert kerdem. hogy ha a sz6tarir6 kenyszerGlve van a 
szakiroktol szeltire(?) hasznalt es a miiszotarirok altal ajanlott 
miiszokai bevenni szotardv^a, e^^ytol egyig ; mere nem lehet 
mindentudo a szotariro. hogy azokat a muszokat ismerhesse: 
hat akkor hogy allhac resen, hogy a halado tudomany nemesebb 
kifejezeseit a meglevo rossz helyebe oda Qltesse? En azt hiszem^ 
hogy sfirfi erdoben hiaba varja az ember, hogy mi tbrtenhetik. 
oda ki. B. sokkal erdemesebb es halasabb munkat vegzett volna, 
ha nyilt terre all es innen lesi, hogy az erdo gizzit-gazzat hogy 
pusztitjak; hogy az elvecett magbol itt is, ott is, melyek lettek 
elerre kapott csemetek : hogy a megmaradt nemesaket es a 
iiusitott jovevenyeket lassan-lassan, tehat csinjaval szamba ve- 
hesse. O megforditva cselekszik. B.-nak 1867-ben megjeleat 
nemet-magyar szotaraban 12 fdm-fele miiszo van. i868-ban meg- 
jelent T. M. Szotaraban pedig felrugtatja e szamot i5-re. Az. 
igaz azutan, hogy 1880- ban meg azt igeri B., hogy ezek a 
furcsasagok mind ki lesznek iktatva megjelenendo szotaraiboL 
Ezt a kimutatist me^^tettem mar csak azert is, hogy szent Pal 
fordulasa mennel ragyogobb, mennel tOndoklobb szinben tOnjek feU 

A Nyelvor marcziusi szamaban i3 tommutato-fele furcsa- 
sagnak a farkara hagtam. Fajdalmukat a Vas. Ujsagbol hallottam 
meg. B. uiyanis itt valasztotta meg az dlvitahelyet, hogy 



BALLAGI SZOTARAI ES A NYELVOR. 409 

« 

hclyettOk, raituk val6 jo kedvemert, itt verje el a port. Meg- 
tamadtam tehdt a t5nimutac6t es feleit. Es miert tamadtam meg? 
mien szediem ki oket feszkOkbSl, B, T. M. Szotardbol? Ezt 
lassuk meg. Kiszakitok egy lapot B. szotardbol, mar csak azert 
is, hogy ezzei a sokat emiegetett szotarrai egy kicsit maga a 
Nyelvor is megismerkedjek. 

,/> Tom-meres, fn. (mt-) a mertani test k5btartalmanak 
merese; 2) a. m. t6m5rmertan. — mertek, fn. (mt.) a. m. k6b- 
mertek. — mutato, fn. kett6s Qveggel ellatott lattani 
eszkpz, melyazalaja tett kepet mint teste ttfi n- 
teti fel. — nyomat, fn. kimozdithatlan fe'mbetflkkel keszitetl 
nyomat. — njromatoV, cs. vmely irodalmi muvet t5mnyomatban 
ailit el6.— njromatu, mn. t5mnyomatban keszitett.— nyomtatds, 
fn. kimozdithatlan fembetflkkel valo nyomtatas (srereotypia)." 
Alabb pedig: ^Tdm-iireg, fn. (b.) a banyiszatban egy fajta 
munkanak szant tlreg, ter. — Us mn. stirfl ; t, szakall.* stb. stb. — 
Es a ki a magyar terminologianak ezt a nyelvezetet olvassa es 
el nem szedQl bele, en annak a dolgdt szerfelett irigylem. Hat 
bizony nagy igaza volt akkor B.-nak, mikor — bizony ez mdr 
jo regen volt — attol felt, hogy utoljara is nem fogjuk meg- 
erteni egymast. Es kerdem : mi szQkseg is volt mindezekte a 
csudabogarakra, eppen magyar szotarban? mert ki erti ezeket 
meg, ki megy el rajtok? a szaktudos? a laikus? megerti-e 
akarmelyik is? Nem erti meg, csak is ugy, ha belenez B.-nak a 
magyar-ne'met szotaraba, a hoi raakad, hogy tommutato = 
s t e r e o s k o p. Es ha B. T. M. Szotara csak ilyen utasito 
katalogusa akart lenni a magyar szorejtvenyeknek, — hall- 
gatok felole. De meg azt is kerdem, hogy mit is akart valojaban 
a tommutato-fele muszokkal? mert ki hasznalta es hany ember 
hasznalja oket? hany ember eszi belol6k mindennapi kenyeret? 
kik azok a szaktudosok, a kiknek szeles kedv5k telik a t5m- 
mutatoban? Nevezze meg oket B. hogy legyen neki kikkel 
torfilkozni. Sugja meg nekQnk a mi nagy szegyenttnkre, hogy a 
t5mnyomatot ennyien meg ennyien haszndltak mar 6 elotte s 
bizonyitsa be azzal azt is, hogy a tbmnyomatot masoktol es 
nem 6 tole tanulta meg a Franklin tarsulat szedo gyereke, a 
falu szorgalmas tanitoja, kantora. Bizonyusa be B.. hogy azok a 
szaktudosok nem az 6 szotarabol, hanem hogy a k. k. kultusz- 
miniszter altal i858-ban kiadott „Deutsch-ungarische wissen- 
schaftliche Terminologie"-b61 akadtak ra a tQmmutatora. Ha ezt 
kimutatni modjaban lesz B.-nak: en megadom magam. 

Fogy az ido, telik a hely, azert zsugoritsuk ossze szandekba 
vett mondani val6inkat. Es ezek kozt nem allhatok el a B. 



4l0 TURI P, 

szotaraiban es m^szotaraink nagyobb reszeben divo- sajatsagos 
eljarasnak a megrovasatol, bogy megengedhetonek tartjak, hogy 
egy-egy idegen nyelvii muszo utan a magyarban 2—3—4 mAszot 
is oda nyomjanak.*) (Ezzel nem azt mondom, hogy ilyesmit tennl 
egyetlen egy esecben sem szabad. Szabad. sot sztikseges. de a 
sziikseges esetnek a megvalogatasaban ujra ott kell lenni annak 
a tapintat nak). Hogy B. erre az elvi kerdesre megint nem 
. sokat ad, szotaraibol a peldak a kdvetkezokep bizonyitjak: B.-nak 
nem eleg az alkusz, neki alkar is kell i/^eV is kell, az egyeddru- 
sdg nala = dn^saru (ar es zsarol CzF.), dr^ds; a bedru^ = 
befektet; benntd:{S = bennkereskedes ; oronde = varorseg ; 
tommertek = kobmertek; tommeres = tomormertan ; tom- 
persely = tdmds:[elenc:{e ; tdms:[aru = tels\aru. Neha az igaz, 
hogy ligy lis dolgozik B., hogy csak a csurgudd-X kozli es az 
altalanosan hasznalt t6zsgy6keres csurgo-X kihagyja). Vagy 
vegyOnk egy par peldat B. nemet-magyftr szotarabol. Stereo- 
metrie = tommertan, testmertan, t6m meres, tesimeres ; Parodie 
miifonak, giinymas ; Geometrie = merlan, tertan, {'6\dmeres\et 
stb. stb. 

Ime [a magyar miiszotariras tudomanyos modszere. Es 
eppen azert, mert halatlan munka vele foglalkozni, fejezzUk be 
felelte erdemesito kritikankat, — a melynek elet, meg kell 
vallanom, hogy B.-nak a j5v6re igert joakarata s javulasi szan- 
deka nagyon elvette. 

En azert &r&mmel es megelegedessel fejeznem be mondo- 
kaimat, csakhogy vegeznQnk kell elobb azon rafogassal, hogy mi 
azt mondtuk, hogy a tdms:[ort B. csinalta, — es baratkozunk 
meg azon egy aUitasaval B.-nak, hogy nem a tomureges szakall 
jelent annyil, hogy sUru s^akdll, 

Hogy a t5msz6ri B. csinalta, alkotta volna, en ezt egy 
szoval sem mondtam. Es en azt hiszem, hogy a csinalas es 
termeles k6zl nagy is a ktilonbseg. A t6ms\or az igaz, hogy 
valakinek az agyafurt fejeben csinalodott, de megteremtodzeni 
csak akkor^ leremtodzbtt meg. mikor a szolariro ramondta, hogy 
^legyen**. Es a tdms:{6r oda teremtodzott B.-nak a szotaraba a 
t5mmutat6 melle. A tommutato meg oda teremtodzStt a sugar- 
uti bodera; hogy honnan ? a fejemet teszem ra, hogy B.-nak a 
szotarabol. Lam! csak egy masik nemetre. van szOkseg. — mert 
a nemet nem csak az istenseg mivoltanak a kutatasaban nagy 
mester, — hogy a t5msz6r meg legyen teremtve, mint a hogy 
mar megvan teremtve a tommutato. Lam 1 ilyen hatassal 

•) Dics^retet Ardemelt e tekinicrbcn Mayer Jdzscf Laios, a ki a «Vasuti anyagok, 
IdUri- 68 bcrendezisi Urgyak" szbtArdt csak Dem r6g iillitotta 5ssze. 6 t. i. az idegen 
oyeiTu muiz6aak csak egy magyar mtiszdt tesz uUoa. 



BALLAGI SZOTARA! ES A NYELVOR. 4l I 

van es lehet egy szotar a nyelv hanyatlasara. S B. tudja is, 
hogy a szotariro ilyen forman nem egy, hanem szaz meg 
szaz szonak a megteremtoje ; B. maga mondra valamikor, hogy 
ezeket az eredeti dcsmifiszokat : hajk, hajkolni, peterke — fel- 
vette szotaraiba, mert ligy volt meggyozSdve, ,hogy nem annyira 
az idegeneknek, mint inkabb sajat nyelvtinknek tett szolgdiatot. 
mert ama szavak kdzhasznalatat biztositotta. Lam I igy viszi es 
viheti b^ a szotanro a tomszort is sajat nyelvQnkbe. Es a tomsz5r 
mar utban is van, mert hisz szakiroink allitolag mar nagyban is 
hasznaljak. Igy is teremtheti tehat meg a szokat a szdtariro s 
kOlonosen az olyan szotdriro, mint B., a kirol nem tagadom, 
hogy nem csak szemelye, de szotarai altal is nagy tekintely. — 
Azert en rafogasdt, mert nem az en gunydm, nem vehetem 
magamra. Mashova lyukadunk ki azonban a tomureges szakallal, 
mert itt Ballagie az igazsag, enyem meg a szanom-banom. 
Elneztem a dolgot. megvallom. Azert bocsassa meg nekem es 
emberi gyarlosagomnak B. ezt a ferditest. Mert B. szdtaraban 
nem t5mtireges, hanem tomiis szakall jelent annyi't, hogy surii 
szakall. Es lehet hogy a tomiis valami tajszo e h. tomos, mint 
p\. furu e h.furo? Elismerem hibamat annyival is inkabb, mert 
ligy latom, hogy a „kez kezet mos* ez egyszeri alkalmazhatasa 
is rendkivtll jol esik Ballaginak. 

Arra a rafogasra, hogy a Ny. nem akarta meglatni, hogy 
a megtamadott tizenharom furcsasagnak mindegyike elott kerdo 
jel all, hatarozollan mondhatom, hogy nem is akarta ezt a Ny. 
Mondhatnam B.-nak, hogy sok mas kedveltjenek me^tapogattuk 
a flile to vet, hogy ott van-e a kerdo jel. Arra is azonban, ho^^y 
a tizenharom furcsasagok mindegyike elott ott lenne a ?, a tor- 
tenelmi hiiseg erdeke'oen feljegyzem, hogy a tomlek, tompersely^ 
t6ms:[aru, tomureg, tomiis elott nines ott a „?". 

Hogy azutan a Nyelvornek mifele biiinet rojja fcl B. es 
hogy mi indithatta arra is, hogy azzal valo szamadasi szdndekat 
emlegesse : en nem tudom. el sem is gondolhatom, mert en 
titkos gondolatait nem ismerem. En nem is tudok tobbet, csak 
annyit. hogy B. mint mondani szokas, nem baratja a Brassai 
„consortium"-anak, a mire, ha egyebbol nem is, abbol az egybol 
is batran kSvetkezteihetdnk. hogy Brassainak erre a monda- 
sara „A concilium foelve kSvetelmenyei szerint nem ez vagy 
amaz lij szo, hanem kivetel nilklil egyaltalaban minden isienadta 
uj szo hibas std. stb." ezt mondja B. nagy oSlcsen: „Ime egy 
cszszeru fonlos igazsag szep egyszeriiseggel kifejezve es eloadva". 
En ennyit ludok csak. a mi B.nak a Ny. irant erzett joakaralat 
illeti. Arrol azonban, hogy a Ny. valaha valami olyast kovetett 



4l2 TURI P. BALLAGI SZOTARAI ES A NYELVOR. 

volna el BaUagin, a mi B.-t a vele valo szamadasra jogositana fel : 
en semmit sem tudok. Azert kar volt ezt a dolgot feszegetni, kar 
volt B.-nak szelet vetni. Az igaz masreszrol, hogy a mint a 
forradalomnak megvannak a maga jotekony kovetkezmenyei, ugy 
az en gyenge kis czikkecskemnek is meg lesz az a haszna, hogy 
a sugaruti szotarHutato teremben elvetett kis mag aldasos fava 
fogja magat kinoni, melynek arnyekaban mar nem csak B., de ha 
B. me^engedi, a Ny. is jol fogja magat erezni. 

Es meg egyet, B.-nak zokon esik. hogy ot tamadtam meg 
a tommutatodn es tdrsaiert. Uram isten, hat kit tamadtam volna 
meg ? Mert nekem nem is az volt a czelom, hogy azOKnak a 
furcsasagoknak a szQletesere vissza menjek.*) — isten mentsen 
az ilyen latvanytol! En B. szotarainak a iellemzesefil hoztam fel 
azt az egynehany furcsasagot. Nekem ezekkel a szdtarakkal es a 
benn5k levo elvekkel, B.-nak szotariro modszerevel volt dolgom. 
Ehhez aztan jogom is volt es lesz is mindaddig. mig B. 
irodalmi muveknek, nyelveszeti munkaknak tartja szotarait. 

Azert engedje meg nekem B., hogy Teljes M. Szotarara 
B.-val a nyelvmivelovel mondhassam el a magam velemenyet: 
»Mig a tudomany most kijel51t biralo vizsgalataira a kello keszU- 
leteket teszi, mig a tortenelmi nyelvesz a codex-et a feledes 
pora k5zQl kiszede^eti, az osszehasonlito nyelvtudos pedig a 
tavoli eszaknak rideg nyelveit tanulmanyozza : addig az evtizedek 
Ota dagadozott lijitasi ar huUamai oe-becsapkodnak hozzank, 
magukkal sodorvan az aradat szemetjet es iszapjat s mar is 
annyira vagyunk, hogy sokan a nyelvet mint valami haszontalan 
ruhadivatot mindig ujjal felcserelendonek tartjak. ..." ^En sokkal 
szentebbnek tartom a nemzet leginkabb feltendo kincset, sem- 
hogy azon akarmi tekintetbol eroszakot mernek tenni es oly 
szot hasznalni, melyet abban az ertelemben, melyben a szerzo 
[itt B., nem Budat] vetetni akarja. . . . soha magyar ember hasz- 
nalni nem fog". (Nyelviij- es Nyelvr, iSSy.) Es ha a szotariro B. 
folytonosan tekintettel lett volna a nyelvmiivelo B.-nak erre a 
kijelentesere, nem lett volna alkalmunk sajat szavait raolvasnunk 
szotarara. 

TURI P. 



*) tdmiDUtatd, tSm-j^rt lehetetlcn elhallgatnom egy 8stdrt£nelmi adatot, a melyet 
Jdsika Miklbs ^f^ejMt tehf^ szima reg^ny^nek szdmutatdja szolgditaita nekOak. E 8x6matat6 
azennt t. i. a t6m -=. Block. 



4i3 



NYELVTORTENETI ADATOK. 



Okiratbeli magyar szavak. 
(Gy5ngyos v&ros Ievelt4rdb61.) 

Biro busitds nelkUL »Hogy en X.. felvcttem Z...t61 3o 
penes forintot Szent Pal napjan oly moddal, bogy ratnden hiba 
nelktil £s Bird Busitds Nelktil eleget fogok tenni a mikor fogjak 
kivalni mind interessivel egyfltt az emlitett Z... Uramnak**.. 
stb. (1824-btll). 

Kepiben: kepviseletebe. „Majzik Anna aszony personaliter 
comparealvin successor! Baranya Ferencz es Gabor fiainak ESrse 
es Kata leanyinak kepiben tette le az ellen^o pin\t a bocsQletes 
varos hazanal/ 

Ellen:{o pin\: .Molnar Gergely Farkas Andrassal elottQnk 
comparedlvan tettek le ellenzo pi'nzt azon ket darab szoUo irant, 
melyet birnak" stb. (1706. evbftl.) 

Allaspen\: helypenz. nDeterminaltatott, bogy valakik az 
itten leendo sokadalmakra ktilso belyekrol eladni valo marbakat 
be bajtonak: minden marhatul allaspenzt ugy mint 4—4 penzeket 
Birak Uraimek kezebez letegyenek.* 

Hdtra haladott: elmaradt." A vasar biro hatra haladott 
szamadasa vegett megintetett.*" 

Semljrek: pocsolyas gddrok. »Plebanos baza elotl valo 
semlyek megtSltetnek." 

Ebedkobol: ^a vdros majorsagbeli buzajanak learatasa 
adasson szakvanyba : ebedk5b51re deterni." 

Zu:i'\avar: „Die i. maj, sub 6. iszonyu bideg es zuz-zavar 
volt, mely dltal minden szollo ts gytim5lcsfak termeketlenek 
lettek". (1789.) 

Qkor-sor: »Az lakosok rendi egesz helyre, fel belyre s 
5k5r-sorra osztatott. Egy ok5r-sorra 8 rovas inputaltatott s ez 
utan egjr kotel fold adatott ki." (171 5. evi osszeiras.) 

Kuffantok: Kofar. ,A Kuffantok a templom mellol a 
piarcra rendeltettek." (1723.) 

Zabdl: „a meg :{abdlt gyomrot, kitisztitvdn, bere bozza* 
(egy regi irott receptbol). 

Dib'ddbsdg: „inkabb dib-dabsdgokra vesztegetik pfnzeket* 
(u. ©.)• 

Ifj. KaplInv Jozsef. 



4i4 nyelvt6rteneti adatok. 

Kaldi Gyorgy nyelvebol. 
III. Kozmondasok es k5zmondasszeru kifejezesek. 

A jart utat a jaratlanert nem kell el-hagyni. Eloszo* IX. 

A ki szokatlan dolgot nem probal. nem vilez, (szoktak 
mondani . . •) Eloszo IX. 

A ki fejet be akarja tbretni, mongyon igazat. I, 59. 

A ki a maga k5nt&set fzakadva lattya, a mafet nem foltoz* 
gattya. I, 77. 

A barmoknak ertelm5k a hasokban vagyon (szoktak mon- 
dani). I, 85. 

A magok rongyat mas nyakara adgyak. I, 295. 

Az alma nem elik mefzfze fajatol. I, 11 5. 

A gonosz hollonak gonofz a tojasa-is. I, 11 5. 

A mi ritka, kedves (szoktak mondani: quod rarum/carum). 

I, 173. 

A kapat kapanak, az afot asonak kell mondani. I, i83. 

Addig kell a vasat verni, mig tflzes. I, 221. 

A hoi az Istennek templomot epitnek, az 5rdog orbmeft 

kapolnat rakat. I, 223. 

Annyit hafznal a be teg- ember b5jte, mint a refzeg imadsdga. 

I, 354. 

A ki miben bilinos, abban gyanos. I. 38i. 

Annyit tiid hozza, mint a Czigany a harang5nteshez. I, 397. 

A penz magatdl nem toiijL_. ha nem kereskednek vele. 

II, 5o. ' 

A kakan is chomot keres. II, 77. 

Az emberek tobbet hifznek a fzemnek, hogysem a fQlnek. 
II, 108. 

A Historicusok az Igafsagnak aranyas kalanaval ezer 
hazugsagot nyeletnek-el. II, 112. 

Az oroszlany-bort roka-borrel toldgya. II, 175. 

Az afzfzony allatnak hofzfii a haja, rSvid az elmeje. II, 370. 

A mi j6, igaz; es a mi igaz, j6-is (mondgyak a Filosofusok). 
1-477. 

A fo-emberektol nem lehet ketto, hogy igerjenek-is, s 
meg-is adgyak. I, 494. 

A koczka oly hamar vakot vethet, mint hatot (szoktak 
mondani). I, 5o3. 

Annyit tud hozzd, mint a fzamar a regehez vagy hegedtihSz 
(szoktak mondani). I. 513. 

Az Afzfzony allatnak mas chelekedete eleget nem teszen, 
ha maga kezevel-is hozza nem nyiil a dologhoz (regi pe'lda- 
beszed). I. 55 1. 



NYELVTORTENETI ADATOK. 4l5 

A feer kenyer nem a koldus fogara valo, megeri a korpa- 
kenyerrel-is (szoktak mondani). I, 552. 

Asok baba-kozott gyakorra el-vefz a gyertnek, es a sok 
orvos-kozott a beieg. I, 574. 

A mit a szem nem lat, azt a sziv nem bannya (szoktak 
mondani). I, 578. 

A bCid5s husnak jo-ezii levet akarnak cbinalni (= szepitik 
a biint). I, 584. 

A szerenchet hajanal-fogva tartya (szoktak mondani az igen 
boldog emberrol). I, 623. 

A maga fazeka-melle' szit- I. 667. 

A mochkos vizzel a gyermeket nem kell ki-6nteni. I, 6go. 

A mit a kiraly nem szegyenl, miert szegyenlone a nemes 
ember? es a mit a biro nem altall, miert allallana a polgar? 
(szoktak mondani). II, 25 1. 

A ki ma nem alkalmatos, holnap atinal-inkabb nem leszen 
(szoktak mondani). II. 25i. 

A ki mandolat akar enni, meg kell elobb a kemeny hejat 
torni. II, 2 52. 

Az ekesen-fzollo liti-tars szeker gyanant esik az liton. II, 
2 56. (Comes facundus in itinere pro vehiculo est). 

A varga a kaptanal maradgyon, II, 268. 

A ki fzegyent akar vallani, hidgyeei magat. es valoban 
meg-vallya (szoktak mondani). II, 46i. 

Azon hajoban eveznek. I. 227. 

Azon porazon jarnak. I, 228. 

A felso varbol ki-fz6ktek (nines efz). I. 343. 

Bagolynak nincsen solyom fia. I, 1 1 5, 

Bolondnak fa-penz (is) jo. I, 335. 

Boldog varos az. melly a bekesegnek idejen gondolkodik a 
hadrol (tartya a pelda-beszed). I, 432. 

Czigany harangot nem 6nt (szoktak mondani). I, 729. 

Egy bordaban szottek oket. I, 68. 

Egy gyeke'nyen arulnak = egyenlok, egy ranguak. Sz. 
Ferencz egykor fzamaron Given nemes- nembol valo tarsa gyalog 
ment mellette, ki imigyen kezdett magaban beszelni: Nem drul-* 
hatott ennek a^ attjra egy gjrekenyen a:{ en atydmmal ; es 
ime, o fzamaron Ql es en vezetem. I, i34. 

Egy lovat egy sipert (mint szoktak m.) I, 374. 

Egy ember, semmi ember (regi pelda-beszed). II. 11 5. 

Egy ember nem mindent lat. II, i25. 

Egynek a keze erotlen a harczra. 11. 12 5. 

Egyik kez a masikat mofsa. I, 523. 

Elottok tiiz, hatok-megett viz vagyon. II, 366. 



4l6 NYELVr&RTENETI ADATOK. 

Fojtos a rokanak a kSrtvely, midon el nem erheti. II, 346. 

Fordittya palastyat, a mint a szel fii. I, 72. 

Gubas ebnek fanos (szor5s) eb tirsa, lator latornak barittya. 

I, lOI. 

Haragosnak ketto kira: meg-is verik^ s enni sem adnak 
(mondgyak a Magyarok), I, 354. 

Hafznos muakanak ember nem erzi faradfagat (szoktik 
mondani. I, 269. 

Heaba vettetik a halo a fzemes madarak eleibe. Elosz6. III. 

Heiban a malomban hegedQlni. I. 409. 
^Helyen vagyon az agya-veleje. I, 4o3. 

Ha Peter nem akarja, akarja P^l. II, 2i4. 

Hideget meleget azon fzajbol fuj. edes es keseru vizet ad 
azon forrdsbol. I, 229. 

Isten sem fiet, sem feled. I, ii4. 

Itt fekszik a nyuil = itt a baj forrasa. A gy6n6 nyilvan 
meg-beszellye a dolgot minden kbrnytile-valokkal, hogy meg- 
ertse a pap, hoi fekszik a nyul ? I, 382. 

Jo fog-vonyonak kell lenni, a ki a foggal valami keves 
bust ki nem vonfzon, II, 179. 

Jo renden vagyon fzenajok. I, 64i. 

Jobb az uton jirni finta labbal is, hogy-sem az ut-kivQ] 
futni. II, 476. 

Jobb ma a kezben-yalp vereb, hogy-sem holnap a mezon- 
jaro tuzok. I, 379. 

Jobb a ki bochkorban keresi marhajat es csizmaban k5lti, 
hogy-sem a ki csizmdban keresi es bochkorban k5lti. \, i36. 

Kapa s as6 vdlafztya el a hazasokat. I, i53. 

Keveset hafznal a szo, a hoi a kez nem seget. I, 72. 

Kedvesb a testnek a kechke a kechegenel, a tarcha a 
harchanal, a s(ildo a sullonel, a tik a chikndl (mint a farkas 
mondotta). I, 336. 

Ketszer-is meg-merje, mig nem egyfzer mefse (mondgyak 
az okos szabok). I, 726. 

Ki bdjtol, s ki haragjaban nem eszik (mondgyak a magya- 
rok). I, 334. 

Ki gyermeket sok bdbdra bizza, elveszti. I. 182. 

Ki- adnak rajta, mint a Patai fzflr5n. A Nagy sagos lirak 
Senior uraimek ellen-is kiadnak rajta (a predikatoron), mint a 
Patai s:{iirdn. II, 376. 

Kigyo farka vdgasat el nem felejti. II, 266. 

K5nnyen meg-ismerik az ebet szorer51. I, 610. 

K5nnyebb a hazug ember t fzavan megkapni, hogy-sem a 
sinta rokat meg-fogni. I, 433. 



NYELVTdRTENETI ADATOK. 4l7 

KQnnyen meg-talallya zdk foltyat. I, 6i3. 

KiiQnyu hat 16-utan a fzekeret tolni. I, 222. 

Lafsan jdrj, s hamarebb el-jutsz. II, 46. 

Magok-ald ontyak a forrot. I, 667. 

Meg-adta a bak-arrdt =» p6rul jart. Julius Caesariaus fel- 
bontatta Lafzlo Kirallyal az Amurat T5r6k Csarzdrral-val6 
k5test: de meg-adta a hak-drrdu II, 221. 

Meg-vefzett az agya-veleje (szoktak mondanl arr61, kinek 
kev^s okofsdgdt Idttyuk). I, 4o3. 

Nehez a bekinak a der. I, 4i6. 

Nehez a nagy gazbol ki-gdzlani| nehez a hamifsdgot 61tal- 
mazni. I, 453. 

Nam adnak vamot a hazugsdgrol. Elvetettek a sulykot az 
Erdelyi Arianusok. De nem choda: nem adaak vamot a hazug- 
rfgrol. I, 721. 

Nem a jaszol keresi az 5kr5t, hanem az ok5r a jaszolt 
I, 284. 

Nem minden bogdr fzereti a jo szagot. L 102. 

Nem miad arany, a mi fenylik. I, 362. 

Nem a haz teszi b5chQlletefse a gazdat, hanem a gazda a 
hazat. IL i3i. 

Nem illik fzamarhoz veres nyereg, fern felenk katondhoz 
fris fegyver. II, 472. 

Nem vitez, a ki bolondul vesz. EI&szo. IX. 

Ninchen oily ala-valo tiszt, mellyre ember ne talaltafsek 
(pelda-besz^d). II, 2i4. 

Nyul-helyett zakban machkdt arul. I, 691. 

Olajjal oltya a tQzet, sarkantyuval allattya a sebesen-futo 
lovat. I, 321. 

Penz emberseg, ruha tir2tefs^g. I, 52. 

Porba esik pechenyeje = felstil, csalddik. I. 428. 

Rofz fzive van (szoktak mondani a fel^nkrdl). I, 4o3. 

Sem ire, sem fzelenczeje. Nem JUik, hogy borbellya tegye 
magat, a kinek sem ire, sem s\elenc\eje. II, 268. 

Szegeny ebed az, mellynek vachoraja ninchen. 11, 53 1. 

Szeget Tzeggel kell fitni. I, 371. 

Tetten-tedd, gyonton-gyond, tagadton-tagadd (szoktak mon- 
dani). I, 569. 

Ugrdl, mint a Noe bakja. I, 343. 

tlj fzita rofta fzegen fQgg; vegre a pad-alatt-is eleget hever 
(tartya a k5z-beszed). II, 36. 

Ugy elt mint a diszno, ugy holt meg mint az eb, ligy 
temettetett-el mint a szamar (szoktak mondani a dobzodorol). 
I, 437. 

M. NTKLTOR. IX. 27 



4l8 HELYRElGAZlTASOK. MAGYARAZATOK. 

Ugy illenek egybe, mint a bot a tegczbe. I. 453. 

Ugy fel lole, mint az 6rd6g a kereszttol. II. 5 17. 

Vagy kosul vagy bakiil meg kell annak Icnni. A kirdlyok 

nem nezik, meg-fizetheted-e a fel-vetett adot: hanem vagy 

kosiil vagy bakiil meg kell a^ oveknek lenni, ha nyakad 

szakad-is. II. 263. 

Vert vifzen veretlent- I. 6x4. 

Kiss Ignacz. 



HELYREIGAZfTASOK. MAGYARAZATOK. 

Lukna. 

A Nyclvor V. k5teteben Deak Farkastol XVII. szdzadi 
magyar okiratokbol kozolt homdlyos ertelmii szok legt5bbjet 
Szarvas Gabor u. a. kotet 207—210. lapjain m^gvilagositotta, 
csak valami lo-et hagyott kbzQlok magyarazat nelkQi. Ez utob- 
biak k5zt volt a Baracskai Istvan i635. evi vegrendeleteben 
elofordulo lukna szo is, melyre Zibrinyi Gy. (V:4i6) kesobb 
azt jegyezte meg, bogy talan rokon vele a Baranyaban hasznala- 
tos lukma (papi bor es gabona fizetes. Tsz. 246). 

Legkozelebb egyik baratom szives volt Bel Matyds 
^Adparatus ad hist. Hung."* I. kdteteben a Zdvodszky Gybrgy 
1 586. evi naplojara iigyeimeztetni. hoi a k5vetkezok allanak: 

Tantam aeteraus Deus in poenam peccatorum nostrorum 
immiserat charitatem annonae praesertim in his partibus 
Hungariae, ut hie apud nos Lukna una tritici venderetur 
florenis tribus et 60 denariis. — Bel Matyas az „in his partibus*- 
hoz * alatt megfegyzi : Trehtsiniensem comitatum, quem coluit 
Zavodszky, et utrinque vicinos intelligit. — A lukna sz6hoz 
pedig a kovetkezo megjegyzest teszi; (Lukna) mensurae aridorum 
nomen est, quae ultra duas kilas Posonienses, sive Coros*) 
quatuor continet, quorum tres duas kilas aequant, coro quarto 
superante. 

A lukna tehdt k5rQlbel61 4 vekas (koreces) gabonam^rtek 

lehetett. Nyelvi eredetet megmagyarazza a videk. a hoi vele 

eltek. 

Nagy-Szioethi Kalman. 

A -g vigQ sz6khoz. 

Halasz I. (Ny. IX: 57) mintegy 5o g vegii szot sorol el es 
osztdlyoz eredettik szerint. Azt hiszem, erdekes lenne, ha H. ur 
egy fQst alatt mindjart e masik 5o osztdlyozasara is vallalkozn^k : 

*) Coros = korecz = v6ka. 



HELYREIGAZfTASOK. MAG.YARAZATOK. 4l9 

agyag : argilla. limus M. A. | as^ag: szemet, tragya. 
Sz. D. I dtalag: batus. doliolum. M. A. I baiug: csecs, emlo 
bimbiSja Sz. D. | bddog : lamina stanno obducta P, P. I be\\eg \ 
bodag: vakarcs-sOtemeny (alfoldi tajszo). | boldog : beatus. felix 
M. A. I bufalagos: pufok, clhizott Ny. VII:524. I caprag: fimbria, 
phaloera M. A. Pdzm. | csipalag : csipa Sz. D. I dela^eg : ar- 
mentum. it. refraclarius M. A. | ddgonjreg: dolon M. A. (Stilet) | 
egjrveleg : mixtim, priomiscue S. F. | gyurgyalag: merops 
apiaster, alfaldi sz6. I hajag: holyaghoz hasonlo, alfSldi tajszo 
{hajag- meggy.) | hanyag: tepidus S, F. | ha^^ug : mendax. 
fallax M. A. | hoporjag : crusta. cscrepezet Sz. D. | horog : 
hamus, harpago M. A. I ideg: nervus amentum M. A. | islog: 
lunula, bractea M. A. I kalpag: pileus pellitus S F. | kes^antag: 
keszakarva Sz. D. I hesieg: albuta, lanciscus M A. I kocsag : 
ardea garzetta Foldi. I kotyalagos: feleszii. alfoldi szo | kosog : 
^t5zet tfli barinyborbol T. Sz. I kocsog: tejes fazek. Sz. D. | 
konyoleg: gylirStt sdr Sz. D. I koponyeg : panula, pluviale 
M. A. I kutag: kisded. tftrpe, tbmpe Sz. D. I kusdeg: kisded. 
Kriza, Vadr. 5o6. 1 laponyag: v51gy Sz. D. | lebernyeg\ 
liberia. Csokonai. Dor. I madiag : funicula M. A. I mas\lag: 
Esca veneneta P. P. I meleg \ dreg: grandis, magnus M. A. | 
per eg : vas-koh » salak Sz. D. I pirhanyagos : rubescens 
Kr. I rideg: siugularis M. A. 1 sdrpg: flavus fulvus S. F. | sereg\ 
turba, cohors. M. A. I serleg: poculuna Pazm. I suveg: pileus 
M. A. I s^ilag : darab Sz. D. I sionyeg : tapes cadurcum Cat. | 
s^^tinyog: culex M. A. | us\6g: torris, titio, uredo M- A. Sz. D. | 
valagi cuUus Kr. I vendeg: hospes, conviva M. A. 

H£zag. 

Tudjuk, bogy ^^ ^'w regenle tiresct jelei^tett, M. A.; 
a) hogy a he^ag-ol meg a mult szazadban tobben hi\ak, hiti- 
^ag'Xi&k irtak. Kr ; 3) hogy a szovegi k id6iartaval sok esetben 
^-re modosul, mint p. retek, retekes Sz. D. ma mar reteg, 
retegeSy a bodak Sz. D. ma mar bodag, sfti meg a vac^ok- oi 
is nemcly videken ma mar vacs^og-nak ejtik, Ny. VII:235; s 
vegre 4) hogy a tiiladunai fes^ak, fe$\akos eredetileg fels^ak es 
fels!{akos volt. CKr.) 

Nem hihct6bb-e tehat az, hogy a he\ag ket nevszo ossze 
ragadasabol {he-s\ak) tamadt. mintsem az a magyarazat ^MUg. 
Sz. 162. §.). mcly csupan a heiag kedveert egy sehonnan nem 
ismert. dllitolag magtalanul clhalt he^ ige't kenytelen kigondolni. 

LUKACS LORINCZ. 



2T» 



420 

NTELVBSZETI TARKA6AGOK. 

Vasuti hivatalos stilus. 

VfledenCU a mi kezfinkbe kertilt, de ep ligy bele kertilhetetc 
volna az 0st5k5s okleveltdriba a kov. kSrmdnfont specimen: 

ffCs. k. szab. oszcrdk illami vaspalya tarsulat. Kepyisel5seg 
Pesten 5ii8. kepv. sz. Bpest 1879. sept. i5. 

T. cz. Demjen Erzsebet k. a.-nak Debreczenben. 

Ervenytelenne vdlt f^larii menetjegy valtdsara jogostt6 
igazolvanya id&tartamanak meghosszabbitdsa iranti kerelmere 
ertesitjtik, miszerint kivdnatanak meg nem felelhetOnk. — 
A kepviseloseg." 

A Nyelvt8rt6neti Szdtir mutatv&nyfve. 

Tragikom6dia 3 fSlvonasban. « 

Mottdk. „A Jobbak r€t{irSl a ws^ahatdi nem maradi eL^ 

Antibarbaros S. 1. 
ytAUcHt, di$ont la vMU ; U ett tempt,* 

L'lotnnsigeant (1860. jol. 15). 
f^A mi nem teljet, a{ hogy lehet tffkiletet f* 

Mirixuroti TArogit(> (1880. febr. t9.). 

Els& folvonas (expositio). 

«A magy. tud. akademia tudvalev&leg magyar nyelv- 
torteneti s^otdrt szand^kozik kiadni**, mint nyelvbuvaraink leg- 
jelesebbike s legismertebbike (ki ne emlegetne orszdgszerte az & 
alapvet5 munk^it?), T5r5k Arpad, mondja a j5v5 evben meg- 
jelent ftMagyar Nyelvbuvirlatok" cz. korszakos i6 lapnyi mun- 
kajaban (Budapesten, nyomatott Bag6 Mdrton ^s fian^l. 1881). — 
A veletlen jitszotta kezembe a nyelvt5rt. sz6tdrnak mutatvdny- 
kep kiadott (— a f5varosi tudos es feltud6s k5r6kben titkon 
bujdosd — ) els5 ivet, s ez a mutatviny az Idedit, melyet egy 
t5keletes magyar sz6tirr61 alkottam magamnak, egy csapdssal 
valosigos torzk^pp^ sildnyitotta. Elszdrnyedtem rajta, milyen 
ferczelmennyel akarjdk T6r6k Arpddtol oly veres verejtckkel 
megalapitott nyelvtudominyunkat immdr masodszor is (az els& 
csapds a Czuczor-Fogarasi-fele ^nagy szotar" volt) sz^gyenbe 
keverni. Araa 99 szarvas hiba k5zQl (hisz Szarvas G. is benne 
van a szerkesztft bizottsdgban), melyekben a kiadott Mutatvdny 
sinylik, hadd emiitsem csak a legbotrdnkoztatdbbakat s leg- 
l^nyegesebbeket: 

i) Mar els& tekintetre, a ktils5 alakra nezve min& hanyatlis 
a 290 evvel ezel&tt megjelent Calepinushoz k^pest. Calepinus^- 
ban minden iv k5r6sk5rQl szepen egyenletesen le van metszve, 
s a kbzepen czernaszdl van bele fQzve minden ivbe, hogy szet 
ne hulljon, mint ez a Mutatvdny, ha f51vagja az ember. 



NYELVESZETI TARKASAGOK, 421 

2) A kSnyveszeti pontossdgnak legelemibb kellekei is 
hidnyzanak, a mennyiben nines is becstiletes czimlapja, melyen 
ki volna teve a nyomtatdsnak helye es ideje. Nem tekintve azt, 
hogy e mulasztds sajtovetseget foglal magdban, ki fog az utokor 
Szinnyeijen segiteni, ha ez ketsegbeesve fogja kutatni az ada- 
tokat, melyeket a k5nyv^szet nagy-fontossagu tudominyanak e 
Mutatvdny t illetoleg okvetetlen f5l kell mutatni ? Vagy tin a ki 
e kiadvdnyra kdnnyelmiien r^irta az Imprimatur-t, azt vallja 
jeligejeQl, hogy apres nous le deluge? 

3) A Mutatvany kiad6ja a konyvcsinilo m6dszernek leg- 
egyszerAbb szabdlyait sem ismeri meg : mdvAez sem el&szot, 
sem jegyzeteket nem csatol, melyekbol a szerz&nek gyermekkori 
viszontagsagait es kes5bbi elete t6rtenetet megtudhatni a 
kivJncsi k6z6nseg; sot meg csak azt sem jegyzi meg a vegen, 
vajjon szQIetese vagy pedig neve napj^n fejezte-e be munkdjdt. 

4) Csak ligy hemzseg vciir ez az egy iv a sajtohibaktol. 
Azt hiszem, eleg lesz ezekbol egyet-kett&t kimutatni. Mindjdrt 
a 4. lap f51s& bal sarkin a 4-es szdm ugy lecsuszott, hogy alig 
talalhato, s csak figyelmes utanajarassal sikerQlt nyomdra akad- 
nom. Ugyanabban a hasibban az «Abrosz* czikk utols6el6tti 
soriban «K^r. Sen." van nyomtatva, s csak eles elm^mnek s 
lrt6zatos tudomanyomnak k5sz5nhetem, hogy e sajtohibat kepes 
voltam «Kcr. Sen."-re kijavitani is Kereszteny Senecanak 
olvasni. Es az Akademia nem szegyell ilyesmivel lepni a tud6s 
k5z5nseg ele! 

5) Az egyforma nyomas a nyelveszre nezve borzaszt6 
fdrasztova teszi az olvasast azon 6raiban, mikor eppjen sz6ra- 
kozis szCikseget erezne. A szdrmaz^kok olyan vekony dolt 
betukkel vannak szedvc, hogy alig tflnnek f6l. S6t meg az 
idezett munkik rbviditett neve is a tbbbi sz6veggel egyenlS, 
ugy hogy p. a 4. 1. jobb hasabja elso sordban az olvas6 ketseg- 
ben marad, vajjon az ott olvashato ^ac^lios Zr. I. i45* azt 
felenti-e, hogy valami aczelos Zrinyi-rol van szo a lorddnszky 
codexben, vagy pedig hogy az aczelios szo Zrinyi M. munkiinak 
I. kdtete i45. lapjan fordul-e elo. Megfoghatatlan schlamperei 
<mint T5r5k A. mondana). 

6) A szotdr tartenetinek nevezi magat, pedig a szavaknak 
szirmazasarol, elso fejlSdes^rol, gyermekkorar61 egy kukkot ^e 
rud mondani; csak meglett korukban, teljesen kifejloddtt alakban 
mutatja be. Vagy tan azt akarjak az intizok, hogy e tekintetben 
^zentul is a ^nagy szotar" tapogatodzdsai vezessenek benndnket 
hinarba ? 

7) Meg nagyobb baj, hogy a nyclvujWstol kezdve — tigy 
Jitszik — egeszen fdldolgozatlan maradt az irodalom. Nem 



422 Nyelveszeti tarkasagok. 

gondoltak meg, hogy akkor csonka marad e munka, mely a 
kozel jovoben nyelvkincstinknek egyedQIi megbizhat6 tarhdza 
lesz? Nem gondoltak meg, hogy e szazadbaa a nyelvGnkre nezve 
legjelentosebb. leggazdagabb irok fArany, Petofi, Vorosmarty, 
Tompa, Szasz K.. Jokai stb.) irtak? es hogy e szazadban gyQj- 
t5ttek ossze oly fenyes eredmennyel a nepnyelv kincseit? A 
mutatvanyivnek nehany lapjan mar mennyi szep es erdekes 
kifejezes kianyziki Lassunk csak par peldat: 

a) irokbdl : afaajog : a pajkosabb fiuk berontanak zajgva. 
apiokat kbszoatve, k5rQle abajgva SzaszK, ford. 1:3 1 6 | abajgat: 
mar Matyas F. szotarkiserleteben harom ujabb pelda. s a 
mutatvanyiv egyiket sem vette fol, csak Szalardibol ismeri .a 
szoti I abarl6 Ar. Arist. 1:274 I abrakos lajstrom, Gy5ry Don Q. 
kisebb kiad. 22 I acilni: a lagy vasat mega. (nem. st^hlen) 
Kerekes Ert. 186 || ad: ered}, fuss, mig erod adja Vjda kis. k51t* 
166; addszi a vasat Ar. Shak. XIV:65 \felad jelenteseit 1. Sipos 
6 es uj m. 59 i benyujtottam a kalapom egy kis lanynak az 
ablakon. s a mikor kiadta, bokreta volt rajta Toth K. Kdlt. 7; 
az en szep szeretom kiadott en rajtam Vjda kis. kolt. 198; ha 
en ellenem nyomtatnanak ki olyan dolgokat, . . regen kaptam 
volna a fokost s olyan sort vertem volna D. uramnak a hatan 
vegig, hoi,Y ^^^ kivant volna belole masodik kiaddst Jok. 
RabR 83 | \t\ad6lag tovabb-tovabb adogatva Vjda B.kfi S7 I 
szama^o/a5ok Ar. Arist. 1:58 Ij agg : ha majd elaggunk, hajunk 
ezQstfeber Gyul. kalt- 33i II agyon : nezd. niinden ffl a. 5lve toled 
uj eletet var Vitk. munk. 11:87; hadd ijedjen a. csupa latdsara 
az ellenseg Jok. Erd. ar. 102 || 

b) a nep nyelv^ool: mdgabal, p. bust (Szentes) Ny. VIIl:33i f 
ab&zHi: zabal; mindent le-a. a farul: mindent leeszik (Balaton m.) 
Ny. VIII:43i I abronloza: vizhordasra hasznalt pozna, melynek 
ket vegere fUggesztik a sajtarokat (TBecse) Ny. 1X192 | aozatolnl 
a buzit hegyes vassal gyomlalni (Szentes) Ny. VIII:33i | acaar* 
kodik : haragosan larmdz (Hmvasirhely) Ny. IX:9i I agsagoakodlk : 
akadekoskodik (Balaton m.) Ny. VIII:43i I Ag6 Agnes (Bacs m.) 
IX:9i i stb. stb. 

8) Vegre legnagyobb botrany az, hogy meg a nyelvujitds 
elotti irodalom sines teljesen foldolgozva : 

a) hianyzanak p. ezek az adatok: ablak-rama^ -uveg stb. I 
abrosz: eg zeep wyragos a. Radv. csal. 11:5 | aozil: egy fel rud 
a. o. 396 II ad: az ellenseg eleibe mene, harczot ada neki ^s 
egeszen megveretek Mik. mul. n. 299 I hozzad valo hdlaado- 
sdgombol tettem o. 335 j testnek adosdgii megfizetveen Dom. 
79 I azon templomba tartotta az u prophetajanak hdld adando 



NYELVE$ZCTI TARKASAGOK. 423 

innep^t Konst. 19 || agg: ha .ispindcz a. volna Radv. csal. 111:38 | 
-agyfi: yagyon egy szep e\Ustds a. pisztolyom o. 11:287 i 

b) az bsszetett kifejezesek t5bbnyire minden bizonyito adat 
nelkOl vannak f5lsorolva, p. '^M^k-fa, a,-fia, a.-keno, a.-rost^ly, 
a.-s^abdsu'' stb. stb.Azt hiszik a gyamolallan szerkesztok, hogy 
ilyen eljdrdssal haszndlbato mflvet fognak alkotni? Az ember azr 
sem tudja» nevessea-e, bosszankodjek-e azoa a konnyelmiisegen. 
mellyel mi nalunk szotirt mernek bsszetakolni f ! ! 

Antibarbarus. 



niSpnyelvhagtomantok. 

Sz6kelys6giek. 

SBol&smodok. 

Haromszekiek. 

Mely zsirt (sirt) dstak. 

TSgyes (hirtelen hegyesed6) a czSvek, vekony az ikszeg (a 
hasit6 szeg). 

Terhes a hazfedele (kevess^ meredek, havazaskor nagy 

terhet tart). 

Villimadtig mir kifizette apro penzel (viradt elott mar 
megszidta). 

Nem tudom hogy honnan kolt fel (hogy mikent jott e 
gondolatra v. cselekedetre). 

Lodulj mint a rut ido. 

Oz&n a dolgom s nem fog a munka (s nines kedvem a 
munkahoz). 

Malaczai k5zt ez a vizhordo (noveseben a tbbbitol elmara- 
dott). Pipei k5zt keti6 a vizhordo (libai kozt kettS megcs6k6tt)* 

Viszter egy czinka ez (visszatert azaz raegc$5k5tt n5vesi!i 
ez a Idnyka). 

Nem szakad markaba a dolog (megszakadas nelkQI dolgozik)* 

Bele rekedt a fejszeje (nem boldogul a czeljaban). 

Megtippant a kalacs (sQIeseben visszaesett, nem kapta meg 
a rendes domborusagot). 

Kimarjdlt a liba, kikorult a keze (kiiiczamodott). 

Kirekedt az esze (eszet vesztette). 

Sok esze van, de mas el vele (eszelosk5desenek mas veszi 
hasznat). 

Mds eli a felesegit. 

Fut az esze (valtozo az esze). 



4 24 szduLsM 6dok. 

Ne keresd kasanak a toUojdt (ne tudakozodj kesz dolognak 
okirol). 

A bogy feleszodtetn, szellel lobbal munkahoz fogtam (a mire 
felebredtem, nagy sietseggel inunkihoz kezdettem). 

Nem fontak a szijdert (bobeszedfi, azaz nem fonis keresese- 
vel szerzette beszedesseget, minthogy a fon^s szuk5n jdvedelmez). 

Eleget istenkedtem s meg sem tette (Isten nevebea eleget 
kertem). 

Ez a nagy revfi gyep szemelyes embereke (ez a nagyterd- 
letfi pasint bizonyos emberek tulajdona). 

A kert sitoraba re)tette el (a fedeles vesszokert fedelebe). 

M^g a kert alatt Hal meg (vagyontalan kovdlyogva). 

Az agon jdr a szeme (nagyra nez, magas remenyei vannak). 

Szembe fogta a bizonyokat (szembe allitotta a bizony- 
sagokat; regi nyelvemlek), 

Takulj a szemem elol (takarodjal). 

Szfikbs honn lennem (sztikseges). 

Ugy futott mint ha a szem^t kivettek volna (oly gyorsan, 
bogy szeme a tirgyak alakjat meg csak fel sem vehette volna). 

Tudom ki tehene borja vagy (ismerem csaUdi leszarma- 
zasodat is). 

Megyenne, de nem eri az erszenye. 

Verik a buzimat a madarak (eszik). 

KitoI16ztak a fdldet (a takaritas utdn, a foldon maradt 
burgonyat s t5bb effelet felszedt^k). 

Nagy tiszkQpd volt k5zt5k (nagy izgato). 

Addig Qszktitfllte. mig egymasra zandoritotta (addig izgatta, 
mig egymisra ingerelte). 

Ne sopankodj tovabb (ne kunczoralj, ne kerincselj tovdbb). 

Kegyes szavakkal addig incselgett mig a vizre vitte. 

Ne engedd hosszu hiijczra (hajszra), hanem fissed a vasat 
mig meleg. 

Ha kaUnnal eszi is a penzit, nem fogy el. 

Egy ejtel lisztet megejthetni egyszerre (meg szitalhatni). 

Sokiig varazsoltak elottem (soka beszeltek idegen, ertetlen 
nyelven elottem; a 175. lapon is a 2. sorban olv. varazsoltak). 

Ugy megfltatt, bogy felgulyadzott a hclye (feldagodott). 

A ganczi (gundr) baza j5tt, a jerczi meg oda van. 

A macskafa rakva van verebekkel (a szarufdkat 5ssze- 
foglal6, nehol kakasUlonek is nevezett fa). 

Kop6ra hanyitotta (magasra fel). 

A fak tetej^n nyiskal (hdgcsil). 

Lam a penzedet (hadd lassam). 

N6zkdm milyen szep ruham van (nezzOk im, milyen szep r. v.>. 



SZdLASMODOK. 425 

A perely^n sziritjdk szen^jikat (a g6mb51yu Eikbol rakott 
padlisoD sz. szendjukat). 

Elperiesedett a f&ldje. 

A ren (reveo) nem lehet mar jdrni. 

A git r6v6l ellepte mir a viz (a gdt kSrayek^t, terQlet^t). 

A ndr (a malom vizfogo kerek^nek viztartd 5ble, fi6kja) 
meg van lyukadva. 

Addig simforizilt (nyiiaskodott), mig cz^It irt. 

Meg mindig tttrkbl a ket felhangu (kQsd a ket felesztl).*) 

Incze GtSrgy. 

2. 

Ne kerteji (mondd meg egyenesen az igazat). 

Hogy vagy? — Frissen, mint a pislen; v. Frissen, mint a 
hal a vizben. 

A mi azt nezi (illeti). 

Hogy szavadba fogjak v. fogjalak (a beszel&t megszakitani 
akarva, mondjdk). 

Rajtam fogyott (a ki valamely italnak a marad^kdt itta meg, 
mondja). 

(K.-VAsirhely.) 

F0l5p Adorian. 

J6t adjon IstenI — bucsuzik a csoraafaji doczkis szekeiy, 
mikor Csikba visszautazik. 

Er5st megazott s megfeszQit a hdmistrdng. 

Dobja k& immi a linczot hatrafele a szeker alal 

Sogorsig vagyunk, — felele k^rdesemre, hogy a ket szep 
szdlas ember nem testver-e? 

Hajla: feny6ag. (Csik-Gyergyo.) 

Cseleke v. csereglye : a Ten3rfifa tfllevele (o.). 

Gelencze: a bOkkffinak lecsQngS mohdja (o.). 

Szdr5s ffige: a havason termo egres (k5szmete; o.). 

T5bbet er a becsQIet a szalonnds kdposztinil, — mondi 
egykor a miriszloi egyhazfi a garazna ifju diaknak. (Als6- 
Fehirmegye.) Vitus Lajos. 

Babonak. 

Hogy meg ne igezzek a bubit, homlokdra sz^nvel minden 
reggel buzz keresztet. 



•) Fdnt a Sa. I. a. soribtn oIt. gyavdtottam ; 19. ■. t\6koia i. m. tknipul6zos, 
uigoroin uAmitd, a kicsinys^get it goodosia megfigyclo ; 19. s. oIt. vcndigtigbe ; M. a. 
3f . t. olv. korrogjon tB bikittlcnkedjik. 



426 



KARACSONYl BEKOSZONTO. 



riogy tehened tejet el ne vegyek: furd meg a bal szarvat, 
mikor megborjuzott, tegy bele temjenyt, fokhaimat,^s dugd hi 
szadopfaval, a furas legyen a ket szarv k5zott, szemben a jobbal. 

Hogy a szep asszonyok s rosz lelkek ne ircsanak, fbkhajmival 
huz:6 + keresztet agyod felett ablakodra, minden ki- s bejarasra. 

(KI«zso, Moldva.) 

ROKONFdLDU 

Karacsonyi bekoszontd. 



J6 napot uraim f 
Min megingeggyetik, 
Tallem min gyerm6kt61 
Summit se fejjetdk, 
Csak vacsordt nekdm 
Bovon keszicsetdk. 
Hogy az atal t5llem 
Megmdnekdggyetdk. 
Jo uram, asszonyom. 
Ha kerdik ki vagyok — 
En az oriasnak 
Onok^ja vagyok. 
Kdtorman tengerin 
Mikor atalusztam, 



Jo lovam — mej nem v6l 
Kit szellel hizlaltam, 
Ugy rugott, harapott, 
Hogy a me'j tcngerbe 
Maj belenyuvattam. 
Merges fegyver^met 
Repabol faraktam. 
Turds puliczkaval 
Ritkan hadakosztam, 
Mdjrol bizonyitto 
Levelet es adok 
Ecczeribe hogyha 
Alkalmatlan vagyok. 



(Csik-SsentkirAly.) 



Tajssok. 



T. Nagy Imre« 



Ajal: bemutat. 

Annok: Anna. 

bozsged! hemzseg. 

cserge : pokrocz. 

csentez: fel krajczar. 

csettel fott kdposzta : lucs- 
kos. 

csipor: csupor. 

cujka [ ? Szerk.] : palinka. 

megducolni , megkulykolni, 
meg5k]elni. 

mind-etig, 5r5k-etig. 

fancsiko (foncsika): rongy. 

meggecsezni : a varrast befe- 
jezni. 

hojszu , hojzink : hosszu, 
hozzank. 

hogy-ho.iiy? 



ittegyen. ottogyan : ugyan- 
itt. -ott. 

j6vel I jovenek ! 

kegyemd : kegyelmed. 

zsemlye-kasa : dara. 

kertel: bekerit. 

kocson : hebeg. 

kore-Ieppents : tojislepeny, 
palacsinta. 

nyirok: nedvesseg. 

sQrQgyek: bozot. 

szeressed ! : egyel v. igyil I 

takarnak v. takaritnak sarlo- 
val, aratnak kaszival. 

fara-tekercs : k(irt5s kalics. 

Halmdgyi tajbeszed; a, a^ 
h. e, ei I dtydm, dnydm, mi- 
etyank I pize : bizony | krajczdr I 



tajsz6k. 



427 



k5rt6vely | madar | many6: 
nagyanya | pepe : sir \ pislenke : 
csirke | sierszik: fa} a fejem 
stb. I e h. ie: sziep, miez. 



H ^ t f a I u : oldalbaho : far- 
kas I ezeriben egyszer | teplom 
(Hsz^k: taplony). 

CSERNYEE GyULA. 



Szolnok-Doboka megyeiek. 



Biban: reszeges, italkedvelo; 
te nagy bibin. 

boss6, koss6, nyess, aydss, 
sok vessen (sok versen, gyak- 
ran) ; — meg kcne igessenek 
tiged bosso szalmdval. 

csanak : edenyek; aj beh 
sok csanakam van. 

csaszkantyu: cdeny, butor; a 
z&rdeg vigye a sok csaszkan- 
tyujdt. 

csevere, nycverc : orczdtlan, 
szemtelen, helytelen ; a kis 
gyermeknek mondjak : te kis 
cscvere, v. kis nycverc. 

csipikol : csipog, csiripol ; 
aj ez a csirke mennyit csipik6I. 

csufand^ros: veszekcd5, itel5; 
hadd el, nc migy ada. mc(r)l 
tudad milyen veszekcd&. 

csunda: rendetlcn, tisztitalan; 
nallunk minden csunda. 

czifirtes : szurtos, rongyos ; 
ajan czifirtesen vagyak, mind 
egygy cziganne. 

czupag : viczkindozik, rug- 
dosodik; inkabb a halakrol: 
jaj beh nagy halak czupagnak itt. 

encsem-bencsem : kicsiseg, 
semmiseg, csekelyseg; ne jarj 
ajan encsem-bencsem dogok 
utan. 

fecserel : pusztit, pazar61 ; 
asztan fecsereld el a pinszt. 

fiketo: fokbtS. 



g5berint: fagy, megfagy; az 
itczaka megg5berintett. 

hummi : holmi, butor; meszel* 
nem kcU ; de a mcddig kihordam 
a sok hummit, nem most lesz. 

kicsida ? micsida ? micsa ? 
micsa dolog van itt? 

kijo: kigy6: 

kttsseg : kis idcig ; mcnyek 
egy kQsseg. 

luczko : reszcg cmberrSI 
mondjak: tc riszeg luczk6. 

mingyar, mingya. mingyast. 

nyilva : nyilvan ; nyilva, bogy 
elment. 

pindlika : szalag. 

perjint: ad, adogat, vet; a 
lunak perjintettem egy kis 



szmat. 



percselodik, megp. : pdrosul, 
k5z5sfil (a juhrol). 

pirinko : kicsi, keves ; aggy 
egy pirink6t a tehennek. 

pimpiri : ocsmany, pajzan ; 
nem miszsz el te pimpiri I 

pozsar : pozsgar ; mind pozsar 
a zegisz domb. 

rusnya: csuf, csunya, rendet- 
len ; alyan rusnyan vagyak, 
bogy megijednek tullem. 

serdtil helyett : zserdfll (k5ve- 
redik); a zen tehenem eddig 
ajan hitvany vot, hogy ffltem 
tfllle, de most zserdQl. 

szikacs : forgacs. 



(Domokos.) 



M. Nemeth Sandor. 



428 



TiLjsz6iu 



Mar osv js 

Abajdok: lepcses, lompos. 

azsagon jir : rSpQlve jdr. 

abban jarok: azoQ vagyok. 

bfizQlai: szagolni. 

csurde: mezitelen. 

csikkan : ficzamodik. 

egres: p5sznidte v. piszke. 

elbomlott a szinbdz : v^ge a 
szinhiznak. 

folyo gazember: legnagyobb 
gazexnber. 

frustuk: reggeli, 

ffitto: kemencze, killyha. 

gid6: kecske g5d5lyo 
J gdnne : kocza. 

guvadt: meredt. 

goes: g5rcs. 

vele hilok: meggondolkozom. 

hobarmat : der. 

benem: hanem. 

bipi: sinter. 

hiu: padlds. 
• hillerkedni: kaczerkodni. 

insUlni: kerni. 

kdrtyus: kupa. 

k5nt5s: noi ruba. 

kdpds: kepes. 

kUrto: cso. 

kakas : pattogtatott tengeri. 

kosztolni : diot fsirol verni. 

landszfa: b6rihorgas. 

loszcker: kocsi. 

magyaro : krumpli, pity6ka. 

nidm^z : czukor. 

nacscsas: nagysagos. 



j r b e 1 y i e k. 

ne jdrj vele: ne nyulj bozza. 
pomdna: ajdndek* 
parancsoljon : tessekl 
poczeger: patkaay. 
pipe: liba. 

palaczkfereg : poloska. 
plebes : bidogos. 
pelda: rut, ocsminy. 
pakular: jubisz. 
platten: takarektiSzhely. 
ruba: k5teay. 
surcz: k5teny. 
sziju: szij. 

sziliman : kicsi, v^kony, kar- 
csu. 
sustdk: 4 kros penzdarab. 
sifitel: csuszik, libit vouszolja. 
surgye: szalmazsik. 
sisinkazni: j^gen csuszkilni. 
szenafu: kaszilo. 
talpaltam eg^sz nap : iartam. 
tegMzo rez: simito rez. 
toportydn ffreg: farkas. 
tutaj : lap. 

tbrOkbuzakas : tengeri g6r£. 
umbrella: esernyd. 
v^rszipiS : piocza. 
vizita: litogatis. 
varizslo : piszkafa. 
veres szoUo: ribizli. 
vegire jarni : elpusztitni. 
vajnem: 6 nem! 
zsemlekdsa: dara (gries). 
beszel mint a hegedQ : fecseg. 

HOLGZER GyULA. 



Csdng6 td j s z6 k. 

At6dik: a csdngo aszony, buccz: a^yekczombja, ember- 

mikor bleben buba van es j5n nek es dllatnak. 

avatodni. bucsdl6dik: sirva kesereg, 

irik: megromlik a fott etel szomorkodik. 

^s mdM. bores : kovdszitott savanyu 



csang6tajsz6k. ikersz6k. gyermekjatekok. 



429 



le, a muszkdk kedves eledele, 
korpa cibre. 

bd : szennyesseg. 

bds^g: utdlatossdg. 

csoszka: utdlatos n5 vagy 
barom. 

dorcson : serenyen helyett 
divik. 

eldes, eldesseg: edes, edesseg. 

f(Uy5k6s: rojtos bojtos. 

fOlyke : lydnyok, legenyek 



mehetel, mehetseg : gunyo- 

lodik, 'is, 

nebeleg : szQkseg n^lktil dol- 

gozik. 
szimatol : szagolva keresgel 

valamit. 

sQnny5g: k^ntelen, kedvetlen 
)ir kel. 

putty og ; mikor f6vesaek 
indul a kidban a bor. 

sQllbg: t(lz5n a fa mikor 



cstveii mulatsdga egyszcr egy ncm akar egni. 

heten. tr5nk: kemeny. g5rcs5s da- 

haporty : nad neme, mibol rab fa. 

gyekcnycket kdszitcnck es a Ir6nk61y, rSnkSly : rdvid ter- 

hordo lyukait mcgdugjdk, ha mctii lydny vagy Icgeny. 



foly. 



tur : seben tdmadt szaraz b5- 



kocsom, kocsmos : mocsok, ^^^ heggcdes. 



piszkos. 

kocsom feszek: igen sok 
valtozasban hasznalatos. 

kuttyog : eb lepessel jar kel. 



uti rossz: eg^szen haszontalan 
rossz ember, utonallokra is 
alkalmazva. 

borsert j^ro v. kQrtbn jaro : 



paszitol,-as, -6:pusztit-as,-6. virgoncz leany; sorkon forg6 
szoporty: orr-tisztaialansag. v. nagyot ugro: virgoncz le- 
szoportyol: orrdban sz5rp5g. E^^Y' 

Ikerszavak: csajta — bajta, csiri — biri, dango — dongo, 
dodog — dadog, czinczi — finczi, hQlye — bQlyc, rityi — rotyi, 
tutyi — mutyi, zenge — zunga. 

(Kl^zse, MoldTA.) 

Rokonf5ldi. 



Gyermekjatekok. 

Bekbtik egynek a szem^t, s aztan kerdik t&le: 
Czicze-micze mit fogtal? F. Pap p6czczara. 

Feleli: Egeret. K. Ki Site meg? 

K. Hova tetted? F. Pap macskaja. 

Aztan elkialtjak: cziczcz! addig be van k5tve a szeme, a 
meddig valamelyik5ket megfogja. 

(SzolQok- Doboka*megye.) 

M. N^METH SaNDOR. 



43o 



tanczsz6k. csal^dnevek. 



I Fordujj dggyet elottem* 
Edis kicsi kerekem! 

2. SzQro szita, tejes labas, 
Ajon ferre, aki hazasi 

3. Jarjad, jarjad hajnalig, 
Mig a szoknya langallik. 

4. Ihaja, czuhajal 
Lib6g lobog a haja. 

5. Hopp, a Jezus csizmdja I 
Bokimig er a szdra. (Bocs- 

kor.) 

6. A16 firsdng, vigaggydl, 
Kaposztal^ tortyozz?^ 

y. Hoppj, hoppd, el^fele, 
Huzoggy \6in leg^n melld. 

8. M^g5lel6m, mig biz* en, 
Meg ^n isten uccs^genl 

9. Ven asszonnak nem kar vona, 
Ha pokolba Idnczon v6na. 



TanoBSsok. 

10. Ojan rdnczos a bore. 
Ferre huz a vcr tollc. 

11. Aj» istenim aszt a vent, 
Hogy 5leUm mdg szdgeoti 

12. Jaj de Qgyes, jaj de jo, 
Jaj de kedvemre val6I 

1 3. Libad inner, Idbad tul« 
K&zbevigok magyarul. 

1 4. Fak6 szeker, vasas t^ng^j. 
Raj tad Juczi nincsen p^nddj. 

1 5. Apro murok» pet^rzsej^m, 
Avvcn asszon veszedeldm* 
Elig vdrom az drd5g6t, 
Hogy elvigye a ven d5g5t, 

hoppi 

16. Tizenhdrom reczetojas, 
Enyim vatte kis rokoj^s. 

17. Ez a kicsi. ez 6s mase, 
Meg€s tanczoltatom, ladd-e? 



CErd8Tid6k.) 



Benedek Elek. 



1. Hopp edesem ! 
Becsbol jdttem, 

Hjrom bete hogy nemettem, 
S meg6s veled tdnczba men- 
tern I 

2. Honap I'nnap, 
Inget adnak, 
S a pad ala 
Bebutatnak. 

3. Fel az uton, fel, fel, fe] I 
Pdlinka kell. kell, kell, kell. 

4. Van a lonak jo nagy feje 

S ott legyen a bunakhejjel 

5. Ide boda laboda, 
CsiUag szemu katona. 



6. Acca kezed s me magam, 
Edes kedves aranyom. 

7. Ez a kicsi nem a vilig. 
Nekem sem kell mdnal 

tovabb. 

8. Gyere rozsam tanczolni. 
Az isten megfizeti ! ^ 

9. Hop te kicsi, gyenge szflz. 
Eg a szemed mind a tiiz. 
Ha jaz enyim ugy egne, 
Szaz petakot megerne,- 

De jaz enyim nem ^g ugy 
S meg egy felpinszt sem er 

ugy- 

10. Jar ki labom karikara 
Karcsu lean derekdra 1 



(Csikuentkiriiy.) 



T. Nagy Imrb. 



CaaUdneyek. 

Ambarus. Borok. Bene. Bocskor. Bala. Basa. Bartis. Bfoi. 
Bdndi. Bors. Birigita. Csedo. Csiszer. Cziko. Damokos. Dobondi. 



CSALADNEVEK. GUNYNEVEK. ALLATNEVEK, 43 1 

D^nel. Cseresznyes. Dobay. Dani. Daro. Fazakas. Ficzus (brmenv). 
Farang. Firiczi. Fircz. Gerge(ly). Gybrpal. Gy5rmester. Gy6r- 
kovdcs. Haricska. Hodor, Halmdgyi. Isztojka (czigany). Kinya. 
Koncsag. Keresztes. K5ncse. Kosztindi (czigany). Kasza. Kezdi. 
K6sa. Lacz. Marton. Marton. Mezei. Mojzi. Nyisztor (czigdny). 
Nyiro, Nyorincz. Olah (olah). Pal. Poszli. Red. Reszeg. Ruczuj 
(czigany). Szennyes (olah). Szentes. Szocs (oUh). Szabo. Tom- 
pos, Tulil. Tusa. Todor (olah). Tanczos. Tekse. Urus (olah). 
Vitos. Vargyas. Verl. Vaszi. VanyoUos. Bogdan. Pintyi (olah). 
R5vid (olah). Baka. Gombos (olih). Leblek. Csat6. Czaka. 

(Csik-SzentgySrgy.) 

Fejer Jozsef. 

Gunynevek. 

Bocskorszaju. Medvetalpu. Szarkalabu. KecskeszemQ. Horgas- 
orru. K5rm5smarku. SzurkoskezQ. Locsdslabu. Dombosmellyu. 
Laposfaru. 

(Kl^zse, MoIdTa.) 

Rokonf5ldi. 

Foti. Likfot. Pigri. Paczal. Purunka. Munka. Major. Filler. 
Faszujka. KQlQ. Pok. Szaszpap. Setet. Kacso. Kalan. Hosszu. 
Kok6. Soshomloku (sot lopott). Ponya. Iker. Feloldal. Pozdor. 
Fanti. Gyenge. Pttics5k. Sz6sz. Bikas. SGket. Kecskepatkolo. 
Lobel. Medve, Nemesbor (minden kivaltsigos, kutyaboros nemes). 
Hasitott-fQlti (a jobbagy). SzorosnyelvO (az oWh). Okhe (a 
czigdny). Gezddny (az Srmeny). Kopacz. R^stds. Babba. Doktor. 
Pentek. 

(Csik-Szentgy5rgy.) 

Fejer Jozsef. 

Allatnevek. 

Lovak: Kakas. Fecske. Rigo. Barna. Deres, Fako. Feher. 
H6ka. Kesej. Pej. Piros. Sarga. SzQrke. Tarka, Szikra. Dajka. 
TQnder. Mokan. Sarkany. Liaka. Vidam. Hajnal. Roska. Betyar. 
Dajna. Felleg. Bator. Csardas. Szdrcsi. Piros. Pista. Kedves. 

Szarvasm ar hdk: Bogyan. Bolokan. Bojti. Bodpr. Szemes. 
Szemok. Czibok. Csendes. Rendes. Miska. Szilaj. Zilaj. Szennyes. 
Bizsor. Sztirke. Kajla. Monyok. Kondor. Gyilan, iPajkos. Sugar. 
Lombi. Viddm. Binda. Ficzko. Balan. Mozok. Piros. Daru. 

Kuty ak: Duna. Tisza. Drava. Szava. Fisdk. Maros. Tatros. 
Olves. Burkus. Vizsla. Mozok. 

(Csik-Szenfgy5rgy.) 

Fej^r Jozsef. 



432 GlJNYVERSEk. 

Qilmyveirneik. 

A rest asszony okr61. 

Mostan hcverobcn cgy d6got mondanek, 
D6goin ardnt arra k5nnyen reja ernek. 
Ha a fejer sereg meg nem haragunnek, 
RoUik egy eneket mostan enekelnek 

K5zpeld£ban szokta fej^rnep mondani: 
Kedden es szereddn nem jo soha fonni, 
S&t azon napokon nem jo matoUalni, 
Mer az ojan fonal nem fog jol megkelni. 

Ha hetf&re kelve, kender munkdt teszesz: 
Egesz esztendeig min csak beteg leszesz, 
Apr6sdg marhddban igen sok kin teszesz, 
Elviszik tejedet s azon hasznot vesztesz. 

Csfit5rt5k5n es ij raagyardzat vagyon, 

Hogyha este fonnak: 5rd5g 5rvend azon 

Es sok Ores ors6t hany be az ablakon, 

Rettenetes zergest tamoszt a falakon. 

• 

Szombaton szoktak a guzsajt eldugni. 

Hetfon, kedden osztdn megerik keresni, 

Penteken kenderre nem igen jo nezni, 

Keze, liba annak meg fog gemberedni. 

Tehdt fejern^pek jol vagyon d6gotok, 
Hogy egy heten bat nap innapot tartotok, 
A kender munkanak ellene mondotok 
S becsfileteteket fodre tapoggyatok. 

Sdtoros innapra sz5sz marad guzsajon, 
K5nnyi lesz segitni ezen a nagy bajon : 
Rak' tfizet belole, badd egjen a ponkon, 

— Csakhogy kolbdsz legyen innapra a riidon. 

Rossz ember vot a ki elebb csinalt orsot, 
Megerdemlett vona a hdtujdba sot;, 
Nem ^rdemlett vona hidd meg egy szem bors6t; 

— Adott ember vot, ki csindlt — boros kors6tI 

(Csik-SzenuamAt.) 

T. Nagy Imrb. 



^^jeUnik JA A GY A R 82ERIlE82Tfl 

i5-6n J\ X Jc/ J^ V Vj lA Budapest. 

lidrom ivnyi sibbkeszti II. kPf. F5-0lttl. 

urlalomm.1. SZARVAS GABOR. *^ " 



IX, kotet, 1880. OKTOBER 15, X fu:[et. 



VERSEGHT MINT NYELYTUDOS. 

L Verseghy iltaldnos felfogdsa a nyelvrgl. 

Ha egy grammatikus nyelvtani rendszeret vizsgaljuk, 
, a legfontosabb kferdes, melyet felvethetiink, az : milyen 
fogalma van a nyelvrol dltalaban? Ettol fiigg kutatdsainak 
iranya, ettol fuggnek magyarazo eredmcnyei is. Ha p. 
valaki a nyelvet conventionalis, emberkigondolta eszkoznek 
tartja, nezete rendszerenek minden fontosabb tantetel^re 
be fog folyni; az ilyen hajlando lesz bizonyos render, 
meg az elo nyelv rovdsara is, megallapitani es a rend- 
szer^tol eliito szojardsokat mellozni; nem azt fogja fel- 
adatanak tartani, hogy a nyelv tiinem^nyeit constatdlja ds 
belollik szabalyokat vonjon le, hanem, hogy bizonyos 
czelszerusegnek megfelelovc tegye a nyelvet. A hangtani 
torvenyeket nem physiologailag, hanem az euphoniabol 
fogja magyarazni, a szojardst fattyii kinov^snek, a regibb 
nyelvet pedig megkozelitendo idealnak fogja nezni. Nem 
fog ellentmondani ha lij torzszsel, uj kepzovel lij szot 
csinalunk, men a nyelv conventiondlis jelleme es eredete 
megturi az ilyen eroszakoskodast. 

Egesz ellenkezo lesz annak a rendszere, ki a nyelvet 
elo, folyton fejlodo, notton-novo organismusnak tekinti. 
Ez ix fogja latni, hogy neki nem valami elvont rendet, 
hanem a nyelv fejl6d£s6nek eredmenyeit kell szemmel 
tartania ; meg fogja turni, hogy a nyelv nem mindig czelszeru 
es logikai, valamint azt is, hogy az euphonia nem jdtsz- 
hatik benne donto szerepet; a szojardsokat, mint az 
irodalmi nyelv edes testvereit es a nyelvfejlodes eredme- 
nyeit figyclcmmel fogja kiserni, a regibb nyelvet pedig 

M. NYCLVOR. IX. 2tt 



434 RIEDL FRIGYES. 

csak fazisnak fogja tartarii a nyelv fejlodeseben. Ep oly 
kevesse fogja megengedni, hogy lij szavak koholtassanak 
mint azt, hogy valaki a nyelv megldvo szokasait megsertse. 

Verseghynek a nyelvrol valo felfogdsara legnagyobb 
hatdssal volt Herder; mindeniitt mint az Ideen es az 
Uber den Unsprung der Sprache lelkes tanitvanya mutat- 
kozik.*) A nyelv— Herder ^s Verseghy szerint — mindig 
fejlodik. „A nyelv a kulturaval majdnem minden szdzadban 
erezhetokepen megvaltozot." (Tiszta magyarsag 7. 1.) Ennek 
kovetkezteben a regibb nyelv nem lehet donto grammatikai 
kerdesekn^l ; azt tartani, hogy a regibb nyelv tokeletesebb 
es mintaszerubb, mint a jelen, szerintiik csalodds. 

fis valoban Verseghynek nagy erdeme, hogy — 
tisztan fogvdn fel a nyelv fejlodo jellemet — hatdrozottan 
fellepett R6vai ellen, ki a regibb alakokat jobbaknak es 
gyakran ma is kovetendoknek tartja. „Has etenim — igy 
ir Revai — nulla unquam novit aetas superior, in forma- 
tionum legibus multo sane melior, atque unica magistra 
tutissima. (Antiqu. Litt. hung. 269. lap.) 

A regi nyelv ezen tulbecsiilesebol tamadt Revai ikes 
theoridja €s a Mag/arok kirdlyuk l€\t birtokviszonynak, 
mint az egyediil helyesnek pdrtoldsa. Verseghy ezzel szem- 
ben — s ez egyik foerdeme — a jelen nyelvszokasra utalt, 
mert a magyar nyelvian probl^mdira n^zve sem az idegen 
nyelv szabdlya, sem a regi magyar nyelv nem lehet donto 
biro. „Idegen nyelvekbiil kolcsonozni a mienk szdmara 
regulakat, annyi volna valoban, mint a dologhoz fonakiil 
fogni." (Tiszta M. Ugyanezt fejtegeti Magyar Grammatikd- 
jdnak eloszavdban.) Revai kedvelt okoskoddsdval szemben : 
„Veneranda antiquitas haec semper sic ettulit" kijelenti : 
„hogy a magyar kezirdsok es konyvek . . . nem birnak 
elegendo tekintettel arra, hogy a nyelvnek helyessegere es 
szepitesere nezve az eg^sz magyar nemzetnek torv^nyeket 
szabjanak." (Tiszta M. 7.) i3 ev mulva a Magyar Grammati- 
kdban m6g rovidebben es hatdrozottabban fejezi ki ezen 
el vet: „A konyvszerzok egesz gyiilekezete az e/6 nyelvnek 
biroja sehol sem lehet." (16. I.) A »Filosofidnak talpigaz- 



*) Verseghy n^zeteit a nyelvrol ditaldban a kovetkezo mtivekben fejtegeti : Analyticae 
I, 1—16. I. A tif;ta mapyarsiig 1— 2a, A Filo^ojidnak Tatpi^a^sdffaira ^pitett felelet 5—208. 
Magyar (irammitika i— 1^. lap. 



VERSEGHY MINT NYELVTUDOS. 435 

sdgaira epiictt Feleletben is vissza-visszater ezen allitdsra. 
„Mivel tudjuk, hogy mindenik nyelv felfele torekszik es 
igy erezhetetlenul sziintelen valtozik : helyesen kovetkez- 
tetjiik, hogy nekiink, midon a nyelvet rendbe szedni s 
mivelni akarjuk, nem lehet okosan a regi magyar nyelvhez 
folyamodnunk, hanem inkdbb az analogiahoz kell fordulnunk, 
mely a most elo eg^sz nemzetnek kozonscges nyelvszokasdt 
magaban foglalja." (Felelet i45. 1.) 

Verseghy szerint tehdt sem idegen nyelvek szabalyai, 
sem a regi nyelv nem szabja meg a nyelv alkalmazasat, hanem 
az elo nemzedek ko^iakaratja. Verseghynek masodik fo- 
erdeme, liogy mindig a jelen nyelv szokdsat tartotta szem 
elott s bclole iparkodott szabalyokat levonni, mig Revain 
a mult idok nyelve nem egyszer erot vett 6s olyan 
rendszeresitesre csdbitotta, a melynek a mai nyelvben 
nem felel meg stmmi. Ha Verseghyn neha meg is Idtszik, 
hogy nem ismeri elegge a magyar nyelv tort^netet vagy 
szdntszdndckkal is elhanyagolja, megis mindig eszreveheto, 
hogy a mostani nyelvet minden szojarasban izrol izre 
ismeri es hogy rola — mint latni fogjuk — gyakran helyesebb 
iteletet mond, mint nagy ellene, Revai. 

A nyelv tehat — Verseghy szerint, ki e reszben 
mindig Herder tanitvanya maradt — nem isien adomanya, 
nem is onkenyes, conventionalis csindlmany, hanem meg 
az dllatias embernel keletkezett, folyton fejlodo, a n6p 
kozakaratdtol fiiggo organismus, melynek szabalyait nem 
csinalni, de constatalni kell. A nyelv czelja pedig szerinte 
a legmagasztosabb, a mely csak gondolhato: a humanitas 
terjesztese. A humanitas, a mult szazadbeli nemet klasszikus 
koltok idedlja, Verseghy szerint — ki itt is Herdert koveti 
— az esznek felvildgositdsabol 6s a szivnek nemesitesebol 
all. Elkepzelhetjiik, hogy a nyelvtudos, ki ilyeten magasztos 
czelokat tiiz ki a nyelv ele , mindenek elott a nyelv 
tisztasagat, erthetoseget es annak a szivre valo hatasat 
(Gemiithswirkung, mint Herder mondja) fogja szem elott 
tartani. S valoban a k6t fotulajdonsdg, melyet Verseghy 
a nyelvtol megkovetel, az ertelmesseg, melyet az egy- 
formasag (analogia) dltal akar elerni es az 6rzekenyseg, 
mely alati a torvenyes rendet, a rhetorikai 6s koltoi szep- 
segeket 6rti. 

»8* 



436 ftlEDL F'ftldYt:^. 

A ki a nyelvet fokep a kultiira, a humanitas eszkoz^- 
nek tartja £s azt egyszersmind a n£p kozakaratdtol teszi 
fiiggovi, mint Vcrseghy, az bizonydra szigonibb lesz 
masoknal azok irdnt, kik a nyelv szellemet megsertik. 
Hisz az o szem^ben az, a ki a nyelv (a humanitas terjesz- 
toje es a kultiira eszkoze) szellcme ellen vet, egyszersmind 
a humanitdst is megtdmadja es a nep kozakaratdnak is 
ellenszegiil. Innen magyarazhatjuk azt a heves polemidt, 
melyet Verseghy egesz eleten at a nyeliijitok ellen folyia- 
tott s mely haldla utdn se engedte, hogy valoban melta- 
nyoljdk. A nyelviijitok ellen intezett tdmaddsai is mutatjak 
mine helyes fogalma volt Verseghynek a nyelv mivoltdrol. 
A nyelven egyesnek nem lehet eroszakoskodni, mert az 
hosszu koz-fejlodesnek az eredm^nye — ez olvashato ki 
minden idevdgo polemidjdbol. A nyelv fejlodes^nek mostani 
fazisaban mar nem lehet gyokereket avagy kepzoket koholni. 
A ferfikornak, ■— melyet immar a magyar nyelv is megdrt 
— szembetiino jellemvondsa, hogy idiotizmusai €s k^pzoi 
nem vdltoznak. „Ebb61 pedig •— mondja Verseghy ;,Fele- 
let"-6ben 85. 1., ama fotorveny onk^nt tamad, hogy valamint 
lij ragasztekok- es lij szokepzokhoz nem szabad folyamodnunk 
mivel a nemzet ifjiikoraban szerzett annyit, a mennyi az 
emberi nyelvnek mivoltahoz szuksegkepen megkivdntatik : 
ligy lij szavakat ne csindljunk, mig nyelviinkben ismeretes 
is szokott jo regiebb szavakat, — ha egyebirdnt kolcsonzott 
szavak is — taldlunk/ 

Verseghynel e helyes felfogdsbol kifolyo rendkivul sok 
talpraesett tantetele mellett nem egy tevedest is taldlunk. 
Ezek majdnem kivetel nelkiil onnet erednek, hogy o nem 
alkalmazott k6t modszert, mely nelkiil a nyelv bonyolodot- 
tabb tiineminyeit nem lehet megirteni: Verseghy nem 
61t se ijz osszehasonlito, se a tortenelmi modszerrel. Revai 
nagy jelentosege 6pen abban rejlik, hogy a nyelvtudomdny 
szdmdra ket lij organumot, kei lij m6dszert talalt fel ; 
de Verseghy cz liton nem kovette. Ennek a mellozdse 
akaddlyozta meg Verseghyt, kinek rendkiviill nyelvismerete 
rendkiviili tehetscggel es szorgalommal parosult, abban, 
hogy o — felismerven mdskiilonben Rivai tivedfiset — a 
magyar grammatika rendszeret vegkep megdllapitsa. A 
jelenlegi magyar nyelvtudomdny feladata mind a kdt 



VERSEGHY MINT NYELVTUDOS. 437 

kiilombozo tudomanyos eljarast egyuttesen alkalmazni: 
az 616 nyelvet oly pontosan megfigyeini es annyira meg- 
becsiilni, mint Verseghy, de egyszersmind a regi es a 
rokon nyelvekkel osszevetni, sajdtsdgait innen megmagya- 
razni es fejiodesfit veliink ekkep megertetni. 

Ha tehdt osszefoglaljuk iteletiinket, elmondhatjuk, hogy 
Verseghy jobban ismerte es jobban meg tudta becsiilni a 
jelen nyelvet, mint Revai, kit gyakran a regiseg szeretete 
elfogulttd tesz a mostani nyelvjelensegekkel szemben; de 
hogy Verseghy vegzetes hibaja ?az volt, hogy sem a torte- 
nelmi, sem az osszehasonlito modszert nem alkalmazta €s 
igy tehat nem is birta a nyelv alakjait megmagyardzni. 
Verseghy ezen er^ny^nek es hidnyanak minden nevezetesebb 
tanteteleben megtaldljuk nyomdt. 

II. Verseghy, mint grammatikus. 

Verseghynek lij, kortdrsaitol 6s nagyreszt Revaitol is 
eliito tant£telei kozt a kovetkezok a legfontosabbak : az 
iges igek iktelen ragozasdnak vedelmezese, a magyarok 
kirdlyuk'iiXt birtokviszony hibdztatdsa, az egyes szdm 
alkalmazasa szdmnevek utan, a ragoknak nevmdsbol valo 
szdrmazdsdnak tagadasa, a jotista helyesirds mellozese, a 
cs 6s c^ alkalmazdsa ts es t^ helyett, valamint az allapito 
ragnak ket w-nel val6 irasa. Ezekhez jdrul m6g harcza a 
nyelvujit6k ellen is. 

Legelso helyen dll ezek kozt fontossdgandl fogva az 
ikes igekrol valo velem6nye. *) Revai kiilon ragozdst foga- 
dott el az ikes igekre nezve, mely szerint az egyes szdmii 
I. 2. 3. szemely ragjai egeszen eliitnek az egyszeru ragozds 
szemelyragjaitol. Verseghy ezen eg6sz ragozdst egydltaldn 
tagadja es eliteli. Az ikes ragozds szerinte csak meg- 
rontasa a magyar nyelvnek. Kiirtando mocsoknak tartja az 
ikes ragozdst, mert: 

i) A nep nyelveben nem taldljuk meg, legaldbb 
gyakran nem. Vannak videkek, a hoi egydltalan nem 
haszndljak az ikes igeket, mint pld. a szolnoki. Ugyanazt az 
iget az egyik vid6k ikesen, a mdsik ikteleniil baszndlja. Az 
ikes ige tehdt csak particuldris szokason alapiil. 

*) Verseghy ezt a kfivetkezo helyeken tirgyaija : Tit^ta magyar$dg 96—114. te 
164—175. Magyar Grammatika 265. Andlyticae I, 879—409. Neuverfasste uagrische Sprack- 
lehre lOfi— 113. Epitome institutionuin grammaticaruni IV, 26—39. Felelet 268—274. 



438, RIFDL FRIGYES. 

2) A regi nyelvben sines meg oly tisztan, mint az 
ikes ragozas vedoi mondjdk. Pariz Papai 1762-ben igen 
8ok „ikes Iget" az elso szemelyben k-val emlit, pi. akado- 
zok, hajlok, dlmodok, uszok stb. A regi irok kiilomben 
sem donthetnek a modern nyelv vitas kerdeseiben. 

3) Az ik puszia paragogyka, mely magaban pusztan 
csak impersonalitast jelent s melylyel mdr most a szokds 
sok neutrumban meg akkor is el, mikor personaliter beszel. 
Hasonlo tehat az n-hez ezekben : his^en^ lessen, tes:{en^ stb. 
a hoi az n el is maradhat. A k (ik) nem lehet szemelyes 
n^vmds, mint R6vai allitja, nem lehet = o, mert ha\ud^ 
esi annyit tesz mint : er isst, er liigt ; tehat az iktelen alak- 
is bennt van a nevmas (6). 

4) Az ikes igek nem motivdlt kivfitelt kepeznek a 
tobbi rendes igevel szemben. E mellett nagy zavart okoz- 
nak, mert az m (i. szem^ly) egyszersmind a targyas ragozas 
I. szem^lyragja. Re^ibb muveiben Verseghy meg azt is 
felhozta, hogy az ikes ragozds totos. 

Ha Verseghy irvel^s^t behatobban vizsgdljuk, mindenek 
elott fel fog tunni azon fondksdga, hogy 6 az ikes igiket 
egyaltalan eliteli, a nyelv megrontasdnak, a totoktol butdn 
atvett rosz szokdsnak tartja. Az ikes ig^k valoban l^teznek 
es leteztek is a nep, valamint az irodalom nyelv^ben, ligy 
hogy azokat mello/ni vagy tagadni nem lehet. Verseghy e 
reszben hatdrozottan tiilhajtott s e tiilhajtdsnak tudhato 
be az, hogy okoskoddsdnak azon resze is, mely alapos, 
nem taldlt elismeresre. Az ikes igeket egeszen eltoruini 
— az olyen eroszakoskodas volna, mint azok, a melyek 
ellen Verseghy, midon a nyelviijitdst biraija, maga is a 
leghevesebb modon kikel. Ezt ep oly kevfisse lehet meg- 
tenni, mintha a fizikus azt akarnd, hogy tobb^ ne villamoljek. 

Verseghynek elso okadata, hogy az ikes igfik csak 
partialis szokdson alapiilnak, hogy az egyik vid^k ugyanazt 
a szot ikesen, a mdsik ikleleniil haszndlja, helyes meg- 
figyelesre vail. De ha kozelebbrol megvizsgdlta volna V., 
hogy az ugynevezett ikes igek kozt van eleg, melyet a 
nep mindeniitt (keves kivetellel) az elso szemelyben w-mel, 
a 2-ban Mel, a 3-ban ik-ktX alakit. Eszrevehetle volna, 
hogy ennel sokkal tobb az olyan ige, mely nek i. 6s 2. 
szem^lyfire vannak ugyan elteresek, de melynek a 3. sze- 



VERSr-GHY MfNT NYELVTUDOS. 439 

melyet mindig (itt is keves kivetellel) ikesen haszndljak. 
Ilyen s:{okik {s\ok mast tesz), torik^ ldts\iky is\ik. V6gre 
azutan konstatalhatta volna, hogy van igen sok ige, melyet 
a nep egyik fele m, /, ik- ragokkal a mdsodik pedig a 
kozons^ges szemelyragokkal haszndl. 

Mdsodik okadata, hogy az ikes igek modern hasznalatara 
nezve a regi szokas es a regi konyvek nem lehetnek don- 
tok, helyes allftds. Hogy az ikes ig6ket a r6gibb irok sem 
ktilomboztett^k meg tisztan, abban ugyan igaza van Revai 
ellen, ki e r^szben minduntalan a „veneranda antiquitas"-ra 
hivatkozik, de m^g nem jogosithatja fel Verseghyt arra, 
hogy letiiket tagadja vagy helytelen szokasnak tekintse. 

Hogy az ik eredetileg tdrgyatlan igeket kepzett es 
k^sobb analogia utjan mas ig^knel is alkalmaztatott, azt 
igen hihetonek tartom. Eredetileg tdn minden ikes ig^nek 
volt iktelen pdrja, melynek cselekvo jelent^se volt. Kesobb 
ezen (mar pusztdn erosito) -ik mds ig^kn^l is elofordiilt, a 
nelkiil, hogy ertelmi drnyeklatot jelezett.volna. Az eredeti 
jelentes megmaradt m^g az ilyenekben : tor^ torikj nyul^ 
nyulik. Sot meg az eszik igfinfil is eszreveheto az eredeti 
kiilombs^g : 6 es^ik es „meges^ a fene.^ Ma azonban az ik 
igen sok igen^l elveszitette jelent^s^t; ingado\ annyi, mint 
ingadoiikj valamint 6 tes^ annyi mint 6 tes^^en. 

Verseghy kesobb ugyan eltirt azon nezet^tol, hogy 
az 'ik eredetileg kepzo; okoskoddsa azonban gyenge. Ik 
szerinte nem kepez neutrumokat, mert n^lkiile is lehet 
neutrumot kepezni, p. apad^ akad^ ijed. De ellentmond-e 
ez annak hogy az i/r-kel is lehet? Hogy ma sok ikes 
igenek cselekvo ertelme is van, csak arra mutat, hogy 
az 'ik kfipzo erejit mar elveszitette. 

Az ik — igy folytatja Verseghy tdmaddsdt az ikes 
igek ellen — nem lehet = 6. Ez hiheto, mert ha valoban 
k^pzo volt, eredetileg mds jelent^ssel kellett birnia. 

Az vegre, hogy az ikes igek nem szabdlyosak, mint- 
egy kivetelt kepeznek, mely ma mdr nem motivdlt, igaz ; 
eredetileg tdn ep az analogia hozta 16tre az ikes igek nagy 
reszet, mig mai napsdg &p az analogia fosztja meg oket eliito 
ragozdsuktol. Eleinte az ik tdn visszahato igeket kepzett, 
kesobb kiveszhetett a koztudalombol az ik eredeti jelent£se, 
mert nfihdny dthato iktelen ige (a visszahato parja) ki- 



440 RIEDL FRIGYES. 

halt; ekkor az analogia kepzett ikes igeket, de nem volt 
mindig el^g hathatos es dltalanosan elterjedt arra, hogy 
egeszen ikes jelleget adjon az illeto ig^nek: innet a sok 
ingadozds. 

A befejezett cselekv^s egyes szdmii 3. szem61y6ben 
— melyre Verseghy szinten hrvatkozik — nines meg ugyan 
a k itk)y de azert megis bizonyos kiilombseg mutatkozik 
az ikes e? iktelen igek perf. 3. sz. kozt, mely a regi 
nyelvben tdn dltalanosan megvolt. Nemely videken Lehr A. 
finom megfigyelese szerint koveikezetesen igy mondjak : 
a tort pohdr es „a pohdr ossze tor ott." Hasonlokep 
tobb ik'^oX kepzett visszahato igenel. Itt tehdt a tor ige 
perf. 3. sz. eliit a torik ige 3. szemelyfitol 6s tehat itt a 
perfectumban (eredetileg) mds ragozasra mutat. 

Az ikes ig£k ugy Idtszik nivellirozo dtalakuldson 
mennek dt: mennil r^gibb valami irodalmi hagyomdnyunk, 
anndl tobb benne az ikes ige. Ezen processus tehdt 
hasonlo ahhoz, melyet a nemet nyelv az ligynevezett 
eros es gyonge hajlitdsii ig^kn^l mutat fel; az eros 
igek szdma szdzadok ota folyton fogy, azaz az ere- 
detileg eros igik elgyengiilnek, ugy hogy ezen lassii dt- 
alakulds is hasonloan, mint az ikes ig^ke, eliito eredm^nyeket 
sziilt, melyek voltakep az egfisz processus kul6mb6z6 
fdzisait tiintetik elenk. Vannak igfik, melyek meg mindig 
erosek, olyanok, melyek mdr gyengik, es vegre olyanok 
melyek gyeng^n is, erosen is hajlithat6k. S6t akad egy 
csomo, melyet a n^met nep egy r^sze gyeng^n, mds videke 
pedig erosen haszndl. De ezert a nimet grammatikusok, 
legaldbb a tudomdnyos szellemuek, nem szabjdk meg, 
hogy csak a regibb alak jo, hanem konstatdljdk az eliito 
haszndlatot. 

Ha tehdt mindent osszefoglalunk, hibdztatnunk kell, 
hogy Verseghy az ikes igfiket egeszen mellozi, de igazat 
kell neki adnunk abban, hogy igen sok ligynevezett ikes 
igenek iktelen ragozdsa nem tekintheto hibdsnak mfig az 
irodalmi nyelvben sem. 

Verseghy jobban teszi, ha az ikes igeket inkdbb tobb 
csoportra osztja. Az elsobe azokat sorolhatta volna, melyek 
mind a 3 szemelyben eliitnek az egyszeru, (tdrgyatlan) 
ragozdstoL A mdsodikba azokat, melyek szinten eliitnek ; 



VRRSKGHY MINT NYEIA'TUOOS. 44 I 

mert a targyatlan ragokkal mas ertelmu jelentesuk van 
(ipr^ torik). A harmadikba azokat, melyeknek 3. szemelye 
mindig ik-re vegzodik, mig i. es 2. szemelyiik nfiha 
targyatlan ragozdsii. A negyedikbe azokat melyck mind a 
harom szem^lyre n£zve ikesen is (m, /, ik) iktelenlil is 
(^, St [/], — ) ragozhatok. 

Verseghynek egy mds, igen kedvelt hypothesise, melyet 
o kiilomben minden ketseget kizaro modon feldlU't az, 
hogy az andok^ endek-iele futurum a latin andus-tol szdr- 
mazik. *) 

Ezen n^zete is osszefiigg azon hamis felfogdssal, hogy 
egy nyelv a masiktol igeragokat is atvehet. Verseghy ezt 
mar az ikes igek m szemelyragjdrol allitotta, hogy a totbol 
valo. Mindket allitasdt hatdrozottan vissza kell utasitanunk. 
Mindenek elott nines eset a nyelvek tort^net^ben, hogy 
egy nep dtvett volna szomszedjdtol szem^lyragokat a nel- 
kiil, hogy vele oly mert^kben vegyiilt volna, mint pi. a 
normannok az ahgol szaszokkal. A n6met iren vegzisu 
igek v^gzesiiket ugyan a franczidbol kolcsonozlfik, de ez 
nem szemelyrag. 

De nem csak ezen altaldnos nyelvtudomdnyi tapasz- 
talat, hanem az andok-{e\Q futurum regi szerepl^se a magyar 
nyelvben is meggyozhet arrol, hogy ez nem a latinbol 
valo. Mdr a HB. is ismeri ezen alakot az emdul szoban. 
Igen valosziniitlen, hogy az andus mdr ily kordn dtment 
volna a latinbol a magyarba, midon a latin befolyds csak 
kezdodott. Ehhez jdrul meg az is, hogy nehdny and- end- 
del k^pzett szo a legrfigibb biblia-forditdsokban is elofordiil. 
llyen pelddul a jovendo szo. And^ end kiilSmben eredetileg 
nem egyszeru futurumot, hanem conditionalis futurumot 
kepez, tehdt ertelm^re nezve sem felel meg a latin andus- 
nak. Az and^ end haszndlata mint egyszeru j6v66 a XVII-dik 
szdzadban kezdodik; Gyongyosinil mind a ket 6rtelemben, 
mint jelent6 modu jovo es mind cond. futurum fordul 
elo. Verseghyn e reszben is megldtszik nagy hidnya, hogy 
nem ismerte elegendokfip a magyar nyelv tortenetet. 

Verseghynek egy fotantfitele, melyet nem kevesebb 
hevessfiggel vedett, mint az ikes ig^k iktelen ragozdsdt az. 



*) Ezen elm6let6t a k5vetkezo helyekea fejtegeti : Felelet 41 1.— A tis^ta magjartdg 
51—62. I. 



444 MUNKACSI BKRNAT. 

Vcrscghyet is mint a regi es mai nyelvben meglevot kell 
elismernunk. A Revai partolta alak a regibb, melyet a 
masodik alak kiszorftott az irodalmi nyelvbol. Ezen mdso- 
dik alak a nyelv logikai fejlodese kovetkezt^ben tdmadt, s 
azert az irodalomban ezzel eliink. 

Ha tehdt Verseghynek a fodologban igaza is van, 
okoskodasa, nielylyel a ^Magyarok kirdlj^iik^ (e\e birtok- 
viszonyt megtdmadja, hibas. 

Mind e tantetelek mellett Verseghy grammatikaiban 
az e genitivust jelzo ragrol azt bizonyitgatja, hogy az 
nem genitivus. E reszben is igazat kell adnunk Verseghy- 
nek, csakhogy nem az altala felhozott okokndi fogva, 
hanem azert, mert az ^ alialan nem rag, hanem kepzo, 
mely a fonevbol birtokost kepez. {Ftu- Jiiie) Hogy valoban 
kepzo az onnan tiinik ki, hogy hozza m6g viszonyragok is 
jdrulhatnak : fitienak, jiuet. 

Azon elmelete, mely szerint a szdmnevek es gyujto 
nevek utan az egyes szdm haszndlando, szinten hclyes, ha 
az irodalmi nyelvet tartjuk szem elott. A regi 6s a n6p- 
nyelvben azonban tobbes szdmot is taldlunk ily esetben. 
Ezt nem lehet egyszeriien bokros hibanak kikidltani, mint 
azt V. tette, hanem mint eltero nyelvszokdst kell szdmba 
venniink. Riedl Frigyes. 

(V6ge kOvelkezik.) 



A MOLDVAI GSANGOK NTELVJARAsA. ^) 

Csdngonak nevezi dltalaban a sz^kely mindazon 
elszakadt testvereit, kik tole regibb idok ota elszigetelts^g- 
ben elv^n, nagyobb mertekben voltak aldvetve a koriilzdro 
idegen n^pek hatdsdnak, s egyes feltilnobb sajdtsdgaikat, 
viseletliket, szokasaikat dtfogadtak. Kiilonosen hdrom kis 
teriilet magyarsdga ismeretes e neven, a hetfalusi 
csdngosdg az egyik, mely szdsz es oldh nepess^g koze 

*)MuakdC8i Bernlt6sKuoo8 Igndcz dolgoz6tirsaink a nyiri szQnetet 
arra haszn^Itik fOl, hogy egy h(Snapi fdradsdgos gyalog Utat tettek a keleti sz£kclys6gbea 
s a moldvai csdng6 tclepekeii v6gig. Aanyival nagyobb elismerdssel kell nekik addznunk, 
mert kclletin^I csek<ilyebb anyagi eszkozdkkcl rendelkezvia, aem csak a gyalogolds fdradal- 
roaival, banem valdsagos nilkai5z6sekkcl kcllett kOzdeniok. RdszUnkrol is szives k&szonetet 
moodunk azoknak, a kik Ut}ukban szivesen fogadUk s tdmogatUk oket. Tapasztalataiknak 
nyeWdszcti r^sz^t a Nyelvor s a Simonyi kiadta ^Tanulmdayok" szimara fogjdk fuldolgozni 
s a fSotebbi czikkel iadulnak meg ez ^rdekes kdzlem^oyek. A s;erk. 



A MoLt)VAi csAnCok nyelvjarasa. 44S 

I even beckelve tobb oly nyelvi tenyt orizett meg s fejlesz- 
tett, melyeknel fogva meltan tarthatjuk nyelv^t a keleti 
szekely tajbeszed egyik erdekes toredekcnek; masika a 
csiki nyelven beszelo gyimesi magyarsdg, e szoros 
mindket oldalan benyiilva Moldva hatarszeli falvaiba is, 
s a harmadik legkeletibb aga nemzetiinknek, a foldrajzi 
fekviscnel s regibb kiilonfejlodesenel fogva oly erdekes 
sz erethvo 1 gy i csangosag. Kalandos magyarazat volna 
bdrminemu jclentoscget tulajdonitani e kozos „csang6" 
elnevezesnek, szorosabb egyiivetariozosagra kovetkeztetni 
belole vagy barmi nevezetesebb t5rteneti esemcnynyel 
hozni osszefiiggcsbe. A nyelvjarasi adatok figyelembe vete- 
level ketsfigtelen teny, hogy mindnyajan egy fobb nyelv- 
jardsnak, a szekelynek kiilon dgazatai ; de mi ezutan azon 
kivdlo specialisabb jegyekct illeti, mclyek oket, mint al- 
fajokat belyegzik, ezek tekintetebcn a legjobb akarat mellett 
sem fogunk semmi kozosseget megdllapithatni. Jeles vild- 
gitdsba helyezi e viszonyt azon koriilmeny is, hogy csdngo 
neven kezdik mdr emliteni a Bukovinaba koltozott magya- 
rokat is, kikrol pedig biztosan tudjuk, hogy alig egy 
szdzada telepiiltek le lijabb hazdjukba, mi egyszersmind 
utal arra a feltev^sre, hogy ne tekintsuk ez elnevezest 
affele fajt jelolo tulajdonnevnek, hanem csak egyszeru 
nfivszoi szdrmazeknak egy tdn egykor kiilon is letezett 
*c$dngani igebol, melynek koriilbelol az „elkorcsosulds" 
ertelmet tulajdonithatjuk. Hozzdszol e vfilemenyhez, hogy 
fclso Csikban ma is el egy csdngodik alakii visszahato 
ige egyenesen az eloldhosodds, szekely szokdsoktol 
valo elteres ^rtelmeben, hasonlokepen hogy az orszdg 
kiilombozo videkein gdnyo es toho nevu neptoredekekre 
akadunk, melyek koziil amannak „e!korcsosul" vagy mds 
synonymfele enelme kello vildgossdggal veheto ki a gdn- 
csolni^ gunj^olni, gdnyolni tovakepzesekben, emeze pedig 
azon ugor t^g^- igenek jelent^sbeli fejlodesebol, mely meg- 
van a magyar tohonya^ totiyho, tiuiya^ gydva szavakban s 
mely a finn tuhma: schwerfSUig, az eszt tuhtn: stumpf- 
sinnig analogidja szerint itt is valami „esetlenne, korcscsd- 
valds"-fele jelentesben maradhatott fenn (I. Budenz szotdra 
232. §.). De ha egeszen aldrendelt koriilmenynek kell is fel- 
fognunk a sajatsdgos kulon elnevezest, azt a t^nyezot, mely 



446 MUNKACSI BERNAT. 

leginkdbb hivta fel figyelmiinket eddigele, ha nem is jelol- 
hetunk ki ondllo helyet a csdngok kiilombozo nyelvenek a 
magyar tdjbeszedek kozott, ez korantsem vonhat le a 
szerethvolgyi csango dialektus erdekessegebol ha meggon- 
doljuk, hogy szazadokat feliilhalado idok ota el killonvaiva 
e nep idegen folden s rcszben meg ma sines erlntkezesben 
elhagyott testvfireivel; taniilsagos lesz latnunk, mennyiben 
tiikrozi vissza egyes regibb alakjat azon kor nyelvenek, 
melyben anya-nyelvjdrdsatol elszakadt s viszont mi kepezi 
sajdt alakitasdt ezota tortent kiilonfejleseben. — Gego 
Elek volt az elso, ki nevczetes utazasi munkdjaban emU- 
t6st teszen e nepnek nyelverol, csak igen roviden banik el 
vele alig terjeszkedve ki egyebre, mint a sziszego hangok 
ismeretes vdltakozdsdra ; m6g kevesebbet foglalkozik vele 
Jerney terjedelmes muveben s Imets is csekely figyelmet 
fordit rdja, egyszeruen odavetve, hogy „dialektusnak sem 
nevezheto" (70. 1.). Szarvas Gabor volt, ki az 1873-ik 
oszen lerandulva Moldvaba rendszcres taniilmany aid vette 
a Bdkotol d6lre fekvo csdngo falvak nyelvet s meglehe- 
tosen hii rajzdt adta megjelent kozlem^nyeiben, a Nyelvor 
Ill-ik koteteben, arra szoritkozva fokep eloaddsdban, hogy 
a szekely nyelvjdrdssal valo egyezeset mutatta ki. Mint 
adataibol kiveheto 6 kizdrolagosan Klezse videket Idtogatta 
meg s igy cpen oly helycken jart, melyek a csdngosdg 
belycgzo nyclvsajdtsdgainak megismeresere legkevesb^ alkal- 
masak, a mennyiben a szekelyekkel valo suru erintkczesnel 
fogva ezeket nagy rcszben mdr elvesztettik. A moldvai 
csdngok nyelve a maga eredetisegeben csupdn az ejszaki 
csdngokndl, Szabofalvdn tartotta fenn magdt, vagy meg 
inkdbb ennek messze delen fekvo gyarmataiban a Szereth 
tulso partjdn, mino pi. a hegyektol, erdoktol elszigetelt 
Ploskuczen falucska. E reszek nyelvenek szorgos mcg- 
figyel£se nelkiil a k^rdcsben forgo tajbesz^d kimcrito, 
alapos tdrgyaldsa nem is k^pzelheto; ezert a kovetkezok- 
ben feladatunk lesz lehetoleg egybefoglalni a moldvai 
csdngosdg osszes videkeinek feltlinobb nyelvi sajdtsagait 
vonatkoztatva azokat egyes esetekben regibb nyelvemld- 
keinkre s mds nyelvjdrdsokra, kulonosen ama legfonto- 
sabbra, melynek joformdn lednynyelve, a keleti szekely- 
segre. Egy oszintc koszonctnyilvdnitassal kell azonban 



A MOLDVAi csang6k nyelvjapasa. 447 

mindenelott adoznunk nemzeti iigyiink egy lelkes missio- 
nariusanak, a mi derek Ro kon fo Id inknek azon kivalo 
buzgosagert, melylyel evek ota folyo bccses kozlesei altal 
tole kitelhetoleg igyekszik hatni nyelvtudomanyunk fejlo- 
desere, s azon szives, hasznos utasitasokert, melyekkel mint 
mindcn clobbi utazot csekely szem^lycmct is elhalmozd. 

Hangtani sajdtsdgok. 

Ha a moldvai csango nyelv hangailadekat a koznyel- 
vehez viszonyitjuk a maganhangzoknjil bovul6st, a massal- 
hangzoknal pedig tetemes fogyatkozdst fogunk tapasztalni. 
A rovid, zdrt a melleit, hosszabb alakja is elofordiil, de 
rendesen csak olyan helyen, hoi egy elveszett felhangzo 
potlasara szolgdl, mint ara: arra, bara: baira; a hosszii 
nyilt a-nak is megleljiik rovid megfelelojet azon d hangban, 
mely hasonlo esetekbcn a sz6kelysegben is megtaldlhato, 
pi. dpaniy kds^idm, Meg nagyobb valtozatossagot mutatnak 
az e hangok, melynek e nyelvben h^tfele alakjdt kiilomboz- 
tethetjuk meg, a rovid nyilt e-t s hosszii e alakjat, mely 
csakis oly helyen lep fel, hoi a debreczeni nyelvjardsban 
^t s a becsi codexben e-t lellink a koznyelv d-je helyett, 
vagyis hoi a kiilombozo osszetalalkozo nyelvtiinemenyekbol 
it^lve, a szo eredeti alakjdban is ily nyilt hossziisagot kell 
felvenniink, mint: e5:j^;eszt, kets:{er: k^tszer, kinySr^ feher. 
Megvan tovabbd a rovid zdrt c s hosszii 4 hangja meg- 
egyezoleg a szekelyseggel s mindket nemu hossziisaghoz 
v^giil egy harmadik hosszii hang, ezek i-s diftongusa alak- 
jaban t. i. ie es i6 ktilonosen a szo kezdeten, mint : i6ne- 
keljetty iertertty ten e. h. enekeljen, ertem, en. A hetedik *e 
hang a nyilt e-nek oly m^lyhangii articulati6jdb6l alakul, 
hogy csaknem a nyilt d-t kozeliti meg, vagy forditva 
ennek oly magashangii kiejt^sfebol, hogy csaknem nyilt e-t 
hallunk. E hang nem ^pen a csdngosagnak kiv^teles sajat- 
saga, elofordul a moldvai sz6kelyeknel s a hdromsz^ki 
hatdrsz^len is, pi. a tagado nem szoban dltaldnosan. Ily 
kozephangii *^-re valo pelddk az elso sz6tagban : bes\4d^ 
netfiy megtanult^ belik: bizonyos ado neme, derik^ erre^ 
egye^iky kenyebben^ de hogy; a mdsodikban : egj^ebety is:(tenj 
valeholj c:{ontec:{kaj babec^ka sib. Igen fontos e hang bizo- 
nyos specialis csdngo hangvaltozas megmagyardzdsdra ; 



448 munkaCsi bernat. 

ismeretes teny ugyanis, hogy mily sokszor szokott e nyelv- 
jarasban alhangii szoban felhangii tag eloforduini s viszont 
(?, e helyett is a, a (v. 6. perldg: parlag, peptros:{: papiros, 
keriba: kaliba, lovdbba minden ^ocska^ ^acska kicsinyito 
kepzovel biro nevszo pi. halccskay fas:{iijecska; v. 6. tovdbba 
darikj dorik: derek); a hangrend megromlasdnak e sajat- 
sagos tiinemenyc igen alkalmasan magyarazhato e kozep- 
hangii *e kozvetitesevel, mit annal inkabb lehet valo- 
sziniinek tartanunk, minthogy epen az emlitett esetekben 
nagyobbreszt valtakozik az e, e cs a a kozephangii *e-vel, 
igy hangoztatjak pi. igen gyakran a haletika^ babec:^kaj 
perldg szavakban az e-t, a darik szoban az a-i. Ez *e-t 
athidalo fejlodesi foknak tekinihetjuk a nyilt alhan^ es fel- 
hang kozott, melybol ep oly konnyen szdrmazhatott egy 
reszrol a, mint masrcszrol c% s melynek helyet kovetkezo- 
kep jelolhetjuk ki a csdngo magdnhangzok sordban: 

a a *e — e e te 



A, m , . , 

a a ^ — c e le 
o o*) \ 



» 



— — > 1 I 

II u u S 



A mdssalhangzokat illetoleg kiilonosen a foghangok 
osztdlya emelheto ki, a mennyiben a csdngo nyelv keve- 
sebbet fejlesztctt ki alakjaibol, mint a koznyelv, mds hang- 
jdnak pedig clterjedese sokkal kisebb, mint emebben. Ilyen 
fogyatkozdst mutat elso rendben a sziszegok sora, melyben 
az Sj :{Sy c$ hang hidnyzik s a j^sitett hangoke, melyek 
koziil a gj" es tt/ eredeti magyar szoban aranylag igen 
kevesszer tandlhato. Hibdsan dltaldnositja Szarvas az egesz 
csdngosagra a szekelyes Klezse videken szerzett tapaszta- 
latdt, midon kimondja a palatalis es sibilans hangok vdita- 
kozdsdt illetoleg, ;,hogy ncm csak egy helyseg lakoi, 
hanem ugyanazon egy szemely is, nem csak mas mds, 
hanem ugyanazon egy szoban is mind a k^t kiejt^st hasz- 
ndlja^; mert egesz hatdrozottsdggal dllithatni, hogy minden 
sz^kely befolydstol ment csdngo faluban, mino pL Plosku- 
cz£n, a j{5, cs hang dltaldban sehol, az s hang pedig rend- 



*) E houxii haogokrn, melyek tdbb nyelvjdrisban mcgvannak a f6lhaagz6k e\Bu, 
s^olj^iljuiiak a kuvclkc/o pjid.ik : sorba, porba, giirbc, U'irtc stb. 



A MOLDVAI CSANGOK NYELVJARASA. 449 

kiviil elvetve fordul do a koznyelv c5-jevel szemben, pi. 
sorda: csorda, sonka: csonka, serge: cserge, busdlodik: 
bucsalodik. Batorkodom e tekintetben pater Janos szavaira 
hivaikozni, ki egy alkalommal megjegyezte, hogy negy 
evtized eloit, midon 6 Klezsebe visszakeriilt, e falu lakos- 
saga csak oly csdngosan beszelt, mint tobb mds falue s 
csak mivel kesobb minden modon a rendes magyar tanicsra 
osztonozte oket, kezdtek lassankent elhagyogatni azt a 
„csunya selypitest". — K gy hang altaldban szinten ritkdn 
fordul elo, rendesen ligy latszik csak hoi tovegi d hangnak, 
viszonyszo-kezdo j-vel valo osszekeriilesebol alakult, pi. 
aggya^ karggya s ezen feliil nehany lijabb folhangii kol- 
csonszoban, mint : gyedk^ gyinnye^ SX^fi^' sehogy sem v. o. 
rum. de felu, gyh\t6: eg^szen, pregyikdlni ; egyebkent d-i 
latunk helyebcn fellepni, igy: rfere/r : gyerek, dimdlc\: gyii- 
molcs, d6:{ni : gyozni, megdul: meggyiil || nadra^ hedre, 
hodne : nagyra, hegyre, hogyne ; vagy pedig j-i, mint : 
hajma: hagyma, vaj : vagy; sot ez egy esetben: genges6g 
meg g hangot is. — Hasonlo tiinemenyt eszlelhetiink a 
koznyelv ny hangjat illetoleg is, melynek a szo kozepen 
es vegen majdnem mindig n felel meg, pi. drniky entnty 
tnenecskcy vislen, Idnok: leanyok stb. 

Onkent tolakodik elenk e tiinemeny vizsgdlatdnal a 
kerdes, mit kelljen tartanunk a massalhangzok e sajatszeru 
jelensegerol, tekintsiik-e valoban fogyatkozasnak , mely 
szerint e nyelvjaras kiilon fejlodeseben vesztette el a pala- 
talisok egy r^szet, vagy tartsuk-e nepnyelvhagyomanynak, 
^gy hogy a nyelv egy eredetibb, fejletlenebb alakjanak 
lassuk benne maradvanyat. Az osszehasonlito nyelveszet 
kimuiatia, hogy az ugor nyelvek egysege koraban meg 
nem leteztek a sibillans s, ;f5, cs hangok, hogy tehdt egy 
hosszu fcjlodcsi ido kellett, mig ezek a magyar koznyelv- 
ben megalakulhattak. Mennyire nem kell e fejiodes utolso 
mozzanatait a kodos rcgisegben keresnunk, legjobban bizo- 
nyitja, hogy van meg egy elo nyelvjaras, mely ha nem is 
oly nagy mertekben mint a moldvai csangosag, de ugyane 
tunemenyt mutatja a sziszegoket illetoleg s igy azt a 
kovctkeztetest engedi meg, hogy a pannoniai letelepiiles- 
kor meg nem volt megallapodas nyelviink e hangjaiban. 
E tajbeszcd tudvalcvoleg a szlavoniar, melynek h:mgtani 

M. NYELVOR. IX. 29 



45o MUNKiicSI BERNAT. 

sajdtsagairol ertekezve Szarvas a kovetkezoket mondja : „E 
jelens^gekhez jdrul meg az s-nek 5;{-szel, a ;{s-nek !{-vel s 
viszontas suru felcser^lese : ket s:ior iras^^ veens^eg, disi- 
na6s\dg^ s\etntnit nem s\djnydl^ cci c:{dpdt s^^enij c:{irke^ 
kac\ay c:(dky borc\ay^ tovabbd mds helyen : y^emelis\b6l 
esiett^. Hozza vethetjiik meg mindezekhez, hogy r^gibb 
nyelvemlekeinkben s mas nyelvjarasokban is sokszor Idtunk 
•% e;f, \ hangokat a mai rendes 5, cs, ^s helyett igy pi. 
j6s\dgj ors\dg v. o. josag, urasag ; csendes\ (Dobronak) Ny. 
111:3 19 I c:{elleng v. o. cselekszik, :{aj v. 6. zsibog, s^enved 
V. o. senyved stb., s kimondhatjuk ezek alapjan, hogy a 
moldvai csdngok s^^ c\^ \ hangja a magyar nyelvnek egy 
eredetibb stadiumdt tiikrozi vissza. — Ugyanigy szolhatunk 
minden szorgosabb kutatas nelkiil azon n hangokrol is, 
melyeknek a koznyelvben ny felel meg, minthogy egy 
csek^ly tekintet rokon nyelveinkre s nyelvjarasainkra k£t- 
s^gtelenne teszi a tetelt, melynel fogva minden ny mdsod- 
fejlod^su. De nem itelhetiink hasonlok^pen a koznyelv 
^-j^vel szemkozt alio d hangrol is; ennek is megleljiik 
ugyan analogidit a r^gi nyelvben, mint: dymevlch (Domon- 
kos cod. Nyelveml^kt. Ill: 1 32, i32, i39, Horvdth cod. 264, 
269) hodnem (Tihanyi cod. VI:3, 5); de ptt van mdr a 
HB.-ben gimilstwl^ hug s ezenfeliii meg igen soknak ellene 
sz61 a hasonlitds is, mely szerint a mai g;^-nek eredetileg 
/ felelt meg s igy a d alakuldsa csak egy eredetibb, 
kozvetito gy hangbeli fejlodesen dt kipzelheto, ha csak 
oly termeszetellenes valtozdst nem akarunk feltenni, mino 
pi. a torokben van, v. o. ujgur atak^ kuduk jakut utiio es 
oszmanli ajak^ kujUy ejii. Igy van rokonitva a gyoi a finn 
jaksa-val^ a gyiil a 70, ugor jsgs' gyokerrel, a hegy-vt 
nezve v. o. finn kdrke gen. kdrjen^ v. 6. lovdbbd gyumolcs 
es torok jumos^ gyermek es osztjak naureniy mely adatok 
mind arra mutatnak, hogy a tdrgyalt esetekben a csango 
d'X mdsodrendu valtozasnak tartsuk az eredetibb gy-hol. 

Megdllapitvdn ezekben azon kiilonossegeket, melyek 
a szokincsbeli hangdllad^k tekintetebol elotunnek, dtter- 
hetiink a kovctkezokben a magdnhangzok rendszeres 
targyalasdra az idomert^k, hangrend es hangszin 
szempontjabol, kiterjeszkedve cgyszersmind a m a g a n- 
hangzoi boviil^s es fogyatkozas jelensegeire is. 



A MOLDVAI CSANGOK NYELVJARASA. 45 1 

Magdnhang^di jelensigek. 

I. Az idomert^k vdltozdsai. 

E tekintetbol nem mutathnt fel nagyszdmu kivdlo 
sajatsagot a moldvai csdngok nyelve, de m6g az elofordu- 
I6kat is csak r^szben mondhatjuk specialisaknak a mennyi- 
ben nagyjdban a sz^kelysegben is megtaldlhatok. A feltiino 
hosszusdgok koziil kiemelheto hitediky hitet^ tnely szo 
meg oly alakuldsokban is megtartotta a to eredeti nyilt 
e-jinek megfelelo ^-t, hoi ezt a kozhaszndlat mar meg- 
roviditette. Regibb nyelvemlekeinkben pi. az 6ray 6s Jor- 
ddnszky codex ekben csakis az effele haszndlat divatos, 
egyes sz^kely vid^keken pedig ma is megtalaljuk analogidit, 
igy Marossz^kben : kosdrdt, maddroky herri = helyre, 
ugyanigy Csikban 6s Gyergyoban is. — Hasonlo szempont- 
bol erdekesek ez alakok : 6ss\e : ossze 6s 6veg : iiveg, 
melyek a koznyelvben nemcsak a megr6vidul6s vdltozdsd- 
nak voltak aldvetve, hanem a zdrtabb alakulasnak is. 
Eif61e tiinemfiny nem epen ritka nyelviink torteneteben, 
V. o. \irget (Udvarhely VII: 187*) 6s :{erget {orgety vires 6s 
peres vords, merges 6s morgeSy s\ili 6s S0ll6y r6gibb ira- 
tainkban: -ril 6s -rol -ruL — Masodik sz6tagban mutat- 
kozik a hosszusdg a kebil 111:52 szoban^ mely a tdjszotdr 
szerint Baranydban is igy ejtetik s az eg6sz keleti sz6kely- 
s6gben ily haszndlatu kb^il-httiy v. 0. e hosszusdg magya- 
rdzatdt a Peer es Sdndor codex hosszu hangzos adatai 
kozt. — A zdrt hangok koziil kiilonos hosszu magdnhang- 
zoval ejtetnek : elkorcsulj ullyatiy uc^a VI:432 miik : mi. 
A k6t elso adat hosszusdgdt a k6rdeses hangzot koveto 
liquida magyardzza meg, mely ha massalhangzo elott dll 
vagy hosszu, alkalmas az elotte dllo hang megnyujidsdra, 
V. 6. erre n6zve bornyUy b6r\os^ divas, bojtani v. o. bolygat 
Csikban; ere, ora a Dravamell6ken V:379; hasonl6k6pen a 
mdsodik adatra n6zve dlyan V:4€6, ojjan Hetfalu IV:556.— 
uc\a hosszusdgdt eredeti szldv ulica alakja fejti meg, mely 
e nyelvjardsban kiilon is megvan s 6p ligy alakult *ulc\a 
vdltozdson dt wc;{i-vd, mint szMv palica pdlcid-n &x pdcid-wA^ 
mig mdsr6szrol mai koznyelvi alakja a hosszu mds^al- 
hangzos ucc^a assimilatio utjan jott letre — muk hosszu 

*) E s/umok a Nyelvor lap cs kotetsz;kmdt jcUik. 



452 MlJNkAcSI BERNAt. 

sdgat az eredetibb *mi hossziisagabol erthetjiik, melj^nek a 
rokon nyelve mije- s a mai m(/-enk, mi'-enk alakok utan 
helve, a rovidiilt hangzos mi nevmast meg kellett eloznie. 
A hetedik'felG hossziisagi tunem^nynyel szembcn all 
a csango nyelvjdrasnak egy meglehetos terjedelemben 
keresztiil vitt roviditesi hajlandosaga. Azon nevszokndl 
t. i., melyek a koznyelvben az alanyeset hosszii hangzojdt 
a ragozasban megroviditik s a regibb nyelvben egy 
eredeiibb e vagy a hangzoval mutathatok ki teljesen vegre- 
hajiva Idtjuk a rovidiilesi proccssust. meg az alany esetben 
is, igy mondjdk: madarka v. 6. madar Gyergyoban VIII:228, 
Debreczenben || es\be tart, kets:{er v. o. felignyire Szekely- 
seg VIII:5io, es^be Haromszek IV:5i4 || egyebkor^ fejere^ 
nehe\ke^ s^ekery levels tehen, koesi: stb. Ugyanigy hallani a 
sz^kelysegben is s\ekerrel Uzon VII:427, nehesikedik Csik 
VIII:23i, keves Gyergyo VIII:232. Hasonlo rovidiiles mutat- 
kozik azon nevszok kicsinyito alakjaiban, melyek az 
elobbiekkel szemben eppen a kepzok s viszonyszok hozza- 
jarultdval mutatjdk eredeti hosszu hangzojukat, fgy: facska || 
ruhac^ka \\ akkoracska^ jobbacskabban stb. — Kiilon vdlaszt- 
hato mindezektol az e es e rovidiilese e szokban: ne:{6kej 
obredy melyek koziil amaz Udvarhelyen is igy ejtetik 1. 
IViSy lovdbbd turiinky mely a nepies tiirom fii alakban s a 
szathmari nyelvjarasban is dltaldn ekkcp hangzik. 

2. Hangrendi vdltozdsok. 

Ket csoportba oszthatok az e szempontbol felfogott 
jelcnsegek, a szerint a mint alkalmazkoddst Idtunk benniik 
a hangrendi egys^ghez, vagy pedig elterest; amazt nevez- 
hetnok magduhangzoi assimilatio-nak, ezt magdnhangzoi 
dissimilationak. A hangrendi kozeledesnek egyik 
legerdekesebb tiinemenye a nevelonck alkalmazkoddsa, ligy 
hogy kivdiolag felhangii szo elott e^ haszndlatos az a:{ 
helyett, fgy: a magyar ember felment e nemetre, melyikbul 
czdnjdk e kcnyerety c s\egin magyar esz eszik belole, ha 
van pardsza (pardja, penze) e s:{eginneky menjenek fcl c 
hedre, jobban eszik e kiner || e^ egerek futnak elolik, e; 
is\ten berendeli. Csak egyetlcn egy esetet hallottam, hoi 
milyhangu szo elott dllott ez c^: c mos^iijuak cd dorob 
idotul elhibazott a fcje. Nem tartjuk valoszinunek, hogy e 



A MOLDVAI CSANGOK NYELVJARASA, 453 

nevelo egeszen fiiggetlenul a kozdivatii a^^ a-tol, a kozelre 
mutato e:^^ e nivmastol szdrmazott volna, minthogy a Icgtobb 
nyelv bizonyitja, hogy articulusra kivdlolag a tavolra mutato 
nevmas alkalmas, ilyen a gorog o, -J), to, a nemet rfer, 
die, daSy a roman nyelvek /e, -lu n^veloje s a h^ber ha- is. 
Bizonyitja ezt az is, hogy egy esetben az a^f, a mint 
mutat6 nevmds is elvaltozik e^j-re, nevezetesen e hasznalat- 
ban: bi:{'e e h. W;f a; hoi masrol, mint fiangrendi assimi- 
latiorol nem is lehet szo. A nyelvjarasok koziil kiilonosen 
a szekely es gocseji el e nevelovel, de kordntsem oly 
terjedelmcs hasznalatban mint pi. Szabofaldn; ezen kivul 
mint Szarvas megjegyzi „bar ritkan, de szinten elofordul" 
a szlavoniai nyelvjarasban is. Nem egyszer talalhato nyelv- 
emlekeinkben, kiilonosen a Nagyszombati codex bovel- 
kedik idevago adatokkal, ilyenek: halyad meg az u zayabol 
e:{t e kith te acarz kerdenod Nyelvemlek 111:35, mert ette 
keth emlod olyatan 111:37 ime ette $:{ent labaidat otozom 
111:53, ette s:{ent labaidat olelgetom u. o. V. o. meg palocz 
ettey emmink stb. Nevezetes az otty 61 ta es sok assimilatioja 
az etfele haszndlatokban : iilj otty mitolte a vilagon vannak, 
s^ik ideje, s^iik ildiilte: sok ido olta; az elso kettore az 
Orsegben es Gocsejben leliink analogiakat: odben: ott 
ben Ors. IV:228. olte igen sokszor; az utolso sajdtsagosabb 
assimilitionak hasonloi: kus ruha Hetfalu IMyy v. o. kits udo 
kis ido; bostorii : borstoro Ors. IV:52i, dologtiviio: dolog- 
tevo Somogy IV:i8i stb. 

Az idegen szok kiilombozo hangjai reszint az uiolso, 
reszint az elso szotag szerint alkalmazkodnak, amarra 
peldiik : S:{arada v. o. szldv sreda^ pekit v. o. olah-franczia 
paquette. Az elso szotag irdnyado e pelddban: nyivelyes\: 
szegeny, sziikseggel kuszkodo, v. 6. szl. nevolja; pi. oltak 
kazdagabbaczkak, oltak nyivelyeszek. Az azonossagra nezvc 
V. 6. szekely tiyeveleg V:go; kinlodik; hasonlo alkalmaz- 
kodasi tiinemeny van ez osszetetelekben : kicsida^ micsida^ 
kicsiy micsi helyrol, melynek pdrjdt az orsegben is meg- 
leljiik: kicscda micseda VII:279 v. o. szldv icda, 

Erdekes hangrendi alakuldsok ontani e h. onteni es 
pcss\ed e h. poshad ily p61dakban: eloniotta a viz a falut, 
megpess:{edt a male; amannak a Tihanyi codexben is 
rdakadunk pdrjdra : neki az moslekoth n'akaba ontiak 



454 MUNKACST BBRNAT. 

uala Vi:i2. Ide sorozhato tovabba e szekely-csango szo 
orotds: irtas, vdgott erdo, melyben eredetibb alakjdt latjuk 
az irtani szonak, ligy hogy kozvetito alakjaiiil az *orojtani^ 
orittafiij irittaniy rittani'{&\c valtozasokat vessziik fel, . 
melybol ep ligy alakult volna metathesis utjdn mint olvasni 
ebbol lovasni v. 6. mordvin lovo-. Ezt teszi valoszinuv^ az 
irtani m61y hangzdsa, ors6gi rittauyi alakja s egy hdrom- 
sz6ki hasonlo hangvdltozds spirit : szorit (v. o. Budenz 
szotdrdnak ro czikk^vel). 

A hangrendi assimilationdl nem kisebb szerepu a 
moldvai csdngosdgban a dissimilatio sem. Egyik ^rdekes 
p^ldajat, a m^Iyhangnak a vegyes hangii *e-be valo atcsa- 
pdsdt mdr feniebb targyaltuk, felhoztuk a perldg, pepiroSj 
keriba'{e\e adatokat s kimutattuk alkalmazdsdt a kicsinyito 
^ecska kepzesben, most csak annyit akarunk hozzdcsatolni, 
hogy ez *e hang a zdrt e val valtakozik, sot a m6g 
zdrtabb i hangba is atmegy e pelddkban : kdrtic^ka^ 
tovic\kdbb^ alic\kdbb (kdrtya, tovabb, alabb), miben nem 
csekely resze lehet a koveto sziszegonek v. 6. istrdngy 
iskola e h. ostordng, oskola. A tovic^kdbb es alic^kdbb 
/-jeben masnemu elemet is Idthatunk, nevezetesen a lativ 
^t^-t, mely eredetibb -^sg ^,,g alakbol fejlodve konnyen 
vdltozhatott /-, i-ve -^sj kozvetito hangon dt; v. 6. erre 
n6zve ugyan e nyelvjdrdsban tohibb toibb' tovdbb tovdbba 
odibb^ tovibb Hdromszek V:i29, e:{utig Udvarhely IV;257 
es gu:{s:{s6 kot. 

Igen sok esetben az alhangu szo hangrendjenek meg- 
zavardsara egy kiesett j elem volt befolydssal, mely 
termeszetfinil fogva felhanguvd festheti az elotte dllo mely- 
hangot, ilyenre akadunk az elso szotagban e szavakndl: 
s^indl: sajndl, \itdr: zsajtdr, ritta^ rivd €s rivdla e h. rajta^ 
*rajd es *raj6la ; a masodikban van meg a magashang ez 
erdekes k£pzesekben nyugity mutit pi. isten nyugiss\a meg, 
kujkot mutit rivd, melyekben e hang az eredetibb ^ojt 
alakbol magyardzhato ki (v. o. mutisd v. mutiy mutissa stb. 
Esztergomban, Kecskemeten s mdsutt). A hangvdltozdsok 
ugyan e sordba tartozik azon, a sz^kely £s szlavoniai tdj- 
beszedben is meglelheto sajdtsdg<» hogy a tdbbes 3-ik 
szemelyu -juk -juk helyett mindig -ci7r-et ejtenek pi. nem 
Sszclkodom a mogik s^ovikat^ boriky johik stb. 



A MOLDVAI CSANGOK NYELVJARASA. 455 

Minden vilagosabb ok nelkiil allott be a hangrendi 
dissimilatio e szavakban: korciima kdkinkodni^ elpans:^' 
to^ui: eiromlani elolahosodni pi. elparisito:{va vannak a 
magyarok. — Nem dllott be teljesen az illeszkedes a -s^er 
szocskaban seen pi. mdsc\er, soks\er v. 6. Udvarhely 
soksii V:27. Munkacsi Bernat. 

KARMAN MAGYAR NTELVE. 

I. 

Azon regibb irok soraban, kiknek peldaja utan kell indulni 
mindenkinek, ki helyesen akar oiagyarul irni, sohsem talaljuk emliCve 
Karman nevet. A nyelvesz. latva fomfiveben a sUriin tenyeszo 
germanizmusokat, nem is olvassa tovabb, hanem elfordul az iro 
nyelvecol; fel, hogy megrontja. Pedig nem szabad oly hamar 
itelnQnk. A gyemant is durva kQlseju, midon a f5ld kebelebol 
kiassuk, de csiszold meg, cs a f5ld legragyogobb dragakove lesz 
belole. Fogjuk mi is k5zelebbroI vizsgalat aid Karman nyelvet s 
meg fogjuk latni, hogy meg sem oly nemet az, mint hinnok. 

Karmant az irodalmi tortenec az uj iskola hivei k5ze sorozza, 
azon uj iskola hivei koze, melynek vezetoje Kazinczy, egyik 
letrehozoja Barczafalvi Szabo David volt. Mindketto uj szavak 
kepzesevel akarta javitani es gazdagitani a nyelvet, csak hogy 
Kazinczy nemi izlessel, Barczafavi izles nelkQl. Ereztek e kor 
iroi, hogy nyelvQnk szegeny mindazon gondolatokar kifejezni, 
melyekre a miiveltebb tarsalgasban szQksegQnk van; meg erez- 
hetobb volt e hiany a tudomanyos nyelvben. Hogy e rest betoltsek. 
azt hittek legjobban tesznek, ha lij szavakat csinalnak. Szabtak 
is minden fogalomra egy-egy szavat, hanem olyan nadtal uram 
esot" fele istenaldas volt ez. Nyakra-fore csinaltak az uj szavakat, 
de a nyelv szabalyait tekinteten kivQl hagytak egeszen. 

Karman ez iskolahoz nem tartozottt 

Hogy nem kovette ezeknek ujitasait, azt a miiveibe vetett 
elso pillantasra lathatjuk ; de nem csak, hogy el nem fogadta 
elveiket, hanem el is itelte azokat „A nemzet csinosodasa*' cz. erte- 
kezeseben. Szolva nyelvtink terjeszteserol tobbek k5z6tt igy szol : 

ffMennyi sz5rnyd, idomtalan fajzasokat sztilt ez a gramma- 
tikalis epidemia! Elboritotta a sok korcs szok, idetlen faragasu, 
hangu, a nyelv termes^etevel ellenke\6 es fOlet serto korcs 
szok sdskaserege eg^sz literaturdnkat es ezt nyelvmiivelesnek 
neveztQk ! Ha Cist5k5s oseink, a kik oly tiszta magyarsdggal 
szolottak, k5zttnkbe betopannanak, maskent is sCilyedt nemzetOnket 
csak nyelvtikert sem hinnek el, hogy mi vagyunk az o unokaik. 



456 WEIDINGER JO/SEF. 

Haszontalan es valobaa csak akaratossag es viszketegsegbol 
szarmazott ez a puritanismus. Nines nyelv, a mely ne kolcson:56ti 
volna mastol. A Romanak hajdani vilagbiro nyelve tclve a sok 
gorog szolasok modjaval. A deakkal sogoros nyelveket neni is 
emlitem, a melyek akkor elnek a deak es egyeb idegen szokkal, 
mikor azokat szQksegesnek latjak. De most, midon a nemet 
lileratiira a legfelsobb teton lenni lalszik, legderekabb iroik 
minden tarcalek nelkQl nem elnek- e vajjon a deak, franczia es 
egyeb szokkal, ha azokat eppen oly jelentoleg, oly hathatosan 
kitenni nem tudjak? Es miert keriilnenk mi oly nevetseges 
idegenseggel a kQlfoldi szokat, mi, a kik a nyelvmiivelesnek elso 
kezdeten vagyunk, a kik a kozbeszedben annyi, minden nepbol 
s nem:[etsegb6l eredo S!(6kat ha^afiilsdggal mar megajdnde- 
ko\tunk, a kik, ha kevelyek lenni nem akarunk, kenytelenek 
vagyunk megvallani, hogy nyelvQnk ezen tekintetben sziik es 
szegeny. Ha ez a tudos tevelyges nagyobb erot vesz. nemsokara 
nyelvQnket onnon honunkban tanulni kell. Nem azert irunk, nem 
azert beszeiiink-e, hogy — megerlessunk ? Az erthetoseg az 
irasnak legelso, leggyokeresebb lorvenye. Af/7 nyer avval a^ olvaso, 
ha a sok lijonnan faragott szokat el6s\dr neki dedkul kell 
gondolni^ hogy megertse} 

Pedig mikor Karman e sorokat iria, a nyelvujitas meg csak 
gyenge csemete volt, mely csak akkor kezdett gyokeret verni ; 
azonban o josszemekkel latta mar a kis csemeteben a nagy 
fat, mely a fold taplalo nedvet el fogja vonni a k5rQl6tte tenyeszo 
hasznos viragoktol. 

6 e kartekony mozgalom ellen mast nem tud ajanlani, 
mint idegen szok atvetelet, pedig maga sem k5vette mindig 
ez elvet. Csinalt o uj szavakat, de nem Barczafalvi elvei, azaz 
elvtelensegei szerint, hanem a mint azt sajat ep nyelverzeke 
megengedte s maga sem vette eszre, hogy 6 most lij szavat 
csinalt. mert azon semmi erolteteit, semmi termeszettelen nem 
volt. Hogy mennyi hclyes magyar kifejezest alkotott Karman, 
kittinik az alabb kovetkezo jegyzekbol, melyben azonban egesz 
szokincsenek e'rdekesebb reszet osszeallitjuk. Fdntebbi nyilat- 
kozatabol az is kitetszik, hogy o nem szegyenlette megvallani, 
hogy nyelvQnkben sok a k5lcsonvett szo ; nem is akarta helyQkbe 
eroszakosan keszitetteket allitani, hanem inkabb azt ajanlotta, 
hogy a mely lij fogalmat nem tudunk helyesen magyarul kifejezni, 
hat tartsuk meg az idegen jo szot, hisz az nem szegyen. 

Ontudatosan talan csak egy szavat csinalt s ez a tnonda, 
melyhez azonban nem mulasztja el a kovetkezo megjegyzest 
csatolni: „A rege helyelt en is meresziek egyszer egy lij szot, 
es a Sage-t mondanak keresztelem. J6-e, nem tudom! de aligha 



KARMAN MAGYAR NYELVE. 457 

mi ezt a velos nemet szot valaha jol eltalaljuk." E kis megjegy- 
zesbol is kitetszik, hogy Karman ellensege a nyelviijiitasnak ; 
mily giinyosan mondja. hogy most 6 is nyelvujito lesz, 6 is 
nmereszel'' egy uj szavat, de sikert nem remel, mint nem remel 
az egesz mozgalomtol. 

Hivatkoztam az elobb Karman nyelverzekere ; elombe vel- 
hetne azonban valaki azt a sok germanizmust» melyre Karman 
muveiben akadunk s kerdhetne. hogy : hat ez is nyelverzek ? 
Karman^ a ki oly sokaig Becsben elt s ott ncmet irokkal foglal- 
kozott, nem menekGlhetett e kornyezettol a nelkul, hogy roluk 
valami ra ne ragadjon. Azert ne csodaljuk, ha ilyes kifejezesre 
is akadunk nala : „latszik romolhatatlan termeszettei birni** II. 
53.*) stb. De az ilyenekre csak nagy ritkan akadunk muveiben, 
eliekinlve a Fanni hagyomanyaitol, melynek magyarralansagairol 
a jovo cikkben reszIeCesebben fogok szolani. 

Vannak azonban oly idegenszeriisegek is, melyekhez kovet- 
kezetesen ragaszkodik. Igy a szamnevek utan rendesen tobbes 
szamot hasznal : hatarozatlan szamncv utan mindig tobbes szamot, 
hatarozott utan majd tobbest, majd egyest. 

A tobb, vagy tobbes szamu birtokos utan regiesen hasznalja 
birtokot; ^Raphael, Titian, Corregio neveik" II. 48. „isteni ifjak 
formajokban" II. 53. 

A birtokosnak jelzojct rendesen a birtok utan teszi, mint: 
„letele csecsemo Uranianknak.** I. 83. — A mutato nevmast, 
gyakran a jelzot is, elvalasztja a jelzett fonevtol s kozejGk egy 
birtokos fonevet sziir: „ezen tudomanyok metelye." I.70. 

Talalunk Karmannal tobb oly kifejezest is, melyekre nem 
sCithetjCik ra a germanizmus belyeget, de melyek magyariil sem 
igen hasznalatosak. Ezek: balul venni I. 80. szivre munkalni 
1. 86. vilagot hodolni I. 9 3. tokeletessegre menni I. 120. vallani 
valakinek (hagyni valakire) I. i35. tartott attol, hogy meg ne 
tudja I. 1 54. beszJdebe legkisebb ketseget sem vetett" I. 177. 
szokasa volt rend fak kozott setalni I. i56. a szinek meghagyjak 
magukat II. 77. vallasra allani II. 82. kik folytaban tudtak zsidoul 
beszelni II. 83. tokeletessegre vinni II. 116. De talalunk ilyvalodi 
magyaros kifejezeseket is, mint: szukolkSdni valami nelkOl I. 61. 
torvenyt tenni valakire II. 34. De, ha ily kifejezest csak alig 
ne'hanyat talalunk is, ne csodaljuk Karmannal, ki csak a magasabb 
korokben forgolodott, honnan a magyar beszed szamiizve volt. 

A hatarozok hasznalataban gyakran elter a manap szokasos- 
tc)l, Igy: amin torekedQnk I. 76. mire keseregsz? I. i34. valamit 
retteg II. 5o. vetektol tires II. 84. fegyverre kap II. 89, valamirol 



*) Aigncr-Abafi kiadi&sdt idizem : Kirmdn J. miivei, 2. kdt. Bpest 1879^80. 



438 wnrniwcER jozskf. 

megint II. 92. kozbe elegyedik valaminek II. i3o. Az igekotoket 
igen gyakran elcsereli; s neha egyet kitesz ott, hoi nekQnk nem 
kellene. a masikat elhagyja, a hoi ma szQkseg lenne ra. PI : meg- 
fog=fclfog II. 47. kirajzol=lerajzol II. 39. feltSIer=tuler I. 179. 
elolbeszelni=:elbesze]ni I. 225. Iebeszel=elbeszel I. 20. nezd el= 
nezd I. 4o. es gy6z6des=meggy6z6des I. 93. 

Neha egeszen mas ertelemben veszi az iget mint kozdn- 
segesen hasznaljak. Ezek : kisert=kiser I. 12. meghasonlani= 
megegyezni I. 35. tepel6dik=hanykol6dik I. 70. a fog zokogott= 
vaccogott L 171. 

A jelzok hasznalataban is talalunk nemely sajatossagot Karman 
nyelveben: gyenge emesztetu etek I. 77. sivataj Qresseg I. 90. 
felesleg valo dolog I. 92. oly jelentoleg I. io3. gyakor olvasas 

I. io3. sok beszedu. egyenetlen itelet II. 17. lassu emelkedesu 
halmok II. 4o. kis emeletfi hely II. 60. 

Meg csak egyes ktilonos kifejezeseket emh'tfink; ilyen: 
reggel idejen I. 247. mindenki helyett rendesen minden-t hasznal : 
minden, a ki erez I. 77. Hasznalja ezen kifejezeseket is : miotatol 
fogva I. 2i3. ellenseges kepen I. 127. valamennyire=egy kevesse 

II. II. stb- eff. 

OsszeallitotCam vegre Karman mtiveibol mindazon szavakat, 
melyek legjobban tanusitjak, hogy volt neki nyelverzeke ; nagyon 
is volt annak, a ki e szavakat hasznalta. s reszben alkotta. 

Iroink nagyon jol teszik. ha betekintenek neha a regibb 
irok miiveibe is, sok hasznos tanulnivalojuk akad ott, csak tudjak 
kivalasztani a buzaszemet a por kozQI. En a tiszta buzat teszem 
most elejQk, bar haszonnal jarna faradozasom 1 

Abrazolat II, 44. i5. DQdorod^sek (proiuberan- 

alkalmatossag I, 246. tia) II. 68. 

alkotvany I, 80. E^hajlas (Clima) II, 47. 

allat pi. «a dolgok allatjat egyeledes (egyesQles) II, i3. 

ki kell jelenteni." II, 63. egyesseg (egyseg) II, 71. 

5. aI16ke'p (szobor) I, 11 3. egyelitett (egygy^ tett) I, 5, 

als6 vilag II, 58. 20. e^yugyu (egyszerii) I, i5. 

aluszekony (almos) I, 107. elete folyta I, i. 

arnyekkep I, 220. elejeben (elore) I, io3. 

Bajnoktars I, i33. ellenkezes (Contrast) II, 68. 

10. balvanyoszlop (kolossale elofQggo (Vorhang) I. 174. 

S^ule) II, 68. 25. eloUlo II, 84. 

bebor&dzeni I, 11. elsoseg (Vortheil) I, 87. 

bfibajolas (Zauberei.) I. 117. embernyom (emberkor) I, 

Czifra (czifrasag) I, i24. i38. 

csal (Falle) I. i52. emlekezct jel I, 217. 



KARMAN MAGYAR NYELVE. 



45o 



emlekezet oszlop I, 2. 
3o. emlekezteto ko I, 209. 
emberi nemzet II, 6. 
ertelem (gondolat) I, 102. 
erzei (erez) II, 5i. 
erzeles (erzes) I, Sg. 
35. erzekenyseget csiklandoz- 

tato I, 116. 
Fajzas I, io4. 
feire valo elet (magaba 

vonult elet) I, 90. 
felQlirds 11, 74. 
fiacalos (faiskola) I, i3. 
4o. figyelmetesseg I, 90. 
foglalat I, 96. 
folytatott iras I, jS. 
foldvagas (Terasse) II, 37. 
fQszerszam I, 147. 
45. Gondolatlan I, 243. 

gondolkozasa modja I, 24o. 
gyonybrQseg (elvezet)1. 1 17. 
Hajlandosag I, 127. 
hajfodon'to II, i32. 
3o. hadisereg II, 5. 

hamvas koporso (Urna) 

II, 74. 
hasznalatossag I, 81. 
hataroz (halarol) 1, 192. 
hazafiusag pi. ^hazafiusag- 

gal megajandekozott sza- 

vak." I, io4. 
55. hazaszereto I, 80. 

helyheztetes (helyzet) I, 53. 
hiedelem I, 91. 
hordoagy I, 222. 
hosszas negyszeglet (Paral 

logram) II, 54. 
60. hosszukere'k (oval) II, 54. 
Ifjudas II, 62. 
indito ok, indiV ok I, 18. 
Jaroszij I, 78. 
jatszoszin I, 200. 
65. jatekpiacz, jatekszin II, 1 1 5. 
jatekdarab II, 118. 



jatekszemely II, i25. 

jatszo tarsasdg II, 11 5. 

jegyez (jelez) II, 59. 
70. jelbeszed I, 179. 

jelento kep II, 5i. 

j5v6 nyom (j6v6 kor) I, 79. 

KarlSrQlo I, 56. 

kellemetessegek (Gratiak) 
II, 62. 
75. kepiras I, 102. 

kepmetszo (szobrasz) 1, 196. 

kep formalo II, 48. 

kepelo mesterseg II, 70. 

keppalota II, 47. 
80. kepzelo ero I, 222. 

kcso nyom (uto kor) I, 2. 

k5rnyCilallas I. 96. 

koz5nseges (altalanos) 1, 96. 

kozepszer, pi. ^kozepszer 
a ko es Qveg kozl* II, 75. 
85. kiitfej (forras) II. 4i. 

Lakohely I, 198. 

latas (lacomds) II, 43. 

lelekismeret I. 176. 

leveles lit (AUee) II, 38. 
90. Magaviseles 1, 4. 

me^halmoz (nagyobbit) II, 
22. 

melioztat (meltat) II, 87. 

menedekhely I, 245. 

mesterseges(muveszi)1, 147. 
95. mulat (mulaszt) I, 160. 

Nagyobban (jobban) II, 91. 

nagyszivQseg I, 196. 

nizo piacz, nezo szin I, 176. 

noteveny (nbveny) I, 201. 
100. nyugovo agy I, 245. 

nyugovo hely I, 208. 

nyomos (fontos) II, 19. 

Onndn meg5lese I, 169. 

orzoangyal I, 80. 
io5. orczavoQas II, 5o. 

orszaglo sz^k (tSrveny- 
sz^k) I, 95, 



46o 



SZANTO KALMAN. 



osztalyos I, 93. 

Pillaatas (percz) I, 218. 

pironsag I, 89. 
no. proba (bizonyitas) 11, 86. 

Ragadozni (lopni) II, 18. 

rakodo hely I, 78. 

rakodo tar I, 193. 

rendeles (sors) I. 128. 
1 1 3. ruhatarto (garderobe) I, 
233. 

Sarkalat (principium) 11,63. 

sebhetni I, 2o3. 

setalo ut h 211. 

sirverem, temeto sir I, 69. 
120. szallas fogadas I. 89. 

szegyenvallas (szcgyen) I, 

67. ^ 
szemszor (pilla) I, i3i. 

szinelve (colorirt) II, 3o. 

szobeszed I, 187. 
12 3. szolasok modja I, io4. 

sziik (hianyos) 1, io4. 

szLik allapot II, i4. 

Tanacs (tanacsos) II, 116. 

tanito szek I, 84. 
i3o. tartalek (tartozkodas) I, 33. 

tekintet (latvany) I, 201. 



lemelo hely I, 218. 

teljes (tele van) I, 102. 

termezo I, 108. 
1 33. termeszetes ileleltetel (bon 
sens) I. 87. 

testiseg (materializmus) I, 
182. 

test helyhetes II, 3o. 

test alkotas I, 87. 

titokkal teljes I, 139. 
i4o. titkos (Secretar) I, i32. 

todit (nagyit) I, 63. 

tomerdek (sQru) 1, 62. 

torienel (veletlen) I, 38. 

Vaktiiz (lidercz) I, 99. 
1 43. vallastetel 1, 120. 

vertbrQlo II, i3. 

vigasag I, i32. 

vilagbiro I, io4. 

visszahangoz I, i3o. 
i3o. viselet (costume) II, 3o. 

viszontagolt II, 84. 

vizi mesterseg (ugrokutrol: 
wasserkunsl) II, 36. 

vonzo ero I. 2o3. 

Zfirzavar (chaos) I, 200. 
Weidinger Jozsef. 



M AG YART ALANS AGO K 

betiirendben , A Magyar Nyelveszet stb. es sajdt gyiijtese 

utdn irta Fiihrcr Igndc:[, gyakorlo iskolai tanito es kepzotanar 
Budapesten. Bp. 1880. A szerzo lulajdona. Ara 4o kr. 

Azt hiszem, az olvaso kozonseg niinden uj konyvtol joggal 
megvarhatja, hogy ha mar a szerzo lijat nem is adhat neki, de a 
regit ligy nyujtsa, hogy legalabb egyes reszekben jobb vagy 
bovebb legyen elodeinel s tarsainal. Mert ugyanazt adni, a mi 
mar van, csupan csak azert, hogy a szam szaporodjck, a ne'lklJl, 
hogy a targyat akar elmelet, akar modszer tekinteteben elobbre 
vigye. legalabb is f5losIeges vagy hijabavalo munka. 

FQhrer lij Antibarbarust in. VegyQk bonczolo kes ala, 
nezzQk meg, mennyire felel meg a font emlitett jogos k5vetel- 
me'nyeknek: lijat mondott-e? a tudomanyt elobbre vitte-e? v. a 



MACYARTALANSAGOK. 46l 

regit lij es jobb modon adta-e elo ? Nem mondunk el6re ileletet, 
vonja le maganak az olvaso az alabb folsorolt tenyekbol. Hall- 
gassuk meg elobb 6t magat, mi vezette e munka irasara. E16- 
beszedet F. igy kezdi: ^Hirlap-irodalmunk rohanos fejlodesevel 
nyelvQnk romlasa egyenlo lepest tart (sic!). Es ez nagyon 
termeszetes. A valtozas es romlas torvenye alol csak meg- 
allapodasra jutott, holt nyelvek tesznek kivetelf*. Elso pontja, 
sajnos, tokeletesen igaz, s ebben tokeletesen egyetertOnk vele. 
De mar a masodik ellen van nemi kifogasunk, mert hogy miert 
termeszetes ez, nem ertem. Van mas nemzetnek is, talan 
meg rohanosabb fejlodesu hirlapirodalma, de miert „tartana ezzcl 
egyenlo lepest" nyelvQk romlasa ? Ez nalunk, sajnos, igy van, de 
masutt nem. Igaz, hogy eppen sajat csekelysegem szavait idezi 
F., hogy: „Hosszu volna elsorolni a sok nemet antibarbarusl s 
a fr. Courrier de Vaugelas-nak rendes rovata az irok hibas 
nyelvenck javitasa..." Hanem ez meg korantsem mondja 
azt, hogy naluk is oly nagy mertekii lenne a romlas, s ha ismeri 
F. a szoban forgo munkakat, a mint hogy fol sem teheto, hogy 
ne ismerne, bizonyosan tudja, hogy sem a nemet, sem a franczia 
nyelv nines annyira telve barbarizmusokkal, mint a mienk. S ez 
kj^kevesbbe sem termeszetes, rendes allapot. Nem helyes az az 
allitasa sem, hogy »a valtozas es romlas torvenye alol csak a 
megallapodasra jutott, holt nyelvek tesznek kive'telt**. Igen, 
valtozik, fejlodik a nyelv, de nem romlik is kovetkezeskeppen. 
A nyelv eletevel egylitt jar a valtozas, de hogy a romlas, ily 
nagy, egesz a belso szervekig hato romlas is egytitt jama, azt 
bajosan hiszem. A fent emlitett idezetet meg igy folytatja: nA 
nemetben egesz nagy irodalma van a hibas szok s szolasok javi- 
tasanak . . .** ; folemliti, hogy «bizony mi edes keveset tettCink" s 
bar tudja (nem tudom mifele forrasbol) hogy „az egyetlen Anti- 
barbarus, minden jelessege mellett is, ugy latszik, a boldogok 
almat alussza*" megis vallalkozik a magae kiadasara. Hanem ezzel, 
bar hallgatolag, de megis elismeri, hogy van is Antibarbarusunk, 
nem is igen lehet kifogasokat tenni ellene, nem is orvend valami 
nagy kelendosegnek, szoval nines szQksegtink masikra. 
Azt mondja azonban, hogy „gyakorlati hasznalhatosagat illetoleg 
tobb rendbeli fogyatkozast mutat" a Simonyic, meg pedig : 
„i} azt, hogy S. gyakran egesz hasabokra terjedo czikkeket ad, 
melyeket pi. a gozerovel dolgozo ujsagiro bizony el nem olvashat 
s Igy ra nezve hasznavehetetlenek". No, erre csak az a megjegy- 
zeslink, hogy az a munka nem csupan hirlapiroknak van szanva ; 
hogy ama hasabokra meno czikkeknek barmelyiket is at lehet 
futni ot percz alatt; de meg klilonosen, hogy nem is eppen 
olyan rossz az, mint F. gondolja. Igaz ugyan, hogy ha az a 



462 SZAVTO KALMAN. 

hirlapiro eppen azon szolasmod josagat vagy rosszasagat keresi, 
a melyik megvan veletlenQl F. kezikonyveben (mert hit mind 
nem is lehet benne f5lsorolva). hat kbnnyebb neki» de bezzeg 
zavarba juthat. ha nem talalja, mig az altalanos szabdiyr ha 
megtalalja, k5nnyen eligazodhatik rajta. 

^2) .... Nem mondja meg sehol, hogy ez vagy az a szo 
miert helytclen es miert hclyes." No ezt F. sem teszi meg 
mindig, ha itt-ott oda teszi is az okat ; de meg nem is teheti, 
mert hisz akkor egesz vaskos kotet lett volna belole. De sok 
esetben meg jobban teszi vala, ha egyatalan semmit sem ir, mert 
bizony mondom, ez altal nem egyszer afulja el t^jekozatlansagat 
a nyeivtudomany teren A p^lda bizonyit: 3o 1. ^Nyakorjdn; 
iobb : zsiraf (mert nem csak a zsiraf hosszii nyaku, hanem a 
hattyu stb. is)**. De hat edes F. ur, hova gondol? hat azert 
dobjuk mi el a nyakorjdn szot, mert a hattyiinak is hosszu 
nyaka van?! Hisz akkor mindjdrt legjobb lesz a tobbek k5zt az 
^€s6* szot is eldobni, mert felo, hogy ha azt mondja valaki, hogy 
^esik az eso", a hallgato azt talalja gondolni. hogy a geilert- 
hegyi czitadellabol hajigalnak le vasgolyokat. — 32, 1. ^Pinc^er, 
nemetes", mar mert volna ez eppen nemetes, azert talan mert 
mindketto r-rel vegzodik? Semmi kifogasunk se volna ellene, 
csak ne volna az dr-er kepzovel alkotva. Az itt a bibi, nem 
hogy mind a ketto pinczet)en szliletett. — 24. 1. ^Lelenc\ nem 
eppen jol kepzett szo**. Egyatatan nem jo. hatarozottan rossz, 
gyalazatosan rossz kepzesQ szo. Hanem F. urnak bizonyara meg- 
tetszett az onc\, enc\, dnc!( kepzo nagyon, mert majd mind- 
e;;;yiknek megkegyelmez. Eljen vele ! Es igy tovabb, nem egy, 
nem ketto. Csak ligy kaptuk ki, a melyikre eppen a szemQnk 
esett. 

„3) az, hogy sok czimszonal nem adja a kivant felvilago- 
sitast, hanem egy nagyobb czikkre utaija az olvasot (pi. kerdo 
e: I Szorend)**. En meg ezt sem talalom valami nagy hib^nak, 
sot e nelkQl alig lehet el barmely szotar is, s ezzel el van 
kerQlve az is, a mi FQhrer urnal van meg. t. i. hogy egy es 
ugyanaz negy-5tszdr is fordul elo. 

„4) az. hogy a hirlapokban naponkint szazaval olvashato 
hibas szok es szolasok emiitve sincsenek benne." Ha ez a hiba 
megvan a Simonyieban, akkor i^^azan vak veii vilagtalanra. Nem 
szamitam azt, hogy van-e tobb Simonyieban, csupan csak azt 
kcrestem, hogy mi ^kSzos" a kettoben, s azt talalam, hogy 
FCihrernel az A betfl aiatt van 3-mal, B alatt 4, Cs alatt 2, D 
alatt i-gyel stb. tobb, mint Simonyinal, ezek is reszint olyanok, 
melyekhez, mint alabb meglatjuk, meg szo fe'r, reszint pedig 
S.-nal nias czim alatt vannak foiveve. Hogy pedig S. az ilycn 



magyarTalansaGok. 463 

szolasokat mint : Akaddly, hogy . . .". nem az A alatt vette fol, 
hanem a kotoszok czikkebe sorolta, csak koszonettel tartozunk 
ncki. Szintigy nines helye az „(N.) ass\ony hibas e. h. N.-«e 
asszony" czimfl czikkelynek az A alatt. F5losleges ez a czikkely : 
f,kerestetik a penz gazdaja** stb. 

Vegre nem all az, hogy ^5) a kepzok, ragok, szo- 
vonzat sat. figyelmen kivul hagyattak". Utasitom a szives 
olvasol S. Antibarbarusanak 46, 47, 48. 49. es 5o. lapjara, hoi 
hct es fel hasabon at van targyalva a szokepzes s termeszetesen 
a szokepzok is. A ragokat illetoleg szinten tenynyel felelek: 1. 
Ant. 8, 16, 24, 36. lapjait. Vegre a szovonzatot ill. 1. az 53. lapot, 
hoi a szovonzatrol beszelve, S. meg az egyes igekre utasit 
bennQnket. 

Ezek Ulan, azt hiszem, mar f5l5sleges, sajat velemenytinket 
nyilvanitani. e sorok figyelmes, gondolkodo olvasoja megalkot- 
hatta maganak velemenyet F. Magyartalansagairol s atlathatja, 
hogy adott-e bovebbet, ujat, jobbat, vitte-e a ludomanyt egy 
lepesnyivel is elobbre. 

Bovebbet nem adott, nem adhatott, mert munkaja 
ugyanazon korre terjedven ki, mint a Simonyie. t. i. a minden- 
napi elet korere, S. meglehetosen kimerito dolgozata utan csak 
nehanyra terjedo potlast adhatott. 

Ujat nem adott, mert az egyes hibas szokat s szolasokat 
eppen ugy magyarazza, mint S. ; azon hibas szokkal, melyek 
helyebe S. nem ajanl masikat, o sem foglalkozik, o sem ajanl 
jot, s ha mar ezt teszi is nagy ritkan, elmondhatjuk ra legtobb- 
nyire, hogy adtal uram esot, de nines benne koszdnet. 

Jobbat nem adott, nem is akart tan adni. mert maga 
bevallja, hogy az „Antibarbaruson nem kevesbbe latszik meg a 
szakerto, alapos nyelvesz keze nyoma", s nyomdokait mintegy 
kovetni is latszik, s csupan gyakorlati hasznalhatosag tekinte- 
teben akarja folfilmulni; de hogy ezt nem tette, azt hiszem, fon- 
tebb kimutattuk, sot hatarozottan merem allitani. hogy e tekin- 
tetben is messze elmarad Simonyiiol. Men egy 42 lapra terjedo 
fCSzetben ugyanazon dolgot negyszer—otszor ismetelni, bele nem 
tartozokat folvenni, masokat ismet alkalmatlan ezim ala sorolni — 
mindez nem nagyon n5veli valamely munkanak „gyakorIati 
hasznalhatosagat**. 

S hogy ezek utan a vegso kerdesre : ,a tudomanyt elobbre 
vitte-e" hatarozottan tagado valaszt kell adnunk, az, azt hiszem, 
magatol ertetodik. 

Nines es nem is volt hat semmi szliksegQnk F. ur Magyar- 
talansagaira, konnyen ellehettCink volna nelkQle. de isien neki, 
ha mar megvan, s esak azt lassuk meg, hogy ajanlhatjuke 



464 SZANTO KALMAN. 

„nyelvkalauzul mindazok szamara, kik a magyaros kiteteleket 
elsajatitani akarjak?" E kerdesre (mar az elozmenyek utan is) 
batran felelhetjuk, hogy nem, mert F. k5nyvecskeje „t5bb 
rendbeli fogyatkozast (meg pedig igen nagy f.) mutat**, hogy az 
6 szavaival eljek. Meg pedig : 

i) Nagy on sok hibds magyard^atot dd. Okadatolni akar- 
van neha-neha az egyes szokat, hogy miert -hibasak, nagyon 
gyakran oly hibas magyarazatot nyujt, mely az olvasot egeszen 
rossz utra tereli ; mivel e'p az ellenkezot eri el. mint a mit czelba 
vett. llyen rossz magyarazatok a foniemh'tett nyakorjdn, pincier, 
lelenc\ stb.-n kivQl: „Egye^fc hibas e. h. t^yib, mert ez nem 
fokozott melleknev." De biz az, fokozas, csak hogy ez esetben 
mas nyelvi processus ment vegbe, mint kt5l6mben. Nem akarjuk 
bo magyarazatat adni, ugy sem adhatnank vilagosabbat, mint a 
mino az idei Ny. 373. lapjan olvashato. 

^Elotteme\ a coramisare szolgai forditasa'*. Nem eppen. 
Szolgai volna a forditas, ha igy hangzane'k: elotte^ni ; mas meg. 
hogy nem is hibas talan az elotteme\ni. llyen eset, midon a 
palocz a Idbalja szobol igJt alkot: ldbaljd\ni, V. o. meg ald-\, 
utdno\, hdtrdl, apjuko^, lelkeme:^, melyek mind a nep nyelvebcn 
termettek. Nem lehet am mindenre amiigy hebehurgyan ramon- 
dani. hogy ez rossz. Ugyancsak ebbe a kategoriaba szamitom a 
kesobb elofordulo, s szinten rosszallott Idttamoi es ujrd:^ igeket. 
Nem hibaztathatok, reszint mert analogiait a nepnyelvben is 
megtalaljuk, reszint pedig magyarazhatok ugy, hogy a nyelv ez 
alakokat annyira megszokta, hogy nem erezte benntik a ragoc 
s mint rendes ncvszoboi igct alkotott. — „Eltdriil h. nyelvtanilag 
helyesebb eltorol, mert az ul kepzo csak benhatolag hasznaltatik." 
Ismet nagyot teved, mert amaz csak videkies kiejtese emennek, 
mint mondjak: gondiil, enekul stb. (Balaton videken). — ^Ev- 
folyam. A v nem ejtheto ki az / elott; azert job5 I'gy irni: cvi 
folyam (ket szoba l)/ Ejnye, ejnye ! Hat ez mar meg micsoda : 
Mit szolna pi. ahhoz, a ki azt mondana, hogy ebben a szoban ! 
megkapom a g nem ejtheto ki a /r elott jobb hat I'gy irni; 
teszem az eredeiibb alak szerint: mege kapom. A d-l nem 
Ichet az s elott kiejteni, ichat imddsdg helyett jobb lesz tan 
imddosdg stb. stb.? Vajjon mit szolana hozza? I3gy-e hogy csak 
a szeme koze nevetne? Es ime, itl jon az lij Antibarbarus iroja, 
s azt mondja, hogy „minthogy a v** sib. No hat az igaz, hogy 
nem tudjuk kiejteni az evfolyamot, de azert nem hiszem, hogy 
kerOlni fogjuk hasznalatat. Igazan furcsa ! OnkenytelenQl eszcmbc 
jut a mit Szarvas G. mondott valahol, hogy legkSnnycbb dolog 
nyclvcsznek lenni ; mielott lefekszik az ember, hatarozza cs 
tokcljc el magahan eroscn. ho-jy nyclvcsz akar lenni, aludjck 



Mag YARTA LANSAGOK. 465 

egy jot ra, s meglassa, hogy Veggeire kis ujjaban lesz az egesz 
nyelviudomany . . . Nem lokelte tan el F. ur is magat valamikor ? 
Alighanem. — ^Gyermeteg csonka szo.** Az is, de egyeb is, s 
nem az a fohibaja, hanem inkabb, hogy ez a kepzo nem fonev- 
bol, hanem igebol kepez nevs